vissza a cimoldalra
2019-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4186)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61446)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11308)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3803)
Élő közvetítések (7680)
Pantheon (2294)
Abbado – az ember (154)
A nap képe (2121)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3085)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1571)
Franz Schmidt (3262)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1267)
Jonas Kaufmann (2345)
Momus-játék (5592)
Erkel Színház (9629)
Balett-, és Táncművészet (5595)
Lisztről emelkedetten (938)
Rost Andrea (2037)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (811)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: szenszansz
Leírás:
Honlap:
   


szenszansz (6 hozzászólás)
 
 
Házy Erzsébet művészete és pályája • 44122019-01-08 18:25:00

AZ ÉVSZÁZAD MANONJA – egy elrontott Házy-könyv



Objektíven a könyvről után: Szubjektíven a könyvről



1. Tényleg Házy Erzsébetről szól ez a könyv, vetődött fel bennem a gondolat a végén? A bevezetőben, kissé előre tolakodva a szerző és a fotós kapja a főszerepet, a befejezésben a szerző által létrehozott helyi énekversenyé a reklámfelület. (15 oldalnyi Mezey Béla fotós visszaemlékezése, sok ide nem való, Házyhoz semmi köze részlettel. 5 oldalnyi az aktuális énekverseny eseményei, s kit fog ez érdekelni már a jövő évben? És a felkért visszaemlékezők 52 oldalnyi anyagából az egyharmad, ami még elmegy e könyvben, a többi érdektelen, semmitmondó.) Ezek közé vannak beékelve Házy művészetének egyes fejezetei. Úgy tűnik nekem, hogy egy ismert operaénekes neve, az csak ugródeszka lenne egy sokadik énekverseny reklámozásához.



2. Hiába egy ismert fotós, mondhatni e könyv egyik szerzője, nagyon vegyes és hiányos a képanyag aláírása. Zeneszerző, opera címe, a szerep neve, partnerek a képen, évszám - ez a sorrend lenne, de rengeteg a hiány e téren. Főleg Házy Erzsébet képen látható partnereit nem sikerült beazonosítani. (Még a jellegzetes, közismert Melis Györgyöt sem.) Gondolom, a hála jele a sok képért, hogy a fotós neve mindenhol vastagítva, jól ki van emelve. És a többi fotónak nincs szerzője, tulajdonosa?



3. Gyakran egy Házy szerepről csak annyi tudunk meg: ekkor és ekkor volt a bemutató, ezt énekelte benne és kész. Oldalakat kellet volna írni és képeket betenni például Cocteau-Poulenc „Az emberi hang” című televíziós felvételéről, amiben a Manon mellett Házy élete egyik csúcsteljesítményét nyújtotta. És számtalan kritikát feleleveníteni arról, hogy az új magyar operák bemutatásában milyen fontos szerepe volt. Nincsenek következetesen bemutatva Házy híres szerepei a korabeli zenei sajtó tükrében, innét-onnét kikapkodva csak bizonyos írások.



4. A könyv szerzője alkalmanként kiszól a könyvből, megjegyzést tesz, véleményt formál erről-arról. Lehet így is, ilyen volt I. Horváth Ágnes könyve, a címében is jelezve: „szubjektív, csapongó írói gondolatok, bevillanó képek”. Vagy lehet csak fotók alapján, egy-két mondatnyi idézettel, kronológiai sorrendben bemutatni egy művész pályáját. Ilyen volt Bartók Gergely „Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében” című könyve. Az előbbi 2002-ben, az utóbbi 2012-ben jelent meg, sajnos már nem kaphatóak, én is csak kölcsönben láthattam.(Itt jegyezném meg, hogy ezek szerint nem Klemen Terézia - kiadási év nélküli - könyve az első és hiánypótló mű a Házy-irodalomban.)



5. Mi marad e könyvről meg bennem? Szinte alig van olyan oldal, amire nem lenne igaz, hogy: vagy hibás vagy téves vagy hiányos vagy felesleges. És a néha pletykaszintű, magánéleti válságok sem kellenének, hogy kísérői legyenek az utókor számára az ő nagyszerű művészetének.



Sajnálatos, hogy egy művészre bármilyen szakadt ruhát rá lehet adni így utólag. Ez a szakadt ruha: a megalapozott tudás hiányából fakad, csakis ezzel van a baj és nem a „szép könyvvel.” Sajnálatos, hogy ebben az országban már bármilyen trehány munkát el lehet nézni, el lehet hallgatni és még védelemre is szorul némelyek szerint.



