vissza a cimoldalra
2018-09-26
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4058)
Kedvenc előadók (2822)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61044)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Gaetano Donizetti (952)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1482)
Franz Schmidt (3185)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1072)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2892)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4339)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1719)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1238)
Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics (94)
Operett, mint színpadi műfaj (3706)
Élő közvetítések (7409)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (775)
Balett-, és Táncművészet (5556)
Kedvenc magyar operaelőadók (1090)
A nap képe (2095)
film és zene (189)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: krisz
Leírás:
Honlap:
   


krisz (112 hozzászólás)
 
Erkel Színház • 21012010-07-03 20:50:03
Szívemből szóltál, remélem hamarosan itt is elindul a teljes körű gazdálkodás átvizsgálása és kiderül , hogy vas villával szórták ki a pénzt az ablakon.
Erkel Színház • 21002010-07-03 20:39:18
Az Operaház nagyon siralmas állapotban van , öröm lehet mindenkinek az Erkel nyitása ,mert kizárólagosan csak ez lehet a menekülő útvonal az opera számára itt minden előadását némi átalakítással színpadra tudd állítani.
Erkel Színház • 20992010-07-03 20:34:36
Momo kedves!

Pont Neked kell ilyen buta kérdést feltenni.2005-2006-s évadot valahogyan ilyen kétségek között nyitottuk.November vagy decemberben volt a nyitó előadás és a következő év már bérletezve volt és minden bérlet és jegy elkelt.

Sajnos a Ti konfliktus kerülő és önjáró karigazgatótoknak is köszönhető a létszám leépítése,mert szerinte alig száz fővel megoldható az énekkar működése ,pedig az egészséges létszám kb.százkilencven fő körül van .Talán azért is tudták az összes nagy kórust igénylő darabot pihentetni.


Repertoárral nincs gond , mert díszletileg az opera és balett előadások is színpadra állíthatóak.A társulatot pedig újra kell építeni.Nem lehet tendencia , hogy csak a sovány és fiatal énekesekre van szükség a kórusban és a szólisták között is.


Az előadásokat egy szervező - hozzáértő csapat megtudja oldani és folyamatosan szervezni.Az opera szervezése sajnos tudjuk nem tartozik ide, ezért másképpen kell megoldani ezt a súlyos kérdést.

Viszont nem elhanyagolható az Erkel hasznosítása ,amit a bezárt időszakban is nagyon sokan kiakartak bérelni, de a igazgatóság nem cselekedhetett a hazugsága rovására.Ezen is el kell gondolkodni és már is össze egyeztethető a repertoár kialakítása.
Erkel Színház • 20942010-07-03 17:21:34
Drágáim!

Ma délelőtt a HÍR TV különkiadásában Szőcs Géza riportjában elhangzott , hogy hónapokon belül megnyitják az Erkel Színházat.A jövőhéten független statikai vizsgálatot végeznek az Erkelben. A szorgos ügyködők célba értek , remélem senkire nem hat negatívan ez a hír.Az Igazgatóságnak az aláírási joga szűkült ez talán nem véletlen. IVA remélem ez megnyugtató.Minden kedves Erkeles rajongónak üzenem találkozunk az Erkelben késő ősszel , mert van mit kijavítani és ez nem kerül milliárdokba. Szép napot kívánok mindenkinek!
Erkel Színház • 20422010-03-06 09:24:54
Én is megkaptam és követette ez az e-mail is , ide másolom.


Szeretném felajánlani szolgálataimat tehetségemet, tapasztalataimat - elsősorban a zenén keresztül - a magyar kultúra és értékrend, a társadalom szellemi javainak megőrzése, megmentése érdekében. E drámai - "in medias res"- bevezetésre felhatalmaz az a tény, hogy valóban a helyzet ma Magyarországon drámai.
Hogyan is alakulhatott ki ez a helyzet? A "szocializmus építésében" meggörnyedt(?!)-(még akkor is ha közben egyesek"jól megszedték magukat")- a minden áron való túlélésre berendezkedett és a hazugságok lenyelését megtanuló idösebb korosztályt felváltva, mára a "köz-népi-vagyon" biztos szárnyai alatt felcserepedett a "köz-lopás" példáját akarva akaratlanul is maga előtt látó ifjabb generáció nőtte ki magát. Mostanra érett be a kommunizmusban elhintett mag "gyümölcse", mintegy féregként beépülve az emberek morális zsigereibe gondolkodásába. Egyszerűbben fogalmazva: nem az volt a baj a rendszerváltás előtt, hogy sok mindent "nem volt szabad" (utazni, mást gondolni stb), hanem - a túlélés és az emberi alkalmazkodás hihetetlenül kifinomult szabályai szerint mintegy reciprok erényként?! - megtanultunk ezzel együtt hazugságban élni!
Jómagam 1987 óta Németországban élek,-rendszeres hazajáróként- "kivül"- és "belül"-állóként egyidejüleg, megdöbbenve figyelem a történteket. `Ugy érzem a kivül álló objektivitása feljogosít, a közel -álló szeretete kötelez, e sorok megirására.röviden az operai helyzetre lefordíva: az első és legfontosabb feladat lenne az Erkel szinház azonnali kinyitása. Nyilvánvaló, hogy egy renoválás, állag megóvás, felújítás előbb-utóbb elkerülhetetlen, de az a kár amelyet a közönség előtt jelenleg bezárt színház (próbálni ugyan lehet benne!?) az emberek lelkében okoz-(több ezer családot, fiatalt fosztva meg a megfizethető kultur-tápláléktól)- sokkal jóvátehetetlenebb, mint az a néhány millió, amelybe egy ideiglenes felújítás kerülne.
A felelősség különösen az ifjusággal szemben óriási; számukra kell az egyoldalúan anyagias és harácsolóan agresszív világkép helyett, egy szellemi értékeket felmutató vezérelvet adni, a zene és a művészet segítségével .
Kérdezhetnénk, mire jó a zene? Megtanít odafigyelni, oda-hallgatni; mit mond a "másik szólam"(a másik ember), megtanít, hogy a különböző szólamok (gondolkodásmódok, világnézetek) is megférnek békésen egymás mellett, ha ismerjük és toleráljuk a "másik szólamát". A zenélés így a legönzetlenebb, legtoleránsabb műfaj és a legnyilvánvalóbb morális kiindulópont a sokszorosan többszólamú világ, - (a több -vallású -fajú, - földi népek) megismerésére. Ez lehetne talán az Ars Poeticám is.

Tisztelettel és üdvözlettel:
Dénes István
Erkel Színház • 19062010-01-29 09:38:34

JÓ HÍR!!!

Nem veszi napirendre a józsefvárosi önkormányzat az új Erkel Színház beruházásához szükséges rendezési terv tárgyalását a közel jövőben. A fideszes vezetésű VIII. kerület városfejlesztési bizottságának elnöke elmondta, leghamarabb tavasszal kerülhet a testület elé a rendezési terv, de ez is bizonytalan, mert pártjának komoly fenntartásai vannak a projekttel kapcsolatban. Az Operaház szerint a beruházás ellehetetlenítése veszélybe sodorja intézményük működését.
Csúszásban van az eredeti tervekhez képest a Köztársaság térre szánt új Erkel Színház több tízmilliárdos projektje, és az is kérdéssé vált, hogy megvalósul-e. A bizonytalanság oka, hogy a beruházáshoz szükséges rendezési terv elfogadásában illetékes VIII. kerületi önkormányzat egyelőre nem kíván foglalkozni a témával. Az sem egyértelmű, hogy Józsefváros később hajlandó-e támogatni az elképzelést, amely úgy tűnik, több szempontból is kritizálható – mondta Kardos-Erdődi Zsolt, a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke.
„Nem kell előre szaladni”
A projekt korábbi ütemterve szerint a beruházáshoz szükséges pályázatot 2010 első negyedévében írta volna ki az Operaház és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amihez a józsefvárosi önkormányzatnak már 2009 végén, de legkésőbb az idei év elején el kellett volna fogadnia a rendezési tervet. Decemberben azonban a Fidesz-többségű kerületi képviselőtestület levette napirendjéről a kérdést, és Kardos-Erdődi Zsolt közölte, következő februári ülésükön sem tárgyalják. Kardos-Erdődi Zsolt szerint leghamarabb tavasszal, a választások után kerülhet napirendre az új Erkel Színház ügye, de akkora sem lát rá sok esélyt.
A politikus elmondta, több tisztázandó körülmény van még, amelyek akadályozzák a hónapokkal ezelőtt elkészült rendezési terv elfogadását. Egyebek mellett ki kellene egészíteni a környezetvédelmi hatástanulmányt, mert a kerület vezetése nincs meggyőződve róla, hogy szükséges-e további építménybővítés a környék zöldterületének kárára. A városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a Köztársaság teret érintő - jelenleg 2012/2013-ra jósolt - 4-es metró elkészültét is meg kellene várni, mielőtt a kerület elgondolkodik az új Erkel Színház építésének ötletéről. „Nem kell előreszaladni” – mondta a politikus, aki úgy véli, a színházépület szomszédjába tervezett metrómegálló üzembe helyezése után válhat világossá, milyen módon érdemes továbbfejleszteni a Köztársaság teret.
Más szempontból is nyugtalansággal tölti el a Kardos-Erdődi Zsoltot az új Erkel Színház terve. „Kérdéses, szükség van-e egyáltalán új Erkel Színház építésére, nem járnánk-e jobban a mostani épület felújításával. Ezt meg kell vizsgálni, bár én az utóbbira tippelnék” – mondta a bizottsági elnök.
Csak az új kormány dönthet
A rendezési terv koordinálását végző kerületi főépítész, Miasnikov Péter elmondta, a dokumentum építészeti szempontból hosszú távú, megnyugtató megoldást tartalmaz a Köztársaság tér számára. Úgy készítették el, hogy megvalósításához, nem kell módosítani a fővárosi szabályozást, ami Józsefváros beleegyezése esetén is végtelenségig elnyújthatta volna az engedélyezési folyamatot. A rendezési terv kerületi tárgyalásának csúszásáról a főépítész azt mondta, bosszantó számára, de úgy véli, ez politikai ügy, amibe nem akar belefolyni.
Politikai motívumokat sejt a rendezési terv halogatása mögött Szabó Attila, az Operaház gazdasági igazgatója is, miközben szerinte az Erkel-projektet szakmai kérdésként kellene kezelni. „Az igaz, hogy a mostani kormány mondott valamit az Erkel Színházról, de azt az Operaház kezdeményezésére mondta” – nyilatkozta a beruházás közbeszerzési pályázatának kiírásával megbízott intézmény munkatársa. Szabó Attila szerint a vitatott projekt számukra nem elsősorban az új Erkel Színház építéséről szól, hanem az Operaház jövőjéről. A gazdasági igazgató elmondta, a Köztárság térre tervezett új létesítmény nélkül nehezen elképzelhető, miként valósulhat meg az Operaház megfelelő átmeneti otthonának biztosítása az Andrássy úti épület felújításának idejére. Márpedig az Operaház rekonstrukciója - ami 2013-ban indulna – elengedhetetlen. Szabó Attila szerint az Ybl-palota mostani állapota, illetve a játszóhely műszaki elavultsága nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon továbbműködjön az egyetlen, napi operajátszásra berendezkedett intézmény.
A Köztársaság téri új Erkel Színháznak, Józsefváros ellenállása esetén, csak egy alternatívája lehet, ha a korszerű, multifunkciós épület terve más kerületben vagy más városban valósul meg – mondta az Operaház gazdasági igazgatója.
Szabó Attila szerint azonban az Operaház, illetve a projektgazda kulturális tárca egyelőre nem tehet mást, minthogy vár a VIII. kerületre. Ha tovább késik a rendezési terv elfogadása, az Operaház hamarosan hivatalosan megkeresi az önkormányzatot, hogy érdeklődjön a csúszás okáról, és ha szükséges, kész leülni a tavaszi választások után felálló kormánnyal, hogy egyeztessenek a megoldásról. A következő kabinettel való egyeztetés szándékát indokolja az is, hogy a Bajnai-kormány által meghirdetett döntési moratórium miatt a beruházáshoz szükséges közbeszerzési pályázat eredményéről, ha kiírják, már csak az új politikai vezetés határozhat.
„Hiszünk abban, hogy a politika lenyugszik, és szakmai döntés születik az ügyben” – mondta a gazdasági igazgató.
74 milliárd
Az Erkel-projektről hozott tavaly októberi kormánydöntés alapján a Köztársaság téri új multifunkciós játszóhely építése idén kezdődne. Az új kulturális központnak két év alatt kellene elkészülnie az Erkel Színház helyén. A pályázatot a korábbi tervek szerint 2010 első negyedévében írta volna ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. valamint a Magyar Állami Operaház. A kiírás várható idejét azonban nemrég 2010 első félévére módosították.
A magánbefektető által PPP-konstrukcióban építendő új intézmény működéséhez az állam 2013-tól, 25 esztendőn keresztül, évenként 3,1 milliárd forinttal járulna hozzá, amit bérleti és szolgáltatási díjként fizetne. A kulturális minisztérium adatai szerint a projekt összesítve több mint 74 milliárd forint kiadással jár az államnak 25 év alatt. Jelen értéken számolva a beruházás csaknem 29 milliárd forint, vagyis nagyjából ennyibe kerülne, ha most kellene egyben kifizetni.
Az új Erkel Színház felépítését a kormányzat szerint többek között az indokolja, hogy 2013-tól kezdődne az Operaház felújítása, amely 2017-ig tartana, ezekben az években pedig az új Köztársaság téri intézmény biztosítaná, hogy Budapesten folyamatos maradjon az operajátszás.

Jó elmélkedést minden fórumozó társamnak! Próbáljatok örülni és nem ellenségeskedni!

Krisz
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 279672009-08-29 21:40:17
De igen !
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 279652009-08-29 21:34:15
Csütörtök hallottam először a kinevezéséről, de az évadnyitó hírei és a kis kéményseprő nem zökkenő mentes dolgaira koncentráltam.Azért gondoltam ti talán már több infóval rendelkeztek.

Krisz
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 279632009-08-29 21:14:20
Reméltem Te talán előbb jutottál közelebbi infóhoz mint én, de majd közzé teszem a konkrétumokat.Az Erkel ügye az már talán köz üggyé vált és vannak akik figyelemmel kísérik és megpróbálnak tenni érte. Remélem Te is ehhez a csapathoz tartozol nem pedig az ellen táborhoz.

További szép estét kívánok,
Krisz
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 279612009-08-29 20:11:03
Sziasztok !
Kovács Brigitta a MAO új művészeti főtitkára. Kinek a keze lehet benne és milyen meggondolásból?
Erkel Színház • 15862009-08-29 17:05:53
Sajnos egyenlőre nem mondhatom meg, mert még nem lezárt az Erkel ügye.

Üdv,
Krisz
Erkel Színház • 15842009-08-29 13:48:07
Folytatás!

