vissza a cimoldalra
2019-11-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (10368)
Kimernya? (3283)
Palcsó Sándor (269)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2352)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7231)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3505)
Chopinről - mélyebben (423)
Kedvenc előadók (2842)
Opernglas, avagy operai távcső... (20353)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1802)
Franz Schmidt (3455)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: fbcs
Leírás:
Honlap:
   


fbcs (14 hozzászólás)
 
 
Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 1012019-11-08 17:24:24

A frissített műsorkalendárium alapján az Eiffel-műhelyház az előzeteshez képest barátibb árakkal fog nyitni. 5900-4900-2900 + 1.000 (pótszék) lesz a jegy az esti előadásra, a matiné pedig 3000-2500-1500 + 1000(pótszék).


Plácido Domingo • 7622019-08-17 12:41:43

A Domingo ügyét nem lehet a mai szempontok szerint megítélni. Amit ma szexuális zaklatásna neveznénk, az a nyolcvanas években még nem számított annak - (egyáltalán létezett ez a fogalom?), így visszatekintve álságos elítélni.



Egyébként is problémás ez a "szexuális zaklatás" fogalom, túl tág, így összecsúsznak valódi zaklatások, illetve esetleges kicsit erőszakos, vagy éppen modortalan közeledés a másik nemhez (lásd Kenderesi). A metoo fontos problémákra hívja fel a figyelmet, de túlzásokba esik, ami miatt lassan több kárt okoz, mint használ (lásd azt az esetet, ahol két fiatal egyetemista alkoholosan együtt töltött egy éjszakát, majd másnap kölcsönösen feljelentették a másikat szexuális zaklatásért - https://www.news.com.au/lifestyle/relationships/sex/what-happens-when-two-drunk-people-hook-up-and-both-file-a-complaint/news-story/237050823500057433df8d65f92fffc7 ).


Erkel Színház • 103032019-08-05 13:05:02

(Bocsánat, én forszírozni néha igen, de „ordibálni” még senkit sem hallottam pesti operaszínpadon. ) - Itt pongyolán fogalmaztam, a forszírozás pontosabb .Egyébként Bátori Éva megítélésében egyetértünk teljesen.



Szerintem egy nem túl népszerű operát ma is éppen hogy fogyaszthatóvá tesz a vadnyugati miliő: a western ma is az egyik legnépszerűbb műfaj.  - Pont ez viheti félre az értelmezést. A westernhez hozzákapcsolunk egyfajta hamis romantikát, lenyugvó nappal, és idilli tájakon lovagló cowboyokkal.  Ezt a darab nem akarja sugallni véleményem szerint.

A távoli helyszínek nem is jelentenek megértési vagy befogadási problémát, hiszen az életünket vezérlő szerelem (Puccini mindenkori fő témája) egyforma mindenhol. Ezzel viszont nem értek egyet. Az alapfogalmaink is (mint a szerelem) kulturálisan és időben változóak, a Puccini korában szerelemnek nevezett valami nem azonos a most szerelemnek nevezett dologgal.

Minnie alakja az,ami szerintem indokolja a modernizálást. Egy férfiközegben lévő nő, akinek már az adott helyen lévő megjelenése is megdöbbentő, nemhogy az, hogy még vezető szerepre is szert tesz (és a darab írásakor még a női szerepek is nagyon mások, mint most). A vadnyugati, eredeti közeg ezt nagyon tompítaná, vagy teljesen ki is lúgozná.

...még az olcsó, tarka holmikba öltözött, kemény munkát végző emberek sem várják epedve a postást, hiszen mindegyikük zsebében van telefon, amelyen láthatják otthon maradt szeretteiket.  Ezzzel egyetértek, elég bénácska az a jelenet.

Persze a modernizálás is tüntet el dolgokat (belegondolva igen, a hegyeket is, hiszen azok hideg szépsége jó kontraszt az aranyásók kemény világával).

Nem tudom, talán az ideális előadás az lenne, ha az eredeti környezetben és időben, de az aranyásók világát naturalistán bemutató rendezés lenne a legjobb (az aranyásók koszosan, vérző kezekkel, szakadt ruhákban, nyomorúságos kunyhókban, míg a háttérben a hegyek és fenyők).


