vissza a cimoldalra
2018-04-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60754)
Társművészetek (1244)
Momus társalgó (6313)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3969)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11263)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20060)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (689)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2675)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1224)
Balett-, és Táncművészet (5515)
Operett, mint színpadi műfaj (3572)
Franz Schmidt (3105)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2494)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1380)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (750)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4254)
Momus-játék (5468)
Kedvenc magyar operaelőadók (1082)
Zenei események (991)
Natalie Dessay (1802)
Kodály Zoltán (378)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: zenebaratmonika
Leírás:
Honlap:
   


zenebaratmonika (721 hozzászólás)
musical • 1622018-01-18 15:04:50

Így van, egyetétünk, ez nagyon sajnálatos.



Azt nem tudod, hogy Ábrahám Hawaii rózsája operettet vagy a 3:1 a szerelem javárát, vagy Nico Dostál Clíviáját, vagy Lincke Frau Lunáját játszották-e és egészében e vagy Benatzky darabot vagy Oscar Strauss mely darabját?


A Porgy és Bess Magyarországon • 2082018-01-18 14:50:48

De hát négerekről szól a darab, mégis csak festeni kéne őket. De fordítva is, ha néger színész játszik fehéret.



A Komische Oper Berlinben minen szereplő arca festve szokott lenni.



Amikor ment az Erkelben a 80-as években, akkor festették az énekeseket? Négerek nem voltak, ezt tudjuk.



Egy barna alapo is valami meg nagy száj rúzzsal, nagy szemöldök...


musical • 1602018-01-18 11:57:31

Jó hogy írod, ami rémlik a Hello Dolly főszáma, és a Show hajó Missisipi dala, ezeket hallottam a Túl az Óperenciánban, de ez édeskevés, érthetetlen az egész nekem, még Cole Porter dalai se mennek vagy a Sweet Charity. Talán az Irma te édes fődala ment Psotával, azt nemrég láttam a Turay Ida Színházban.


A Porgy és Bess Magyarországon • 2032018-01-18 10:23:14

Na akkor nem megyek rá. De ha befestik őket nem jó. Pedig tervemben szerepelt.


Operett, mint színpadi műfaj • 34582018-01-15 16:35:02

Nagy munka volt ezeket a dalokat válogatni, úgy nézem mindig a szituációhoz illő dalok lesznek, ügyes munka, végigmegy a XX. századon és a zene is követi a kort.


Operett, mint színpadi műfaj • 34562018-01-15 15:01:42

A József Attilla Színház decemberben egy Lucifer show című történelmi revüt tett fel repertoárjára, ebben rengeteg operett dal, kuplé hallható de musical és dalok és a 60-as évek dalai egyaránt: (főként magyar szerzők de néhány külföldi is szerepel, a zeneszerzőket dőlt betűvel szedtem)





RENDEZŐ Verebes István


 


Nők


Fehér Anna, Fekete Réka Thália, Holczinger Szandra, Korponay Zsófia, Kovalik Ágnes, Kocsis Judit, Krassy Renáta, Létay Dóra, Szucskó Noémi


 




Férfiak


Betz István, Blazsovszky Ákos, Brunczlík Péter, Chajnóczki Balázs, Dobrányi Máté, Előd Álmos, Fila Balázs, Ömböli Pál, Schlanger András, Vaszkó Bence, Zöld Csaba


 




Zongorista Darvas Ferenc




Díszlet Mira János




JelmezTordai Hajnal




Dramaturg Szokolai Brigitta




Zenei vezető Gátos Iván




Koreográfus Hajdu Anita




Korrepetitor Fekete Mari




Rendezőasszisztens Németh Dóra




Súgó Törőcsik Eszter


 





Verebes István - Nemlaha György


Lucifer show - történelmi revü két részben



Ügyelő Verebély Monika


 



Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.



I. rész



Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla

Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás



II. rész



G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente

Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák

Szövegíró: Demjén Ferenc


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12752018-01-15 14:58:57

Sajnos nem sok jegy kelt el még, de három előladás ki van írva, ez a lényeg. Metrópótló megy a Lehel tértől.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12722018-01-15 14:13:49

Szerintem ez kellemes meglepetés lesz számodra, ugyanis a műsorban el fog hangzani két szerzemény:





RENDEZŐ Verebes István


 


Nők


Fehér Anna, Fekete Réka Thália, Holczinger Szandra, Korponay Zsófia, Kovalik Ágnes, Kocsis Judit, Krassy Renáta, Létay Dóra, Szucskó Noémi


 




Férfiak


Betz István, Blazsovszky Ákos, Brunczlík Péter, Chajnóczki Balázs, Dobrányi Máté, Előd Álmos, Fila Balázs, Ömböli Pál, Schlanger András, Vaszkó Bence, Zöld Csaba


 




Zongorista Darvas Ferenc




Díszlet Mira János




JelmezTordai Hajnal




Dramaturg Szokolai Brigitta




Zenei vezető Gátos Iván




Koreográfus Hajdu Anita




Korrepetitor Fekete Mari




Rendezőasszisztens Németh Dóra




Súgó Törőcsik Eszter


 





Verebes István - Nemlaha György


Lucifer show - történelmi revü két részben



Ügyelő Verebély Monika


 



Ez a Lucifer nem hagyja magát befolyásoltatni a XX. század történéseitől: ő úgy mutatja meg a sorsfordító napokat Ádámjának és Évájának, hogy azokról kiderüljön, tulajdonképpen mind a nagy „showtime” részei. A századforduló szilvesztere a vurstliban, a trianoni szerződés aláírásának napja egy orfeumban, a nyilas hatalomátvétel egy bordélyban, Rákosi Mátyás születésnapja egy üzemi rendezvényen, a szovjet csapatok november 4-i bevonulása egy vidéki szálloda éttermében, a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai inváziója az Ifjúsági Parkban éri az első emberpárt. De ők „valami miatt” sosem lehetnek egymáséi... Ez a történet – és közben közel száz korabeli dal – tölti meg a történelmi revüt.



I. rész



Johann Strauss: Radetzky marsch, Szövegíró: Verebes István, Márkus Alfréd: Ma este babám a fasorba megyünk, Szövegíró: Garai Imre. Lajtai Lajos: Nekem egy a liget és a szerelem Szövegíró: Szenes Iván, Fényes Szabolcs a Vén diófa c. operettből: Két napot ültem az egyesben, Szövegíró: Békeffi István, Szerdahelyi János: Három kislány ül a padkán, Szövegíró: Heródek Sándorné, John H. Flynn Zerkovitz Béla Ujjé, a Ligetben, Szövegíró: Zerkovitz Béla

Penn W. H.: Lennék én (te) rózsabimbó (németül), Szövegíró: Fitz Albert, Magyar szöveg írója: Komor Gyula Leszler József: Hinni kell a boldogságban, Szövegíró: Horváth Gyula, Kerekes János, Polgár Tibor a Déryné c. filmből: Dal a módiról, Szövegíró: Innocent Vincze Ernő, Endrődi Sándor, Carl Hoschna: Itt a tavasz, valakit keresek én, Szövegíró: Weiner István, Huszka Jenő: Két veréb, Szövegíró: Beöthy László, Szlatinay Sándor: Lesz nekünk mindenünk, Szövegíró: Füredi Imre, Lajtai Lajos Sisters c. operettjéből: Szervusz, te vén lizsé!Szövegíró: Békeffi István, Zerkovitz Béla Csókos asszony c. operettjéből: Szép, jaj, de szép!Szövegíró: Szilágyi László, Zerkovitz Béla: Szép kis társadalom, Szövegíró: Zerkovitz Béla, Márkus Alfréd: Felveszem az én keménykalapomat, Szövegíró: Kellér Dezső, Jacobi Viktor a Leányvásár c. operettjéből: Gilolo, Szövegíró: Bródy Miksa, Martos Ferenc, Eisemann Mihály: Most ugrik a majom a vízbe, Szövegíró: Szenes Andor, Szirmai Albert: Ha majd egyszer mindenki visszajön, Szövegíró: Emőd Tamás, Abraham Pál: Jókedvemszky van nékem, Szövegíró: Harmath Imre, Lajtai Lajos: Van egy kis viskóm Pomázon, Szövegíró: Szenes Andor, Papír Viktor: Ne kérdezd, ki voltam, Szövegíró: /Orsi/ Szepes Mária, Buday Dénes: A bohóc dala (Az egyik ember gazdag…) Szövegíró: Buday Dénes, Farkas Sándor: Miénk ez a föld, Szövegíró: Lampérth Géza, Zerkovitz Béla a Csókos asszony c. operettből: Goodbye, Duna, Szövegíró: Szilágyi László, Ákom Lajos: Adj, Uram Isten, Szövegíró: Ákom Lajos, Márkus Alfréd: Halló! Ha ló nincs… Szövegíró: Harmath Imre, Márkus Alfréd: A bankban nincsen betétem, Szövegíró: Békeffi István, Vadnay László, Ábrahám Pál: Családi pótlék, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi János: Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, Szövegíró: Kulinyi Ernő, Vincze Zsigmond: Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!Szövegíró: Kulinyi Ernő. Márkus Alfréd: Csak azért is úgy lesz! Szövegíró: Harmath Imre, Fred Raymond: És közben halkan szól a dzsessz, Szövegíró: Szécsén Mihály, De Fries Károly: Csak egy nap a világ, Szövegíró: Vaszary Janos, Karl Wilhelm: Die Wacht Am Rhein (Őrség a Rajnán) Magyar szöveg: Kalmár Tibor, Reményi Béla: Jaj, de kutya jó kedvem van, Szövegíró: Kalmár Tibor, Elfogja szívünket a régi vágy, Dr. Roth Béla: Van egyormányú elefánt, Szövegíró: Dr. Roth Béla, Garai Imre, Seress Rezső: Én nem tudom, mit hoz a holnap Szövegíró: Dénes Gyula, Farkas Imre: Egyszer csak mindennek vége, Szövegíró: Hegedűs Tamás



II. rész



G. Dénes György: Poljuska, Szövegíró: Knyipper-Guszjev, Kemény Egon: Kinyílott a pitypang, Szövegíró: Dalos László

Kemény Egon: Május elsején láttalak meg én, Szövegíró: Szász Péter, Horváth Jenő: Belzebub lánya vagyok én, Szövegíró: Halász Rudolf, Garai Imre: Farkasok, farkasok, óvatosan járnak, Szövegíró: Garai Imre, Hegyek között, völgyek között (népdalból átírva) Malcsiner Béla: Hiába menekülsz, Szövegíró: Mihály István, Szerdahelyi Zoltán: Amikor polkát jár a nagyapó, Szövegíró: Szenes Iván, Fred Raymond: Minden elmúlik egyszer, Szövegíró: Kovách Kálmán, Fényes Szabolcs a Szerencsés flótás c. operettből: Te Cézárnak hiszed magad, Szövegíró: Szenes Iván, Békeffi István, Matvej Iszaakovics Blanter: Katyusa, Szövegíró: Mihail Vasziljevics Iszakovszkij, Gyöngy Pál: Megyen a hegyen a turista, Szövegíró: Szenes Iván, Behár György: Szállnak a darvak, Szövegíró: Romhányi József, Horváth Jenő: Csellengő kis csacsi, Szövegíró: G. Dénes György, De Fries Károly: Egyszer láttam a tengert, Szövegíró: Kristóf Károly, Vértes László: Minden asszony életében… Szövegíró: Szenes Iván, Seress Rezső: Néha visszaűznek, Szövegíró: Seress Rezső, Breitner János: Mindenkit elfelednek egyszer, Szövegíró: Szenes Iván, de Fries Károly: Honvágy, Szövegíró: Kristóf Károly, Bágya András: Nem lehetsz te éntőlem oly messze, Szövegíró: Szenes Iván, Presser Gábor: Ringasd el magad, Szövegíró: Adamis Anna, Bródy János, Illés Lajos: Valahol egy lány, Szövegíró: Bródy János, Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente: Keresem a szót, Szövegíró: Bródy János, Szörényi Levente

Gábor S. Pál – Szenes Iván: Hosszú forró nyár, Szövegíró: Gábor S. Pál, Szenes Iván, Dobos Attila: Nyári zápor Szövegíró: Szenes Iván, Binges Zsolt, Gajda Mátyás, Kovács Krisztián, Maróti András: Minden jó lesz, Szövegíró: Kovács Krisztián, Presser Gábor: Ahogy volt, úgy volt Szövegíró: Sztevanovity Dusán, Lehr István: Gyertyák

Szövegíró: Demjén Ferenc


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25462018-01-15 11:32:48

Szerintem legalább internetes formában fent kellene tartani a lapot, ha már nincs anyagi lehetőség a kinyomtatására. Támogatókat kéne szerezni az oldalhoz, és így akár ingyenes lehet.



