vissza a cimoldalra
2019-07-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11352)
A csapos közbeszól (95)

Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1324)
Operett, mint színpadi műfaj (4001)
Opernglas, avagy operai távcső... (20269)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6987)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3313)
Kedvenc magyar operaelőadók (1125)
Élő közvetítések (8021)
Pantheon (2371)
Kimernya? (3179)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1697)
Franz Schmidt (3375)
Haspók (1259)
Fischer Ádám (512)
Balett-, és Táncművészet (5842)
Bretz Gábor (129)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4517)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: fbcs
Leírás:
Honlap:
   


fbcs (9 hozzászólás)
 
 
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 69342019-07-17 13:06:54

Azért a teljesség igényéért a jegyaladási adatokat is célszerű végignézni:









Nehéz értelmezni az adatokat, mivel bele kell számítani 2013-ban az Erkel újranyitását, 2017-ben az Opera bezárását, 2018-ban a zárva tartó Opera mellett azt, hogy szeptembertől decemberig csak pár Carmina Burana előadás volt az Erkelben. Mindent figyelembe véve inkább stagnáló, jóindulattal enyhén emelkedő trendről beszélhetünk, mint drámai esésről.



Akkor mi állhat a tavaszvégi-nyár eleji előadások félháza mögött?



1. Ezek az Operába tervezett előadások voltak, a nézők egy része nem online tájékozódik, ők azt sem tudták, hogy meg lesznek tartva, illetve mikor.



2. Nem voltak bérletben - komoly kiesés, tekintve a bérletesek százalékos arányának növekedését az utóbbi időszakban.



3.Túl sok Pucccini a megalomán feszt miatt - a Tosca és a Pillangókisasszony is vitt el nézőket a kevésbé ismert Manontól.



Körülbelül ez a három tényező adta, hogy félházzal futott az egyébként elég szórakoztatóra sikerült Manon.



Tanulság: az Operaház próbálja minnél jobban tartani magát az előre kiadott műsortervezethez -ez idén már nem jön össze, First stepsre örülhetnek majd, ha félház összejön.



Tanulság2: Eiffel-műhelyház előadásait amint biztos az időpont, erősen (nem csak online) kell reklámozni, mert nehéz lesz összeszedni különben a közönséget - az ár miatt pedig célszerű a bérleteseknek akciókat hirdetni rá (amit ígérgettek is)


Eiffel Műhelyház – Bánffy terem • 782019-07-10 12:34:37

Az opera honlapján fent van a Műhelyház végleges(?) programja a következő évadra. A tervek szerint februárban nyílik meg, és onnantól meglehetősen zsúfolt a program: első ránézésre úgy tűnik, gyakorlatilag minden oda tervezett előadást megtartanak, egyedül a Mathis, a festő nem szerepel a műsoron.


Erkel Színház • 102802019-07-08 16:29:02

A 1st Steps Eiffel-műhelyházba tervezett előadásai átkerültek az Erkelbe, szept 6., 7., 8. 17.,18-án este adják. Az azért nem túl szerencsés, hog mire a műsorkalendáriumon megszárad a tinta, már műsorváltozások vannak.


modern eszement rendezesek • 2992019-04-30 00:44:59

óriási Willendorfi Vénusz vaginájába nyúló Grál-lovagokat legfeljebb polgárpukkasztásnak



Nem láttam az előadást, még netről sem (Parsifalt csak Mikó András,  szerintem (pár elemét leszámítva) elég unalmas rendezésében láttam).  De a Parsifal, szerintem sokkal inkább szól férfiről, nőről, szexualitásról, mintsem páncélos lovagokról - maga a vagina (mely elcsábítja a lovagokat), nem tűnik eszement ötletnek. Az ellopott dárda meg egyértelműen fallikus szimbólum. (de mivel nem láttam, a renddezést nem minősteném, de ha neten fellelhető, megköszönök egy linket, és nyitott vagyok a megvitatására).


modern eszement rendezesek • 2982019-04-30 00:24:04

A repertoárt lehetne bővíteni, kevésbé ismert vagy ritkán, régebben játszott operákkal, esetleg lehet keresgélni a modernek között is



Ezzel teljesen egyetértek, különösen a modernek repertoárba emelése lenne fontos (de néhány régi gyöngyszem előhalászását sem bánnám), más kérdés, a közönség mennyire lenne rá vevő (és költségigényesebb is, várható megtérülés is bizonytalanabb). Talán az Eiffel-műhelyház segít  itt, külföldön meg amúgy is jobb kicsit a kortárs operák helyzete. 


