vissza a cimoldalra
2019-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11346)
A csapos közbeszól (95)

Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (5)
László Margit (180)
Egyházi zene (219)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1639)
Franz Schmidt (3312)
Requiem (454)
Abbado – az ember (155)
Kimernya? (3006)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4322)
Élő közvetítések (7824)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3227)
Operett, mint színpadi műfaj (3885)
Pantheon (2340)
Erkel Színház (9929)
Kelemen Zoltán, operaénekes (94)
Simándy József - az örök tenor (598)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Álcák mestere - A Tenkes kapitánya
- kegy -, 2004-08-06 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - A Tenkes kapitánya Igazi nevét senki nem tudja, egyes vélekedések szerint az általunk ismert (Eke Máté) is csak afféle utólag költött elnevezés. Sőt - itt némi párhuzam mutatható ki a "homéroszi kérdéssel" -, elképzelhető, hogy több személyt jelöltek ezzel az egy címmel: a Tenkes kapitánya.

Így vagy úgy, mi ragaszkodunk az "egy szerzős" megoldáshoz, és bízvást állíthatjuk, hogy a kuruc kor legkiválóbb szerzőjéről van szó. Ha hinni lehet a kortárs történetírónak, Buga Jakabnak, aki állítólag közelről figyelhette az eseményeket, a Tenkes kapitánya váratlanul, szinte a semmiből bukkant elő.

Hogy azelőtt mivel foglalkozott, senki nem tudhatja, annyi bizonyos, hogy egyszercsak ott éldegélt a Tenkes egyik jó akusztikájú barlangjában, és írta rendíthetetlenül a szerzeményeit. Lehetett volna főúri zeneszerző is, hiszen ebben az időben ez fizetett igazán, de ő eleganciáját, finomságát csakazértis a népiesch zeneművészet szolgálatába állította. Sőt!

A szokása az volt, hogy minden zenedarabot, dallamot, dallamrészletet, árva akkordot, amit csak elvett a gazdag labancoktól, odaadta a szegény kurucoknak.

Művelt olvasónak nem kell elmagyarázni, hogy ekkoriban - alig vonult el az oszmán-török népzene - az offenzív, mindent elnyomó Habsburg barokk elől a kibontakozó magyar kurucnótának és toborzónak a mocsarakba, barlangokba kellett vonulnia. Az emberek annyira szegények voltak, hogy sokszor egy nyújtott vagy egy éles ritmusra sem tellett.

Ezen segített a Tenkes kapitánya. A legtöbbször az erdőben csapott le csapatával a gyanútlanul fütyörésző vagy éneklő labanc utazókra, hogy elegánsan elrabolják tőlük az aktuális dallamot, és a kocsira, amely a hadseregnek szállította a havi nótáznivalóhoz a kottákat. De nem volt ritka, hogy csellel bejutottak egy-egy erődbe is, és közvetlenül a raktárból tulajdonítottak el jellegzetes kadenciákat.

A Tenkes kapitánya - ezt sejteni lehet - mindezért állandó üldöztetések áldozata volt. A siklósi várkapitány időnként ütősökkel és fafúvósokkal felszerelt kisebb bandériumokat küldött ki, hogy kizenéljék rejtekéből, de ő mindvégig éber maradt.

Kalandjai a mai napig élénken élnek a nép egyszerű ajkán. Emlékezetes például, amikor fürdőmesternek álcázta magát, és ezzel a trükkel egy egész labanc lovascsapat fürdőszobai dudorászását tudta elorozni, majd a népnek átadni. Sokan emlegetik, amikor elfogták a labanc zenei kémet, pálinkával itatták, és kihasználva a barlangjuk adta kiváló akusztikai lehetőségeket, Habsburg-barát magyar bor- (pontosabban pálinka-)dalokat csikartak ki belőle.

Semmi csodálnivaló nincs azon, hogy a labanc hölgyek is megkedvelték a daliás, hősies és már életében legendás zeneszerzőt. Minden bájukat bevetették azért, hogy szerenádra csábítsák, de ő soha nem adta fel kuruc érzelmeit, nem dorombolt, nem köcsögdudált labanc nőnek.

A Tenkes kapitánya munkássága a magyar régizene egyik izgalmas szeletkéje. Érdemes néha újra felfedezni, még ha fekete-fehér is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Vári-Kovács Emese (ének), Gál Márta (csembaló), Molnár Andrea (blockflöte)
„Férfi szemmel, női szemmel a barokkban”
MONTEVERDI: Scherzi musicali cioe arie et madrigali – Maledetto sia l’aspetto; Eri già tutta mia
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Se l’Aura spira
G. CACCINI: Le nuove musiche – Belle rose porporine
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Ch’amor sia nudo
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – Chiamata à nuovi Amori
MONTEVERDI: Tempro la cetra
FRESCOBALDI: Arie musicali per cantarsi, 1. kötet – Così mi disprezzate
F. CACCINI: Primo Libro delle Musiche – Nube gentil
STROZZI: Cantate, ariette e duetti, op. 2 – L’Eraclito amoroso
MONTEVERDI: Ohimè ch’io cado
STEFFANI: Un core o piante o sassi
STEFFANI: Il pastorello
STEFFANI: Dolce Auretta
STROZZI: Ariette a voce sola op. 6 – Chi brama in Amore
STROZZI: Diporti di Euterpe overo Cantate e ariette a voce sola, op. 7 – Mi fa rider la speranza

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sztanyiszlav Trofimov, Irina Csurilova, Alekszej Markov, Nazsmiddin Mavljanov, Roman Burgyenko, Andrej Zorin [etc.]
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Mariinszkij Zenekar
vez.: Valerij Gergijev
CSAJKOVSZKIJ: Jolánta - koncertszerű előadás

20:00 : Budapest
Eiffel Műhelyház

Szigetvári Dávid, Kovács István, Gabriella, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Bakonyi Marcell
vez.: Csiki Gábor
BACH – MENDELSSOHN: Máté-passió
Oratórium egy részben
18:00 : Martonvásár
Agroverzum

Novák Zita, Tóth Kiss Johanna (hegedű), Sörös Jenő (brácsa), Balog Endre (cselló), Boldoghy Kummert Péter (nagybőgő), Novák András (klarinét)
KODÁLY: Epigrammák 1-5 (Novák András átirata klarinétra és vonósnégyesre)
WEINER: Ballada op. 8 (Novák András átirata klarinétra és vonósötösre)
KEREK GÁBOR: Családi zene op. 207
WEINER: I. Divertimento, op. 20 (I., II. tétel)
WEBER: Kvintett klarinétra és vonósnégyesre, op. 34