vissza a cimoldalra
2020-02-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Élő közvetítések (8394)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3685)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7274)
Ki írhat kritikát? (1444)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4688)
A nap képe (2189)
Erkel Színház (10539)
Opernglas, avagy operai távcső... (20414)
Gioacchino Rossini (1029)
Juan Diego Flórez (747)
Társművészetek (1594)
Kolonits Klára (1157)
Balett-, és Táncművészet (5976)
Franz Schmidt (3535)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1870)
Momus-játék (5787)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A debreceni genie - Csokonai Vitéz Mihály
- kegy -, 2004-03-12 [ Nagy zeneszerzők ]
nyomtatóbarát változat

Nagy zeneszerzők - Csokonai Vitéz Mihály A zenekedvelők bizonyára emlékeznek arra a heves szakmai vitára, amely néhány esztendővel ezelőtt a magyar klasszika egyik kiemelkedő komponistája, Csokonai Vitéz Mihály munkássága körül lángolt fel. A kétségkívül rendkívüli tehetségű alkotóról egyesek azt állították, hogy Mozart-művek megzenésítésével is foglalkozott.

A teóriának az a feltételezés adott alapot, hogy a Varázsfuvola Schikaneder-féle szövegkönyvét ékes magyar nyelvre átültető Csokonai egyben a magyar változat zeneszerzője is volt. Egy másik elgondolás szerint a két szerző egyenesen azonos, ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy mindketten három nevet hordtak. E következtetés szerint a Csokonai Vitéz Mihály a Wolfgang Amadeus Mozart egyszerű tükörfordítása. A kutatások azóta megdönthetetlenül bebizonyították, egyik állítás sem igaz, tükörfordításról szó sincs, a Varázsfuvolát pedig Mozart szerezte, sőt Mozart-művek megzenésítésével kizárólag Mozart foglalkozott.

A valóság Csokonai esetében sokkal egyszerűbb. Vitéz Mihály egy apró, szegény zenészfaluból, Csokonáról származott. A településen szinte kivétel nélkül mindenki zenélésből élt meg. Mihály apja, Vitéz László a piactéren mutatott be főképp bábokra komponált ütős számokat. Az apa szerette volna, ha egyetlen gyermeke folytatja a hagyományokat, Mihály figyelmét azonban egészen más kötötte le.

Szívesen álldogált az idénymunkából élő fafúvósok között a piactéren, akik arra vártak, hogy megérkezzék a gróf vagy a püspök toborzó embere, és apró pénzért felbérelje őket egy-egy bálra, operabemutatóra vagy boszorkányégetésre. Mihály lelkesen kereste fel a kürtösöket is, akik elsősorban vadászatokon láttak el teendőket, de a legnagyobb kedvvel a falu alvégének putriaiban élő nincstelen, mégis mindig vidám brácsásokhoz látogatott el.

Apja nem nézte jó szemmel kóborlásait, ezért válaszút elé állította: vagy átveszi a családi műhelyt, vagy fel is út, le is út. Mihály az utóbbi mellett döntött: kikérte kevés jussát (egy féltve őrzött, a családban nemzedékről nemzedékre szálló, egyébként g-re hangolt palacsintasütőt), és Debrecenbe költözött zenei tanulmányokat folytatni. A kollégiumban sokként érte, apja neve mennyire súlyos örökség számára, amikor a bemutatkozást követően szobatársa felragyogva azt kérdezte: "Vitéz? Nem rokonod a Vitéz László? Figyelj, mondd azt, hogy: Hű, de meleg van ebbe' a majomba'!" Mihály ekkor egészítette ki nevét Csokonai Vitézre, és amikor bárki azt kérte, "Mondd azt, hogy: Szervusztok, pajtikák!", akkor habozás nélkül rávágta: "Annak a Vitéz Lászlónak nem vagyok rokona, csak a bátyám." Ebbe mindenki azonnal beletörődött.

Csokonai Vitéz Mihály a debreceni kollégiumi évek alatt elsősorban szertelenségéről volt híres. Először a könnyebb műfajok iránt érdeklődött, alapított is két zenekart Color, illetve Tankcsapda névvel. Mindkettő komoly sikereket ért el. Nem sokkal később azonban a Nagyerdőn megismerkedett a klasszikus görög-római zenével. A találkozás annyira elementáris volt, hogy azonnal megkomponálta első dalciklusát Anakreóni dalok címmel, amely komoly elismerést váltott ki.

