vissza a cimoldalra
2019-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Opernglas, avagy operai távcső... (20350)
Erkel Színház (10359)
Palcsó Sándor (268)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3504)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Élő közvetítések (8240)
Kimernya? (3282)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2944)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: balazsm
Leírás:
Honlap:
   


balazsm (132 hozzászólás)
 
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 5622014-03-07 16:59:20
Haitink-portré nem lesz.

De erről jut eszembe az adoma, melyet egykori irodalomprofesszorom mesélt. Tudniillik a '70-es években bejáratos volt hozzájuk Ottlik Géza, s akkor még fiatal irodalomkritikus felvetette az öreg Ottliknak: "Géza bátyám, írnék magáról egy könyvet!" Erre Ottlik: "Menj a francba. Hát még élek!"
Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 5562014-03-07 12:10:38
Hát persze, többet is: Matthijs Vermeulen: I. szimfónia, Hendrik Andriessen: Symphonic Study, Lex Van Delden: Musica Sinfonica, Willem Pijper: Zes symfonische epigrammen, Ton de Leeuw: Symphony of Winds, Otto Ketting: I. szimfónia, Rudolf Escher: Musique pour l'esprit en deuil, Maarten Bon: Le printemps. Ezeket mind remekül vezényelte.
Wagner • 24842013-06-12 10:01:18
A New York Times tegnapi cikke a Budapesti Wagner Napokról.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46192013-06-02 16:32:14
Mármint itt.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46182013-06-02 16:27:19
A Wikipedia [url]diszkográfiája[/url] elég hevenyészett, de ha hihetünk neki, Stravinsky általad említett első felvétele négy hónappal Monteux egy párizsi rögzítése után készült. Amiről Te beszélsz, biztosan San Franciscói? Mert akkor még két fontos Monteux-olvasatot is be kell illeszteni.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46162013-06-01 09:52:15
Rendben, köszönöm. A baj talán éppen ott van, hogy ezek a felvételek valószínűleg sohasem lettek digitalizálva, így sem CD-n, se 'streameléssel' nem beszerezhetőek. Nagy kár, mert az általad említett hiányosságok ellenére is tanulságosak lennének, ha hallhatnánk őket.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46142013-05-31 13:39:49
Az érthetetlenséget azzal tudnám feloldani, hogy az általam hozzáférhető elektronikus v. nyomtatott adatbázisok nem ismertették teljes adatolással az általad említett rögzítéseket. Ha át tudnád küldeni a szükséges információkat, természetesen kibővítem a listát.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 46112013-05-30 14:18:50
Én egy 2006-os felvételről tudok, az benne is van a listában - újabbról nem. A DGG oldala is csak ezt hozza ki.
Wagner • 24732013-05-10 13:37:49
A németekre is ráférne egy mentálhigiéniás kezelés.
Ezemiez?
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 45812013-05-03 12:08:45
Ebből gondoltam.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 45742013-04-15 13:52:28
Van abban valami, amit felvetettél, de nekem az az érzésem, ha innen nézzük, a fülünk is képes hazudni. Méghozzá leginkább akkor, amikor koncerten vagyunk. A hallás nem egy történés, hanem cselekvés, vagyis akaratunkkal valamelyest tudjuk szabályozni, mit akarunk hallani. Gondoljunk csak csak arra, hogy a fülünk/agyunk a beszédhibás emberek beszédét is mintha automatikusan korrigálná, és bár de facto értelmetlen szavakat mondanak, a nyelvérzékünk ezeket kijavítja.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 44472012-12-27 11:17:36
No meg a mi hazai I lombardink, az sem akármilyen.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 44382012-12-14 13:14:56
Ráhibáztál Lajos, nem Don Carlos, hanem Végzet hatalma, csak rosszul emlékeztem. Javítjuk.
Olvasói levelek • 95832012-07-24 13:39:11
Van egy ismerősöm, aki Olaszországban tanult egy ideig ösztöndíjjal. Irodalomtörténész, de szereti a zenét is. Azt szokta mondani: imádom a Traviatát, de közben mindig azt kívánom, bárcsak ne tudnék olaszul!
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39992012-07-03 13:44:47
Van egy CD-m Virgil Thomson zenekari műveivel.
Ez..
Elég unalmas fickó lehetett. Bár kritikusnak talán jobb volt, mint zeneszerzőnek.

Ő írta Az eke, mely feltöri a pusztákat című híres dokumentumfilmhez a kísérőzenét (1936).
Ez kb. az iparosításról és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló szovjet propagandafilmek amerikai változata.