Erkel Színház • 102972019-08-04 15:42:51

Színpadkép, jelmezek, összevetve az erdeti történettel kiadja pár perc alatt, hogy miről szól a rendezés (fura, nekem inkább az volt a bajom, hogy ezt túlságosan a szánkba rágta). Hogy a szószerinti vagy a eszmeszerinti olvasata egy műnek a meghamisítás, ez ízlés kérédése -  nekem pl. az hamisítás inkább, ha az eredeti olasz nyelvű művet magyarul énekelnék. Lehet megszokás is ez, nem tudom, engem a modern rendezések általában jobban szórakoztatnak - elfogadva, hogy talán többen hajlanak a hagyományos felé, egyébként én azt is szívesen nézem, de ha választhatok, akkor modernebb, (át?)értelmezőbbet részesítek előnyben.

Bátori Éva (fenntartva, hogy lehet, csak én éreztem ordibálósnak néhol az éneklést): szintén, azt hiszem, egyéni ízlés, de nálam sokszor nem baj, ha az éneklés nem kristálytiszta, pláne nem egy verista operában, talán fontosabb, hogy a szerepet átadja az énekes, meggyőzzön róla, hogy ő ott Minnie. És Bátori Éva engem teljesen meggyőzött e tekintetben, a figura hiteles volt, egyedi volt, ott Minnie énekelt a színpadon - ha egy énekes ezt elhiteti velem, én nem bánom, ha hangilag néha alulmarad a szerep támasztotta követelményekkel szemben.


Erkel Színház • 102952019-08-04 13:57:19

Véleményem szerint igen. A rendezés alapötlete az, hogy  19. századi aranyásók= 21. századi kelet európai építőmunkások nyugaton. Korrektül végigvitt ötlet, néha kicsit szájbarágós, de véleményem szerint így sokkal fogyaszthatóbb, mintha western jelmezekben énekelnének, háttérben fákkal meg hegyekkel.

Aki nem kap frászt a modern rendezésektől, annak jobb ebben a környezetben, mégha vannak döccenések is az átfésülés után (ládában tartott pénz pl.).

Bátori Éva meggyőzően és megrázóan énekelte tavaly, igaz, nem szépen, néha kissé ordibálva. Boncsér Gergely ebben a szerepben - nekem legalábbis - tetszett. Agache valószínű jó lesz.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 69342019-07-17 13:06:54

Azért a teljesség igényéért a jegyaladási adatokat is célszerű végignézni:









Nehéz értelmezni az adatokat, mivel bele kell számítani 2013-ban az Erkel újranyitását, 2017-ben az Opera bezárását, 2018-ban a zárva tartó Opera mellett azt, hogy szeptembertől decemberig csak pár Carmina Burana előadás volt az Erkelben. Mindent figyelembe véve inkább stagnáló, jóindulattal enyhén emelkedő trendről beszélhetünk, mint drámai esésről.



Akkor mi állhat a tavaszvégi-nyár eleji előadások félháza mögött?



1. Ezek az Operába tervezett előadások voltak, a nézők egy része nem online tájékozódik, ők azt sem tudták, hogy meg lesznek tartva, illetve mikor.



2. Nem voltak bérletben - komoly kiesés, tekintve a bérletesek százalékos arányának növekedését az utóbbi időszakban.



3.Túl sok Pucccini a megalomán feszt miatt - a Tosca és a Pillangókisasszony is vitt el nézőket a kevésbé ismert Manontól.



Körülbelül ez a három tényező adta, hogy félházzal futott az egyébként elég szórakoztatóra sikerült Manon.



Tanulság: az Operaház próbálja minnél jobban tartani magát az előre kiadott műsortervezethez -ez idén már nem jön össze, First stepsre örülhetnek majd, ha félház összejön.



Tanulság2: Eiffel-műhelyház előadásait amint biztos az időpont, erősen (nem csak online) kell reklámozni, mert nehéz lesz összeszedni különben a közönséget - az ár miatt pedig célszerű a bérleteseknek akciókat hirdetni rá (amit ígérgettek is)


Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 782019-07-10 12:34:37

Az opera honlapján fent van a Műhelyház végleges(?) programja a következő évadra. A tervek szerint februárban nyílik meg, és onnantól meglehetősen zsúfolt a program: első ránézésre úgy tűnik, gyakorlatilag minden oda tervezett előadást megtartanak, egyedül a Mathis, a festő nem szerepel a műsoron.


