vissza a cimoldalra
2019-07-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6945)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3308)
Erkel Ferenc (1059)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (985)
Opernglas, avagy operai távcső... (20256)
Operett, mint színpadi műfaj (3989)
Kimernya? (3175)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1696)
Franz Schmidt (3374)
Élő közvetítések (8013)
Erkel Színház (10287)
Társművészetek (1320)
A nap képe (2136)
Udvardy Tibor (208)
Balett-, és Táncművészet (5839)
Edita Gruberova (3086)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A legzenészebb magyar - Kossuth Lajos
- kegy -, 2004-03-26 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Kossuth Lajos Kár is volna vitatni: a magyar zenetörténet máig legnépszerűbb alakja a nemzeti romantika nagy komponistája, Kossuth Lajos. Számos műfajban kiemelkedő, európai szintű teljesítményt nyújtott, a legmaradandóbbat azonban a dal műfajában alkotta.

Kossuth gyermekkoráról, zenei fejlődésének kezdeteiről - még ha a művész élete meglehetősen jól dokumentált is - keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a kis Lajcsi szívesen üldögélt a birtokon dolgozó béresek között, a cséplőgépek mellett, és hallgatta a dolgozó nép énekét, de szigorú édesapja figyelmeztette, hogy: 1 - középnemesi származású, tehát nem jól veszi ki magát, ha a pórnéppel vegyül, úgyhogy tűnjön a szobájába; 2 - fel fog fázni a földön, vagy a cséplőgép leviszi a fejét, vagy beleáll egy kasza a lábába, vagy rázuhan egy részeg béres, de mindenképpen történik valami baj, ha nem tűnik a szobájába; 3 - nincs kész a francialeckéje, így soha nem lesz meg a középfokúja, úgyhogy jobb, ha betűnik a szobájába.

Egy helyi anekdota szerint a monoki kúria parkjának csendjét gyakorta verte fel Bartók II. vonósnégyesének egy dallamrészlete, de a szigorú, konzervatív, feudális atya újfent figyelmeztette a kis Lajcsit, hogy: 1 - ez még csak a XIX. század, hová ez a féktelen rohanás a jövőbe, tessék valami rendeset fütyülni, de odabent a szobában; 2 - egyébként sem illik fütyörészni, úgyhogy irány a szoba! Így vagy úgy, a kamasszá serdült Lajos jobbnak látta iskoláit a szülői háztól távol folytatni.

Zenei jogot tanult Pesten, s már pályafutása legelején alaposan átvert szerzőknek adott tanácsot szerzői jogi ügyekben. A koncertszervezők és a kiadók első számú ellenségüknek tekintették az agilis ügyvédet. Bizonyítékok sora támasztja alá a következő történetet. Évekkel később, 1848. március 15-én Kossuth egy Slágfertig Ödön nevű úri menüettkomponista megbízásából kottakéziratot szállított Pesten a Landerer & Heckenasthoz. Egyszerre érkezett egy bohó társasággal, amely a Pilvax kávéházban összerögtönzött kocsmadalát kívánta sokszorosítani azzal a céllal, hogy későbbi dőre együttléteiken több szólamban énekelhessék. Landerer meglátta Kossuthot, aki számára maga volt az ördög, és a következőket mondta: "Láthatja ön, hogy most nincs időm a számára. Temérdek a dolgom." És ingyen kinyomtatta a kocsmázó ifjak bornírt szerzeményét.

Az atyai ház fojtogató légköre és az ügyvédi munka tapasztalatai forradalmi gondolatokat érleltek az energikus Kossuthban. Egyre inkább úgy vélte, Magyarországnak le kell ráznia magáról a császári önkényt, és saját szerzői jogrendszert kell kidolgoznia. Ugyanakkor meg kell teremtenie annak lehetőségét, hogy a nép szabadon énekelhesse a dalait - társadalmi származástól függetlenül. Ezzel függött össze zenei reformja is. Céljául tűzte ki a szépelgő klasszika és a Magyarországon is kibontakozó dagályos, sznob romantika elvetését. Úgy érezte, az igazi romantika a visszatérés a nép zenei nyelvéhez. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy az egyszerű emberek is végre saját magukról beszélhessenek.