A Port.hu-n rajta van a rádióműsor, de részletezés nélkül, az is megoldás lenne, ha itt részleteznék a műsorokat.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5222018-01-14 19:04:38

Ernst Verebes (1902 - 1971)




















Ernst (Ernö) Verebes um 1928; Urheber bzw. Nutzungsrechtinhaber: Alexander Binder (1888 – 1929); Quelle: Wikipedia; Ross-Karte Nr. 1782/1

Ernst (Ernö) Verebes wurde am 6. Dezember 1902 als Ernst Weiss (auch Ernst Weisz) und Sohn ungarischer Einwanderer in New York City (USA) geboren. Als 12-Jähriger kehrte Verebes 1914 mit seiner Familie nach Ungarn zurück, absolvierte später in Budapest an der "Theater-Akademie" eine Ausbildung zum Schauspieler. Es folgten einige Auftritte am Theater, bevor er sich ganz dem Film verschrieb und erste Erfahrungen vor der Kamera in ungarischen Stummfilmen sammelte. Auch in deutschen Produktionen konnte er sich beweisen, wo er in etlichen Streifen als "Ernst Verebes", zunächst nur mit winzigen Parts, in Erscheinung trat. Vor allem durch die Zusammenarbeit mit Regisseur Manfred Noa1) (1893 – 1930) wurden seine Aufgaben ab Mitte der 1920er Jahre größer und Verebes avancierte zu einem beliebten Darsteller jener Jahre, der meist in Uniform-Rollen oder als schmucker Graf in Frack und Zylinder zu glänzen wusste.

Doch erst im Tonfilm bzw. den zahlreichen Unterhaltungs- und Musikfilmen erreichte er an der Seite vieler Stars nicht zuletzt wegen seiner blendenden Erscheinung, aber auch seiner schönen Gesangsstimme eine ungeheure Popularität. Vor allem in den Operettenverfilmung der frühen 1930er Jahre machte Verebes eine gute Figur, so als Jancsi, Bursche des Husarenrittmeisters Koltay (Iván Petrovich), in Richard Oswalds Paul Abraham-Adaption "Viktoria und ihr Husar"1) (1931) oder als fescher Baron Kolomán in Oswalds charmanten Verfilmung der Emmerich Kálmán-Operette "Gräfin Mariza" (1932, mit Dorothea Wieck). Als Oswald 1933 die ebenfalls von Paul Abraham komponierte Operette "Die Blume von Hawaii"2) mit seiner Protagonistin Marta Eggerth auf die Leinwand brachte, war Verebes als Sekretär Buffy erneut mit von der Partie, ebenso wie als "flotter Hugo" in Viktor Jansons "Das Blaue vom Himmel"2) (1932), mit Musik von Paul Abraham und einem Drehbuch von Billy Wilder.



Foto: Ernst (Ernö) Verebes um 1928

Urheber bzw. Nutzungsrechtinhaber: Alexander Binder1) (1888 – 1929)

Quelle: Wikipedia; Ross-Karte Nr. 1782/1; Angaben zur Lizenz siehe hier











Der attraktive Schauspieler zeigte sich unter anderem in Komödien wie Géza von Bolvárys "Ein Tango für Dich"3) (1930, mit Willi Forst), Max Ophüls' "Die verliebte Firma"3) (1931), Erich Schönfelders "Das Geheimnis der roten Katze" (1931) oder Max Nossecks "Es geht um alles"3) (1932). Bis Mitte der 1930er Jahre gehörte Verebes in Deutschland zu den vielbeschäftigten Darstellern, wurde auch in verschiedenen ungarischen Produktionen besetzt. Darüber hinaus veröffentlichte er etliche Schallplatten, unter anderem mit Eva Busch1) (1909 – 2001) die Lieder "Warum, weshalb, wieso?" und "Jede Frau geht gerne mal zum Tanztee" aus der Eduard Künneke-Operette "Glückliche Reise" sowie die Songs "Schatz, der erste Satz zum großen Glück" und "Fahrstuhl auf den Barstuhl". Das Duett "My little Boy, ich bleib dir treu" mit Baby Gray1) (1907 – ?), stammt aus dem Film "Die Blume von Hawaii".

 

Zwischen 1931 und 1934 wirkte Verebes auch an verschiedenen Berliner Bühnen, allerdings ohne festes Engagement. Nachdem die Situation für den Mann mit jüdischen Wurzeln nach der Machtergreifung der Nationalsozialisten in Deutschland immer unerträglicher wurde, verließ Verebes Berlin, emigrierte zunächst 1933 nach Ungarn, dann über Österreich (1936) in die USA (1937), konnte dort zwar unter seinem eigentlichen Namen Ernö Verebes weiter als Darsteller beim Film arbeiten, musste sich jedoch mit kleinsten Rollen zufrieden geben.

 

Foto: Ernst (Ernö) Verebes vor 1929

Urheber bzw. Nutzungsrechtinhaber: Alexander Binder1) (1888 – 1929)

Quelle: www.cyranos.ch; Angaben zur Lizenz siehe hier


Ernst (Ernö) Verebes vor 1929; Urheber bzw. Nutzungsrechtinhaber: Alexander Binder (1888 – 1929); Quelle: www.cyranos.ch


Die Popularität, die er in Europa erlangt hatte, erreichte er in Amerika nicht mehr. Meist wurde er nun als "typischer Deutscher" besetzt und nicht einmal im Abspann genannt. Lediglich in Ernst Lubitschs Komödie "Sein oder Nichtsein"1) (1942, To Be or Not to Be) erhielt er als Inspizient eine anders geartete Rolle, in John Farrows propagandistischem Streifen "The Hitler Gang"1) (1944) verkörperte er den Mitbegründer der Deutschen Arbeiterpartei Anton Drexler1) (1884 – 1942).

Bis Anfang der 1950er Jahre trat Verebes auf der Leinwand mit unbedeutenden Chargenrollen in Erscheinung, so auch in seiner letzten Arbeit für das Kino, George Marshalls Filmbiografie "Houdini, der König des Varieté"1) (1953, Houdini), wo er neben Titelheld Tony Curtis als Professor Allegar auftrat.

Im Alter von 51 Jahren beendete der einstige elegante Frauenschwarm seine Filmkarriere, zog sich in Woodland Hills (Los Angeles) ins Privatleben zurück.

 

Ernst (Ernö) Verebes starb, von der Öffentlichkeit vergessen, am 13. Juni 1971 im Alter von 68 Jahren in Los Angeles.

Er war seit 1943 mit der in Zürich geborenen Tänzerin, Schauspielerin, Kabarettistin, Malerin und Keramik-Künstlerin Hedi Schoop4) (1906 – 1995), zweiten Ehefrau des Revue- und Tonfilmkomponisten Friedrich Hollaender1) (1896 – 1976) sowie jüngeren Schwester von Trudi Schoop1) (1903 – 1999), ebenfalls Tänzerin und Kabarettistin, verheiratet und somit der Schwippschwager der ebenfalls vor den Nazis in die USA geflohenen Trude Berliner6) (1903 – 1977); aus der Verbindung ging Sohn Anthony Verebes hervor, der später in Los Angeles zu einem prominenten Fotografen avancierte4) → avfoto.com

In Österreich entstand 2005 von Petrus van der Let und Armin Loacker der rund 90-minütige Dokumentarfilm "Unerwünschtes Kino – Der deutschsprachige Emigrantenfilm 1934–1937": Kurz nach Hitlers Machtübernahme 1933 wurden jüdische Filmschaffende gezwungen, Deutschland zu verlassen. Eine Gruppe von Emigrantinnen und Emigranten konnte sich in Wien und Budapest in einer vom "reichsdeutschen" Markt unabhängigen, deutschsprachigen Filmproduktion betätigen. "Unerwünschtes Kino" basiert zum einen auf Ausschnitten aus Spielfilmen, Wochenschauen und "home-movies", u.a. des Filmregisseurs Hermann Kosterlitz, der als Henry Koster drei Jahrzehnte zu den führenden Regisseuren Hollywoods zählte. Seine 8mm-Filme wurden von der "Academy of Motion Picture Arts and Sciences" erst kürzlich restauriert und sind in dem Dokumentarfilm erstmals zu sehen.5) Neben Ernö Verebes werden unter anderem der Regisseur Hermann Kosterlitz (=  Henry Koster1)), der Produzent Joe Pasternak1) sowie die Schauspieler(innen) Otto Wallburg6), Hans Jaray1), Franziska Gaál6) und Rosy Barsony6) portraitiert → Jüdischen Filmfestival 2013.



Sajnos én németül nem beszélek, csak angolul, de jó lenne lefordítani. Mindenesetre szinte valamennyi operettet ő vitte premierre a 20-as 30-as években, mint főszereplő.



A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5212018-01-14 18:53:53

Szégyenszemre mondom ezt, hogy Verebes Ernőnek nincs wikipedia oldala, ugyanis Németországban és Amerikában nem feledkeztek meg róla, érdekességként közlöm azokat a filmeket, amelyekben játszott, nagyon hosszú a lista: és még hol vannak a színpadi szerepei?



tummfilme (Auszug)




  • 1917: Mire megvénülünk

  • 1919: Twist Olivér

  • 1922: Der siebente Schleier (A hetedik Fatyol)

  • 1925: Qualen der Nacht

  • 1925: Gräfin Mariza

  • 1925: Der Mann im Sattel

  • 1926: Dürfen wir schweigen?

  • 1926: Qualen der Nacht

  • 1926: Die Frau in Gold / Les voleurs de gloire

    (Kurz-Dokumentation)

  • 1926: Die dritte Eskadron

  • 1926: An der schönen blauen Donau

  • 1926: Der Veilchenfresser

  • 1926: Die lachende Grille

  • 1926: Ledige Töchter

  • 1927: Der Zigeunerbaron

  • 1927: Die Achtzehnjährigen

  • 1927: Tragödie einer Ehe

  • 1927: Die letzte Nacht / The Queen Was in the Parlour

  • 1927: Salto mortale 

  • 1927: Bigamie

  • 1927: Was die Kinder ihren Eltern verschweigen

  • 1927: Der Bettelstudent

  • 1927: Der Geisterzug

  • 1927: Im Luxuszug 

  • 1928: Sechs Mädchen suchen Nachtquartier

  • 1928: Wer das Scheiden hat erfunden

  • 1928: Majestät schneidet Bubiköpfe

  • 1928: Der fesche Husar

  • 1928: Kaczmarek

  • 1928: Dorine und der Zufall

  • 1928: Serenissimus und die letzte Jungfrau

  • 1928: Der moderne Casanova

  • 1929: Kameradschaftsehe

  • 1929: Die lustigen Vagabunden

  • 1929: Die Zirkusprinzessin

  • 1929: Der Zigeunerprimas

  • 1929: Der schwarze Domino

  • 1929: Mädchen am Kreuz

  • 1929: Das Land ohne Frauen

  • 1929: Die Konkurrenz platzt

  • 1930: Der Erzieher meiner Tochter

  • 1930: Menschen am Sonntag

  • 1930: Donauwalzer

  • 1930: Der Zapfenstreich am Rhein



Tonfilme (Auszug)






A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5202018-01-14 18:48:33

Verebes Ernő színész




Születés: New York, (USA) 1902. december 6.


Halálozás: Woodland Hills, California (USA), 1971. június 13.


Eredeti neve: Weisz Ernő



12 éves koráig New Yorkban élt, majd szüleivel hazajöttek Magyarországra. Iskoláit New Yorkban, majd Budapesten végezte, ezután Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt, miután egy jótékonysági előadáson sikert aratott fellépésével. 1920-1922 között a Blaha Lujza, majd a Belvárosi Színház tagja volt. 1924-től 1934-ig Berlinben filmezett, hazatérte után a Budai Színkörben, a Fővárosi Operettszínházban, a Városi Színházban és a Royal Revüszínházban játszott operettekben. 1938-ban az USA-ba költözött, ahol filmezéssel foglalkozott.



Balogh Béla rendező fedezte fel és több gyermekszerepet bízott rá, amelyek egyből ismertté tették. Később sok német (Marica grófnő, Cigánybáró, Az asszony nélküli ország, A nagy várakozás, Pompadour márkinő, Hawai rózsája), majd három magyar film főszerepét játszotta. 1936-ban visszatért az USA-ba, ahol két év múlva folytatódott filmkarrierje, itt készült filmjei (Tanger, Északnyugati előőrs, Houdini) közül a legismertebb az Ernst Lubitsch által rendezett Lenni vagy nem lenni.



1932-ben feleségül vette Idy Kohn bécsi úszóbajnoknőt, akitől 1936-ban elvált.