modern eszement rendezesek • 2972019-04-30 00:18:37

Számomra bizonyos értelemben a Traviata éppen a hagyományos közegében nehezen értelmezhető. Mai szemmel, utánaaolvasás nélkül nem biztos, hogy érthető a szereplők problémázása (miért is olyan fontos, hogy Violetta és Alfredo szétváljona család számára? mi is Violetta bűne? a mi korunkban ez értelmezhetetlen, és egyre vékonyabb az olyan réteg, aki klasszikusokat olvas, akinek ifj. Dumas, vagy akár Zola Párizsa ismerős közeg).

A jó rendezésnek ezeket a szakadékokat kell áthidalni. Ha kell, úgy formálni a szereplőket, környezetet (ha kell, adjanak vizuális segítséget ehhez), hogy előtanulmány nélkül is élvezetesek legyenek ezek a történetek.

Erre számomra jó példa az Anger rendezte Traviata. Érdemes megfigyelni, az első felvonásban milyen rideg, hideg és elidegenítő a környezet, mely Violetta és Alfredo egymásra találása után (zölddé váló háttér, nyugodt, madarakat ragasztgató munkás, stb.) bensőségessé, barátságossá válik.

A fentebb említett apa-fiú-nővér udvarlója konfliktus is ebben a rendezésben egyfajta felkiáltójellel szerepel, hogy itt valami furcsaság van (ami mai szemmel akkor is furcsa, legalábbis nekem, ha nincs duci, kicsit fogyatékosnak tetsző nővér).

A sokak által emlegetett Hófehérke balett is számomra legalábbis plusz,értelmező jelentéssel bír. Eleve játék a játékban, előadáson belül nézünk előadást. Hófehérke és Violetta között a kapcsolat egyértelmű, két olyan nő, akiket a pusztanőiességük miatt rajonganak körbe a férfiak (és közben itt a libretto szerinti bikás történet is rendben lejátszódik.

De visszatérve arra, mi számít eszementnek, mi nem. Kíváncsi lennék, kinek mi a véleménye a Juditha Triumphans mostani holland feldolgozásáról (Operavisionon látható). Ott a bibliai történetet a II. világháború idejére teszik, az asszírokat náci németekkel cserélik fel. Nekem előrebocsátom, tetszett, valószínű jobban, mintha a libretto szerinti korban játszódna.


modern eszement rendezesek • 2872019-04-25 23:49:11

Aláírom, a rendezéssel próbáljanak helyre rakni dolgokat (pl: Almássy-Tóth rendezte Gioconda rendezés vége: a librettó maradt, de a színen a cselekvés változott - javítva ezzel a számomra legalábbis logikátlan és a szereplők jelleméből sem teljesen fakadó végkifejletet )


modern eszement rendezesek • 2822019-04-25 00:09:29

Kicsit belefolyva a modern-klasszikus vitába, próbálok pár érvet felhozni amellett, hogy igenis kellenek a modern rendezések, akár teljes átértelmezések.



Először is a világ alapvetően megváltozott az operarepertoár zömének keletkezése óta. Az ott érthető problémák, az ott akár megbotránkoztató dolgok mostanra elvesztették élüket, vagy akár érthetőségüket is. Emiatt szükséges a hatás elérése miatt változtatni, esetleg úgy átalakítani, hogy a mostani közönség is értse (pl: Bohémélet 2.0). Ehhez kapcsolódóan a posztmodern korban, mely ha valamit nem szeret, az a pátosz, szükséges az operákból az érzelgősséget kicsit tompítani, (pl. elidegenítő effektekkel, mint az Anger-féle Traviátában a testvér, a medencecsont maszkok, vagy a madarakat ragasztgató munkás)



Másodszor a világon által játszott operarepertoár szűkös, és valljuk be, legtöbbször mi nézők is visszaköveteljük a kulcsdarabokat, ha évekig nem láthatóak. Így újítani csak úgy lehet, ha a rendezésben változtatnak. És az nem elég,  ha csak másfajta, korhű(nekk tetsző) ruhákba öltöztetik az énekeseket.



