vissza a cimoldalra
2020-08-11
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11552)
A csapos közbeszól (95)

A MET felvételei (969)
Régizene (3665)
A nap képe (2229)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (4031)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2013)
Franz Schmidt (3660)
Operett, mint színpadi műfaj (4455)
Opernglas, avagy operai távcső... (20588)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2810)
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem (160)
Gregor József emléke (183)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1438)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7365)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62200)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4696)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4887)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: vandergoes
Leírás:
Honlap:
   


vandergoes (3 hozzászólás)
 
 
Pantheon • 26952020-07-17 06:41:59

Bogdán László (46)


Olvasói levelek • 35662006-11-05 02:08:26
Kedves Johanna!

Köszönöm a választ, és hogy elolvasta, utólag sokat gondolkoztam azon, hogy a zenészekkel együtt izgulva bizony sok pillanatban leizzadtam és mondtam magamban, hogy ez kevés, de ez a fesztivál mégiscsak egy első fesztivál, mindenki higyje el, hogy a szervezők levonták a szüksges következtetéseket(még bármiféle kritika olvasás előtt), és remélem jövőre ha megrendezésre kerül sokkal profibb előadások lesznek.

Hogy az ötlet hogy jött?
Két huszonéves barátom akikkel sok vivaldi bajazetet meg motezumát, handelt, és más barokk nyalánkságokat hallgattattam az az ötletük támadt, hogy ősszel, (mivel épp tavasz volt) lehetne valami olyan rendezvénysorozatot létrehozni, ami a barokk zenéhez kötődik-barokk környezetben. Ezzel egy időben a templomban tevékenykedő karmester (és még sokan mások) szerettek volna néhány hétvégi koncertet egy rendezvénnyé összefogni.
A koncertszervező 3 hónap munkával mindent megszervezett, lefixált, válogatott, és összeállította a műsort- egyedül. Kb így néz ki a szerveződés gondolati oldala, egyszerűen szerettek volna barokk zenét hallani élőben. A szervezést csak erősítette a szintén tavaszi vivaldi motetták koncertje mely az urániában volt, hiszen olyan közepesre sikeredett a borsos árú előadás, hogy úgy érzem jogosan volt felháborodva, aki a harmadik sornál távollabb ült a színpadtól.

Mint első lépés, én mindenképp örülök, hogy meglépődött, és kellemes várakozással tekintek a leendő műsor felé.


Az anyagi oldal kedves Apika

Semmilyen mecénás sem maffiózó nem áll a koncertek mögött. Ha kb kiszámolod hogy jó esetben egy este van 80 teljes áru jegyet vásárló vandég, a többi diák vagy tiszteletjegyes az durván 200.000 ft +- 50.000

Gondolom tisztában vagy vele, hogy egy zenekar, 4 szólista és egy kórus mennyibe kerül, ha már ilyen témát hozol fel, és hogy ebből a pénzből hány próbát lehet tartani. Az eddigiekben azért nem is jutott eszembe az anyagiakat feszegetni, mert engem mint vendéget nem érdekel, hogy ki hogyan oldja meg, jegyet vásárolok és a szék elfoglalása mellett zenét hallgatni érkezem.

Én abban az egyben bíztam, hogy nem lesz T-Barokk fesztivál vagy valami hasonló rémség, inkább a hamis hangok.

Foglalmam sincs, hogy nullszaldós lett e, azt tudom hogy a szervezőn kívül még így is nagyon sokan ingyen dolgoztak úgy, hogy sokak kifizették a 2600 Ft-ot, ami nem kevés.

Prágai templomban még csak rossz koncerten voltam, ott fordult velem életemben egyetlen egyszer elő az a megbocsáthatatlan modortalanság, hogy hangosan nevetve távoztam-de tényleg ilyen rosszat még sose..

A vizuális kommunikációról. Én alapvetően festek. Vizuális művészeteket hallgatok ami a rajztól a fotón át, szobrászat, info-grafik, minden ami art kivéve építészet. Életemben nem gépeltem összesen ennyit, úgyhogy elnézést az említett és leendő helyesírási hibákért, kézíráshoz vagyok szokva.

