vissza a cimoldalra
2019-12-12
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3535)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1822)
Franz Schmidt (3478)
Élő közvetítések (8274)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62011)
Zenei események (1007)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2988)
Haspók (1260)
Pantheon (2462)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4625)
A díjakról általában (1078)
Erkel Színház (10391)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Elegancia a muzsikában - Csele
- kegy -, 2004-06-25 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csele Vannak alkotók, akiknek nincs szükségük családi-, kereszt- és becenevek garmadájára, hogy örökké megőrizze őket az emlékezet. Ilyen Homérosz, Ovidius, Horatius, vagy - hogy zeneszerzőket is említsünk - Bach, Mozart, Beethoven. És ilyen a századforduló kiváló magyar komponistája, Csele is.

Életrajzírója, Molnár Ferenc jóvoltából viszonylag sokat tudunk erről a páratlan tehetségről. Egészen bizonyos például, hogy ősi gigerli családba született. Édesapja keresztneve nem maradt fent, de az biztos, hogy kedvese lett egy Schneider Fáni nevű hölgynek, akit mit sem érdekelt a piros szoknya, annál inkább, hogy az illető úr őtet aktívan ingerelje. Így született a kis Csele. De csak másodiknak, mert a család előbb egy leánygyermeknek adott életet.

Érdemes megemlíteni, hogy a Csele-család egészen II. Lajosig vezette vissza saját magát. Az anekdota szerint a Mohács mellett patakba fúló király haláltusája közben még rávette Tomori érseket, hogy ott, helyben, benne a patakban, a patak vizével megkeresztelje az uralkodó megmentésére igyekvő jólelkű janicsár legényt. Jobb ötletük nem lévén, a nagy kapkodásban a Csele nevet adták neki a patak után, ezt követően a király lovaggá is ütötte, birtokokat is adományozott neki, hogy aztán ő maga a habok közt lelje halálát.

Csak ezután derült ki, hogy tévedés történt. Az első Csele - immár tisztességes keresztényként - azonnal dezertált az oszmán hadseregből, és elindult új birtokai megtekintésére. Ott derült ki azonban, hogy se pénz, se posztó: a nagy kapkodásban ugyanis a király olyan birtokokat adományozott neki, melyek de jure az Esterházy-család tulajdonát képezték.

A dinasztiaalapító ekkor kénytelen volt más módon gondoskodni a megélhetéséről. Tekintettel az ország oszmán megszállására, visszatörökösítette a nevét, és Evlia CSELEvi néven írt zenés történelmi műveket. Foglalkozása apáról fiúra szállt, a névből azonban a törökökkel cseppet sem szimpatizáló ifjú sarj mégiscsak a Cselét hagyta meg.

A mi Cselénk (a "Nagy" Csele - ahogy a zenetörténet emlegeti) a VIII. kerületben, a Pál utcában született, és kezdetben egyáltalán nem kívánta a családi hagyományt folytatni: semmi kedve nem volt zenélni. Legfeljebb délutáni zsúrokon volt hajlandó szoprán hangocskáját kiengedni, de akkor is csak azért, mert ellenkező esetben a negédes vendéglátók nem kínálták volna meg habos kakaóval és kuglerrel.

Érdeklődésének megváltozása nővérének köszönhető. A fiatal lány ugyanis vásárolt egy színházi látcsövet (gukkert - ahogy a kis Csele és barátai nevezték), ami élénken foglalkoztatta a fiút. Addig-addig kunyerált, amíg a derék lánytestvér kölcsön nem adta, de csak azzal a feltétellel, hogy az operában kukkant bele először. Aznap este a Bánk bánt adták. Vér, árulás, szerelem, halál - ezek mind-mind képesek azonnal megigézni egy kamasz fiút. Csele az opera, s általában a zene megszállottja lett.

Ettől kezdve szorgalmasan látogatta az énekórákat, sőt felvette az ének-zene-szolfézs-fakultációt, és úgy döntött, zeneszerző lesz. Egész korán kezdett műveket fabrikálni.

A Múzeumkertben fogant, Einstand című darabjával pályaművet nyert, aminek következtében a Gittegylet felkérte hivatalos himnusza megalkotására. Ugyanezen társaság bízta meg A gitt című egyfelvonásos opera buffa megkomponálásával, amelyet A grund című opera comique követett az Angliából érkező, a - szerzővel már az Einstandban is együt dolgozó - Sheperd Brothers koreográfiájával.

A grund hozta meg az átütő sikert Csele számára, akiről ekkor már úgy hírlett, épp olyan elegáns a zenében, mint a kávéházban. A pesti éjszaka mondén társaságai éppen ezért nagyon szívesen látták vendégül őt egy-egy italra vagy korhelylevesre. És ennek a népszerűségnek köszönhette, hogy kifejezetten komoly művei - kissé módosult formában ugyan, de - az orfeumokban is szívesen játszott darabok lettek.

Tovább dolgozott a grund-témán, hamarosan egész mondakörré fejlesztette. Ezzel egy időben elkezdett igazán nagy ívekben gondolkodni. Elsőként a Hektor című monumentális operáját írta meg a csősz kutyájáról, majd - mivel ekkoriban már egyházi felkérésre is dolgozott - a Mátyás-templomban maga vezényelte a premieren a Janó-passiót. E művek tették őt halhatatlanná.

Csele nem sokkal a világháború kitörése előtt halt meg váratlanul, amikor felpattintotta arany zsebórája fedelét, hogy megnézze, mennyi az idő. Kifogástalan francia öltönyben temették el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martha Argerich (zongora)
Liszt Ferenc Kamarazenekar (művészeti vezető: Tfirst Péter)
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 32. (G-dúr) szimfónia, K. 318
MOZART: 39. (Esz-dúr) szimfónia, K. 543
BEETHOVEN: 1. (C-dúr) zongoraverseny, op. 15

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
született:
1896 • Ádám Jenő, zeneszerző, kóruskarnagy, zenepedagógus († 1982)
1947 • Pászthy Júlia, énekes
elhunyt:
1956 • Geyer Stefi, hegedűs (sz. 1881)
1963 • Rösler Endre, énekes (sz. 1904)