vissza a cimoldalra
2018-06-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4010)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60841)
Momus társalgó (6335)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Társművészetek (1255)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11277)
A csapos közbeszól (95)

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (887)
Palcsó Sándor (211)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2763)
Charles Gounod (219)
Kolonits Klára (1073)
Opernglas, avagy operai távcső... (20083)
Élő közvetítések (7241)
Média, zene, ízlés (82)
Balett-, és Táncművészet (5525)
Pantheon (2227)
Erkel Ferenc (1039)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1422)
Franz Schmidt (3139)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4280)
Momus-játék (5497)
Rost Andrea (2026)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Pál Tamás
Leírás: karmester
Honlap:
   


Pál Tamás (73 hozzászólás)
 
 
A Porgy és Bess Magyarországon • 1782017-12-29 07:14:33

És akik hiányoznak: Jasbo Brown zongorista Medveczky Ádám és Fellegi Ádám


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24172017-11-22 12:42:35

próbabeírás


Bánk bán • 29002017-09-10 17:57:13
Kedves Edmond Dantes, még ha igaza is lenne, a baj akkor is az, hogy egyáltalán nem erőltettük, csak a szánk járt.
Bánk bán • 28992017-09-10 17:50:54
Kedves Héterő, ez az 1895-ös zongorakivonat itthon is kapható, gyönyörű hasonmás kiadásban, azonban - bár nagy vonalakban az eredeti partitúrát követi - lényeges pontokon eltér attól, s ami a legnagyobb baj, oldalanként mintegy tucat sajtóhibával jelent meg. Autentikusnak a legnagyobb jóakarattal sem nevezhető. Amúgy az eddigi - úgymond- ős-Bánk produkciók kényszerből ezt a kivonatot használták, mi is itt, Szegeden. Hogy egyáltalán használható lett, azt Kardos Gábor kollégám három havi aprólékos javító-igazító munkájának köszönhető.
Bánk bán • 28932017-09-10 10:45:07
Az Operaház elviszi a Bánk bánt...

Igen, az jó, ha elviszi, de az lenne az igazi, ha a mű, a partitúra menne minél több helyre, ahogy az Ókovács által említett Janacek művek „saját lábukon” mennek szerte a világba. Ehhez azonban az kellene, hogy a partitúra, s ami talán még fontosabb, a ZONGORAKIVONAT hozzáférhető, azaz kölcsönözhető legyen. Autentikus zongorakivonat azonban – az ős-Bánk mellett kardoskodó magyar zenetudomány nagyobb dicsőségére – nem létezik, s a partitúrát is csak megvásárolni lehet. Aki valamennyire jártas az opera világában, tudja, hogy egy ismeretlen opera bemutatásának kulcsmozzanatai: ismerkedés a művel a zgrkivonat alapján, a partitúra és a zenekari anyag kikölcsönzése, felkészülés, bemutató. Ez a Bánk esetében lehetetlen, mert – mint ahogy már említettem – zongorakivonat nincs, kölcsönözhető zenekari anyag és partitúra nincs, mi több, az említett anyagok kölcsönzésével foglalkozó magyar kiadóvállalat, vagy más cég sincs, így a művet előadni kívánó színháznak egyszerűen nincs kihez fordulnia. Ki tudja, talán már megtörtént, s talán nem is egyszer, hogy a Bánk értékeire fölfigyeltek valahol a világban, szerették volna előadni, de mikor szembesültek ezzel a méltatlan, lehetetlen helyzettel, csüggedten lemondtak róla.
Erkel Színház • 80622017-08-06 19:11:12
A Rimszkij-Korzakov féle változatot játszottuk, kaptunk is érte hideget-meleget Papp Mártától a Muzsikában.
Tokody Ilona • 2952017-03-22 06:49:02
Nem Sándor Pál, hanem Sándor János lehetett a Rossiniana karmestere, aki nem olyan régen hunyt el Kanadában.
Momus-játék • 49722016-07-19 16:29:00
Ja, és a második név nem Charlotte, hanem Madelon, tehát a helye vévsor Rosetta, Madelon, Manon. Különben stimmel.
Momus-játék • 49712016-07-19 16:25:58
Igen ám, de nem "Manon Lescaut", hanem csak "Manon".
Pál Tamás, karmester • 1812016-05-10 06:53:16
Kedves Gábor, engedd meg, hogy Gutiérrez drámájából idézzem Manrique szavait: „Bocsásson meg, megérdemlem szemrehányását. A szívemben ezerszer is meggyóntam önnek, hogy azt kívánom, bárcsak ne lenne az anyám. Nem azért, mert nem szeretem teljes szívemből, hanem azért mert névre vágytam, egy névre, ami nekem nem adatott meg. Ezerszer mondogattam magamban, bárcsak egy Lanuza, vagy egy Urrea lennék…” Manrique-Manrico egyszerűen NEM MERI ELHINNI, hogy dédelgetett álma – az előkelő származás – igaz lehet. Különösképpen az operában, ahol, mint ahogy próbáltam megvilágitani, Azucena szavai - annak első mondata miatt – hiteltelennek tűnnek. Manrico ugyanis éppen hogy nem szellemi fogyatékos, és egy pillanat alatt fölméri, hogy ez a história ITT, Vizcayában, ahol anyja meséli, NEM TÖRTÉNHETETT MEG. Meg aztán Azucena a továbbiakban minden boszorkányos bűbáját beveti, hogy Manrico gondolatait más útra térítse, s mikor fia büszkeségét, hiúságát ébresztgeti ez teljes mértékben sikerül is neki.
Pál Tamás, karmester • 1762016-05-09 17:30:22
Kedves Héterő, küldök Önnek egy privát üzenetet, Pál Tamás
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 22022016-04-08 07:11:01
Kedves fórumtársak, kedves operabarátok, kedves mindenki!
Mától újra él a Szegedi Opera Klub weblap, a Simándy-verseny és a szegedi Trubadúr híreivel indítunk, szeretettel várjuk az érdeklődőket!
Pál Tamás, karmester • 1742016-03-10 07:32:51
Kedves Héterő, csak remélni tudom, hogy a zenei elemzésekben nem talál ilyen szarvashibát. Köszönettel PT
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 558472016-02-29 13:35:25
Kedves fórumtársak, köszönöm az érdeklődést, elkapott az influenza, pénteken már dirigálok.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 60092016-02-05 08:22:14
Gyöngyszem a Fidelióból. Szász Emese így kezdi beszámolóját:
"Eszenyi Enikő rendezésében január 21-én mutatta be a prágai Nemzeti Színház Rossini egyik kevéssé ismert operáját, a Hamupipőkét." 
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 539362015-10-21 14:51:45
Na de Márta, ejnye-bejnye! Hiszen az az előadás utáni légyott meghiúsul, mint ahogy maga az előadás is, helyette Toscának a győzelmi ünnepélyen kell fellépnie. Éppen ezért jött vissza a templomba, hogy ezt szomorúan tudassa kedvesével. Akit viszont nem talál ott, és Scarpia cselétől felkorbácsolt féltékenységében rohan a férfi villájába. Bizony, bizony, jó sólyomként nyomra vezeti Spolettát.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538722015-10-20 08:06:23
Scarpia nem arisztokrata, hanem kegyetlen, szennyes hóhér, aki bárói rangját - ez volt az egyetlen adományozható nemesi rang, nem kellett beleszületni - túlbuzgó aljasságáért nyerte el.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 532802015-07-28 07:40:49
Farkas Ferenc Vidrócki c. daljátéka a Szegedi Szabadtérin. Ütő Bandi, a címszereplő lóháton jött a színre. Énekelt, énekelt, egyszerre csak elkezdett poroszkálni kifelé. Mikó, a rendező rászólt: "Bandikám, még ne menj ki!" Mire Ütő: "Ne nekem mondd, a lónak!" Ott voltam, mint kezdő korrepetitor, láttam, hallottam.
Pantheon • 15202015-07-20 18:49:09
Elment Koltai Tamás.

