vissza a cimoldalra
2019-09-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61897)
Élő közvetítések (8144)
Juan Diego Flórez (739)
Társművészetek (1412)
Balett-, és Táncművészet (5886)
Pantheon (2387)
A díjakról általában (1069)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4562)
Erkel Színház (10315)
Kimernya? (3221)
A nap képe (2157)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1764)
Franz Schmidt (3422)
Opernglas, avagy operai távcső... (20316)
Operett, mint színpadi műfaj (4061)
Erkel Ferenc (1063)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Summáját írta - Dobó István
- kegy -, 2004-09-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Dobó István Meg nem értett művész ő. Félreismert, elsöpört zseni, aki úgy áll a zenetörténet harcmezején, oly csalódott arckifejezéssel, mint az ostromra készülő janicsár az orra előtt elhúzó budavári sikló alatt az Egri csillagok remake-jében.

Dobó István vagy ötszáz évvel azelőtt született, hogy Egerben mindent róla neveztek el, amit nem Gárdonyiról. Zenei tehetségére sokáig nem figyelhettek fel a szülők. Pisti remekül pengette a kaszát, de mivel ez pórias dolognak számított, csak titokban gyakorolhatta.

Már kamasz gyermek volt, amikor a szülők - csak úgy, próbából - beíratták koboz- és tekerőlant-órákra. István szinte gyakorlás nélkül kiválóan kezelte a hangszereket, így azok nem okoztak komoly örömet neki. Rögvest ki is jelentette, hogy ő töröksípon akar játszani. A Dobó család rögtön érezte, fekete bárány született a családba, egy örökmozgó hobó, aki az egykori Beatrice királyné megszállott híve, és nem engedték, hogy Óbudára, a Hajógyári-szigetre utazzék. Ehelyett ezerszer leíratták vele: török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Istvánt a büntetés olyannyira sokkolta, hogy kis híján dacból elfelejtett írni.

A komolyabb zenei tanulmányok Egerben, a líceumban kezdődtek meg. Dobó gyorsan fejlődött, korai zsengéit hamar kivillantotta a helyi leánykák körében. Első fennmaradt, erotikus tartalmú műve, az Egy szép asszony völgye már korában slágernek számított. A líceumi évek alatt komponálta az Egri csillagok című darabot is, de a dalban foglalt pártállami jelkép miatt tanárai komolyan megfenyegették, sőt, majdnem kicsapták. A dalt, természetesen, betiltották.

Visszafogottabb évek következtek. Ekkoriban született a Kapitány, kapitány, az Eger városa diákok vára, a kissé futurisztikus Eger a Marson, a Hegedűs a háztetőn és a Georgia On My Mind című sláger. Ez utóbbi keletkezésének miértjeit a zenetörténészek az óta sem tudják megválaszolni.

Konszolidált magatartásának köszönhetően Dobó rövidesen főzeneigazgató lett Egerben. A rá bízott, nem túl nagy létszámú zenekarnak legfontosabb feladata volt, hogy ellenálljon a külföldről érkező zenei irányzatoknak, elsősorban is az expanzív oszmán-török muzsikának. A legerőteljesebb előrenyomulás 1552-ben következett be, de Dobóék az európai reneszánsz magyarításával sikeresen visszaverték.

A visszaverés során állandó librettószerzője, Bornemisza Gergely leleményének köszönhetően végre beszerzett egy török sípot, de egyáltalán nem olyan volt, amilyennek képzelte.

Ezzel az eseménnyel kezdődött Dobó hosszas megaláztatása is. Fő művét, a minden szempontból kifogástalan européer alkotást, a Summáját írom... kezdetű históriás éneket azóta is Tinódi Tannenbaum Sebestyénnek tulajdonítja a zenetörténet.
Ennek egyetlen oka, hogy Dobó egy tételes belső vizsgálat alkalmával nem tudott elszámolni a mű díszbemutatója utáni banketten felszolgált vörösborral. A zenészkamarából kizárták, és megvontak tőle számos jogot - így az említett mű szerzői jogát is, amelyet a korszak legjobban lobbizó Tinódija orozott el.

Dobó karrierje innentől mélyrepülés, vesszőfutás lett. Műveit a hivatalos kultúrpolitka manipulációjának köszönhetően kezdték elfelejteni vagy népdalként dúdolni. Szegénységben halt meg, magára hagyottan, egy félreeső egri utcában, amelyet később ugyancsak Gárdonyiról neveztek el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Szenthelyi Miklós
"Különleges tehetségű hegedűsok gálakoncertje"
Szenthelyi Miklós zeneakadémiai osztályának hallgatói
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26 – 2. Adagio
ifj. Mága Zoltán (hegedű)
RAVEL: Tzigane
Korb Vanessza (hegedű)
BRUCH: Skót fantázia, op. 46 – Bevezetés: Grave
Kuti Róbert (hegedű)
SAINT-SAËNS: Havanaise, op. 83
PAGANINI: Moto perpetuo, op. 11
Hodos Dániel (hegedű)
WAGNER: „O du, mein holder Abendstern” – Wolfram áriája a Tannhäuser 3. felvonásából
DONIZETTI: „Come Paride vezzoso” – Belcore áriája a Szerelmi bájital 1. felvonásából
Szenthelyi Krisztián (bariton)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 1. Allegro maestoso
Z. Lendvai József (hegedű)
PAGANINI: 1. (D-dúr) hegedűverseny, op. 6 – 2. Adagio espressivo, 3. Rondo. Allegro spirituoso
Bácsy-Schwartz Zoltán

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Nora Fischer (mezzoszoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
SCHUBERT-BERIO: Visszaadás
BERIO: Népdalok
J.S. BACH-RESPIGHI: Nun komm, der Heiden Heiland, BWV 659
RESPIGHI: Róma fenyői
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Győri Filharmonikus Zenekar
vez.: Medveczky Ádám
DUBROVAY LÁSZLÓ: Ünnepi zene
BARTÓK: A fából faragott királyfi - szvit, BB 74
RIMSZKIJ-KORSZAKOV: Seherezade, op. 35
A mai nap
született:
1923 • Kónya Sándor, operaénekes († 2002)
1973 • Ingrid Fliter, zongorista
elhunyt:
1835 • Vincenzo Bellini, zeneszerző (sz. 1801)
2006 • Pege Aladár, jazz-muzsikus, zeneszerző (sz. 1939)