Maradjanak csak meg a hangfelvételek, a gyönyörű fényképek és a hajdani operai élmények Házyról, és feledjük el ezt a könyvet.



Nekem ez az igazi Házy Erzsébet, az igazi Manon:



„Sola, perduta, abbandonata… ,…ah! sola abbandonata, io la deserta donna!”   „Le mie colpe travolgerá l’oblio…ma l’amor mio …non muor…”



„Árván a dermesztő magányban,…elhagyottan, árván, nyomorult, gyönge asszony!” „Minden bűnöm eltűnik majd a sírban, de szerelmünk örök…”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44092019-01-08 15:25:50

 



AZ ÉVSZÁZAD MANONJA – egy elrontott Házy-könyv



Előzmény.



Az Erkel Színházban jártam az ünnepek előtt egy Bohémélet előadáson. A szünetben nézelődtem az operashopban. Kezembe akadt egy Házy Erzsébetről szóló könyv.(Klemen Terézia: Az évszázad Manonja.) Éppen egy Bohémélet-képnél nyitottam ki. Tévesen volt az énekes megnevezve a képen (Aragall helyett Carreras), akit meg feltüntettek, annak helytelenül lett leírva a neve (Carerras). Beleolvastam az előszóba, ahol az Operaház volt főigazgatója, Szinetár Miklós két operaházi művész nevét is rosszul írta le (Réty József~Réti József; Nádasdi Kálmán~Nádasdy Kálmán). Ismerőseim egyikétől sikerült kölcsön kapnom a könyvet. Íme , amiket találtam benne. Íme, hogy „ilyen” operás könyvet is árulnak  az Erkel Színházban.



Objektíven a könyvről




  1. Művésznevek, amiket nem sikerült helyesen leírni.



…ahogy írva van a könyvben: Réty József, Nádasdi Kálmán, Ferecsik János, Sas Szilvia, Poulanoc, Shubert, Borisz Kristoff, Matio del Monaco, Simándi József, Leonard Berstein, Fischer Anni, Koltai Valéria, Radnay György, José Carerras, Bene József, Sólyom Nagy Sándor;



…és ahogy kellett volna: Réti József, Nádasdy Kálmán, Ferencsik János, Sass Sylvia, Poulenc, Schubert, Boris Christoff, Mario del Monaco, Simándy József, Leonard Bernstein, Fischer Annie, Koltay Valéria, Radnai György, José Carreras, Dene József, Sólyom-Nagy Sándor




  1. Művek címei, amelyeket nem sikerült helyesen leírni.



.…ahogy írva van a könyvben: Csajkovszkij: Pikk dáma, Verdi: Álarcos bál, Lehár: Vígözvegy, Wagner: A nibelung gyűrűje, Puccini: Mannon Lesquat, Puccini: Pillangó kisasszony vagy Pillangókisannyony, Verdi: Othelló, Kálmán: Csárdás királynő, Lehár: Cigány-szerelem, Debussy: Pelleas és Melisande, Puccini: A nyugat lánya, Strauss: Ariadné Naxosz szigetén, Mozart: Figaró házassága, Offenbach: Gerolsteini kaland;



…és ahogy kellett volna: Csajkovszkij: A pikk dáma, Verdi: Az álarcosbál, Lehár: A víg özvegy, Wagner: A Nibelung gyűrűje, Puccini: Manon Lescaut, Puccini: Pillangókisasszony, Verdi: Otello, Kálmán: Csárdáskirálynő, Lehár: Cigányszerelem, Debussy: Pelléas és Mélisande, Puccini: A Nyugat lánya, Strauss: Ariadne Naxos szigetén, Mozart: Figaro házassága, Offenbach:  A gerolsteini nagyhercegnő;



Ráadás:  ”Donna Anna áriája a Don Juanból”(43. old.) a dráma az Juan, az opera az Giovanni.



Szomorú, hogy a legtöbbször Puccini Manonját nem sikerült helyesen leírni a könyvben.



És egyéb, rosszul leírt dolgok: Szegedi ünnepi játékok=Szegedi Szabadtéri Játékok; Beyreuth=Bayreuth (a wagneri szentély!); Voganova Akadémia=Vaganova Akadémia (a balettiskola); New York híres Metropolitája=New York híres Metropolitan-ja (az operaház, a Met)



2. „… legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott minden fellépéséből, alakításai érzékiségtől átfűtött, szubjektíven teljesen átlényegített énekszólamok vagy szenvedélyes színpadi játékok voltak.” (24. old.) Hosszan lehetne elemezni e mondat tartalmát, de csak ennyit most: Mimi is, Tatjana is, Liza is, Ofélia is, Szonja is érzéki nőalakok voltak?