Mindent elolvastam, amit az operáról írt, majdnem mindent, amit színdarabokról, annak ellenére, hogy próza-kritikájának tárgyát legtöbbször nem láttam. A stílus, a fogalmazás bámulatos hibátlansága, s a sorok mögött fel-feltörő szenvedély tette számomra élvezetes olvasmánnyá írásait. Legjobban a mai magyar színházművészetet indulatosan ostorozó cikkeit szerettem. Lenyűgözött bátorsága, ahogy nekirontott a rossznak, néhány mellékesen odavetett mondattal elintézve, kinek, kiknek a haragját fogják felkelteni mondatai. Az ügy, a magyar színház jelene és jövője érdekelte, imponáló széleslátással volt képes minden megszólalásakor áttekinteni a teátrumot körülvevő társadalmi, politikai és művészi összetevők bonyolult hálóját. A fennemlített szenvedély igazából mindenekelőtt a színházba járás szenvedélye volt. Minden leírt sorából érződik, Koltai nem a kritika-írás miatt járt színházba, hanem mert szenvedélyesen szerette azt.

Életműve – talán éppen emiatt – kivételesen sokoldalú. Én az operakritikus elvesztését gyászolom, holott nem volt az, de a csak operáról szóló recenziói is kitesznek egy körüljárható életművet. Gyászolom, holott nézeteivel, azok lényegét tekintve, nem értek egyet. A rendezői operaszínház harcosa volt, briliáns érveléssel, lefegyverző tudással küzdött a hagyomány sáncai mögé bújt igénytelenséggel, s állt ki az átértelmezés interpretációs gyakorlata mellett, akármilyen merészen tépte le a rendező a művet az eredeti mű emlőjéről. Sokszor vitatkoztunk, nem egyszer írásban, cikkek által üzengetve. Személyes megrendülésem egyik fő oka, hogy tudom, ritka emberség szükségeltetett ahhoz a nagyvonalú toleranciához, amellyel lehetővé tette operáról szóló vitaindítóm megjelenését lapjában, a „Színház” folyóiratban.

