vissza a cimoldalra
2019-06-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11348)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4506)
Operett, mint színpadi műfaj (3941)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61829)
Kiss B. Atilla (199)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1681)
Franz Schmidt (3352)
Erkel Színház (10240)
Élő közvetítések (7918)
Ilosfalvy Róbert (848)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3273)
Pantheon (2356)
Opernglas, avagy operai távcső... (20233)
Jacques Offenbach (477)
Palcsó Sándor (244)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (72)
Simándy József - az örök tenor (606)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Budapesti Wagner-Napok
WAGNER: A walkür

18:00 : Budapest
Magyar Rádió 6-os stúdió

Madarász Iván szerzői estje

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Gonda Katalin (zongora)

Gonda Katalin zongora diplomakoncertje
MOZART: Esz-dúr (”Kegelstatt”) trió, K. 498
Közreműködik: Trio Era: Sándor Balázs (klarinét), Kalocsai Eszter (brácsa)
RAVEL: Gaspard de la nuit
LISZT: Zarándokévek, Második év: Itália – 104. Petrarca-szonett
LISZT: Két hangversenyetűd – 1. Erdőzsongás
STRAVINSKY: Három részlet a Petruskából

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Flamich Mária (szoprán)
Menyhárt Zsuzsanna (fuvola), Szilvásy Júlia (hárfa), Dinyés Soma (csembaló)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Soltész Ágnes
Művészeti vezető: Botvay Károly
J.S. BACH: III. Brandenburgi verseny, BWV 1048
VIVALDI: Bajazet, RV 703 – Sposa son disprezzata
VIVALDI: A-dúr Concerto, RV 158
HÄNDEL: Ottone, HWV 15 – Trema tiranno
MOZART: Laudate Dominum, K. 339
MOZART: C-dúr versenymű fuvolára és hárfára, K 299

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel)
A mai nap
történt:
1868 • A nürnbergi mesterdalnokok bemutatója (München)
született:
1893 • Alois Hába, zeneszerző († 1973)
1958 • Jennifer Larmore, énekes
elhunyt:
1908 • Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, zeneszerző (sz. 1844)