Erkel Színház • 102802019-07-08 16:29:02

A 1st Steps Eiffel-műhelyházba tervezett előadásai átkerültek az Erkelbe, szept 6., 7., 8. 17.,18-án este adják. Az azért nem túl szerencsés, hog mire a műsorkalendáriumon megszárad a tinta, már műsorváltozások vannak.


modern eszement rendezesek • 2992019-04-30 00:44:59

óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak



Nem láttam az előadást, még netről sem (Parsifalt csak Mikó András,  szerintem (pár elemét leszámítva) elég unalmas rendezésében láttam).  De a Parsifal, szerintem sokkal inkább szól férfiről, nőről, szexualitásról, mintsem páncélos lovagokról - maga a vagina (mely elcsábítja a lovagokat), nem tűnik eszement ötletnek. Az ellopott dárda meg egyértelműen fallikus szimbólum. (de mivel nem láttam, a renddezést nem minősteném, de ha neten fellelhető, megköszönök egy linket, és nyitott vagyok a megvitatására).


modern eszement rendezesek • 2982019-04-30 00:24:04

A repertoárt lehetne bővíteni, kevésbé ismert vagy ritkán, régebben játszott operákkal, esetleg lehet keresgélni a modernek között is



Ezzel teljesen egyetértek, különösen a modernek repertoárba emelése lenne fontos (de néhány régi gyöngyszem előhalászását sem bánnám), más kérdés, a közönség mennyire lenne rá vevő (és költségigényesebb is, várható megtérülés is bizonytalanabb). Talán az Eiffel-műhelyház segít  itt, külföldön meg amúgy is jobb kicsit a kortárs operák helyzete. 


modern eszement rendezesek • 2972019-04-30 00:18:37

Számomra bizonyos értelemben a Traviata éppen a hagyományos közegében nehezen értelmezhető. Mai szemmel, utánaaolvasás nélkül nem biztos, hogy érthető a szereplők problémázása (miért is olyan fontos, hogy Violetta és Alfredo szétváljona család számára? mi is Violetta bűne? a mi korunkban ez értelmezhetetlen, és egyre vékonyabb az olyan réteg, aki klasszikusokat olvas, akinek ifj. Dumas, vagy akár Zola Párizsa ismerős közeg).

A jó rendezésnek ezeket a szakadékokat kell áthidalni. Ha kell, úgy formálni a szereplőket, környezetet (ha kell, adjanak vizuális segítséget ehhez), hogy előtanulmány nélkül is élvezetesek legyenek ezek a történetek.

Erre számomra jó példa az Anger rendezte Traviata. Érdemes megfigyelni, az első felvonásban milyen rideg, hideg és elidegenítő a környezet, mely Violetta és Alfredo egymásra találása után (zölddé váló háttér, nyugodt, madarakat ragasztgató munkás, stb.) bensőségessé, barátságossá válik.

A fentebb említett apa-fiú-nővér udvarlója konfliktus is ebben a rendezésben egyfajta felkiáltójellel szerepel, hogy itt valami furcsaság van (ami mai szemmel akkor is furcsa, legalábbis nekem, ha nincs duci, kicsit fogyatékosnak tetsző nővér).

A sokak által emlegetett Hófehérke balett is számomra legalábbis plusz,értelmező jelentéssel bír. Eleve játék a játékban, előadáson belül nézünk előadást. Hófehérke és Violetta között a kapcsolat egyértelmű, két olyan nő, akiket a pusztanőiességük miatt rajonganak körbe a férfiak (és közben itt a libretto szerinti bikás történet is rendben lejátszódik.

De visszatérve arra, mi számít eszementnek, mi nem. Kíváncsi lennék, kinek mi a véleménye a Juditha Triumphans mostani holland feldolgozásáról (Operavisionon látható). Ott a bibliai történetet a II. világháború idejére teszik, az asszírokat náci németekkel cserélik fel. Nekem előrebocsátom, tetszett, valószínű jobban, mintha a libretto szerinti korban játszódna.


modern eszement rendezesek • 2872019-04-25 23:49:11

Aláírom, a rendezéssel próbáljanak helyre rakni dolgokat (pl: Almássy-Tóth rendezte Gioconda rendezés vége: a librettó maradt, de a színen a cselekvés változott - javítva ezzel a számomra legalábbis logikátlan és a szereplők jelleméből sem teljesen fakadó végkifejletet )


modern eszement rendezesek • 2822019-04-25 00:09:29

Kicsit belefolyva a modern-klasszikus vitába, próbálok pár érvet felhozni amellett, hogy igenis kellenek a modern rendezések, akár teljes átértelmezések.