3. „…Glavary Hanna, a varróleányból lett, igaz szerelemre vágyó párizsi milliomosnő.” (33. old.) A magyar nyelvű Lehár-operett irodalomban nem találtam a varróleány múltra való utalást. Párizs, mint helyszín az stimmel. Ki is, mi is ez a víg özvegy? Mi?Mi?



4. „A Nyugat lánya különleges a Puccini-operák között, hisz vígopera, amely nem torkollik véres tragédiába.” (38. old.) Egy másik lány, Donizetti „Az ezred lánya”, az a vígopera (opéra comique).



5. „1969 őszén, pontosabban október 19-én az Operaház ismét egy új magyar opera bemutatását tűzte műsorra, melynek zeneszerzője Szokolay Sándor volt, az opera pedig a Hamlet, ahol Házy művésznő Ophélia szerepét énekelte. Szerintem most 2017-ben kívülállóként nyugodtan megállapíthatom, hogy ez már teljes mértékű kihasználása volt egy művésznek, egy operai hangnak, mert a következő újkori operabemutató 1969. október 26-án volt: Petrovics Emil zeneszerzőt Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című műve ihlette a mű megírására, melyben Házy Erzsébet Szonja szerepét kapta meg és énekelte el remekül.”(45. old.)



Először is: nincs az az operaház, amelyik egy héten belül két új, kortárs opera ősbemutatóját le tudná vezényelni - meg nincs is értelme. A Hamlet opera bemutatója ugyanis egy évvel (és nem egy héttel) korábban volt, 1968-ban! Másodszor: téves adatokból csak téves következtetés vonható le. Szerintem éppen az ellenkezője az igaz: Házy művészetét oly nagyra becsülték, hogy számtalan kortárs magyar opera ősbemutatóján a főbb szerepet énekelte. (Szokolay: Vérnász, Hamlet; Petrovics: Bűn és bűnhődés, Lysistraté; Mihály András: Együtt és egyedül)



6.  Amúgy a Manon Lescaut magyarországi bemutatója sem 1939. március 17-én volt, mint a könyvben írják (26. old.), hanem 1894-ben, már 1 évvel az olaszországi bemutató után.



7. Angol csemegék (ahogy van és ahogy kellene): Puccini „Lady Butterfly”=Madama Butterfly; Wagner „The Master-Singers of Nuremberg”=The Mastersingers of Nuremberg; role Ophée=role Ophelia; Kossuth-winning=Kossuth Prize. És  még egy mondat Házyról: „…she was nicknamed the Hungarian Callas”  Úgy tudom, csak egy magyar énekesnőről írták azt, hogy ő az új Callas, ez pedig Sass Sylvia volt. (És itt jegyzem meg azt, amit a 112. oldalon olvasni, hogy Házy világhírű szopránénekesnő volt. Sajnos csak a német nyelvterületen volt ismert.)



8. „Te vagy a magyar Marilyn Monroe, sőt még túl is teszel rajta, mert az énekművészeteddel több vagy – vallották róla többen is.” (az éneklő magyar Monroe? Jajj!)



„…bármilyen műfajt is vett repertoárjára, az mindig siker volt, mert mindent beleadott, még a sejtjei is zenével voltak telítődve, még a szeplők is hangjegyekké váltak a testén éneklés közben.” (az éneklő szeplők? Jajj!)



folyt. köv. - Szubjektíven a könyvről


Erkel Színház • 95132018-12-29 10:10:36

Most csak röviden szeretnék viszont választ a Sass-Toscákról és a Házy-könyvről.




  1. Sass-Toscák (zárójelben a tenorista): 1975. május (J. King), 1976. február (Pálos), április (Aragall), szeptember (Karizs ), október (Pálos), 1977. április (Róka) – gimnazistaként csak ezeket írtam fel, aztán ott vannak későbbiekben a Kelen Péterrel énekelt sikeres esték. Valóban nemcsak néhány Toscát énekelt.