The Plow that Broke tha Plains
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39922012-06-28 17:14:52
A következő portré sem lesz épp a "béke szigete": Artur Rodzinski. Coming soon.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39852012-06-28 10:39:19
Kihagytam volna az értékelést, mert nem tituláltam Leinsdorfot szellemi kártevőnek, simaszájú kurvapecérnek vagy nyikhaj pálcaforgató terroristának? Két ízben utalok Lyndon Johnsonnal, és az amerikai politikai vezetéssel való bizalmas viszonyára. Mi másért tettem volna, ha nem azért, hogy érzékeltessem: Leinsdorf esetleg nem a tehetsége, hanem a felvilági kapcsolatai révén jutott egyre magasabb polcra. Beszélek az énekessekkel való szüntelen csatározásáról és a bostoni konfliktusairól. Ugyan mi egyébért tenném, mint hogy érzékeltessem: Leinsdorf diplomáciai érzéke és emberi hozzáállása hagyott kivánnivalót maga után, ami alkalmasint megkérdőjelezi vezetői alkalmasságát. Írok arról is, hogy a hatékonysága révén volt olyan foglalkoztatott lemezdirigens. Mi másért beszélnék erről, ha nem azért, mert érzékeltetni szeretném, hogy a maestro nem okvetlenül a művészi kvalitásai okán jutott oly sokszor mikrofonhoz. Továbbá megemlítem izraeli afférját. Mi okom lehetne erre azon kívül, hogy érzékeltessem, a karmester nem volt egy kifejezetten megbízható és készséges munkatárs. De ha könnyebb tőmondatos, blikfangos lózungok nyomán tájékozódni, mint a sorok között olvasni, ezt is el tudom fogadni.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39742012-06-27 19:39:27
Leinsdorf ellentmondásos figura, ez tény, de az "intellektuális károkozó" kifejezés, még ha egy fórumhozzászólásban sokatmondó, egy portré-cikkben kicsit erős lenne. (Amúgy a forrásaim szerint művelt és eszes fickó volt.) Ha másért nem, temérdek lemezfelvétele és a New York-i, bostoni pozíciói miatt nem tudom megkerülni - és nem is akarom. Hogy nem volt egy Furtwaengler?! Na ja. Tényleg nem. Mégis volt idő, amikor három kiadónak dolgozott egyszerre, mert megtehette. Hogy jobbak lettek volna az említett Verdi- és Puccini-lemezek, ha pl. Gavazzeni vezényli őket, és nem Leinsdorf? Ez is lehet. Enrico Palazzo meg minden idők legjobb Radamese lett volna, ha megszületik. És ahogy a művelt amerikai mondja: ha a nagynénémnek kerekei lennének, ő lenne az iskolabusz.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39672012-06-21 07:06:03
Igen, így van. A Baden-Baden-i Mahler Hatodik is csak pár héttel korábban készült, januárban.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 39172012-05-28 12:36:47
Nem lett egy lemez. Ez is dupla.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38752012-03-14 10:16:34
Épp most adja ki újra a Supraphon Dvorák összes szimfóniáját és egyéb zenekari műveit Neumannal.
Ezt kellene beszerezni!

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38442012-02-09 09:07:28
Ami azt illeti, Fischer-Diesakau és Janowitz kapcsán én is osztom a kételyeidet, de tény, elég sok Wagnert énekeltek akkoriban és később.

Karajan berlini lemezfelvétele a Siegfriedből Jess Thomasszal 1968 decemberében és 1969 februárjában készült, vagyis előbb, minthogy a művész megszólalhatott volna '69 nyarán ebben szerepben Bayreuthban.

A Leinsdorf-féle "egyszeri" Walkür előttem is ismert, ő azután a MET-ben aratott sikereket Siegmundként, nemrégiben jelent meg egy élő New York-i Walkűr vele '68-ból, amin olyan partnerekkel énekel, mint Leonie Rysanek, Karl Ridderbusch, Thomas Stewart, Birgit Nilsson vagy Christa Ludwig.
Az óceán másik partján is születtek nagy előadások.

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38422012-02-08 10:05:32
Persze Karajan nemcsak "rátarti", volt, hanem kockázatkerülő is, kerülte a látványos egyezéseket, amennyire tudta vagy akarta. Viszont nála bukkannak fel olyan nevek, mint pl. Dietrich-Fischer Dieskau, Jess Thomas, John Vickers, Martti Talvela, Gundula Janowitz, Kelemen Zoltán, Anna Reynolds, Edda Moser vagy Helen Donath.

Kicsit hasonló a helyzet, mint a 80-as és 90-es évek fordulóján készült két stúdió-Ringgel, Haitinkéval és Levine-éval. Ott is sok a kikerülhetetlen "közös nevező". De akkor talán már kisebb volt a merítés.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38332012-01-24 11:33:02
Köszi, Lajos, én hosszas keresés után sem találtam meg ezt '41-es felvételt. Most a kiadó nevével rákerestem. Hát nem adják olcsón.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38182012-01-12 12:09:48
Szintén Angliában: tavaly esett a CD-eladások száma, de nőtt az LP-ké. Ez az igazi atavizmus, erre varrjá' gombot.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38172012-01-12 12:08:47
A kiadók egy része tud alkalmazkodni a megváltozott igényekhez és fogyasztói szokásokhoz, a másik fele nem. Belátható, hogy egy több száz főt foglalkoztató 'major' nehezebben mozdul, mint egy 5-6 fős független mikrokiadó. Ráadásul az archívumuk is a sokszorosa, persze, hogy nekik jobban fájnak a jogdíjak kifizetése nélkül 'ellopott' zenék.

Ráadásul a nagyok egész rendszere a fizikai termékek forgalmazására és értékesítésére volt/van beállítva. De a piackutatás nem akkora trouvaille. Meg kell nézni, mi fejlődik (pl. a számítástechnika a hordozható készülékkel), miben van a pénz, és oda kell vinni a jogtiszta zenét.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38072012-01-10 10:43:34
Igen, valóban, köszönöm a pontosítást.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 38002012-01-09 12:11:04
Ezt a CD-t meg kell venni, az nem is kérdés.

