vissza a cimoldalra
2019-11-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10375)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (85)
Operett, mint színpadi műfaj (4150)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (999)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3510)
Társművészetek (1459)
Palcsó Sándor (271)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1806)
Franz Schmidt (3457)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4610)
Kimernya? (3297)
Élő közvetítések (8247)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2358)
Meg kell újítani az ének-zene oktatást! (137)
Pantheon (2446)
Kiss B. Atilla (202)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magyar gregorián - Szent István
- kegy -, 2004-07-09 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Szent István A magyar zenetörténet bővelkedik kiválóságokban, de talán egyikükre sem gondol olyan hálás szívvel nemzetünk, mint Szent Istvánra, a magyar gregorián megteremtőjére, egyben a műfaj megújítójára.

A művész Árpádházy Vajk néven született egy olyan barbár családban, amely még a kottát sem ismerte. Vajk édesapja, Géza, aki akkoriban a hét magyar zenei szekció igazgatója volt, még teljesen primitív módszerrel, hallás után sajátította el a magyarok amúgy parlandóban és rubatóban gazdag zenei kultúráját. Ő maga felismerte, hogy amennyiben a magyar művelt európai nép akar lenni, meg kell tanulnia a kottaolvasást.

Az új rend természetesen nem tetszett a zenészek nagy részének. Géza állását többen meg akarták szerezni, köztük a nyugati szállásterületeken házimuzsikálgató Koppány is. Géza azonban úgy döntött, pozícióját Vajk fiának kell átvennie, s ezzel véghezvinnie a munkát, amelyet ő elkezdett.

A tapasztalt zenei vezető tudta, fiának, ha érvényesülni akar, művésznevet kell felvennie. Az Árpádházy túlságosan nehézkesnek, túlságosan magyarnak tűnt, ezt a latin eredetű Szent vezetéknévvel cserélte fel. Géza azonban nem volt elégedett a Szent Vajk névvel. Az évezredek alatt szájhagyomány útján kifinomult füle nem érezte elég hangzatosnak.

Egy délelőtt az úri európai társaságba beilleszkedni igyekvő felesége, Sarolta, amikor azon kapta őt, hogy a kis Vajkot épp meg akarja tanítani az Érik a szőlő kezdetű dunántúli dalra, így kiáltott fel:
- Mit énekel az a gyerek, te Szent Isten!
Géza azonnal csókot nyomott a nej homlokára.
- Istvánt mondtál? Szent Istvánt? Ez jól hangzik.
És már rohant is ki Vajkkal.
- Istent mondtam - szólt utánuk zavartan Sarolta.
- Az mindegy - vetette hátra Géza -, Szent István lesz mostantól.

Géza számításai bejöttek. István a házitanítók segítségével hamar eltanulta a nyugati gregoriánéneklés tudományát. Igaz, sosem feledte el az apjától titkon, a tűz mellett, medvebőrön tanult énekeket, és a pajtásaival titokban profán utcadalokat is énekeltek, de lételeme az egyházzene lett.

Tizenévesen azzal az ötlettel állt apja elé, hogy tanulmányait Amerikában szeretné folytatni, mert kitanulná a gospel-éneklést is. Géza leintette, mondván, a vikingek is csak néhány év múlva jutnak el oda, Kolumbuszig meg még sokat kell várni, úgyhogy maradjon István itthon. Már csak azért is, mert e tényeknek köszönhetően a gospel ma még csak gyökereiben, Afrikában létezik, ott pedig a vad ritmusok ellen nem tud védelmet nyújtani a német-római főzeneigazgató. István ezért otthon maradt, egy zenei versenyen legyőzte Koppányt, és megválasztották zenei igazgatóvá.

Ekkor kezdte meg ezer éve emlékezetes tevékenységét. Munkásságának központjában először a nyugati gregorián stílus megteremtése állt. Megírta a Tíz falunak egy templom, a Tizedes, fizeted a tizedet?, a Kinek a pap, kinek a paplak, valamint a Felkelt a napunk kezdetű énekeket, amelyek máig zengnek közkedvelten a magyar nép ajkán.

Idősödvén István hajlott a gregorián magyarítására. Intelmek Imre herceghez című munkája már határozottan ennek a korszaknak a terméke.

Minden magyar zeneszerető tudja, hogy Szent Istvánnak a műveknél is többet köszönhetünk. Ő volt az, aki kötelezővé tette az egyszerűbb nép számára is a vasárnaponkénti kötelező kottaolvasást, ami európai szintűvé tette a magyar kultúrát. István emellett számos koncerttermet, zenei általános iskolát, konzervatóriumot épített.

Élete valóban a magyar zenetörténet legszebb szakasza volt.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Erkel Színház

GERSHWIN: Porgy és Bess

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Josef Špaček (hegedű)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Csaba Péter
DVOŘÁK: Karnevál-nyitány, op. 92
DVOŘÁK: a-moll hegedűverseny, op. 53
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op. 88

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Váradi László (zongora)
BEETHOVEN: 13. (Esz-dúr) zongoraszonáta, op. 27/1
BEETHOVEN: 14. (cisz-moll) zongoraszonáta, op. 27/2 („Holdfény”)
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Marczi Mariann (zongora), Lukács Péter (brácsa)
SCHUMANN: Adagio e Allegro
VIEUXTEMPS: B-dúr szonáta
SCHUMANN: Meseképek

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Elisabeth Leonskaja (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
DVOŘÁK: d-moll legenda, op. 59/1
DVOŘÁK: II. szláv tánc, op. 46/2
DVOŘÁK: Nem mondom el - kórus vegyes karra, op. 29, No. 3
BEETHOVEN: IV. (G-dúr) zongoraverseny, op. 58 (11.21-én és 23-án)
BEETHOVEN: V. (Esz-dúr, „Császár”) zongoraverseny, op. 73 (11.22-én)
DVOŘÁK: VII. (d-moll) szimfónia, op. 70
A mai nap
született:
1942 • Hamari Júlia, énekes
elhunyt:
1695 • Henry Purcell, zeneszerző (sz. kb. 1659)
1938 • Leopold Godowsky, zongoraművész (sz. 1870)