vissza a cimoldalra
2020-02-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Ki írhat kritikát? (1444)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4688)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3684)
A nap képe (2189)
Erkel Színház (10539)
Opernglas, avagy operai távcső... (20414)
Gioacchino Rossini (1029)
Juan Diego Flórez (747)
Társművészetek (1594)
Kolonits Klára (1157)
Balett-, és Táncművészet (5976)
Franz Schmidt (3535)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1870)
Momus-játék (5787)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4556)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (130)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok koncertje
szilgyo, 2003-11-26 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2003. november 24.
Zeneakadémia
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Alexander Toradze - zongora
Vez.: Kocsis Zoltán

"Olyan daraboknál, amelyek bővelkednek metrumváltásokban, természetesen lehetetlen a szó klasszikus értelmében vett karmesteri tevékenység nélkül operálni, de szólókban vagy olyan vonós együttállásoknál, ahol a vonós hang kiteljesedését a metrika erőszakolása akadályozná, ott bűn nem hagyni őket zenélni."
(Kocsis Zoltán, Muzsika, 2002. május)

A Nemzeti Filharmonikusok és Kocsis Zoltán 1997 óta íródó sikertörténete vitathatatlan. Elég csak a zenekar játékát, a zenészek felkészültségét, a hangszerek állapotát megfigyelni, és máris meggyőződhetünk arról, hogy ma nem sok szebben szóló zenekar van kis hazánkban. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a mai magyar zenekarok hierarchiájában az NFZ mindenképp az első helyek valamelyikét birtokolja. Persze a dolog anyagi része már más lapra tartozik, abba most inkább ne menjünk bele...

Kocsis Zoltánt, a kiemelkedő tehetségű zongoraművészt, és - mostanság egyre gyakrabban -karmestert mindezidáig sohasem hallottam vezényelni, ennek ellenére személy szerint már régóta kialakult képpel rendelkezem róla. Ennek egyik, ha nem a legfőbb forrását a különböző sajtóorgánumok valamint a művész kinyilatkoztatásai adják, amelyek egy bonyolult, igényes, és talán éppen ezért igen gyakran öntörvényű ember képzetét keltik. Nyilvánvaló, hogy mindezeket a benyomásokat nem lehet "otthon hagyni" útban a Zeneakadémiára, így hát a zenekar és a művész kénytelen volt mindenféle előítéletekkel és skrupulusokkal megküzdeni. Jelentem: nagyrészt sikerrel tették.

Már a kezdet kezdetén valami olyasmi történt, ami legalábbis figyelemfelkeltő: Haydn Medve-szimfóniája ritkán hallható élettel teli és virtuóz előadásban szólalt meg. Ehhez persze pontos dinamikai és ritmikai váltások kellettek, amelyek egyértelműen Kocsis végiggondolt koncepciójának voltak köszönhetők. Az ekkor még kis létszámú együttes igazi intim kamarazenekari hangzást produkált, lám, ilyet is lehet hallani az óriási apparátust felvonultató művek között.

A koncepció, a ritmikai variációk sokfélesége Prokofjev 3. zongoraversenye esetében is tetten érhető, kivált egy olyan zseniális zongorista közreműködésével, mint Alexander Toradze. A grúz művész szinte megbabonázta a hangszert, a nem éppen kezdő zongoristák ujjgyakorlatának szánt szólamot gyermeki egyszerűséggel, mégis ördögien szólaltatta meg. Némely futam hallatán, a művész könnyed játékát látva bizony már a mosoly is kiült egyik-másik néző arcára a hitetlenség bizonyítékaként.

A hangverseny második részében Beethoven III., Eroica szimfóniája csendült fel. A három programrész közül talán ez sikerült a legkevésbé, ez az előadás sokszor a túlzott kidolgozottság nyomait viselte magán. Ami a Haydn-műnél még oly imponálónak tűnt, az itt bizony néha zavart okozott: az volt az ember érzése, hogy a karmester gyakran nem hagy elég szabadságot a zenészeinek. Erőteljes, néha kissé túlságosan agresszív volt Kocsis megközelítése, ami kétségkívül benne van a műben.
Sok minden egyéb mellett.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Anu Komsi (szoprán), Keller András (hegedű), Zempléni Szabolcs (kürt), Várjon Dénes (zongora)
KURTÁG GYÖRGY: Kafka-töredékek, op. 24
LIGETI: Kürttrió

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szeged Classic Trió:
Varga Laura (fuvola), Vizsolyi Lívia (fagott), Klebniczki György (zongora)
W.Fr. BACH: Siciliano
CLEMENTI: F-dúr szonáta
HAYDN: G-dúr trió, No. 15
FARRENC: Trió, op. 46/4
WEBER-VILBACH-LEFORT: A bűvös vadász - parafrázis
GERSHWIN (Kontra Zoltán átirata): Három dal - Nice Work If You Can Get It
- The Man I Love
- I Got Rhythm
SOSZTAKOVICS: Öt darab - részletek
- Prelude
- Gavotte
- Polka

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lendvay József (hegedű), Oláh Kálmán, Balázs János (zongora)
Műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál 2020" - Paganini+
PAGANINI: g-moll caprice, op. 1/6 („Trilla”)
LISZT: 1. (g-moll) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: g-moll Paganini-etűd
PAGANINI: Esz-dúr caprice, op. 1/17
LISZT: 2. (Esz-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: Esz-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/1
LISZT: 4. (E-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/9 („Vadászat”)
LISZT: 5. (E-dúr) Paganini-etűd („La chasse”)
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: a-moll caprice, op. 1/24
LISZT: 6. (a-moll) Paganini-etűd („Téma és variációk”)
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára
PAGANINI: 2. ( h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
A mai nap
elhunyt:
1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)