vissza a cimoldalra
2019-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11446)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4434)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4604)
Kimernya? (3276)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1797)
Franz Schmidt (3452)
Operett, mint színpadi műfaj (4146)
Zenetörténet (256)
Bartók Rádió (757)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (61)
Lisztről emelkedetten (977)
Társművészetek (1439)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (109)
Balett-, és Táncművészet (5936)
musical (188)
Élő közvetítések (8232)
Pantheon (2442)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Mindhalálig denevér - Lugosi Béla
- kegy -, 2004-07-23 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Lugosi Béla Nemzeti zeneművészetünk egyik nemzetközileg is legelismertebb alakja ő. A tengerentúlon a legtöbben nem is tudják, hogy a véres színpadi művek oly nagyszerű komponistája, Lugosi Béla magyar származású. Pedig kétség nem férhet hozzá, s ő maga sem csinált belőle soha titkot: Budapesten látta meg a napvilágot. A legenda szerint az anyavérrel szívta magába a zene szeretetét, de ez nem teljesen igaz.

Kisiskolás korú volt, amikor a steril városi környezetből - egy családi rokonlátogatás alkalmával - először került el a messzi Transzszilvániába. Itt váratlanul transzba esett, és attól fogva különös dolgok történtek vele, amelyek a pályájára is kihatottak.

A transzból felébredve vagy egy hétig csak a Denevérik a szőlő, hajlik a vessző kezdetű népdalt volt hajlandó énekelni, hiába mondták neki a szülei, hogy ez nem erdélyi, hanem dunántúli dallam. Az egy hét elteltével közölte a szülőkkel: archeológus lesz, és a denevértesszőlősi ásatásokon ő találja majd meg a Batman csontvázát. A szülők nemigen tudtak bekapcsolódni a beszélgetésbe, mert jószerivel nem tudták, mi az a Batman. Még azután sem, hogy a kis Béla közölte velük: nem a BATka MANó rövidítése!

Talán a kifogástalan, üde erdélyi levegőnek köszönhetően, hamar visszajött a transzból, és beavatta szüleit: mégis zeneszerző lesz, világhírt vív majd ki magának, de még nem döntötte el, hogy Vlad Ţepes vagy Drakula művésznéven. Apja, aki - akárcsak felesége - egyáltalán nem értette, bizonytalanul azt felelte: a Drakula jobban hangzik. Jó, akkor úgy lesz, bólintott Béla.

Ezután - a transznak köszönhetően már kész zeneszerzőként - azonnal Amerikába utazott, egy kis padlásszobát bérelt ki az éhező-nyomorgó művészek fellegvárában, Beverly Hillsben, és lázas igyekezettel, néha 48-52 órát dolgozva alvás, evés, mosdóhasználat és képregényolvasás nélkül, megkomponálta Rocky Horror Show című színpadi munkáját. A mű komoly sikert aratott - nem csak szakmai körökben. A bemutatót követő napon még a Beverly Hills-i suszterinasok is fütyülve próbáltak vért szívni.

A siker nem szállt Lugosi fejébe. Nem költözött el Beverly Hillsből, továbbra is ragaszkodott a hegyoldal meghitt kis úszómedencéihez, a platánok árnyában meghúzódó szolid golf- és teniszpályákhoz, a szegényes, de tetszetős angolkertek sarkában megbúvó házi szaunákhoz. Pedig egy zeneműkiadó szorgalmazta, hogy tegye át székhelyét New Yorkba, a Vampire State Buildingbe.

Sorra születtek a nagy művek: Elsőként egy gyermekoperát mutatott be Állatkerti útmutató címmel a szegény gyerekeknek. A legkisebbek ma is nagy-nagy kedvvel dúdolják, hogy "a hód arcán enyhe pírral / csókolózik a vámpírral". Az Állatkerti útmutatót azonban újabb nagy művek követték: Interjú a vámpírral, Bőregerek és emberek, Szerelem első denevérig, Bécsi vér... felsorolni is nehéz volna mindet.

Lugosi Béla nagy utat járt be. Zenéje milliók számára vált "mindennapi kenyérré". Amikor a művészt a közönség iránti tiszteletről, a lelkiismeretes munkáról kérdezték, egyszerűen ennyit mondott: "a vér kötelez". A hálás rajongók pedig életüket és vérüket adták volna kedvencükért, aki - s ez nem csupán póz volt nála - haláláig az egyszerű emberek életét élte. Mindvégig ugyanabban a puritán, fekete koporsóban aludt, amelyben Budapesten meglátta a napvilágot. Ebben is temették el élete alkonya után, pontban éjfélkor.

Emlékét kihegyezett karókkal őrizzük.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Hotzi Mátyás (cselló), Jenei Erzsébet (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: Olasz koncert, BWV 971 - I. tétel
LISZT: Desz-dúr consolation
PHILIPPE MERSANT: Bamyan
RENIÉ: Legenda
KODÁLY: Szólószonáta gordonkára, op. 8 - I. tétel
LIGETI: Csellószonáta
DEBUSSY: Beau Soir (Szép este)

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Vajda Gergely
CSAJKOVSZKIJ: 4. (G-dúr) szvit, op. 61 („Mozartiana”)
USZTVOLSZKAJA: 1. szimfonikus költemény
MOZART: 41. (C-dúr) szimfónia, K. 551 („Jupiter”)

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sümegi Eszter, Gál Erika, Fekete Attila, Palerdi András
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)
Vezényel: José Cura
VERDI: Requiem

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Erdődy Kamarazenekar
koncertmester: Szefcsik Zsolt
LAKS: Sinfonietta
RÓZSA: Concerto vonószenekarra, op. 17
GYÖNGYÖSI LEVENTE: III. divertimento - ősbemutató
ORBÁN GYÖRGY: Sopra canti diversi
KILAR: Orawa

19:30 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

Szokos Augusztin (csembaló), Paulik László (hegedű), Szabó Zsolt (viola da gamba)
Culliford-koncertek No.2 - "To the Apollo Society"
Michael Christian Festing, Richard Jones, John Stanley, John Playford és Pieter Hellendaal művei
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)