  2. A Bohémélet szünetében a Bohéméletes képre csak futtában leltem rá. A facebook-on az ismerőseim ismerőseinek az ismerősét is kértem, ha valaki látta vagy megvan neki a Házy-könyv, üzenjen.(Fontos, hogy én csak arról írok, amit személyesen láttam és hallottam. Való igaz, a könyv írójának a nevét rosszul jegyeztem meg, nem Kelemen.) Egyébként már jött üzenet ismerőstől: az újévben kézbe vehetem a könyvet hosszabban is. De sajnos a következőket írta nekem: e magánkiadású könyv tele van nemcsak sajtóhibákkal, hanem tárgyi tévedésekkel is, szerinte egy méltatlan kiadvány az Operaház nagyszerű művészéhez. 37. oldal: megerősítve, amit láttam: téves a képaláírás és hibás a másik tenorista nevének írása. Előzetesnek küldtek két sort a könyvből. 38. oldal: „A Nyugat lánya különleges a Puccini-operák között, hisz vígopera, amely nem torkollik véres tragédiába.” (Tessék, most éppen lehet látni ezt a kacagtató operát az Erkelben!) 29. oldal: „Házy Erzsébetet pedig az évszázad Mannonjának nevezték.” …és jelezték, hogy ez a „Mannon” végig kísért a könyvben. Ezt az emblematikus és a könyvcímben is olvasható Házy szerepet azért helyesen kellene leírni.(Mit szólna a magyar nép egy díszkiadású Petőfi Nemmzeti dalhoz?)



Végezetül: ha megkaptam és átolvastam Az évszázad Manonja könyvet, akkor fogok legközelebb jelentkezni e témában. (Annyi operaszakértő van állítólag, miért nem segített valaki e könyv összeállítójának?)


Erkel Színház • 95092018-12-28 19:08:36

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Harmadik nem várt kellemetlenség.



A Bohémélet első szünetében arra is volt időm, hogy az operashop-ba benézzek. Nyílván az máshol is így van, hogy mindenféle nem operás, nem zenei souvenireket is árulnak. Dicséretes, hogy sok opera DVD található, de talán több CD is lehetne ebből a műfajból. (Vagy csak a szűkös helyen a tömegben én nem láttam meg őket?) Néhány könyvet is találtam, belelapozgattam fotóalbumokba. Ilyen véletlen ritkán van, hogy a Házy Erzsébetről szóló képes könyvben éppen egy Bohémélet fotón akadt meg a szemem: vagyis fennakadt, mivel a képen Mimi szerepében Házy művésznő Giacomo Aragall társaságában látható, ellenben a képaláírás Carerras-t – így leírva! - említi.(Vele is énekelt Házy a későbbi években valóban, ott voltam én is, ez volt Carreras első budapesti fellépése.) Még arra volt időm, hogy az előszóba beleolvassak, mivel se a kiadóról, se a kiadása évéről nem igazán találtam semmit se elől, se hátul. Ha jól emlékszem, Kelemen Terézia a szerző. Az előszót Szinetár Miklós, volt operaházi főigazgató jegyzi. Itt jött még egy megdöbbenés: Réty József, akit ő említ, az Réti József kiváló tenor.(Egyébként Nádasdy Kálmán nevét sem sikerült jól leírni.) Gondoltam a második szünetben ezeket gyorsan lefotózom magamnak, de sajnos - és furcsa módon-  az operashop már nem volt nyitva a közönség előtt. De ismerősömnek meghagytam ezt a feladatot, ha lesz kép, mellékelem őket. Mégiscsak úgy gondolom, egy operaházban, egy operakiadványban azért illene a neves művészeik nevét pontosan leírni.


Erkel Színház • 95062018-12-28 13:47:51

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Második nem várt kellemetlenség



A Puccini-évad keretében az Operaház egy kis kiállítást is rendezett az előcsarnokban.(Megjegyzendő, hogy büféket és bárasztalokat telepíteni a bejárati előtérbe nem egy szerencsés dolog, nagyon zsúfolttá és járhatatlanná válik a szünetben ez a terület.) A felállított mobil paravánokon Puccini művek operaházi előadásaiból vannak fényképek bemutatva.(Nem mindegyik operájának a képanyagát sikerült jól megnéznem, lévén, hogy volt olyan kiállítási rész, ahová egy bárasztal volt betolva, mellette kávézó vendégekkel – és hát őket nem lett volna ildomos félretolni, hogy én fényképeket szeretnék nézegetni.) A „Tosca” című fejezetet jól áttanulmányozhattam, amúgy is ez a legkedvesebb Puccini operám. És itt ért az a kellemetlen szembesülés azzal a  ténnyel, hogy az elmúlt 50 év legnagyobb és legszenzációsabb magyar operaházi Toscájáról egyetlen fénykép sem található. Sass Sylvia ő, a legtöbbször ezt a szerepet énekelte. Gondolom, akik hallották öt anno a 70-es, 80-as években, ezt csak megerősíteni tudják: kevés énekesnő volt nálunk, akit e szerepében már a bejövetelekor is (a kinti „Mario! Mario!” elhangzása után) megtapsoltak. Mert olyan nagyszerű operadíva volt Ő! Kár, hogy erre nincs már emlékezet a jelenlegi Operaházban.