Meglepődve tapasztaltam, hogy a 20-as 30-as évek legnépszerűbb színészének, aki filmek mellett számtalan operettelőadásban játszik, nincsen wikipedia oldala, fontos lenne ezt pótolni, de kevés róla a magyar anyag, viszont német annál több. Ő is azon magyar hírességek közé tartozott, akinek származása miatt el kellett menekülnie, ő Amerikába vette az irányt....



 



Opernglas, avagy operai távcső... • 199192018-01-14 14:59:58

Köszi. Arra tudnál válaszolni, hogy melyik az a honlap, ahol teljes egészében megnézhető néhány előadás, közte az Erkelből a Jancsi és Juliska?


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25402018-01-13 20:06:32

Fényes is többször volt peches karrierje során, persze ő maradhatott volna Berlinben, de viszont segítői,akik megvalósították vol,a ez, köztük Marton és a primadonna Alpár szintén a nem kívánatos személyek közé került.... Alpár Gitta ezután Bécs felé vette az irányt, de Budapesten is énekelt a Városi Színházban (Erkel), Brodszky Miklós (ő egy szintén Berlinből elűzött szerző) Szerelmes királynő c. operettje főszerepét alakította, a darab - elsősorban Alpár népszerűségének köszönhetően - végig teltházakkal ment, 2 dal fent van ebből az operettből a youtube-n, próbálom linkelni, de azt nem tudom, hogy lehet, hogy közvetlenül is elérhessétek:



A másik operett, amit Alpár énekelt a Városi Színházban, Komjáthy Károly Antoinette c. operettje, melyről maradtak képek, és tényleg tökéletesra maszolták a művésznőt. Millöcker: Dübarry-jával aratta egyik legnagyobb sikerét, a Városi Színházban is ment, miatta porolták le még Németországban ezt a XIX. századi alkotást.



https://www.youtube.com/watch?v=F2zEwPRir6E



https://www.youtube.com/watch?v=rfKDLi0epdI



Ezen a két felvételen Alpár énekli a Szerelmes királynő szép slágereit, sajnos ezeket is elfelejtették.



Alpár legnagyobb operettszerepei a Bál a Savoy mellett, Lehár Szép új világ és Millöcker: Dübarry voltak.



Fényes másik pechje Mario Lanza korai halála volt, ezért nem mehetett zenétszerezni Amerikába.



A Marton Ügynökségnek a későbbiekben is óriási hatalma volt az operettszakmában Budapesten.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25372018-01-13 15:01:05

Már nagyon várom, meg is van a jegyem rá.


Operett, mint színpadi műfaj • 34542018-01-13 14:59:31

Köszi a cikket, ez nagyon részletes és családjáról is megtudunk sok mindent.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25342018-01-13 14:22:28

Azért vettem biztosra, mert egy korábbi felvételen nem lehetett találkozni ezzel a dallal 1935 előtt, először a Savoy filmváltozatában fordult elő az új dal, direkt Alpár koloratur hangja részére, hogy tudjon nagyot énekelni a filmen. Ábrahámra jellemző volt hogy utólag új dalokat tett operettjébe, a 3:1 a szerelem javára c. operettje német változatának a dalai között is vannak új szerzemények, mert azt 1 év múlva mutatták be, és a filmen hallhatók ezek, viszont a székesfehérvári előadásban nem voltak benne.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25322018-01-13 14:01:21

Az Alpár Gittának írt számot később írta Ábrahám a Bál a Savoyban operettbe, ezt olvastam. A magyar színházak a régi, eredeti verziót szokták leadni, még soha se hallottam ezt egy előadásban sem. Szegeden nem láttam még, passz, de a Győri előadásban sem volt benne.



A német eredeti verzióban sincs benne a dal, de a Komische Oper megtehette, hogy utólag ezt is beletette.



Az eredeti partitúrákat folyamatosan dolgozzák fel a németek.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25312018-01-13 13:56:25

Nem tudni, hogy ezután hány dal lett kicserélve, tehát ezek szerint 5 dal volt biztosan Ábrahám szerzemény a későbbiekben, passz mi lett a külföldi dalokkal.



Furcsa, hogy az Operettszínház így játszott darabokat 1928 körül, revüket készítettek különféle slágerekből.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25292018-01-13 13:11:19

Pesti Napló, 1928. október 12.: rádióműsor



Harmath-Ábrahám: Párizs szép Párizs hawaii j blues a Zenebona.



Sőt Pesti Napló: 1928. június :  rádióműsor



Ábrahám Párizs szép Párizs Saxofónszóló


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25282018-01-13 12:58:24

A Párizs, szép Párizs az korábbi, 1928-ban játszotta már a rádió. A másik dalt nem hallottam még, de nem találok felvételt róla. Szerintem semmi, akkoriban, sok hasonló című dal volt. A Maya ugye 1931-es.



http://slagermuzeum.network.hu/video/weygand_tibor/weygand_tibor__parizs_szep_parizs



A Párizs, szép Párizst itt meghallgathatod, ez a dal átdolgozva a Hawaii rózsája címadó dala, és érdekes, hogy már itt hallható benne a Hawaii gitár vagy bendzsó, (passz).


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25262018-01-13 12:45:06

Köszi, ezek szerint Bécsben játszották a Mayát, de ez nekem is rémlik, hogy ott ment, mint rengeteg más magyar operett, de csak 1935-ben, tehát akkor, amikor eredetileg Londonba is tervezték volna.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25252018-01-13 12:42:47

Megnéztem a Verebély lány szövegkönyvét, azon már fel van tüntetve Ábrahám neve zeneszerzőként, és a Párizs, szép Párizs nincs ebben.



Akkor az lehet, hogy a Párizs, szép Párizs dal utólag került bele a Zenebona előadásaiba, ilyesmi is előfordult akkoriban. Pl. a Hawaii rózsája c. operett eredeti német verziójához képest a magyar verzióhoz 3 új dalt írt Ábrahám. A Bál a Savoyban filmváltozata is tartalmaz olyan dalt, ami nincs benne a színpadi verzióban:



https://www.youtube.com/watch?v=y0Pn07v0EKk



In meinen weißen Armen c. dal csak 1935-ben került bele a Bál a Savoyban előadásába, és a filmváltozat miatt írta később bele Ábrahám kifejezetten Alpár Gitta koloratur szoprán hangjára, a Savoy előadásaiból szinte mindig kifelejtik ezt a dalt, de a Komisch oper Savoy előadásán elhangzott ez a szerzemény is.



 





 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25202018-01-13 11:54:20

De ténylegesen mentek is az alábbi színházakban? Hány előadás lehetett? Akkoriban sokszor csak előre beigértek dolgokat és nem valósult meg különböző okok miatt. A premierről van beszámoló? Én a Stockholmit olvastam, ott biztosan bemutatták.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25192018-01-13 11:48:08

Ezek csak Harmath vágyálmai voltak, kérdés mi valósult meg ebből.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25182018-01-13 11:46:09

Lehet, hogy a Párizs, szép Párizs a Verebélylányban van, de 1928-ban írta Ábrahám ez biztos. Az is lehet, hogy csak a Zenebona későbbi előadásaiba került bele a dal.



Viszont akkor nem tudom melyik lehet a 4. Ábrahám dal a Zenebonában, mert a bemutatásakor ennyi volt benne. A darabból az se derül ki hogy mely daloknak kik a szerzői, ezt a librettóban se tüntették fel, a magyar versek alapján kideríthetetlen, hogy pl. melyik Robert Stolz slágerhez mely szöveg tartozik.



A külföldi szerzői jogok, ez tényleg furcsa nekem is, ezek szerintem se törvényes dolgok, de sok ilyen darab ment akkoriban az Operettszínházban, több szerző slágerei kerültek egy műbe.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25142018-01-13 11:31:42

És ki vezénylet? Írt bele 3 dalt Ábrahám? Utána fogok nézni.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25122018-01-13 11:25:39

Ez azért így nem igaz, segíteni szerett volna Fényes Szabolcson, csak az ő neve nem volt ismert még külföldön 1935 körül, ezért kérték Londonban, hogy Ábrahám is írjon bele 3 dalt, mindkettőjük neve fel lett volna tüntetve. Zenebona 4 dalát írta Ábrahám (Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Párizs szép Párizs, Cairo, Ide simulj rózsám), és a bemutatáskor csak a külfödi szerzők neve volt feltüntetve, meg a librettistáké, utólag a darab sikere után árulta el Ábrahám, hogy ő is írt 4 bele dal, ezután kötött vele szerződést a Operettszínház, és kérték fel az Utolsó Verebély lány megírására, 1928. végétől már az ő neve alatt futott a Zenebona alábbi 4 szerzeménye.



Miután 1931-ben már sikerrel bemutatták a Mayát a Fővárosi Operettszínházban Fényes Szabolcs neve alatt, emiatt 1935-ben is az ő neve alatt maradt volna.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25102018-01-13 10:54:18

Akkor még a Kodály módszert használták mindenhol, Ábrahámnak Kodály a tanára volt a Zeneakadémián. Később Fényes Maya c. operettjét szerették volna Londonban bemutatni, tárgyalt is az ügyben Ábrahám, ez úgy valósult volna meg, hogy Ábrahám vezényelte volna kint a művet és három dalt írt volna hozzá, mivel Fényes Szabolcs neve ismeretlen volt akkor még külföldön, viszont Ábrahámot már ismerték Londonban, mert játszották a Bál a Savoybant. Fényes Maya című műve végül úgy néztem, nem került bemutatásra Londonban, de viszont bemutatták Stockholmban nagy sikerrel.


Erkel Színház • 87362018-01-12 19:42:08

Magyar színészek játszanak benne és nincs feltüntetve, hogy koncertelőadás. Akkor feketére festett arccal fognak énekelni az énekeseink?


Erkel Színház • 87342018-01-12 10:00:36

Arról tudtok, hogy a Gershwin jazzoperát a Porgy és Besset most is koncert formájában fogják előadni, és ugyanazok lesznek akim multkor én ekeltek? A Margitszigeten nem néztem meg, de érdekelne, mostanában több Gerswin zenés műsort hallgattam meg.


Erkel Színház • 87322018-01-10 22:17:42

Jövőre melyik gyerekdarabot tervezik? Tippem Rossini: Hamupipőke, Csajkovszkíj: Csipkerózsika? Utóbbi az balett úgy tudom. Túl sok ilyen darabról nem hallottam.


Erkel Színház • 87302018-01-10 21:35:36

Íme egy videórészlet egy Jancsi és Juliska előadásról, megnézheti a közönséget....



https://www.youtube.com/watch?v=JnMEI4aoUfo



A Müpában ment 2015-ben: oda van írva meseopera, korosztály 10-14 év.



https://www.mupa.hu/program/csaladi-es-ifjusagi-programok/jancsi-es-juliska-2015-01-18_11-00-bbnh


Operett, mint színpadi műfaj • 34522018-01-10 16:45:53

Jó szórakozást ehhez. Én a Riviera görlre kaptam jegyet Karácsonyra ajándékként. Majd beszámolok róla...



A Komiche Oper Berlin 2017. decemberében felújította Ábrahám Pál- Alfred Grünwald és Fritz Löhner Beda 1934-ben a Theater Wienben bemutatott darabját, a Mese a Grand Hotelbent (Marchen im Grand-Hotel) és ezt meg is hallgattam a német kultúrrádióban Szilveszterkor.



Találtam az 1936-os magyar premierről egy kritikát az 1936. február 29-i Népszavában:



Mese a Grand Hotelben." (Zenés vígjáték bemutatója a Kamaraszínház

ban.)



A Kamaraszínház újdonsága, műfaját tekintve elnevezhető zenés vígjátéknak, valójában azonban operett. Librettója a hatásvadászat legósdibb kelléktárából való és felfrissítésén az eredeti szerző, Alfred Savoir után a bécsi Grünwald

és Beda cég, a librettógyáros Harmath Imre és a kitűnő költő, Heltai Jenő fáradozott. A zenét Ábrahám Pál szerzette közel két évvel ezelőtt, a számok ezért ismerősök már a jazz-műsorokról és az újabb betoldások sikerét is kipróbálták a darab szegedi előadásán. Ábrahám zenéje eleven, hangulatos, színes és a közzenékkel bizonyságot szolgáltat arról, hogy képességei igényesebb felaéatok megoldására utalják. Ágai Irén inkább decens megjelensével és diszkrét vígszínházi játékstílusával hat, mintsem operettprimadonnai adottságaival. Az előadás éltető lelke Latabár Kálmán, aki nemzetközi viszonylatban is elsőrendű táncoskomikus; sajátosan egyéni, mondhatni filmszerű és ellenállhatatlanul nevettető a játéka. Vágó Mary

mint szúbrett kedves jelenség, jól táncol, kár azonban, hogy itt-ott megpróbálkozik Rökk Marika utánzásával és egyelőre nyers hanganyagának kiképzésére nem fordít több gondot. Kardos István vokálkvartettje finoman kidolgozott számáért dicséretet érdemel. Gara Zoltán díszletei artisztikusak. A közönség sokat és szívesen tapsolt, ami amellett bizonyít, hogy az operettlátogatók igényei manapság könnyen kielégíthetők.



