vissza a cimoldalra
2020-08-08
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (926)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (175)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (150)
Régizene (3621)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4886)
Verdi-felvételek (576)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4028)
Franz Schmidt (3658)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2010)
Operett, mint színpadi műfaj (4420)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62197)
Pantheon (2713)
Radnai György művészete (60)
Gioacchino Rossini (1035)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4692)
A nap képe (2228)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Marton Éva Gershwin-estje, avagy egy amerikai a zsinagógában
-té.pé-, 2004-09-06 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat
Marton Éva Gershwin-estje

2004. szeptember 4.
Zsidó Nyári Fesztivál - Dohány utcai Zsinagóga

Persze én tehetek róla! Mármint arról, hogy többet, mást vártam. Nem gondoltam végig, hogy ebből a műsorból, ezen a helyszínen, ezekkel a közreműködőkkel mi sülhet ki.

A plakátok Marton Éva Gershwin-estjének hirdették az eseményt, de ez legfeljebb annyira volt igaz, mint a hatvanas évek Beatles-koncertjei, ahol a másfél órás programból 20 percet játszottak a liverpooliak.

Valójában a Miskolci Szimfonikusok korábban már recenzált Gershwin-lemezéről hallhatott egy részletet a telt háznyi közönség. Hallhatott volna, ha Európa legnagyobb zsinagógája alkalmas lenne ilyen típusú koncertekre. De nem az. Egy ilyen sűrű szövetű, vastag hangszerelésű, harmóniailag gyorsan, már-már önkényesen változó zene egyszerűen elvész a hatalmas épületben. Az Egy amerikai Párizsban már jelezte, hogy vagy a helyszín, vagy a műsor komoly tévedés volt. Túl azon, hogy a helyszínhez tökéletesen inadekvát volt maga a zene, a remek hangszerelésből, a zenekar szemmel látható igyekezetéből alig több hallatszott, mint egy hangkavalkád a távolból.

Már az említett lemez kapcsán sem értettem, hogy a karmester Kovács László miért érzi feltétlen szükségét a zongorázásnak. Ez a kérdés most a Kékrapszódia kapcsán újra felszínre tört. Kovács ugyanis nem egy Schiff András. Ezalatt nem csupán azt értem, hogy ahhoz többször üt mellé, mint kellene - hisz’ ennek nem sok jelentősége van - hanem azt is, hogy nem képes a zongora mellől megnyugtatóan irányítani zenekarát. Igaz, a Miskolci Szimfonikusokat is nehéz lenne összetéveszteni a Fesztiválzenekarral. Minden esetben, ha a zongoraszóló záróhangja egybeesett a zenekar kezdőhangjával, gondosan megvárták, míg a szólista leüti azt, felemeli a kezét és beint a zenekarnak. A hangzás egyébként itt érte el a mélypontját. A zenekart szemből, Közép-Európa legrondább zongorahangját valahonnan a közelből, oldalról hallottam. Lehet, hogy ez utóbbi hangszórón át jött? Ezt feltételezni sem merem.

A gyér taps is azt jelezte, hogy a húsz eurós jegyekkel érkező közönség elsősorban Marton Éva nevére jött be. Legrand ugyan még véletlenül sem Gershwin - annál lényegesen romantikusabb, sziruposabb - a Yentl nagy slágere (Papa, can you hear me?) viszont garantált sikert hozott. Aztán jöttek a Gershwinek, ha nem is nagy számban, de sorban. És már az sem zavart, hogy erősítőn át hallom az éneket. Végül is a stílbe belefér. A hangszerelés a bárzenekartól a szalonzenekarig terjedt, s néhány remek cornetszóló is elhangzott. Négy vagy öt szám után Marton Éva elhagyta a színpadot. Kovács álszerény kérdésére, hogy játszanak-e még? - az értetlen közönség nulla visszajelzése ellenére elhúzták még a nótánkat. Illetve, hogy kié is volt az a két szám, amit a zenekar prezentált, sosem derül ki.

A hangulat ekkor már hamisítatlan sörsátoros lagzilajcsisra fordult, s kíváncsian figyeltem, hogy a karzaton a zene ritmusára billegő érdeklődők kezében mikor jelenik meg az első söröskrigli. Ez utóbbi helyett Marton Éva jelent meg, hogy a beígért Summertime-ot is elénekelje. A közönség eddigre már régen letett róla, hogy követni tudná a kiadott programot, és hálásan fogadta az újabb music-hall produkciót.

A tanulság? Könnyed nyár esti műsort könnyed nyár esti helyszínen kell rendezni. Talán majd jövőre.

Marton Éva Gershwin-estje


témánkkal kapcsolatos további írások:
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1940 • Gregor József, énekes († 2006)
1953 • Bándi János, énekművész