vissza a cimoldalra
2018-02-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3931)
Kedvenc előadók (2820)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60479)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3509)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2605)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (616)
Lehár Ferenc (616)
Edita Gruberova (3050)
Élő közvetítések (6913)
Momus-játék (5424)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1201)
Opernglas, avagy operai távcső... (19942)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1318)
Franz Schmidt (3060)
Erkel Színház (8867)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4179)
Balett-, és Táncművészet (5473)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (633)
Simándy József - az örök tenor (515)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Újpesti Kulturális Központ

"zeneDéLELŐTT óvodás bérlet 3. előadás"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

"A Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola hangversenye"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

a Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance hallgatói és tanárai
"Reconnections 2018 zárókoncert"
A Zeneakadémia és a Jerusalem Academy of Music and Dance kamaraworkshopja
ZVI AVNI: Five Pantomimes
ELI KORMAN: Rebellion and Repression
BARTÓK: Kontrasztok (BB 116)
DOBRI DÁNIEL: States of Matter
MENDELSSOHN: Esz-dúr oktett, Op.20
19:00 : Eszék
Dvorana Gradski vrt

"Kárpát-Haza OperaTúra"
LEHÁR: A víg özvegy

19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Ránki Dezső (zongora)
Szabóki Tünde, Bódi Marianna, Megyesi Zoltán, Cser Péter (ének)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
"Flow"
BACH: g-moll zongoraverseny BWV 1058,
BACH: A-dúr zongoraverseny BWV 1055
HAYDN: Paukenmesse Hob.XXII:9
A mai nap
történt:
1816 • A sevillai borbély bemutatója (Róma)
született:
1953 • Riccardo Chailly, karmester
elhunyt:
1626 • John Dowland, zeneszerző (sz. 1563)
1961 • Percy Grainger, zeneszerző (sz. 1882)
1963 • Fricsay Ferenc, karmester (sz. 1914)
1969 • Ernest Ansermet, karmester (sz. 1883)
1996 • Toru Takemitsu, zeneszerző (sz. 1930)