Dr. Schneider Márta (Oktatási és Kulturális Minisztérium) reflexiói
DR. SCHNEIDER MÁRTA (Oktatási és Kulturális Minisztérium): Köszönöm szépen. Ahogyan a képviselő urak jelezték, a mai bizottsági ülés témája végül is, nem a magyar operajátszás múltja és jövője és ennek feltérképezése, mégis természetes módon számítottunk - és számítottam - rá, hogy ezekről a kérdésekről nyilvánvalóan fog szó esni. Tehát, majdnem szakmai beszélgetésbe, vitába fordulhat ez a nap.
Nyilvánvalóan, Schiffer János mondta, hogyha mindezekre a kérdésekre választ tudnék adni, akár az UNESCO főtitkára lehetnék, én mégis megpróbálok, ha nem is választ adni, de engedjék meg, hogy reagáljak néhány dologra, melyek egyrészt az elmúlt évek tapasztalatából, ismeretanyagomból származnak.
Az első a vezetőkiválasztás módja, és itt most nem is a konkrét pályázat vagy nem pályázat, Mortier vagy nem Mortier kérdése térnék ki, hanem arra, hogy az elmúlt néhány év, az elmúlt hónapok azt mutatták meg, hogy ha egy vezetőkiválasztás nem kellően gondos, az milyen problémákat okozhat egy intézmény - és különösen egy ekkora intézmény - életében. Ezért most azt húznám alá, hogy nagyon fontosnak tartom, hogy a következő időszakra a vezető kiválasztása a lehető legalaposabban, leggondosabban történjen meg. Hogy ennek van-e nemzetközi dimenziója vagy nincs, én a felé hajlanék, ha már az Operaházunk is arra hajlik, hogy hasonlítsa magát a nemzetközi élvonalhoz, akkor ezt a mércét a kiválasztásnál is tegyük meg. Méressük meg a következő főigazgatót és vezető a nemzetközi terepen, hogy kivel, hogyan, ez nyilvánvalóan egy szakmai vita kérdése, de én mindenképpen szeretném, hogyha ez a dimenzió kitárulna Európa szintjére.
A következő szakmai kérdés, amely talán ehhez is kapcsolódik, hogy a magyar operajátszás az Andrássy útra, illetve az Erkel Színházra szűkült le. Egyetértek ezzel. Nincs művészi mobilitás, ez nemcsak az Opera életében van így, hanem egyéb kulturális területen is. Azt támogatnám, ha ezek a kapcsolatok és mozgások megindulnának. Alapvető szakmai kérdés, hogy ennek a művészi mobilitásnak meg kell indulni.
Arról, hogy mi az oka annak, hogy a vidéki operatársulatok elsorvadtak, többek között azt gondolom, az az oka, hogy 2001-hez képest 2002-ben a magyar nemzeti Opera, a Magyar Állami Operaház hihetetlen mennyiségű támogatást kapott, ezt a támogatást egy operatársulat kapta meg, amely gyakorlatilag elszívta a vidéki társulatoktól a "levegőt". Természetesen nemcsak ez az oka a vidéki operajátszás problematikának, de ez az egyik oka. Mint ahogyan ugyanezt láttuk a Nemzeti Színház esetében; amíg a dolog ki nem egyenlítődik, addig ez az ellentmondás fennáll.
A következő a finanszírozás kérdése, amely egyrészt 2007-re vonatkozik, másrészt pedig Halász képviselő úr tette fel a kérdést: hogyan került válságba, illetve egyáltalában elegendő-e a finanszírozás, a támogatás az Opera működéséhez. A 2007. évet illetően azt tudom mondani, amit a bizottsági elnök úr mondott: a 2006-os nominális értékek képezik a tárgyalás alapját. Nincs még döntés, de ez a tárgyalás alapja.
Elegendő-e ez a finanszírozás? Azt gondolom, tulajdonképpen a miniszteri biztos úrnak többek között az is a feladata, hogy derüljön ki, ez a finanszírozás, minden állami forint és bevétel az értékre, a művészetre, a produkcióra fordul. Derüljön ki, hogy a finanszírozás akkor normális, ha nem hagyja, hogy forintok százezrei - vagy akár, csak néhány forint is - kifolyjon olyan lyukakon, ahol nem kellene, hogy kifolyjon.
(-120)
aa 121-130 Schneider Márta folyt.
Ha valakinek a fizetése az Operaházban 90 ezer forint, az nagyon rosszul van. De minekutána itt most hihetetlen összegekről, milliárdokról beszélünk, és olyan támogatásnövekedésről beszélünk 2001-2002 fordulóján, hogy nem lehetne a működő Operaházban olyan helyzet a mai napra, hogy ilyen alapfizetésekkel dolgoznak vagy élnek a művészek. Ez azt jelenti, hogy valamilyen strukturális belső átszervezés, valamilyen módosítás elmaradt az elmúlt években.
Most rátérnék arra, amit Halász képviselő úr kérdezett, hogyan került válságba az Opera. Márta igazgató asszony is elmondta. Nyilvánvalóan én nem gazdasági államtitkár vagyok, mégis tudom, hogy amikor az Opera költségvetési támogatását megállapították 2003-ban, 2004-ben és az elmúlt években, akkor 94 emberrel kevesebbre állapították meg ezt a támogatást. Vagyis az Opera folyamatosan plusz létszámmal működött. Azt hiszem, ez egy oka annak, hogy úgy mondjam, "elszállt" az Opera finanszírozása. Ennek természetesen vannak okai, szakmai problematika is van benne, nyilvánvaló, ezt látjuk. De azt kell látni, és tudniuk kell a képviselő uraknak is, hogy az a költségvetési összeg, amiről beszéltünk és beszélünk, az nem ekkora létszámra volt megállapítva. Márpedig úgy gondolom, a költségvetési törvény minden intézményre, mindenkire kötelező jellegű. Ha a kabát akkora, mint amekkorát megszabtak, abba kell a létszámot beleszabni, és nem lett volna igazán probléma. De ez is csak egy eleme valószínűleg ennek a dolognak, én ezt akartam elmondani. Nyilván vannak még egyéb elemei is, amit érdemes föltárni, mint ahogy az előbb mondtam, éppen ezt teszi Vass Lajos úr.
Úgy gondoljuk - miniszteri biztos úrral együtt -, hogy a jelenlegi költségvetési támogatás az alapfeladatok ellátására elegendőnek bizonyul. Azt azonban, hogy itt van egy konszolidációs kényszer, külön kell kezelni ettől az ügytől. Ezt az összeget, ezt az adósságállományt valamilyen módon rendezni, kezelni kell. Korántsem biztos, hogy a következő évben, valószínű, hosszabb távon lehet elrendezni ezt az adósságállományt. Akkor azt gondolom, stabil működésre lehet az Operaházat állítani, mégpedig olyan szempontból, amit Halász képviselő úr mondott, hogy a minőséget, a produkciót, a produkció létrejöttét finanszírozzuk.
Itt jön be az a kérdés, hogy kell-e egy játszóhely, két játszóhely. Én nem innen közelíteném meg a kérdést, hanem a nézők felől. A kérdés az, hogy a 440 vagy 470 ezer néző, aki operát néz egy évben, Erkel és Opera esetében, hogy tudjuk a 470 ezer nézőnek vagy annál többnek az opera műfaját biztosítani. Ez a kérdés. Ha ezt feltettük, és ehhez különféle úton el lehet jutni, különféle megoldások lehetnek.
Az egy ház, két ház kérdése ilyen szempontból technikai kérdés. Az a kérdés, hogyan tudjuk a legjobban és a leggazdaságosabban a nézőket kiszolgálni. Azt gondoltam, a lényeges kérdésekre összefoglalóan ennyit válaszoltam volna.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Miniszteri biztos úré a szó!
Vass Lajos miniszteri biztos reflexiói
VASS LAJOS miniszteri biztos (Magyar Állami Operaház): Hegyi Árpád Jutocsa végkielégítése. Meg tudnám erősíteni a Hiller miniszter úr által elmondottakat.
Mikor találkozunk? Jövő pénteken.
A nyári karbantartási összeg egy része ment el az Erkel átalakítására ahhoz, hogy ki tudjuk nyitni, ez 8 millió forint körüli összeg. Folyamatosan végezzük tovább november végéig az átalakítást, elsősorban a tetőszerkezet biztosítása az egyik legfontosabb feladatunk, hogy biztonságos legyen.
A színlelt szerződés, munkaerő-kölcsönzési izgalmas pályázatok alapján, erről majd két mondatot Hetényi Márta fog mondani.
Modernizáció kapcsán, Erkel Színház átalakítása, új épület, ahol esetleg csak bérlők vagyunk. Egyetértek azzal, amit államtitkár asszony elmondott. Persze hozzászoktunk, hogy van Erkel Színház, van akkora színpada, nézőtere és ilyen jegyáron jöhetnek be az emberek. A legfontosabb tényleg az, hogy 440 vagy 500 ezer nézőt szolgáljon ki, ha lehet, még többet, sokféle módon, és elérhető legyen a széles rétegek számára is. Nem mennék bele, hogy külföldi vagy hazai néző, ez komoly probléma.
Az Operaház jövőbeni vezetése, pályázat, nem pályázat, miniszteri biztosság vagy nem. Köszönöm szépen az együtt érző mondatokat is, köszönöm az elismerő szavakat is. Egy biztos: ha megvan a cél - még egyszer ezt tudom mondani -, akkor ennek megvalósításához kell egy alkalmas ember és egy csapat. Ez az én véleményem. Hogy aztán az hogy választódik ki, ez más kérdés. Alkalmas emberre van szükség!
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Hetényi Márta, parancsoljon!
Hetényi Márta gazdasági igazgató (Magyar Állami Operaház) reflexiói
HETÉNYI MÁRTA gazdasági igazgató (Magyar Állami Operaház): A színlelt szerződéseket úgy oldottuk meg, hogy voltak olyan művészeink - pontosan azért, mert az Operaház újonnan feltelepült gárdája már nem közalkalmazottként van szerződtetve -, tízhónapos alapszerződésre szerződtek eddig fellépti díjakkal. Ezeket kénytelenek voltunk megszüntetni, mert a törvények nem engedik meg. Mindenki csak és kizárólag fellépti díjas szerződést kap. Ez feltehetően az operaénekeseknek sem lesz nagyon kényelmes, mert hol többet énekelnek, hol hónapokon át tőlünk biztosan nem jutnak élelemhez, de a balett-táncosoknál ez rettenetesen sok problémát fog okozni az elkövetkezendő időben, a jogszabályok alapján másképp nem tudjuk őket alkalmazni.
A munkaerő-kölcsönzés pedig nem ezt a részleget jelenti, hanem amikor az 1290 főről valamikor a '90-es évek közepén le kellett csökkenteni a létszámot, akkor legelőször a gondnoksági létszámot szerveztük ki, úgy, hogy pályázatokat írtunk ki és szolgáltatási szerződéseket kötöttünk. Az elmúlt időszakban közbeszerzési pályázatokon nyertek, fölmondták a cégek. Bebizonyosodott, hogy leginkább akkor járunk a legjobban, ha úgy rendeljük meg az embereket, tehát nem egy szolgáltatást vásárolunk, hanem munkaerő-kölcsönzés címén mi fogjuk órára megrendelni azt, hogy nekünk mikor hány festőre, házi munkásra stb. van szükség. Így oldottuk meg az eddig részben megbízási szerződéssel, részben szolgáltatással alkalmazott művészeket. Erre vonatkozott a munkaerő-kölcsönzés.
Visszatérve a létszámra. Színházunk 2003. évi támogatása - ha a félmilliárd forintot nem vesszük le azonnal, akkor - 6 milliárd 465 millió forint lett volna 2003-tól, most 5,3 milliárd forint.
130
UK( 131-140) - Hetényi Márta
Elfogadom, hogy a gazdálkodást át kell nézni, de azért az évi 1,2 milliárd forint azért sok pénz. Amikor tavaly 89 főt elbocsátottunk, abból tényleg van megtakarításunk, pontosan lehet látni, ha éves szinten nézzük, akkor 10 százalék, ez olyan 300 millió forint körüli megtakarítást jelent. Tehát gyakorlatilag a támogatásunk jobban csökkent, mint amennyivel több embert alkalmaztunk, mint a 2002. évi engedélyezett létszámunk volt.
ELNÖK: Köszönjük szépen. Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Azt nem tudom pontosan, hogy ki, milyen reménnyel vagy elképzeléssel érkezett a bizottsági ülésre, a napirendi pont címe: Tájékozódás az Operaház helyzetéről. Azt gondolom, ebben az ügyben biztosan bővültek az ismereteink, hogy egy mostanában sokszor használt publicisztikai fordulatot alkalmazzak: itt tartunk most. Nem hiszem, hogy bárki úgy állna fel ettől az asztaltól, hogy most akkor nekünk, vagy az Operaháznak nagyon jó. Itt tartunk most, köszönjük szépen a tájékoztatást mindenkinek, aki vette a fáradságot, hogy eljött.
(Jelzésre.) Vass Lajos úr még kért egy mondatot, utána bezárnám ezt a napirendi pontot.
VASS LAJOS miniszteri biztos: Elnézést kérek, csak a lezárás után szerettem volna a jelenlévők figyelmébe ajánlani ezt a kis dossziét. (Felmutatja.) Hogy segítsünk magunkon, sokféle módszerrel próbálunk nagyon okosak és költségtakarékosak lenni, és bevételhez jutni.
Az egyik ilyen módszer, hogy az Operaház művészeivel - énekkar, zenekar, balettosok és Kobajasi Kenicsiro november 11-re Opera az Operáért címmel gálaműsort rendezünk, és a bevételt saját magunkra, tehát az új bemutatókra szeretnénk fordítani. Az Opera történetében még ilyen nem volt, tehát én most megköszönném ezt a felajánlást is a munkatársaknak. Szeretettel invitálom a jelenlévőket, benne van a meghívó, a szerintem nagyon népszerű és igényes program, és egy árlista is. Szeretném, ha a jelenlévők átnéznék, és felelősségük, érdeklődésük teljes tudatában igénybe vennék ezt a szolgáltatást.
Szeretettel hívok mindenkit, és ajánlom a szombati gálát valamennyiük figyelmébe.
Köszönöm szépen.

Vége !!!
Erkel Színház • 15832009-08-29 13:46:40
Folytatás!

ELNÖK: Fedor képviselő úr!
FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Alföldi képviselő úr után nehéz megszólalni, ő nem gondolja, hogy vidékről bele lehet beszélni. Ezek után lehet, az lenne jó, ha mi, vidékiek kivonulnánk, és a fővárosiak megbeszélnék egymás között az Opera helyzetét. (Derültség.)
A viccet félretéve! Azt hiszem, az a lényeg, amit többen előttem elmondtak, hogy külön kell választanunk a magyar opera ügyét, az operajátszás ügyét Magyarországon. Nagyon fontos lenne, de ezt nem fogjuk tudni itt megbeszélni. Ettől teljesen külön kell tárgyalni a Magyar Állami Operaház ügyét, még akkor is, ha sok ponton összefügg. Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert vidéken is elkezdődött valami. Miután én miskolci alpolgármester vagyok, nyilván egy kicsit szóba hoznám a miskolci Bartók Operafesztivál ügyét, amely tulajdonképpen egy teljesen holttérből indult el. Senki nem hitte el annak idején, hogy ebből lehet csinálni Magyarországon, pláne vidéken. Ma ott tartunk, hogy márciusban már nem lehet jegyeket kapni az előadásokra, és külföldi előadók jelentkeznek, hogy szeretnének énekelni Miskolcon. Azt gondolom, ez nagyon fontos!
Miért hoztam ezt szóba? Nem Miskolc miatt hoztam szóba, az Opera miatt hoztam szóba. Egyetértek azzal, jó lenne több szereplővé tenni Magyarországon az operajátszást. Az elmúlt évtizedek kudarcának érzem azt, hogy budapesti ügy lett, nem bántva persze a fővárosiakat. Voltak nagyon jó próbálkozások Szegeden, Debrecenben, az '50-es években Miskolcon is. Aztán ezek mind-mind abbamaradtak, ne menjünk bele, tudjuk az okát.
Örülök, hogy Keveházi Gábor bejött a terembe, mert az a fajta hozzáállás, gondolkodás, amit ő képviselt, látszik a megszólalásában, hogy elkötelezettje ennek az egész dolognak. Így kellene elkezdeni. Támogatnám, hogy inkább azzal foglalkozzunk, hagyjuk a költségvetési tételeket, mert a "fene" tudja még, mi lesz. Nyilván majd akkor tudunk erről beszélni. Koncepciójában más helyzetben van a magyar opera ügye és a Magyar Állami Operaház is. Nem abból kellene kiindulni, hogy elmondjuk, most éppen Hegyi Árpád Jutocsa vagy azt megelőzően két igazgató mit tett vagy mit nem tett az opera ügyéért. Azt gondolom, Hegyi Árpád Jutocsának még hálásak is lehetünk - tudom, hogy Gulyás Dénes képviselőtársam azonnal a szemével felszúr engem -, megmondom, hogy miért. Tudniillik azok a reformlépések, amelyeket Hegyi Árpád Jutocsa elgondolt, és ami nem volt teljesen megalapozott, ezt most már tudjuk jó néhányan, de felhívta, ráirányította a figyelmet sok mindenre.
110
UK(111-120) Fedor Vilmos
Érdekes módon nagyon sokan - az Operaházon belül is - elkezdtek foglalkozni azzal, hogyan lehetne megváltoztatni a ráció mentén az Operaház működését, és ezt nagyon fontos lépésnek tartom. Az meg különösen izgalmas, hogy a jelenlegi megbízott igazgató nem azzal a szándékkal ment oda - gondolom, volt neki elég baja, amikor megkapta a papírt, hogy menjen oda, és ebben a helyzetben próbáljon valamit csinálni az Operaházban. Valószínűleg valamit nagyon jól csinált, mert a vélemények alapján, amelyeket hallottam, már pályázatot se írjunk ki, jó ez úgy, ahogyan van, és menjünk tovább Vass Lajossal. Ez azt mutatja, hogy ő szót tudott érteni az Operaház különböző szereplőivel, és én ezt tartom nagyon fontosnak.
Tehát azt gondolom, akkor tűzzük napirendre - elnök úr - legközelebb az Operaház ügyét, amikor elkészül az a bizonyos program, amelyről az igazgató úr beszélt. Végtelenül kíváncsi lennék, hogyan épül fel az operajátszás Magyarországon a következő 20-25 évben. Az egy izgalmas dolog, hogy ebben milyen szerepük lehet a vidéki színházaknak, és ha úgy tetszik, ebben a kontextusban kell eldöntenünk azt, hogy milyen szerepet játszik az Operaház, ha úgy tetszik, az egész Operaház ügyét újra kell gondolni.
Mondom ezt azért is, mert Miskolcon 1823-ban építették meg a színházat - az első magyar nyelven játszó kőszínházat. Amikor leültettem a menedzsmentet, elkezdtünk beszélgetni, hogy jó, jó, de ki a fene tudja ezt az országban egyáltalán. Mi következik ebből? Következik-e valami ebből? Nagyon jó volt feltenni ezt a kérdést, mert mindenki elkezdte újragondolni az egészet. Tehát már nem elég ikonszerűen felmutatni, hogy kérem, ez itt egy mit tudom én, hány éves intézmény, hanem azt kell megnéznünk, hogy ma mit tud nyújtani ez az intézmény az országban. Kiknek nyújtja? Ahogyan elhangzott, a külföldieknek? Nekünk magyaroknak? Ki támogatja? Hogyan támogatja? Ezekre a kérdésekre kell megtalálni a választ, és azt gondolom, a hozzászólások alapján kiderült, hogy ma már mindenki egyetért abban, hogy ezekre kell választ adni.
Köszönöm, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Gulyás Dénes jelentkezett, ha feltétlenül szükséges.
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Csak nagyon röviden, miután János megszólított, erre a félmondatra szeretnék csak reagálni. Nekem nem az ellen van kifogásom - én is 30 évig a nemzetközi operaéletben dolgoztam -, hogy megjelenjenek külföldi művészek. Az ellen van kifogásom, hogy az egész műfaj sorsát befolyásoló döntésben részt vegyen Mortier. Ez ellen van kifogásom, nem a műfaj sokszínűségével, és az abban szereplő vendégművészekkel.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönjük szépen. A magam nevében csak azt szeretném mondani, hogy - Fedor képviselő úr zárómondatai kapcsán jutott eszembe -és, mi van addig. Tehát addig, amíg el nem készül a nagy koncepció a magyar Operaházzal kapcsolatban, ahogy itt a beszámolókat halljuk, megy ahogyan a korábbi, az Operaházzal kapcsolatos bizottsági ülésen - közel öt, vagy négy és fél évvel ezelőtt - hallottuk, ott addig is emberek élnek, vagy szeretnének élni ebből. És nem pusztán a saját egzisztenciájukról van szó, hanem egy tényleg alapvető intézményről. Tehát nyilván addig is valaminek történnie kell.
A magam véleményét az elhangzottak alapján úgy tudom megfogalmazni, hogy a pénzügyi lehetőségeket illetően - mint azt itt korábban elmondtam - realista vagyok, ami nem túl nagy optimizmust jelent ebben az esetben. Az itt elhangzottak alapján nekem úgy tűnik, hogy a minisztérium ma, ebben a pillanatban felmutatni olyan koncepciót, amire pályázatot lehet hirdetni. Annak részletkérdéseibe, hogy kiknek kell, hogy kell-e pályázat, meghívásos kell-e, a jogi lehetőségek mit biztosítanak, nem mennék bele, de ebben a pillanatban nincs olyan helyzetben sem a költségvetés, sem a koncepció, hogy igazi, komolyan vehető pályázatot meg lehetne hirdetni. Vass Lajos dicsőségét nem csökkenti, hogyha itt valaki azt mondja, hogy Hegyi Árpád Jutocsa után könnyű sikeresnek lenni, de maga a költségvetés helyzete, tehát az, hogy nyilván nem lehet érdemben az Operaház színvonalas működéséhez szükséges pénzt ebben, vagy a jövő évben biztosítani. Ez is kérdésessé számomra teszi, hogy egy hosszú távra alkalmas pályázatot meg lehet-e hirdetni.
Tehát számomra az itt elhangzottak inkább azt jelzik, hogy most az lenne a praktikus megoldás, hogy ha már egy konszolidáltnak tűnő pillanat van, legalábbis, a vezetést illetően, és ha az itt nemcsak önmagukat képviselő operaháziak által megfogalmazott kívánalom ez, akkor a jelenlegi konszolidált állapot legalább ebben a tekintetben ne boruljon. De nyilván az lenne a kívánalom, és a szerencsés is az lenne, ha egyszer a parlament, vagy a kulturális bizottság elé úgy kerülhetne az Operaház ügye, hogy valóban koncepcióról is lehessen beszélni. Hiszen mi arra nem vagyunk sem alkalmasak - kivéve talán Gulyás képviselő urat, aki mégiscsak belülről ismeri az intézményt -, sem képesek, hiszen lehetőségünk sincs arra, hogy érdemben beleszóljunk részletkérdésekbe, és megítéljünk részletkérdéseket. De az, hogy koncepcionális értelemben mit gondolunk a magyar kultúráról, az Operaház helyéről, szerepéről, az szerintem - ha tetszik - munkaköri kötelezettségünk.
Államtitkár asszonynak adom meg a szót, utána Vass Lajosnak.
Válaszadás
Erkel Színház • 15822009-08-29 13:45:26
Folytatás!