Harmadszor véleményem szerint egyre inkább elvárás (legalábbis részemről), hogy az opera az érzékszerveim és érzelmeim mellett az intellektusom is megmozgassa. Késztessen rejtvényfejtésre, olvassuk a rendezővel együtt a művet, ésmutasson új értelmezéseket, ásson mélyebbre a műben, mint azt a közönség magától tenné, és mutassa fel, mire jutott.



Negyedszer több opera librettója nem túl jó (pl: Gioconda, Lammermoori Lucia). A mostani közönség számára ezek hibái feltűnőbbek lehetnek, szükséges lehet ezek foltozása.



Nem azt mondom ezzel, hogy a klasszikusabb rendezéseknek nincs létjogosultsága, bizonyos operák jól tűrik azt (Bohémélet, Carmen, Parasztbecsület teljesen jók hagyományosan megrendezve), de a modernség teljes elvetése nosztalgikus múzeummá tenné az operajátszást, ami senkinek nem érdeke.


Erkel Színház • 97702019-03-07 12:18:10

Pár gondolatot szeretnék hozzáfűzni az Almási-féle Giocondához. Elöljáróban annyit, hogy sokakkal ellentétben nekem a rendezés összességében tetszett, habár néhány érthetetlen húzás sajnos lerontja nálam az összképet.



Elsőként a víz szerepéről, ami szerintem jól működik, illik a témához, ügyesen használják a színpadon. Persze magas labda a Velence-víz párosítás, épp ezért nem is valami eredeti, de a funkcióját itt betölti. Szűkíti a teret, nehezíti a mozgást (akár megkerülik, akár átvágnak benne a szereplők). Ez jól passzol a mű által megjelenített Velence világához, az ármányokhoz, beteljesületlen és elérhetetlen vágyakhoz, az egymástól elidegenedett emberek világához.



A színpadkép esztétikus, jól néz ki, a jelmezeket a díszletekkel együtt a pasztellszínek uralják. Örömteli ilyet látni néhány szembántó díszlet után (pl: Lammermoori Lucia ).

Jó az, ahogy a már említett sötét tónust néhány finom utalással fejezi ki a rendező. Ilyenek az égő ember a második felvonás végén, illetve a falból folyó vér az utolsóban, kiegészítve a librettó alapvető ilyen irányú utalásaival, mint a vízben talált holttestekre utalások, a vak asszony megégetését követelő tömeg, stb. (szemben La Monnaie-ben bemutatott rendezéssel, ahol a társadalom sötétsége az egész darab folyamán végig a szemünk előtt van). Ehhez a megnyugtatóan kellemes háttér jó kontrasztot biztosít.



Ami viszont talán a rendezés talán legnagyobb erénye, hogy a darab társadalmát nem egysíkúan ábrázolja. Nem jók és rosszak vannak benne. Mindenki egyszerre gyilkos és áldozat, elnyomó és elnyomott. Gioconda a legnagyobb áldozatot vállalja végül, de előtte feladja Laurát és Enzót, sőt Laurát kis híján meggyilkolja, majd lelövi Barnabát. Enzo megvédi a vak asszonyt, de a hajó lángragyújtásánál emberéleteket áldoz fel (itt fontos lelemény a színpadon végigfutó lángoló ember). Barnaba több gonosztetteket elkövet, de végül őt is átverik és meggyilkolják (igen, az átírt befejezés illik a világkép koncepciójába). Egyedüliként Laura áll kívül ezen a világon, épp emiatt viszont egyértelműen ő is a legvédtelenebb (Giocondának segítői vannak, búvóhelyei, Laura mit tehet a második felvonás után? Visszasomfordál a férjéhez).



Néhány dolgot viszont nem igazán tudok hova tenni.



Legsúlyosabb hibának a darab felesleges csonkítását érzem. Miért volt ez jó? Annyira nem hosszú, hogy ez indokolt lenne, néhány kisebb húzást leszámítva a dramaturgia sem kényszerítette erre a rendezőt. Akkor mégis miért?



Szintén hiba, hogy az órák táncát egyáltalán nem integrálták bele a darabba. Ott van, de minek? Mi szerepe van? Látványos, de ennyi erővel kb. bármilyen balettdarab lehetne benne.



Végül néhány kisebb koncepciótlanság. Ilyenek a törpék. Mi szükség volt a szerepeltetésükre? Értem, groteszkek. De a darabban semmi más nem groteszk, sőt, eléggé komolyan veszi magát. Akkor minek a kis emberek (a La Monnaie groteszk elemekkel teleszórt rendezésébe sokkal inkább illettek volna)?