Ez az írás nagyjából meg is felel az én véleményemnek, a liberttót alaposan meg kellett vágni, sajnos nem értem. A zene ismeretlen volt számomra, egy dalt se szoktak játszani a darabból, de mégis tipikus Ábrahám stílusú zene, mintha a Bál a Savoybant revüs stílusát  kevernénk össze a 3:1 a szerelem javára c. operettje vicces parodisztikus hangulatával, viszont ebben a darabban az előadás végén két nagyon szép lassú jazz dal található, amibe bele van keverve az amerikai jazz is és Gershwin stílusa, még van benne egy jó regtime-os dal is, ami az Alexander ragitime bandhez hasonló stílusú, egy szép tangó, ami azért más mint a Tangolita, és amerikai musicalt idéző dalok is vannak benne és egy vicces gyors jazzdal is. Az előadásban tényleg vannak közzenék, meg egyéb töltelék dalok, amik inkább a német operettek stílusát idézik pl.Dostal, Lincke, összességében, viszont ha nem is egyenletes a darab, a vége sokkal erősebb zeneileg, mégis pozitív róla a kép. Egy vokalkvartett is énekel benne, ami különlegessé teszi. Elvileg a magyar verzióban vannak újabb dalok, passz. Kár hogy erről a darabról egyetlen magyar felvétel sincs, vagy legalábbis még nem találtam ilyet.


Erkel Színház • 87202018-01-10 14:32:13

Jó lehet igazad van, de a cím megtévesztő. Ábrahám Pálnak most újították fel Berlinben a Mese a Grandhotelben c. operettjét, Szilveszterkor leadták a német kultúrrádióban, meg is hallgattam, és hát abban sincs semmi mese, a történet lényege, hogy egy oroszországból elmenekült nagyhercegnő megszáll egy amerikai hotelben és szerelmes lesz a szobapincérbe...


Erkel Színház • 87182018-01-10 14:13:56

https://www.youtube.com/watch?v=DiOppKpWHhA



És ehhez mit szólsz? Vinnél rá gyerekeket? Gondolom mindjárt jobban tetszik.



https://www.youtube.com/watch?v=xKXEVW4udvc



Nagyon szép zenéje van szerintem.



https://www.youtube.com/watch?v=93pOJPUwBy4



Németországban mindenütt meseként teszik fel, és így is helyes.



 


Erkel Színház • 87142018-01-10 11:50:15

A Kósa György féle opera viszont egy modern darab. Erről senki sem tud semmit? Ezt se írták gyerekeknek....



https://www.youtube.com/watch?v=Giw_Jj9oyuY


Erkel Színház • 87132018-01-10 11:31:18

Nem azt vártam el a Huggenotáktól, hogy pörgős és modern darab legyen, hisz nem sem a zenéje sem a témája nem az, de ez az előadás engem elaltatott, lehetett volna ezt más módon mozgalmasabbá tenni.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24982018-01-10 10:53:45

Azt tudod miért nem teszik közzé a Túl az óperencián napi műsorát? Én már többször kértem őket, hogy örülnénk neki.... gondolom nincs ott a kolléga, aki írta, de hát ez annyira nem nagy feladat szerintem kb. 15 perc beírni.


Erkel Színház • 87092018-01-10 10:36:47

Tényleg nem vagyok egy operarajongó, de van bérlete a családnak. Wagner operákat érdekes módon kedvelem, már 5-öt láttam belőlük: Sigfried, Rajna kincse, Nümbergi mesterdalnokok, Parsifal és a kedvencem a Tanhausser. A Bolygó hollandit meg tévében néztem meg. Amit nem szeretek Wagnertől az a Trisztán és Izolda.



Richard Strauss Rózsalovagja viszont nagyon de nagyon nem jött be, a témája különösen.


Erkel Színház • 87072018-01-10 10:16:41

Jó hát, ahogy vesszük, én gyerekként szerettem ezt a művet. Téma alapján végül is Wagner is gyerekeknek való, közte a Siegfried, ami egy meseszerű történet, vagy a Rajna kincse. Mesefigurák, óriások, törpék vannak benne.



A Gulliver se gyerekeknek íródott, de mégis inkább a gyerekek olvassák, ha még egyáltalán olvasnak könyvet....


Erkel Színház • 87062018-01-10 09:53:55

A Jancsi és Juliskát meseszerűen kellett volna megcsinálni, más külföldi rendezések olyan szépek, kedvesek, így nem fogják megkedvelni a gyerekek ezt az operát és úgy nézem a felnőtteknek se tetszett. Ráadásul pont ez a darab lesz nemzetközileg közvetítve az Erkelből. Tényeg nem ment 20 éve a darab? Nem tudom, de ez furcsa nekem, mert ez egy alapmű.



Erre a darabra már csak a címe és a témája miatt is a szülők a gyermekeik számára vesznek jegyet, ha azok megnézik ezt az előadást, akkor csalódottak lesznek mert mindenki az eredőben kóborgó testvérpárt várja amint a mézeskalácsházba mennek, ahol a vasorrú bába el akarja őkete égetni. Pedig fontos lenne, hogy a fiatalok is megkedveljék a műfajt. Ez az opera, ha jól tudom a német népdalokból merít.



Most menni fog még a Pesti Magyar Színházban, úgy nézem a képekből, hogy azt már gyerekek számára tették fel, és biztos jobb lesz.



 



A Huggenotákat nemrég adták a tévében, a történet nagyon régimódira és unalmasra sikeredett, bár a zenében voltak szép részek is. A betüdíszlet nagyon gyenge dolog volt. A régies ruhák az még érthető volt számomra, hisz a középkorban játszódik a darab, és furcsa lett volna modernizálva. Az előladást mindenképp pörgősebbé kellett volna tenni.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 34492018-01-09 23:47:22




































Jacobi Viktor (Budapest, 1883- New York, 1921): Brodway előadásai az IBDB adatbázisból



Belmont Varieties

[Musical, Revue, Vaudeville, Original]




  • Featuring songs by Victor Jacobi


Sep 28, 1932 - Oct 01, 1932
The Love Letter

[Musical, Comedy, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Oct 04, 1921 - Oct 29, 1921
The Half Moon

[Musical, Comedy, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Nov 01, 1920 - Dec 11, 1920
Apple Blossoms

[Musical, Operetta, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Oct 07, 1919 - Apr 24, 1920
Ziegfeld Follies of 1918

[Musical, Revue, Original]

  • Interpolations by: Victor Jacobi


Jun 18, 1918 - Closing date unknown
Rambler Rose

[Musical, Comedy, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Sep 10, 1917 - Nov 10, 1917
Sybil

[Musical, Comedy, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Jan 10, 1916 - Jun 03, 1916
The Marriage Market

[Musical, Original]

  • Music by Victor Jacobi


Sep 22, 1913 - Dec 1913

Erkel Színház • 86992018-01-09 23:24:54

https://www.youtube.com/watch?v=Giw_Jj9oyuY



KÓSA GYÖRGY: KOCSONYA MIHÁLY HÁZASSÁGA BÁBOPERA EGY FELVONÁSBAN. Ezt ismeri valaki? Szerintem ez nem gyermekopera, bár bábok vannak benne.



2017 Harlekin Bábszínház



 



 


Erkel Színház • 86982018-01-09 22:32:54

De a gyerekeket szokták erre vinni, anyukám is ezt mondja, meg a Varázsfuvolára, meg a Háry Jánosra, meg a Hoffman meséire, meg a Pomádé új ruhájára. Most ezek ugranak be.



Akármilyen fura bábopera is van, név szerint Ábrahám Pál-Mohácsi Jenő: Etelka szive c. egyfelvonásos Marionette operája 1917-ből, szerintem azóta nem ment sehol.



Most rákattintottam, de ez az Erkeles előadás egy pocsék rendezés, nekem az jobban bejött, amikor mesefiguráknak öltöztek be.


Erkel Színház • 86962018-01-09 16:50:43

Gondolom, hogy gyerekek mást is megnézhessenek Karácsonykor, mint a Diótörőt. Németországban is ezt szokták még feltenni a gyerekeknek ilyenkor.


Erkel Színház • 86942018-01-09 16:36:37

Már régóta így van, hogy a klasszikus operettek egy részét az Operaház vagy Erkel adja elő.



Ilyenek a Denevér, Cigánybáró, Offenbach: Kékszakáll (régen itt ment), Lehár: Guiditta.... főként azokat, amik előadása operai hangot igényel.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12662018-01-09 14:45:06

Korabeli újságcikkekben voltak. Melyik anyag? A librettót a Színházi Élet közölte le....


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12642018-01-09 14:25:04

Kemény Egon neve sincs feltünteve a Zenebona librettóján, passz írt-e bele dalt, ki kéne deríteni ehhez, hogy a többi dalnak ki a szerzője, de erre semmi nyom nincs. Annyi biztos hogy 4 dalt Ábrahám írt, és azt is kiderítettem, melyek azok. A "Szeretem a feleségemben" 3 külföldi sláger volt, a többi Ábrahám szerzeménye, rábukkantam erre is egy cikkben.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12622018-01-09 11:51:53

Pesti Hírlap, 1928. március 1. Zenebona dalait leközli:

1. Tán egy férfi akad még...

2. Mondja kis aranyos ...

3. Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz...

4. Három alma meg egy fél...

5. Londonban hej van számos bajos csinta

lan bár...

6. Ide simulj rózsám ...

7. Ugy mesés, csodás a házasélet...

8. Egy hatvanhetes öregúr ...

9. Nincs messze Kairó ...

10. Egy kicsit szeret, ugy-e ,,.



ez talán nem az összes dal, passz. Ezt is írják:

Ezen a házipróbán a kivételes szenzáció erejével hatottak ezek az ének- és táncszámok: ...



8 órai újság ezeket a dalokat emeli ki, 1928. október 4.



közönségének. A nagyszerű jazz- számok: „Párisi... Paris!..."; „Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz" és a „Simulj hozzám, rózsám!"...



A darab ezek szerint eljutott Bécsbe és ott is nagy sikert aratott.:



" a bécsi Johann Strauss-Theater Bródy István, Lakatos László és Ábrahám Pál nagysikerű jazzoperettjét, a „Zenebona ‘ -t, amely Bécsben „Spektakel“ címmel kerül színre. A nálunk olyan népszerű darabot Hans Adler és Paul Frank fordították németre...



Ábrahám Pál tényleg nem volt feltünetve szerzőként jogi okok miatt, és csak utólag árulta el hogy ő írta a fentebb említett 4 dalt. A Zenebona szövegkönyvén emiatt nincs feltünetve mint szerző:



a külföldi szerzők az alábbi személyek:



A zeneszámokat szerzették: Gus Kahn, Jacob Gade, Benny Davis, Harry Akst, AlSherman.B. G. de Sylva Sidney Holden, Lew Brown, Ray Henderson,

Robert Stolz, AbeFranki, Robert Katscher



1927. június 28. Pesti Napló viszont már szerzőként tünteti fel Ábrahámot "Cairo" és a "Párizs szép Párizs" c. daloknál.



1928. szeptember 22. Sporthírlap: rádió műsor... Ábrahám: Kicsike, vigyázzon, egyszer nagymama lesz, a „Zenebona” c. operettből. (Dobb- ri saxofon zenekar.)



Nemzeti Sport 1928. szeptember 4. rádióműsor: 7. Ábrahám: Ide simulj rózsám, a „Zenebona” c. operettéből. (D'obbro Saxophon zenekara.)



Tehát később már szerzőként tüntették fel ennél a 4 dalnál Ábrahámot.



Viszont arra semmiféle bizonyítékot nem találok, hogy Kemény Egon közreműködött ebben a darabban, pedig beírtam a keresőbe a nevét. Ebben az időben arról tesznek emléítést, hogy el kezdte írni a Kikelet utca 3. c. operettjét Lakatos Lászlóval és Harmath Imrével, és írt egy Honolulu c. slágert.



Pesti Harlap, 1929. junius 21.



MAGYAR SZÍNHÁZ - SZERETEM A FELESÉCEM.

Birabeau és Doiley 3 táv. zenés vígjátéka.

Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál.  (tehát őt jelölik meg zeneszerzőként itt)



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12612018-01-09 11:32:41

A Kicsike vigyázzon...c. dal eredetileg itt volt, később a Savoyba is beletették. A Páris, szép Párizs pedig a Hawaii rózsájába került.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12602018-01-09 11:26:30

Ábrahámnak 1929-ben is volt egy operettje vagy un. zenés vígjátéka, a Szeretem a feleségem, ez egy francia komédia fordítása volt, melyhez zenét írt. Már találkoztam vele több újságban.



Pesti Hírlap, 1929. 06. 16. (csak részeltet írok ide, inkább az opi fórumba való)



Szeretem a feleségem. - Bemutató a Magyar Színházba.

 Stella Adorján elmés fordításában ...

És a jókedvű, pikantériákkal tűzdelt, gáláns kis vígjáték kedves zenével van fölcifrázva; egy része a muzsikának híres külföldi slágerekből tevődik össze („Pretty little Baby“, „Leila“ stb.) — más részük a zenekart dirigáló Abrahám Pál szerzeménye; utóbbi számok ötletesség, derű, friss ritmus és pompás hangszerelés dolgában méltó társai a slágereknek és méltó zenei konkurrensei a szöveg frisseségének és elmésségének...


Erkel Színház • 86922018-01-09 10:48:21

Nem tudom, mert gyerekkoromban ültem hátul utóljára. lehet most már jobb. Nekem egy Denevér előadás ugrik be, pedig nem is leghátul ültünk, hanem kb. a 2 szektor végén, de semmit se láttam, hallottam. Jobban szeretem a kisebb színházakat, az Operettszínházban szoktam a 14. sorba ülni, mert olcsóbb, az még elmegy, de az is hátul van, az oldalerkély viszont rémes volt ott, a fél színpadot láttam, meg az előttem ülőt.


Erkel Színház • 86902018-01-09 10:13:11

De az Erkelnek nem jó az akusztikája, meg óriási a mérete, főleg igaz az erkély hátsó sorokra. Gyerekkoromban emlékszem előadásokra, hátul ültem és semmit se lehetett hallani, látni, ezért nem is ülök oda már soha.


Operett, mint színpadi műfaj • 34442018-01-08 20:42:58

Életveszélybe került Kerényi Miklós Máté és az Operettszínház csapata Japánban




 



Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül
Az operettesek megúszták a földrengést sérülés nélkül




Tokió — Az életükért rettegtek a Budapesti Operettszínház művészei Japánban. Egy ötvenfős csapat a szigetországban turnézik, ahol egyik éjjel hatalmas robajra riadtak.





A Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés rázta meg a környéket. – Amikor elkezdődött a remegés, elfogadtam, hogy itt most mindennek vége – kezdett bele a színház sztárja, Kerényi Miklós Máté (34). – Tudtam, hogy valami olyasmi történik, ami fölött nincs hatalmam.



Mikor vége lett, csak arra tudtam gondolni, de jó, hogy újra láthatom a kisfiamat – mesélte a színész, de a töb­bieket is alaposan megviselték a történtek.



Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12582018-01-08 19:07:00

4 dalt írt Ábrahám a Zenebonába biztosan, megpróbáltam megkeresni melyek azok: a Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz, Nincs messze Cairo,  Párizs, szés Párizst valamint az Ide simulj rózsámat. Lehet volt még, de kéne a liberttó hozzá. A külföldi dalok át lettek hangszerelve jazzre.



A szövegíróknál a legnagyobb a bizonytalanság. A Dankó rádióban többször mondták, hogy Harmath Imre írta a Bál a Savoyban dalszövegeit, pedig Heltai Jenő és Romhányi verseltek magyarra.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12562018-01-08 15:58:46

Ha ez volt az első hangszerelése Kemény Egonnak, akkor a Zenebona operettet, amit még 1927. végén 1928. elején írt Ábrahám (kb. a dalok felét, a másik fele külföldi számok voltak átalakítva), mégsem Kemény Egon hangszerelte, másrészt Ábrahám maga is hangszerelt, tehát ez már köztük maradt, ki melyik részt hangszerelte és melyiket közösen. Ábrahám hangszerelte jazzes daokkal a Napkelet asszonya c. némefilmhe 1927-ben, és a dalokat is maga írta, ezzel tünt fel és tett népszerűségre Budapesten.



32-es baka dal a pletykák szerint 1 nap alatt készült el az UFA felkérésére, de én úgy tudom, valami népdalt vett alapul Ábrahám és ezt írta át, és a ritmusát is megváltoztatta. A szöveg Fricsai Richárd alkotása. Elég gyors munka volt mindenesetre, ezek szerint Kemény ekkor már hagszerelt... passz



Viszont itt is van egy ellentmondás, elvileg ez a dal az 1929-es német UFA film számára készült, de akkor hogy mutathatták be Az utolsló Verebély lány premierjén. Meg fogom nézni a szövegkönyvet, hogy benne van e a dal.



A Színházi Élet 1929/1-es száma leközli Az utolsó Verebély lány librettóját és benne van a 32-es baka vagyok én...



én ezen már nem lepődöm meg, mert Ábrahám utólag már sokszor rosszul emlékezeett dolgokra.. talán nem volt ez nála szándékos, csak már maga is keverte a dolgokat és a történéseket. Pl. születési adatainál is volt ilyen, pl. 14 évesen iratkozott a Zeneakadémilyára, pedig 17 volt... a számokkal nem volt tisztában mindig. Viszont az Általános Iskolát 5 évesen kezdte, erről van papír...



 


Operett, mint színpadi műfaj • 34432018-01-08 14:39:45

Pesti Napló, 1937. szeptember 8.



(Ez szerintem soha se került bemutatásra...., a 3:1 a szerelem javára c. film viszont elkészült ... Az ezred menyasszonya viszont szerintem a Júlia c. operett lehet, passz, de ezt mutatta be 1937 végén és annak a témája is magyaros)



"Hungarian Cavalcade"

Ábrahám Pál történelmi dalművet komponál



Néhány héttel ezelőtt az a hír terjedt el Budapesten, hogy Ábrahám Pál ismeretlen helyen tartózkodik, s nem lehet megidézni annak a pernek tárgyalására, amelyet egy bécsi szálloda indított ellene a ki nem fizetett szobaszámlák miatt. Hamarosan kiderült, hogy Ábrahám Pál Budapesten tartózkodik, filmjének zenéjén dolgozik, reggeltől estig a Hunnia filmgyárban van elfoglalva, semmiféle per nem folyik ellene és nincsenek kifizetetlen bécsi hotelszámlái. Beszéltünk Abraham Pállal. Megkérdeztük:

— Mikor készült a legutolsó operettje?

— Tavaly karácsonykor került színre a 3:1 a szerelem javára című operettem, amelyet a Vígszínház produkciójával a Royal Színhdzban mutattak be Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral a két főszerepben. Az operettet márciusban már a bécsi Theater an der Wien is bemutatta, szintén Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral. Most film készül két verzióban, magyar és német nyelven az operettből, ugyancsak Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral, Zsoldos Andor produkciójában.

— Legújabb operettje?

— Most zenés vígjáték készül, amelynek a zenéjét én írom. Drégely Gábornak a Szerencse fia című vígjátékából készül a darab. Az első két felvonás már készen is van. A harmadik felvonás zenéjét most komponálom. Az egész darabot modernizálta Harmath Imre, én is teljesen modern zenét írtam.

Az úgynevezett »nagy operetta elkészültéről is hallottunk.

— A nagy operett híre igaz. A szövegíró elsősorban Földes Imre és mellette Harmath Imre. Az operett címei Az ezred menyasszonya. Teljesen magyar a levegője, magyar a témája és magyar a zenéje.

— Hol kerül színre!

— Nem tudjuk még, hogy hol és mikor. Először teljesen készen akarunk lenni a librettóval és a zenével. Azt hiszem, egy hónap alatt befejezzük. Akkor, remélem, hamarosan találunk megfelelő színházat és megfelelő színészeket. Nagy színpadon kell színrekerülnie , ennek az igen sok személyt foglalkoztató operettnek. Elsősorban is szükségünk lesz két prózai bonvivanra, egy nagy énekesnőre, egy szubreitre és egy táncoskomikusra. Az operetthez három zenekar kell, egy cigány-, egy katona- és egy rendes színházi zenekar.

— Tíz év óta nem írt komoly muzsikát. Ezentúl is csak könnyű zenét ír!

— Féltve Őrzött titkomat árulom el, amikor bevallom, hogy pontosan egy év óta dolgozom minden szabad időmben dalművemen, amelynek Hungarian Cavalcade lesz a -címe. Ez a dalmű a honfoglalástól, Attilától kezdve Árpádon, Szent Istvánon, Könyves Kálmánon, Mátyás királyon, Hunyadi Jánoson, Mária Terézián, Kossuth Lajoson, Ferenc Józsefen, a világháborún, a trianoni békén, 1922 szédületes konjunktúráján keresztül a mai napokig vezet el. Az egész dalműnek egyetlen jazzszáma lesz csupán, mégpedig a konjunktúra-részben. A szöveget Harmath Imre írja. Rengeteg zene, ének, tánc és kórus szerepel a gyors iramban változó képek során.

— Hogyan született meg ez az ötlet)

— Tavaly Londonban voltam és az egyik színházban láttam Cochran Néger

Cavalcade ját. A szünetben elragadtatva dicsértem Cochran előtt a darabot és az előadást. Cochran ezt felelte a dicséretre: »Tudja, mi volna igazán szép! Egy magyar Cavalcade! Csupa szín, tűz és exotikum, ami az egész világot rendkívüli módon érdekelné.« Cochrannak^ez a mondata adta nekem az impulzust. Még aznap éjszaka leírtam az első hangjegyeket!

— Komoly a muzsika ?

— Teljesen komoly. Az egész zene a régi magyar motívumok felhasználásával készül, természetesen a Rákóczi-induló és a Kossuth-nóta teljes feldolgozásával is.

— Mikor lesz készen ?

— Félév múlva. A hangszerelés rendkívül sok időt igényel.

— Hol akarja bemutattatni a dalmüvetl

— Hát Istenem ... ha készen lesz, jelentkezni fogok vele az Operaház Igazgatójánál!

•— Új filmzene?

— Nemrégen készült el a Pesti mese, a Hotel Kikelet és a 3:1 a szerelem javára című filmek zenéje. Most írtam meg a Leány a talpán című film zenéjét is. És a legközelebbi napokban kezdem a harmadik Daróczyfilmet.

— Hol kerülnek színre ezek a filmek külföldön ?

— Ha sikerrel fejeződnek be azok a tárgyalások, amelyek ezeknek a filmeknek angol nyelven készítendő verzióira vonatkoznak, akkor a filmek az én muzsikáméinál először Angliában és azután Amerikában kerülnek előadásra.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 34412018-01-08 13:37:36

A Színházi Élet 1933/11. szám



Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...

— Ábrahám Pálról mi a véleménye?

— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.



Színházi Élet 1933/23. szám:



Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....

— És a) zene?

— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hawai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....



Az Est, 1933. május 19. 4. old.



„A fehér hattyú“ Az új Ábrahám-operett

Több "hétig' tartó tanácskozás után Ábrahám Pál megállapodott a kiadójával és a szövegíróival legújabb operettjének szüzséjében. A megegyezés érdekessége, hogy a zeneszerző visszatért régi librettistájához, Földes . Imréhez, két operettje: a »Viktória« és a »Hawai rózsája« szövegírójához, aki Grünwald és Beda társaságában írja az új librettót. Miről szól az új operett! — ezt kérdeztük ma Ábrahám Páltól.

— Földes Imre már írja a szövegkönyvet — felelte a népszerű komponista — és én holnaptól kezdve vidéken bezárkózva komponálom a muzsikát. Az új operett címe: A fehér hattyú; hősnője Anna Pavlova, miliője a régi cári balett. Oroszországban és Párizsban játszódik a sokrétű cselekmény, amely á nevezetes orosz balett útját: ragyogását és hanyatlásai kíséri. Pavlova felejthetetlen alakja és művészetének emléke inspirál munkámban.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12542018-01-08 13:35:47

Én is ezt akartam neked mondani, oda való. Próbálok utánanézni a Fehér hattyú és más operettnek újságokban....



Valójában inkább fordítv volt ez, mert Ábrahám zenéjét lopták el mások, amikor Berlinből elmenekült kiadatlan dalait a fiókban hagyta és a söfőrje eladta pénzért ezeket másoknak, és utána no name zeneszerzők adták ki ezeket a Náci Németországban.



A Kis Komáron, nagy Komáromban, van egy népdalrészlet, ez egy több dallamból összerakott dal, mint halljuk, a Szeretnék szántani, tehát nem biztos, hogy valót állít ez a férfi, bárki mármit mondhat azért, sok ellensége is volt Ábrahámnak és másoknak. Márkus Alfrédról is mindenféle pletyka keringett, de őt nem kedvelték sokan...