Schiffer képviselő úr következik, utána Lukács képviselő úr, utána Alföldi képviselő úr, és más jelentkezők is vannak. Tehát kérek mindenkit, hogy lehetőleg, ha tudja, röviden fogalmazza meg a mondanivalóját.
DR. SCHIFFER JÁNOS (MSZP): Azt gondolom, kicsit, szemben a meghívó címével, amely a Magyar Állami Operaház helyzetéről szóló tájékoztatót, itt egyszerre három dologról is szó van, három kérdés körül folyik a tárgyalás, szemben azzal, amit gondoltam, hogy itt tulajdonképpen a kialakult helyzet, és elsősorban a miniszteri biztos tevékenysége, és a stabilitás kérdése a napirend. Itt beszélünk a múltról, a válságról és a jövőről, ami - persze - helyes, csak azt gondolom, egy korlátozott idejű bizottsági ülés erre alkalmatlan.
Fel lehet tenni a kérdést, hogy például, miért került válságba az Operaház akkor, amikor a 2,2 milliárdról 5,8 vagy 6,5 milliárdra emelkedett a költségvetési támogatása. Mert tulajdonképpen ebből az időből fakad, hogy elindult valami, ami a korábbi időszakkal szemben sokkal drasztikusabb problémahalmazt hozott össze. Ez nagyon érdekes és fontos kérdés. Feltehetően nekem is van egy válaszom arra, hogy nem igazán koncepcionálisan történt annak az összegnek a szétosztásra, hanem ilyen vagy olyan alapon szétosztásra került a bérekre - ahogyan a miniszteri biztos úr is jelzi -, és aztán igazából semmi más nem történt. Azt gondolom, ez a válság egyik alapja, s ezt egyszer értékelni kellene. Végig kellene gondolni, hogy ez miért történt így, és mit kellett volna akkor megtenni, mert az, amit akkor nem tettünk meg, talán ma alkalmas arra, hogy megfogalmazzuk, mit kell csinálni a jövőben a Magyar Állami Operaházzal.
Azt gondolom, Vass Lajos feladata az, hogy most stabilitást teremtsen, és ha Schneider Márta államtitkár asszony meg tudná válaszolni az alelnök úr kérdését, akkor azt gondolom, nem itt ülne, hanem az UNESCO főtitkára lenne, vagy nem tudom, mi. Tudniillik, sokkal pontosabb és mélyebb elemzést igényel az, hogy a megváltozott környezetben mi az Operaház szerepe. Ami itt elhangzott, az a jelenről szólt, hogy igénybe lehetne venni a Thália Színházat vagy az Operettszínházat, ez mind a jelen kérdését feszegeti, és nem azt, hogy milyen igénye van igénye van a magyar kultúrának - hosszú távon, 5-6 évre előre - az operajátszással szemben, hogy milyen a finanszírozási rendszer. Azzal teljesen egyetértek, hogy elsősorban zenei területen nem lehet egy vagy két évre tervezni, mint ahogyan a MÜPA-nál is van legalább három-négy éves előretervezési lehetőség, mert egy igazán nagyszerű karmestert, énekest nem lehet leakasztani egyik évről a másikra, azt előre kell tervezni. De az, hogy például, ami itt elhangzott, hogy mit csinálunk a kortárs operajátszással, az öt egyéb operajátszó hellyel, nem önmagában csak a Magyar Állami Operaház kérdése, mert ezt globálisan, egységében kellene végiggondolni, és amikor a miniszter úrnak itt kell lennie, azt az anyagot kell neki előadnia, amely erre próbál választ adni. Mert azt gondolom, most a válságkezelésről van szó.
Felmerült a pályázat kérdése. Nagyon messzemenőkig egyetértek, hogy a Kjt-nek az a rendelkezése, amely minden közintézménynek pályázat kiírását tesz kötelezővé, az menekülés attól, hogy valaki felvállalja a valódi felelősséget. Tehát maximálisan egyetértek, hogy nem kell. Igenis, Bécsben, Párizsban, Londonban vagy Berlinben meghívnak egy-egy művészt - a polgármester vagy a miniszter -, hogy tessék idejönni és csinálni ezt a színházat, vagy vezetni ezt a zenekart, és az ő felelőssége. Nálunk el lehet bújni egy bizottság mögé, amely zsűriz és javaslatot tesz, aztán kinevezi - átéltük ezt egyszer-kétszer, nincs igazán konzekvencia az ilyen típusú döntésekben.
Ugyanakkor - Dénesnek szeretném mondani - kis ellentmondás van abban, hogy amikor az operaházakról beszélünk, mindig mondjuk a példákat, a párizsi, a bécsi, a berlini operát, akkor azt gondolom, az sem baj, hogy persze, ezek a szakemberek részt vesznek abban a munkában, amit mi akarunk csinálni. Nem biztos, hogy egy felkent pap van, de azt gondolom, nem árt, kicsit beengedni. Nemcsak a zenei életbe, az építészetbe is sokkal jobban beengedném a külföldi alkotókat, hogy kicsit pezsdítsék azt az életet, ami itt kialakult.
Tehát azt javasolnám, hogy elsősorban itt most a miniszteri biztos tevékenysége legyen a téma, hogy ez az évad kiegyensúlyozottan lefolyik-e - ahogyan a tájékoztató tartalmazza, erre van remény - és utána meg kellene fogalmaznunk, hogy mikor történik meg az Operával szembeni koncepcionális elvárás megfogalmazása, mert annak keretében lehet mind a stabil, előre kiszámítható finanszírozási rendszer, a különböző együttműködések és az épületek kérdésére is választ adni. Mert nyilvánvaló, ha megfogalmazzuk azt, hogy mit várunk el, akkor az, hogy egy, két vagy három épület... Zseniális, jó kortárs operák készülnek, hát a Tavaszi Fesztiválon a Kovalik Balázs által előadott fiatal, épp most végzők Mozart-darabjai nagyon nagy sikerek voltak(sic!).
Tehát tényleg kell keresni, hogyan lehet ezt bővíteni, csak ehhez egy más finanszírozási rendszer kell, mint ami ma rendelkezésünkre áll.
Köszönöm.
ELNÖK: Lukács Tamás képviselő úr!
DR. LUKÁCS TAMÁS (KDNP): Azt hiszem, a miniszteri meghallgatáson az Operaház kapcsán elmondtam már azt a képet, hogy Steinbeck Kedves csirkefogók c. darabja azzal kezdődik, hogy ég a ház, ülnek az árokparton, isszák a bort, és azon tanakodnak, hogy mitől gyulladt ki. Körülbelül így beszélünk ma az Operáról.
Azt gondolom, vegyük nagyon pragmatikusan a kérdéseket. Nézzük meg, hogy a beterjesztett 2007. évi költségvetésben mit mond a kormányzat az Operáról. Ezt ma tudnunk kellene! A költségvetési törvényben ugyan nincs külön ilyen sor - ami önmagában egy kérdés, hogy a kiemelt állami kulturális intézményeket nem kellene-e külön megjeleníteni a költségvetési törvényben. Már csak annak érdekében is, hogy tudjam, mely nagykalapból - majd veszekedjenek egymás közt. Félek, hogy amiről itt beszélünk, az nagyon szép dolog, ezek nagyon szép elképzelések, csak a valósághoz éppen semmi közük. Tehát akkor azt mondom, jöjjünk ki a farbával, nézzük meg, hogy a 2007. évi költségvetésben milyen számokat találunk, akár az előző évhez képest is, figyelembe véve a dologi kiadásokat, a gázáremeléseket, stb., a működési költségeket. Nyilvánvaló, hogy egy működtetésnél a működési és egyéb költségeket teljesen külön kell kezelni, például az épület felújítása nem képezheti ennek a részét.
Megmondom őszintén, kulturális és egyházi kérdésekben - és sok mindenben - sem szeretem ezt a szót, hogy támogatás. Mert a költségvetés a mi közös pénzünk, amelyből valahogyan részesedünk, nem pedig támogatnak minket. Tehát el kell dönteni, ez kell vagy nem, ha kell, miként kell.
Folytatom azzal, amivel nem értek egyet. Vass Lajossal elég régóta ismerjük egymást, tehát nem erről szól a történet. A pályázati rendszer legyen tisztességes, tessék akkor a pályázati rendszerben kiírni, hogy olyan igazgató kell az Operaház élére, aki ismeri az Operaház problémáját, akinek nagy a beleérző képessége, tárgyalóképes az Operaház művészeivel, ezt a pályázati rendszerben ki kell írni, és azt hiszem, akkor ez egy tisztességes pályázat. Semmi gond, nyerje meg Vass Lajos a pályázatot, de a célnak megfelelő feltételek mellett.
Az itt elhangzottakkal kapcsolatban azt gondolom, Vass Lajos azzal kezdte, hogy nyugalom és alkotói béke, amíg ezt tőle hallottam, meg kell mondanom, tamáskodtam egy kicsit. Amikor már a kollegáitól hallottam, akkor megnyugodtam, hogy valóban, lehet ez az együttes és közös gondolkodás. Azonban az itt elhangzottakból már most kiviláglik, beszéljünk akkor arról, hogy ez a bizottság - vagy akármi - adott esetben módosító indítványokkal tudunk-e egyezséget kötni abban, hogy az Operaház 2007. évi nyugodt működését biztosítani tudjuk. Ez az első kérdés.
(-100)
aa 101-110 (Lukács Tamás folyt.)
Erre lehet szép szavakat mondani, de ezeken fog múlni, képviselőtársam, hogy a magyar parlamentben ezt a kérdést költségvetési szempontból hogyan kezeljük.
Nem lehet viszont pénzt adni olyan helyre, ahol nem egészen nyomon követhető vagy rosszul gazdálkodó intézményről van szó. Világos, hogy először a támogatási rendszert át kell alakítani. Megdöbbenve hallottam, hogy a magyar állam az Operaház jegyárait, amit főként külföldiek használnak, támogatta. Ezt a támogatási rendszert mindenképpen át kell alakítani. Abba, hogy normatívával vagy más módszerekkel lehetséges az átalakítás, ne menjünk bele, mert abszolút szakmai kérdés.
Külföldi intézményekkel való koprodukció nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehetséges. Felvetem viszont annak lehetőségét, más nemzeti intézményeinkkel magyar, belföldi koprodukciók miképpen lehetségesek, beleértve ebbe a művészeti utánpótlás-nevelés kérdését is, hiszen ami itt felmerült a nevelés kérdésében, nem lehet így szembeállítani. Nyilvánvaló, hogy akiket művészeti oktatásban nevelnek, azoknak kell valami gyakorlóterep, az utánpótlás-nevelésben is végre kell hajtani valamilyen strukturális változtatást. Egyáltalán a külföldi menedzselésben végre kell hajtani. Ilyen irányú lépések egy hosszabb távú koncepcióban, már most az elején meg kell tenni ezeknek a hosszabb távú koncepcióknak az első lépését, ahhoz, hogy már a 2007. évi költségvetés is hatékonyabban legyen felhasználva, mint esetleg a korábbi években volt.
Meg kell mondanom, egy kicsit irigylem Vass Lajost, mert egy ilyen igazgató után csak jó igazgató lehet, mázlista, hogy így került az Operaház élére... (Derültség.) ...Lehet, hogy most szobrot állítanak és köszönet az elődjének, mert innentől csak dicséret lehet. Amiért értelmes volt ezt önálló kérdésként ennek a bizottságnak napirendjére tűzni, akkor van értelme, ha utána együtt tudunk működni konkrét gyakorlati kérdésekben is. Most itt van a pillanat, itt van az idő, lebbentsük le a fátylat a műről, nézzük meg, a 2007. évi költségvetés számairól a mai napon mit tudunk. Ezt kérdésként teszem fel: pillanatnyilag nem sokat tudunk. Az előző évi számokhoz kérném az összehasonlítást, figyelembe véve az inflációs rátát és a dologi kiadások növekedését is. A jelenérték-számítással ha odáig el tudnánk jutni, hogy csak az előző évit megkapnánk - kétlem, hogy nem -, de nézzük meg a számokat, akkor erről beszéljünk. Minden más - hogy klasszikusokat idézzek - lárifári!
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! Nem befolyásolni a vita menetét, ne redukáljuk költségvetési vitává az Operaház ügyét. Ami itt elhangzott, az is több mint puszta költségvetési kérdés. Az alaptény szerintem - mindenki tudja - az, hogy a miniszterelnök bejelentette a parlamentben, nominális összegben a jövő évi költségvetés úgy néz ki, mint az ez évi. Ez azt jelenti, hogy alapjáraton minden tárca nominálisan ugyanolyan költségvetési keretet kap, mint ebben az évben. Ez azt jelenti, hogy ha nem akarja egy-egy tárca brutálisan átrendezni a maga intézményrendszerét, akkor nominálisan minden intézmény durván annyi pénzt kap a jövő évi költségvetésben, mint ebben az évben kapott. Szerintem az államtitkár asszony sem tud ennél többet mondani, és a kulturális költségvetés ügyeit a bizottságban sokszor tárgyalva, a magam nevében bátran kijelenthetem, hogy nem látok olyan intézményt ebben a pillanatban a magyar kulturális életben, amelyiktől elvehető lenne érdemben pénz, képviselő úr normája szerint sem. Tehát ha nem adunk pénzt azoknak, akik rosszul működnek, ha ezt a normát alkalmazzuk, és ha ezek a keretek állnak, akkor ezt tudom mondani.
Talán lesz még alkalom, hogy költségvetésről beszéljünk, és megpróbáljanak a képviselők fölmutatni olyan összegeket, amelyeket máshonnan lehet elvenni. Ne redukáljuk most költségvetési vitává ezt a tényfeltáró vagy az Operaház helyzetével ismerkedő ügyet! Tényleg sok minden másról is szó esett itt.
Alföldi képviselő úr és Fedor képviselő úr jelentkezett még. Ha megengedik, a vitát a felszólalások után lezárnám, hogy választ is kapjunk a fölvetett kérdésekre.
Alföldi képviselő úr!
ALFÖLDI ALBERT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Nem veszem a bátorságot ahhoz, hogy mint a parlament kulturális bizottságának tagja olyan szakmai kérdésekben véleményt mondjak, ami nemcsak nem kompetenciám, hanem egy másik dimenzió. Néhány kérdést!
Felvetődött az, hogy milyen igény van a felnövekvő ifjúságunkban, mi a jövője ennek a műfajnak. Ez megérne egy következő misét. A másik, amiben egyetértek ellenzéki képviselőtársaimmal, hogy tisztázni kellene, a bizottság foglaljon állást, ha más nem, kérés vagy vélemény formájában, hogy ahhoz, hogy ez a világszínvonalú intézmény a továbbiakban működni tudjon, legalább a hagyományainak megfelelően, ahhoz garantálni kell az évenkénti x milliárd forintot, ahogy ez itt elhangzott az uraktól. Onnantól kezdve pedig rá kellene bízni a szakmára, hogy mit csinál. Ez a szakma bebizonyította azt, hogy másfél évszázadon vagy 120 éven keresztül tudja, hogy mit kell csinálnia. Én, Alföldi Albert falusi népművelő nem veszem a bátorságot ahhoz, hogy én ebbe belebeszéljek. Biztos vannak tőlem sokkal okosabb képviselőtársaim, akik tudják, hogy mit kell csinálni. Én nem tudom. Én rábíznám ezt a szakmára. Ha a szakma úgy gondolja, akkor csinálja, az övé a kudarca, az övé a dicsősége.
Ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm szépen.
Erkel Színház • 15812009-08-29 13:43:51
Folytatás!