Azt nem tudom, milyen volt a Staromestske namesti Kubelík '90-es Hazám-ja alatt, de a CD megvan. Az alapján nehéz elképzelni, mert amúgy nem valami izgalmas előadás. De a történelmi jelentősége nyilván van akkora, mint Talich 1939-es koncertjei.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 37692011-12-20 14:27:54
Nem rossz, egyszer kipróbálom. :))))
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 37652011-12-20 14:04:50
Akkor most Rachmaninov vagy Rachmaninoff?
Prokofjev is írta így a nevét: Prokofieff
Renée Fleming • 8782011-12-20 14:02:55
Na szóval, lehet, hogy valakik szerint Renée Fleming "végighaknizza" a világot "operettslágerekkel", de ezenközben csinál egy lemezt ilyen műsorral.

A Dutilleux-t nem ismerem, de az biztos, hogy a Poémes pour Mi gyilkosul nehéz.
Milyen zenét hallgatsz most? • 235682011-12-20 10:28:13
És, eljutottál már az F-dúrig, vagy még mindig a G-dúrt gyűröd?

Én most "unortodox" vonósnégyeseket néztem ki magamnak. A minap került a lejátszómba Zemlinsky II. vonósnégyese. Nem rossz.
Hamarosan pedig Mosonyi Mihály hasonló műfajú ópuszait támadom meg.

A vonósnégyes-ritkaságok gyűjtésében amúgy egészen jól állok, olyan szerzőkéit is a lemezes polcomon tudhatom, mint Tommasini, Zmeskáll, Wölfl, Krommer, Pleyel, Ludolf Nielsen, Pfitzner, Bruch, Wolf, Ives, P. van Klenau...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 37602011-12-20 10:08:36
Szerintem nem kerekíthető le itt dolog.

A nevem nem pusztán a sajátom, a tulajdonom, mint a bal lában, vagy a jobb fülem. Hanem a nyelv része, szerepel a hivatalos okiratokon. Nem csinálhatok azt vele, amit akarok, mert ilyen értelemben nem a sajátom.

A tulajdonnév éppúgy a nyelv része, akár bármelyik közszó. A nyelv helyes használatát, vagyis helyesírást minden nyelv éppen érvényben lévő helyesírási szabályzata szabályozza. Nálunk ilyet a MTA rendszeresen megjelentet: jelenleg a A magyar helyesírás szabályai tizenegyedik kiadása van érvényben.

Amikor egy eredetileg nem latin (vagyis pl. cirill) betűs tulajdonnév magyar szövegben jelenik meg, erre nézve is van irányadó transzliterációs szabályozás. (Nem idézem, tessék kikeresni.) Sem Repin, sem más személy nem jogosult felülírni egy szuverén nyelv helyesírási szabályait, ezt tessék megérteni.

Érdekes módon Gyenyisz Macujevnek teljesen megfelelt ez az írásmód, fel sem vetette, hogy de hát ő Denis Matsuev, mert így írják a nevét a lemezborítókon.

Meg kell tanulni:
ami oroszul Шостакович, az a magyar nyelvű szövegben Sosztakovics, angolban Shostakovich, németben Schostakowitsch, franciában Chostakovitch, és így tovább.
Milyen zenét hallgatsz most? • 235642011-12-19 09:40:42
A Kalevipoeg megvan, de sosem olvastam végig. A Kalevelával is sokat kellett küzdenem.
Milyen zenét hallgatsz most? • 235632011-12-19 09:38:30
No jó, ha időm engedi, beiktatok hármashangzatokat is a négyesek mellé. Ajánljatok valamit nagy tercre vagy bővített kvintre. De csak skandináv lehet, sőt, csak finn, mint Aho!
Rautavaarát nem nagyon szeretem. Saariahót nem ismerem, bár ő itt aligha rúgna labdába, legfeljebb kvartszextakkordokkal.
Magnus Lindberg Klarinétversenye tűnik alkalmasnak - az már közelebb esik a Jingle Bellshez - és tényleg nagyon-nagyon jó mű.
Milyen zenét hallgatsz most? • 235582011-12-18 14:11:09
Úgy fest, a karácsony előtti hét nálam Országos Kalevi Aho Napok lesznek: a napokban verekedtem át magam a Szimfonikus táncokon, a XI. szimfónián, a Klarinétversenyen és a Fuvolaversenyen. Még hátravan a Fagottversen és a Tubaverseny. Aztán az egész elölről. A Jingle Bells idén is elmarad, de lesz sok szűkített szeptim.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 37462011-12-18 14:01:40
Biztosnak tűnik, hogy Soltit megcsalta az emlékezete, mikor emlékiratait fogalmazta: a '40-es évek második felében ugyanis valóban szerepelt újra Budapesten. A fórumban korábban citált operaházi emlékkönyv adatai mellett ezt pl. a Muzsika írása is megerősíti, erre egy kiváló kollégám hívta fel a figyelmemet a minap.

