vissza a cimoldalra
2020-07-06
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11529)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3960)
Régizene (3405)
Operák, amelyeket utálunk (305)
A MET felvételei (624)
Balett-, és Táncművészet (6029)
Mozartról magasabban (696)
Giacomo Puccini (137)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4851)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1429)
Társművészetek (1806)
Franz Schmidt (3632)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1973)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7362)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (856)
Operett, mint színpadi műfaj (4376)
Pantheon (2681)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Elegancia a muzsikában - Csele
- kegy -, 2004-06-25 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csele Vannak alkotók, akiknek nincs szükségük családi-, kereszt- és becenevek garmadájára, hogy örökké megőrizze őket az emlékezet. Ilyen Homérosz, Ovidius, Horatius, vagy - hogy zeneszerzőket is említsünk - Bach, Mozart, Beethoven. És ilyen a századforduló kiváló magyar komponistája, Csele is.

Életrajzírója, Molnár Ferenc jóvoltából viszonylag sokat tudunk erről a páratlan tehetségről. Egészen bizonyos például, hogy ősi gigerli családba született. Édesapja keresztneve nem maradt fent, de az biztos, hogy kedvese lett egy Schneider Fáni nevű hölgynek, akit mit sem érdekelt a piros szoknya, annál inkább, hogy az illető úr őtet aktívan ingerelje. Így született a kis Csele. De csak másodiknak, mert a család előbb egy leánygyermeknek adott életet.

Érdemes megemlíteni, hogy a Csele-család egészen II. Lajosig vezette vissza saját magát. Az anekdota szerint a Mohács mellett patakba fúló király haláltusája közben még rávette Tomori érseket, hogy ott, helyben, benne a patakban, a patak vizével megkeresztelje az uralkodó megmentésére igyekvő jólelkű janicsár legényt. Jobb ötletük nem lévén, a nagy kapkodásban a Csele nevet adták neki a patak után, ezt követően a király lovaggá is ütötte, birtokokat is adományozott neki, hogy aztán ő maga a habok közt lelje halálát.

Csak ezután derült ki, hogy tévedés történt. Az első Csele - immár tisztességes keresztényként - azonnal dezertált az oszmán hadseregből, és elindult új birtokai megtekintésére. Ott derült ki azonban, hogy se pénz, se posztó: a nagy kapkodásban ugyanis a király olyan birtokokat adományozott neki, melyek de jure az Esterházy-család tulajdonát képezték.

A dinasztiaalapító ekkor kénytelen volt más módon gondoskodni a megélhetéséről. Tekintettel az ország oszmán megszállására, visszatörökösítette a nevét, és Evlia CSELEvi néven írt zenés történelmi műveket. Foglalkozása apáról fiúra szállt, a névből azonban a törökökkel cseppet sem szimpatizáló ifjú sarj mégiscsak a Cselét hagyta meg.

A mi Cselénk (a "Nagy" Csele - ahogy a zenetörténet emlegeti) a VIII. kerületben, a Pál utcában született, és kezdetben egyáltalán nem kívánta a családi hagyományt folytatni: semmi kedve nem volt zenélni. Legfeljebb délutáni zsúrokon volt hajlandó szoprán hangocskáját kiengedni, de akkor is csak azért, mert ellenkező esetben a negédes vendéglátók nem kínálták volna meg habos kakaóval és kuglerrel.

Érdeklődésének megváltozása nővérének köszönhető. A fiatal lány ugyanis vásárolt egy színházi látcsövet (gukkert - ahogy a kis Csele és barátai nevezték), ami élénken foglalkoztatta a fiút. Addig-addig kunyerált, amíg a derék lánytestvér kölcsön nem adta, de csak azzal a feltétellel, hogy az operában kukkant bele először. Aznap este a Bánk bánt adták. Vér, árulás, szerelem, halál - ezek mind-mind képesek azonnal megigézni egy kamasz fiút. Csele az opera, s általában a zene megszállottja lett.

Ettől kezdve szorgalmasan látogatta az énekórákat, sőt felvette az ének-zene-szolfézs-fakultációt, és úgy döntött, zeneszerző lesz. Egész korán kezdett műveket fabrikálni.

A Múzeumkertben fogant, Einstand című darabjával pályaművet nyert, aminek következtében a Gittegylet felkérte hivatalos himnusza megalkotására. Ugyanezen társaság bízta meg A gitt című egyfelvonásos opera buffa megkomponálásával, amelyet A grund című opera comique követett az Angliából érkező, a - szerzővel már az Einstandban is együt dolgozó - Sheperd Brothers koreográfiájával.

A grund hozta meg az átütő sikert Csele számára, akiről ekkor már úgy hírlett, épp olyan elegáns a zenében, mint a kávéházban. A pesti éjszaka mondén társaságai éppen ezért nagyon szívesen látták vendégül őt egy-egy italra vagy korhelylevesre. És ennek a népszerűségnek köszönhette, hogy kifejezetten komoly művei - kissé módosult formában ugyan, de - az orfeumokban is szívesen játszott darabok lettek.

Tovább dolgozott a grund-témán, hamarosan egész mondakörré fejlesztette. Ezzel egy időben elkezdett igazán nagy ívekben gondolkodni. Elsőként a Hektor című monumentális operáját írta meg a csősz kutyájáról, majd - mivel ekkoriban már egyházi felkérésre is dolgozott - a Mátyás-templomban maga vezényelte a premieren a Janó-passiót. E művek tették őt halhatatlanná.

Csele nem sokkal a világháború kitörése előtt halt meg váratlanul, amikor felpattintotta arany zsebórája fedelét, hogy megnézze, mennyi az idő. Kifogástalan francia öltönyben temették el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1937 • Vladimir Ashkenazy, zongorista, karmester
1944 • Rozsos István, énekes
elhunyt:
1971 • Louis Armstrong, jazz-muzsikus (sz. 1901)
1973 • Otto Klemperer, karmester (sz. 1885)