BÓKAY ENDRE (MSZP): Erre az utolsó mondatra nem lett volna szükség, hiszen nem olyan bizottsági ülésen vagyunk, ahol ezek a lényeges dolgok, tehát felejtsük el. (Gulyás Dénes: Azért ne felejtsük el!) Mármint a hozzászólást. Jó, akkor ezt majd megjegyezzük.
Elnök úr kérése szerint megpróbálok rövid lenni. Először is köszönöm, hogy ezt a bizottsági ülést, ezt a tájékoztatót megteremtették, és köszönöm szépen önöknek, hogy eljöttek ide. Így nemcsak a sajtóból tájékozódunk, hanem közvetlen információt is kapunk önöktől; akármilyen habitussal is mondták el, nekem nagyon szimpatikusak voltak ezek a felvetések. A magam részéről megpróbáltam utánaolvasni, de nyilván, a sajtóból nem tudunk olyan mértékben tájékozódni, mintha önöktől közvetlenül kapjuk meg az információt.
Két dolgot vettem ki a magam számára, és javasolom a bizottság számára is, hogy ezekkel érdemben foglalkozzunk, szerintem a mi kompetenciánk eddig terjed.
Egyik a pályázat kiírása. Abszolút el tudom fogadni azt, hogy meghívásos pályázat történjen, és ahogyan önök megerősítették, elsősorban Vass Lajos urat ajánlották, hogy folytassa ezt a munkát. Tehát ezt a bizottság részéről kérem is, hogy mi is vegyük figyelembe, és próbáljuk a munkánkat ez irányban végezni. Ezt egyszerűen toleráljuk, mert ezt az ottani művészek kérik, és az egyik leglényegesebb dolog, hogy nyugalmat teremtsünk az Operaházban, nem lehet úgy alkotó munkalégkört teremteni, ha állandó feszültségben és bizonytalanságban élnek.
A másik dolog a normatíva. Megértettem a normatíva kötelezőségét, a kiszámíthatóságot. Tényleg nem lehet úgy sem nyugalmat, sem jövőt teremteni, hogyha önök nem tudják két-három-négy évre előre, hogy milyen műsorokat tervezni, és ezt csak akkor tudják megtenni, ha a finanszírozás kiszámítható. Azt hiszem, ebben most az sincs benne, hogy pontosan, tételesen milyen összegekről van szó, de erre a kiszámíthatóságra szükség van. Szerintem a biztos, kevésbé jól finanszírozott színház is jobb, mint egy ígérgetéseken alapuló hosszú távú elkötelezettség, amelyet esetleg a későbbiekben nem váltanak be.
A harmadik dolog a vidéki színházakkal kapcsolatos. Szimpatikus, hogy törődnek vele, jómagam Pécsről származom, ottani országgyűlési képviselő vagyok. Azt kérem önöktől - nyilván, e két dolog teljesülése után -, mivel Pécs 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz, szakmai tudásukkal, tapasztalataikkal segítsék ezt a programot, hiszen 2010-ben ez nem Pécsnek egy sajátos műsorszáma, hanem az egész ország produktuma lesz. Azt hiszem, ha ez a színház - remélem - addigra stabilizálódik és hosszú távú terveket tud készíteni, önök aktívan részt tudnak venni a mi közös kulturális fővárosunk szervezésében.
Végül zárójelben annyit jegyeznék meg, hogy szerintem, ezek a belső ügyek, amelyek itt felszínre kerültek - az épületek, egyéb dolgok - kevésbé tartoznak a bizottságra. Ha meg tudja oldani az említett két fontos keretet, akkor ezt már önök egy jó vezetővel együtt biztosan kitűnően tudják kezelni.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Halász képviselő úr, utána Schiffer János, utána a többiek.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Bizottság! Kedves Vendégek! Én is örülök, hogy végre sor kerülhetett erre a bizottsági ülésre. Nagyon régen kezdeményeztük már ezt, örülök, hogy szocialista képviselőtársaim is egyetértenek azzal, hogy szükség volt erre az ülésre.
(-80)
aa 81-90 Halász János folyt.
Nagyon szépen köszönöm, hogy államtitkár asszony itt van, mert így alkalmunk van közvetlenül is kérdezni őt. Én négy téma köré csoportosítva négy kérdést szeretnék föltenni, elsősorban önnek, államtitkár asszony. Miniszter úrról volt már itt szó, én ne is vesztegessek több szót erre a kérdéskörre, hogy ő miért nincs itt, meg hogyan foglalkozik ezzel az üggyel, mert még itt megrónak szocialista képviselőtársaim, hogy hogyan kerül a csizma az asztalra, bár mégiscsak ő a miniszter.
Az első kérdéskör ahhoz kapcsolódik, amiről mi ma beszélünk: tájékozódás a Magyar Állami Operaház helyzetéről. Úgy vélem, ahhoz, hogy egy tájékozódás teljes körű legyen, fontos azt a kérdést föltennünk, hogyan lehetséges, hogy válságba került az Operaház. Ha ezt a kérdést megkerüljük, nem válaszoljuk meg, akkor azt hiszem, nehezen tudunk jó válaszokat adni arra, hogy hogyan tovább és mit kellene tenni. Szerintem tanulni kell a hibákból és nem nem beszélni róla. Azt hiszem, a továbblépés hitelességéhez fontos az őszinte szembenézés. Mivel az elmúlt években is Schneider Márta a minisztériumban tevékenykedett, és ezzel a területtel foglalkozott, maga Vass Lajos politikai államtitkár volt, azt hiszem, két autentikus szereplő ül velünk szemben az asztal végén, akiktől meg lehet kérdezni: mit gondolnak, hogyan lehetséges, mi az oka ennek, mik voltak ezek a fontos momentumok önök szerint, hogy válságba került az Operaház, hogy ez a helyzet. Nem a felelősöket akarom keresni, ennek nem most van itt az ideje, ma nem ezért ülünk itt, hogy ki a felelős azért, hogy ez történt. Nem ezt kérdezem.
Azt kérdezem, hogy hogyan lehetséges. Nagyon adódik a kérdés, mert ahogy Vass Lajos is leírta nekünk, ahogy ismerjük a számokat, 2001-ben még 2 milliárd 232 millió forint volt az Opera állami támogatása, 2002-ben pedig 5 milliárd 869 millió forint. Ez nagyon nagy változás. Hallottunk arról, hogy ennek milyen hatásai voltak. Volt egy ilyen helyzet, kedves hölgyeim és uraim, 2001-ről 2002-re következően, amikor egy ilyen támogatást kapott a magyar opera ügye, ez az intézmény. Ma pedig arról beszélünk - meg azóta is egyébként, az elmúlt hetekben, hónapokban, években -, hogy válságban is probléma van. Valami nagyon nincs rendben. Egy ilyen lépés után ilyen helyzetben lehetünk ma.
Nagyon kíváncsi vagyok, államtitkár asszony mit mond arra, hogyan lehetséges ez, mert nekem fontos, hogy meg tudjam ítélni, az, amire törekednek, az eléggé megalapozott-e. Számomra fontos - azt hiszem, mindannyiunk számára fontos lehet -, hogy hogyan vélekedik arról, ami az elmúlt években történt.
Úgy láttam, egy kicsit visszafogottan beszéltek a költségvetési kérdésekről önök. De itt mások nem így tettek. Azt hiszem, nem lehet megkerülni ezt az ügyet. Ez az egyik kérdésem.
A másik kérdésem arra az anyagra vonatkozik, amit megkaptunk. A mai napon kaptuk ezt, ismerjük a dolgot, de azzal, hogy itt most megkaptuk, hogy a kormány úgymond hivatalosan a képviselők asztalára tette az imént a Magyar Állami Operaház alapfeladatainak felsorolását, ezt a tizenhat pontot. Ez fölveti azt a kérdést - és kérdezem államtitkár asszonyt, hogy hogyan látja -, mi az a szükséges költségvetési támogatás, amely alapján eleget tud tenni a Magyar Állami Operaház ezen alapfeladatainak. Nagyon-nagyon fontos kérdés szerintem. Azért is fontos, a fontosságán túl aktuális is, hiszen a költségvetési törvényt a kormány benyújtotta. Nyilván önök azt mondják, hogy ez a költségvetési törvény 2007. évre vonatkozóan egy nagyon kidolgozott, nagyon átgondolt, nagyon fontos és nem is tudom, még mi. De ebben az Állami Operaház támogatása is szerepel. Bizonyára átgondolták azt, hogy miért annyi, amennyi. Én arra az összefüggésre is kíváncsi lennék, hogy ami ott szerepel - és ami itt szerepel alapfeladatokként, és ezen alapfeladatok ellátása -, az vajon ellátható-e abból a támogatásból, hogyan állt ehhez a kérdéskörhöz a minisztérium.
Azért is jó a pillanat, hogy beszélgetünk az Operaház ügyéről, mert fölmerült - egyébként nemcsak az Operaháznál, hanem más nagy nemzeti intézmények kapcsán is - a jogos igény arra, hogy egy éveken túlmutató finanszírozási rendszert alakítsunk ki. Hogy gondolkodjunk azon, hogy hogyan lehetne megteremteni ezen intézmények szakmai működési biztonságát. Ahhoz nagyon fontos az, hogy két, három, négy, hét éven keresztüli finanszírozási garanciák legyenek. Valaki ezt normatív finanszírozásnak mondja, valaki esetleg időben mondja előremutatóan garantált finanszírozásnak. Múzeumok, nagy nemzeti gyűjtemények, Nemzeti Színház, sok helyen szóba kerülhet ez, a Magyar Állami Operaháznál is, és itt szóba is került.
Kérdezem azt államtitkár asszonytól, hogy a mostani költségvetés beterjesztésekor felmerült-e ez a lehetőség, mert szó nincs abban erről. De a háttérben az önök szemlélete milyen e tekintetben? Gondoltak-e arra, hogy ezt hogyan lehetne megoldani, és lát-e valamikor erre lehetőséget az Operaházat illetően is?
A következő téma a két játszóhely kérdése, ami szerintem nem csupán helykérdés - és itt az Operaház hozzáértő szakemberei el is mondták -, ez több mint gazdasági kérdés. Vass Lajos leírta az anyagában. Én nagyon örülök, és nagyon fontosnak tartom azt a szemléletet, amit ez ügyben képvisel Vass Lajos, ami azt mondja, hogy két játszóhely kell. De van bennem némi nyugtalanság, mert én ismerek olyan anyagot, amit két évvel ezelőtt a minisztérium jelenlegi gazdasági ügyekért felelős államtitkára, Závecz Ferenc írt, amiben hosszan értekezik arról, hogy milyen előnye van a kétházas játszásról áttérni az egyházas játszásra.
Mivel gazdasági oldalról igencsak döntési helyzetben van Závecz úr, ezért fontos. Kérdezem Schneider Mártát, hogy kedves Márta, mit gondol a minisztérium most az egyházas, kétházas játszásról, mert változhatott azóta a vélemény, más a helyzet, van elég pénz... A Závecz-tanulmányban az merült fel, hogy nincs elég pénz, ezért kellene ezen elgondolkodni. Nem az Operának akar ártani - ne értsük félre! - a tanulmány és szerzője, hanem, ha jól értettem, anyagi oldalról közelített a dologhoz.
Ha megengedik, egy általánosabb kérdésem is lenne. Azt gondolom, a kultúra legmélyebb rétegeihez - és ilyen az Opera - nem lehet értékmentesen közelíteni. Nem elég a pragmatizmus, hanem értékelvűen kell közelíteni a kérdéshez. Ismerve államtitkár asszonyt, miniszteri biztos urat is, tudom, hogy értékelvűen közelítenek a kulturális kérdésekhez. De ma nem volt eddig alkalma államtitkár asszonynak - vagy az időkeret volt kevés, nem tudom - arról beszélni, hogy a magyar operakultúra jövőjét illetően milyen elképzelései vannak a minisztériumnak. Az operaházi megszólalók - elnézést, hogy így említem önöket - utaltak arra, hogy ez milyen fontos ügy. Én nagyon szeretném, ha hallhatnánk államtitkár asszonytól, hogy a jelenlegi magyar kormány Oktatási és Kulturális Minisztériuma mit gondol a magyar operakultúra jövőjét illetően. Ilyenkor nemcsak a Magyar Állami Operaházra mint intézményre gondolok, hanem ahogy itt elhangzott, széles értelemben a magyar operakultúrára.
Tisztelettel kérem, mivel még időnk is van, legyenek kedvesek, válaszoljanak! Köszönöm szépen.
90
UK(91-100) - Halász
ELNÖK: Halász képviselő úr az időre hivatkozott. Időnk van, de korlátozott. (Halász János: Akkor maradunk tovább. Nem kell átadni a termet senkinek.) Világos, csak szerettem volna tájékoztatni a jelenlévőket, hogy egy-egy felszólalás után nem zárjuk le, a maradó idő még a további felszólalásokra is kell.
Erkel Színház • 15802009-08-29 13:40:28
Megosztom veletek a képviselők hozzászólásait is,továbbá a vezetés válaszait.Bocsánat ha nagyon hosszúra nyúlik azért próbálom hozzászólásonként bemásolni , de fontosnak tartom ,hogy tudjatok róla .Minden információt felfogok ide pakolni talán akkor megtudjuk menti az Erkel Színházat.

Üdvözlök mindenkit,Krisz
Erkel Színház • 15782009-08-29 13:21:34
Folytatás!

Gulyás képviselő úr!
Képviselői kérdések, hozzászólások
GULYÁS DÉNES (Fidesz): Igyekszem nagyon rövid lenni. Nagyon szépen köszönöm elsősorban kollégáimnak, Vass Lajos úrnak, a minisztérium képviselő asszonyának, hogy ide fáradtak, és ilyen erővel és elszántsággal képviselik a színházat. Nagyon szépen köszönöm.
Csak néhány gyakorlati kérdést szeretnék feltenni. Előrebocsátom, hogy nagyon sok mindennel egyetértek ebben az anyagban, amit Vass Lajos úr küldött nekünk. Néhány dolgot szeretnék csak kérdezni, illetve felvetni. Többször fölmerült Hegyi Árpád Jutocsa neve. Azt hiszem, aranykeretbe nem nagyon fogjuk foglalni az ő nevét, ami a tevékenységét illeti a műfaj és a színház pusztítása területén. Többször föltettem azt a kérdést - tudom, hogy nincs mód számszerűen kifejezni -, mekkora végkielégítést kapott Hegyi Árpád Jutocsa azért, hogy pusztított egy évig. Ugyanis miniszter úrnak föltettem azt a kérdést, így, hogy "Mekkorát?", mire azt mondta, hogy ezt nem lehet nyilvánosságra hozni, csak az érintett beleegyezésével. Magyarul a kérdésemre választ kaptam: igen, a pusztításért kapott végkielégítést Hegyi Árpád Jutocsa. Kinél merült fel - bármikor is -, hogy ilyen pusztítás után Hegyi Árpád Jutocsa nem jutalmat és végkielégítést kellene, hogy kapjon, hanem neki kellene a költségvetésbe befizetni pénzt, konszolidálni azt a pusztítást, amit végzett. Őróla csak ennyit szeretnék mondani.
A másik: Rendkívüli ez az információ, hogy Hiller miniszter úr semmiféle anyagot nem küldött a mostani beszélgetésre, ez szerintem meglehetősen furcsa, hogy finoman fejezzem ki magam. Felmerülhet az a kérdés, hogy mennyire érdekli őt valójában az Operaház helyzete. Vass Lajos úrtól szeretném megkérdezni, hogy mikor utoljára találkozott Hiller miniszter úrral az Operaház ügyében való tárgyalás céljából? Mi az ő aktivitása ebben a tekintetben?
Ha az Erkel Színházat be kell zárni egy év múlva, akkor miért kell erre pénzt költeni? Ebben a levélben a második pontban azt olvashatjuk, hogy azért kellett erre pénzt költeni, hogy működőképes legyen.
A létszámcsökkentéssel vannak problémáim. Nem tudom, hogy mekkora volt a létszámcsökkentés, helyesebben számot tudok, de mekkora a produkciókat létrehozók közül az elbocsátottak száma, és mekkora az adminisztráció területéről elbocsátottak száma? Hány igazgató és a nekik járó titkárnő van az Operában mobiltelefon-használattal és benzintérítéssel? Különös tekintettel arra, hogy e levél harmadik pontjának második felében további létszámcsökkentést említenek, mégpedig hosszú távú koncepciót, mint az előadások és a játszott darabok meghatározó tényezőként megjelölve. Teljesen kiviláglik, hogy a repertoárt és az előadások számát kell csökkenteni, előbb a művészeket kell utcára tenni.
Van egy sajátos pont ebben, a negyedik, amit szeretnék elolvasni, mert nagyon rövid. "A színlelt szerződések kiküszöbölése és a törvényi kötelezettségek teljesítése végett megszüntettük korábbi megbízási és vállalkozási szerződéseinket. A hiányzó munkaerő biztosítása céljából pedig lefolytattunk egy munkaerő-kölcsönzési közbeszerzési pályázatot." Erről szeretnék valamit bővebben hallani. Nagyon sok művész van, aki megbízási szerződéssel dolgozik, mert nem közalkalmazott az Operaházban.
70
UK(71-80) - Gulyás Dénes
Ha ezek a művészek nem végeznek munkát az Operaházban, akkor repertoárnak durván az egynegyedét képes eljátszani a színház. Tehát az ő munkájukra mindenképpen szükség van. Ha ez azt takarja, hogy valamilyen közvetítő céget kell iktatni az Operaház és a fellépő művészek közé, ezt nagyon rossz ötletnek tartom, hiszen az Operaház évtizedek óta minden fellépő művészét ismeri. Miért egy céget beépíteni közé, esetleg csak azért, hogy pénzt keressen, vagy a gázsi egy bizonyos részét menedzselési költségekre költsék?
Amit Hetényi Márta elmondott, mindenki ismeri, az alapprobléma végül is, a pénztelenség. A modernizációs programmal kapcsolatban csak két apró dolgot szeretnék mondani. Az Erkel Színházzal az alapvető probléma az, hogyha megszűnik az Erkel Színház, és a helyére épül egy nem színház, hanem a tervek szerint valami olyan komplexum, amelynek egy rész elenne az Erkel Színház, privát pénzből, privát tőkéből, akkor az Erkel Színház megszűnne továbbra a Magyar Állami Operaház része lenni. A beruházó tulajdona lesz, aki majd eldönti, hogy 120 napra - ahogyan mondtad - majd bérbe adja az Operaháznak. Tessék mondani! Ilyen anyagi helyzet mellett az Operaház miből fogja kifizetni a bérleti díjat? Egy.
Kettő: szerintem a beruházónak nem az lesz az érdeke, hogy kölcsönadja az Operaháznak, hanem olyan produkciókra fogja kölcsönadni, amelyekből biztosan komoly bevétele lesz. Ez szerintem feloldhatatlan anyagi probléma. Magyarul, itt bástyát veszít a műfaj és az Operaház.
Rögtön befejezem. A modernizációs programban, illetve nem programban, bocsánat, ebben a tartalomjegyzékben tíz pont le van írva, nem szerepel az, ami pedig ennek a műfajnak - vagy azoknak, akik ezt művelik - az alapvető küldetése, hogy a zenével, a műfajjal a jövő zenész és hallgató generációjával foglalkozó rész nincs benne. Ugyanakkor a Magyar Állami Operaház feladatai között szerepel egy oda nem illő rész, amely szerintem törlendő onnan - legalábbis, el kellene kezdeni erről beszélni -, mégpedig az utolsó előtti, mely szerint: az opera- és balettművészet utánpótlás-képzésének részeként azoknak a fiatal művészeknek, akiket saját produkciójában kíván felléptetni, ösztöndíj biztosítása, mesterkurzusok szervezése, valamint a fiatal művészek színpadképességének fokozására képzés biztosítása a Magyar Állami Operaház énekstúdiójában, valamint balettkarában.
Erről a következőt tartom fontosnak elmondani. Ma Magyarországon a művészeti felsőoktatási intézmények átlagban évi egymillió forintot - most már többet, mint egymilliót - költenek évenként, diákonként ezeknek a diákoknak a képzésére. Magyarán, az Operaházban az előbb említett igazgató alatt - meg még azelőtt is - divat volt az, hogy azoknak a növendékeknek, akikre ennyit költött az állam a Zeneakadémián, nem kaptak szerződést, munkát az Operaházban, csak akkor, ha elvégezték az Operaház stúdióját, ahol sokkal alacsonyabb színvonalú és képesítést nem adó képzést kaptak. Ez valahol olyan anomália, amely elképesztő. Arról nem beszélve, hogy ez nagyon sok pénzbe kerül az Operaháznak. Itt valami olyan ellentmondás van, amely az egyik kerékkötője, arról nem is beszélve, hogy a színháznak ez nagyon sok pénzbe kerül.
Röviden ezt a néhány dolgot szerettem volna ezzel kapcsolatban elmondani. Teljesen egyetértek azzal a felháborodott felvetéssel, amit Keveházi Gábor mondott Mortier úrral kapcsolatban. Mortier urat nagyon jól ismerjük a szakmában, ez a hely és alkalom most nem igazán arra való, hogy őt méltassuk - ő nagyszerű ember, és ehhez a szakmához rendkívüli módon ért, nemzetközi rangú és hírű ember -, mégis azt gondolom, hogy Magyarországon ma igenis, nagyon sok olyan ember van, aki legalább olyan színvonalas a szakmájában, mint Mortier úr. Nem értem, hogy kerül a csizma az asztalra, hogy a magyar nemzeti Operaház jövőjét meghatározandó, vagy esetleges igazgatói pályázatát kiíró bizottságban Mortier úr véleményt nyilvánítson. Azt hiszem, erre itt most tudok mondani 15 olyan embert, aki legalább olyan színvonalú, mint Mortier úr. Azt gondolom, akkor lehetne erről szó, ha mondjuk, Mortier úr meghívna valakit Magyarországról, aki aztán ugyanúgy beleszólhatna a párizsi Opera következő pályázatkiírásához, hogy mondjon véleményt. (Derültség.) Abszurdumnak tartom, nincs rá szükség. Legyen annyi önbecsülése ennek a kulturális kormányzatnak hogy higgye el, ebben az országban igenis, nagyon sok olyan színvonalú ember van, aki képes meghatározni a műfajt.
Az elvándorlásról pedig - talán kis malíciával - annyit szeretnék mondani, hogy Gyurcsány miniszterelnök úr elmondta, el lehet menni ebből az országból, nem kötelező itt dolgozni. Csak akkor azokra az emberekre ne költsünk évenként egymillió forintot a magyar költségvetés pénzéből.
Köszönöm szépen.
Erkel Színház • 15772009-08-29 13:19:46
Folytatás!

