vissza a cimoldalra
2017-12-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Társművészetek (1220)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3859)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60213)
Momus társalgó (6308)
Milyen zenét hallgatsz most? (24990)
Kedvenc előadók (2814)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Haladjunk tovább... (205)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11198)
A csapos közbeszól (95)

Berlioz újratemetése (140)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2451)
Erkel Színház (8577)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1203)
Franz Schmidt (2975)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1142)
Bartók Béla szellemisége (256)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (423)
Opernglas, avagy operai távcső... (19881)
Jonas Kaufmann (2150)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (571)
Lisztről emelkedetten (879)
Élő közvetítések (6743)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (935)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6440)
Kimernya? (2610)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: zenebaratmonika
Leírás:
Honlap:
   


zenebaratmonika (505 hozzászólás)
 
Operett, mint színpadi műfaj • 34002017-12-01 09:18:49

Valójában 3-4 zeneszerzője van a darabnak, Ralph Benatzky, Robert Stolz, Bruno Granichsteadten és Robert Gilbert. Szövegíró Hans Müller-Einigen. Valahogy nem stimmel, mert a Robert Gilbert is librettista szerintem.



Azt a dal, ami rémlik, hogy szokott menni a Fehér lóból a Dankó rádióban Stolz szerzeménye.



Mindenesetre ez az operett jelenleg a 4 legjátszottabb egyike a világon, kivéve nálunk. Német nyelvterületen szokott menni, de néha Olaszországban is.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33982017-11-30 18:35:02

Esti Kurir 1938. december 20.



(Ábrahám Pál és Földes Imre utolsó operettje)



Ami primadonnánk már benne élt a szövegben



Földes Imre a Fehér hattyúról





A Városi Színház pénteken este mutatja be Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre uj operettjét, a Fehér hattyút. Beszéltünk erről Földes Imrével, aki munkatársunknak az uj operettről a következőket mondotta:

— Már évek óta él bennem a Fehér hattyú romantikus históriája. A ‘Júlia* után elmeséltem Ábrahám Pálnak. Rámbámult: ‘Honnan tudod, hogy

éppen most oroszos hangulatú muzsikához volna kedvem?*

— Tudniillik mi ketten ki szoktuk találni egymás gondolatát. (Vagy ha nem — hát legalább is úgy teszünk, mintha kitaláltuk volna.)

— Soha még ekkora lelkesedéssel nem ültünk neki munkának. Két hét alatt megírtam a szöveget, Ábrahám Pál meg a másik két hét alatt a zenét. Es ez a gyorsaság nem ment munkája értékének rovására: Ábrahám Pál élete legszebb muzsikáját költötte bele a Fehér hattyúba. Hűséges és nagyszerű munkatársunk, Harmath Imre pedig szárnyat adó verseket irt a kottafejei alá.

— Mikor elkészültünk, elhatároztuk, hogy uj müvünket a „Júlia" nagy sikerének színhelyén, a Városi Színházban fogjuk előadatni, melynek igazgatója, Föld Aurél, szinte példátlan áldozatkészséggel állt ki a darab mellé.

— Elhozattuk Amsterdamból rendezőnek Tihanyi Vilmost, aki kitűnő munkatársunknak bizonyult összes operettsikereinknél: a Viktóriánál, a

Hawai rózsájánál és a Júliánál.

— Primadonnát nem kelllett hozatnunk és nem kellett keresnünk. A mi primadonnánk már benne élt — születésétől — a szövegben és a zenében, mert már elejétől Honthy Hannának és Honthy Hannáért irtuk meg az egész operettet.


Operett, mint színpadi műfaj • 33962017-11-29 14:00:33

Itt valami nem stimmel, ha 1948-ban meghalt, akkor hogy lehet rajta az 1954-es képen Zerkovitz Béla.



A Csókos asszony operett a magyarok Benatzky: Fehér lója, úgy írtak a régi lapok Ralph Benatzky-ról mint a magyar Zerkovitz-ről. A Fehér ló különben 1931-ben nagy sikerrel futott nálunk is a Király Színházban.


Operett, mint színpadi műfaj • 33942017-11-28 10:28:24

Márkus Alfréd plágium ügye és verekedése



8 órai újság

1930 MÁRCIUS 19



Zeneszerzők pofonokkal élénkített háborúsága



Márkus Alfréd különös zsarolási ügye a törvényszék előtt. (Saját tudósítónktól.)



