vissza a cimoldalra
2017-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2454)
Erkel Színház (8601)
Élő közvetítések (6749)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1143)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1204)
Franz Schmidt (2976)
Momus-játék (5374)
Berlioz újratemetése (143)
Lisztről emelkedetten (880)
Zenetörténet (210)
Operett, mint színpadi műfaj (3408)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (424)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2427)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6447)
Bartók Béla szellemisége (256)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Bajszának emléke – Ferenc József
- kegy -, 2004-10-01 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Ferenc József A legfontosabb osztrák-magyar zeneszerző, aki különösen hosszú és sikerekben gazdag pályát mondhat magáénak. Saját művei mellett érdeme, hogy munkássága, sőt, puszta személyisége is ösztönzőleg hatott a népi zeneművészetre is: számos zenekari toborzó, kesergő és szitkozódó emlegeti Habsburg Ferenc József nevét.

Eredetileg keringőket szeretett volna komponálni. Néhány korai darabja kifejezetten jóra sikeredett, de egyik sem volt átütő. Pedig Habsburgék mindent elkövettek fiuk megfelelő iskoláztatása és alkotásra ösztönzése érdekében. Ferenc József édesapja gyakran fakadt ki fia tohonyasága láttán:
– Itt van ez az izé, ez a Mozart. Ez tudott. Ez is osztrák volt. Te miért nem vagy az?

Akkor következett be változás, amikor Ferenc Józsefet a szülők először vitték el díszszemlére. Az ifjút úgy megindította a marsot játszó katonazenekarok hangzása és látványa, hogy elhatározta, ennek szenteli az életét.

Mindössze tizenhat éves volt, amikor megörökölte apja bécsi zenekarvezetői állását az állami szimfonikusoknál. Azonnal megérezte, a rendelkezésére álló apparátus kicsi ahhoz, hogy minden tervét maradéktalanul megvalósítsa, ezért a zenekar folyamatos bővítésére törekedett egészen 1867-ig.

Teljes mértékben igaza van annak, aki azt állítja, hogy kevés Ferenc József-művet tudunk említeni. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az amúgy kiváló képességű zeneszerző erejét gyakorlatilag teljesen felőrölte a hatalmas apparátus egyben tartása.

Az osztrák zenekarban szerb, horvát, dalmát, macedón, magyar, cseh, lengyel, rutén, cigány és sok más, nem osztrák származású muzsikus játszott együtt. Ezek hol egyetértésben játszottak együtt, hol különállásra vagy dominanciára törekedtek, ami bármely nagy zenekarvezető egészségét felőrölte volna.

A legerősebb lobbi egyébként a magyaroké volt, akik folytonos lázongássukkal végül elérték, hogy a zenekart osztrák-magyar zenekarrá kereszteljék át, bár a darabválasztásba, az előadás módjába és sok egyébbe azután sem volt beleszólásuk.

Ebből az időből maradt fenn Ferenc József egyik híres műve, a Minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve című oratórium, amely vidám színekkel festi a korszakot. Emlékezetes a valamivel később keletkezett Hátul meg a krumplifejű Tisza Pista című gyerekdarabja is, bár ennek számos szövegváltozata maradt fent, némileg megzavarva a befogadót.

1914 nyarán szörnyű merénylet rázta meg az egész osztrák-magyar zenekart: Prágában, A kehelyhez címzett vendéglőben a legyek lecsinálták Ferenc József kifüggesztett arcmását. A hír hallatán komponálta meg Ferenc József Balkán, Balkán, te puskaporos hordó! című művét (noha Prága nem a Balkánon található), amelyet az afro-amerikai hatású, konkrétan kissé bluesos Mondd, hová lettél, Ferenc Ferdinánd? követett. Bizony, a korábbi harsány indulóknak eddigre se hírük, se hamvuk nem volt. Az utolsó próbálkozásnak a Schliffen-terv című ópusz számított, de aztán Ferenc József végleg felhagyott a műfajjal.

Időközben kiderült, hogy a prágai legyek felbujtásában nem kevés szerepe volt a zenekar kisebbségi lobbijainak. Ferenc József egészségét annyira megviselte a tény, hogy két évre rá meg is halt.

Ha zenéje emlékét nem is, a bajuszáét minden osztrák-magyar híven őrzi.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

Ringató"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Fülei Balázs tanítványai

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Wagner Rita tanítványai

18:00 : Budapest
Erkel Színház

HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska

18:00 : Budapest
Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont

Szili Gabriella, Bólya Papp Nikoletta, Gavodi Zoltán, Dévényi Judit Anna, Megyesi Zoltán, Somogyi Balázs, Cser Péter, Najbauer Lóránt
Anima Musicae Kamarazenekar
vezényel: Dinyés Soma
HÄNDEL: Messiás 1. Rész.
A műről rövid ismertetőt tart Dinyés Soma

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Kokas Dóra (gordonka)
J.S. BACH: d-moll szólószvit gordonkára, BWV 1008
KODÁLY: Szólószonáta, Op.8

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti Kamaraterem

Farkas Mira (hárfa) Nyári László, Varga Oszkár (hegedű), Krähling Dániel (brácsa), Karasszon Eszter (cselló), Scheuring Kata (fuvola), Puha György (klarinét)
HÄNDEL: Prelúdium és toccata (Marcel Grandjany átdolgozása)
HASSELMANS: A forrás, Op.44
ALBÉNIZ: España, op. 165 – 5. Malagueña
KREISLER: Régi bécsi táncdallamok – 2. Szerelmi bánat
SARASATE: Spanyol táncok, op. 21 – 2. Habañera
WALTER-KÜHNE: Fantázia Csajkovszkij Anyegin című operájának témáira
DEBUSSY: Két tánc
RAVEL: Bevezetés és allegro, Op.46

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Moritz Gnann
NIELSEN: Héliosz-nyitány, Op.17
MILHAUD: A világ teremtése
RAVEL: Daphnis és Chloé

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Zemlényi Eszter (szoprán)
Nemzeti Filharmonikusok
Vezényel: Keri-Lynn Wilson
KRZYSZTOF PENDERECKI: II. („Karácsony”) szimfónia
MAHLER: IV. (G-dúr) szimfónia

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Szalóki Ági (népi ének), Bodrogi Éva (barokk ének)
Szalai Péter (ütők), Kónya István (lantok), Szászvárosi Sándor (viola da gamba)
"Mindez világ örvendezzen!"

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Sinfonietta Pannonica Ensemble:
Eckhardt Violetta, Jász Pál (hegedű), Sipos Gábor (brácsa), Máté Győző (brácsa), Szabó Péter (gordonka)
"Take Brahms - 2. hangverseny: Vonósötösök"
BRAHMS: F-dúr Vonósötös Nr.1., Op. 88
BRAHMS: G-dúr Vonósötös Nr.2., Op. 111

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Teleki Miklós (orgona), Kováts Kolos (basszus), Krusic Eleonóra (fuvola)
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)