Hetényi Márta gazdasági igazgató (Magyar Állami Operaház)
HETÉNYI MÁRTA gazdasági igazgató (Magyar Állami Operaház): Jó napot kívánok! Hetényi Márta vagyok, az Operaház gazdasági igazgatója. Csak pár mondatot szeretnék mondani az elmúlt néhány évről. Az egyik, amit többen hangsúlyoztak: gondoljanak bele, a legutolsó főigazgató, Szinetár Miklós ideje 2001 júniusában lejárt. Onnantól kezdve három kinevezett főigazgatója volt az Operaháznak: Ocsmándy Miklós tíz hónapig, Szinetár Miklós három évig és Hegyi Árpád Jutocsa tíz hónapig. Ez az Operaház működésén nagyon keményen meglátszik. Az a baj, hogy ezt a házat rángatjuk előre-hátra. Állandó szervezeti változásokban vagyunk benne. Ez befolyásolja a gazdálkodást. Ez az egyik dolog, ami befolyásolja a gazdálkodást.
A másik dolog, ami szintén befolyásolja a gazdálkodást, az, hogy 2001-ben ígéretet kaptunk arra, hogy négymilliárd forinttal megemelik a támogatásunkat. 2002-ben nem az egész négymilliárd forintot, több részletben 3,8 milliárdot kaptunk. 2003. január 1-jén a négymilliárd forintos támogatást kapásból a minisztérium fél milliárd forinttal csökkentette. 2002-ben, amikor Ocsmándy Miklós az ígéretet megkapta a négymilliárd forintos támogatásra, akkor ennek megfelelően állapította meg a különböző részlegek bérkeretét. A bérkeret, a bérrendszer ennek a négymilliárd forintos összegnek az ismeretében épült ki. Tudjuk, hogy viszonylag könnyű egy bemutatót eldönteni, megcsinálni, elhagyni presztízsveszteség, de nem lesz a következő évben következménye. De az, hogy az Operaház plusz négymilliárd forint, tehát közel 6,5 milliárd forintos támogatás ígéretében alakította ki a bérrendszerét, az azt jelenti, hogy onnantól kezdve már csak akkor lehet csökkenteni ezt a tételt, ha az embereket elbocsátjuk, mert bért visszavenni nem lehet.
Menetközben nemcsak 2003-ban csökkent a támogatásunk félmilliárddal, csökkent később is. Úgy volt, hogy a 2005. évi támogatásunk 4,5 milliárd forint lesz, csak a Hiller-Szinetár-féle megállapodás következtében sikerült ezt visszatornászni. De úgy indultunk 2005 januárjában, hogy a támogatásunk 4,5 milliárd forint volt, de az előző év decemberében megkötött megállapodás értelmében sikerült visszatornászni olyan módon, hogy 2005-re kaptunk volna bázisként 5,5 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy 2006-ban, 2007-ben és mindig 5,5 milliárd forint, és kaptunk volna még 2006. évre 300 millió forint egyszeri kötelezettségvállalást. Ezt a megállapodást a minisztérium - amikor Hegyi Árpád Jutocsa belépett - egy egyezséggel eltörölte, és az Operaház támogatása 5,3 millió forint lett.
Ha arról beszélünk, hogy miért vannak a hiányok, a lemaradások, miért küzdünk százmilliós nagyságrendű szállítói állománnyal? Gyakorlatilag itt már nemcsak az állam tartja fenn az Operaházat, és nemcsak a nézők, hanem részben a szállítói kör is finanszíroz minket azzal, hogy tudomásul veszi, később fizetünk, és elfogadja, hogy tudja, nem fogunk elköltözni az Andrássy útról, előbb-utóbb meg fogják kapni a pénzüket. Ez az egy előnyünk van. Vannak olyan szállítók, akik húsz éve ismernek minket, nem nagy cég, azt mondja, ő már csak azért marad meg nálunk, mert szereti az operát, de egyébként magáncégeknél vállal munkát, mert valamiből meg kell élnie, és el kell tartania a saját beosztottjait. De ez ennek a következménye is. Sajnos a jelenlegi anyagi helyzetünknek részben ez a következménye. Sajnos sikerült az előző igazgatónknak lecsökkentenie a támogatási összegeket annak ellenére, hogy a megelőző igazgatónk valamilyen módon visszatornászta. (Gulyás Dénes: Lehet, hogy ez volt a dolga.) Lehet!
Kollégáim mind elmondták, ami alapvető igazság, hogy gyakorlatilag a színház folyamatosan emeli a jegyárait. Jegyáremelésünk 2005-ben 30 százalékos volt. Idén megint 10 százalékos! És ez az Operaházra vonatkozik, az Erkel Színházban nem vagyunk képesek! De azt is figyelembe kell venni, majd beszélünk arról, hogy az Operaházban rengeteg a turista. Gyakorlatilag az Operaházat abból a szempontból is figyelni kellene, hogy az országimázs része. Bejön a turista, nagyon kellemetlen helyzetben vagyunk, mert most már azt is látja a turista, hogy ha végigjön a házon, hogy kopott a szőnyeg, kopott ez, kopott az... (Közbeszólás. Patinás!) Igen, patinás!
Abból a szempontból is figyelni kellene az Andrássy úti épületre, hogy az viszi a hírünket, a külföldit oda viszik be. Hova lehet este elmenni? A prózai színházakba kevésbé, tehát ez az a hely, ahova a külföldieket el tudják hozni. Ez is egy szempont szerintem. Mindemellett, hogy kellene egy másik játszóhely, ahova viszont a magyar emberek jönnek. Gulyás művész úr tudja, vannak előadásaink, ahol hátul ülnek, mert ha külföldit nem tudunk hozni, akkor az első soraink üresek, de hátul és a harmadik emelet azonnal el van adva, mert a harmadik emeleti jegyárakat nem emeljük hosszú évek óta azért, hogy a magyar ember lásson operaelőadást.
Köszönöm szépen.
Erkel Színház • 15762009-08-29 13:13:23
Folytatás !

Rozsos István magánénekes (Magyar Állami Operaház)
ROZSOS ISTVÁN (Magyar Állami Operaház): Jó napot kívánok, szeretettel üdvözlöm a bizottságot. Rozsos István vagyok, az Operaház magánénekese. Néhány dolgot szeretnék csak hozzáfűzni az előttem felszólalók tartalmas beszámolójához.
Jelen pillanatban olyan helyzetben állunk a Magyar Állami Operaházban, hogy van jelenleg ebben az országban egy ház, illetve két helyen játszik, és állandóan össze vagyunk hasonlítva a külfölddel. Szeretnék erről két mondatot mondani. A körülöttünk lévő országokban - főleg Ausztria, Németország, Franciaország, stb. - általában 30-40 operaház működik, teljes létszámmal, és el akarom oszlatni azt a téves információt, hogy ezekben a színházakban nem működnek közalkalmazottak. Nagyon fontos, ami itt az előbb elhangzott, hogy a fiatalok olyan módon vándorolnak el az országból; egyszerűen azon okból kifolyólag, hogy nem tudnak megélni, és nincs biztosítva a jövőjük. Hogyan oldják meg ezt nyugaton? Egy nyugati színháznál általában 2-3 éves szerződések vannak, tehát az illető művész tudja, hogy három éven keresztül annak a színháznak a tagja, és három év után ugyanazon törvények alapján, amelyek nálunk is működnek, nem kötelező az ő szerződését meghosszabbítani. Tehát nem értem azt a félelmet. Miért kell a színházat rákényszeríteni arra, hogy egyre kevesebb közalkalmazottja legyen? Holott, ezeket egyszerűen meg lehetne oldani határozott idejű szerződésekkel.
Arról nem beszélve, hogy nagyon divatos nálunk az úgynevezett tízhónapos, meg a darabszerződések. Nézzenek meg egy fiatalembert, aki 25-30 éves, rettentően tehetséges, az államnak sok százezer forintjába került, és amikor bekerül egy színházba, felajánlanak neki 15 előadást egy évben, mondjuk, darabonként 100-150 ezer forintért - természetesen bruttóról beszélünk. Miből él meg? Meg szeretne nősülni, lakást szeretne venni. Itt akar élni, nem akar elmenni. Tudni akarja előre, hogyan folytatódik az élete. Hozzáteszem, természetesen németországi alapszabály - törvény -, hogy például 15 év után kell véglegesíteni az énekest vagy a balett-táncost. Tehát gyakorlatilag a 15 év alatt kiderül, hogy alkalmas-e a pályára, hogy tovább folytassa-e ott a színházba, ott maradjon-e a nyugdíjas idejéig. Semmifajta veszély nem fenyegeti a színházat, hogy neki kötelező ott tartani ezt a művészt.
A második dolog, szeretnék elosztani egy félreértést. Jelen pillanatban ennek az országnak van egy világszínvonalú operagárdája és balettgárdája. Jegyezve van mindenütt, akár a tőzsdén is. Hihetetlen módon exportáljuk a művészeket, a zenekart, a kórustagokat, az énekeseket, a balett-táncosokat, mindegyik elhagyja az országot, az előbb említett problémák miatt. Nagyon fontos lenne, hogy Magyarországon az egyetlen Operaházat és balett-társulatot, amely létezik, nem szabadna szétverni. Ennek az egyben tartása - szerintem - országos feladat. Ha ezt a társulatot egyszer szétzavarják, hosszú évtizedekig megint nem lesz társulat az országban.
Meg kellene oldani a megélhetési gondokat! Tisztázni kellene a szólisták helyzetét a színházban! Tudni kell, hogy állandóan megjelennek különböző újságokban azok a feltételezések, illetve azok az elemzések, hogy mi történik, miért kell fizetni egy énekest, vagy egy balett-táncost, aki egy évben 15 előadást énekel vagy táncol. Igenis, azért kell megfizetni, mert a 15 előadás mellett még körülbelül 300 napot dolgozik azért, hogy ezt a tizenötöt meg tudja teremteni, meg tudja csinálni. Nem beszélünk az otthoni munkáról, a felkészülésről, a fejekben felhalmozódott mérhetetlen tudást, értéket, amelyet ezek az emberek akár a kórusban, akármelyik részen a színházban megteremtettek, megtanultak. Erre nem lehet csak úgy, egyszerűen azt mondani, hogy kérem, kiteszek a zenekarból három fúvóst, majd hozok helyettük másikat. Honnan? Kicsodát? Ebben az országban csak egy gárda van! Mi nem fogunk tudni vendégeket hozni Ausztriából, Németországból, Franciaországból, mert senki nem tudja megfizetni.
Nem akarok beszélni az ottani gázsikról, de nagyon helyes, hogy összehasonlítjuk Párizzsal meg Béccsel a budapesti Operaházat. Igen. De ott kezdődik, hogy tízzel be kell szorozni az úgynevezett támogatást. Abban a pillanatban tárgyalóképes mindenki arra, hogy jöjjön ide egy francia operai szakértő, mondja el a véleményét, de tudja azt, hogy itt ugyanakkora az állami támogatás, mint ott, hiszen ugyanakkora a létszám, a repertoár - hozzáteszem: és két színházban játszanak Bécsben is, Berlinben is, Londonban is, Párizsban is. Tehát a második játszóhely, ha az Erkel Színházat bejátsszák. És hadd nevezzem meg, jelen pillanatban az egyetlen olyan színház a környezetemben, amely alkalmas lenne erre, bár kisebb, és akusztikailag igazán meg kell javítani, az a Thália Színház. Annak megvan a helye - tehát közel van az Operához -, a raktározás és a megközelíthetőség, mindenfajta szempontból az lenne a legjobb, ráadásul befogadó színház. Tehát nem is akarja az ember - nem is tudom, kiktől - elvenni. Hadd mondjam el azt a tényt, hogy az 1960-as évek közepén Lukács Miklós igazgató írt egy tanulmányt az Operaház második színházáról, és azt írta, hogy a jelenlegi Operettszínházat lehetne az Operaház kamaraszínháza, szintén helyi, a befogadó lehetősége, illetve akusztikai és egyéb paraméterei pontosan megfeleltek volna. Természetes, hogy ez jelen pillanatban nem reális.
Annyit szeretnék még hozzátenni - bár Gábor elmondta az operajegyeket, sok mindent, a bő repertoárt -, egy dolgot elfelejtünk. Nemcsak azt, hogy a színháznak feladata a nagyon bő repertoár létrehozása, hanem a közönségnevelés! Egyszerűen ott tartunk - olvastam egy statisztikát -, hogy jelenleg a 18 éves korosztályig bezárólag 75 százalékuk életében még nem volt komolyzenei koncerten, nem volt operában, és nem látott balettet. Az ország mindig arról volt híres, hogy ez a kis, tehetséges nemzet mérhetetlen magas színvonalon hogyan adja át a kultúrát, és hogyan neveli a fiatalságot. Az új generációkkal meg kellene ismertetni az operát, és nem egy elit műfaj. Nagyon sajnálom, ne haragudjanak, nem elit műfaj. Ez egy olyan dolog, hogy a legegyszerűbb embertől a legmagasabb intelligenciával rendelkezőig, ha egyszer beül zenét hallgatni, kap valamit. Akár tetszik, akár nem. Lehet, hogy nem ismeri a zenét, és azt sem tudja, mi az a zongora, de kap valamit.
A másik dolog: csatlakoznék Gáborhoz. Ha egyszer a színházban van egy jelenleg elindult, nyugodt folyamat, amelyet tovább lehetne építeni, abszolút nem tartjuk értelmesnek, és nem látjuk a realitását annak, hogy ki kell írni egy pályázatot. Illetve, lehet egy meghívásos pályázatot kiírni, gondolom, ennek megvannak a törvényi alapjai. Ha egyszer van az igazgató, akit elfogad a színház, elfogadja a minisztérium, miért nem lehet azzal továbblépni? Olyan fontos, hogy két hónap alatt legyen egy új igazgatója a színháznak, akivel megint nem tud mit kezdeni a színház, mert nem ért hozzá, azt sem tudja, merre van a folyosón, hova kell menni, nem ismeri az embereket. Ehhez rendkívül komoly empátiával rendelkező emberre van szükség, aki sok-sok évet eltölt ott, és megismeri az embereket, beszél velük.
Nagyon szépen köszönöm, nem akartam az idejüket rabolni.
(-60)
Erkel Színház • 15752009-08-29 13:11:22
Folytatás!

