vissza a cimoldalra
2020-02-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11466)
A csapos közbeszól (95)

Ki írhat kritikát? (1444)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4688)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (3684)
A nap képe (2189)
Erkel Színház (10539)
Opernglas, avagy operai távcső... (20414)
Gioacchino Rossini (1029)
Juan Diego Flórez (747)
Társművészetek (1594)
Kolonits Klára (1157)
Balett-, és Táncművészet (5976)
Franz Schmidt (3535)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1870)
Momus-játék (5787)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4556)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (130)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

José Cura a Kongresszusi Központban
Sz. J., 2003-10-30 [ Budapesten ]
nyomtatóbarát változat

2003. október 28.
Budapest Kongresszusi Központ
José Cura - ének
Matáv Szimfonikus Zenekar
Vez.: Ligeti András / José Cura
Romantikus operarészletek
Dvorák: IX. ("Újvilág") szimfónia

Újra itt járt José Cura, akit körülbelül annyian imádnak, mint amennyien első számú közellenségnek tekintenek. Van, aki ha akarna se tudna negatívumot mondani róla, mások megbocsáthatatlan bűnnek tekintik már azt is, hogy énekel, vagy ha nem, akkor azt, hogy vezényel, de leginkább a kettőt együtt.

Most - azt is mondhatjuk: szokás szerint - mindkét minőségében színpadra lépett. A zenekari részletek mellett öt ária jutott az első részre, az elsőt még kintről, a folyosóról harsogta el, a többit már bent, rusztikus védjegy-szerkóban, a megszokottnál kevesebb testmozgással, néha sétálva, néha magába temetkezve. Parasztbecsület- és Edgar-részletek után körülbelül a blokk felénél hangzott el az az ária (Massenet: Le Cid - Oh, souverain), melynek előadása a - vélhetőleg csekély létszámban jelen lévő - szkeptikusokat is meggyőzhette arról, hogy Cura mégiscsak tud valamit. A produkciót gyorsan megkontrázta egy áriával Meyerbeer Afrikai nőjéből, a finisre pedig a minden "népszerű részletek"-jellegű műsorból kihagyhatatlan Végzet-nyitány, valamint Alvaro áriája maradt, amelyre Cura vagy elfáradt, vagy éppen ellenkezőleg, belendült, mindenesetre volt a vége felé egy rész, amelyet visszafogottabb, simább, az előzőektől elütő hangszínnel énekelt. Akár direkt, akár nem, jól jött ki.

Második rész: Cura, a karmester, Dvorák Újvilág szimfóniáját vezényli. Sőt, lemezre veszi. Az interjú kapcsán már értetlenkedtem amiatt, hogy ennek a ténynek nem tulajdonítanak különösebb jelentőséget. Jó, értem, nem akkora durranás, mint az, ha sziámi ikreket tépne szét egy pitbull a valóságshow-ban, de arra a tényre, hogy José Cura a Matáv Szimfonikusokkal készít lemezt, nem kellene ennyire szerénynek lenni.

A produkció előtt Cura személyesen kérte meg a közönséget, hogy aki kint van, maradjon is ott, majd térden állva szólt a bent lévőkhöz, hogy please, kapcsolják ki a telefonokat, mert felvétel készül. Mindezt angolul. Dicséretes, hogy a szervezők valamennyi jegyvásárlóról feltételezik, hogy érti a nyelvet, vagy úgyis rájön, mi van, tehát nem kell sem a jegyen, sem egyéb formában tudomásukra hozni, hogy mi történik itt.

