vissza a cimoldalra
2019-10-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4397)
Balett-, és Táncművészet (5893)
Élő közvetítések (8196)
Kimernya? (3244)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4587)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3454)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7226)
Jonas Kaufmann (2413)
Momus-játék (5751)
Plácido Domingo (911)
Erkel Színház (10330)
Erkel Ferenc (1065)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1779)
Franz Schmidt (3435)
Simándy József - az örök tenor (631)
Lisztről emelkedetten (961)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: szenszansz
Leírás:
Honlap:
   


szenszansz (11 hozzászólás)
 
 
Házy Erzsébet művészete és pályája • 45622019-09-23 17:38:13

Ismét lezajlott a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny : idézetek az eseményről szóló egyik cikkből:



„Házy Erzsébet az opera és az operett műfajban nemzetközileg is ismert és elismert művész volt. Rendkívül sikeresen képviselte hazáját a határokon túl is, Európa majdnem minden országában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliában is fellépett.” A „magyar Callas":A barátai és kollégái által csak Böbének becézett énekesnő született díva volt, Maria Callaséhoz hasonló sorssal, nem véletlenül kapta a „magyar Callas” jelzőt.”„Mindörökre megmaradt attraktív megjelenésű dívának, „szőke bombázónak”, az opera és operett csillagának."                                                                                    „Az ő utódját keresik a szervezők most már évente.”



Ismét sikerül e méltatlan, nem igaz sorokkal embereket elkábítani, akik tényleg nem ismerik Házy Erzsébet igazi egyéniségét, sorsát, pályáját, művészetét.



Nem kéne keresni az utódját!


Moldován Stefánia • 562019-09-05 12:06:43

Az előadó művészet – még a szuper technikák világában is – nagyon mulandó, ezt tudjuk. Ezért fontos még a művész életében az ő segítségével, az ő dokumentumaival és a kortársak személyes élményeivel is összegyűjteni az „anyagot” egy énekesi pályáról.



Megjegyzések az elmúlt időszak Moldován-megemlékezéseihez.  Moldován Stefánia és Mario del Monaco. Kettejük kapcsolata nem olyan szenzációs, hiszen csak egyszer szerepeltek együtt az Otello-ban. (persze nem a Sámson és Delilában.) Magyar énekesnők közül Komlóssy Erzsébet az, aki többször is partnere volt Monacónak. (Gimnazistaként még jegyem is volt arra a Carmen-re, amelyben ismét együtt szerepeltek volna. Csak az utolsó héten del Monaco lemondta Don José szerepét, és lett a Bajazzók-fellépése.) Ezért is jó, ha vannak/lesznek olyan tartalmas összeállítások, mint például Komlóssy-monográfia. Dicséretes lesz, ha Moldován Stefániáról is készül emlékkönyv.



Ha már del Monacóról volt szó, aki a világ tán legjobb Otellója volt. Az Operaházban volt egyszer egy ” hétköznapi” Otello előadás – fiatalon személyesen ott voltam - ami után egy órán át tapsolt a közönség. Az akkori Film Színház Muzsika című újságban is (Dalos László tollából) megjelent az előadásról írás. Simándy József és Moldován Stefánia volt ezen este nagy párosa. Ilyen ihletett, szép előadás ritkán adódik egy színház életében. És Moldován Stefánia – aki bizony változó színvonalú fellépéseket is produkált – a legnagyobb énekesnők formáját hozta. Ekkori Desdemonája Tebaldiéval volt mérhető.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 617122019-06-07 09:04:20

Az Operaház jelenlegi sok "problémája" mellett, időnként a múlt dicsőségéből is lehet erőt, reményt meríteni. A magyar operajátszás nagy alakjairól - anyagiak és akarat függvényében - jelentek/jelennek meg a művészetüket bemutató könyvek, hangfelvételek. Az internet viszont már lehetővé teszi az olcsó és szélesebb körben elérhető publikációkat is. A Parlandó zenepedagógiai folyóirat 2019. évi 3. számában jelent meg egy száz oldalas tanulmány Komlóssy Erzsébetről. Az eddigi legteljesebb írásmű, ami az ő pályájáról megjelent. Érdemes ezt átolvasni - aztán előszedni  néhány Komlóssy-felvételt és újra hallgatni.