Sajnos a vitát most be kell fejeznünk, Tamás, nyugodj békében.
Vincenzo Bellini • 3842015-07-08 21:34:27
Kedves Héterő, igen, a fordítás az enyém, gondoltam, gyorsan improvizálok egy hozzávetőleges négysorost, amely kb. arról szól, amiről az eredeti, no meg a szótagszám és a rím-szerkezet stimmel. Így legalább nem hiányos a szövegkönyv. Egyáltalán nem hiszem, hogy ne lehetne sokkal jobban megoldani a feladatot. Mindazonáltal engedjen meg egy-két megjegyzést.
A mai magyar igeidő használat nem él a régmúlt szép lehetőségeivel, s a visszaható ige szerepe sem azonos az olaszéval.
Luna olaszul is látja, hogy riválisának sors-fonala nem szakadt el, azaz él, s lám, ezt mégis szemébe mondja.
A "fuss innen messze el" első gondolatom szerint "fuss tőle, s tőlem el" volt, éppen a "messze el" fordulat miatt javítottam, amely nekem jobban tetszett. De hát ízlések és pofonok...

Szeretettel üdvözli
Pál Tamás

NB. Angolból eddig még nem fordítottam.
Vincenzo Bellini • 3822015-07-08 15:15:07
Ez a megoldás tetszene?