http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=1450&hl=Solti
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36982011-11-17 08:24:38
Bizony kétségtelen, hogy Solti nagyon sokat ütött.
Azon a napon, amikor az írást befejeztem, megnéztem két Solti DVD-t. Az egyiken szerepel egy 1963-as felvétel, amin A bolygó hollandi nyitányát vezényli és gyakorlatilag össze-vissza hadonászik, nagy, széles és gyors mozdulatokkal, és van mellette egy 1985-ös Beethoven Ötödik. Nagyon tanulságos összevetni a kettőt: a Beethovennél is sokat üt, de kisebbeket, pontosabban, és sokkal egyértelműbbek, érthetőbbek a jelzései.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36972011-11-17 08:15:29
Az én forrásom itt Solti saját memoárja volt. Az 50. oldalon írja, hogy a Figaro 1938 márc. 11-i előadása: "Karmesteri bemutatkozásom a budapesti Operaházban egyben utolsó operaelőadásom is volt." Persze tévedhet, de nem találtam ennek ellentmondó forrást.
A Simándynak akkor utánanézek.
Milyen zenét hallgatsz most? • 235512011-11-06 11:59:25
Coming soon...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36692011-10-22 17:51:11
Köszönöm, Lajos!
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36672011-10-20 10:10:20
Nagyon köszönöm.
Olvasói levelek • 91062011-10-16 11:35:01
Az "ösztönös" kifejezés egy bevett zsurnaliszta terminus, leginkább akkor szoktuk használni, ha a művészi eredmény túlmutat azon, amit meg lehet tanulni akár a partitúrából, akár más leírtakból, mondjuk: "nem tudatosan".

Tény, hogy Tintner tudatosan tanulmányozta Brucknert, de rajta kívül még vagy száz karmester is ezt tette, mégsem volt képes a Tintneréhez fogható művészi eredményt elérni.
Azt írtam: "ösztönös ... érzékkel teremtett intimitást". Az a véleményem, hogy a intimitás, azaz a bensőségesség megragadása, kifejezése - és hiszem, hogy Bruckner művei esetében ennek igen nagy a szerepe - nem egyszerűen megtanulható gesztusok sorozata, ahhoz szükség van egy mélyen emberi habitusra, attitűdre, világ- és életszemléletre, ami nem mindig tudatos, sőt gyakran, vagy feltételezhetően csak a tudattalanban van meg, ilyen értelemben lehet "ösztönös".

A "tehetség", az "affinitás", vagy a akár puszta "muzikalitás" pedig nyilván nem csak tudatos tanulás, vagy tapasztalat kérdése. Ilyen jelentésben használtam a szót - ha Ön szerint ennek bármi köze van az én kritikusi hitelességemhez: bizonyára így van. Ha az olvasó szerint ez a kifejezés itt nem állja meg a helyét, akkor lehet, hogy tévedtem.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36582011-09-26 20:34:05
Belefér, gondolom. A kérdés csakugyan messzire vezet, de Gould határozott és következetes álláspontra helyezkedett - a maga szempontjából. A könyv ezt közli.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36552011-09-26 10:01:03
Úgy tudom, nincs átfedés. De egy szöveg, amely már korábban a vastagabbik kötetben megjelent, nem jelent meg újra a vékonyabbikban.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36472011-09-21 08:17:07
Tudtam, Lajos, hogy Te azonnal érteni fogod a cikk lényegi mondanivalóját! :-)
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 36322011-09-13 12:15:38
A Strauss iránti affinitás az igaz, valóban, viszont a szovjet megkeresésről most hallok először, érdekes adalék.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 35222011-06-12 10:38:55
Nem véletlen, hogy e művek hiányoznak Széll repertoárjából. :-)))
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 35202011-06-11 09:20:04
Persze, svájci, javítottam, köszönöm. Lowell Liebermann az amerikai.
Milyen zenét hallgatsz most? • 232772011-05-26 16:52:44
A dolog ennél prózaibb. Ha jól tudom lejárt a szerződés a Philips márkanév és logó használatára és nem hosszabbították meg.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 34502011-05-18 16:15:00
Ó, ha én hallhattam volna Fischer Annie-t élőben!
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 34482011-05-18 15:20:31
Hát, ezt éppen nem mondanám.
Milyen zenét hallgatsz most? • 232582011-05-15 16:09:59
Ugye milyen zsír az a Martinu?
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 34132011-05-14 16:13:29
Kubelík nem volt az a fajta "tudós karmester", mint pl. Celibidache, aki mindig meg tudta magyarázni, mit miért csinál. Kubelík nem szeretett a zenéről beszélni, nem adott közre többszáz oldalnyi hitvallást, nem elemzett szerzőket vagy korszakokat, ő muzsikálni szeretett. Egyébiránt egyetlen elemzés sem vihet olyan közel minket egy karmester előadói világához, mint maguk a lemezek, amiket az utókorra hagytak. Ez szerintem Kubelíkre hatványozottan igaz. Olyan természetes zeneiség árad belőlük, hogy szinte nincs is mit kérdezni.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 33972011-04-23 11:11:53
Nagyon kedves. Köszönöm.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 32122011-01-21 23:17:11
A Stokowski-féle Sosztakovics XI. szimfónia-felvétel pontos dátuma 1958 április 9-12. Ez így az első "commercial recording".
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 30802010-12-13 16:38:29
Azt írja a hivatalos fórum, hogy "a zenekari igényeknek megfelelően a színpadállás változtatható, ettől függően a nézőtér 999, 928, illetve 880 főt fogad be. A 45 fokban emelkedő, zsöllyéhez kapcsolódó földszinti üléssor vízszintes állásba süllyeszthető, így téve alkalmassá a teret akár exluzív (sic!) fogadások, bálok rendezésére is." Szóval nem kell mindig ezren legyenek, elég 880 is a telt házhoz.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 26782010-11-04 11:18:32
A Paganini-variációk egy giccs. Átütő erővel vagy nélküle.
CD-DVD gyűjtés - Szenvedély? • 472010-08-18 13:23:34
Az eredeti LP borítók felhasználását az újrakiadásoknál én is pártolom. Olcsó és jó megoldás. Meg azt is megmutatja, hogy 40-50 éve tudtak csak igazán borítót tervezni. Bár mostanában sok progresszív irányzat van, ami nagyon attraktív eredményeket mutat.
CD-DVD gyűjtés - Szenvedély? • 452010-08-17 17:09:37
Persze, mert vannak olyan vásárlók, akik elvből nem vesznek budget lemezeket, vagy mert nem szeretik a dömping borítókat stb. Rájuk is gondolnak.
Mahler • 6422010-08-17 16:39:29
60
CD-DVD gyűjtés - Szenvedély? • 432010-08-17 16:38:50
Az Encore hosszú évek óta megy. Már elfáradt a design. Nemsokára jön újabb budget széria.
CD-DVD gyűjtés - Szenvedély? • 392010-08-17 10:32:30
Ilyen masszív túlkínálat mellett, amit a piac produkál, nem csoda, ha a kiadók olyan felvételektől próbálnak dömpingáron szabadulni, amit tíz éve még aranyárban mértek. És a nemzetközi helyzet fokozódik, mert a középáras lemezeket elég nehéz eladni úgy, hogy a nagy hipermarketekben 7.99 Euróért kapni DVD-filmeket.