https://www.parlando.hu/2019/2019-3/Komlossy_Erzsebet.pdf


Erkel Színház • 98882019-04-09 11:02:38

Nem az opera van válságban, hanem a munkatársainak a tudatlansága kerül most már állandóan felszínre. Ugye emlékszünk a Verdi Turandotjára? (Ne is mentegessük, hogy ez sajtóhiba volt!) Itt van ifj. Johann Strauss: A Nyugat lánya című műve. Szegény Szinetár-bérlet, hogy így fókuszba került! (És szegény "nyugat lánya" ! - talán kevesen tudják, de anno megjelent egy Házy-könyv Klemen Terézia tollából, aki meg ezt a Puccini-operát egyenesen VÍGOPERÁNAK tartja.) Szóval se a pontos szerzőt, se a tartalmat már nem sikerül egyes opera hozzáértőknek meghatározni manapság.



Jut eszembe a címről még: Poulenc operája az nem "A kármeliták" , hanem "A karmeliták párbeszédei". Eme szerző másik művét (Az emberi hang) sem így neveznénk:" A hang" című operája.



Mindezek az Operaház meghírdetett bérleteiről jutottak eszembe.És az is, hogy Leblanc Gergely balettművész bérletében egyetlen balett sem szerepel.És az is, hogy a Lukács Gyöngyi-bérletben egy Gioconda előadás is van - nem inkább énekelnie kellene ezt abban a bérletben? 



És mit kezdjünk a sok, ismeretlen művészről elnevezett bérlettel? Nem lennének régi nagyok, akik évtizedekig tényleg szolgálták a magyar operaházat!?


Edita Gruberova • 30702019-02-14 09:27:59

Egy operaelőadás és egy shoppingolás az Erkelben



A karácsonyi - gyengus- Bohémélet előadása után ismét elmerészkedtem az Erkelbe.



1.Mi kell - végre egy - jó előadáshoz? Mert a 13-i Lucia az ilyen lett. Egy jó karmester, aki megfelelő ritmus ad az operának, le tud nyomni jó olasz operai finálékat,  például aznap este: P. Valentovic. Egy jó formában lévő zenekar, kórus és elfogadható teljesítményű magyar énekesek. És egy egyéniség, aki bejövetelével is feszült légkört teremt,akinek kisugárzása van, aki a pályafutása vége felé - még ebben a hangi állapotában is  - tud VALAMIT, egy GRUBEROVA. Tényleg nagy egyéniség!



2. Hogy az Erkel Színház megint produkáljon valamit keserűt nekem: az év végi ottjártamkor az operashopban láttam egy borzalmasnak nevezhető könyvet Házy Erzsébetről, Az évszázad Manonja címmel. Most vettem volna egy CD-t, szintén Házyval, a megjelentetett Monteverdi Poppeát, az Operaház kiadását. Ezt nem lehet OTT kapni! (A magánkiadású szakmaiatlan könyvet, azt bezzeg igen.) És persze a második szünetre - nagyon jó üzleti érzékkel !- már megint zárva az operashop...!



Na mindegy, végül is Gruberova mindent vitt! 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44122019-01-08 18:25:00

AZ ÉVSZÁZAD MANONJA – egy elrontott Házy-könyv



Objektíven a könyvről után: Szubjektíven a könyvről



1. Tényleg Házy Erzsébetről szól ez a könyv, vetődött fel bennem a gondolat a végén? A bevezetőben, kissé előre tolakodva a szerző és a fotós kapja a főszerepet, a befejezésben a szerző által létrehozott helyi énekversenyé a reklámfelület. (15 oldalnyi Mezey Béla fotós visszaemlékezése, sok ide nem való, Házyhoz semmi köze részlettel. 5 oldalnyi az aktuális énekverseny eseményei, s kit fog ez érdekelni már a jövő évben? És a felkért visszaemlékezők 52 oldalnyi anyagából az egyharmad, ami még elmegy e könyvben, a többi érdektelen, semmitmondó.) Ezek közé vannak beékelve Házy művészetének egyes fejezetei. Úgy tűnik nekem, hogy egy ismert operaénekes neve, az csak ugródeszka lenne egy sokadik énekverseny reklámozásához.



