vissza a cimoldalra
2018-09-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4057)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61041)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Társművészetek (1268)
Momus társalgó (6348)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Kedvenc előadók (2821)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11288)
A csapos közbeszól (95)

Balett-, és Táncművészet (5550)
Momus-játék (5515)
Opernglas, avagy operai távcső... (20137)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1479)
Operett, mint színpadi műfaj (3700)
Franz Schmidt (3181)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2888)
Pantheon (2260)
Kimernya? (2746)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1061)
Lisztről emelkedetten (917)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (774)
Simándy József - az örök tenor (550)
A nap képe (2093)
Élő közvetítések (7395)
Jonas Kaufmann (2273)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: peter
Leírás:
Honlap:
   


peter (3 hozzászólás)
 
 
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 608662018-06-20 14:23:46

Szerintem jelenleg az operaház kiemelkedő énekese Kolonits Klára. Sajnos csak két évvel ezelőtt hallottam először (bel canto reoladed) és meg kell mondjam elvarázsolt. A hangja kiegyenlítetten szól a legnagyobb magasságokban és mélységekben is. Technikai problémája nincs. Egy hamis hangja nincs. Vannak énekesek, akiknél az ember azon izgul, hogy ki tudja énekelni az ária végi magas hangot. Kolonitsnál ez meg sem fordul a fejemben. Csak rá lehet figyelni. Lucia, Hugenották, Norma – mindben a maximumot adta. Csak megjegyzem, hogy nála sokkal gyengébb énekesek kaptak már Kossuth díjat. Sok operát láttam életemben (70) , megfordultam Europa jelentős operaházaiban, ő mindenhol megállná a helyét. Hogy mi a titka, nem tudom! A fentieken kívül valószínű egy kisugárzó egyéniség.                                                              Mindezt azért írom, mert szerintem ő ma nem hasonlítható senkihez az operaház jelenlegi énekesei közül.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572222016-10-10 14:48:34
Tegnap láttam a Traviátát. A salzburgi „nagy sikerű „ előadásokhoz hasonlóan ezt is inkább cd-n kellet volna meghallgatnom. A katasztrofális, öncélú rendezés tönkre tette az egész előadást. Nem a zenekaron és az énekesen múlott, hogy semmilyen hatást nem gyakorolt rám. Ők mindent megtettek a siker érdekében és róluk csak elismeréssel szólhatok. Már az is csoda, hogy végig tudták énekelni ezt az előadást. (Ileana Cotrubas nyilatkozta, hogy azért hagyta abba az operajátszást, mert ő ezekkel a modernkedő rendezésekkel nem ért egyet.) Úgy éreztem magam, mint akit tévedésből ültettek oda, és néznie kell mindazt, ami a színpadon történik. Hatással a cselekmény csak akkor volt rám, amikor Violetta (Miklósa Erika) egyedül marad, kialszanak a fények, eltűnnek a zavaró diszletek és csak őt látjuk, a haldokló Violettát. De sajnos ez csak pár percig tartott. Az egész előadásról olyan érzésem alakult ki, hogy csak a polgárpukkasztó momentumokra fektettek hangsúlyt (Felboruló kanapé, Alfréd vattacukros húga, Hófehérke koporsóban), amelyeknek egyébként a mű szempontjából semmi jelentősége nem volt, a rendezés (színészmozgatás) teljesen szétesett.
Láttam már modern rendezésű kitűnő operaelőadást, igaz a TV-ben. Sydneyből egy Bohéméletet, amelyben mai fiatalok élték az életüket, tele szenvedéllyel, anélkül, hogy a szöveg és zene által behatárolt környezetből kiragadták volna őket, vagy egy humoros madridi Hamupipőkét, tele ötletekkel. De sajnos a rendezők némelyike kihasználják, hogy a közönség zöme nem érti a szöveget, igy aztán kard helyett géppisztolyt ránt Manrico a Trubadurban egy olajfinomítóban (Bregenz), vagy teremőr Leonora egy képtárban (Salzburg). A rendezők igyekeznek egymáson túltenni a hülyeségekben. De jó lenne, ha ez nem a nézők kontójára történne. Vagy talán írják ki ezeknél az előadásoknál színlapra: belépés eszementeknek.