Bár óvja élted most a sors,
S a vak szerencse megvéd,
Ha élsz és élni vágysz még,
Fuss innen messze el
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 527162015-06-10 02:48:02
Kedves Pristaldus, Bartók partitúrájában ez áll: Herzog Blaubart - Bariton, Judith - Sopran. Miksch Adrienn egyik legkiválóbb szopránénekesnőnk.
Erkel Színház • 56042015-05-02 12:16:04
Azért elég sajátságos, hogy tizenhárom action van belerendezve annak a műnek két előadásába, amelynek egyik lényege, hogy Giovanni úrnak a darab folyamán egyetlen nőt sem sikerül elcsábítania.
Erkel Színház • 55822015-04-27 07:20:28
Kedves IVA, az újonnan beemelt részeket én fordítottam.
Pantheon • 14302015-02-22 17:06:44
Fodor Ákos
Balett-, és Táncművészet • 39842015-02-05 08:53:44
Én ugyan nem vagyok táncos, de pályám elején sok-sok balettelőadást dirigáltam. (Nagyon hasznos volt, ott tanultam meg, mennyire fontos a jó tempó.)Véleményem szerint a balettegyüttes valamennyi művésze - szólista, kartáncos egyaránt - minden egyes előadáson teljes körű vizsgát teljesít. Látszik, hány kiló, látszik, tud-e forogni, ugrani, stb, azaz mennyire precízen valósítja meg a koreográfia előírásait. Egy táncos nem tud elrejtőzni, még annyira sem, mint egy szekund-hegedűs a szólama mélyén. Így hát a kötelező vizsgának gyakorlatilag semmi értelme nincs, a balettigazgató - ha ott ül az előadásokon - gyakorlatilag pontosan tudja, hogy művésze mire képes.
A nap képe • 15172014-11-23 21:32:09
Kedves Héterő, szíves figyelmedbe ajánlom blogom 2008-09-01-én kelt bejegyzését, címe "Librettisták összeesküvése", hozzászólásod 2. pontjával van kapcsolatban.
Momus társalgó • 54882014-11-15 08:58:30
Kedves Héterő, önnel öröm vitázni. Igaza van, a „kis asszony” nem azonos a „kisasszonnyal”. S éppen ez a finom különbségtétel adhat alkalmat, hogy rátérjünk, vagy visszatérjünk a vita lényegére. Kerényi MG azért ragaszkodott a Pillangóasszony címhez, mert úgy gondolta, hamisítás „lekisasszonyozni” a főhőst, akinek éppen a feleségi rangért való tragikus küzdelme vezet a pusztuláshoz. Azt hiszem, ebben teljesen igaza van. Ugyanakkor hiba nem észrevenni, hogy Puccini címadása többértelmű. Az első felvonás dialógusaiból egyértelműen következik, hogy a „madama” itt a „damigella” ellentéte, azaz „asszony lett a lányból”. A Császári biztos „Damigella Butterfly”-nak szólítja Cio-cio-san-t, akinek a női kar a házasságlevél aláírása után „Madama Butterfly” megszólítással gratulál, damigella kontra madama. Fontos, hogy Cio-cio-san erre azt válaszolja, hogy „Madama F.B. Pinkerton” (a Francis Blummy – Benjamin Franklin témába most ne menjünk bele), s talán még fontosabb a második felvonás Konzul-jelenetének a kezdete. Sharpless, aki ugye nem tartja Cio-cio-sant feleségnek, szintén Madama Butterfly-ként szólítja meg, s a válasz megint csak Madama Pinkerton. Úgy gondolom, hogy a lényeg a Butterfly – Pinkerton ellentét. Nem vagyok Butterfly, mondja CCS, Pinkerton vagyok. A „Madama” itt egyszerű megszólításként jelenik meg, nem azt jelenti, hogy feleség. A Madama Butterfly – Madama Pinkerton dialógust nem lehetne úgy magyarra fordítani, hogy Butterflyné – Pinkertonné. Egyértelmű a Damigella Butterfly - Signora Pinkerton lenne. Számomra mindez azt jelenti, hogy talán túlzás a cím felülértékelése. Történet egy Butterfly nevű hölgyről. A szótár szerint a „madama” sok mindent jelent, első jelentése éppen a „hölgy”, s bár sokadikként valóban ott van az „asszony” is, ám a „feleség” nem szerepel. Az a sok minden, amivel mi, vitázók már a címet akarjuk megterhelni, a darabban bomlik ki. S hogy a kisasszony hamisítás, ne adj Isten leiterjakab lenne? Hát ezt semmiképpen nem gondolom, hiszen Pinkerton első felvonásbeli rajongó ariosoja egy finom, vonzó gyereklányt rajzol elénk, akire nagyon is illik a kisasszony titulus.
Momus társalgó • 54822014-11-14 20:11:36
Kedves Héterő és minden kedves vitázó fórumtárs! Ha bebillentyűzitek a "Die Kleine Frau Schmetterling"-et a Google-ba, a képekre kattintva legalább öt különböző évjáratú, Ricordi kiadású Butterfly-kotta jelenik meg. Köztük egyik-másik - az évszámból ítélve - még a szerző életében került a boltokba, ergo Puccini jól tudta, hogy darabját német nyelvterületen PillangóKISASSZONY címmel játszák, s nem tiltakozott. Tekintve, hogy sűrűn látogatott Budapestre, feltehetően azt is tudta, hogy nálunk is ezen a címen megy a darab. Hogy esetleg ma már jobb lenne visszatérni az eredeti angol címre, nem tudom, mindenesetre fura lenne, ha a Traviata-t ma is a magyar bemutató idején használt, magyarra fordított "Tévedt Nő" titulussal adnánk.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 19862014-11-14 19:51:33
Ma délután operát mutatott be a társulat. Gyermekoperát, amit sokszor fogunk játszani novemberben-decemberben, lesz, hogy naponta kétszer. A felnőtt előadások száma valóban csökkent, ennek egyrészt éppen a nagyon fontos, fentebb említett Szökevény csillagok az oka (csak egy társulatunk van), másrészt egyeztetési nehézségeink is vannak. Januárban igyekezni fogunk helyreállítani az egyensúlyt.
Bánk bán • 26492014-10-26 17:15:17
Kedves Janus, szavait olvasva az jár a fejemben, ideje lenne figyelmeztetni az operabarátokat, jó lesz ha elfelejtik a Carment, vagyis azt a Carment, amit ez idáig annak hittek. Az általánosan ismert verziót ugyanis Guiraud nem csak a prózai jelenetek megkomponálásával egészítette ki, hanem alaposan belenyúlt Bizet taktusaiba is. A Nádasdy-féle Bánkról írt véleménye alapján azt hiszem joggal gondolom, ön ezek után megvetéssel fordul el ettől a szánalmas Carmen-hamisítványtól is. A Hoffman Meséi szeptettjét pedig be kellene tiltani, hiszen bizonyítottan nem Offenbach a szerzője.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 19802014-10-09 13:27:12
Kedves Tejberizs, A Macbethről szóló írásomban éppen arról beszéltem, hogy Verdi 1865-ben új utakat keres. A 47-es verziót azonban sohasem tagadta mag, szemben például a Stiffelio-val, amelynek összes kottáját meg akarta semmisíteni az átdolgozott változat, az Araldo megírása után (szerencsénkre nem sikerült neki). Azonfelül találtam egy levelet 1874-ből, amelyben szeretetteli elnézéssel tekint vissza művére: "il Macbetto (sic!) é pure uno delle mie primizie belle..", azaz a Macbetto egyike szép zsengéimnek. Üdvözli Pál Tamás
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 19782014-10-07 22:55:15
Kedves Cilike, a Maestro nem javított, hanem készített egy változatot a párizsiak ízlése szerint. A "régit" érvényben hagyta, 1865 utáni leveleiben is büszkén emlegette. Szeretettel üdvözli Pál Tamás
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 18832014-04-26 18:35:39
Azzal kezdeném, hogy igazi Momus-fan vagyok. Szeretem az ügyet, amiért létrejött, szeretem a nevét, hiszen Bohém-mániákus lévén, ha Párizsban vagyok, el nem mulasztok elzarándokolni az „igazi” Momus-höz a Louvre mellé, s annak „égi másá”-hoz, a Carrefour de Buci kis terén, ahova Illica játékos fantáziája varázsolta a művésztanyát. A kezdetektől fogva hűséges olvasója vagyok a lapnak, s egy ideje a főnök – Dauner Nagy István – jóvoltából a Művészblogban közre is adhatom gondolataimat. Jólesik olvasni a hozzáértő, magas mércét állító, ám mégis jóindulatú bírálatokat, no meg az ádáz vitákat, amely a fórumokon kavarog. Hogy most itt, a szegedi színház fórumán, s nem a blogomban szólalok meg, annak oka éppen Daunerni operakritikája, amelyet társulatunk Hoffmann-előadásáról írt.

