vissza a cimoldalra
2019-08-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11422)
A csapos közbeszól (95)

Plácido Domingo (764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1739)
Franz Schmidt (3407)
Palcsó Sándor (251)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4535)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3388)
Társművészetek (1336)
Pantheon (2376)
Élő közvetítések (8078)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7211)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (179)
Kedvenc magyar operaelőadók (1138)
Milyen zenét hallgatsz most? (25030)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (820)
Operamúzeum (915)
Mozartról magasabban (693)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Ráérünk - Pató Pál
- kegy -, 2004-09-03 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Pató Pál Az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb szenzációjával állunk szemben. Olvasóink megszokhatták: e hasábokon az esszé műfaját használjuk arra, hogy egy-egy kivételes alkotó munkásságát valamelyest ismertessük. Ezúttal azonban - ha egyszerre kívánunk tény- és élményszerűek lenni - a történetmondáshoz kell folyamodnunk.

1823. január 1-jén Kiskőrösön neves zenetörténész született Petrovics Sándor néven. A szülők eredetileg Emilnek szerették volna hívni, de egy jóakarójuk figyelmeztette őket, ez a név ötszáz évre előre jogvédett a zenei szakmában.

A tudós annyira szégyellte paraszti származását, hogy Petőfire változtatta a nevét. Később, amikor értesült, hogy idővel Magyarországon is bevezetik a marxista-lukácsista esztétikát, mindezt megbánta, és egy Vahot Imre nevű zeneműkiadó segítségével részegen nótázó juhásznak öltözve, talicskán tolatta végig magát a Váci uccán. Kifogástalan franciatudása és görög-latin műveltsége azonban kilógott a ködmön alól, így teljességgel hiteltelenné vált.

De mindez csak intermezzo, hiszen számunkra Petőfi (Petrovics) munkássága fontos. Gyakorlatilag mindenütt járt iskolába: a sárospataki és a pápai kollégiumban, Pannonhalmán, a Fasori Gimnáziumban és a Lauderben, azonban rebellis magatartása miatt mindenünnen kicsapták. Egy vándorzenekritikus-társulathoz csatlakozott, de a feudális Magyarországon az 1840-es években nem szívesen fizettek az emberek a zenekritikusi előadásokért. Petőfi ezért egy időre Debrecenben húzta meg magát. Itt következett be életének nagy fordulata.

Iszonyatosan fázott azon a télen, így aztán kényelmetlen lakában, égő pipáját szorongatván a debreceni természettudós, dr. Földi János füvészeti tanulmányát lapozgatta, hátha ráakad valami télen is beszerezhető gyógynövényre, ami kikúrálná náthájából, amikor a kötet lapjai között egy kézzel írott levélre bukkant. A levél így szólt:

"Tisztelt Pató uram!

Alulírott Erkel Ferenc karmester azzal a kéréssel fordulok önhöz, hogy a Magyar Állami Operaház 1884. szeptember 27-i megnyitó ünnepségére egy operát komponálni méltóztassék. Mivel jól tudom, hogy hosszú határidővel dolgozik, most értesítem. A megbízással járó előleget mellékeltem.

Pest, 1884. március - Erkel Ferenc"

Petőfi (Petrovics) izgatottan kutakodott tovább dr. Földi János kötetében. A következő két lap között nem volt semmi, amiből arra következtetett, hogy innen hiányzik valami. Az ötvenedik lapnál azonban újabb levelet talált.

"Tisztelt Pató uram!

Örömmel vettem tudomásul, hogy az elküldött előleget méltóztatott elfogadni, amit jó jelnek vélek. Azonban ez idáig egyetlen kottasor sem érkezett a készülő nemzeti operából. Kérem, mihamarább értesítsen!
Köszönettel.

Erkel Ferenc
Pest, 1884. április"

Petőfi (Petrovics) megint hiányra bukkant a Földi-könyv lapjai között, amelyet ismét levél követett.

"Tisztelt Pató uram!

Levelét még nem kaptam meg, pusztán egy földim tájékoztatott, hogy készülő nemzeti operája címe Ej, ráérünk arra még! Tisztelettel kérem, küldje meg a partitúra kész oldalait, hogy azokat a zenekarnak megmutathassam.
Hálával

Erkel Ferenc
Pest, 1884. június"

A kötetben ezt követően több hiányos hely tátongott, amelyeket ez a levél zárt:

"Tisztelt Pató uram!

Az operával most már ne iparkodjék, a bemutatót megtartottuk. Egyébként jól sikerült.
Baráti üdvözlettel

Erkel Ferenc
Pest, 1884. szeptember 28."

Petőfi-Petrovics ezután lázas kutatásba kezdett, és a kép hamar összeállt: az üres helyek azokat a leveleket jelölték, amelyeket Pató Pál, a XIX. század elejének (sic!) egyik kiváló komponistája nem küldött el, sőt nem is írt meg. A kutatások során arra is fény derült, hogy az Ej, ráérünk arra még! Pató Pál egyetlen, ugyanakkor a mai napig meg nem komponált műve.

A továbbiak megfejtése a modern zenetörténet dolga.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Duna Szimfonikus Zenekar
"Budapest Gálakoncert"
17:00 : Tolcsva
Oremus-szalon

Balogh József (zongora)
WOLF PÉTER: Invokáció
J. S. BACH: c-moll preludium
WOLF PÉTER: Patak
J. S. BACH: cisz-moll preludium
WOLF PÉTER: Ostinato
J. S. BACH: esz-moll preludium
WOLF PÉTER: Köd
J. S. BACH: f-moll preludium
WOLF PÉTER: Fanyar Tangó
J. S. BACH: fisz-moll preludium
WOLF PÉTER: Ódon kastély; Fergeteg

17:00 : Tolcsva
Oremus borászat

Theater Brass Miskolc:
Veres Tamás (tuba), Kakuk Zoltan (harsona), Horváth Sándor (vadászkürt), Várkoly Imre (trombita), Gál Péter (trombita)
Reneszánsz és barokk táncok, madrigálok, ünnepi zenék
Gastoldi, Morley, Praetorius, Bach és Händel műveiből

19:30 : Szeged
Szent Rókus templom

Kovács Ágnes, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt, Melkovics Zoltán (ének)
Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara
Purcell Kórus
vez.: Vashegyi György
MENDELSSOHN: Paulus; Op.36

20:00 : Tolcsva
Látogatóközpont, Szabadtéri Színpad

Lackfi János (költő, előadóművész)
Fugato Orchestra
Hibrid dalok Lackfi Jánossal

20:00 : Tokaj
Fesztiválkatlan

Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Karigazgató: Tőri Csaba
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"FILMharmonikusok"
A mai nap
történt:
1876 • Az istenek alkonya bemutatója (Bayreuth)
született:
1936 • Róna Viktor, balettművész († 1994)