Márkus Alfréd zeneszerző, a Rovat Orfeum karnagya ellen az ügyészség zsarolás vétségének kísérlete címén vádiratot adott ki, mert 1928 december közepén Róth Béla dr. budapesti ügyvéd irodájában megtámadta Kertész Ferenc zeneszerzőt és több ízben megütötte. Gazembernek, csirkefogónak nevezte és megfenyegette, hogy mindaddig üldözni fogja, amíg Kertész vissza nem vonja azt a polgári pert, amelyet szerzői jogbirtolás„ címén indított Márkus ellen.

Tárady-Brenner Alajos törvényszéki tanácselnök tanácsa ma tárgyalta ezt az ügyet. A vádlott tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy 1928 őszén nagy meglepetésére értesült arról, hogy egy Kertész Ferenc nevű zeneszerző, akit ö nem is ismert, plágiumpert indított ellene azon a címen, hogy a „Hej, gyúrd, Rózi" kezdetű darabját Kertész „Hollywood“ című foxtxottjából plagizálta. Amikor értesült arról, hogy Kertészt Róth Béla dr. képviseli, felkereste az ügyvédet, ahova Kertész is megérkezett.

— Én, folytatta Márkus Alfréd — kiváncsi voltam, hogyan néz ki ez az ember. Kimentem az előszobába, mire Kertész, nagy hajlongások közben megszólított. ,,.í, á, itt a nagy zeneszerző. Meghajtok ön előtt mester“

— Ezt az utóbbi kijelentését olyan hangsúlyával mondotta, hogy az nagyon könnyen volt félreérthető.

— Hát miért értette ön ezt olyan kellemetlen értelemben? -— kérdezte az elnök.

— Nekem az volt az impresszióm, — válaszolta Márkus, majd így folytatta tovább: — Én megkérdeztem tőle, igaz-e az az állítása, hogy a darabját átadta nekem elbírálás végett? Kertész erősítette, hogy az Orfeum foyerjében adta át nekem a kottákat. Válasza közben ismét olyan kihívóan viselkedett, hogy én felindulásomban két-három pofont adtam neki.

A törvényszék ezután Kertész Ferencet hallgatta ki, aki elmondotta, hogy Márkus őt aljas csirkefogónak, bitangnak, gazembernek nevezte és megfenyegette, hogy ha vissza nem vonja a perét, úgy agyonüti, mint egy kutyát és kiüldözi Budapestről. Hozzátette még a panaszos, hogy öt semmiféle animozítás nem vezeti a vádlottal szemben, elismeri mesterének és ha Márkus hajlandó megfelelő nyilatkozatot adni, nem kívánja a megbüntetését.

Róth Béla ügyvéd kihallgatása után még több tanút is hallgatott ki a törvényszék, majd végül a perbeszédek elhangzása után Márkus Alfrédot zsarolás vétségének kísérlete címén 1000 pengő pénzbüntetésre itélte. Az ügyész és Márkus Alfréd megnyugodtak az ítéletben, Márkus védője azonban fellebbezett.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11882017-11-26 13:40:47

Nincs valami videó vagy hangfelvétel Ábrahám Pálról és Kemény Egonról?



Ábrahámról egyet láttam, amikor vezényel, bár a hangját nem hallani.



Az operettszerzők közül eddig Lehárról, Gyöngy Pálról és Fényes Szabolcsról (idős korukban) láttam beszédes videót,, Kálmán Imréről, Huszka Jenőről, Jacobi Viktorról pedig hangnélkülit. Majd linkelem az operett mint színpadi műfajra ezeket később.


Operett, mint színpadi műfaj • 33912017-11-25 17:39:05

Eisemann Mihály plágiumpere



Magyar Országos Tudósító, 1934. január 16.





HARC A "EGY CSÓK ÉS MÁS SEMMI" SZERZŐSÉGE KÖRÜL.





Az "Egy csók és más semmi" cimü operott azonos kezdetű tangóslágere körül harc keletkezett az operett szerzője: Eisemann Mihály és Heim Imre zeneszerző között. Heim a törvényszékhez benyújtott keresetében azt adta elő, hogy a tangó zenéjét ő szerezte még 1932-ben s játszották is zenekarok és a rádió is közvetítette: Eisemann szerzői jogbitorlást követett el akkor, amikor az operettben felhasználta. Ilyen körülmények között tartozik őt kártalanítani és kérte, hogy a törvényszék Eisemann terhért állapítsa meg a szerzői jogbitorlást és kötelezze; őt lo.ooo pengő kárösszeg megfizetésére és tiltsa el a további előadástól is.