A bírálat, ahogy ez tőle megszokott, nívós, szellemes és találó. Van azonban egy mondata, amely mintha nem az ő tollából került volna ki. Egy bekezdés erejéig foglalkozik a szegedi szimfonikusok szóló-csellistájával. A mondat képzavaros (a zenekari árkot pódiumként említi), a jelzők durvák, s a tartalom mélységesen igaztalan. A Hoffmann Meséiben a szóló-cselló három alkalommal szólal meg. Az első felvonásban egy melankolikus féldallamot játszik, először Lindorf szavait kísérve, mikor az Stella leveléből idéz, másodszor ugyanazt a dallamot idézi fel Hoffmann szavai alatt, a felvonás vége felé. Komoly feladata van még az Antónia-kép elején– mint a szóló vonósnégyes tagjának – Miklós románcának kíséretében (a gyengébbek kedvéért: ez egyike az opera azon számainak, amely előadásunkban először hangzottak el Magyarországon). Szólócsellistánk mindhárom feladatát gyönyörűen oldotta meg. Bizonyságképpen mellékelek egy linket, amelyre kattintva erről minden olvasónk meggyőződhet. A felvétel a premieren készült, (DNI a premiert látta) s László Boldizsár bocsátotta rendelkezésemre.

https://www.youtube.com/watch?v=AnIUBz2Rg6Y

Egyúttal felhasználom az alkalmat, hogy nyilvánosan is gratuláljak szólócsellistánknak, személyesen már megtettem.
Momus-játék • 44572014-02-11 09:38:05
Bocs, kis kihagyás: 3 Trombe Egiziane in La és 3 Trombe Egiziane in Si
Momus-játék • 44562014-02-11 09:35:26
A partitúra felsorolja a hangszerállományt. A színpadi zene hangszerei közt található: 3 Trombe Egiziane in La és e Trombe Egiziane in Si.
Egyértelmű, nemdebár? Trombitákról van szó és hat hangszerről.
A fáma kedvéért: állítólag a Tutankhamon sírjában 1922-ben talált két igazi egyiptomi trombita hangolása kísérteties módon egybeesett a Verdi által jelölt hangolással, A, ill. H alaphangú hangszerek voltak. De persze lehet, hogy ez is a Tutankhamon sírja körüli kitalációk egyike.
Pál Tamás, karmester • 1432013-10-17 08:05:08
Kedves Beatrice, nagyon köszönöm!
Momus társalgó • 52352013-08-16 11:46:03
A Crescendo Nyári Akadémia Don Giovanni előadásáról Maczkay Géza írt kritikát a Revizor portálon. írásának egyik mondata: " Vagyis már a címszereplő és a főhősnő (Donna Anna) első találkozásakor van egy kis plusz, mintha Anna csak annyira szaladna, hogy azért utol lehessen érni..." Apróság, de azért megemlítem, hogy nem Anna fut Don Giovanni elől, hanem fordítva...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 465272013-02-04 11:47:55
A gördülő opera, helyesebben a Dériné Színház operatársulatának kitűnő előadásai idején is működtek "vidéki" operatársulatok. Többek között Vaszy akkoriban mutatta be az akkor különlegességnek számító Nabuccot (sok más érdekes ujdonság mellett) Szegeden, azidőtájt került színre Debrecenben Britten Szentivánéjije, egyszóval a gördülő opera semmiképpen sem födrajzi okokból keresett fel "ellátatlan" területeket, hanem azokat akarta megszólítani, akik a maguk akaratából még nem szánták el magukat a műfajhoz való közeledésre. Ilyenek ma is vannak. Ami pedig a "vidéki" operák elsorvasztását illeti, ezt egyszerűen nem minősítem. Kedves Rotor, látogasson el hozzánk, a nyomomokban létező szegedi operatársulathoz minél többször, nem fog unatkozni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 442252012-07-07 11:51:50
Kedves Fux, szerintem László Boldizsár komoly értéke a magyar operajátszásnak, furcsa, hogy ezt még mindíg kétségbe vonják. Másrészt, ugyan kit próbál László Boldizsár lejáratni?
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 15832012-04-17 14:36:03
Igen, mégpedig hármat: a harmadikat, az ötödiket és a kilencediket...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 427202012-02-14 21:53:41
Kicsit röstellem, de egyáltalán nem emlékszem arra, hogy Svéd és Simándy 1973-ban kivált volna az Operaházból, bár akkor én is ott dolgoztam. Sajnos Svéd Sándort nem volt szerencsém dirigálni, róla egyébként is elég keveset tudok. Pár olyan együttes próba volt, ahol én korrepetitorként kísérhettem őt, a darabra nem, a karmesterre, Komor Vili bácsira jól emlékszem. Simándy viszont nagyszerű Bánkot énekelt a Szegedi Szabadtérin, ha nem tévedek 1975-ben, s az előadást, mint friss szegedi zeneigazgató én vezényeltem. De hogy akkor ő már nem lett volna az Operaház énekese, ezt kötve hiszem. Hálás lennék ha felhomályosítanál erről a kiválásról, annál is inkább, mert azt egyszerűen elképzelni sem tudom, hogy ennek - ha így történt egyáltalán - Lukács Miklós okozója lehetett.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 424692012-01-16 18:32:09
