vissza a cimoldalra
2019-12-14
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11457)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62025)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1823)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2999)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4628)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3538)
musical (189)
Operett, mint színpadi műfaj (4182)
Élő közvetítések (8277)
Franz Schmidt (3480)
Kimernya? (3376)
Balett-, és Táncművészet (5940)
Belcanto (933)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (194)
Lisztről emelkedetten (981)
Társművészetek (1536)
Zenei események (1007)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A debreceni genie - Csokonai Vitéz Mihály
- kegy -, 2004-03-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csokonai Vitéz Mihály A zenekedvelők bizonyára emlékeznek arra a heves szakmai vitára, amely néhány esztendővel ezelőtt a magyar klasszika egyik kiemelkedő komponistája, Csokonai Vitéz Mihály munkássága körül lángolt fel. A kétségkívül rendkívüli tehetségű alkotóról egyesek azt állították, hogy Mozart-művek megzenésítésével is foglalkozott.

A teóriának az a feltételezés adott alapot, hogy a Varázsfuvola Schikaneder-féle szövegkönyvét ékes magyar nyelvre átültető Csokonai egyben a magyar változat zeneszerzője is volt. Egy másik elgondolás szerint a két szerző egyenesen azonos, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindketten három nevet hordtak. E következtetés szerint a Csokonai Vitéz Mihály a Wolfgang Amadeus Mozart egyszerű tükörfordítása. A kutatások azóta megdönthetetlenül bebizonyították, egyik állítás sem igaz, tükörfordításról szó sincs, a Varázsfuvolát pedig Mozart szerezte, sőt Mozart-művek megzenésítésével kizárólag Mozart foglalkozott.

A valóság Csokonai esetében sokkal egyszerűbb. Vitéz Mihály egy apró, szegény zenészfaluból, Csokonáról származott. A településen szinte kivétel nélkül mindenki zenélésből élt meg. Mihály apja, Vitéz László a piactéren mutatott be főképp bábokra komponált ütős számokat. Az apa szerette volna, ha egyetlen gyermeke folytatja a hagyományokat, Mihály figyelmét azonban egészen más kötötte le.

Szívesen álldogált az idénymunkából élő fafúvósok között a piactéren, akik arra vártak, hogy megérkezzék a gróf vagy a püspök toborzó embere, és apró pénzért felbérelje őket egy-egy bálra, operabemutatóra vagy boszorkányégetésre. Mihály lelkesen kereste fel a kürtösöket is, akik elsősorban vadászatokon láttak el teendőket, de a legnagyobb kedvvel a falu alvégének putriaiban élő nincstelen, mégis mindig vidám brácsásokhoz látogatott el.

Apja nem nézte jó szemmel kóborlásait, ezért válaszút elé állította: vagy átveszi a családi műhelyt, vagy fel is út, le is út. Mihály az utóbbi mellett döntött: kikérte kevés jussát (egy féltve őrzött, a családban nemzedékről nemzedékre szálló, egyébként g-re hangolt palacsintasütőt), és Debrecenbe költözött zenei tanulmányokat folytatni. A kollégiumban sokként érte, apja neve mennyire súlyos örökség számára, amikor a bemutatkozást követően szobatársa felragyogva azt kérdezte: "Vitéz? Nem rokonod a Vitéz László? Figyelj, mondd azt, hogy: Hű, de meleg van ebbe' a majomba'!" Mihály ekkor egészítette ki nevét Csokonai Vitézre, és amikor bárki azt kérte, "Mondd azt, hogy: Szervusztok, pajtikák!", akkor habozás nélkül rávágta: "Annak a Vitéz Lászlónak nem vagyok rokona, csak a bátyám." Ebbe mindenki azonnal beletörődött.

Csokonai Vitéz Mihály a debreceni kollégiumi évek alatt elsősorban szertelenségéről volt híres. Először a könnyebb műfajok iránt érdeklődött, alapított is két zenekart Color, illetve Tankcsapda névvel. Mindkettő komoly sikereket ért el. Nem sokkal később azonban a Nagyerdőn megismerkedett a klasszikus görög-római zenével. A találkozás annyira elementáris volt, hogy azonnal megkomponálta első dalciklusát Anakreóni dalok címmel, amely komoly elismerést váltott ki.

Az Anakreóni dalok sikere egyenest a debreceni elit művészvilág közepébe repítette az ambiciózus zeneszerzőt. A kávéházi világ forgatagában ismerkedett meg egy Szabó Magda nevű fiatal, nagyon tehetséges librettószerzővel, akivel azonnal közös munkába fogott. Elsősorban történelmi operákat komponáltak, de közös pályafutásuk csúcsa a kortárs témára íródott, négy tételes Abigél című zenés dráma.

Sajnos, a nagyerdei találkozás a görög-római zenével nem csupán művészi értelemben volt Csokonai sorsának pecsétje. A találkozás idején ugyanis a Nagyerdő roppant hidegnek bizonyult, a törékeny alkatú művész meghűlt. Az Abigél bemutatója után derült ki: komoly tüdőbeteg, a kór elharapózása megállíthatatlan.

