Álmodozások kora (Az idei bécsi újévi koncert)

Újévi koncert 2004
Bécsi Filharmonikusok
Vez.: Riccardo Muti
Universal / Deutsche Grammophon
474 900-2

Hatvanöt éve kezdődött ez az őrület. A Bécsi Filharmonikusok ekkor adta ugyanis első, teljes egészében Strauss-számokból álló újévi koncertjét. Hogy egészen pontosak legyünk, ez akkor 1939. december 1-jére esett, s a \"valódi\", január elsejei hangversenyre 1941-ig várni kellett. A marketing azonban könnyen túlteszi magát az efféle aggályokon. Különben is, nem mindegy? Dehogynem.

Nálunk az újévi koncert sokáig elengedhetetlen része volt a szilveszteri dáridónak. Az ember, aki hajnal háromkor hazatessékelte az óévbúcsúztató résztvevőit, 11-kor feltápászkodott, s miközben a romokat takarította, pezsgőmaradékkal öblítette le a franciasalátát, egy szebb új évről/életről álmodozott. Bezzeg a Lajtától nyugatra! Ha kétszáz kilométerrel odébb születek! Ha apám/anyám stb. nem olyan pipogya, és nekivág 56-ban a határnak! Mert nézd meg: így kell élni! A Musikverein aranytól, virágtól díszes termében frissen borotvált öltönyös urak, elegáns dámák, a színpadon magyar viszonylatban elképzelhetetlenül jól kereső zenészek. Bezzeg mi... Bezzeg ők... pedig... A három pontot rezignált sóhaj követte, s míg a tévében egymást követték a keringők, polkák, lassan és észrevétlenül, fájdalommentesen belevágtunk egy újabb esztendőbe.

Azóta sok víz lefolyt a Lajtán is, s a műsorhoz kapcsolódó másodlagos érzelmeink lassan elhomályosultak. Maradt a fantasztikus előadás, az utolérhetetlen könnyedség, a tradícióból fakadó jó ízlés, amivel ezek az egykor használati zenének készült művek most helyet követelnek - és kapnak - a klasszikus koncertrepertoárban. Mert amíg Bécsnek büszke vára állni fog, addig bálok is lesznek. S amíg bálokon sürög-forog a nép, addig a Strauss-klán fogja a zenét szolgáltatni.

S míg Bécsben a polgárok ma este már az Operabálon, parfümöt, legyezőt, édességet (a beugróért járó ajándékokat) szorongatva élik társasági életüket, addig mi hallgassuk újra a Muti vezette hangverseny felvételét. Mivel idősebb Johann Strauss, a zenész dinasztia \"ősatyja\" kétszáz évvel ezelőtt látta meg a napvilágot, evidensnek látszott a gondolat, hogy apa és fiai életműve képezze a műsor gerincét. A gyermekek mellett persze helyet kapott az egykori jó barát, későbbi rivális, Lanner két tánca is. Számos kompozíció most hangzott el először az újévi koncertek történelmében, de aki a hagyományokhoz (is) ragaszkodik, az természetesen most sem csalódik.

Nézegetem a kísérőfüzet fényképeit. Jókedvű zenészek mindenütt. S középen, csellóval a kezében egy magyar fiatalember.
Ennyit az álmainkról.