A teljes árú kiadványok még mennek, mert azt a (nyugat-európai) felső középosztály bőven meg tudja fizetni, ahhoz meg jár a luxuriőz kísérőfüzet, bónusztartalom, meg minden faxni. A középárak viszont csökkenni fognak és egyre több, korábban féltett felvétel kerül a 5-6 Eurós budget kategóriába. Ugyanígy egyre nagyobb a gyűjteményes kiadványok szerepe a piacon, mert így mindenkinek gazdaságosabb.

A túltermelés (miközben a kereslet nem nő) lenyomja az árakat, a nyomott árak miatt pedig egyre több kiadványt kell megjelentetnie a kiadóknak, hogy fenntartsa a korábbi árbevételi szintet. Ez pedig még nagyobb túlkínálatot generál.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 25612010-08-09 10:26:54
Igen. Vagy egy sem.
Annette Daschra mondták, hogy ő az osztrák Nyetrebko?
Persze most már Ny. is osztrák...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 25592010-08-09 10:13:09
Új Nyetrebko? Minek? A régi már nem elég dögös?
Momus társalgó • 35412010-06-25 10:22:38
Na, tessék! Politika OFF, szex ON. Most aztán sokkal jobban állunk.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 25372010-06-21 12:23:19
Lehet, de ezekről nem találtam adatot.
Bruckner • 5312010-06-04 16:23:37
A Horensteineket ismerem. Ritkán játszott a BBC zenekara ilyen jól akkoriban. H. jó formában vezényel és a hangminőség is teljesen rendben van.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 25282010-06-04 13:18:13
homo sapiens sapiens
Milyen zenét hallgatsz most? • 217942010-06-03 14:53:51
Celibidache csak idős korára hülyült el, korábban tök normális volt. A Zen maszlag beette magát a kisagyába. A régi felvételei között sok nagyon jó előadás van.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 25092010-05-19 11:33:43
Igen, ezt én is olvastam, meg Lebrecht is írja, hogy egészen fiatalon Toscanini "érzelmes dalocskákat komponált", de ezt nem kell komolyan venni. Meg persze átkomponálni is szeretett, az Enigma-variációkat pl. szinte a felismerhetetlenségig átírta egyszer, és persze tudjuk, ő fejezte be Boito Nerone-ját. De az tény, hogy valódi, jelentékeny zeneművet sohasem írt.
Sport • 822010-05-10 14:44:12
Tök jó lenne, ha magyarországi stadionokat is bevonnának. Ha lennének magyarországi stadionok.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 24452010-04-16 17:13:24
Nem olyan valószínűtlen, mert nincs is meg, csak a Youtube-ról puskáztam, mikor a cikket írtam. De nagyon megköszönöm, ha lemásolod nekem, legalább meglesz egyben!
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 702010-04-14 12:10:30
Mengelberg Egmont-nyitánya tényleg elképesztő, annál én sem ismerek jobbat.

(Talán nem a Furtwaengler-fórumban kéne felvetni, de Koussevitzky-ről még szó sem esett, pedig benne egyesül Weingartner bölcsessége, Mengelberg lendülete és F. Busch eleganciája.)
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 662010-04-13 11:28:12
Hát, a Youtube-on csak a II. magyar rapszódia van vele, az nem nagy szám. Boyd Nealnél meg csak a Mazeppa. Pedig a Koch és a Music & Arts kiadásában is megjelent.

Most látom, hogy a Les préludes-ből van Mitropoulos is, meg Argenta is, mindkettő 1955. Ezek érdekesek lehetnek. Kleiber 1936, Knappertsbusch 1942. Ezeket sem ismerem. És, hogy a topik címénél maradjunk, van valahol egy Furtwaengleres is.
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 652010-04-13 11:03:40
(Nem is Oscar, hanem Oskar, de írják így is, úgy is.)
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 632010-04-13 10:58:17
Keresem a neten, van-e valami elérhetősége...
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 612010-04-13 10:43:24
Les préludes? Oscar Fried, Berlin, 1928?
Furtwängler -a "Jolly Joker" • 592010-04-13 10:09:29
Mengelberg eszelős.