Igazából nem zavart, de a 4. felvonás hóesését/konfettijét/hamu pernyéjét sem éreztem indokoltnak.


   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Hagyományok Háza

Középdöntő - III. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny

18:00 : Budapest
Deák téri evangélikus templom

Mekis Péter (orgona)
"Orgonák éjszakája"
Orgonaest és orgonabemutató rekordkísérlettel.
Igehirdetés – Cselovszky Ferenc
PACHELBEL: F-dúr ária és variációk
BUXTEHUDE: g-moll prelúdium BuxWV 163
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada
BÖHM: Freu dich sehr o meine Seele – partita
MEKIS PÉTER: Improvizáció

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

"Organ & Choir"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alina Ibragimova, Vilde Frang, Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Kokas Katalin, Lars Anders Tomter (brácsa), Enrico Bronzi, Maximilian Hornung (gordonka), Knut Erik Sundquist (nagybőgő), Davidovics Igor (lant), Dinyés Soma (csembaló), Dejan Lazic (zongora), Vecsei H. Miklós, Tompos Kátya (narrátor), A Fesztiválakadémia művészei és növendékei (művészeti vezető: Kokas Katalin)
"Fesztivál Akadémia Budapest"
REBEL: Káosz
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D. 667
RIDOUT: Ferdinánd, a bika
VIVALDI: „A négy évszak” hegedűversenyek, op. 8/1–4

20:00 : Budapest
Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Vittorio Grigolo
Magyar Állami Operaház Zenekara
Vezényel: Héja Domonkos
"Operagála"
17:30 : Kapolcs
Művészetek völgye

Zemlényi Eszter (szoprán), Kéry Tamás (zongora)
PERGOLESI: L'Olimpiade: Aristea áriája - Tu me da me dividi
HÄNDEL: Giulio Cesare: Cleopatra áriája - Piangero la sorte mia
VERDI: Falstaff: Nanetta áriája - Sul fil d'un soffio etesio
DOHNÁNYI: Cascades 3'
DONIZETTI: Don Pasquale: Norina áriája - Quel guardo il cavaliere
VERDI: Un ballo in maschera: Oscar áriája - Volta la terrea illetve
MOZART: G-dúr variációk az “Unser dummer Pöbel meint” kezdetű dalra, Gluck “Mekkai zarándokok” c. operájából.
DONIZETTI: Linda di Chamounix: Linda áriája - O luce di quest'anima"

19:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

19:00 : Martonvásár
Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ

Fejérvári Zoltán (zongora)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar
vezényel: Halász Péter
"Beethovennel a szabadban II."
Egmont-nyitány, op. 84
III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
VIII. (F-dúr) szimfónia, op. 93

19:30 : Vácrátót
MTA Nemzeti Botanikus Kert

Musica Sonora Kamarazenekar

20:00 : Balatonalmádi
Vörösberényi református templom

Szokos Augusztin és a Budapest Bach Consort
XVIII. századi hegedűszonáták

20:00 : Szeged
Szent Rókus templom

Somogyi-Tóth Dániel (orgona)
Csősz János (trombita)
Kodály Filharmónia Debrecen kamarazenekara
"Orgonák éjszakája"
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 4.
BACH: d-moll toccata és fúga, BWV565
TELEMANN: Hősi indulók – részletek
HÄNDEL: Vízizene, Tűzijáték – szvit – részletek
HÄNDEL: F-dúr orgonaverseny, op. 4. No. 5.

21:00 : Szombathely
Sarlós Boldogasszony Székesegyház

Szamosi Szabolcs (orgona), Vizin Viktória, Horváth István (ének)
"Orgonák éjszakája"

22:00 : Pécs
Pécsi Bazilika

Kovács Szilárd (orgona), Kuti Ágnes (szoprán), Benke József (tenor)
"Orgonák Éjszakája"
KOVÁCS SZILÁRD: Intrada (2019)
GOUNOD: Parce Domine és Ave Maria
BACH: d-moll Toccata és fúga, BWV 565
BIZET: Agnus Dei
FRANCK: Ave Maria
KOVÁCS SZILÁRD: Változatok egy magyar népénekre (2005)
ARIEL RAMIREZ: Kyrie és Agnus Dei a Missa Criollából
FARKAS FERENC: Régi magyar táncok
A mai nap
született:
1927 • Michael Gielen, karmester († 2019)