Üdv

: i
Olvasói levelek • 35552006-11-04 18:26:01
Kritikák szomorúírása

A koncertbeszámolókat olvasva mindig az jut eszembe, hogy milyen nehéz dolguk is van azoknak, akik elmennek egy koncertre, kiélvezik minden percét, és ellenállnak az érzelmi és egyéb magukkal ragadó hatásoknak, hogy objektíven kritikát fogalmazhassanak meg.
A koncert zenei művészete ugyanis nem egyrétegű: fizikai értelemben áll a kottából, a zenészekből és a karmesterből, nem anyagi értelemben pedig áll a szellemiségből, annak felfogásból, és a kifejezésből, ami az előadás során a végterméke a zenének, mint folyamatnak.
Azon kapom magam, hogy a kritikát, mint reflexiót a meghallgatott előadásokra nem értem. Számomra a kritika, vagy koncertbeszámoló két dolgot jelent:

Szól nekem, mint leendő/volt hallgatóságnak, és mintegy szinopszist von arról, hogy van e értelme elmennem, mit adhat nekem, ha meghallgatom stb.

E melett talán sokkal fontosabb, hogy objektív képet tart az előadók elé, akik a zene hevében és az önkifejezésben bizonyosan nem hallják a zenét mint egészet. Leírja előnyeit és hátrányait, hogy a kritizáltak tanulhassanak belőle, és lássák, hogy mi az ami "átjött", tehát ami a művészi közvetítésen keresztül a hallgatóban lecsapódott, és mi az, ami kevésbé volt kifejező/élvezetes.

Mint zenész a legskizofrénebb és legzavaróbb dolog egyébként az, hogy soha nem fogom tudni élőben hallgatni magamat, hogy aztán ájuldozzak mennyire nem jön át semmi:)

A jó kritika gondolatébresztő: teljes képet mutat a kritizált előadásról, körbejárt, alapos tartalommal bír, megfontoltság és további reflexióra való képesség jellemzi.(és akár ízesség, ami persze ne várható el, hogy a kritikus még jól is írjon, én örülök ha számomra, mint olvasónak legalább információs értéke van)

Szomorúan tölt el, hogy emberek, akik még talán zenei végzettséggel is bírnak ilyen lesúlytó, pontatlan, piac ízű beszámolókat adnak közre. Nekem mindig azt tanították, hogy amit az ember kiad a kezéből az jellemzi, tehát leginkább egy elvégzett munkán keresztül ismernek meg az emberek.
A café mumos olvasgatása közben az nem derült ki számomra, hogy a beszámolók szívesség termékei e, vagy fizetett munka eredményei, minden esetre a tudásra szomjas olvasói énem semmit nem tanulhatott belőlük.

Legutóbbi koncertem a Barokk Fesztivál 3 koncertje volt ami egybeesik a beszámolók által érintett rendezvényekkel. Elolvastam Johanna kritikáját, amivel sajnos nagyon sok ponton egyet kell értenem. Mégis, ha a beszámoló összképét figyelem a minden szar típusú, Farkas Mária menjen inkább takarítani, és közben semmiképp se dúdolgasson, Takács Tamara és Molnár András vonuljon tüdőgondozóba, és az ehhez hasonló sajnálkozás igen pontatlan. Mint olvasó az az érzésem támad, hogy ez egy olyan esemény, amit messziről kerülni kell. Mivel ott voltam, tudom, hogy ez nem igaz.