Annak idején Nikischre mondták, hogy "varázsló".
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 24062010-03-19 14:33:15
Élénk képzelőereje volt az öregnek...
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 24032010-03-19 09:57:51
Képen kívül érdemes megjegyezni, hogy Beecham nemzetközi tekintélye azért nem volt akkora, mint a hazai. Mikor ő és Barbirolli egyszerre kerestek állást Amerikában, a háború idején, Barbirollit tárt karokkal várták New Yorkban, Beecham meg csak Seattle-ben talált magának zenekart. Igaz, ott az időjárás hasonló a londonihoz.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 23892010-02-22 13:38:07
Köszönöm.
Az én forrásaim mind azt írják, a '48-as felvétel Rejzennel készült és Pirogov-bejátszások a későbbiek. Ezeket valahogy össze kellene vetni, mert mégsem mindegy. Megnéztem egy pár internetes komolyzenei fórum erre vonatkozó bejegyzéseit, és ez a verzió terjedt el - ettől persze még lehet fals.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 23832010-02-09 11:08:24
Köszönöm a linket. Nagyon jó a honlapod, biztos sokat fogom még olvasni. Gutmann sok mindent hasonlóan lát, mint én. Azért nem könnyű elfogadni, hogy egy ilyen antológia csak úgy megszakadjon, mert nem tudják finanszírozni... egy olyan világcégnél, mint az EMI... Ez is megérne egy külön írást, hogy az ezredforduló egy látványos és alaposan kidolgozott visszatekintése (amiről a cikkben is írtam) csonkán maradt, mert elfogyott a pénz. De sok dolguk lesz itt még a történetíróknak!
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 23392010-01-26 09:58:09
Jó volt.
Nielsen, Carl • 252009-12-23 16:28:27
Úgy tudom, különböző felvételekről van szó.

Olyan lemezt még nem hallottam, amiben hangszerekkel helyettesítenék a vokális szólamokat.
Nielsen, Carl • 202009-12-23 10:09:40
Ezt nem tudtam. Pedig Beecham annyi lemezt készíthetett, amennyit nem szégyellt, ehhez képest Nielsent sosem vett fel. (De pl. a Jupiter-szimfóniát háromszor is.)

El kell ismerni, a 3. szimfónia indítása elég hatásvadász.
Nielsen, Carl • 192009-12-23 10:01:30
Igen, ezek a '70-es évekbeli felvételek, vannak 10 évvel korábbiak is. Bár végülis mindegy, mert momentán egyet sem lehet kapni.
Nielsen, Carl • 152009-12-22 16:29:19
Sajnos a Nielsen-diszkográfiában nincsenek olyan "klasszikus" felvételek, mint a Sibeliuséban. Igaz, a finn sokkal tovább élt, és rendszeresen meghallgatta a műveiből készült lemezeket: Boult, Beecham, Bernstein, Karajan felvételeit - és általában véleményezte is. Nielsen az előtt halt meg, hogy művei igazán helyet kaptak a lemezkatalógusokban.

Amit említesz Karajan-lemez, az 1981-ben készült, és K. tudtommal más nem játszot tőle. A Menuhin-féle hegedűverseny 1952-es, az az egyik legrégebbi jelentős Nielsen-bejátszás. (A dánok meg a svédek persze rögzítettek Nielsent már a század első harmadától, de azok a felvételek elég gyenge zenekarokkal és dirigensekkel készültek.) A 4. szimfónia első értékelhető lemezfelvételét tudomásom szerint Barbirolli rögzítette Manchesterben 1965-ben, aztán Jean Martinon Chicagóban 1966-ban is felvette. Bernstein az 5.-et már 1962-ben lemezre játszotta.
Nielsen, Carl • 132009-12-21 15:42:10
Ez a Hegedűverseny nem rossz mű. Legalábbis semmivel sem rosszabb szerintem, mint a Sibeliusé. Azt mégis gyakran játsszák, a Nielsenét meg soha. Vengerov lemeze megvan, csak arról ismerem a darabot, ezt a Menuhin-féle lemezt meg elég rég lehetett kapni (ha egyáltalán), most is csak egy soklemezes Menuhin-kiadásban az EMI-nál.

A legjobb művei között van a fúvósötös. Ma asszem fel is teszem...
Nielsen, Carl • 102009-12-20 15:35:28
Ez az! Nielsen-maraton Koppenhágából.

