vissza a cimoldalra
2020-02-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Kolonits Klára (1158)
Momus-játék (5788)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4689)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (1009)
Erkel Ferenc (1075)
Erkel Színház (10542)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1871)
Franz Schmidt (3536)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7275)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2712)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3686)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (197)
Élő közvetítések (8394)
Ki írhat kritikát? (1444)
A nap képe (2189)
Opernglas, avagy operai távcső... (20414)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Magyar gregorián - Szent István
- kegy -, 2004-07-09 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Szent István A magyar zenetörténet bővelkedik kiválóságokban, de talán egyikükre sem gondol olyan hálás szívvel nemzetünk, mint Szent Istvánra, a magyar gregorián megteremtőjére, egyben a műfaj megújítójára.

A művész Árpádházy Vajk néven született egy olyan barbár családban, amely még a kottát sem ismerte. Vajk édesapja, Géza, aki akkoriban a hét magyar zenei szekció igazgatója volt, még teljesen primitív módszerrel, hallás után sajátította el a magyarok amúgy parlandóban és rubatóban gazdag zenei kultúráját. Ő maga felismerte, hogy amennyiben a magyar művelt európai nép akar lenni, meg kell tanulnia a kottaolvasást.

Az új rend természetesen nem tetszett a zenészek nagy részének. Géza állását többen meg akarták szerezni, köztük a nyugati szállásterületeken házimuzsikálgató Koppány is. Géza azonban úgy döntött, pozícióját Vajk fiának kell átvennie, s ezzel véghezvinnie a munkát, amelyet ő elkezdett.

A tapasztalt zenei vezető tudta, fiának, ha érvényesülni akar, művésznevet kell felvennie. Az Árpádházy túlságosan nehézkesnek, túlságosan magyarnak tűnt, ezt a latin eredetű Szent vezetéknévvel cserélte fel. Géza azonban nem volt elégedett a Szent Vajk névvel. Az évezredek alatt szájhagyomány útján kifinomult füle nem érezte elég hangzatosnak.

Egy délelőtt az úri európai társaságba beilleszkedni igyekvő felesége, Sarolta, amikor azon kapta őt, hogy a kis Vajkot épp meg akarja tanítani az Érik a szőlő kezdetű dunántúli dalra, így kiáltott fel:
- Mit énekel az a gyerek, te Szent Isten!
Géza azonnal csókot nyomott a nej homlokára.
- Istvánt mondtál? Szent Istvánt? Ez jól hangzik.
És már rohant is ki Vajkkal.
- Istent mondtam - szólt utánuk zavartan Sarolta.
- Az mindegy - vetette hátra Géza -, Szent István lesz mostantól.

Géza számításai bejöttek. István a házitanítók segítségével hamar eltanulta a nyugati gregoriánéneklés tudományát. Igaz, sosem feledte el az apjától titkon, a tűz mellett, medvebőrön tanult énekeket, és a pajtásaival titokban profán utcadalokat is énekeltek, de lételeme az egyházzene lett.

Tizenévesen azzal az ötlettel állt apja elé, hogy tanulmányait Amerikában szeretné folytatni, mert kitanulná a gospel-éneklést is. Géza leintette, mondván, a vikingek is csak néhány év múlva jutnak el oda, Kolumbuszig meg még sokat kell várni, úgyhogy maradjon István itthon. Már csak azért is, mert e tényeknek köszönhetően a gospel ma még csak gyökereiben, Afrikában létezik, ott pedig a vad ritmusok ellen nem tud védelmet nyújtani a német-római főzeneigazgató. István ezért otthon maradt, egy zenei versenyen legyőzte Koppányt, és megválasztották zenei igazgatóvá.

Ekkor kezdte meg ezer éve emlékezetes tevékenységét. Munkásságának központjában először a nyugati gregorián stílus megteremtése állt. Megírta a Tíz falunak egy templom, a Tizedes, fizeted a tizedet?, a Kinek a pap, kinek a paplak, valamint a Felkelt a napunk kezdetű énekeket, amelyek máig zengnek közkedvelten a magyar nép ajkán.

Idősödvén István hajlott a gregorián magyarítására. Intelmek Imre herceghez című munkája már határozottan ennek a korszaknak a terméke.

Minden magyar zeneszerető tudja, hogy Szent Istvánnak a műveknél is többet köszönhetünk. Ő volt az, aki kötelezővé tette az egyszerűbb nép számára is a vasárnaponkénti kötelező kottaolvasást, ami európai szintűvé tette a magyar kultúrát. István emellett számos koncerttermet, zenei általános iskolát, konzervatóriumot épített.

Élete valóban a magyar zenetörténet legszebb szakasza volt.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes:
Kovács Zalán László (művészeti vezető) (tuba)
Ambrus Szabolcs, Vass István (trombita), Kasza Mónika (kürt), Alföldy-Boruss Márk (harsona)
"Hangulat Extra"
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
PURCELL: Szvit
VIVALDI: A négy évszak - Tél
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: A didgeridoo története
SCHRAMMEL: Wien bleibt Wien
ERKEL: Hunyadi László (részletek)
LEW POLLACK: That's a Plenty
FARKAS A.: Magyar dal és tánc
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kis karácsony
ROBERT RECK: When the Saints Go Marching in

18:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Aida

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Horti Lilla (ének), Pusker Júlia (hegedű), Balázs Piri Soma, Balogh Ádám, Boros Misi (zongora), Devich Gergely (gordonka), Szabó Marcell (zongora),
Ürmös Sándor (cimbalom)
műsorvezető: Bősze Ádám
CZF5 Cziffra Fesztivál - "Győztesek" koncertje

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Mitsuko Uchida (zongora)
Csalog Gábor (zongora)
Kemenes András (zongora)
Heinz Holliger (oboa, zongora)
"Hommage a Kurtág Márta"
A mai nap
született:
1743 • Luigi Boccherini, zeneszerző († 1805)
1926 • Kurtág György, zeneszerző
1971 • Gil Shaham, hegedűs
elhunyt:
1973 • Szigeti József, hegedűs (sz. 1892)
1975 • Luigi Dallapiccola, zeneszerző (sz. 1904)