Október 7-én a Barokk fesztiválon megszólalt Vivaldi Glóriája is, amiről egy dícsérő szó sem esik, és ami kifejezetten jól sikerült. Már több profi cd-n hallgattam meg ezt a művet, főként a német előadás ébresztett rá arra, hogy mennyire nem elég minden egyes hangot pontosan elénekelni a kottából, ha a zenét nem fogja össze a mögötte rejlő szellem. A karmester elképzelése a zenéről igen is trendbe vág, és a leklesedő "napközis" kóristák mind tudtak azonosulni ezzel a felfogással, ami a performansz során át is jött. Nekem sikerült megértenem mind a zenét, mind éreznem azt, noha a cd-k hallgatása közben nem kedveltem meg a műveket, tehát összességében az este adott nekem, semmint elvett volna.
Takács Tamara hangszíne magában hordozza a hamiskásságot, amit ugyan el lehet mondani minden fellépése után, de mégis szomorú, hogy a kifejező erőt ami az előadását jellemezte nem említik. Az egyetlen hibája, amit fel lehet róni, hogy bizony jobban kellett volna tudnia a művet. Levegőhiányról írni pedig egészen bizarr, aki énekelt valaha pontosan tudja, hogy a szenvedélyes előadásmód és a fulladozás két különböző dolog. Csakis egy felszínes fül hazudhat párhuzamot. Az oboás kimondottan jól játszott.

''De Profundis' címmel volt hallható (október 14.) Bach 21-es kantátája néhány zsoltárral kiegészítve. Életem legambivalensebb koncertje volt. A karmester mintha breaktáncos lett volna, egyedi mozgásával egyáltalán nem volt hatással a szoprán szólistán kívül semmilyen más zenészre, a zenekar (Akadémiai Vonósok Kamarazenekar) "nektek ennyi is elég" típusú lelketlen játéka kifejezetten dühítő volt, a Budapest Kórus, illetve annak maradványa pedig hol el-el bőgte magát, hol pedig némán tátogott vagy azt sem. Mindezek ellenére maga a zene(Bach irása) és a szoprán szólista volt olyan jó, hogy megérte elmenni, volt közepes duett, fantasztikus kvartett, és tényleg zseniális szextett. A kórus is úgy tűnt, hogy a záró tételt megtanulta rendesen, így katarzis is lett a végére. Összejött.

A Musica Profana (október 21.) egyvelege inkább késő reneszánsz, amire fel is hívták figyelmünket mind a nyitókoncerten, mind aznap este. Amennyiben a profi zenészt diploma különbözteti meg az amatőrtől: profi amatőr előadást hallhattunk. Tiszta játék jellemezte, és a basszus énekest leszámítva, aki vagy elfelejtett beénekelni, vagy nem elég a hangja, jókedélyű, önmagukat nem túl komolyanvevő zenészek játéka volt. Ettől a koncerttől kaptam legtöbbet zeneileg. A hegedűszóló, a szoprán és szintem minden szóló részlet lenyűgöző volt, így nem csoda, hogy nem csak a közönség, de a zenésztársak is örültek egymásnak. Az együttes egyetlen hibája, hogy az elmúlt években nem mozgott kellő ambícióval a komolyzenei életben. És miért ne érezhetnénk jól magunkat zenélés közben?
Ha valaki a Barokk fesztivál szóban forgó koncertjei tükrében szeretnevéleményt alkotni a hazai régi zenélésről igen üdvözítő eredményre juthat: a régizene él. Az előadók nemcsak elkerülik modorosságot, ami annyira jellemző napjaink régizene művelőire, de előadásaikat többnyire alázat, a mű keretein belül mozgó önmegvalósítás, néha bukdácsolás és ami talán a legfontosabb: önálló gondolatébresztő felfogás jellemzi. Sok köztünk a közepes zenész, a lelkes még nem profi, és a fáradt exprofi, de úgy érzem minden egyes este rengeteget kaptam.


Az egésztől függetlenül tök jó, hogy van egy ilyen oldal mint a momus. Valóban tisztelem a kritikusokat azért, hogy ilyesmivel töltik a szabadidejüket(gondolom azt), és tudom, hogy szeretnének jó zenét hallgatni. Ha legalább egy "azt úgy lehetett volna" típusú, vagy egy konkrét hiba kiemelése létrejöhetett volna..De ha már ilyen komolyan vesszük magunkat alá lehetett volna írni..

Mezei Ivan
23 éves vizuális kommunikáció hallgató
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1927 • Raymond Leppard, karmester
1933 • Vásáry Tamás, zongorista, karmester
1939 • Bozay Attila, zeneszerző († 1999)
elhunyt:
1996 • Rafael Kubelík, karmester (sz. 1914)