2. Hiába egy ismert fotós, mondhatni e könyv egyik szerzője, nagyon vegyes és hiányos a képanyag aláírása. Zeneszerző, opera címe, a szerep neve, partnerek a képen, évszám - ez a sorrend lenne, de rengeteg a hiány e téren. Főleg Házy Erzsébet képen látható partnereit nem sikerült beazonosítani. (Még a jellegzetes, közismert Melis Györgyöt sem.) Gondolom, a hála jele a sok képért, hogy a fotós neve mindenhol vastagítva, jól ki van emelve. És a többi fotónak nincs szerzője, tulajdonosa?



3. Gyakran egy Házy szerepről csak annyi tudunk meg: ekkor és ekkor volt a bemutató, ezt énekelte benne és kész. Oldalakat kellet volna írni és képeket betenni például Cocteau-Poulenc „Az emberi hang” című televíziós felvételéről, amiben a Manon mellett Házy élete egyik csúcsteljesítményét nyújtotta. És számtalan kritikát feleleveníteni arról, hogy az új magyar operák bemutatásában milyen fontos szerepe volt. Nincsenek következetesen bemutatva Házy híres szerepei a korabeli zenei sajtó tükrében, innét-onnét kikapkodva csak bizonyos írások.



4. A könyv szerzője alkalmanként kiszól a könyvből, megjegyzést tesz, véleményt formál erről-arról. Lehet így is, ilyen volt I. Horváth Ágnes könyve, a címében is jelezve: „szubjektív, csapongó írói gondolatok, bevillanó képek”. Vagy lehet csak fotók alapján, egy-két mondatnyi idézettel, kronológiai sorrendben bemutatni egy művész pályáját. Ilyen volt Bartók Gergely „Házy Erzsébet művészete szerepei tükrében” című könyve. Az előbbi 2002-ben, az utóbbi 2012-ben jelent meg, sajnos már nem kaphatóak, én is csak kölcsönben láthattam.(Itt jegyezném meg, hogy ezek szerint nem Klemen Terézia - kiadási év nélküli - könyve az első és hiánypótló mű a Házy-irodalomban.)



5. Mi marad e könyvről meg bennem? Szinte alig van olyan oldal, amire nem lenne igaz, hogy: vagy hibás vagy téves vagy hiányos vagy felesleges. És a néha pletykaszintű, magánéleti válságok sem kellenének, hogy kísérői legyenek az utókor számára az ő nagyszerű művészetének.



Sajnálatos, hogy egy művészre bármilyen szakadt ruhát rá lehet adni így utólag. Ez a szakadt ruha: a megalapozott tudás hiányából fakad, csakis ezzel van a baj és nem a „szép könyvvel.” Sajnálatos, hogy ebben az országban már bármilyen trehány munkát el lehet nézni, el lehet hallgatni és még védelemre is szorul némelyek szerint.



Maradjanak csak meg a hangfelvételek, a gyönyörű fényképek és a hajdani operai élmények Házyról, és feledjük el ezt a könyvet.



Nekem ez az igazi Házy Erzsébet, az igazi Manon:



„Sola, perduta, abbandonata… ,…ah! sola abbandonata, io la deserta donna!”   „Le mie colpe travolgerá l’oblio…ma l’amor mio …non muor…”



„Árván a dermesztő magányban,…elhagyottan, árván, nyomorult, gyönge asszony!” „Minden bűnöm eltűnik majd a sírban, de szerelmünk örök…”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 44092019-01-08 15:25:50

 



AZ ÉVSZÁZAD MANONJA – egy elrontott Házy-könyv



Előzmény.



Az Erkel Színházban jártam az ünnepek előtt egy Bohémélet előadáson. A szünetben nézelődtem az operashopban. Kezembe akadt egy Házy Erzsébetről szóló könyv.(Klemen Terézia: Az évszázad Manonja.) Éppen egy Bohémélet-képnél nyitottam ki. Tévesen volt az énekes megnevezve a képen (Aragall helyett Carreras), akit meg feltüntettek, annak helytelenül lett leírva a neve (Carerras). Beleolvastam az előszóba, ahol az Operaház volt főigazgatója, Szinetár Miklós két operaházi művész nevét is rosszul írta le (Réty József~Réti József; Nádasdi Kálmán~Nádasdy Kálmán). Ismerőseim egyikétől sikerült kölcsön kapnom a könyvet. Íme , amiket találtam benne. Íme, hogy „ilyen” operás könyvet is árulnak  az Erkel Színházban.