- Egyedülálló intézmény, amely a vidéki operajátszás fokozatos leépülése óta, a magyar operakultúra utolsó "bástyája". -
Ez a mondat nekem, mint vidéki operakarmesternek kicsit erős.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 401082011-08-27 11:43:05
Szerintem magának Fekete Attilának kell eldöntenie, el tud-e egy szerepet énekelni, vagy sem. Az önismeret éppúgy a tehetség és a művészi tudás része, mint a szép hang, vagy a muzikalitás. Tudtommal a MÁO-ban - minden zűr ellenére - senkit sem kényszerítenek arra, hogy egy neki nem való szerepet elvállaljon.
Olvasói levelek • 88812011-06-17 12:34:17
A "Hírek" rovatban megjelent legújabb információval kapcsolatban:
A Teldec CD nem a Káel Csaba által rendezett operafilm hanganyaga, hanem Erkel Bánk bán című operájának hangfelvétele. Nem teljesen azonos a Rékai-Nádasdy féle átdolgozással, ugyanis megtalálható rajta az első felvonás fináléjának presto zárórésze, amely Nádasdyéknál hiányzik.
Mi újság a debreceni Csokonai Színházban? • 162011-05-28 13:14:41
Akárhogy is kutatom, nem találok semmi utalást arra nézve, hogy ezt a remek operát valaha is játszották nálunk. Talán koncerten? Kedves Törpekirály, ossza meg velünk információit!
Bánk bán • 17782011-01-24 02:15:09
Szegény IVA, serény ápolóként próbál nyugalmat teremteni az örjöngők között. Elképesztő, hogy egyesek összekeverik a zene titokzatos hatását egy ipari produktum gyártási előírásaival. Nem lenne jogom egy nagy zenemű részeit kedvem szerinti sorrendben játszogatni? Hamisító lennék, ha úgy gondolom, én is azzal a szabadsággal nyúlhatok az alkotásokhoz, ahogy maguk az alkotók tették? Puccini nyilván hülye volt, amikor Messa di Gloria-jának zárótételét a Manonban madrigálként használta. De az is lehet, hogy ő is tudta azt, amit Thomas Mann a Varázshegyben úgy fogalmazott meg: a zene politikailag gyanus. Azaz nincs konkrét fogalmi tartalma, jó őrangyalként, vagy éppen gonosz démonként annak a szolgálatába szegődik, aki vagy ami mellé odarendelik. Borzasztónak tartom, és kikérem magamnak, hogy kétségbe vonják a megrendülésemet, amit a Petúr-Bánk duett hallatán érzek, csak azért, mert kiderült, hogy ez tulajdonképpen Biberach és Bánk duettje.
Bánk bán • 17212011-01-22 17:28:29
Borzasztóak ezek a zenészek, nem hallgatnak Machaut-ra. Ez a Liszt nevű írt egy csomó opera-parafrázist, teljesen kiforgatva az alkotói szándékot, a Bülow meg nem röstellte meghangszerelni a Wesendonck-dalokat, no meg pl.Beethoven hozzá mert nyúlni Diabelli megszentelt hangjegyeihez. Ejnye-ejnye! Ezeknél a fránya komponistáknál csak azok az elvetemültek rosszabbak, akik elő merik adni eme nyilvánvaló fércműveket.
Pál Tamás, karmester • 962011-01-20 08:53:40
Kedves Héterő, örömmel és köszönettel vettem észrevételeit, a jó pap holtig tanul!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 355992010-11-30 16:45:10
Kedves WG, Mészáros Sándor énekelte Roccot. Azért emlékszem ilyen jól, mert ez a Fidelio volt az első önálló betanításom az Operaházban. Ferencsik, akit bámultam és minden mozdulatát lestem, rám bízta a munkát, ő csak a színpadi zongorás próbákon vette át az irányítást. Moldován Stefi szinte az utolsó pillanatban ugrott be a produkcióba, Leonóra szerepét végig Szőnyí Olga próbálta, akinek hősies erőfeszítései végülis kevésnek bizonyultak, hogy a számára túl magas szerepet elénekelje.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 329202010-08-20 19:24:55
Elnézést kérek kedves Álmodó, de Karizs sohasem énekelt C-t, nem volt neki, meg se próbálta. Ettől még minden más pozitívum érvényes, ami most itt vele kapcsolatban felmerült.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 11892010-04-27 07:57:36
Tűvé tettem a Youtube-ot egy szegedi Álarcosbálért, de nem találtsm. Egy szabadtéri koncert egyik száma szerepel a választékban, Adam Diegel énekli Riccardo áriáját. Ha erről ítél "bcn", melléfogott. Szeretettel várjuk egy "igazi", kőszínházbeli előadásra, de sajnos már csak a jövő szezonban, az idei sorozat a vasárnapi előadással véget ért.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 304842010-01-30 08:16:33
