vissza a cimoldalra
2019-08-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11422)
A csapos közbeszól (95)

Plácido Domingo (764)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1739)
Franz Schmidt (3407)
Palcsó Sándor (251)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4535)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3388)
Társművészetek (1336)
Pantheon (2376)
Élő közvetítések (8078)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7211)
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek (179)
Kedvenc magyar operaelőadók (1138)
Milyen zenét hallgatsz most? (25030)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (820)
Operamúzeum (915)
Mozartról magasabban (693)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A debreceni genie - Csokonai Vitéz Mihály
- kegy -, 2004-03-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csokonai Vitéz Mihály A zenekedvelők bizonyára emlékeznek arra a heves szakmai vitára, amely néhány esztendővel ezelőtt a magyar klasszika egyik kiemelkedő komponistája, Csokonai Vitéz Mihály munkássága körül lángolt fel. A kétségkívül rendkívüli tehetségű alkotóról egyesek azt állították, hogy Mozart-művek megzenésítésével is foglalkozott.

A teóriának az a feltételezés adott alapot, hogy a Varázsfuvola Schikaneder-féle szövegkönyvét ékes magyar nyelvre átültető Csokonai egyben a magyar változat zeneszerzője is volt. Egy másik elgondolás szerint a két szerző egyenesen azonos, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindketten három nevet hordtak. E következtetés szerint a Csokonai Vitéz Mihály a Wolfgang Amadeus Mozart egyszerű tükörfordítása. A kutatások azóta megdönthetetlenül bebizonyították, egyik állítás sem igaz, tükörfordításról szó sincs, a Varázsfuvolát pedig Mozart szerezte, sőt Mozart-művek megzenésítésével kizárólag Mozart foglalkozott.

A valóság Csokonai esetében sokkal egyszerűbb. Vitéz Mihály egy apró, szegény zenészfaluból, Csokonáról származott. A településen szinte kivétel nélkül mindenki zenélésből élt meg. Mihály apja, Vitéz László a piactéren mutatott be főképp bábokra komponált ütős számokat. Az apa szerette volna, ha egyetlen gyermeke folytatja a hagyományokat, Mihály figyelmét azonban egészen más kötötte le.

Szívesen álldogált az idénymunkából élő fafúvósok között a piactéren, akik arra vártak, hogy megérkezzék a gróf vagy a püspök toborzó embere, és apró pénzért felbérelje őket egy-egy bálra, operabemutatóra vagy boszorkányégetésre. Mihály lelkesen kereste fel a kürtösöket is, akik elsősorban vadászatokon láttak el teendőket, de a legnagyobb kedvvel a falu alvégének putriaiban élő nincstelen, mégis mindig vidám brácsásokhoz látogatott el.

Apja nem nézte jó szemmel kóborlásait, ezért válaszút elé állította: vagy átveszi a családi műhelyt, vagy fel is út, le is út. Mihály az utóbbi mellett döntött: kikérte kevés jussát (egy féltve őrzött, a családban nemzedékről nemzedékre szálló, egyébként g-re hangolt palacsintasütőt), és Debrecenbe költözött zenei tanulmányokat folytatni. A kollégiumban sokként érte, apja neve mennyire súlyos örökség számára, amikor a bemutatkozást követően szobatársa felragyogva azt kérdezte: "Vitéz? Nem rokonod a Vitéz László? Figyelj, mondd azt, hogy: Hű, de meleg van ebbe' a majomba'!" Mihály ekkor egészítette ki nevét Csokonai Vitézre, és amikor bárki azt kérte, "Mondd azt, hogy: Szervusztok, pajtikák!", akkor habozás nélkül rávágta: "Annak a Vitéz Lászlónak nem vagyok rokona, csak a bátyám." Ebbe mindenki azonnal beletörődött.

Csokonai Vitéz Mihály a debreceni kollégiumi évek alatt elsősorban szertelenségéről volt híres. Először a könnyebb műfajok iránt érdeklődött, alapított is két zenekart Color, illetve Tankcsapda névvel. Mindkettő komoly sikereket ért el. Nem sokkal később azonban a Nagyerdőn megismerkedett a klasszikus görög-római zenével. A találkozás annyira elementáris volt, hogy azonnal megkomponálta első dalciklusát Anakreóni dalok címmel, amely komoly elismerést váltott ki.

