vissza a cimoldalra
2020-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11553)
A csapos közbeszól (95)

Régizene (4446)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4935)
Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? (308)
Eiffel Műhelyház (293)
Társművészetek (2082)
Bartók Béla szellemisége (283)
Bartók Béla (1881-1945) (217)
Jazz (80)
Bartók Rádió (780)
Opernglas, avagy operai távcső... (20660)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62451)
Kimernya? (3772)
Balett-, és Táncművészet (6037)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1449)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4108)
Franz Schmidt (3691)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

José Cura a Kongresszusi Központban
Sz. J., 2003-10-30 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2003. október 28.
Budapest Kongresszusi Központ
José Cura - ének
Matáv Szimfonikus Zenekar
Vez.: Ligeti András / José Cura
Romantikus operarészletek
Dvorák: IX. ("Újvilág") szimfónia

Újra itt járt José Cura, akit körülbelül annyian imádnak, mint amennyien első számú közellenségnek tekintenek. Van, aki ha akarna se tudna negatívumot mondani róla, mások megbocsáthatatlan bűnnek tekintik már azt is, hogy énekel, vagy ha nem, akkor azt, hogy vezényel, de leginkább a kettőt együtt.

Most - azt is mondhatjuk: szokás szerint - mindkét minőségében színpadra lépett. A zenekari részletek mellett öt ária jutott az első részre, az elsőt még kintről, a folyosóról harsogta el, a többit már bent, rusztikus védjegy-szerkóban, a megszokottnál kevesebb testmozgással, néha sétálva, néha magába temetkezve. Parasztbecsület- és Edgar-részletek után körülbelül a blokk felénél hangzott el az az ária (Massenet: Le Cid - Oh, souverain), melynek előadása a - vélhetőleg csekély létszámban jelen lévő - szkeptikusokat is meggyőzhette arról, hogy Cura mégiscsak tud valamit. A produkciót gyorsan megkontrázta egy áriával Meyerbeer Afrikai nőjéből, a finisre pedig a minden "népszerű részletek"-jellegű műsorból kihagyhatatlan Végzet-nyitány, valamint Alvaro áriája maradt, amelyre Cura vagy elfáradt, vagy éppen ellenkezőleg, belendült, mindenesetre volt a vége felé egy rész, amelyet visszafogottabb, simább, az előzőektől elütő hangszínnel énekelt. Akár direkt, akár nem, jól jött ki.

Második rész: Cura, a karmester, Dvorák Újvilág szimfóniáját vezényli. Sőt, lemezre veszi. Az interjú kapcsán már értetlenkedtem amiatt, hogy ennek a ténynek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Jó, értem, nem akkora durranás, mint az, ha sziámi ikreket tépne szét egy pitbull a valóságshow-ban, de arra a tényre, hogy José Cura a Matáv Szimfonikusokkal készít lemezt, nem kellene ennyire szerénynek lenni.

A produkció előtt Cura személyesen kérte meg a közönséget, hogy aki kint van, maradjon is ott, majd térden állva szólt a bent lévőkhöz, hogy please, kapcsolják ki a telefonokat, mert felvétel készül. Mindezt angolul. Dicséretes, hogy a szervezők valamennyi jegyvásárlóról feltételezik, hogy érti a nyelvet, vagy úgyis rájön, mi van, tehát nem kell sem a jegyen, sem egyéb formában tudomásukra hozni, hogy mi történik itt.

Cura könyörgése megtette a hatását: a telefonok némák maradtak.
De csak a telefonok.
Épp a második, lassú, csendes tétel elején jártunk, amikor valaki felköhögött. Cura félrefordult, ujjával "pszt!"-t mutatott. Ekkor még tudott erre figyelni. Aztán egy perc múlva jött a következő krahácsi felszólaló, és onnantól kezdve nem volt megállás, felbátorodott a hallgatóság. Egy köhintés itt, jön rá a válasz a terem túloldaláról ("Veled hörgök bajtárs!"), krákogás hátulról ("Akkor már én miért ne?"), aztán mindez kvadrofonra vált ("Rajta leszünk a lemezen!"). Cura kicsit görnyedtebben állt - vagy belemenekült a zenébe, és attól omlott össze, vagy éppen belegondolt, hogy mennyire hallatszik majd mindez a felvételen.

Na, majd meghallgatjuk. Amúgy sem árt majd, mert gyanítom, hogy a helyszínen a hangzás nagy részéért eleve a KK akusztikája volt a felelős (bár a kürtök esetében nincs mentség). Cura élvezte a vezénylést, ez nagyon látszott, a legtisztábbra, legkidolgozottabra a harmadik tétel sikeredett, a negyedik pedig füstölgött, ahogy kell.
A végén csak állt, lehajtott fejjel, háttal nekünk, és mielőtt eszünkbe juthatott volna a honfitárs Chacon produkciója, magasba emelte a partitúrát. Dvoráké a taps. Meg persze Curáé, aki az ováció után csak ennyit mondott: Thank you for the silence.

Aztán persze a ráadás, a show, a Tell Vilmos nyitányhoz beültette Ligetit az első hegedűs helyére, tréfás hóhérakasztás, és persze a végén a Nessun Dorma - a sajtótájékoztatón már jelezte, hogy ezt úgyis el kell énekelnie, különben megölik.
Amit nyilván képletesen kell érteni. Merthogy tombolda volt az egész este, stopper nélkül is meglehetősen hosszúnak minősíthető tapsok, a végén standing ovation.
Nagyon szeretik. Lehet is.
Előbb-utóbb az is kiderül majd, hogy lehet-e ugyanennyire tisztelni is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Gulyás István (zongora)
Liszt: Zarándokévek, Első év: Svájc


15:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair

18:00 : Budapest
Bartók Emlékház

Szokolay Ádám - zongora
BARTÓK BÉLA:
Három csíkmegyei népdal zongorára (1907), BB 45b
Zongoraszonáta (1926), BB 88
Válogatás a Gyermekeknek című sorozatból (1908-09), BB 53
Román kolindadallamok (I. sorozat, 1915), BB 67
Szonatina (1915), BB 69
Román népi táncok (1915), BB 68
Táncszvit (1923, 1925), BB 86

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Berecz Mihály (zongora)
Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
Ünnepi hangverseny Bartók Béla halálának 75. évfordulóján

Bartók: Táncszvit, BB 86a
Beethoven: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 19
Beethoven: Lento assai
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, BB 114
Élő közvetítés!

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Andrew Staples (tenor)
Szőke Zoltán (kürt, Báll Dávid (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Fischer Iván
"Európai hidak 2020 - Egyesült Királyság"
Haydn: Induló a walesi herceg tiszteletére, Hob. VIII:3
Britten: Simple Symphony
Britten: Szerenád tenor hangra, kürtre és vonósokra, op. 31
James MacMillan: Cumnock Fair
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)