Kedves Megén, Dános Lilinek hívták, és ragyogó zongorista volt.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 8572009-05-16 08:51:52
Kedves Operafan, tisztelem a véleményét, de nagyon nem értek egyet önnel. Szívesen elmondom én is, mit gondolok Réti Attila művészetéről, de arra kérem, közölje velünk, kicsoda ön, mert így, álnéven a dolog inkább rágalmazásnak tűnik, nem kritikának. Arra is kész vagyok, hogy ne a Momus nyilvánossága előtt vitatkozzunk, ebben az esetben küldjön nekem privát üzenetet, válaszolok, de ebben az esetben is kérem, saját nevén írjon.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 8332009-05-08 16:15:54
Tragikus hír: mára virradó éjjel elhunyt Bárdi Sándor. Neve talán nem olyan ismert, mint más, kitűnő szegedi művészeké, de itt Szegeden mindenki tudta, kicsoda ő. Én sose felejtem a Fidelio előadásnak azt a pillanatát, amikor ő, kis szerepében, megszólalt az első felvonás fináléjában. Könnyek szöktek a szemembe, és rohantam a színpadra, hogy átölelhessem. Sok évtizedes tanári, operaszervezői tevékenysége, páratlan segítőkészsége egyedülálló volt az itteni zenei életben. Lehetetlennek tűnik, hogy ezentúl nem lesz köztünk.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 250222009-02-27 07:12:31
Kedves Virius, azért játszottuk "Johanna"-ként, mert az eredeti "Giovanna d'Arco"-t, ami magyarul "Arc-béli Johanná"-t jelent, nem pedig "Szent Johanná"-t, jobbnak láttuk az egyszerűbb címmel jelölni, annál is inkább, hiszen az opera cseleknénye idején Johanna valóban csak egyszerű parasztlány volt, szentté csak jóval késóbb avatták. Üdvözli Pál Tamás
Bánk bán • 13282008-10-29 17:10:43
Csak remélni merem, hogy a sok kardcsörtető ősBánk-szakértő e hír olvastán megérti, hogy az "eredeti Bánk" előadása nem anyagi előnyöket fenyegető szerzői jogi kérdés.
Pál Tamás, karmester • 522008-10-20 19:56:15
Kedves Spangel Péter, Adam Diegel remek énekes, figyelemre méltóan szép hanggal, és átlagon felüli intelligenciával. Gyüdi igazgató úr a zenekari próba előtt néhány perccel kérdezte meg őt, beugrana-e Cavaradossi szerepébe, s ő - gyakorlatilag rákészülés nélkül - hibamentesen énekelt a próbán. Ez még akkor is nagy szó, ha, mint kiderült, Cavaradossi beénekelt szerepe. Kükönösen a második, szombat esti előadása sikerült szépen, ennek az is oka lehetett,hogy az egész előadás kerekebb és ihletettebb volt, mint pénteken. Nagyon drukkolok neki, hogy Maurizioként sikerrel szerepeljen, bár azt hiszem, hogy versenygyőzelmek nélkül is ragyogó pályát fog befutni.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 6272008-10-18 09:20:26
Valóban, kedves kétked, elnézést, hogy kétkedtem. Most már csak az a kérdés, hogy ez a két fellépés okozta-e visszamenőleg Attila betegségét, vagy ez úgy hirtelen adódott, mikor mi már találtunk Szegeden valakit helyette.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 6232008-10-17 17:27:38
Keresem, keresem ezt a két IX.-et a Műpában, de sehogysem találom... Talán ezeket is lemondta Attila, azért maradnak el?
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 1082008-09-13 09:41:56
Alpár Mária
Pantheon • 2922008-09-10 21:54:39
Ő volt Luna ama nevezetes szegedi szabadtéri Trubadúron, ahol Prevedi helyett Simándy ugrott be - szenzációsan -- Manriconak. Vaszy vezényelt, én korrepetitorként kalimpáltam a próbákon. Szenzációs énekes volt Glossop, legyen neki könnyű a föld.
Gregor József emléke • 1042008-08-30 19:42:57
A "bontott csirke" egy Bohémélet tájelőadáson hangzott el, talán Hódmezővásárhelyen, de ebben nem vagyok biztos.
Kávéházi terefere • 49232008-08-05 15:33:31
Kedves pszi, semmi szükség a felháborodásra, eccerű is meg fog eccer öregedni, és akkor majd jót csodálkozik, milyen butaságokat írt egykor.
Pál Tamás, 72 éves kezdő aggastyán
Bánk bán • 11532008-01-24 17:02:40
Kedves Fórumtársak,