Kákay István művészeti főtitkár (Magyar Állami Operaház)
KÁKAY ISTVÁN művészeti főtitkár (Magyar Állami Operaház): Jó napot kívánok! Kákay István vagyok, a Magyar Állami Operaház művészeti főtitkára. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy húsz éve vagyok az Operában, és abból tíz évet töltöttem a színpadon. Szinetár Miklós főigazgató úr tíz évvel ezelőtt nevezett ki az igazgatóságba. Lényegében én az Operaházat művészi és vezetői részről ismerem elég alaposan. Röviden a következőket szeretném elmondani.
A Magyar Állami Operaház alapító okirata világosan lefekteti, szabályozza, hogy a Magyar Állami Operaháznak mi a dolga. A Magyar Állami Operaház sajnos ma Magyarországon lényegében egyedül viszi a vállán az operakultúra ügyét, ugyanis az öt vidéki nagyvárosunk - ahol egyáltalán létezik operatagozat, ezt önök bizonyára nem tudják egész pontosan - az elmúlt 30-40 évben nagyon visszafejlődött. Lényegében ma az öt vidéki játszóhely együtt nem ad száz operaelőadást egy évadban összesen, mi normális működésben körülbelül négyszázat kellene, hogy játsszunk a két színházban. Ezenkívül a vidéki operaházak - szerény anyagi lehetőségeik miatt - normális esetben egy bemutatót tudnak tartani egy évben, azt eljátsszák talán tízszer-tizenötször is, ezzel lényegében véget ért az operajátszás.
Nálunk igazán normálisan az egész működés be van állva hat premierre, amit a műhelyeink bírnak, művészileg vállalható, négy operát és két balettet játszunk normális békeidőben. Ez néha föl volt pörgetve tízre, tizenegyre, az már valóban sok. De az, ahogy jelenleg vagyunk, hogy a meghirdetett premierjeinket most már több évad óta állandóan le kell mondanunk anyagi okoknál fogva, az nagyon káros művészileg és főleg a színház presztízsének nagyon sokat árt. Jelenleg már csak ott tartunk, hogy a jövő évadra jó esetben három bemutatót tudunk meghirdetni, két operát és egy balettet, ami az elmúlt évtizedekben példátlanul alacsony szám. Mégis azt hiszem, gazdasági okoknál fogva ennél többre nem vállalkozhatunk.
Szeretném elmondani, a második játszóhely valóban nagyon fontos az Operaház számára, hiszen az operának kettős funkciója van. Van egy elit kultúrát betöltő szerepe, ezt az Andrássy úti palota elég jól - remélem, nem csökkenő színvonalon - fogja tudni teljesíteni. De a népopera funkciót, amely a magyar társadalomnak játszana, azt lényegében az Erkel Színház szolgálja. Keveházi Gábor barátom említette, és ez így is van, hogy az Operaház látogatóinak körülbelül 65-70 százaléka külföldi, hiszen a jegyáraink a magyar társadalom számára már lényegében nem elérhetők. Az Erkel Színházban körülbelül egyharmada áron játszunk, mint az Operában, ott viszont gyakorlatilag csak magyar néző fordul meg. Ezért úgy gondolom, a társadalommal szembeni kötelezettségünk nagyon nagy, hiszen a magyar adófizetők pénzéből támogatott jegyáron nem feltétlenül japán turistáknak kell az Operaházat nézni, hanem a magyar nézőnek kellene egy Toscát vagy egy Mozart-operát adni.
Nagyon fontosnak tartom még elmondani, hogy az Erkel Színház olyan szempontból lényeges kérdés, hogy egy második játszóhely, hogy az Operaházban ifjúsági bérleteket nem tudunk játszani, hiszen az ifjúsági bérletek árai messze-messze elmaradnak azoktól az áraktól, amelyeket az Operaházban el kell kérni a nézőktől. Ezért a jövő nem az Operaházban teremtődik meg. Az operaszerető közönséget, a következő operaszerető generációkat mi csak egy második játszóhelyen tudjuk kinevelni, hozzászoktatni az operához. János vitézt vagy más, gyerekeknek szóló darabot nem árulhatunk 12 ezer forintos jegyáron, nincs az a család, amelyik erre rendszeresen elhozná a gyerekét. Ezért én nagyon fontosnak tartom, hogy legyen második játszóhelyünk, de az, hogy hol itt játszunk, hol ott, keresünk más játszóhelyet, azt végső megoldásnak semmiképpen nem tudom elfogadni.
Még Závecz Ferenc nálunk tartózkodása idején felmértük a lehetőségeket: tizenhárom különböző operajátszó helyet vizsgáltunk meg műszaki paramétereik, illetve a zenekari árok nagyságát tekintve. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy nincs Budapesten, illetve közvetlen környékén egyetlen olyan színház sem, ahol a darabjainkat csonkítatlan formában elő tudnánk adni. Szükségmegoldások, kényszermegoldások lehetnek, de lényegében nekünk nagyon fontos lenne egy második játszóhely. Erről nem szeretnék többet mondani. Csak még annyit, hogy volt szerencsém novemberben részt venni az Opera Europe Konferencián Monte Carlóban, ahol föl tudtam mérni azt a különbséget, ami a mi Állami Operaházunk jelenlegi gyakorlata, működése, finanszírozása, előretervezése, illetve az európai szokások között van. Sajnos ezek alapján egyértelműen le kell szűrnöm azt a tanulságot, hogy semmiféle koprodukcióba nem tudunk bekapcsolódni, ami nagyon-nagy kár gazdaságilag is, hiszen ott demonstrációkat láttam arról, hogy például az amszterdami és a koppenhágai operaház hogyan készül a 2011-es közös bemutatóra. Az összes díszlet-, jelmezköltséget, az alkotók honoráriumát közösen állják, kifejezett irodájuk van az ilyen koprodukciók létrehozására. Valamikor három vagy négy operaház együttesen hoz létre ilyesmit. De amíg nem tudjuk megmondani, hogy 2007 szeptemberében mikor és mivel nyitjuk ki az Operaházat, akkor minket kinevetnek. Nem tudunk bekapcsolódni olyan folyamatokba, amelyekből művészileg és gazdaságilag nagyon jól tudnánk kijönni.
Még egy szomorú dolgot kell önöknek elmondanom. Megindult az elvándorlás, nemcsak a balettnél. Új jelenséggel találkoztam - a szereposztásokat készítem az Operaházban -, ez az első olyan évadunk, hogy már általam harmadik vonalbelinek ítélt énekesek - nem is egy - itt hagytak bennünket, elmentek külföldre, jóval kisebb tekintélyű, kevésbé neves színházakba, hiszen a mi anyagi lehetőségünk nem biztosítják számukra azt a lehetőséget, hogy a családjukat normálisan és előre megnyugtatóan rendezve el tudják tartani.
50
Uk(51-60) - Kákay István
Ezért sajnos, meg kell mondani, hogyha a folyamat valamilyen formában nem áll meg, a jelenlegi színvonalat sem hiszem, hogy tartani tudjuk, hiszen például a jobb énekesek mind el fognak menni tőlünk.
Ebben a kérném az önök megértését és segítségét.
Köszönöm szépen.
Erkel Színház • 15742009-08-29 11:25:23
Folytatás!

Meghívottak hozzászólásai
Keveházi Gábor igazgató (Magyar Nemzeti Balett)
KEVEHÁZI GÁBOR (Magyar Nemzeti Balett): Keveházi Gábor vagyok, a Nemzeti Balett igazgatója. Nagyon sok szeretettel köszöntöm önöket, és örülök, hogy 5 percig mondhatok egy-pár szót.
Talán a miniszteri biztos úr véletlenül hagyta ki a Nemzeti Balettet ebből a kis csomagból, hiszen Magyarországon egyetlen ilyen együttes létezik, ezt úgy hívják: a Magyar Nemzeti Balett, mely 120 taggal működik. Bátran merem mondani, bárkivel vitába szállva, hogy a világ egyik legjobb balettegyütteséről beszélünk. Nagyon nagy a veszélye annak, hogy - miután van egy főiskola Magyarországon, és nagyon jók a főiskolák és jó a kulturális képzésünk, így a Zeneakadémia, vagy most már Zeneművészeti Egyetem - elindult az Operából a tehetségek elvándorlása. Ez azért van, mert ha nem tudunk kellő előadást - vagy kellő fizetést - biztosítani, azért hadd ne mondjam, mennyi az Európai Unióban az átlagos fizetés. A bécsi Stats Oper-ben egy táncos fizetése 5-6 ezer euró, miközben mi 170 ezer forint bruttó fizetésért tudjuk szerződtetni - ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint nettóért - ugyanazt a tehetséget. Tehát hatalmas a probléma.
Mindig azt mondjuk, hogy nem gazdasági a probléma. Gazdasági a probléma, és kitérnék egy pár mondat erejéig arra, hogy az Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Balett nem az Operaház, hanem az egy "összművészetek háza". Nincs olyan művészeti ág, amely nem dolgozik ott: zenész, táncos, énekes, szobrász, festőművész, színész, fotóművész, képzőművész; az Operaház az összművészetek háza. Tehát ma ez a legnagyobb nemzeti kulturális intézményünk, és hozzáteszem: sokszor nem értem; én írtam az első százoldalas modernizációs programot mégis szembe kell szállnom: nem a kultúrát kell megmodernizálnunk. Hiszen a mai napig is világszínvonalú előadásaink vannak: tessék bejönni oda este hét órakor, mindenkit szeretettel várunk, biztosítjuk a tiszteletjegyet! Nagyon magas színvonalú előadások vannak ebben a házban.
A miniszteri biztos úr leírta az anyagban, felhalmozódott az Operaháznak egy nagyon komoly, tekintélyes hiánya - talán jól fejezem ki magam gazdaságilag -, mondjuk így, kifizetetlen számlák, ezt a kormánynak konszolidálnia kell, és nulláról kell elindítani. Nem értem a minisztérium álláspontját abban - és Mártával vitáznék egy kicsit -, miért kell pályázatot kiírni most az Operaház főigazgatói posztjára. Miért kell felkérni egy francia igazgatót, a párizsi Opera igazgatóját, Mortier urat arra, hogy vegyen részt a bírálóbizottságban. Neki fogalma nincs arról, hogy Magyarországon mi a helyzet. Mit tud ő erről? Most végre van egy ember az Operaház élén - itt ül -, Vass Lajos, aki megteremtette a békét, ismeri a házat, a helyzetet. Miért nem lehet őt? Akkor, ha a 150-es rendeletre tetszett hivatkozni, meg kell változtatni a 150-es rendeletet, vagy ki kell találni azt a lukat, ahol Vass Lajost meg lehet bízni azzal, hogy legalább öt évig biztosítsa ennek a háznak a nyugalmát.
(-40)
aa 41-50 Keveházi Gábor folyt.
Itt nem akarom mondani, elhangzottak nevek, Mahleré is elhangzott. Aki kívülről jött, mindenki belebukott ebbe a házba. - Elnézést, ha emocionális vagyok. (Derültség a teremben.) - Nem véletlenül hívta fel a bécsi Staatoper jelenlegi igazgatója a bécsi kulturális kormányzat figyelmét, hogy az ő szerződése négy év múlva lejár, gondolkozzanak azon, hogy ki veszi át tőle a házat. Ezt nem lehet átvenni, hogy én bejövök kívülről, és tudom, hogy mit kell csinálni! Ezt a házat meg kell tanulni, meg kell ismerni. Ez egy Titanic! Ha ebben a kormányt elfordítják, akkor hat hónap múlva elkezd fordulni. Elnézést kérek, nem akarok bántani senkit, de ez nem motorcsónak vagy egy vidéki kis fióküzlet! Ez két hatalmas színház. Mellesleg hozzátartozik az üzemház, a különböző raktáraink, a különböző ingatlanjaink. Ezt nem lehet csak úgy pikk-pakk, hogy kiírunk egy pályázatot, és megint fű-fa-virág, beteg emberek megpályázzák, és baromi (sic!) jó pályázatot írnak, azzal megnyerik. Ezt nem lehet! Az Operaházat ismerni kell! Lehet, hogy valaki baromi jó pályázatot tud írni, de nem tud igazgatni. Arról nem beszélve, hogy összehívok négy-öt frankó srácot, aztán írunk egy ilyen jó pályázatot, azt végre is kellene hajtani! Nem tudják végrehajtani.
Az Operaháznak normatív támogatásra volna szüksége, mert a világsztárok, a világ nagy művészei, akik valóban nagy művészek, azoknak a naptárai több évre előre tele vannak. Ha mi most meg akarunk hívni egy világhírű énekest, egy világhírű karmestert, egy világhírű táncost, azt majd öt év múlva tudjuk meghívni. Normatív támogatás nélkül csak orosz rulettet játszunk: megpörgetjük és a fejünkre tesszük a stukkert. Tehát az Operának normatív támogatásra van szüksége.
Két játszóhelyre van szükség, mert az Operaház látogatóinak 70 százaléka külföldi, a magyarok már nem tudják megfizetni. Az Erkel Színház volt az a hely, amit a magyar néző meg tudott fizetni.
A másik: nem az Operaházat támogatja a kormány, hanem a jegyet! A valós jegyár 100 ezer forint lenne. Tessék elhinni, hogy amikor Aidát, Spartacus-balettet, Hattyúk tavát, Toscát vagy Turandotot játszunk, ötszáz ember dolgozik hátul és ezer nézi. Ez nem Hofi-show, ahol egy ember...! Mindig föltették nekem azt a kérdést, hogy a Nemzeti Színháznak csak 1,8 vagy 1,9 és azok kijönnek abból a pénzből, maguk meg nem jönnek ki abból a sok pénzből, amit mi adunk. Kérem, a Nemzeti Színházban fölmegy a függöny, és négy színész eljátszik egy darabot. Az Operaházban még nem ment föl a függöny, és nyolcvanan bent ülnek a zenekari árokban!
Igenis konszolidálni kell az Operát, meg kell tartani Vass Lajost legalább öt évre az Operaház élén! Még amit el akartam mondani: amikor azt mondják, hogy az Operaház támogatása 5,2 milliárd, abból több mint a felét rögtön vissza is utaljuk az államkasszába.
Köszönöm szépen, ennyit akartam mondani.


Erkel Színház • 15722009-08-29 10:40:24
Szeretném, ha ti is tudnátok róla. Ezt egy jegyzőkönnyből idézem. Ha érdekel benneteket, hogy lehet embereket félre vezetni, akkor esetleg idézgetek belőle.

Jegyzőkönyv*
az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának
2006. november 7-én, kedden, 10.00 órakor
az Országgyűlés Irodaháza 569. számú tanácstermében
megtartott üléséről

Vass Lajos miniszteri biztos tájékoztatója


Amikor a felkérést kaptam, öt dolgot vállaltam. Az egyik, hogy nyugalmat és alkotói békét próbálok teremteni az Operaházban. Azt gondolom, sikerült.
A másik, hogy a 2006-2007-es évadot véglegesítem, és elindítjuk az Operaházban, illetve lehetőség szerint az Erkel Színházban is az előadásokat. Lőn! Ismerős az Erkel Színházzal kapcsolatos polémia, de sikerült októberben ezen is úrrá lennünk, és ott is folynak az előadások. Ennek én személy szerint nagyon örülök.
A harmadik, hogy az úgynevezett pénzügyi konszolidációs folyamatot megpróbálom folytatni, hatékonyabban, költségtakarékosabban próbáljuk működtetni az intézményt. Ennek az eredményét ebben a pillanatban természetesen végleges számokkal most még nem tudom alátámasztani, de jó néhány olyan dolog történt, ami a működés hatásfokát jelentős mértékben segítette és növelte. Ez egy hosszú távú folyamat, erre majd még szeretnék visszatérni néhány gondolat erejéig.
A következő az volt, hogy megfelelő csapat összeszedésével, felkérésével elindítjuk egy hosszú távú koncepció kidolgozását, és lehetőség szerint mielőbb az illetékesek asztalára ezt letesszük. Ez folyamatban van.
Az ötödik - sajnos, azt kell mondanom, minden magyar színház ebben a helyzetben van -, hogy a 2007-2008-as évadot kell előkészítenünk. Ezt azért mondom, mert ahol ez másképp működik - és nemcsak másképp, hanem jobban -, ott nem egy évvel előtte kezdik előkészíteni a mindig következő évadot, hanem legalább három-négy évvel, évaddal előtte. Ennek elsősorban szakmai okai vannak.
A legfontosabb - és itt most a jövőről szeretnék beszélni elsősorban - az, hogy tudjuk, mi a cél. Itt most nem elsősorban és nemcsak a Magyar Állami Operaházról gondolkodom, hanem a magyarországi operajátszásról. Ez a legfontosabb.
Mondhatnánk ebben a pillanatban, hogy de hát ez hihetetlen pénzbe kerül. Sok pénzbe kerül ez a műfaj, de nem hihetetlen sokba! Ezt is lehet szervezetten, tervezetten, tudatosan kitalálni. Ugyanis ha nincs más játszóhely, akkor a Magyar Állami Operaház az egyetlen olyan helyszín, ahová be van zsúfolva egy hihetetlen nagyságrendű, létszámú repertoár. Márpedig ha ez így van, ehhez nagyon sok zenészre, énekesre, énekkarosra, nagyon sok túlórára és sok mindenre van szükség. Merthogy egyszerre próbálni is épületen belül új darabot, este előadást tartani - nem sorolom végig, akik ezt ismerik, azok értik, hogy miről beszélek - szinte lehetetlen. Amennyiben ebből ki tudunk törni, és nem egy épület a magyar Opera, akkor változtatni tudunk a repertoáron, a repertoár számán.
Ezen kell dolgozni az elkövetkezendő időszakban, nem pedig automatikusan, csupán csak a költségvetési támogatást kell figyelembe venni. Mert, ha egy szakma csak ezt veszi figyelembe, azt gondolom, ott régen rossz. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell reálisan gondolkodni. De nem lehetnek csupán számok a Magyar Állami Operaházban folyó munka szempontjai, mert akkor azt tudjuk mondani, hogy kérem, akkor nem 98 embert kell elküldeni, hanem 350-et. Miért? Mert akkor sokkal többet takarítunk meg havonta. Csukjuk be az Erkel Színházat. Miért? Mert egy épületben sokkal olcsóbb, és nem sorolom végig. Ezek azért elég érdekes szempontok, és nem hiszem, hogy szakmaiak.
Ha egy épületben zajlik a magyar operaélet, akkor már most el kell mondanom, hogy nemcsak az Erkel Színház épülete van nagyon rossz állapotban, hanem a Magyar Állami Operaház épülete is. Azt mondtam - nagyon megalapozott szakmai véleményekre, statikusok írásaira, gondolataira alapozva -, hogy megnyitjuk az Erkel Színházat, de úgy gondolom, ennek kell az utolsó évadnak lennie. Tehát az Erkel Színház várhatóan május végén bezár. Úgy is tervezzük a következő évadot, hogy a 2007-2008-as évadban az előadások jelentős részét - amit át tudunk hozni - egy épületben tartjuk meg. Ez azt is jelenti, hogy még nagyobb szervezettségre, még nagyobb hatásfokra van szükség, és még nagyobb terhelése lesz a Magyar Állami Operaház épületének.

Tehát szeretném jegyzőkönyvbe mondani a kulturális bizottság előtt, hogy szükség van a Magyar Állami Operaház teljes épületének a felújítására. Nézzük az állagát - állagfelmérés készül -, és úgy gondolom, hogy 1984 után a közeljövőben alapos előkészítő, tervező munka eredményeként fel kell újítani a teljes Magyar Állami Operaházat. Részben az épületét, másrészt pedig annak a funkciónak megfelelően, ahogyan majd a célt véglegesítettük. Ezt most hívhatjuk modernizációs programnak, de amíg nincs meg a pontos cél, hogy mit szeretnénk, addig érdemben nem véglegesedhet ez az úgynevezett modernizációs program sem. Most december 31-ig ezen dolgozunk, aztán majd meglátjuk, hogy a későbbiekben hogyan, milyen módon lesz.


Folytatom ha érdekel benneteket kik mit mondtak ezen az ülésen.