Ábrahám 1937 után névtelenül is írt osztrák filmzenét, mert már nem szerepeltethette nevét.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12522018-01-08 13:28:44

A Színházi Élet 1933/11. szám



Kósa Györggyel, Ábrahám Pál Zeneakadémiai Osztálytársával készít ínterjút, :...

— Ábrahám Pálról mi a véleménye?

— A legőszintébb tisztelője vagyok. Különben régi jóbarátom. jegyütt végeztük az Akadémiát.



Színházi Élet 1933/23. szám:



Fehér hattyú operettről (tehát már ekkor el kezdte írni) kérdezik a zeneszerzőt, Ábrahám Pált:....

— És a) zene?

— Mindig foglalkoztatott az orosz muzsika. Elméletileg is sokat tanulmányoztam. (Ábrahám kettős tanári diplomát szerzett a Zeneakadémián.) A Viktóriában magyar muzsikát írtam, a Hnwai rózsája egzotikus zenét komponáltam, a Bál a Savoybant a modem múzsának áldoztam. Most hetek óta esak orosz motívumok zsongnak bennem. Teljesen készen vagyok a tizenöt számmal, ezután kezdődik a legnehezebb munka, az ellenőrzés és a finálék felépítése. Visszavonulok Csömörre és ott fejezem be a munkát....



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12512018-01-08 13:07:06

A dal a Júlia c. operettben van benne. Ábrahám Pál azért elég gyorsan tudott dalokat írni, pár óra alatt is, főként este, amikor mindenki aludt írta dalait, pl Berlinben egy kis kunyhóban a villája mellett, máskor vidékre vonult el a magányba, erről több lap is közölt cikkeket, viszont az is igaz, hogy a magyar népzenéből sokat merített, ez a dal is ennek tűnik. Kodály a Székelyfonóban magyar nótákat használt fel.


Erkel Színház • 86872018-01-07 21:14:26

Ez a kép az Erkelben készült? Nagyon szép. Állítólag bárki megnézheti valamelyik operahonlapon.


Opernglas, avagy operai távcső... • 199172018-01-05 16:44:14

Az operbase adatbázisból érdekes dolgokat meg lehet tudni (bár azért hiányos a színházlista)



Athénben nemrég épült egy modern operaház, hát a műsor azért nem túl bőséges, de operát, balettet és operettet is játszanak:
























Location: Athens
Start date: 5 Jan 2016
 




















































































































































































































































































































From To
25 Jun 2017  26 Jun 2017  2 Athens-Epidaurus Festival Sweeney Todd New production
21 Jul 2017  22 Jul 2017  2 Athens-Epidaurus Festival Peace World premiere
15 Oct 2016  21 Oct 2016  5 Athens(Megaron) West Side Story  
17 Jan 2016  27 Jan 2016  6 Greek National Opera, Athens Madama Butterfly  
13 Feb 2016  28 Feb 2016  10 Greek National Opera, Athens Il barbiere di Siviglia New production
12 Mar 2016  23 Mar 2016  5 Greek National Opera, Athens Rigoletto  
15 Apr 2016  20 Apr 2016  4 Greek National Opera, Athens The Murderess  
10 Jun 2016  15 Jun 2016  4 Greek National Opera, Athens Aida  
24 Jul 2016  29 Jul 2016  4 Greek National Opera, Athens Carmen New production
21 Oct 2016  6 Nov 2016  7 Greek National Opera, Athens O Vaftistikos New production
19 Nov 2016  30 Nov 2016  6 Greek National Opera, Athens La traviata  
27 Jan 2017  5 Feb 2017  5 Greek National Opera, Athens Lohengrin  
18 Feb 2017  26 Feb 2017  6 Greek National Opera, Athens The Barber of Seville  
23 Apr 2017  3 May 2017  5 Greek National Opera, Athens Macbeth  
  19 May 2017  1 Greek National Opera, Athens Rhea New production
31 May 2017  7 Jun 2017  5 Greek National Opera, Athens Madama Butterfly New production
21 Jul 2017  27 Jul 2017  4 Greek National Opera, Athens Il trovatore  
15 Oct 2017  31 Oct 2017  5 Greek National Opera, Athens Elektra New production
25 Oct 2017  1 Nov 2017  4 Greek National Opera, Athens Rigoletto  
7 Dec 2017  5 Jan 2018  10 Greek National Opera, Athens La bohème New production
26 Jan 2018  9 Feb 2018  6 Greek National Opera, Athens Tosca New production
25 Feb 2018  11 Mar 2018  6 Greek National Opera, Athens Roméo et Juliette New production
14 Mar 2018  28 Mar 2018  8 Greek National Opera, Athens Lucia di Lammermoor New production
31 Mar 2018  29 Apr 2018  12 Greek National Opera, Athens Die Zauberflöte  
20 May 2018  25 May 2018  3 Greek National Opera, Athens The Makropulos Affair New production




Found 135 performances of 25 productions



Összesen 2016. januárjától tehát 135 előadás volt, ebbe a balett nincs benne.



Egyetlen operett darab Sarkalladis: O Vaftistikos című darabja volt 7 előadással, 2018. júliusában pedig Nikos Kypourgos Medea c. operettje fog műsorra kerülni. A görög operaszerzők neve közül egyedül Xenakis neve ismerős, a többiek nem:






































































































































































































1             gr (#1) Sakellaridis  39 (6)
192=             2 gr (#2) Aperghis [*] 37 (5)
221=             3 gr (#3) Kypourgos [*] 31 (1)
326             4 gr (#4) Tsoupaki [*][f] 18 (15)
371=             5 gr (#5) Samaras  15 (3)
493             6 gr (#6) Terzakis [*] 10 (10)
531=             7 gr (#7) Xenakis  9 (3)
580=             8 gr (#8) Koumendakis [*] 8 (2)
695=             9 gr (#9) Liakakis  6 (1)
1042=             10 gr (#10) Tonia [f] 2 (1)
 ┃              ┃ Number of performance runs ("productions")
 ┃              ┃ Composer  Number of performances
 ┃              ┗ National ranking
 ┃             Ranking in this filtered list
 ┗ Global ranking across all composers


Az operák közül pedig szeretik érthető módon elővenni a nagy klasszikusok mellett a görög témájú darabokat pl. Elektra, A Markropulosz Affér...



Tartozik az Operaházhoz, egy alternatív kisszínház is:



itt is műsorra tűztek egy operettet: Arhur Sullivan: Mikádóját 2017. december 21-én:



http://www.nationalopera.gr/en/event/o-mikados-2017/


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24852018-01-03 16:05:54

Offenbach, Strauss, Lehár, Millöcker, Suppé, Hervé, Sullivan - ezek a kedvenceid?



Én inkább a jazz-operetteket és a musicalaket kedvelem. Ez már az ezüstkorszak után volt, talán bronzkorszak nevet kaphatná, de revüoperettnek szokták inkább hívni.



A klasszikusok közül a Cigánybáró és a Madarász a kedvencem, de érdekel a Kékszakáll is, és a Három a kislányt is szeretem és az Angot asszony leányát.



Lehár késői művei is klasszkusnak számítanak nálad?



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11742018-01-02 01:10:02

Újévkor Cigánybáró nap volt, mindenhol azt játszották, az M5-ön 21.15-től teljes egészében az Erkel Színházas előadás ment le, és az m3-on az Interoperett gálán (1991-es)  is 4 dal ment a darabból. Én is imádom ezt a remekművet, mely egyik kedvencem.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11732018-01-02 01:07:32

Én a szilveszteri műsort írtam le utólag, ott a Bál a Savoybanból játszottak dalokat, de vissza tudod nézni a médiaboxon a korábbi adásokat 1 hétig. Újévkor volt Kovács József a vendég. Sajnos csak utólag tudom összeírni a műsort, mert nem közlik le előre sehol.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11702018-01-01 13:04:41

M3.  Szilveszteri 15.20-as Jön e velem naccsád c. műsorában:



A Budapesti Operettszínház 1995-ös München-i Deutsches Theater-ben tartott turnéjáról számoltak be, és mutattak részleteket, ahol Ábrahám Pál: Bál a Savoyban c. operettjével vendégeskedtek.



Részleteket hallottunk német nyelven ennek az operettnek a következő dalaiból:



Kicsike vigyázzon, egyszer nagymama lesz; Toujours, lamour; Mr. Blue és Lady Blö; Tangolita, Savoy keringő



valamint más Ábrahám operettekből átted dalok is szerepeltek a műsoron:



My golden baby; Néger dal (Hawaii rózsája c. operettből)



Levendulaszál (Az utolsó Verebély lány c. operettből)


Élő közvetítések • 67912017-12-31 14:06:54

Most már nem tudom javítani, bár ezt a német nyelvű írást maga a színház tette közzé, de tényleg túl bőre sikeredett és szellősre, ráadásul nem is beszélek németül, így nem tudtam javítani a hibákat, azért másoltam be a szöveget, mert gondoltam, lesz olyan, aki megérti. Az az igazság, hogy a külföldi rádiós és  tévés operettközvetítéseknek talán érdemes lenne egy önálló lapot nyitni, bár én még soha se nyitottam ilyet. Ide még kerülhetnének a musicalközvetítések is, amelyeknek egyáltalán nincsen fóruma. Talán a legideálisabb ez lenne: Magyar és nemzetközi operett és musical közvetítések televízióban és rádióban


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11672017-12-31 12:43:27

Köszi, bár ez a tavalyi műsor, majd meglátjuk mi lesz végül. Az Irma te édest nemrég láttam a Turay Ida Színházban, nagyon jó darab, kissé már groteszkül vicces, bár csak egyetlen dalt ismertem belőle, a vöröslámás ház vezető hölgyét Szulák Andrea alakította. A Hello Dollyt pedig kb. 2 éve néztem meg szintén a Turay Ida Színházban Détár Enikővel a főszerepben és persze az is tetszett.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24772017-12-31 12:32:00

Egy másik link a német rádióhoz amin a jazz-operett meghallgatható 20.10-től:



http://www.deutschlandfunkkultur.de/unsere-live-streams.2428.de.html


Élő közvetítések • 67892017-12-31 12:12:50

Ma este 20.10-től Szilveszterkor meghallgatható ez az utóljára 1937-ben játszott jazz-operett itt:



http://www.deutschlandfunkkultur.de/



és egy másik link:

http://www.deutschlandfunkkultur.de/unsere-live-streams.2428.de.html



Ábrahám Pál-Alfred Günwald-Fritz Lhöner Beda: Mese a Grandhotelben



A Komich Oper Berlin tette közzé ezt az írást, illetve a szereposztást:



Ein Stück der "frech-frivolen Vergnügungsästhetik der späten Weimarer Republik", vergnüglich umgesetzt vom drauf bestens eingestellten Team der Komischen Oper – das war der Kritiker-Tenor nach der jüngsten Operettenpremiere des Hauses.



Dabei hat dieses "Märchen im Grand-Hotel" auch einen tragischen, gar nicht märchenhaften Aspekt: es war einer der letzten, schon von beträchtlichen öffentlichen Ressentiments begleiteten, Bühnenversuche des wegen seiner jüdischen Herkunft zunehmend geächteten Paul Abraham vor seiner erzwungenen Emigration in die USA.



Die Handlung ist ebenso amüsant wie hoch turbulent: Der tollpatschige Kellner Albert, eigentlich Sohn des Direktors, später in den Adelsstand der Muränier erhoben, und Marylou, Tochter des Produzenten Makintosh, sind auf der Suche nach abgefahrenen Filmstoffen. Beide treffen auf die spanische Infantin Isabella, die nach Abschaffung der Monarchie ins Grand-Hotel geflohen war. Isabella ist pleite, die Perlenkette der Königin von Navarra eine Fälschung, und nicht einmal die Hotelrechnung kann sie zahlen. Über diese spanische Infantin wird ein Hollywood-Film gedreht - der nicht gezeigt werden soll, dann aber doch gezeigt wird… undsoweiter. Abrahams Musik in diesem modernen (Anti)Märchen ist brillant orchestriert - sie bietet Walzer, Tango, Jazz und ungarisches Kolorit; das Ganze eine Mischung aus Hollywood, Hochadel und Hotel.





