vissza a cimoldalra
2018-11-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4094)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61313)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

musical (180)
Gioacchino Rossini (1021)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1528)
Franz Schmidt (3221)
Kimernya? (2806)
Élő közvetítések (7502)
Bartók Rádió (752)
Antonin Dvorak (194)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4372)
Momus-játék (5552)
Operett, mint színpadi műfaj (3763)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1154)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (783)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6693)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Fellegi Dávid (gitár)
Hangulatkoncert
PONCE: Téma, variáció és finálé
PAVLOVITS DÁVID: Viharmadár-szonáta
DUARTE: Variációk egy katalán népdalra
FELLEGI DÁVID: Sonata „Fantasy'

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Bálint János (fuvola)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
C.P.E. Bach 230
C.P.E. BACH: D-dúr szimfónia, Wq 176
C.P.E. BACH: D-dúr fuvolaverseny, Wq 13
C.P.E. BACH: C-dúr szonatina, Wq 106
C.P.E. BACH: g-moll csembalóverseny, Wq 32

19:00 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Mesterművek a lett és a magyar kamarazenéből
Lettország államiságának 100. évfordulója alkalmából

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baranyai Barnabás (cselló)
A Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara
Vezényel: Ménesi Gergely
A zenekar mesterei
KODÁLY: Marosszéki táncok
FEKETE GYULA: Csellóverseny
DEBUSSY: Egy faun délutánja
DEBUSSY: A tenger
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Gáti Sándor (oboa)
Nagyváradi Állami Filharmónia
Vezényel: Mark Kadin (Oroszország)
MOZART: A színházigazgató – Nyitány, K. 486
HAYDN: C-dúr oboaverseny, Hob.VIIg: C1
CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, Op. 36.
A mai nap
született:
1719 • Leopold Mozart, zeneszerző († 1787)
1774 • Gaspare Spontini, zeneszerző († 1851)
1778 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző († 1837)
1805 • Fanny Mendelssohn, zongorista, zeneszerző († 1847)
1896 • Pataky Kálmán, énekes († 1964)
1900 • Aaron Copland, zeneszerző († 1990)
1927 • Svéd Nóra, énekes († 1982)
elhunyt:
1831 • Ignaz Pleyel, zeneszerző, zongorakészítő (sz. 1757)
1946 • Manuel de Falla, zeneszerző (sz. 1872)
2005 • Takács Jenő, zongorista, zeneszerző (sz. 1902)