Jó olvasást és gondolkodást!
Üdvözlettel,
Krisz
Erkel Színház • 15612009-08-26 11:27:03
Talán az Erkelnek is ezt a sorsot szánták.
Mondva csinált bezárás ,kinézték maguknak jó helyen van sok pénz belehet érte zsebelni.Különben szeptemberben fogják a kormány elé terjeszteni az Erkel projektet ami még mindig a PPP-be épülő multifunkciós központot támogatja 120nap operaházi visszabérléssel.Ez a projekt ha megvalósul 20 éven át évi 2 vagy 3 milliárd a befektető zsebébe.Tehát Müpa 7 milliárd jövőbeni Erkel 2 vagy 3 milliárd. Miért nincs pénz a többi színház normális üzemeltetésére? Ezek fő kérdések a kultúra további életében.Talán ezért ez a topic,ja a ZAK kapott 10milliárdot a felújítására Eu-s pénzből az Erkel miért nem?Talán Simornak van valami köze a dologhoz.
Erkel Színház • 13152009-07-16 21:03:21
Kedves rajongas!

Gondolom ez név Gulyás Dénes mond Neked valamit.Sokat kértük segítsen az Erkel dolgaiban álljon az élre, mind politikus, mind operaénekes ,de sajnos sehol nem hallatta a szavát Erkellel kapcsolatban.A parlamenti kúltúrális bizottságban is benne van ott sem hallatta a hangját .Pedig már második ciklusát tölti a vízfejűek társaságában.Ez alatt az idő alatt már ha nagyon akart volna tenni valamit akkor már fidesz nyomásra be sem zárták volna az Erkel Színházat.Vannak érzéseim miért történik mind ez, itt PPP rendszerben akarnak befektetőt keresni aki vissza csöpögteti a súlyos pénz milliókat.Mégis úgy gondolom nincs még az Erkel sorsa teljesen eldöntve. Összefogással szerintem meglehet menteni.Tudom Petrovics Emil sok ember szemében szálka.Ő például szívesen hallatná a hangját egy kis csapat élén .Talán meg kellene fontolni sok mindent és cselekednünk.Én készen állok minden kezdeményezésre, ha úgy gondoljátok vegyük fel a kapcsolatot Priviben vagy lehet nyilvánosan.

Pesszimisták rossz indulatú fórum társak ne válaszoljanak és ne tegyenek semmilyen megjegyzést.

Köszönettel!
Krisz
Erkel Színház • 12882009-07-14 21:29:02
Kedves Virius!

Ráday Mihály 2008.szeptember első hetében pont a freskók miatt kin volt az Erkelben.Szeretet volna riportot készíteni az Erkel jelenlegin állapotáról.Sajnos nem tudta ezt megtenni , mert erre nem volt engedély ,hogy bármilyen jellegű dolgot -ami- nem a freskókhoz kapcsolódik forgathasson az Erkelben.Próbált beszélni az igazgatósággal ,de nem engedélyezték számára az Erkel jelenlegi sorsának és életének a kommentálását.
Erkel Színház • 12632009-07-12 12:14:48
2006-ban azok az énekkari hölgyek urak akik betöltötték a szakmai nyugdíj 25évét mind elmentek nyugdíjba kb 40-en.Az énekkarban nem volt leépítés ők építették le saját magukat, mert ez mindenkinek kedvezőbb voltnem ecsetelem miért.Előtte is a nyugdíjasokkal volt feltöltve a kórus.Ezt bármikor meglehet tenni darab szerződéssel hívni őket, de sokkal könnyebb rinyálni ,mint ésszerűen gondolkodni.Cilike egyszerűen utálja az Erkelt, pedig nem az opera kórushoz tartozott addig amíg két kórus volt.Jól tudja az énekkar létszáma azért volt teljes ,mert mindig vissza hívták a nyugdíjasokat és közben vettek fel fiatalokat akik szép folyamatosan tanulták a darabokat.Abban az időben talán mások voltak a karigazgatók.Bér ktg-ről meg röviden csak ennyit , ha számlásan fizetünk ki pénzt az is kiadási oldalon szerepel és nem a bevételin és ez mindig hatványozódik.Meg kellene vizsgálni mennyi külső bedolgozója van az operaháznak ami nagyon sok -bér- kiadást jelent a közalkalmazottakon kívül vagy hány adminisztratív dolgozó lett felvéve 2006-tól a mai napig.

Jó étvágyat mindenkinek a vasárnapi ebédhez!
Erkel Színház • 12172009-07-10 19:21:09
Cilike !

Miért hiszitek el, hogy minden pénzkérdés és nincs az operának pénze. Számoljunk egy kicsit :
Kapnak 5,2Mrd ft-os az OKM –től , saját jegybevétel egyéb más szponzorrációból bejön 1,5Mrd ft az összesen 6,7 Mrd ft.
Ebből tényleg nem lehet gazdálkodni és fenntartani az Erkelt, pedig az Erkel sokkal gazdaságosabb, mint az Opera.
Szórták a pénzt a Tháliára ,ezen túl majd lesz Víg színház, Müpa és sok más olyan hely ami a pénzt viszi és nem hozza.
Az Erkel rezsi ktg előadásonként max.160.000 ft , bevétel 4.5 millió ft egy átlagos napon.
Cilike, nem taglalom tovább a pénz kérdését ,mert pénz az van ,de két kézzel szórják

Üdv,Krisz

Erkel Színház • 12092009-07-09 22:11:33
Cilike !
Igen legyen jogod és véleményed , tudom szörnyű ilyen körülmények között próbálni.De a közmondás is azt mondja a jó feleség köténye mindent eltakar , nálatok ez fordítva van,pedig nektek kellene foggal körömmel védeni az Erkelt ,mert nektek is könnyebb lenne az életetek 10 hónapon keresztül.Pályád indulása is az Erkelhez köt,családod alapítása is.Nem rohantam ki ellened csak az összes hozzászólásod (amit visszamenőleg elolvastam)valahogy ezt tükrözte.

Üdv:Krisz
Erkel Színház • 12072009-07-09 21:53:55
Cilike Drága !

Te is jól tudod, mint nagyon sokan az Erkel csak azért tűnik lepusztultnak, mert az öltözőből leszereltették az öltözőpult világításait, kiürítették mindenkivel a szekrényeit, elvitették a személyesen közforgalomba lévő poharakat, tányérokat, egyéb otthonságot és biztos érzést, keltő tárgyakat.
Cilike!, mond Te, szeretsz a Jókai próbaterembe próbálni? Zenekari próbát ültetek végig aládúcolt próbaszobába, folyamatosan próbáltatok ott még sem szóltatok a rossz komfort érzet ellen. Pedig elmondható, a Jókai utca próbatermei alkalmatlanok zenei próbákra, mert nincs akusztika, nincs normális világítás, és nem sorolom tovább hátrányait. Ti is mindig sutyorogjátok ezeket a tényeket, de nem hallatjátok kellő helyen szavatokat, mert talán kellő képen féltek, tudjátok a létszám leépítés nagyúr, mert megtapasztaltátok milyen érzés volt zenekarkollégáknak végigjátszani zsebükben felmondólevéllel az aznapi előadást.
Soha nem, próbáltátok az Erkelben a radiátor elzárt csapjait kinyitni, csak nyavalyogtatok, hogy hideg van ezért alaposan, hagytátok magatokat pestiesen szólva palira venni a spórolással, pedig a gázfogyasztás minimálisan eltérő a kizárt radiátorok esetében is. Cilike! ,Te is, jól tudod az Operaház is katasztrofális állapotban, van, bármikor összeroppanhat a túlterheléstől.
Cilike akkor hol fogsz énekelni, Te a lelkiismeretesen készülsz minden próbádra, előadásodra mit fogsz mondani a gyermekeidnek, nincs hol énekelnem, mert a rossz bácsik bezárták az Erkelt, az operát meg lelaktuk, Ez van. Tények, ha próbálhatunk, akkor miért nem játszunk. Mi operarajongók miért törődünk bele , Ti akik életetek nagy részét a színház falai között töltöttétek itt alapítottatok családot gyerekeitek itt cseperedtek fel hagyjuk ezt a láncszemet szétszakadni !? , MIÉRT!!!

Az Erkel Színházban a próbák (A kiskéményseprő) 08. 21-én kezdődnek, bárki, aki úgy gondolja, hogy szeretné az Erkel Színház levegőjét magába szívni, jöjjön bátran. Senkinek nem kell attól félni-e, hogy nem fogják beengedni itt még színház és Erkel szerető emberek, dolgoznak a mai napig is.

Rosszindulatú hozzászólásoktól kíméljetek, nem szeretnék senkit megbántani.

További élményekben gazdag fórumozást kívánok mindenkinek,
Üdvözlettel:Krisz

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 266682009-05-30 18:11:59
Tisztelt ZAK!
Gondolom számodra csak a saját rendezéseid a tökéletesek.Az énnekar ebben az évadban csúcsra volt járatva,a következő is ilyen tempóban van tervezve.Titket nem érdekel a minőség csak a mennyiség ami óriási hiba.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 253722009-03-17 08:31:14
Momo von Hofmannsthal!
Kovalik nevét senki nem említette az utóbbi 15 hozzá szólásban. Ezek szerint Te jól tudod mikor kell ködösíteni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 253712009-03-17 08:27:43
Tisztelt Gerdesits Ferenc!
Igen tudom , hogy a rocker név Téged takar! Te tudod esetleg ZAK ki lehet, mert úgy tűnik nagyon véded . Az énekkar 126 fő ez remélem nem titok.Legközelebbi találkozásunknál befogok neked mutatkozni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 253602009-03-16 20:36:38
Esetleg próbája volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 253582009-03-16 18:17:25
Szia Pepe!
Biztos ott volt, de nem a nézőtéren hisz már utaltam rá Ki Ő !!!
Figyeljétek megnyilvánulásait. Ha Én is a ZAK-on tanítanék ezen a néven írnék.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 250602009-03-02 21:40:53
Ki osztotta a szerepeket?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 250592009-03-02 21:39:13
Kedves Zak !
Figyelem hozzá szólásaidat.Érzésem szerint TE vagy Kovalik Balázs!Kérem a fórumozókat vegyék a fáradságot olvassanak vissza és megfogják találni az összefüggést a véleményeidben. Téged csak a saját darabjaidnál lehet olvasni vagy a bemutatók környékén vagy jelen.
Erkel Színház • 8992008-11-14 16:23:04
Nézőszám, mint minőségi szempont az Erkel Színháznak csak jó lehet.Remélem ezt a részt nem nagyon fogják változtatni törvényben.

Az indítvány egységes munkajogi szabályokat fogalmaz meg, függetlenül attól, hogy az előadó-művészeti szervezet költségvetési intézményként, kht-ként, vagy gazdasági társaságként működik. Létrehoznának egy irodát, amely nyilvántartást vezetne a színházakról, balett és táncegyüttesekről, valamint a zenekarokról és énekkarokról. A besorolásnál több szempontot is figyelembe vesznek majd. Például azt, hogy egy-egy intézmény milyen előadásszámokat teljesít, milyen fenntartóval rendelkezik, vagy azt, hogy alapító okirata szerint milyen feladatokat lát el. Költségvetési támogatást csak a nyilvántartásba vett szervezetek kaphatnának. A finanszírozás legfőbb eleme az előterjesztő szerint az átláthatóság és a kiszámíthatóság lenne. A javaslatba néhány ösztönző elemet is beépítettek. Ha például a fenntartó, a tulajdonos támogatja a színházát, vagy előadó-művészeti szervezetét, akkor olyan mértékű, annak megfelelő arányú támogatást kaphat az állami forrásból is. A támogatás függ a nézőszámtól is. Ez meglehetősen nagy vitákat generált, hiszen sokan azt mondják, hogy nem feltétlenül az a minőségi előadás, amit sokan néznek meg. Az új rendszer alapján a támogatást először 2010-ben vehetnék igénybe az előadó-művészeti szervezetek.

Hétfőn Gulyás Dénes ismerteti a magánénekesi értekezleten a tervezet főbb elemeit.
Erkel Színház • 5202008-03-27 20:07:49
Válasz az Erkel Színház sorsáról:

Linkek:

6

7
Erkel Színház • 5192008-03-27 20:05:00
1

2

3

4

5
Momus-játék • 12222008-03-13 13:55:41
Köszönöm!
Momus-játék • 12202008-03-13 13:30:10
Miért nem kaptam pontot a tegnapi megfejtésért,válaszom Faure -requiem ez miért nem jó???
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 213602008-03-11 12:37:05
Mats Ek, Alberto Alonso, Pavel Smok, Bertrand d'At, Mai Murdmaa, Novkov Zivojin, Stevan Grebel és Pierre Wiss.Velük dolgozott talán Pécsi Balettnél.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212992008-03-07 16:14:21
Kedves Momo!
Már van sejtésem Eri kilétéről.Az utolsó mondatod mindent elmondott róla.
Nagyon köszönöm!!!
Erkel Színház • 4982008-03-02 16:30:42
Meg sem kapták , csak ígéret volt , mint minden más.
Erkel Színház • 4952008-03-02 14:39:18
Igen, tudomásom szerint a tagság túlnyomó része bármit megtenne a Házért élőláncra is gondoltak újra levelek írásán vagy aláírás gyűjtésén.El kellene újra indítani a mozgolódást.Biztos sokan lennénk.
Erkel Színház • 4932008-03-02 14:20:06
Az utolsó évad kezdés ellőtt V.L. is csináltatott statikai felmérést.a szak vélemény szerint az épület nem életveszélyes felújításra szorul,Az akkor előírt sürgősségi munkákat el is végezték több millió forintért sőt az egész telefon rendszert kiépítették internet bevezetéssel együtt.Kérdezem hol az életveszély???A metro építés elkezdése ellőtt az épület falaiba szondákat helyeztek el mai napig méri a rezonanciáit és az épület még mindig ott áll a helyén NEM dőlt össze.ÉRDEKES!!!
Erkel Színház • 4912008-03-02 14:02:02
Az Erkelben továbbra is van porta szolgálat telefon központ biztonsági szolgálat .Az Erkel műszak többnyire itt öltözik át , mert az Operában nincs szekrényük stb stb.A Tháliából és az Operából is itt raktározzák a díszleteket.Nyugodtam menj be ,befognak engedni eltudsz majd egy kicsit nosztalgiázni Én már többször megtettem,csak a színpadra ne nézz be,mert a az látvány katasztrofális azzal a sok díszlettel amit ott tárolnak.Nagyon sajnálom ,hogy az opera vezetés raktárnak használja a és nem SZÍNHÁZNAK házat!!!!
Erkel Színház • 4892008-03-02 13:16:53
Bozóki nevezte ki HÁJ-t és társait,ezt Szinetár már jó előre tudta hisz Petrovics segítő kezet is nyújtott nekik a pályázati anyagban,hisz K.G.mindig rá hivatkozott.
Ők nem akarták az Erkelt bezáratni ,de GY.R.Gy.sem.Az Erkelben számtalan rendezvény lehetett volna csinálni ha nem operai bérleti díjért adták volna ki.Persze ,hogy nem jön senki ide amikor olcsóbb is van és még a szervezésre sem lehet számítani.

A társulat szerintem nem kisebb csak át van szervezve.ugyan úgy szórják a pénzt mint eddig csak jól kozmetikázzák az elszámolását.
Erkel Színház • 4862008-03-02 12:35:05
Megpróbálom az ismeretségi körömet bevonni E nemes ügy érdekében.Remélem segítő kezekre is találok.Mindenki segítségére szükség van.
Erkel Színház • 4812008-03-02 11:50:00
Én is.Azok akik csak nagy ritkán jártak az Erkebe nem tudhatják ,hogy ez milyen érzés!!
Erkel Színház • 4782008-03-02 11:35:50
Igen ebben igazad van ,csak ez a harcot már nagyon későn kezdte.Későn döbbent rá,hogy az Erkelt lehetne önállóan is működtetni.Sajnos ezt már nem tudta megvalósítani.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212312008-03-02 11:32:14
Igen biztos feléd, mert Te kérted számon.Te is így gondolod.Miért kell rögtön támadni és kétségbe vonni amit a másik le mer írni.
Erkel Színház • 4762008-03-02 11:27:18
Meg nézhetnéd a momus archívumában Kiss Imre interjúját mit nyilatkozott a Müpa üzemeltetésével kapcsolatban.Tök mindegy milyen oldalú kormány van a kúltura ne legyen politikai csatározás áldozata.

Az Erkel igenis nagyon kellene Sz.M-nek és K.M.G-nek.Mindent meg is tesznek érte.Pedig alaposan benne volt a kezük az Erkel tönkre tételében.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212222008-03-02 11:18:53
Ott álltam mellette és szóról szóra hallottam mindent,
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212212008-03-02 11:17:10
Nem csak Kincses Veronika Pillangóján voltak ennyien ,hanem Kelen Tokody Trubadúrján is Pedig ez Kelen Péter felépülése után volt Betegsége után ez volt az első előadása.Mondhatni 1990-től minden előadést láttam az Erkelben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212172008-03-02 11:13:49
Kedves Don Carlo!
Nagyon igazad van a szervezéssel kapcsolatban.Igen velük kellett volna kezdeni a létszám leépítést vagy teljes mértékben átalakítani az osztályt.Az Erkel nyűg volt a számukra nem is szervezték soha normálisan az előadásait, besegítetek a döntésbe a munkájukkal.Ellenben Kovalik Balázs szerint nagyon jól működik a szervezési osztály saját fülemmel hallottam egy Erkeles próba alkalmával amikor ezt mondta.
Erkel Színház • 4712008-03-02 11:06:54
Én úgy érzem ,hogy Te még ,mindig nem érted,
ha egyszer lebontják az Erkelt és egy világ színvonalú multifunkciós központot építenek a helyére akkor már csak mint vendégek bérelhetik vissza a házat 120napra ami mondjuk kb 50 előadást jelent.Nyissák meg és kezdjék el folyamatosan a felújítását, hogy újra minden Erkelt és az operát, balettot kedvelő közönség járhasson ide nem pedig a rongy rázós új gazdagok akiket a státusz szimbólum érdekel.
Erkel Színház • 4672008-03-02 10:43:21
Egy kicsit utána nyomoztam ,hogy a nyolcadik kerületben kik tudnának nekünk segíteni az Erkel megmentésében.Kaptam egy levelet igaz azt is hozzá ,hogy nem publikus ,de úgy gondolom jó ha ti is tudtok róla hátha kell majd a segítségünk.

Dr. Hiller István Miniszter részére
Oktatási és Kulturális Minisztérium

Tárgya: Miniszteri kérdés az Erkel Színház jövőbeli üzemeltetéséről

Tisztelt Miniszter Úr!