És mindig akad egy kis érdekesség is. Kantáták Aarhusból.
Nielsen, Carl • 92009-12-20 15:26:46
Ez is elég jó Schönwandttal, vele van nekem CD-n, de asszem ez kapható DVD-n is, egybe mind a 6. szimfónia. (Gondolom ez a részlet is abból van.)
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 22892009-12-19 10:52:54
Nem biztos, hogy személyes filozófiáról van szó, egyszerűen eszmetörténeti különbözőségről. Nem azt tanuljuk az iskolában, hogy Haydn idejében a zeneszerző egy herceg, király, egyházközség stb. szolgálatába szegődve, akár egy mesterember, "gyártja" a zeneműveket, ezzel szemben a romantika megteremti a függetlten, szuverén, öntörvényű művészt, aki nem függ a gazdájától (mert általában nincs is neki)? A romantika töredékkultuszát inkább valamiféle tökéletesség utáni vágy, vagy a tökéletesség illúziója hívja elő, s a töredékességben az alkotás folyamata tükröződik. Mert vannak részek, melyek megírhatatlanok, túl vannak a művészet lehetőségein.
Haydnt (minden bizonnyal azért, amit írsz) a kész, eljátszható mű érdekelte, Schubertet és másokat az alkotás ténye és folyamata hozta lázba, érdekelte, meddig mehet el, meddig tarta a zenemű, és hol kezdődik valami más.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 22832009-12-18 16:36:18
Nagyon izgalmas kérdés, amit felvetsz, én sem gondolom, hogy Schubert világlátását kiolvashatnánk abból, hogy számos művét félbehagyta. Ez inkább csak példa (Sch.-en kívül nyilván más példát is lehetne hozni), hogy a romantika szerzőinek művészi gondolkodása miben tért el legjelentősebben az őket megelőző korok esztétikájától. Haydn idejében a töredék az csak egy töredék volt, senki nem tekintette kész zeneműnek. (Profán példa: az ABC-ben sem adnak fél zsemlét, vagy megkezdett tábla csokoládét.) A romantika művésze úgy hitte, akkor van kész a mű, amikor azt mondjuk, hogy kész van, és nem akkor, amikor egy klasszikus szabályok szerinti egészet ad ki. A romantikus elmék számára a "teremtés" és a teremtés gesztusa volt a fontos, hogy létrehozzanak valamit, ami addig nem volt. Nem a személyek itt a lényegesek, s még csak az sem, hogy mi volt Schubert vagy más szerző szándéka - ezt sokszor úgyis hiába fürkésszük, hanem az összefüggések. A jelenkor képe a romantikáról kétségkívül gyakorta kiemeli a töredékesség kultuszát, mint fontos kortünetet. Ebből a szempontból kevéssé lényeges, hogy mi volt a szerző közvetlen oka arra, hogy a művét félbehagyja, a kortünet maga a mérvadó, az intenciótól függetlenül. Hiszen biztosan Haydn sem volt elégedett minden egyes művével, de mégsem hagyta töredékben azt, hanem hibái ellenére mégis befejezte és publikálta, vagy ellenkezőleg: egyszerűen elégette.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 22802009-12-17 18:15:19
Arra gondolok, hogy Schubert pl. a zongoraszonátái felét félbehagyta, és sokszor pusztán azért, mert úgy érezte, ennyi elég. Hogy a kéttételes szonáta (vagy a szimfónia) is teljes mű lehet. A töredék, vagy annak tetsző zenemű önmagában is érték.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 22782009-12-17 10:59:43
Az egészelvűség-töredékesség polémiája lenne az a dilemma, amiben a romantika stílusiskolái talán a legszélesebb spektrumot vonultatták fel: egyeszerre létezik a felvilágosodásból örökölt egészelvűség (pl. Berlioznál), mely csak kerek egészekben képes megérteni a világot, másfelől pedig fragmentáltság kultusza (pl. Schubertnél), mely épp a felvilágosodás rigorózus egészelvűségével szemben a dolgok megbomlását, töredékességét, befejezhetetségét hirdeti. Chopin érdekes figura ebben az ügyben, mert valahogy mindkét oldalon "játszik". Egy összkiadás viszont mindig azt az illúziót kelti, hogy amit kapunk, az egy bejezett életmű, egy kerek egész, függetlenül attól, hogy az életművet befejezett egészként mutatni szerepel e a szerző szándékai között vagy sem - Chopin esetében aligha -, így ez viszont valamelyest ellentmondani látszik a chopini világlátásnak.

A "közbeszól a szubjektum" természetesen metaforikus megfogalmazás: arról van szó, hogy tematizálódik a szubjektum, méghozzá a művet létrehívó szubjektum, ami Mozart előtt kevéssé vagy egyáltalán nem volt jelen a művészi közlésben. Ez a XVIII. és XIX. század fordulójának az egyik legnagyobb változása, hogy szóhoz juttatja a a műalkotás alanyát.

A mikroszkopikus látásmód az analitikus, elemző látásmódra utal, mellyel a dolgok lényegének megragadására törekszik a művész alapos, mélyreható elemzés útján. Szilasi arra utal, hogy a kor gondolkodása abban látta a világ megismerésének esélyét, hogy elemezve közelített a dolgokhoz és ebből kívánta összerakni a nagy egészet.

