vissza a cimoldalra
2019-04-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (23)
Társművészetek (1299)
Erkel Színház (9939)
Pantheon (2341)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4337)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (163)
Kolonits Klára (1093)
Élő közvetítések (7829)
László Margit (195)
Milyen zenét hallgatsz most? (25018)
Balett-, és Táncművészet (5793)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1640)
Franz Schmidt (3313)
Operett, mint színpadi műfaj (3886)
Thomas Hampson (266)
Charles Gounod (221)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Summáját írta - Dobó István
- kegy -, 2004-09-17 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Dobó István Meg nem értett művész ő. Félreismert, elsöpört zseni, aki úgy áll a zenetörténet harcmezején, oly csalódott arckifejezéssel, mint az ostromra készülő janicsár az orra előtt elhúzó budavári sikló alatt az Egri csillagok remake-jében.

Dobó István vagy ötszáz évvel azelőtt született, hogy Egerben mindent róla neveztek el, amit nem Gárdonyiról. Zenei tehetségére sokáig nem figyelhettek fel a szülők. Pisti remekül pengette a kaszát, de mivel ez pórias dolognak számított, csak titokban gyakorolhatta.

Már kamasz gyermek volt, amikor a szülők - csak úgy, próbából - beíratták koboz- és tekerőlant-órákra. István szinte gyakorlás nélkül kiválóan kezelte a hangszereket, így azok nem okoztak komoly örömet neki. Rögvest ki is jelentette, hogy ő töröksípon akar játszani. A Dobó család rögtön érezte, fekete bárány született a családba, egy örökmozgó hobó, aki az egykori Beatrice királyné megszállott híve, és nem engedték, hogy Óbudára, a Hajógyári-szigetre utazzék. Ehelyett ezerszer leíratták vele: török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja. Istvánt a büntetés olyannyira sokkolta, hogy kis híján dacból elfelejtett írni.

A komolyabb zenei tanulmányok Egerben, a líceumban kezdődtek meg. Dobó gyorsan fejlődött, korai zsengéit hamar kivillantotta a helyi leánykák körében. Első fennmaradt, erotikus tartalmú műve, az Egy szép asszony völgye már korában slágernek számított. A líceumi évek alatt komponálta az Egri csillagok című darabot is, de a dalban foglalt pártállami jelkép miatt tanárai komolyan megfenyegették, sőt, majdnem kicsapták. A dalt, természetesen, betiltották.

Visszafogottabb évek következtek. Ekkoriban született a Kapitány, kapitány, az Eger városa diákok vára, a kissé futurisztikus Eger a Marson, a Hegedűs a háztetőn és a Georgia On My Mind című sláger. Ez utóbbi keletkezésének miértjeit a zenetörténészek az óta sem tudják megválaszolni.

Konszolidált magatartásának köszönhetően Dobó rövidesen főzeneigazgató lett Egerben. A rá bízott, nem túl nagy létszámú zenekarnak legfontosabb feladata volt, hogy ellenálljon a külföldről érkező zenei irányzatoknak, elsősorban is az expanzív oszmán-török muzsikának. A legerőteljesebb előrenyomulás 1552-ben következett be, de Dobóék az európai reneszánsz magyarításával sikeresen visszaverték.

A visszaverés során állandó librettószerzője, Bornemisza Gergely leleményének köszönhetően végre beszerzett egy török sípot, de egyáltalán nem olyan volt, amilyennek képzelte.

Ezzel az eseménnyel kezdődött Dobó hosszas megaláztatása is. Fő művét, a minden szempontból kifogástalan européer alkotást, a Summáját írom... kezdetű históriás éneket azóta is Tinódi Tannenbaum Sebestyénnek tulajdonítja a zenetörténet.
Ennek egyetlen oka, hogy Dobó egy tételes belső vizsgálat alkalmával nem tudott elszámolni a mű díszbemutatója utáni banketten felszolgált vörösborral. A zenészkamarából kizárták, és megvontak tőle számos jogot - így az említett mű szerzői jogát is, amelyet a korszak legjobban lobbizó Tinódija orozott el.

Dobó karrierje innentől mélyrepülés, vesszőfutás lett. Műveit a hivatalos kultúrpolitka manipulációjának köszönhetően kezdték elfelejteni vagy népdalként dúdolni. Szegénységben halt meg, magára hagyottan, egy félreeső egri utcában, amelyet később ugyancsak Gárdonyiról neveztek el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Saki Kono zongora diplomakoncertje
BYRD: My Ladye Nevels Grownde
SOSZTAKOVICS: 7. (A-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/7
SOSZTAKOVICS: 12. (gisz-moll) prelúdium és fúga, op. 87/12
SOSZTAKOVICS: 15. (Desz-dúr) prelúdium és fúga, op. 87/15
SOSZTAKOVICS: 24. (d-moll) prelúdium és fúga, op. 87/24
J.S. BACH: f-moll zongoraverseny, BWV 1056
Szokolay Balázs (zongora)
SOSZTAKOVICS: 2. (e-moll) zongoratrió, op. 67
Mikola Ivanovich Román (hegedű), Háry Péter (cselló)
Saki Kono (zongora)

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Trio Encuentro: Tóth Kristóf (hegedű), Agárdi Eszter (gordonka), Szőcs Henrik (zongora)
"Kontrasztok"
SCHUBERT: 2. (Esz-dúr) zongoratrió, D. 929
RAVEL: a-moll zongoratrió

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Miklósa Erika (szoprán), Balázs János (zongora)
"Zongopera"
Donizetti, Verdi, Strauss, Piazzola áriái, Cziffra György átiratai és improvizációk
19:00 : Kaposvár
Szivárvány Kultúrpalota

Operát az Operából! – Belföldi turné
'Puccini Itáliája' operagála
Koncertszerű előadás

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kiss Péter (zongora)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Vajda Gergely
LISZT: A bölcsőtől a sírig (Von der Wiege bis zum Grabe)
VAJDA GERGELY: Szomorú Vasárnap Variációk
LISZT: A-dúr zongoraverseny Nr. 2.
MENDELSSOHN: V. (D-dúr) ,,Reformáció’’ szimfónia, Op. 107.
A mai nap
született:
1857 • Ruggiero Leoncavallo, zeneszerző († 1919)
1858 • Ethel Mary Smyth, zeneszerző († 1944)