Józsefváros országgyűlési képviselőjeként büszkeség töltött el a kerületemben található nagy múltú kulturális intézmények sikeressége láttán. A Bárka Színház, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a Magyar Rádió, a Természettudományi Múzeum, az Orczy-kert, a Fővész-kert és még sorolhatnám, a mai napon is eredményesen működő, a fővárosiak által közkedvelt helyeket, közösségi tereket adott. De mi történt az országos népszerűségnek örvendő Erkel Színházzal? Mi történt, ami miatt be kellett zárni? Mi történt az ott dolgozó több száz munkatárssal és nem utolsó sorban a művészekkel? Mi lesz az intézmény sorsa? Milyen kultúrált zenés színházi művelődése lesz a kispénzű, hátrányos helyzetű családoknak, nyugdíjasoknak, a fogyatékkal élőknek és minden olyan embernek, aki a megfizethető, de színvonalas művészetet szerette?
Kérdezem mindezt azért, mert fáj a szívem a szakma némasága alatt bezárt intézmény miatt. A köztudatban a mai napig nem szerepel, hogy az Erkel Színház épülete már csak raktárként üzemel és a csendes enyészet honol a falak között, eltekintve az épület freskóinak megmentéséért tett erőfeszítésektől. Az Erkel Színház szebb jövőt érdemel, elhelyezkedése, akusztikai adottságai (japán szakemberek szerint világszínvonalon az első 5 helyen szerepel, megelőzve az Operaházat is), befogadóképessége alapján. E ház falai között énekelt Carreras, Domingo, Pavarotti, Boccelli, Cura, Rost Andrea, Polgár László és még sok neves külföldi és magyar művész. És még a balettelőadásokról szót sem ejtettünk. A bezárás fő indoka volt, hogy az épület életveszélyes, ám tudomásom szerint, statikai szakvélemény igazolja az ellenkezőjét. Természetesen felújításra szorul, amit már 1983-ban megterveztek, de az Operaház életveszélyes volta miatt, akkor az utóbbi kapott elsőbbséget. Sajnos az Operaház ma ismét életveszélyessé vált, tetőrendszer fagerendái elkorhadtak, színpadtechnikája elavult.
Jelen helyzetben a fővárosnak rövid időn belül nem lesz operai játszóhelye, hacsak a tulajdonosok be nem avatkoznak. Véleményem szerint a két intézmény mind infrastrukturális, mind tartalmi megújítása szükséges. Sürgetem a közös gondolkodás elindítását, mert 2010-ben Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója, 2011-ben pedig az Erkel Színház építésének 100 éves évfordulója lesz. Rossz sejtésem van, hogy gazdasági érdekcsoportok látóterébe került az Erkel Színház értékes területe és épülete.
Az utóbb vázolt helyzet miatt, az Erkel Színház dolgozói közössége megkereséseket juttatott el már a Miniszterelnök úrhoz is, Arató Gergely Államtitkár úr után. Államtitkár úrnak több ezer a bezárás ellen tiltakozó aláírást is átadtak és levélben kifejtették az Erkel Színház költséghatékonyabb működtetésére tett javaslataikat, valamint ellenvetéseiket a Thália Színház játszóhelye ellen. Választ a mai napig nem kaptak. Véleményem szerint az Erkel Színház dolgozóinak joguk van tudni, mi lesz az intézmény sorsa.

Tisztelt Miniszter úr! Ezúton kérem, hogy az Erkel Színház és Opera jelenével és jövőjével kapcsolatban kerekasztal beszélgetést és szakmai egyeztetést összehívni szíveskedjen, az intézmények lehangoló helyzete miatt, lehetőleg 30 napon belül.

Budapest, 2008. január 31.
Hárs Gábor országgyűlési képviselő

Nyomozok tovább hol tart a dolog,ha Ti is tudtok valamit segítsetek vagy őszintén osszátok meg az Erkel támogatóival ,mert itt az idő ,hogy összefogjunk. talán akkor lesz még színházunk.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212102008-03-02 10:34:32
A telt ház és a félház nem az énekes bűne , hanem a szervezési osztályé.Láttam olyan előadást is ahol húzó nevekkel is csak félház volt az Erkelben .Ha a szervezés a szó szoros értelmében tenné a dolgát akkor a vezetés is talán fontolóra venné mit vesz le és mit nem.
Erkel Színház • 4602008-03-01 20:59:09
Remélem ha egyszer lesz ilyen Te kimaradsz belőle!!!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 212012008-03-01 20:57:43
Eri! Nagyon szeretném ha egyszer kiderülne vagy bevallanád Te milyen minőségben törsz pálcát emberek vagy netalán a kollégáid felett.Horváth Erikának igaza van szuverén joga Magát megvédeni bármilyen stílusban is.Nem csinált titkot belőle ,hogy a kórus tagja Én úgy érzem Ő büszke erre,,ellenben Te mintha ezt mindig ködösítetted volna vagy szégyellnéd,hogy az Opera kórusában énekelhetsz vagy bármi más a munka köröd a házban.Vállald fel magad így talán elfogadják a kritikáidat ha nem akkor moderáld magad mindenkivel szemben.Üdv.Krisz
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 211142008-02-13 17:09:55
Sok boldogságot Keszei Borinak a kislánya születéséhez.Remélem minél előbb újra hallhatjuk.
Momus-játék • 11872008-02-12 19:55:57
Igen Én is így tudom.Köszönöm Zéta.De akkor sajnos lövésem sincs a tegnapi kérdéshez.
Momus-játék • 11862008-02-12 19:53:10
És Kesselyák Gergely Don Giovannit.
2006.márc.03.Ez nem 1930 után van?
Momus-játék • 11842008-02-12 19:36:15
Szinetár nem redezett Cosit az operában?
Teljesen félre értettem a tegnapi kérdést.Hát így jártam.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 211022008-02-11 12:43:19
1973.Tosca 1987. Aida Domingóval.Már előző este a lépcsőn foglalták a helyett az emberek a pénztár nyitásra.Sorolhatnánk még egy pár előadást amikor kígyózott a sor az Erkel pénztárnál.
Erkel Színház • 4462008-02-08 20:50:38
Kb.nyolcezer aláírás jött össze két szűk hónap alatt,mert csak a színházban gyűjtötték.Arató Gergely Államtitkár vette át az aláírásokat egy levéllel kíséretében, amiben az Erkel Színház költséghatékony üzemeltetése és egyéb koncepciói voltak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 210402008-02-07 19:16:04
Bocs.Enyészettől.
Erkel Színház • 4352008-02-07 19:09:21
Szinetár papinak könyékig benne van a keze az Erkel tönkretételében.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 210392008-02-07 19:07:10
Lohengrin 250millió forintba került.

Ez a pénz az Erkelt megmenthette volna az enyészett.

Az Erkel sorsa Vámos László halálával megpecsételődött.Abban az évben elmaradt a Trubadur ,a következő évadtól csökkentették az előadások számát.KHT-ét szerettek volna csinálni olyan emberek akik a mai napig az Opera köreiben mozognak.Dióhéjban ennyit.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 210352008-02-07 10:50:13
Igen Eri igazad van.Ő is 1 millát keresett túl szolgálattal nem is olyan rég.A tetemes tartozását szépen lefaragta az Opera zsebéből.sorolhatnánk a neveket kik vittek haza ilyen szép kis összeget túl szolgálattal.
Miller Lajos • 122008-02-06 22:32:28
Megbuktatták a Nyakfelmetszőt akárki akár mit mond.Abban az időben mutatták be a SAKK c. musicalt és mindenki tudta , hogy ezt a darabot futtatják.A Nyakfelmetszőről mindenki hallgatott a rendező K.P.is,Így csinálta végig a próbákat.Opera énekes pedig igen csak kevés szerepelt a darabban.
Erkel Színház • 4312008-02-06 21:07:51
Szinetár kiverte a balhét az Erkel miatt,Így gyorsan bizottsági ülésre vitték a dolgot.Szinetár és Kerényi nagyon akarja az Erkelt és mellette a Tháliát is szeretnék megszerezni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 210272008-02-06 21:03:24
Palcsó rendezések .
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 208952008-01-27 16:29:09
Mi bántotta a szemed ?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 208912008-01-27 15:02:06
Ezt a művet is meglehetősen szabadon foglya átdolgozni,mint az Elektrát.Sajnálom ,hogy Ő rendezi 6 év várakozás többet érdemelne.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 208882008-01-27 14:51:34
Ki foglya fel újítani.Csak nem a Kovalik?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 208842008-01-27 14:05:24
Kedves Vírus!
Milyen értelemben lesz újrafelvétel , ezt taglald egy kicsit. Köszönöm.
Politikai homokozó • 162702007-10-24 22:19:09
Ezek szerint a mi Lacinkat anno , az átkosban az ügyelőipult szentélyéből nem érdekelte hogy a szarszagú pénzért kinek mikor kit hív és kik mit gondolnak , az Ő közreműködéséről. Pedig biztos voltak akik Őt is köpködték ,mert a kollégáiért nem állt ki sőt ha a ház falai beszélni tudnának. Nem merne a házban lévő rendezvény résztvevőiről így nyilatkozni.Mert a pénznek nincs szaga , vagy csak most van , akkor nem volt ???
Mindenki nyilatkozhatna nyílt levélben főleg
Vírus mert Ő nagyon sok titok hordozója.
Mi újság a Magyar Állami Operaház Énekkarában? • 2552007-10-20 21:08:09
Tündérkirálylány !!!Talán a kedves pároddal együtt olyan édesek vagytok, hogy rengeteg csokoládéra költitek a pénzt, nem pedig egy normális klaviatúrára amiben legalább vannak ékezetes magyar betűk =).Könnyű a háttérből figyelni. Olyan mintha focit, ha nem játszod már egyből mondod, hogy ezt így meg úgy kell. Ezt hívják úgy, hogy fotel foci :), szóval amiről nincs fogalmad abba légyszíves ne szólj bele, vagy ha van akkor úgy oszt meg a fórumosokkal, hogy azok is mint én, akik oly ritkán írnak hozzászólást.
(amúgy meg, pont után jó lenne betartani a space szabályt. Legalább ennyi kultúráltságot mutassál. Látod? Így Space :) ).
Sajnálom, hogy a férjed is lesüllyedt a te szintedre, hogy hangosan nevet, legalább szomszédoknak legyen nyugta. :) És ha semmi közöd az énekarrhoz, akkor ne is írj ehhez a topichoz. (De azért elmagyarázom mi is az a topic, mert biztos vagy olyan korlátozott, hogy nem tudod. A Topic a fúrum témák Online szleng neve. :) De azért röviden leírom Topic = Témakör. És látod midenhova KELL rakni Space-t. ( Space az a szóköz :). Remélem megint csak olvasó leszek, nem pedig aktívan író. :)
Erkel Színház • 3432007-06-10 00:10:23
Kedves Vírus!
Az nem Barcsay falfestmény? Mert a szinház nem látható részein is rengeteg falfestmény található nagyon jó állapotban. Lehetnek még olyan kincsek is amiról csak régi dolgozók tudhatnak. Remélem hamarosan kiderül.Először is a klíma lenne a legfontosabb. Utána lehetne bármiről beszélni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 196862007-05-29 13:26:23
Az operai műv.titkárságon dolgozik.
Németh Gábor opera énekes párja.
Erkel Színház • 2502007-03-05 22:45:40
Február 1-én kezdödött az áláírás gyűjtés.
24-én Kovács Jani már kapott egy csomagot
ami kb 5000 áláírást tartalmazott.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 178632006-09-16 09:59:11
Igen az erkeles műszakból utaznak ,de nem az egész műszak.Most hét ember fog a díszítők közül utazni ebből három szinpadmester.Kint kapnak bőven segítséget.Nem ez lehet az oka ,hogy nem lesz előadás az Erkelben.Az Erkel topicban
már írtam egyszer arról ,hogy nem lesz se vidéki szinházak találkozója se Nabucco se semmi.Akkor sem hitted el,hogy nem fog nyitni az Erkel.A Japán turnéknak meg semmi köze az előadások számához ,mert marad bőven műszaki dolgozó a házban.Mindig is voltak előadások a turnék idején még akkor ha sokal többen utaztak,mer nem csak Japánba jártak Neked
ezt jól kell tudnod!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 177382006-09-09 09:41:44
Kedves Süni!

Igaz társulatin hangzott el,de hibásan.Túlórát csak a műszaki dolgozók kapnak ,soha nem tudnának ennyit túlórazni.A túlszolgálat már más (szolg. konkrét összeg lehet több tizezer is)számolj utána egy nap hány szolgálatot tudnak papiron leadni.Van aki napi négyet is.Nem állt soha belső ell.senki mellett ott volt a próbáin vagy nem. Gondolkozz kikről van szó!?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 177292006-09-08 10:52:55
Bocs!
>Más<
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 177272006-09-08 10:50:50
Én is vennék!

Ez a szék vásárlás már felmerült 1997-ben az Erkel Szinházban .Vámos Laszló kezdeményezte a befolyt összeget az Erkel szinpad felújítására akarta fordítani.Sajnos nem tudta megvalósítani, utána ezzel már senki nem foglalkozott, mert nidenkinek méás tervei voltak az Erkellel.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 177242006-09-08 10:43:09
Kedves Süni!

Ez nem mostanába lehetett,de tény és való,hogy nagy vita volt a próbák mennyisége miatt.Sok darabot agyon próbáltak a háziszinpadon is.Volt olyan aki három próbát tartott egy nap és este ő volt az ügyeletes.Négy szolgálat egy napra nem kevés pénzért.Számolj utána mekkora összegről van szó.Szerintem Te is sejted kikről van szó.
Erkel Színház • 922006-08-27 20:48:01
Nem lesz nyitás , mert állítólag a csillárpadláson és a pincében valamilyen baleset veszélyes dolgot találtak a statikusok.A baleset elkerülése végett javasolták a javítási munkák haladéktalan elkezdését.Talán a késői nyitás november környéke lesz.A vidéki szinházak találkozóját is vissza mondták.Nem lesz az Erkelben Nabucco sem , az Operában lesz a bemutató.
Erkel Színház • 712006-08-23 18:31:07
Igen, ma hallotam én is,hogy jövő hét végén hozzák nyilvánossára indul-e az évad.Azért reménykedünk, mert nem állították le a Bánk díszlet javítását.Az Erkel műszak 90%-a már dolgozik.
A statikusok szerint nem élet veszélyes az Erkel saját fülemmel hallotam.
Az Opera nagyon rossz állapotban van
szerintük, ott lenne szükség felújításra.
Erkel Színház • 692006-08-22 14:52:55
Holnap hozzák nyilvánoságra lesz-e Erkel Szinház!
Erkel Színház • 672006-08-19 20:34:26
Ezen a háten már elkezdték a Bánk díszleteit fuvarozni a házba tudomásom szerint.Ez nem azt jelenti , hogy nyitó előadás is lesz.Rezeg a léc ,mert az Opera műszakilag rosszabb állapotban van mint az Erkel.
Erkel Színház • 662006-08-19 20:26:49
Szállodat és egyéb szórakoztató termeket,konferencia központal.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 174422006-08-18 17:13:08
Hét elején már én is hallotam kósza híreket,de ma azt hallotam kész a statikai vizsgálat nem életveszélyes az Erkel.Minden féle kép valamilyen formában szabadulnának tőle.Az Opera sokkal rosszabb műszaki állapotban van, de erről mélyeket hallgatnak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 173562006-08-16 19:53:53
Mond el a titkot nagyon sokan szeretnénk a túlélés titkaiból.Rajta kívűl még nagyon sok túlélő van az Opera berkeiben.Ők is mindig felfelé buknak.
Mit csinálsz éppen most? - azon kívül, hogy a Momust olvasgatod. • 30382006-08-16 19:44:01
Az kerülne neked nagyon sokba a temetésről jobb ha nem beszélünk szegény családtagok.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 173552006-08-16 19:36:22
Dórika a hülyítés a ködösítés nagy mestere
mindig tudja kinek mit igérhet és kire hivatkozhat ha netalán kételkednének a szavában.Fizetni nagyon nem szeret ,folyamatosan sír ráfizetés számára az egész nyári fesztivál csak az Operára való tekintettel a botrányok elkerülése végett csinálja még mindig.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 173532006-08-16 18:47:14
Ezek szerint Te is minden nyáron gazdagitod Dórika számláját ezért véded ennyire,Te éh -bérért töröd magad Ő meg röhög rajtad , mert hülye mindig van.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 173512006-08-16 18:29:44
Ezek szerint nem lesz Erkel Szinház !20-a után derült volna ki a ház sorsa.Igen igazad van a folyosó pletykák nagyon sokszor nem alaptalanok.A baj csak az ,hogy az Erkel műszakot a mai napig ködösítik nem mondják meg mire számíthatnak.Pedig sokkal jobbak az operai műszaknál,nagyon sokat ki...tak már velük.Régi motoros mindegyik , szeretik a szinházat midnen jó és rossz tulajdonságával eggyüt, ismerik az összes repertoáron lévő előadást régit is ujat is .Nagy kár lesz ezért a műszakért , ha szét fog hullani.A vezetésnek nem érdeke ,hogy opera szerető és értő emberek dolgozzanak a kuliszák mögött.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 172782006-08-14 10:56:48
Sziasztok!

Tudtok valamilyen infót az Erkelről?Ma azt hallotam ,hogy folyik a ház statikai vizsgálata amitől függ az évad kezdés.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
SCHUMANN: Hat tanulmány pedálzongorára, Op. 56 (Debussy átirata)
BEETHOVEN: Nagy fúga, Op.134
MAHLER: 1. szimfónia (Bruno Walter átirata)

19:45 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Kovács Ágnes, Gavodi Zoltán, Szigetvári Dávid, Cser Krisztián (ének)
A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttese
koncertmester és szólót játszik: Lesták Bedő Eszter
JARZĘBSKI: Spandesa
JARZĘBSKI: Chromatica
JARZĘBSKI: Tamburetta
J.S. BACH: d-moll hegedűverseny, BWV 1052R
ŻEBROWSKI: Magnificat
GORCZYCKI: In virtute tua
J.S. BACH: Am Abend aber desselbigen Sabbats, BWV 42
18:00 : Szombathely
Bartók Terem

Savaria Szimfonikus Zenekar
Házigazda és karmester: Madaras Gergely
Hangos látás- Színes hallás 1.

19:00 : Pozsony
Szlovák Nemzeti Színház

"V4 Operaturné"
JANÁČEK: Jenůfa
A mai nap
történt:
1835 • A Lammermoori Lucia bemutatója (Nápoly)
született:
1877 • Alfred Cortot, zongorista († 1962)
1891 • Charles Münch, karmester és hegedűs († 1968)
1898 • George Gershwin, zeneszerző († 1937)
1930 • Fritz Wunderlich, énekes († 1966)
elhunyt:
1945 • Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (sz. 1881)