Cura könyörgése megtette a hatását: a telefonok némák maradtak.
De csak a telefonok.
Épp a második, lassú, csendes tétel elején jártunk, amikor valaki felköhögött. Cura félrefordult, ujjával "pszt!"-t mutatott. Ekkor még tudott erre figyelni. Aztán egy perc múlva jött a következő krahácsi felszólaló, és onnantól kezdve nem volt megállás, felbátorodott a hallgatóság. Egy köhintés itt, jön rá a válasz a terem túloldaláról ("Veled hörgök bajtárs!"), krákogás hátulról ("Akkor már én miért ne?"), aztán mindez kvadrofonra vált ("Rajta leszünk a lemezen!"). Cura kicsit görnyedtebben állt - vagy belemenekült a zenébe, és attól omlott össze, vagy éppen belegondolt, hogy mennyire hallatszik majd mindez a felvételen.

Na, majd meghallgatjuk. Amúgy sem árt majd, mert gyanítom, hogy a helyszínen a hangzás nagy részéért eleve a KK akusztikája volt a felelős (bár a kürtök esetében nincs mentség). Cura élvezte a vezénylést, ez nagyon látszott, a legtisztábbra, legkidolgozottabra a harmadik tétel sikeredett, a negyedik pedig füstölgött, ahogy kell.
A végén csak állt, lehajtott fejjel, háttal nekünk, és mielőtt eszünkbe juthatott volna a honfitárs Chacon produkciója, magasba emelte a partitúrát. Dvoráké a taps. Meg persze Curáé, aki az ováció után csak ennyit mondott: Thank you for the silence.

Aztán persze a ráadás, a show, a Tell Vilmos nyitányhoz beültette Ligetit az első hegedűs helyére, tréfás hóhérakasztás, és persze a végén a Nessun Dorma - a sajtótájékoztatón már jelezte, hogy ezt úgyis el kell énekelnie, különben megölik.
Amit nyilván képletesen kell érteni. Merthogy tombolda volt az egész este, stopper nélkül is meglehetősen hosszúnak minősíthető tapsok, a végén standing ovation.
Nagyon szeretik. Lehet is.
Előbb-utóbb az is kiderül majd, hogy lehet-e ugyanennyire tisztelni is.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Anu Komsi (szoprán), Keller András (hegedű), Zempléni Szabolcs (kürt), Várjon Dénes (zongora)
KURTÁG GYÖRGY: Kafka-töredékek, op. 24
LIGETI: Kürttrió

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Szeged Classic Trió:
Varga Laura (fuvola), Vizsolyi Lívia (fagott), Klebniczki György (zongora)
W.Fr. BACH: Siciliano
CLEMENTI: F-dúr szonáta
HAYDN: G-dúr trió, No. 15
FARRENC: Trió, op. 46/4
WEBER-VILBACH-LEFORT: A bűvös vadász - parafrázis
GERSHWIN (Kontra Zoltán átirata): Három dal - Nice Work If You Can Get It
- The Man I Love
- I Got Rhythm
SOSZTAKOVICS: Öt darab - részletek
- Prelude
- Gavotte
- Polka

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Lendvay József (hegedű), Oláh Kálmán, Balázs János (zongora)
Műsorvezető: Bősze Ádám
"Cziffra Fesztivál 2020" - Paganini+
PAGANINI: g-moll caprice, op. 1/6 („Trilla”)
LISZT: 1. (g-moll) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: g-moll Paganini-etűd
PAGANINI: Esz-dúr caprice, op. 1/17
LISZT: 2. (Esz-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: Esz-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/1
LISZT: 4. (E-dúr) Paganini-etűd
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: E-dúr caprice, op. 1/9 („Vadászat”)
LISZT: 5. (E-dúr) Paganini-etűd („La chasse”)
OLÁH KÁLMÁN: E-dúr Paganini-etűd
PAGANINI: a-moll caprice, op. 1/24
LISZT: 6. (a-moll) Paganini-etűd („Téma és variációk”)
LUTOSŁAWSKI: Variációk egy Paganini-témára
PAGANINI: 2. ( h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
A mai nap
elhunyt:
1987 • Dmitrij Boriszovics Kabalevszkij, zeneszerző (sz. 1904)