Az Anakreóni dalok sikere egyenest a debreceni elit művészvilág közepébe repítette az ambiciózus zeneszerzőt. A kávéházi világ forgatagában ismerkedett meg egy Szabó Magda nevű fiatal, nagyon tehetséges librettószerzővel, akivel azonnal közös munkába fogott. Elsősorban történelmi operákat komponáltak, de közös pályafutásuk csúcsa a kortárs témára íródott, négy tételes Abigél című zenés dráma.

Sajnos, a nagyerdei találkozás a görög-római zenével nem csupán művészi értelemben volt Csokonai sorsának pecsétje. A találkozás idején ugyanis a Nagyerdő roppant hidegnek bizonyult, a törékeny alkatú művész meghűlt. Az Abigél bemutatója után derült ki: komoly tüdőbeteg, a kór elharapózása megállíthatatlan.

A betegséggel küzdő Csokonai újabb nagyszabású mű megalkotásába kezdett. A grandiózus, Nemecsek munkacímen futó munka alapját ezúttal a művész saját sorsa adta. Csokonai az elharapózó betegséggel mit sem törődve dolgozott, és ismét tökéletességre törekedett. A füvészkerti jelenet aprólékos kidolgozásában például egy másik kitűnő debreceni komponista, a Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról című oratórikus mű szerzője, Földi János segített neki.

Csokonai egészsége azonban rohamosan romlott. Kénytelen volt egy időre szanatóriumba vonulni, s ez idő alatt erejéből csak kisebb lélegzetű művek létrehozására futotta. Itt, a Balaton partján, Füreden komponálta meg sokat emlegetett, A tihanyi Echóhoz című dalát. Kedélye a kezelés aktuális sikere szerint váltakozott, s ez művein is jelentkezett. Egymást váltották az olyan, egymástól teljes mértékben különböző hangulatú művek, mint A Magánossághoz, a Konstancinápoly, A Reményhez.

A savanyúvíz-kúra, a sok séta és a vidám fakutyázás a Balaton jegén végül meghozta gyümölcsét. Csokonai rövid időre képes volt összeszedni magát, visszatérni Debrecenbe, és befejezni a Nemecsek című operát. Földi János ugyan folyamatosan úgy vélekedett, marketing szempontból megfelelőbb volna a Pál utcai fiúk cím, hiszen az sokkal lelkesítőbb, de Csokonai ragaszkodott az eredeti ötlet megtartásához. A premiert nem élhette meg. Betegsége fiatalon vitte el őt, a bemutatón a művészbarát, Földi János fogta a karmesteri pálcát. Csokonai sírja ismeretlen.

Egy érdekes adalék: a premierre természetesen meghívót kapott a kor mestere, Csokonai példaképe, Wolfgang Amadeus Mozart is, ő azonban kénytelen volt sajnálattal lemondani a részvételt, hiszen ekkortájt Requiem című művén dolgozott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

20:00 : Budapest
Pesti Vigadó

Duna Szimfonikus Zenekar
"Budapest Gálakoncert"
17:00 : Tolcsva
Oremus-szalon

Balogh József (zongora)
WOLF PÉTER: Invokáció
J. S. BACH: c-moll preludium
WOLF PÉTER: Patak
J. S. BACH: cisz-moll preludium
WOLF PÉTER: Ostinato
J. S. BACH: esz-moll preludium
WOLF PÉTER: Köd
J. S. BACH: f-moll preludium
WOLF PÉTER: Fanyar Tangó
J. S. BACH: fisz-moll preludium
WOLF PÉTER: Ódon kastély; Fergeteg

17:00 : Tolcsva
Oremus borászat

Theater Brass Miskolc:
Veres Tamás (tuba), Kakuk Zoltan (harsona), Horváth Sándor (vadászkürt), Várkoly Imre (trombita), Gál Péter (trombita)
Reneszánsz és barokk táncok, madrigálok, ünnepi zenék
Gastoldi, Morley, Praetorius, Bach és Händel műveiből

19:30 : Szeged
Szent Rókus templom

Kovács Ágnes, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt, Melkovics Zoltán (ének)
Határon Túli Magyar Zenészek Szimfonikus Zenekara
Purcell Kórus
vez.: Vashegyi György
MENDELSSOHN: Paulus; Op.36

20:00 : Tolcsva
Látogatóközpont, Szabadtéri Színpad

Lackfi János (költő, előadóművész)
Fugato Orchestra
Hibrid dalok Lackfi Jánossal

20:00 : Tokaj
Fesztiválkatlan

Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Karigazgató: Tőri Csaba
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hollerung Gábor
"FILMharmonikusok"
A mai nap
történt:
1876 • Az istenek alkonya bemutatója (Bayreuth)
született:
1936 • Róna Viktor, balettművész († 1994)