Az Anakreóni dalok sikere egyenest a debreceni elit művészvilág közepébe repítette az ambiciózus zeneszerzőt. A kávéházi világ forgatagában ismerkedett meg egy Szabó Magda nevű fiatal, nagyon tehetséges librettószerzővel, akivel azonnal közös munkába fogott. Elsősorban történelmi operákat komponáltak, de közös pályafutásuk csúcsa a kortárs témára íródott, négy tételes Abigél című zenés dráma.

Sajnos, a nagyerdei találkozás a görög-római zenével nem csupán művészi értelemben volt Csokonai sorsának pecsétje. A találkozás idején ugyanis a Nagyerdő roppant hidegnek bizonyult, a törékeny alkatú művész meghűlt. Az Abigél bemutatója után derült ki: komoly tüdőbeteg, a kór elharapózása megállíthatatlan.

A betegséggel küzdő Csokonai újabb nagyszabású mű megalkotásába kezdett. A grandiózus, Nemecsek munkacímen futó munka alapját ezúttal a művész saját sorsa adta. Csokonai az elharapózó betegséggel mit sem törődve dolgozott, és ismét tökéletességre törekedett. A füvészkerti jelenet aprólékos kidolgozásában például egy másik kitűnő debreceni komponista, a Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról című oratórikus mű szerzője, Földi János segített neki.

Csokonai egészsége azonban rohamosan romlott. Kénytelen volt egy időre szanatóriumba vonulni, s ez idő alatt erejéből csak kisebb lélegzetű művek létrehozására futotta. Itt, a Balaton partján, Füreden komponálta meg sokat emlegetett, A tihanyi Echóhoz című dalát. Kedélye a kezelés aktuális sikere szerint váltakozott, s ez művein is jelentkezett. Egymást váltották az olyan, egymástól teljes mértékben különböző hangulatú művek, mint A Magánossághoz, a Konstancinápoly, A Reményhez.

A savanyúvíz-kúra, a sok séta és a vidám fakutyázás a Balaton jegén végül meghozta gyümölcsét. Csokonai rövid időre képes volt összeszedni magát, visszatérni Debrecenbe, és befejezni a Nemecsek című operát. Földi János ugyan folyamatosan úgy vélekedett, marketing szempontból megfelelőbb volna a Pál utcai fiúk cím, hiszen az sokkal lelkesítőbb, de Csokonai ragaszkodott az eredeti ötlet megtartásához. A premiert nem élhette meg. Betegsége fiatalon vitte el őt, a bemutatón a művészbarát, Földi János fogta a karmesteri pálcát. Csokonai sírja ismeretlen.

Egy érdekes adalék: a premierre természetesen meghívót kapott a kor mestere, Csokonai példaképe, Wolfgang Amadeus Mozart is, ő azonban kénytelen volt sajnálattal lemondani a részvételt, hiszen ekkortájt Requiem című művén dolgozott.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Anu Komsi (szoprán), Keller András (hegedű), Zempléni Szabolcs (kürt), Várjon Dénes (zongora)
KURTÁG GYÖRGY: Kafka-töredékek, op. 24
LIGETI: Kürttrió

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szeged Classic Trió:
Varga Laura (fuvola), Vizsolyi Lívia (fagott), Klebniczki György (zongora)
W.Fr. BACH: Siciliano
CLEMENTI: F-dúr szonáta
HAYDN: G-dúr trió, No. 15
FARRENC: Trió, op. 46/4
WEBER-VILBACH-LEFORT: A bűvös vadász - parafrázis
GERSHWIN (Kontra Zoltán átirata): Három dal - Nice Work If You Can Get It
- The Man I Love
- I Got Rhythm
SOSZTAKOVICS: Öt darab - részletek
- Prelude
- Gavotte
- Polka

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lendvay József (hegedű), Oláh Kálmán, Balázs János (zongora)
Műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál 2020" - Paganini+
PAGANINI: g-moll caprice, op. 1/6 („Trilla”)
LISZT: 1. (g-moll) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: g-moll Paganini-etűd
PAGANINI: Esz-dúr caprice, op. 1/17
LISZT: 2. (Esz-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: Esz-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/1
LISZT: 4. (E-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/9 („Vadászat”)
LISZT: 5. (E-dúr) Paganini-etűd („La chasse”)
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: a-moll caprice, op. 1/24
LISZT: 6. (a-moll) Paganini-etűd („Téma és variációk”)
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára
PAGANINI: 2. ( h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
A mai nap
elhunyt:
1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)