az a baj a Bánkkal, hogy ún. autentikus változat nem igen létezik. Az "Erkel-műhely", (azaz Erkel és fiai) nem törekedett végleges verzió kialakítására, előadásról-előadásra változott a játszott anyag. Persze az a szép díszes zongorakivonat, amelyet nemrég újra nyomtak, feltétlenül közelebb áll az eredetihez. Az "eredeti" mű olaszosabb, mind szerkezetében, mind pedig a szerepek karakterét illetően. Melinda egyértelműen koloratúr-szoprán, de mind Bánk, mind Gertrudis szólama virtuózabb, koloráltabb, mint a mai "verista" változat hősi, drámai szerepei. A szöveg néhol tényleg avitt és alig érthető ("Gácsország" stb), de szerintem igazából semmi valódi akadálya nincs a mű Erkel partitúrájához sokkal hűségesebb előadásának. Ugyanakkor nem titkolom: valószínűtlennek tartom, hogy az "eredeti" - bármíly értékes is lett légyen - fel tudná, váltani, ki tudná szorítani a ma játszott változatot. Példaképp lebeg a szemem előtt Muszorgszkij Boriszának sorsa, amelynek Rimszkij-Korszakov féle átdolgozása egyike volt a legnépszerűbb repertoár-daraboknak, s a jóval nehezebben emészthető "eredeti" műsorra vétele fájdalmasan megritkította e zseniáli mű kitűzéseit. Ezzel együtt és ennek ellenére mindent meg kellene tenni az "igazi" Bánk színpadra kerüléséért.
Momus-játék • 9882007-10-20 00:14:14
Vissza az egész!!! Figyelmetlen voltam, most látom, hogy az Elektra a megfejtés! Sorry
Momus-játék • 9872007-10-20 00:12:13
Elnézést az utólagos kukacoskodásért, de a "címszereplő diadalmi táncba kezd, majd holtan rogy össze" mondat semmiképp sem igaz Salome-ra. A Hétfátyoltánc nem diadalmi tánc, Salome nem azután hal meg, s különben sem lehet azt mondani, hogy "holtan rogy össze", mert hogy Heródes parancsára a katonák megölik.
Kodály Zoltán • 1432007-02-14 22:45:58
Kedves Eccerű, bár Kodály maga is úgy vélte, hogy ő elsősorban zenepedagógus (a "hangok nagy tanárja" értelmében), szerintem alkotóművészete csak a legnagyobbakkal mérhető. Talán csak a művek mennyisége kevesebb a lehetségesnél, éppen a "nemzetnevelés" miatt. Hogy nem szerette, ha ünneplik... hát nem tudom, fiatal zenész koromban, ha csak tehettem ott voltam, mikor a műveit játszották, s úgy emlékszem ő is ott volt majd mindíg, s szívesen vette, ha megtapsolták.
Opernglas, avagy operai távcső... • 130762007-01-02 17:46:51
Kedves Semmelweiss, valamint a magas c-t feszegető fórumtársak, Verdi maga sosem írt partitútáiban a tenornak magas cét, azok mind később kerültek a művekbe.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 183102006-11-24 13:03:30
Nem tudtam kifizetni az akadémiai zenekarnak egy általam szervezett koncert honoráriumát. Azonfelül bepánikoltam, és az egészet ostobán és védhetetlen módon intéztem, ill. nem intéztem. Meg is kaptam érte, ami jár. Aki nem szeretett és nem fogadott el, most igazolva láthatja véleményét, aki szeretett, mert kapott tőlem valamit, eldöntheti, mellém áll, vagy elfordul tőlem.
Olvasói levelek • 35932006-11-21 15:18:52
Kénytelen vagyok helyesbítést kérni a Momus-játék legutóbbi kérdésével kapcsolatban. Véleményem szerint magyarul ekőször 1940 január 14-én énekeltek alőször a Milanoi Scalaban, amikor - Nádasdy Kálmán rendezésében - A Magyar Kirákyi Operaház Respighi Láng című operáját adta elő
Olvasói levelek • 33552006-04-08 22:49:38
Egy koncert a Tavaszi Fesztiválon kicsit olyan, mint egy repülőgép felszálláskor: egy bizonyos sebessségnél már nem lehet megakadályozni, hogy a levegőbe emelkedjék. Sajnos. Azt hiszem, ezzel mindent elmondtam
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 5492006-04-08 22:25:11
Kedves Johanna, olvastam kritikáját a két Parasztbecsületről. sok mindennel szomorúan egyetértek, magam sem tartottam a produkciót érettnek ahhoz, hogy a Tavaszi Fesztiválon elhangozzék. Betegségek, egyeztetési nehézségek (a szereplők közül sokan részesei voltak a maratóni Mozart produkciónak)akadályozták a felkészülést. A próbamunka mindazonáltal nagyon intenzív volt, a vitatható eredmény nem a felületesség következménye. A Zeneakadémiai oktatás olyannyira a szólistaképzésre koncentrált az utóbbi évtizedekben, hogy bizony egy puszta zenekari négy negyedért (amely gyökeresen különbözik egy individuális négy negyedtől) esetenként hihetetlen kűzdelmet kell folytatni, a zenekari dinamika, az egymásra figyelés egyelőre csupa ujdonság az egyébként kiváló képességű hallgatók számára. Mindez nem menti, csak magyarázza az előadás hiányosságait, amelyben azért én - bizonyára a résztvevői elfogultság okán - jóval több pozitívumot találtam, mint ön. Ezzel együtt meg kell köszönnöm bírálatát, igyekszünk okulni belőle.
   
Hírek
• Különleges előadással zárul a Nemzeti Filharmonikusok évadzáró hangversenye a Dohány utcai Zsinagógában
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)
A mai nap
történt:
1821 • A bűvös vadász bemutatója (Berlin)
született:
1927 • Ilosfalvy Róbert, énekes († 2009)
1943 • Marton Éva, énekes