A befejezés, ami az "összes létező dimenzióra" vonatkozik: szerintem a válaszokból kiderül, hogy itt az aktuális előadó által elővezethető összes dimenzióról van szó: vagyis egyrészt Chopin valamennyi művét (az alig játszottakat is) beilleszteni a Chopin-képbe, hiszen ez is fontos célja az összkiadásoknak, másrészt a zongora kiválasztásának kérdése is lényeges szempontja Szilasinak, ezért beszél róla ilyen hosszan, és így tovább.
Klasszik Rádió 92.1 • 232009-12-03 12:51:27
A hangszínnel kapcsolatban nekem is ugyanez az érzésem. Talán csak meg kell szokni.
Tegnap vártam a Kocsis műsorát, de a tegnapelőtti Szilasi-fée "Chopenianát" ismételték... még azért nem megy minden flottul. Kíváncsi vagyok, ma lesz-e Hangemberek.
Olvasói levelek • 73042009-11-07 11:45:01
Sphynx, figyelmetlenül olvasol! A mondat épp arról szól, hogy Szilgyo kartárs nem csupán hangtalanul bámulja őket, de szól is hozzájuk, ahelyett, hogy hangtalan elmenne mellettük. Bár, talán tényleg jó lehet ilyenkor a földbe gyökeredző láb, hiszen könnyen elcsúszhatunk a felsúrolt, vegyszerektől síkos tökéletességen.
Sport • 532009-10-01 11:39:39
Úgy tűnik, a Liverpool gyengébb, mint a Lyon. A franciák megverték a Fiorentinát, a Pool meg kikapott tőlük.
hanglemez - lemezhang • 1012009-10-01 11:25:12
Nálam egy Marantz 3001-es DVD és az erősítő között van QED Qnex 1-es, ami a Performance 1-es elődje - jól muzsikál. (Nincs nagy különbség a Performance és Qnex között.) Ha kapsz valahol használtan, kábelt érdemes így venni, de a Perf. 1 alapkábel, belépőszintű gépekhez való inkább. A tiéd már a 3-ast is elbírná, hallani a különbséget. (Vagyis a különbség nem nagy - de hallható.) A QED Original hangfalkábel elég jó az árához képest, én is ezt ajánlottam volna. Én egy Van den Hul 302-est cseréltem le erre a QED-re és nagyon jó döntésnek bizonyult, csakúgy, mint az Inakustikról váltani QED Originalra.
hanglemez - lemezhang • 992009-09-30 16:12:26
Kedves Tomás! Azt hiszem, a QED Performance Audio 2-re gondolsz, az 15 és féle ezer Ft. Elég jó kábel, én is ilyet használok, keményebb hangú gépekhez jól passzol, mert elég lágy, kiegyenlített, angolos a hangja - Marantzhoz is teljesen jó, szerintem, főleg ha az erősítőd is hasonló hangkaraktert nyújt. 7001-hez már ez a kategória dukál. A rendszer meghálálja, ha a hangsugárzókábel is QED, persze ez függ a hangfaltól - meg az ízlésedtől - is.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"London híres muzsikus vendégei"
HANDEL: Tűzijáték-szvit / Vízizene (részletek)
HAYDN: 104. (D-dúr) szimfónia („London”) – 4. tétel
MENDELSSOHN: Hebridák – nyitány, op.26
BRAHMS: 6. Magyar tánc
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op.88 (tétel)

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
Sorsok ütközése
VERDI: Rigoletto – 4. felvonás

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Karasszon Eszter (cselló), Homoki Gábor (brácsa), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Molnár Anna (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
Vezényel: Keller András
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/5 - Hold
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
WEBERN: Zongoraötös
SCHÖNBERG: Pierrot lunaire, op. 21

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Falvay Attila (hegedű), Kántor Balázs (cselló), Horváth Béla (oboa),
Bokor Pál (fagott)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Műsorvezető és házigazda: Dinyés Dániel
Zenemánia - Ifjúsági bérlet 1.
Versenyművek
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: a-moll csellóverseny I. tétel
MOZART:Fagottverseny II.tétel
HUMMEL: Bevezetés, téma és variációk op. 102 oboára és zenekarra
HAYDN: Sinfonia Concertante III.tétel
ismétlés: 15:00

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Orgonalátogatás haladóknak
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/1
A barokk fénykor – Bach, Händel
Előad és orgonán játszik: Szabó Balázs

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Perencz Béla
Szent István Király Oratóriumkórus
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel:
Záborszky Kálmán
VERDI: Quattro pezzi sacri
WAGNER: A walkür - a III. felvonás zárójelenete

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Egri & Pertis Zongoraduó
Sárik Péter Trió
Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Sárik Péter (zongora), Fonay Tibor (nagybőgő), Gálfi Attila (ütőhangszerek)
Áthallások | Ha Beethoven dzsesszelt volna
BEETHOVEN: Für Elise
PETER PETROF: If Beethoven playing Jazz
J.S. BACH – EARL WILD: Sarabande „Hommage à Poulenc“
POULENC: Szonáta (1918)
PIAZZOLLA: Libertango
BEETHOVEN: Marmotte Op. 52 No. 7
BEETHOVEN: Molto vivace a 9. szimfóniából Op. 125
GRIEG: Rigaudon a Holberg-szvitből
George Gershwin: Három prelűd
GERSHWIN: By Strauss („The Show Is On“)
GERSHWIN: Kickin' The Clouds Away – improvizáció
BARTÓK: Bolgár ritmusban - Mikrokozmosz No.113
BARTÓK: Allegro barbaro
BEETHOVEN: Örömóda a 9. szimfóniából Op. 125

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Keller András (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló), Ib Hausmann (klarinét), Kolonits Klára (ének)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/6 - Éjfél
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
BRAHMS: a-moll klarinéttrió, op. 114
WOLF: Um Mitternacht
WOLF: Verborgenheit
WOLF: Nimmersatte Liebe
DVOŘÁK: 3. (f-moll) zongoratrió, op.65
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Dömötör Máté (zongora)
Szovák Kitti Mónika (gordonka)
"GRADUS AD PUBLICUM"
ANTON RUBINSTEIN: D-dúr szonáta zongorára és csellóra Op. 18, I. tétel
CHOPIN: c-moll Polonaise Op. 40 No. 2
CHOPIN: Fisz-dúr Nocturne Op. 15 No. 2
CHOPIN: b-moll Scherzo Op. 31
BARTÓK: Kis szvit
AGGHÁZY KÁROLY: Ländler-Impromptu
AGGHÁZY KÁROLY: Soirées Hongroises
LISZT: Tell Vilmos kápolnája
LISZT: Orage
LISZT: Honvágy
LISZT: Faust-keringő

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Leclair Consort:
Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló), Krommer Lucia (viola da gamba)
Leclair, Duphly és Marais művei
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)