Objektíven a könyvről




  1. Művésznevek, amiket nem sikerült helyesen leírni.



…ahogy írva van a könyvben: Réty József, Nádasdi Kálmán, Ferecsik János, Sas Szilvia, Poulanoc, Shubert, Borisz Kristoff, Matio del Monaco, Simándi József, Leonard Berstein, Fischer Anni, Koltai Valéria, Radnay György, José Carerras, Bene József, Sólyom Nagy Sándor;



…és ahogy kellett volna: Réti József, Nádasdy Kálmán, Ferencsik János, Sass Sylvia, Poulenc, Schubert, Boris Christoff, Mario del Monaco, Simándy József, Leonard Bernstein, Fischer Annie, Koltay Valéria, Radnai György, José Carreras, Dene József, Sólyom-Nagy Sándor




  1. Művek címei, amelyeket nem sikerült helyesen leírni.



.…ahogy írva van a könyvben: Csajkovszkij: Pikk dáma, Verdi: Álarcos bál, Lehár: Vígözvegy, Wagner: A nibelung gyűrűje, Puccini: Mannon Lesquat, Puccini: Pillangó kisasszony vagy Pillangókisannyony, Verdi: Othelló, Kálmán: Csárdás királynő, Lehár: Cigány-szerelem, Debussy: Pelleas és Melisande, Puccini: A nyugat lánya, Strauss: Ariadné Naxosz szigetén, Mozart: Figaró házassága, Offenbach: Gerolsteini kaland;



…és ahogy kellett volna: Csajkovszkij: A pikk dáma, Verdi: Az álarcosbál, Lehár: A víg özvegy, Wagner: A Nibelung gyűrűje, Puccini: Manon Lescaut, Puccini: Pillangókisasszony, Verdi: Otello, Kálmán: Csárdáskirálynő, Lehár: Cigányszerelem, Debussy: Pelléas és Mélisande, Puccini: A Nyugat lánya, Strauss: Ariadne Naxos szigetén, Mozart: Figaro házassága, Offenbach:  A gerolsteini nagyhercegnő;



Ráadás:  ”Donna Anna áriája a Don Juanból”(43. old.) a dráma az Juan, az opera az Giovanni.



Szomorú, hogy a legtöbbször Puccini Manonját nem sikerült helyesen leírni a könyvben.



És egyéb, rosszul leírt dolgok: Szegedi ünnepi játékok=Szegedi Szabadtéri Játékok; Beyreuth=Bayreuth (a wagneri szentély!); Voganova Akadémia=Vaganova Akadémia (a balettiskola); New York híres Metropolitája=New York híres Metropolitan-ja (az operaház, a Met)



2. „… legyőzhetetlenül hódító erotika sugárzott minden fellépéséből, alakításai érzékiségtől átfűtött, szubjektíven teljesen átlényegített énekszólamok vagy szenvedélyes színpadi játékok voltak.” (24. old.) Hosszan lehetne elemezni e mondat tartalmát, de csak ennyit most: Mimi is, Tatjana is, Liza is, Ofélia is, Szonja is érzéki nőalakok voltak?



3. „…Glavary Hanna, a varróleányból lett, igaz szerelemre vágyó párizsi milliomosnő.” (33. old.) A magyar nyelvű Lehár-operett irodalomban nem találtam a varróleány múltra való utalást. Párizs, mint helyszín az stimmel. Ki is, mi is ez a víg özvegy? Mi?Mi?



4. „A Nyugat lánya különleges a Puccini-operák között, hisz vígopera, amely nem torkollik véres tragédiába.” (38. old.) Egy másik lány, Donizetti „Az ezred lánya”, az a vígopera (opéra comique).



5. „1969 őszén, pontosabban október 19-én az Operaház ismét egy új magyar opera bemutatását tűzte műsorra, melynek zeneszerzője Szokolay Sándor volt, az opera pedig a Hamlet, ahol Házy művésznő Ophélia szerepét énekelte. Szerintem most 2017-ben kívülállóként nyugodtan megállapíthatom, hogy ez már teljes mértékű kihasználása volt egy művésznek, egy operai hangnak, mert a következő újkori operabemutató 1969. október 26-án volt: Petrovics Emil zeneszerzőt Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című műve ihlette a mű megírására, melyben Házy Erzsébet Szonja szerepét kapta meg és énekelte el remekül.”(45. old.)