Aki látott már egy operát más előadásban, annak van összehasonlítási alapja. Aki nem, az vagy elfogadja, vagy nem megy többet operába. Az unokáimat nehezen tudom rávenni az Erkel színházi Carmen előadás után, hogy újra eljöjjenek velem az operába. Azt hiszem, hogy egy jó opera feltétele az énekeseken és a zenekaron kívül, hogy a mondanivaló, a zene, a díszlet és a kosztüm valahol összhangban legyen. Nem elég az, ha a történetet valamilyen sci-fi környezetbe teszik. És végül nem hiszem, hogy az ilyen „modern„ operákra lenne igény. A fizetéshez képest nem olcsó belépőjegyekért pedig ne kísérletezzenek velem az operarendezők.
Momus társalgó • 58492016-10-10 14:08:11
Tegnap láttam a Traviátát. A salzburgi „nagy sikerű „ előadásokhoz hasonlóan ezt is inkább cd-n kellet volna meghallgatnom. A katasztrofális, öncélú rendezés tönkre tette az egész előadást. Nem a zenekaron és az énekesen múlott, hogy semmilyen hatást nem gyakorolt rám. Ők mindent megtettek a siker érdekében és róluk csak elismeréssel szólhatok. Már az is csoda, hogy végig tudták énekelni ezt az előadást. (Ileana Cotrubas nyilatkozta, hogy azért hagyta abba az operajátszást, mert ő ezekkel a modernkedő rendezésekkel nem ért egyet.) Úgy éreztem magam, mint akit tévedésből ültettek oda, és néznie kell mindazt, ami a színpadon történik. Hatással a cselekmény csak akkor volt rám, amikor Violetta (Miklósa Erika) egyedül marad, kialszanak a fények, eltűnnek a zavaró diszletek és csak őt látjuk, a haldokló Violettát. De sajnos ez csak pár percig tartott. Az egész előadásról olyan érzésem alakult ki, hogy csak a polgárpukkasztó momentumokra fektettek hangsúlyt (Felboruló kanapé, Alfréd vattacukros húga, Hófehérke koporsóban), amelyeknek egyébként a mű szempontjából semmi jelentősége nem volt, a rendezés (színészmozgatás) teljesen szétesett.
Láttam már modern rendezésű kitűnő operaelőadást, igaz a TV-ben. Sydneyből egy Bohéméletet, amelyben mai fiatalok élték az életüket, tele szenvedéllyel, anélkül, hogy a szöveg és zene által behatárolt környezetből kiragadták volna őket, vagy egy humoros madridi Hamupipőkét, tele ötletekkel. De sajnos a rendezők némelyike kihasználják, hogy a közönség zöme nem érti a szöveget, igy aztán kard helyett géppisztolyt ránt Manrico a Trubadurban egy olajfinomítóban (Bregenz), vagy teremőr Leonora egy képtárban (Salzburg). A rendezők igyekeznek egymáson túltenni a hülyeségekben. De jó lenne, ha ez nem a nézők kontójára történne. Vagy talán írják ki ezeknél az előadásoknál színlapra: belépés eszementeknek.
Aki látott már egy operát más előadásban, annak van összehasonlítási alapja. Aki nem, az vagy elfogadja, vagy nem megy többet operába. Az unokáimat nehezen tudom rávenni az Erkel színházi Carmen előadás után, hogy újra eljöjjenek velem az operába. Azt hiszem, hogy egy jó opera feltétele az énekeseken és a zenekaron kívül, hogy a mondanivaló, a zene, a díszlet és a kosztüm valahol összhangban legyen. Nem elég az, ha a történetet valamilyen sci-fi környezetbe teszik. És végül nem hiszem, hogy az ilyen „modern„ operákra lenne igény. A fizetéshez képest nem olcsó belépőjegyekért pedig ne kísérletezzenek velem az operarendezők.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Dávida Tamás (trombita)
Nagao Haruka (hegedű), Csikota Gergely, Király Tibor, Kirsch Bence, Kresz Richárd, Nagy Csaba, Seidl Dénes (trombita), Thiago Bertoldi (zongora)
A hallgató barátaiból alakult zenekar
"Dávida Tamás trombita DLA doktori zárókoncertje"
VIVALDI: B-dúr kettősverseny, RV 548
ENESCU: Legenda
HORVÁTH BALÁZS: Escalator
BOZAY ATTILA: Concertino
ERIC EWAZEN: Fantázia hét trombitára

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
LUTOSŁAWSKI: Concerto zenekarra
BARTÓK: Concerto zenekarra, BB 123
19:30 : Székesfehérvár
Ciszterci templom

Szili Gabriella, Alexander Schneider, Megyesi Zoltán, Najbauer Lóránt (ének)
Kodály Zoltán Kórusiskola Exsultate Fiúvegyeskara (karnagy: Tóth Márton)
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Dinyés Soma
JOHANN SCHELLE: Erkenne deine Missetat – kantáta
JAN DISMAS ZELENKA: Barbara dira effera - alt szólókantáta ZWV 164
HÄNDEL: F-dúr Concerto grosso Op. 6 No. 2
J.S. BACH: Herr, gehe nicht ins Gericht – kantáta BWV 105
A mai nap
elhunyt:
1908 • Pablo de Sarasate, hegedűs, zeneszerző (sz. 1844)
1957 • Jean Sibelius, zeneszerző (sz. 1865)