Érdekes módon első komolyabb műve nem dal volt, hanem egy zongoradarab Kossuth-induló címmel, de ezt módfelett szerencsétlen módon lesöpörte a slágerlistákról Liszt Rákóczi-marsa. Kossuth azonban nem adta fel. Rendíthetetlen erővel dolgozott tovább, és hamarosan napvilágot látott máig egyik leghíresebb alkotása, a "Kossuth Lajos, azt üzentem / Elfogyott a regimentem" kezdetű nóta, amely később a nép ajkán módosult szöveggel terjedt el. Hamarosan elkészült újabb slágerével, az "Esik eső karikomra / Kossuth Lajos, kalapomra" kezdetű örökzöld, amelyet számos más hasonló siker követett.

Nem kellett sok a befutáshoz. 1848 tavaszára Kossuth olyan népszerű lett, hogy az említett március 15-i affért követően végleg felhagyott a zenei ügyvédi pályával, és fellépéseket szervezett magának, amelyeken természetesen saját műveit adta elő. Egyik legemlékezetesebb szereplése a ceglédi volt, amelyet követően tízezrek csatlakoztak a bécsi klasszicizmust és az osztrák romantikát megdönteni kész magyar zenerajongókhoz.

Az osztrák kormány presztízskérdést csinált az ügyből. Bécs zenei főnöke, a mindenható Metternich főzeneigazgató szimfonikus zenekarok bevetésével próbálta elnyomni a mozgalmat, és kész volt a végsőkig elmenni. Úgy gondolta, ha másként nem megy, előbb-utóbb beveti a kormány akkor még fejlesztés alatt álló titkos zenei fegyverét, Schönberget. Erre azonban nem került sor.

Hiába csatlakoztak kiváló nemzetiségi és külföldi zeneszerzők a mozgalomhoz. Hiába játszották sikerrel Damjanich páratlan ritmusú, balkáni eredetű népies műveit, hiába vonultatta fel a kitűnő lengyel komponista, Jozef Bem is dörgedelmes mazurkáit, polonézeit, az osztrákokhoz időközben csatlakoztak a Szentpétervári Szimfonikusok és az ottani operatársulat tagjai néhány különösen erős történelmi operával, szimfóniával. A magyar mozgalom elbukott.

Kossuthot azonban ekkor már nem lehetett megállítani. Törökországi turnét szervezett, amelynek minden állomásán sikerrel mutatta be egyre duzzadó életművét. De ő ennél is nagyobb sikerre vágyott. A török turné közben kiváló angol nyelvtudásra tett szert, úgyhogy meg sem állt az Egyesült Államokig.

A tengerentúlon virágeső és számtalan szerződés várta. Tulajdonképpen ekkor teljesedett be alkotói pályája. Az angolszász és afrikai eredetű észak-amerikai zene új ízeket hozott munkásságába, és így módja nyílt arra, hogy világslágereket alkosson: Blowing in the Wind, Knockin' on Heaven's Door, Mr. Tambourin Man, Johnny B. Good, Me And Julio Down By the Schoolyard, Tutti Frutti, Great Balls of Fire - és még sorolhatnánk az itt világra hozott munkákat.

Kossuth Lajos, a magyar nemzeti romantika páratlan alakja idős korában, jólétben, dicsőségben költözött el ebből a világból. Emléket - szerzeményei mellett - egy öt méter magas szobor őrzi a Tenessee állambeli Memphisben. (Úgyhogy Elvis csak róla koppintott.)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Hagyományok Háza

Andreas Ottensamer (klarinét), Kelemen Barnabás (hegedű), José Gallardo (zongora)
"A III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny nyitóhangversenye"
BARTÓK: Kontrasztok, BB 116
A mai nap
született:
1960 • Dawn Upshaw, énekes
elhunyt:
1998 • Lamberto Gardelli, karmester (sz. 1915)