Először is: nincs az az operaház, amelyik egy héten belül két új, kortárs opera ősbemutatóját le tudná vezényelni - meg nincs is értelme. A Hamlet opera bemutatója ugyanis egy évvel (és nem egy héttel) korábban volt, 1968-ban! Másodszor: téves adatokból csak téves következtetés vonható le. Szerintem éppen az ellenkezője az igaz: Házy művészetét oly nagyra becsülték, hogy számtalan kortárs magyar opera ősbemutatóján a főbb szerepet énekelte. (Szokolay: Vérnász, Hamlet; Petrovics: Bűn és bűnhődés, Lysistraté; Mihály András: Együtt és egyedül)



6.  Amúgy a Manon Lescaut magyarországi bemutatója sem 1939. március 17-én volt, mint a könyvben írják (26. old.), hanem 1894-ben, már 1 évvel az olaszországi bemutató után.



7. Angol csemegék (ahogy van és ahogy kellene): Puccini „Lady Butterfly”=Madama Butterfly; Wagner „The Master-Singers of Nuremberg”=The Mastersingers of Nuremberg; role Ophée=role Ophelia; Kossuth-winning=Kossuth Prize. És  még egy mondat Házyról: „…she was nicknamed the Hungarian Callas”  Úgy tudom, csak egy magyar énekesnőről írták azt, hogy ő az új Callas, ez pedig Sass Sylvia volt. (És itt jegyzem meg azt, amit a 112. oldalon olvasni, hogy Házy világhírű szopránénekesnő volt. Sajnos csak a német nyelvterületen volt ismert.)



8. „Te vagy a magyar Marilyn Monroe, sőt még túl is teszel rajta, mert az énekművészeteddel több vagy – vallották róla többen is.” (az éneklő magyar Monroe? Jajj!)



„…bármilyen műfajt is vett repertoárjára, az mindig siker volt, mert mindent beleadott, még a sejtjei is zenével voltak telítődve, még a szeplők is hangjegyekké váltak a testén éneklés közben.” (az éneklő szeplők? Jajj!)



folyt. köv. - Szubjektíven a könyvről


Erkel Színház • 95132018-12-29 10:10:36

Most csak röviden szeretnék viszont választ a Sass-Toscákról és a Házy-könyvről.




  1. Sass-Toscák (zárójelben a tenorista): 1975. május (J. King), 1976. február (Pálos), április (Aragall), szeptember (Karizs ), október (Pálos), 1977. április (Róka) – gimnazistaként csak ezeket írtam fel, aztán ott vannak későbbiekben a Kelen Péterrel énekelt sikeres esték. Valóban nemcsak néhány Toscát énekelt.

  2. A Bohémélet szünetében a Bohéméletes képre csak futtában leltem rá. A facebook-on az ismerőseim ismerőseinek az ismerősét is kértem, ha valaki látta vagy megvan neki a Házy-könyv, üzenjen.(Fontos, hogy én csak arról írok, amit személyesen láttam és hallottam. Való igaz, a könyv írójának a nevét rosszul jegyeztem meg, nem Kelemen.) Egyébként már jött üzenet ismerőstől: az újévben kézbe vehetem a könyvet hosszabban is. De sajnos a következőket írta nekem: e magánkiadású könyv tele van nemcsak sajtóhibákkal, hanem tárgyi tévedésekkel is, szerinte egy méltatlan kiadvány az Operaház nagyszerű művészéhez. 37. oldal: megerősítve, amit láttam: téves a képaláírás és hibás a másik tenorista nevének írása. Előzetesnek küldtek két sort a könyvből. 38. oldal: „A Nyugat lánya különleges a Puccini-operák között, hisz vígopera, amely nem torkollik véres tragédiába.” (Tessék, most éppen lehet látni ezt a kacagtató operát az Erkelben!) 29. oldal: „Házy Erzsébetet pedig az évszázad Mannonjának nevezték.” …és jelezték, hogy ez a „Mannon” végig kísért a könyvben. Ezt az emblematikus és a könyvcímben is olvasható Házy szerepet azért helyesen kellene leírni.(Mit szólna a magyar nép egy díszkiadású Petőfi Nemmzeti dalhoz?)



