vissza a cimoldalra
2019-01-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4189)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Kiss B. Atilla (195)
Lehár Ferenc (657)
Opernglas, avagy operai távcső... (20171)
Élő közvetítések (7683)
Jonas Kaufmann (2348)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (963)
Bánk bán (2971)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3087)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1572)
Franz Schmidt (3263)
Operett, mint színpadi műfaj (3806)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2650)
Rost Andrea (2039)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4421)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1254)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (594)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Karasszon Eszter (cselló), Homor Zsuzsanna (zongora)
DEBUSSY: Nocturn és scherzo
DEBUSSY: Intermezzo (cselló-zongora átirat)
MOÓR: Szvit csellóra és zongorára, Op.117
DEBUSSY: Cselló-zongora szonáta
MOÓR: 2. cselló-zongora szonáta, Op.55

19:00 : Budapest
Balassi Intézet

Fülep Márk - fuvola, altfuvola
Anima Musicae Kamarazenekar
Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertje a Magyar Kultúra napján
NÓGRÁDI PÉTER: Nyári hajnal - versenymű fuvolára és vonószenekarra; ősbemutató
BARTÓK: Román népi táncok
VERESS SÁNDOR: Concertotilinkó – versenymű fuvolára
DOHNÁNYI-SITKOVETSKY: Szerenád

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Anna Dennis, Mhairi Lawson, Rowan Pierce (szoprán), Jeremy Budd, James Way (tenor), Ashley Riches (basszbariton), Roderick Williams (bariton)
Gabrieli Consort & Players
Vezényel: Paul McCreesh
PURCELL: Artúr király

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Bernhard Berchtold, Kovács István
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar
Koncertmester: Paulik László
Vezényel: Vashegyi György
HAYDN: Az évszakok; Hob. XXI: 3

22:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kóda
Paul McCreesh és a Gabrieli Consort
Moderátor: Hózsa Zsófia
Tolmács: Zsilavecz Csilla
Beszélgetőtárs: Paul McCreesh
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Kelemen Barnabás (hegedű)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
"A magyar kultúra napja"
BARTÓK: 2. hegedűverseny
KODÁLY: Felszállott a páva – variációk egy magyar népdalra
A mai nap
történt:
1934 • A Kisvárosi Lady Macbeth bemutatója (Leningrád)
született:
1904 • George Balanchine, koreográfus († 1983)
1916 • Henri Dutilleux, zeneszerző
1922 • Varga Magda, operaénekesnő († 2015)
elhunyt:
1999 • Carelli (Krausz) Gábor, énekes (sz. 1915)