Komische Oper Berlin



Aufzeichnung vom 17.12.2017





Paul Abraham



Märchen im Grand-Hotel



Lustspieloperette in zwei Akten mit einem Vor- und Nachspiel



Libretto: Alfred Grünwald und Fitz Löhner-Beda nach Alfred Savoir





Talya Lieberman - Die Infantin Isabella



Johannes Dunz - Prinz Andreas Stephan



Tom Erik Lie - Präsident Chamoix, Besitzer des Grand Hotels



Max Hopp - Albert, Zimmerkellner



Philipp Meierhöfer - Sam Makintosh, ein Filmmagnat



Sarah Bowden - Marylou, seine Tochter





Lindenquintett Berlin



Orchester der Komischen Oper Berlin



Leitung: Adam Benzwi 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11652017-12-31 11:28:59

M3 tévécsatornán december 30-n fél 15 óra után ill. 31-én 7.20 órakor:



Jön e velem naccsád c. operettműsor 7. része :



részletek Lehár Ferenc:Luxemburg grófja (Szivem szeret, Polkatáncos), Giuditta (Giuditta belépője), Friderika (Ó lányka, ó lányka), Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (Mister X belépője), Csárdáskirálynő (Táncolnék a boldogságtól), Marica Grófnő (Szép város Kolozsvár) Johann Strauss: Bécsi vér,  Robert Stolz: Két szív háromnegyed ütemben (Wiennerliled), Ábrahám Pál: Viktória (Mausi) operettetjéből. Főként az Interoperett gála dalait játszották vissza.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24762017-12-31 10:50:31

Bár nem magyar rádió, hanem német, de azért mégis talán ide kéne ezeket is linkelni: (a neten fogható) a Deutschlandfunk Kultur (89,6 MhZ) rádió



December 31-én Szilveszterkor a Deutschlandfunk Kultur (89,6 MhZ) rádió közvetíti (a december 30-án felvette) Ábrahám Pál: Mese a Grandhotelben c. 1934-es operett koncertelőadását. A Komisch Oper Berlin 2017. Karácsonyára felújította az elfeljetett jazzoperettet, amit 1934-ban Bécsben a Theater Wien-ben  Bársony Rózsival főszerepben, majd 1936-ban a  Szegedi Nemzeti Színházban (Mozihercegnő címmel) budapesti Kamaraszínházban játszottak, Ágai Irén és Kertész Dezső főszerepével. A történet szövegkönyvét Alfréd Günwald és Fritz Löhner-Beda írta Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírája alapján. A koncert a német librettó rövidített változatát fogja leadni. (A magyar szövegkönyvet különben Heltai Jenő fordította).



https://www.komische-oper-berlin.de/programm/a-z/maerchen-im-grand-hotel/



Itt a hallható az operett:



http://www.deutschlandfunkkultur.de/


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11632017-12-30 21:12:27

M3 csatorna 2017. december 30.23:05 Zenés TV Színház: A denevér



Operettfilm (1988) (6/1. rész)


Ha Szilveszter, akkor Denevér! Johann Strauss operettje gazdagon kínál énekelni valót és karakterábrázolást...


 


Élő közvetítések • 67882017-12-30 14:53:43
 


2018. január 1. Újév :


m3 tévécsatorna 20:30 Újévi Operettgála '91


Koncertfilm (1991)


Az Interoperett látványos újévi operetthangversenye, ismert slágerekkel és előadókkal.


 



 

 



Élő közvetítések • 67872017-12-30 14:53:38

December 31-én Szilveszterkor a Deutschlandfunk Kultur (89,6 MhZ) rádió egyenesben közvetíti Ábrahám Pál: Mese a Grandhotelben c. 1934-es operettjét. A Komisch Oper Berlin 2017. Karácsonyára felújította az elfeljetett jazzoperettet, amit 1934-ban Bécsben a Theater Wien-ben  Bársony Rózsival főszerepben, majd 1936-ban a  Szegedi Nemzeti Színházban (Mozihercegnő címmel) budapesti Kamaraszínházban játszottak, Ágai Irén és Kertész Dezső főszerepével. A történet szövegkönyvét Alfréd Günwald és Fritz Löhner-Beda írta Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírája alapján. A koncert a német librettó rövidített változatát fogja leadni. (A magyar szövegkönyvet különben Heltai Jenő fordította).



https://www.komische-oper-berlin.de/programm/a-z/maerchen-im-grand-hotel/



Itt a hallható az operett:



http://www.deutschlandfunkkultur.de/



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11622017-12-29 21:44:05

Jön-e velem naccsád c. tévéműsorban az m3. csatornán az 6. részben a Huszka Jenő  műveit vették elő:



részleteket hallhattunk a Güll Baba, a Lili bárónő, a Bob herceg, a Mária főhadnagy operettekből illetve a Huszka féle Palotásból, közben persze történeteket hallhattunk a  zeneszerző életéről.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12312017-12-29 13:09:36

Rendben van, majd valamikor lehet odaviszem a kérdést, de úgy se tud rá senki se  válaszolni, ha gondolod inkább privát üzenetben megbeszéljük ezt.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11612017-12-29 12:55:18

Egy Lehár operett mégis volt: Lehár: Tavasz



Kálmán Imre : Montmarte-i ibolya (tőle is csak ez az egy... bár neki már korábban felvették pár darabját)



Jacobi: Leányvásár, Sybill (neki ez a két főműve, a többi az elfeledett maradt, max. a Fritz Kriesler-rel közösen írt Almavirágzás kerül elő néha Amerikában)



Huszka: Lili bárónó, Bob herceg és Güll baba operettek



Szirmai: Úri jog



Farkas Ferenc: A bűvos szekrény



Tamásy Zdenkó: Olasz vendéglő, Enyém a világ, Vendégek



Planquette: Garasos menyasszony



Horváth Jenő: Szabin nők elrablása



Fényes Szabolcs: Maya, Sakk Matt, Osztrigás Mici, Örökzöld fehérben



Offenbach: Párizsi élet, Eljegyzés a lámpafénynél, Forturio dala, Hoffmann meséi, Italománia avagy Operett pezsgővel valamint A férj kopogtat (tőle van a legtöbb mű)



Sullivan: Esküdtszéki tárgyalás, Mikádó



Eisemann: Egy csók és más senki


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11592017-12-29 12:37:16

Köszi a listát



Furcsa nekem, hogy Ábrahám Pálnak aki a 4 leghíresebb magyar operettszerző között van egyetlen operettje se került megzenésítésre, ellenben Németországban a 3 leghíresebb darabját megfilmesítették az 1950-es években meg utána is. Egyedül a Bongóban tették fel a Bál a Savoybant rövidített formában.



Nem tudom ő miért került a szocialista rendszer feketelistájára.



Bíztam benne, hogy legalább a Hawai rózsáját felvették, hisz az egy világszinvonalú operett a Bál a Savoybannal együtt.



Sőt most nézem, hogy Lehár darab sincs egy sem, viszont van rengeteg külföldi operett és teljesen ismeretlen magyar.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12292017-12-29 12:22:08

Ebből a könyvből vettem az információt:



Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999) 79. o.



Ábrahám Pál, Mike Danzi és a jazzoperett Berlinben és Budapesten (1928. október 13 -1933.)



A bácskai Apatinban (ma: Jugoszlávia) 1892. november 2-án született Ábrahám Pál zongorázni tanult és bátyjával, a hegedülni tanuló Imrével rendszeresen eljártak az apatini Lindenmayer Szálló éttermébe, ahol igen sokszor nagy figyelemmel hallgatták a kitűnő cigányzenét. Kereskedelmi iskoláit 1906 és 1910 között Zomboron végezte. 1911-től a helyi sváb fiatalok szalonzenekarában a zsidó származású Abrahám Imre másodhegedűs, Abrahám Pál pedig zenei irányító és tanácsadó volt. Édesapja halála után Ábrahám Pál édesanyjával Budapestre költözött, ahol 1912-től a Zeneakadémián tanult tovább. Tanárai Herzfeld Viktor és Siklós Albert voltak.

Komolyzenei tanulmányai befejezése után nem tudott a komponálásból megélni és ezért banktisztviselő lett. Társával együtt tőzsdézett, vesztett, társa sikkasztott, Ábrahámot lecsukták.

Kiszabadulása után, a húszas évek második felében Marton Sándor zeneműkiadó hathatós rábeszélései után csak nagy nehezen kezdett úgymond „könnyűzenét” komponálni. Egyre szorosabb kapcsolatba került a zenés színház világával. Tánczenekart vezényelt és jazzbandjét frakkban, glaszékesztyűben dirigálta...


Operett, mint színpadi műfaj • 34362017-12-29 11:30:23



Cotton Club Singers: Ó. Budapest: COTTON CLUB SINGERS: Gabriella SZŰCS (voc), Adrienn ZSÉDENYI (voc), Boldizsár LÁSZLÓ (voc), Gábor FEHÉR (voc) & Sándor DOBSA (p), Gyula TÓTH (g), Gábor BALÁZS (b), Csaba DEBRECZENI (dr), Vilmos KÖRMENDI (arr)

Budapest, Hungary, P2000





1. Pest megér egy estet":



- Budapest (Miklós BRODSZKY-Imre HARMATH)



- Egy édes boldog pesti nyár (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)



- Pest megér egy estet (Júlia HAJDÚ-István BRAND)



- Legyen ötkor fenn a várban (Dénes BUDAY)



- Legyen a Horváth kertben (Lajos Lajtai - István Békeffy )





2 "Hétre ma várom a Nemzetinél"



Van London, van Nápoly (László ANGYAL-Imre HARMATH)



A Nagykörút estefelé ragyog (Lajos LAJTAI-István BÉKEFFI)



A vén Tabán (Mihály SZÁNTÓ-Mihály ERDÉLYI)



In der Josefstadt (Béla ZERKOVITZ)



Budán este tíz óra után (Mihály ERDÉLYI - Mihály SZÁNTÓ)





3 "Hold ragyog a Dunán" 



- Van a Dunán egy kis ladik (Károly de Fries-Kálmán KOVÁCS)



- Sétahajó (Júlls HAJDÚ - Iván BRADÁNYI)



- A Dunaparton este zene szól (Mihály ERDÉLYI)



-Hold ragyog a Dunán (Gábor NÁDAS-Tlbor ifj.KALMÁR)



- Kis csónakom a Dunán (Mihály ERDÉLYI)



 



4. "A pesti nö"



- A ruha a fő (Károly de Fries)



- Mikor egy édes tizenhat éves (Mihály SZÉCSÉN)



- Halló baby (Pál ÁBRAHÁM- István MIHÁLY)



- Látod, ez a szerelem (Tamás DEÁK-István S.NAGY) 



- A pesti nö (József BLUM-Tamás FELKAI)



- Váci utca





5. "Kigyúlt a fény”



Kigyúlt a fény (László POGÁNY-Ollvér LANTOS)





7. "Az élet megy tovább" 



- Az élet megy tovább (Jenő HORVÁTH-Rudolf HALÁSZ)



-Sportinduló (DonajevszkiJ-István RAICS)



-Üdvözlégy, Moszkva (Blantner-ROSSA)



- Kispiricsl faluvégen (Hungarian Traditional)



-Taps polka (Zoltán SZERDAHELYI-Imre ERDŐ)



 



8. "Látta-e már Budapestet éjjel"



Látta-e már Budapestet éjjel (Béla ZERKOV1TZ)



A Dunákorzó este ragyog (József KÓLA- Mlhály SZÉCSÉN)



Különös éjszaka volt (Gábor NÁDAS-Iván SZENES)



Gyönyörű így este Budapest (János BREITNER - Lajos SURÁNYI)





9. "Szervusz Budapest"



Szervusz Budapest (András BÁGYA-Iván SZENES)



 



10. "New York-ban hely"



New York-ban hely (Pál ÁBRAHÁM-lmre HARMATH)


Operett, mint színpadi műfaj • 34352017-12-29 11:18:30

Régi film- és operettdalok modern feldolgozásban hallgatók:





Bergendv Koncert, Tánc, Jazz és Szalon Zenekar: Mesél a Pesti Broadway: Gábor ANTAL (tp), István MÓRÉ (tb), István BERGENDY (as, cl, ld, arr-2), Péter BERGENDY (ts), János DÁNI (p. arr-1), György OROSZLÁN (g, vlol), Péter GÁBOR (b), István BÁLINT (dr, voc-8), Zoltán MERICSKE (cymbal-solo-9), Endre DAMITH (arr-3), Miklós ZARECZKY (voc-4), Kata JANZA (voc-5), Éva VASVÁRI (voc-6), Nelly PÉRCHY (voc-7) Hungarian Radio Studios, Budapest, Hungary, October 1995



A pénzemet én máma mind elmulatom (Kalapom, pom) (Pál GYÖNGY-Imre HARMATH)



1-4 Hello, Baby! (Pál ÁBRAHÁM-István MIHÁLY)



-2-5 Madonna, drága (Pál GYÖNGY-István MIHÁLY)



1-4-6 Tudom, hogy van neki (Szabolcs FÉNYES- István MIHÁLY)



-3-5-6-7 Pá, kis aranyom, pá (Mihály EISEMANN- László SZILÁGYI-István MIHÁLY)



-2-5-6-7 Hamvadó cigarettavég (Tamás HEGEDŰS- György G. DÉNES)



-2-5 A Te szerelmed (Béla DOLECSKÓ-László SEGESDY)



-2-5-7 Nincsen lakat a számon (Jenő Sándor-Imre HUZLI)



-1-4 Oda vagyok magáért (Szabolcs FÉNYES-István MIHÁLY)



-2-4-5 Legyen esze (Alfréd MÁRKUS-Imre HARMATH)



-1-4-6 A kedvem ma oly happy (Pál ÁBRAHÁM-Ferenc BALOGH) -2-8-9


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11572017-12-29 10:46:52

Jön-e velem naccsád c. tévéműsorban az m3. csatornán az 5. részben a magyar szerzők műveit vették elő:



Lehár Ferenc: Garabonciás diák, Jacobi Viktor: Leányvásár, Fényes Szabolcs: Maya és Kálmán Imre: Montmarte-i ibolya c. operetettjéből hangoztak el részletek.