Először is a világ alapvetően megváltozott az operarepertoár zömének keletkezése óta. Az ott érthető problémák, az ott akár megbotránkoztató dolgok mostanra elvesztették élüket, vagy akár érthetőségüket is. Emiatt szükséges a hatás elérése miatt változtatni, esetleg úgy átalakítani, hogy a mostani közönség is értse (pl: Bohémélet 2.0). Ehhez kapcsolódóan a posztmodern korban, mely ha valamit nem szeret, az a pátosz, szükséges az operákból az érzelgősséget kicsit tompítani, (pl. elidegenítő effektekkel, mint az Anger-féle Traviátában a testvér, a medencecsont maszkok, vagy a madarakat ragasztgató munkás)



Másodszor a világon által játszott operarepertoár szűkös, és valljuk be, legtöbbször mi nézők is visszaköveteljük a kulcsdarabokat, ha évekig nem láthatóak. Így újítani csak úgy lehet, ha a rendezésben változtatnak. És az nem elég,  ha csak másfajta, korhű(nekk tetsző) ruhákba öltöztetik az énekeseket.



Harmadszor véleményem szerint egyre inkább elvárás (legalábbis részemről), hogy az opera az érzékszerveim és érzelmeim mellett az intellektusom is megmozgassa. Késztessen rejtvényfejtésre, olvassuk a rendezővel együtt a művet, ésmutasson új értelmezéseket, ásson mélyebbre a műben, mint azt a közönség magától tenné, és mutassa fel, mire jutott.



Negyedszer több opera librettója nem túl jó (pl: Gioconda, Lammermoori Lucia). A mostani közönség számára ezek hibái feltűnőbbek lehetnek, szükséges lehet ezek foltozása.



Nem azt mondom ezzel, hogy a klasszikusabb rendezéseknek nincs létjogosultsága, bizonyos operák jól tűrik azt (Bohémélet, Carmen, Parasztbecsület teljesen jók hagyományosan megrendezve), de a modernség teljes elvetése nosztalgikus múzeummá tenné az operajátszást, ami senkinek nem érdeke.


Erkel Színház • 97702019-03-07 12:18:10

Pár gondolatot szeretnék hozzáfűzni az Almási-féle Giocondához. Elöljáróban annyit, hogy sokakkal ellentétben nekem a rendezés összességében tetszett, habár néhány érthetetlen húzás sajnos lerontja nálam az összképet.



Elsőként a víz szerepéről, ami szerintem jól működik, illik a témához, ügyesen használják a színpadon. Persze magas labda a Velence-víz párosítás, épp ezért nem is valami eredeti, de a funkcióját itt betölti. Szűkíti a teret, nehezíti a mozgást (akár megkerülik, akár átvágnak benne a szereplők). Ez jól passzol a mű által megjelenített Velence világához, az ármányokhoz, beteljesületlen és elérhetetlen vágyakhoz, az egymástól elidegenedett emberek világához.



A színpadkép esztétikus, jól néz ki, a jelmezeket a díszletekkel együtt a pasztellszínek uralják. Örömteli ilyet látni néhány szembántó díszlet után (pl: Lammermoori Lucia ).

Jó az, ahogy a már említett sötét tónust néhány finom utalással fejezi ki a rendező. Ilyenek az égő ember a második felvonás végén, illetve a falból folyó vér az utolsóban, kiegészítve a librettó alapvető ilyen irányú utalásaival, mint a vízben talált holttestekre utalások, a vak asszony megégetését követelő tömeg, stb. (szemben La Monnaie-ben bemutatott rendezéssel, ahol a társadalom sötétsége az egész darab folyamán végig a szemünk előtt van). Ehhez a megnyugtatóan kellemes háttér jó kontrasztot biztosít.