A betegséggel küzdő Csokonai újabb nagyszabású mű megalkotásába kezdett. A grandiózus, Nemecsek munkacímen futó munka alapját ezúttal a művész saját sorsa adta. Csokonai az elharapózó betegséggel mit sem törődve dolgozott, és ismét tökéletességre törekedett. A füvészkerti jelenet aprólékos kidolgozásában például egy másik kitűnő debreceni komponista, a Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról című oratórikus mű szerzője, Földi János segített neki.

Csokonai egészsége azonban rohamosan romlott. Kénytelen volt egy időre szanatóriumba vonulni, s ez idő alatt erejéből csak kisebb lélegzetű művek létrehozására futotta. Itt, a Balaton partján, Füreden komponálta meg sokat emlegetett, A tihanyi Echóhoz című dalát. Kedélye a kezelés aktuális sikere szerint váltakozott, s ez művein is jelentkezett. Egymást váltották az olyan, egymástól teljes mértékben különböző hangulatú művek, mint A Magánossághoz, a Konstancinápoly, A Reményhez.

A savanyúvíz-kúra, a sok séta és a vidám fakutyázás a Balaton jegén végül meghozta gyümölcsét. Csokonai rövid időre képes volt összeszedni magát, visszatérni Debrecenbe, és befejezni a Nemecsek című operát. Földi János ugyan folyamatosan úgy vélekedett, marketing szempontból megfelelőbb volna a Pál utcai fiúk cím, hiszen az sokkal lelkesítőbb, de Csokonai ragaszkodott az eredeti ötlet megtartásához. A premiert nem élhette meg. Betegsége fiatalon vitte el őt, a bemutatón a művészbarát, Földi János fogta a karmesteri pálcát. Csokonai sírja ismeretlen.

Egy érdekes adalék: a premierre természetesen meghívót kapott a kor mestere, Csokonai példaképe, Wolfgang Amadeus Mozart is, ő azonban kénytelen volt sajnálattal lemondani a részvételt, hiszen ekkortájt Requiem című művén dolgozott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok Akadémiája"

11:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő
Mesebalett három felvonásban

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Kállai Ernő (hegedű), Varga István (cselló), Csalog Gábor (zongora)
"Beethoven összes zongoratriója 2."
BEETHOVEN: G-dúr trió, op. 1/2
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70/2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

MOZART: A varázsfuvola

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Falvai Sándor (zongora)
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, op. 59,
BEETHOVEN: f-moll szonáta, op. 2 no. 1,
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály templom

"Organ & Choir"

19:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Bíró Zsófia (fuvola)
Zuglói Filharmónia
Vezényel: Ménesi Gergely
SCHUBERT: 6. C-dúr szimfónia
VIRÁGH ANDRÁS GÁBOR: Fuvolaverseny
SCHUBERT: C-dúr nyitány olasz stílusban
BEETHOVEN: I. C-dúr szimfónia

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Baráti Kristóf (hegedű)
Anima Musicae Kamarazenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
BEETHOVEN: 1. (G-dúr) románc, op. 40
BEETHOVEN: 2. (F-dúr) románc, op. 50
BARTÓK: Divertimento, BB 118
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, op. 98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Révész Richárd (zongora), Szentpáli Roland (tuba)
Sárik Péter Trió
Talamba Ütőegyüttes
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
GYÖNGYÖSI LEVENTE: Sinfonia concertante négy ütőjátékosra és zenekarra
CSAJKOVSZKIJ: A diótörő - The Swinging Nutcracker (átdolgozás)

19:30 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Keszei Bori, Ducza Nóra, Bakos Kornélia, Kéringer László, Jekl László (ének)
Gesztesi Tóth László (orgona)
Belvárosi Kántorátus (karigazgató: Gesztesi Tóth László)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
Barokk Karácsony
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny op. 4. No. 4.
MOZART: Exultate, jubilate KV 158a
BACH: Magnificat BWV 243
17:00 : Martonvásár
Brunszvik-kastély

Balog Evelin, Ittzés Zsuzsanna, Kunszeri Márta, Menyhárt Zsuzsanna (fuvola, altfuvola)
Maros Ádám (vibrafon)
MOZART: Adagio and Rondo K 617.
BACH: Siciliano
BACH: Largo
DEBUSSY: Arabesque I-II.
IGOR LESNIK: First Toy
VIVALDI: Aria "Sento in Seno" from the Opera "Tieteberga" RV737.
PACHELBEL: Canon
CSAJKOVSZKIJ: Diótörő "Dance of the Mirlitons"
Angels We Have Heard on High...

19:00 : Debrecen
Kölcsey Központ

Vilde Frang (hegedű), Truls Mørk (cselló)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Sir Mark Elder
FINZI: Levélhullás, op. 20
BRAHMS: a-moll kettősverseny, op. 102
BERLIOZ: Fantasztikus szimfónia, op. 14
A mai nap
történt:
1925 • A Wozzeck bemutatója (Berlin)
született:
1922 • Németh Amadé, karmester, zeneszerző († 2001)
elhunyt:
1788 • Carl Philipp Emanuel Bach, zeneszerző (sz. 1714)