Ezek szerint ezekből az operettekből is készült zenés tévészínházas film, mivel azokat játszották vissza.



Arról tudsz valamit milyen operettekből készült még ilyen?



Hervé: Lili, Offenbach: Eljegyzés a lámpafénynél, Jacoby: Sybill, Huszka: Lili bárónő, Millöcker: Koldusdiák, Fall: Elvált asszony és Madame Pompadour, Suppé: Boccaco, Szép Galathea, Schubert-Berté: Három a kislány, Fényes: Osztrigás Mici, Sullivan: Mikádó, Planquette: Corneville-i harangok



most ezek ugranak be meg egy Zerkovitz szerzői est: Mi muzsikus lelkek


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11532017-12-27 10:18:57

Látod, jó volt emlegetni őt, ma 9.33-kor bekapcsolatam a Dankó rádiót, és kinek a dalait hallottuk? Gyöngy Pálét....


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12242017-12-26 16:57:33

Ezeket a könyveket érdemes megnézegetni. 



Simon Géza Gábor: Magyar jazztörténet (Budapest, 1999)



Simon Géza Gábor (szerk.): Fejezetek a magyar jazz történetéből 1962-ig (Budapest, 2001)



Simon Géza Gábor: Magyar jazzdiszkográfia 1905-1994 - Hungarian Jazz Discography 1905-1994. (Budapest, 1994)



Simon Géza Gábor: Magyar jazzlemezek 1912-1984 - Hungarian Jazz Records 1912-1984 (Pécs, 1987)



Bajnai Klára - Simon Géza Gábor: Képes magyar hanglemez-történet - Hungarian Recording History in Pictures (Budapest, 2012)



Simon Géza Gábor: Magyar ragtime kották bibliográfiája, hangfelvételek diszkográfiája 1896-2009 - Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában és Magyarországon. Korabeli kották és hangfelvételek egykori és mai hanghordozókon (Budapest 2009)



Simon Géza Gábor: Magyar hanglemeztörténet -100 éves a magyar hanglemez, 1908-2008 (Budapest, 2008)



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11502017-12-26 16:34:39





Gyöngy Pál magyar zeneszerző. Wikipédia







Születési dátum: Bécs, 1902. október 19.






Meghalt:  Budapest, 1990. június 28.


 


Ez 4 hónap híján 88 év, ez a leghosszabb élettartam.


 






Szirmai Albert magyar zeneszerző, karmester. Wikipédia





 




Születési dátum: 1880. július 2., Budapest








 


Közel azonos, de Szirmai élt a 2. legtovább a magyar operettszerzők közül.


 


A legfiatalabban elhunyt, pedig szegény Jacobi Viktor volt, aki leukémiában halt meg Amerikában 38 évesen.






Jacobi Viktor születési dátum: 1883. október 22., Budapest











 





Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12222017-12-26 15:13:14

Arra a kérdésre tudsz válaszolni, hogy Ábrahám Pálnak mi történt a testvérével? A  Simon Gábor könyvében megemlítette, hogy Pali Imre nevü bátyjával együtt zenélt az apatini szalonzenekarban. Ábrahám édesapja Ábrahám Jakab gyászjelentéséből (1909.) viszont az derül ki, hogy egy László (Laci) nevü fiútestvére volt, Imre pedig az unokatestvére volt. Van akik szerint a testvére elesett az I. világháborúban, viszont ilyen név nem szerepel a világháborús halottak listáján, aztán lehet simán valami betegségben halt meg, nem tudni mikor, passz.



http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452



Ebből kiderül az is, hogy anyai nagyszüleit Blau Rezsőnek és Freund Jeanette-nek hívták.



Ez pedig a nagypapája gyászjelentése.



http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_A01@0452



Itt sok embert meg lehet találni, ha érdekel valakit, de sajnos sok mindenkit nem...



 



 



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11482017-12-26 13:08:53

Belenéztem én is a műsorba, bár nekem régimódi ez a zene nagyon, és nem az izlésem, de érdekes volt az elején a beszélgetés a zeneszerzővel, szépen beszélt még még magyarul. Ilyen magas kort egyik operettszerző se ért meg sajnos, egyedül Gyöngy Pál a kivétel, ha jól tudom.



Arról tudsz, hogy van e még más operettszerzőnkról is felvétel?



Én Gyöngy Pállal láttam egy interjút idős korában, amit Antal Imre és Rátonyi Róbert készített vele. Az ő zenéjét más sokkal jobban kedvelem, egyik kedvenc operett szerzőm, napjainkban picit elfelejtették, pár dala marat a köztudatban.



https://nava.hu/id/428402/



Lehár Ferenccel készült még pár felvétel, amin beszélt:



https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4



 



 


Operett, mint színpadi műfaj • 34322017-12-26 11:22:28

Köszi a teljes listát, az első két rész teszett, tegnap este meghallgattam mindkettőt. A 3. 4. rész tartalmát én nem találtam meg, köszi, hogy feltetted. A Zenés tévészínház dalaiból válogatták össze, de az interoperettből is játszottak dalokat meg egyéb felvétek is voltak, sőt a két műsorvezető is énekelt.


Operett, mint színpadi műfaj • 34292017-12-26 01:18:38

Jön e velem nagyság simmyt járni operett sorozat:



Jön-e velem maccsád? - ez a pontos címe a sorozatnak



1 rész tartalma:



Jacobi Viktor: Leányvásár - Kettecskén; Tom és Lucy szerelmi kettőse. Kálmán Imre: Marica grófnő - Ringó vállú csengeri violám. Schubert - Berté: Három a kislány - Tschöll papa lányai mi vagyunk; Orgonáknak hófehér, bűvös szirma hull; Árva a ház. Offenbach: Párizsi élet- A hószín fátyol és a szűz mirtusz; Olyan tágas ez a város; A pénzkirály dala; Cole Porter: Kán-kán.


Operett, mint színpadi műfaj • 34282017-12-26 00:53:48

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem naccsád" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.



Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.



Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni



Kíváncsian várom a tövábbi részeket:



https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635



Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11452017-12-26 00:48:13

Az m3 dec. 25-án délután 15 óra körül "Jön e velem nagyság simmyt járni" címmel operett ismertető műsort tartott, most Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza) és meséltek a zeneszerző életéről.



Valójában ez egy 10 részes operettműsor sorozat, amelynek a 2 része ment dec. 25-én.



Visszakerestem az első részt is, ebben a Jacobi: Leányvásárból, Schubert - Berté: Három a kislányból, Kálmán: Marica grófnőből, Offenbach: Szép Helénából és Cole Porter: Can-Can jából hallhattunk részleteket. A bevezető dal pedig minden rész elején Kálmán Bajadér: Jön e velem nagyság simmit járni



Kíváncsian várom a tövábbi részeket:



https://port.hu/adatlap/sorozat/tv/jon-e-velem-naccsad/poka-eva-es-csere-laszlo-operettmusora-4-resz/episode-485635



Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9362017-12-25 22:18:15

Az m3 dec. 25-án délután Jön e velem nagyság simmyt járni címmel operett ismertető műsort tartott, Jacobi Viktor Sybill c. operettjét boncolgatták és ebből játszottak dalokat (én a médiabox-ról néztem vissza)



Este pedig a Duna tévén 2017. évi Budavári Palotakoncert 1 részét játszották vissza


Operett, mint színpadi műfaj • 34252017-12-22 16:24:07
Operett, mint színpadi műfaj • 34242017-12-22 14:42:31

Ja az elnyűhetetlen magyar virtus..... nem is tudom, mikor lehetett utóljára, hogy nem volt repertoáron az opiban....



A másik örök pedig a Denevér az Operaházban/Erkelben....


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 4432017-12-22 12:56:04

Meg van ez a lemez valahol?


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 4422017-12-22 12:56:00

Meg van ez a lemez valahol?


Operett, mint színpadi műfaj • 34222017-12-22 09:56:20

Biztos nem vették sokan. Mostanában max. 2 évadot megy egy operett, aztán leveszik....



kiváncsi vagyok erre a Kékszakállara, mi lesz, mert a librettót átteszik az 50-es években.... hát én utálom azt a korszakot, mért pont akkorra....


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-Kukacok Akadémiája"

10:00 : Budapest
MÁV Szimfonikus Zenekar Próbaterme

"Zene-Tér-Kép Plusz 4."

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Osztrosits Éva (hegedű), Devich Gergely (cselló), Kovalszki Mária (zongora)
KODÁLY: Duó hegedűre és csellóra, Op.7
SAINT-SAËNS: a-moll bevezetés és rondo capriccioso, Op.28
RAVEL: Szonáta hegedűre és csellóra

15:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)

16:00 : Budapest
Erkel Színház

"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Miranda Liu (hegedű), Stefán Zsófia (fagott), Winni Wan-Chun Tsou (zongora), Bábel Klára (hárfa)
"Hangulatkoncert"
J.S. BACH: G-dúr invenció, BWV 781
J.S. BACH: f-moll invenció, BWV 780
LISZT: 3 Études de concert, S. 144 - Un sospiro
CHOPIN: cisz-moll noktürn
BARTÓK: Román népi táncok (Stefán Zsófia átirata)
HUBAY: 3. hegedűverseny, Op. 99

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Hargitai Géza tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:00 : Budapest
Várkert Bazár

Szirtes Edina Mókus és Rohmann Ditta koncertje
Vásárhelyi Művészélet finisszázs

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Cracow Singers
Raschèr Saxophone Quartet:
Kenneth Coon, Christine Rall, Elliot Riley, Andreas van Zoelen (szaxofon)
Vezényel: Karol Kusz
LERA AUERBACH: 72 angyal

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pauline Rinvert, Kathrin Zukowski, Natalya Boeva, Eric Ander, Tianji Lin, Anja Silja
Hofkapelle München
zenei vezető
Michael Hofstetter
HASSE: Artaserse - magyarországi bemutató

19:00 : Budapest
Erkel Színház

VERDI: Az álarcosbál

19:00 : Budapest
Nádor Terem

A Harmonia Caelestis Barokk Zenekar szólistái:
Belovári Beatrix (barokk fuvola)
Tóth-Vajna Zsombor (csembaló, orgona)
"Nagy Frigyes és zeneszerzői I."
C.P.E. Bach, J.J. Quantz, J. P. Kirnberger és Nagy Frigyes fuvolaszonátái és billentyűs művei

19:00 : Budapest
Magyar Tudományos Akadémia

Megyesi Zoltán (ének), Klenyán Csaba (klarinét)
Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok
hangversenymester: Somogyi Péter
CSAJKOVSZKIJ: Hálás köszönet – elégia
DVOŘÁK: Bibliai dalok, Op.99
GLAZUNOV: Révedezés
GRIEG: g-moll kvartett, Op.27

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora), Várdai István (cselló)
MENDELSSOHN: 1. (B-dúr) cselló-zongora szonáta, Op.45
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D.821
SCHUMANN: Öt darab népies sílusban, Op.102
DOHNÁNYI: b-moll cselló-zongora szonáta, Op.8
19:00 : Pécs
Kodály Központ

Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Donato Renzetti
ROSSINI: Tell Vilmos - nyitány
BARTÓK: Táncszvit
RESPIGHI: Tre Corali di Johann Sebastian Bach
RESPIGHI: Róma fenyői

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Horváth Benedek (zongora)
Talamba Ütőegyüttes
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
"Mozarttól a kortárs zenéig"
KOVÁCS ZOLTÁN: Adagietto
MOZART: C-dúr zongoraverseny KV 467
MUSZORGSZKIJ: Egy kiállítás képei

19:00 : Szeged
Nemzeti Színház

VERDI: Ernani
A mai nap
született:
1814 • Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző († 1851)
elhunyt:
1991 • Willi Boskovsky, karmester (sz. 1909)