Végezetül: ha megkaptam és átolvastam Az évszázad Manonja könyvet, akkor fogok legközelebb jelentkezni e témában. (Annyi operaszakértő van állítólag, miért nem segített valaki e könyv összeállítójának?)


Erkel Színház • 95092018-12-28 19:08:36

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Harmadik nem várt kellemetlenség.



A Bohémélet első szünetében arra is volt időm, hogy az operashop-ba benézzek. Nyílván az máshol is így van, hogy mindenféle nem operás, nem zenei souvenireket is árulnak. Dicséretes, hogy sok opera DVD található, de talán több CD is lehetne ebből a műfajból. (Vagy csak a szűkös helyen a tömegben én nem láttam meg őket?) Néhány könyvet is találtam, belelapozgattam fotóalbumokba. Ilyen véletlen ritkán van, hogy a Házy Erzsébetről szóló képes könyvben éppen egy Bohémélet fotón akadt meg a szemem: vagyis fennakadt, mivel a képen Mimi szerepében Házy művésznő Giacomo Aragall társaságában látható, ellenben a képaláírás Carerras-t – így leírva! - említi.(Vele is énekelt Házy a későbbi években valóban, ott voltam én is, ez volt Carreras első budapesti fellépése.) Még arra volt időm, hogy az előszóba beleolvassak, mivel se a kiadóról, se a kiadása évéről nem igazán találtam semmit se elől, se hátul. Ha jól emlékszem, Kelemen Terézia a szerző. Az előszót Szinetár Miklós, volt operaházi főigazgató jegyzi. Itt jött még egy megdöbbenés: Réty József, akit ő említ, az Réti József kiváló tenor.(Egyébként Nádasdy Kálmán nevét sem sikerült jól leírni.) Gondoltam a második szünetben ezeket gyorsan lefotózom magamnak, de sajnos - és furcsa módon-  az operashop már nem volt nyitva a közönség előtt. De ismerősömnek meghagytam ezt a feladatot, ha lesz kép, mellékelem őket. Mégiscsak úgy gondolom, egy operaházban, egy operakiadványban azért illene a neves művészeik nevét pontosan leírni.


Erkel Színház • 95062018-12-28 13:47:51

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Második nem várt kellemetlenség



A Puccini-évad keretében az Operaház egy kis kiállítást is rendezett az előcsarnokban.(Megjegyzendő, hogy büféket és bárasztalokat telepíteni a bejárati előtérbe nem egy szerencsés dolog, nagyon zsúfolttá és járhatatlanná válik a szünetben ez a terület.) A felállított mobil paravánokon Puccini művek operaházi előadásaiból vannak fényképek bemutatva.(Nem mindegyik operájának a képanyagát sikerült jól megnéznem, lévén, hogy volt olyan kiállítási rész, ahová egy bárasztal volt betolva, mellette kávézó vendégekkel – és hát őket nem lett volna ildomos félretolni, hogy én fényképeket szeretnék nézegetni.) A „Tosca” című fejezetet jól áttanulmányozhattam, amúgy is ez a legkedvesebb Puccini operám. És itt ért az a kellemetlen szembesülés azzal a  ténnyel, hogy az elmúlt 50 év legnagyobb és legszenzációsabb magyar operaházi Toscájáról egyetlen fénykép sem található. Sass Sylvia ő, a legtöbbször ezt a szerepet énekelte. Gondolom, akik hallották öt anno a 70-es, 80-as években, ezt csak megerősíteni tudják: kevés énekesnő volt nálunk, akit e szerepében már a bejövetelekor is (a kinti „Mario! Mario!” elhangzása után) megtapsoltak. Mert olyan nagyszerű operadíva volt Ő! Kár, hogy erre nincs már emlékezet a jelenlegi Operaházban.



(folytatás később: harmadik nem várt kellemetlenség)


Erkel Színház • 95052018-12-27 12:19:04

Karácsony előtti Bohémélet az Erkelben – ráadásként  három kellemetlen Puccini-pillanat



Első nem várt kellemetlenség.