Ami viszont talán a rendezés talán legnagyobb erénye, hogy a darab társadalmát nem egysíkúan ábrázolja. Nem jók és rosszak vannak benne. Mindenki egyszerre gyilkos és áldozat, elnyomó és elnyomott. Gioconda a legnagyobb áldozatot vállalja végül, de előtte feladja Laurát és Enzót, sőt Laurát kis híján meggyilkolja, majd lelövi Barnabát. Enzo megvédi a vak asszonyt, de a hajó lángragyújtásánál emberéleteket áldoz fel (itt fontos lelemény a színpadon végigfutó lángoló ember). Barnaba több gonosztetteket elkövet, de végül őt is átverik és meggyilkolják (igen, az átírt befejezés illik a világkép koncepciójába). Egyedüliként Laura áll kívül ezen a világon, épp emiatt viszont egyértelműen ő is a legvédtelenebb (Giocondának segítői vannak, búvóhelyei, Laura mit tehet a második felvonás után? Visszasomfordál a férjéhez).



Néhány dolgot viszont nem igazán tudok hova tenni.



Legsúlyosabb hibának a darab felesleges csonkítását érzem. Miért volt ez jó? Annyira nem hosszú, hogy ez indokolt lenne, néhány kisebb húzást leszámítva a dramaturgia sem kényszerítette erre a rendezőt. Akkor mégis miért?



Szintén hiba, hogy az órák táncát egyáltalán nem integrálták bele a darabba. Ott van, de minek? Mi szerepe van? Látványos, de ennyi erővel kb. bármilyen balettdarab lehetne benne.



Végül néhány kisebb koncepciótlanság. Ilyenek a törpék. Mi szükség volt a szerepeltetésükre? Értem, groteszkek. De a darabban semmi más nem groteszk, sőt, eléggé komolyan veszi magát. Akkor minek a kis emberek (a La Monnaie groteszk elemekkel teleszórt rendezésébe sokkal inkább illettek volna)?



Igazából nem zavart, de a 4. felvonás hóesését/konfettijét/hamu pernyéjét sem éreztem indokoltnak.


   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

"Doktorandusz koncertek 2."
HAYDN: 44. (E-dúr) zongoratrió, Hob. XV:28
DVOŘÁK: 4. (e-moll) zongoratrió, op. 90 („Dumky”)
Varga Oszkár (hegedű) Matuska Flóra (cselló) Dani Imre (zongora)
DEBUSSY: Romance
FAURÉ: Après un rêve
RAVEL: Öt görög népdal
Bódi Zsófia (szoprán) Farkas Mira (hárfa)
D. SCARLATTI: f-moll szonáta, K. 46
PAGANINI: 2. (h-moll) hegedűverseny, op. 7 – 3. Rondo à la clochette („La campanella”)
Farkas Eszter (cimbalom) Farkas Mira (hárfa)
CSAJKOVSZKIJ: Melankolikus szerenád, op. 26
Kondorosi Karolina (hegedű) Taraszova Brigitta (zongora)
MOZART: 4. (D-dúr) hegedűverseny, K. 218 – 1. Allegro, 2. Andante cantabile
J.S. BACH: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 3. Siciliana
Osztrosits Eszter (hegedű) Dani Imre (zongora)

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Hegedűs Endre (zongora)
"Az örökifjú Chopin"
CHOPIN: E-dúr etűd, op. 10/3
CHOPIN: cisz-moll etűd, op. 10/4
CHOPIN: f-moll etűd, op. 25/2
CHOPIN: c-moll („Forradalmi”) etűd, op. 10/12
CHOPIN: 5. (fisz-moll) polonéz, op. 44
CHOPIN: c-moll mazurka, op. 30/1
CHOPIN: h-moll mazurka, op. 30/2
CHOPIN: Desz-dúr mazurka, op. 30/3
CHOPIN: cisz-moll mazurka, op. 30/4
CHOPIN: 6. (Asz-dúr) polonéz, op. 53
CHOPIN: 1. (Esz-dúr) keringő, op. 18
CHOPIN: 2. (F-dúr) ballada, op. 38
CHOPIN: Barcarolle, op. 60
CHOPIN: 3. (Asz-dúr) ballada, op. 47
CHOPIN: Andante spianato és nagy polonéz, op. 22
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Henrik Wiese (fuvola)
Győri Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Bényi Tibor
HAYDN: g-moll szimfónia No. 39, Hob I:39
REINECKE: D-dúr fuvolaverseny, op. 283
MOZART: C-dúr “Linzi” szimfónia, No. 36, KV 425
A mai nap
született:
1786 • Carl Maria von Weber, zeneszerző († 1826)
1899 • Ormándy Jenő, karmester († 1985)
elhunyt:
1986 • Bárdos Lajos, zeneszerző, karnagy (sz. 1899)