vissza a cimoldalra
2019-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4235)
Társművészetek (1290)
Haladjunk tovább... (225)
Kedvenc előadók (2833)
Momus társalgó (6353)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61447)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Kedvenc felvételek (150)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11312)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5619)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4442)
Erkel Színház (9693)
modern eszement rendezesek (256)
Momus-játék (5609)
Edita Gruberova (3074)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3140)
Élő közvetítések (7728)
Gaetano Donizetti (956)
Palcsó Sándor (238)
Jonas Kaufmann (2362)
Franz Schmidt (3278)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1592)
Luciano Pavarotti (81)
Pantheon (2310)
Lisztről emelkedetten (941)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Summáját írta - Dobó István
- kegy -, 2004-09-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Dobó István Meg nem értett művész ő. Félreismert, elsöpört zseni, aki úgy áll a zenetörténet harcmezején, oly csalódott arckifejezéssel, mint az ostromra készülő janicsár az orra előtt elhúzó budavári sikló alatt az Egri csillagok remake-jében.

Dobó István vagy ötszáz évvel azelőtt született, hogy Egerben mindent róla neveztek el, amit nem Gárdonyiról. Zenei tehetségére sokáig nem figyelhettek fel a szülők. Pisti remekül pengette a kaszát, de mivel ez pórias dolognak számított, csak titokban gyakorolhatta.

Már kamasz gyermek volt, amikor a szülők - csak úgy, próbából - beíratták koboz- és tekerőlant-órákra. István szinte gyakorlás nélkül kiválóan kezelte a hangszereket, így azok nem okoztak komoly örömet neki. Rögvest ki is jelentette, hogy ő töröksípon akar játszani. A Dobó család rögtön érezte, fekete bárány született a családba, egy örökmozgó hobó, aki az egykori Beatrice királyné megszállott híve, és nem engedték, hogy Óbudára, a Hajógyári-szigetre utazzék. Ehelyett ezerszer leíratták vele: török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Istvánt a büntetés olyannyira sokkolta, hogy kis híján dacból elfelejtett írni.

A komolyabb zenei tanulmányok Egerben, a líceumban kezdődtek meg. Dobó gyorsan fejlődött, korai zsengéit hamar kivillantotta a helyi leánykák körében. Első fennmaradt, erotikus tartalmú műve, az Egy szép asszony völgye már korában slágernek számított. A líceumi évek alatt komponálta az Egri csillagok című darabot is, de a dalban foglalt pártállami jelkép miatt tanárai komolyan megfenyegették, sőt, majdnem kicsapták. A dalt, természetesen, betiltották.

Visszafogottabb évek következtek. Ekkoriban született a Kapitány, kapitány, az Eger városa diákok vára, a kissé futurisztikus Eger a Marson, a Hegedűs a háztetőn és a Georgia On My Mind című sláger. Ez utóbbi keletkezésének miértjeit a zenetörténészek az óta sem tudják megválaszolni.

Konszolidált magatartásának köszönhetően Dobó rövidesen főzeneigazgató lett Egerben. A rá bízott, nem túl nagy létszámú zenekarnak legfontosabb feladata volt, hogy ellenálljon a külföldről érkező zenei irányzatoknak, elsősorban is az expanzív oszmán-török muzsikának. A legerőteljesebb előrenyomulás 1552-ben következett be, de Dobóék az európai reneszánsz magyarításával sikeresen visszaverték.

A visszaverés során állandó librettószerzője, Bornemisza Gergely leleményének köszönhetően végre beszerzett egy török sípot, de egyáltalán nem olyan volt, amilyennek képzelte.

Ezzel az eseménnyel kezdődött Dobó hosszas megaláztatása is. Fő művét, a minden szempontból kifogástalan européer alkotást, a Summáját írom... kezdetű históriás éneket azóta is Tinódi Tannenbaum Sebestyénnek tulajdonítja a zenetörténet.
Ennek egyetlen oka, hogy Dobó egy tételes belső vizsgálat alkalmával nem tudott elszámolni a mű díszbemutatója utáni banketten felszolgált vörösborral. A zenészkamarából kizárták, és megvontak tőle számos jogot - így az említett mű szerzői jogát is, amelyet a korszak legjobban lobbizó Tinódija orozott el.

Dobó karrierje innentől mélyrepülés, vesszőfutás lett. Műveit a hivatalos kultúrpolitka manipulációjának köszönhetően kezdték elfelejteni vagy népdalként dúdolni. Szegénységben halt meg, magára hagyottan, egy félreeső egri utcában, amelyet később ugyancsak Gárdonyiról neveztek el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:30 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Koros-Fekete Fanni Pálma (hegedű)
Bálint Péter (zongora)
moderátor: Fülei Balázs
"Hangulat Junior - A szerelem hangjai"
BRAHMS: A-dúr szonáta hegedűre és zongorára, Op.100

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Milica Stojadinović (szoprán)
Maja Grujić (zongora)
"Spanyol dalest"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

Turning Point - Klasszikus balettgála

19:30 : Budapest
Festetics Palota, Tükörterem

Új Harmónia Fúvósegyüttes
ROSSINI: A sevillai borbély –Nyitány
DRUSCHETZKY: Esz-Dúr Oktett
FARKAS FERENC: Contrafacta Hungarica
MOZART: c-moll Szerenád Kv. 388.

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Fesztiválzenekar
Cantemus Vegyeskar (karigazgató: Szabó Soma)
Vezényel: Fischer Iván
STRAVINSKY: Négy norvég kép
STRAVINSKY: Scherzo à la russe
STRAVINSKY: Tangó
STRAVINSKY: Zsoltárszimfónia
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)