(folytatás később: harmadik nem várt kellemetlenség)


Erkel Színház • 95052018-12-27 12:19:04

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Első nem várt kellemetlenség.



A Karácsony előtti Bohémélet előadás ünnepi  lett azért is, mivel Puccini születésnapjáról is megemlékezhettünk. Mielőtt felcsendült volna az opera zenéje, egy Puccini-dal és egy opera-főigazgatói beszéd hangzott el. Aztán a klasszikus szépségű díszletek között, vegyes teljesítményű énekesekkel lezajlott az előadás. (Megjegyzendő, már az elején beígértek egy meglepetést is a végére.) A tapsrend egy pillanatában, amikor az összes szereplő a függöny előtt hajlongott, a tenorista – zenekari kísérettel – rázendített a „Nessun dorma”-ra. Huhh! Hogy jön ez ide? Hiszen percekkel ezelőtt volt csak, hogy Mimi kilehelte a lelkét, Rodolfo sírva borult melléje, szívszaggató zene szólt, a közönség lelke is könnyezett – majd a tenorista Mimi képébe énekli, hogy „Senki sem alhat” (pedig ő szegény már az örök álomban van.) Így lehet egy négyfelvonásos operát agyoncsapni, hatástalanítani. A  „katarzis”-ról úgy látszik, nem mindenki hallott! Ritka rendezői, dramaturgiai baklövés! Az előadásról Tv felvétel is készült, ha vágatlanul leadják, mindenki élvezheti. És ehhez jött a közönség döbbenetes reakciója: a la tenore Pavarottti  - őrjöngő tapsvihar a ráadás végén, mintha a nagy tenor arénakoncertjén lennénk. Na a cirkusz megvolt! Kenyér az meg –folyékonyan – a színház előtti forralt boros bódékban megvehető.



(folytatás holnap: második nem várt kellemetlenség)


   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Szent István Bazilika

Virágh András (orgona)

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Perényi Miklós (cselló)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Magyar est
LISZT: Les Préludes – szimfonikus költemény
DORÁTI: Csellóverseny
KODÁLY: Színházi nyitány
KODÁLY: Marosszéki táncok

19:00 : Budapest
Óbudai Társaskör

Závodszky Magdolna (hegedű), Botos Veronika (brácsa), Baráti Eszter (gordonka), Csongár Péter (klarinét), Dallos Erika, Ruth Cochen (zongora), Balga Gabriella (ének)
Az est házigazdája: Tóth Endre, zenetörténész
Dal prózában - Kamarazenei koncert Babits Mihállyal
MOZART: G-dúr szonáta, K. 301
KOVÁCS ZOLTÁN: Két dal Dsida Jenő versére – Ősz, Tavaszi ujjongás
STAMITZ: B-dúr koncert két klarinétra, No. 4
BRUCH: 4 darab klarinétra, brácsára és zongorára, op. 83/2, 5, 6, 7
GRIEG: c-moll szonáta hegedűre és zongorára, op. 45
MOZART: Kegelstatt trió, K. 498
VAJDA JÁNOS: Trió

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Igor Levit (zongora)
Bécsi Filharmonikusok
vez.: Michael Tilson Thomas
IVES: Szimfónia: New England-i ünnepek - II., Háborús hősök emléknapja
BEETHOVEN: c-moll zongoraverseny, Op.37
BRAHMS: II. (D-dúr) szimfónia, Op.73

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Párhuzamok III./1.
19:00 : Nyíregyháza
Móricz Zsigmond Színház

Operát az Operából! - Belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Tatabánya
Jászai Mari Színház

Tatabánya Város Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Román Géza
BEETHOVEN: Leonora nyitány
DVOŘÁK: IX. Új Világ szimfónia
KODÁLY: Galántai táncok

19:30 : Pécs
Kodály Központ

Szutrély Katalin (szoprán), Bernhard Berchtold (tenor), Kovács István (basszus)
Orfeo Zenekar, Purcell Kórus
Vezényel: Vashegyi György
HAYDN: Az évszakok, Hob. XXI: 3
A mai nap
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)