vissza a cimoldalra
2019-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4610)
Palcsó Sándor (270)
Társművészetek (1451)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (84)
Kimernya? (3297)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3509)
Élő közvetítések (8247)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Erkel Színház (10374)
Pantheon (2446)
Kiss B. Atilla (202)
Operett, mint színpadi műfaj (4148)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (546)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1805)
Franz Schmidt (3456)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Summáját írta - Dobó István
- kegy -, 2004-09-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Dobó István Meg nem értett művész ő. Félreismert, elsöpört zseni, aki úgy áll a zenetörténet harcmezején, oly csalódott arckifejezéssel, mint az ostromra készülő janicsár az orra előtt elhúzó budavári sikló alatt az Egri csillagok remake-jében.

Dobó István vagy ötszáz évvel azelőtt született, hogy Egerben mindent róla neveztek el, amit nem Gárdonyiról. Zenei tehetségére sokáig nem figyelhettek fel a szülők. Pisti remekül pengette a kaszát, de mivel ez pórias dolognak számított, csak titokban gyakorolhatta.

Már kamasz gyermek volt, amikor a szülők - csak úgy, próbából - beíratták koboz- és tekerőlant-órákra. István szinte gyakorlás nélkül kiválóan kezelte a hangszereket, így azok nem okoztak komoly örömet neki. Rögvest ki is jelentette, hogy ő töröksípon akar játszani. A Dobó család rögtön érezte, fekete bárány született a családba, egy örökmozgó hobó, aki az egykori Beatrice királyné megszállott híve, és nem engedték, hogy Óbudára, a Hajógyári-szigetre utazzék. Ehelyett ezerszer leíratták vele: török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Istvánt a büntetés olyannyira sokkolta, hogy kis híján dacból elfelejtett írni.

A komolyabb zenei tanulmányok Egerben, a líceumban kezdődtek meg. Dobó gyorsan fejlődött, korai zsengéit hamar kivillantotta a helyi leánykák körében. Első fennmaradt, erotikus tartalmú műve, az Egy szép asszony völgye már korában slágernek számított. A líceumi évek alatt komponálta az Egri csillagok című darabot is, de a dalban foglalt pártállami jelkép miatt tanárai komolyan megfenyegették, sőt, majdnem kicsapták. A dalt, természetesen, betiltották.

Visszafogottabb évek következtek. Ekkoriban született a Kapitány, kapitány, az Eger városa diákok vára, a kissé futurisztikus Eger a Marson, a Hegedűs a háztetőn és a Georgia On My Mind című sláger. Ez utóbbi keletkezésének miértjeit a zenetörténészek az óta sem tudják megválaszolni.

Konszolidált magatartásának köszönhetően Dobó rövidesen főzeneigazgató lett Egerben. A rá bízott, nem túl nagy létszámú zenekarnak legfontosabb feladata volt, hogy ellenálljon a külföldről érkező zenei irányzatoknak, elsősorban is az expanzív oszmán-török muzsikának. A legerőteljesebb előrenyomulás 1552-ben következett be, de Dobóék az európai reneszánsz magyarításával sikeresen visszaverték.

A visszaverés során állandó librettószerzője, Bornemisza Gergely leleményének köszönhetően végre beszerzett egy török sípot, de egyáltalán nem olyan volt, amilyennek képzelte.

Ezzel az eseménnyel kezdődött Dobó hosszas megaláztatása is. Fő művét, a minden szempontból kifogástalan européer alkotást, a Summáját írom... kezdetű históriás éneket azóta is Tinódi Tannenbaum Sebestyénnek tulajdonítja a zenetörténet.
Ennek egyetlen oka, hogy Dobó egy tételes belső vizsgálat alkalmával nem tudott elszámolni a mű díszbemutatója utáni banketten felszolgált vörösborral. A zenészkamarából kizárták, és megvontak tőle számos jogot - így az említett mű szerzői jogát is, amelyet a korszak legjobban lobbizó Tinódija orozott el.

Dobó karrierje innentől mélyrepülés, vesszőfutás lett. Műveit a hivatalos kultúrpolitka manipulációjának köszönhetően kezdték elfelejteni vagy népdalként dúdolni. Szegénységben halt meg, magára hagyottan, egy félreeső egri utcában, amelyet később ugyancsak Gárdonyiról neveztek el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Erkel Színház

GERSHWIN: Porgy és Bess

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Josef Špaček (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
DVOŘÁK: Karnevál-nyitány, op. 92
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, op. 53
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Váradi László (zongora)
BEETHOVEN: 13. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 27/1
BEETHOVEN: 14. (cisz-moll) zongoraszonáta, op. 27/2 („Holdfény”)
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Marczi Mariann (zongora), Lukács Péter (brácsa)
SCHUMANN: Adagio e Allegro
VIEUXTEMPS: B-dúr szonáta
SCHUMANN: Meseképek

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsky, zongoraművész (sz. 1870)