A Karácsony előtti Bohémélet előadás ünnepi  lett azért is, mivel Puccini születésnapjáról is megemlékezhettünk. Mielőtt felcsendült volna az opera zenéje, egy Puccini-dal és egy opera-főigazgatói beszéd hangzott el. Aztán a klasszikus szépségű díszletek között, vegyes teljesítményű énekesekkel lezajlott az előadás. (Megjegyzendő, már az elején beígértek egy meglepetést is a végére.) A tapsrend egy pillanatában, amikor az összes szereplő a függöny előtt hajlongott, a tenorista – zenekari kísérettel – rázendített a „Nessun dorma”-ra. Huhh! Hogy jön ez ide? Hiszen percekkel ezelőtt volt csak, hogy Mimi kilehelte a lelkét, Rodolfo sírva borult melléje, szívszaggató zene szólt, a közönség lelke is könnyezett – majd a tenorista Mimi képébe énekli, hogy „Senki sem alhat” (pedig ő szegény már az örök álomban van.) Így lehet egy négyfelvonásos operát agyoncsapni, hatástalanítani. A  „katarzis”-ról úgy látszik, nem mindenki hallott! Ritka rendezői, dramaturgiai baklövés! Az előadásról Tv felvétel is készült, ha vágatlanul leadják, mindenki élvezheti. És ehhez jött a közönség döbbenetes reakciója: a la tenore Pavarottti  - őrjöngő tapsvihar a ráadás végén, mintha a nagy tenor arénakoncertjén lennénk. Na a cirkusz megvolt! Kenyér az meg –folyékonyan – a színház előtti forralt boros bódékban megvehető.



(folytatás holnap: második nem várt kellemetlenség)


   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László – OperaKaland

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Bogáti-Bokor Orsolya (hegedű), Lászlóffy Réka (zongora)
"A Bukaresti Magyar Zene Fesztivál különdíjasainak hangversenye"
BARTÓK: Román népi táncok, BB 68
KODÁLY: Adagio
MÁRKOS ALBERT: A táncban
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
DEBUSSY: Bergamaszk szvit – 3. Clair de Lune
DEBUSSY: Kis szvit – 1. Csónakon
HORVÁTH LÁSZLÓ-LÁSZLÓFFY ZSOLT: Téma és Változat
MESSIAEN: Téma és variációk
LENDVAY: Rapszódia

19:00 : Budapest
Magyar Rádió Márványterme

Kohán István (klarinét), Yamagami Souhei (zongora)
SCHUMANN: Intermezzo - az FAE szonátából
BRAHMS: Scherzo - az FAE szonátából
BRAHMS: f-moll szonáta, op. 120, No. 1
PROKOFJEV: D-dúr szonáta, op. 94a
HOROVITZ: Szonatina

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Maxim Vengerov (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
"A tánc apoteózisa"
RAVEL: La Valse
BRUCH: 1. (g-moll) hegedűverseny, op. 26
RAVEL: Tzigane
R. STRAUSS: A rózsalovag – szvit

19:30 : Budapest
Festetics Palota Tükörterme

Meláth Andrea, Kósa Lőrinc (ének), Ábrahám Márta, Könczei Zsombor, Selmeczi Gábor (hegedű), Baranyai Barnabás, ifj. Major István (gordonka), Dratsay Ákos (piccolo), Berényi Bea, Oross Veronika (fuvola), Báll Dávid, Madarász Éva, Szabó Ferenc János, Virág Emese (zongora)
"Mini-Fesztivál • 4.3"
FEKETE GYULA: Trió
SZALAI KATALIN: Hagyaték (Dalciklus Arany János verseire)
TÓTH PÉTER: Trió
HORVÁTH BARNABÁS: Hegedűpartita
MAROS MIKLÓS: Processes
BALASSA SÁNDOR: „Még egy csokrot”
VAJDA JÁNOS: 8 Arany – ősbemutató
19:00 : Szeged
Szegedi Nemzeti Színház

PUCCINI: A köpeny / Gianni Schicchi
A mai nap
elhunyt:
1837 • Johann Nepomuk Hummel, zeneszerző (sz. 1778)
1849 • Frédéric Chopin, zeneszerző (sz. 1810)