Ma tárgyalta a pert Balogh Árpád dr. törvényszéki biró. Elaeirann MIihály ;a

keresetelutasitást kérve azt hozta fel védekezésül, hogy Heim Imrének semmi köze sincsen az "Egy csók és más semmi" zenéjéhez, azt ő szerezte, de jóval az operett bemutatása előtt: még 193o-ban és pedig azzal, hogy az"Alvinczi huszárok"cimü operett egyik dalbetéte lesz, Ebből az operettből kimaradt a dal, később a "Zsákbamacska" darabban akarta szerepeltetni, de ide nem illett és Így került végül is a nagysikerű azonos cimü operettbe.

Erre a véd kezesre Heim rálicitált azzal, hogy ha igy történt, akkor is fennáll a plágium vádja, mert ő már 1928-ban készen volt a zenével, amit orfeumokban, vendéglőkben játszottak is, Balogh biró a szembenálló felek vitájának azzal vetet végett, hogy elrendelte a bizonyítást annak tisztázására, vájjon mely zeneszerző készült el előbb a zenével. Kihallgatta a mai tárgyaláson Szilágyi László irót, aki társszerzője volt Eisemannak. Vallotta, hogy az"Alvinczi huszárok" cimü darabhoz készült a közösen irt dalbetét, tehát az nem lehet plágium.

A törvényszék folytatja a bizonyítást és február végére napolta el a tárgyalást. /MOT/SY.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33902017-11-25 10:31:30

Dunántúli napló 1989. augusztus 9.



Ez a cikk érdekes lehet, mert keveset tudni Ábrahám Pál fiatalkoráról, ezek szerint édesapja apatini volt, édesanyja viszont mohácsi:



Két jeles muzsikus mohácsi kapcsolatai



Augusztus 27-én lesz hatvan éve, hogy lehunyta szemét Kerner István (1867—1929), az Operaház főzeneigazgatója, a maga korának Ferencsik Jánosa. Baranyai születése és itt ,é!ő családjához való bensőséges ragaszkodása méltányossá teszi, hogy az évforduló ürügyén felidézzük emlékét. A jeles dirigens Máriaké - ménden született, ahol édesapja — a mohácsi ferencesek algimnáziumában 'nevelődött Kerner János — kántortanítóként kereste kenyerét. A korán megözvegyült apa első házasságának gyümölcse, Kerner Róbert (1856-1931) Mohácson lett tanitó és sikeres kóruskar- Nagy István - Júlia húgával együtt - már Kerner János második hitvesének gyermekei. Júlia (Loschert Lajos asztalosmester nejeként) szintén Mohácsra költözött. így érthető, hogy a nagy dirigens több évtizeden át a csendes kisvárosba járt „haza”, a szerető tesvérek megpihentető családi fészkébe. Így találhatta meg vele a kapcsolatot a még csak első szárnypróbálgatásait végző komponista, Ábrahám Pál (1892- 1960). Ő Apatinban született, de anyjának, a mohácsi Blau Flórának szülei minden alkamat megragadtak, hogy unokájuknak korán megnyilvánuló tehetsége ne maradjon véka alatt. A zeneakadémiai tanulmányait Herzfeld Viktor osztályában, Reiner Frigyes, Siklós Albert és Kodály Zoltán növendékeként végző 22 éves Ábrahám Pál nem is mulasztotta el a lehetőséget, hogy Brahms- és Debussy-művek bemutatása után improvizációjával is elkápráztassa a Korona-szálló emeleti termében egybesereglett mohácsi közönséget.

Az akadémiai könyvtár évkönyveiben tallózva meglepődve jegyezhettem ki, hogy annak az ifjú zeneszerzőnek, aki később a hagyományos bécsi nagyoperett és a dzsesszes harmónia- és ritmusvilágot meghonosító musical közti hídépítőként vált a színpadok és a filmzene világnagyságává, 1915. október 22-én vonósnégyesét mutatták be akadémista barátai. A Mohácson szövődött Kerner-Ábrahám kapcsolat leglátványosabb eredménye az a fővárosi koncert, amelyen a zeneszerző csellóversenyét a Filharmóniai Társaság zenekara élén - 1916. május 29-én az együttes elnök-karnagya dirigálta. Ezt a gordonkaművet — a komponista zongorakiséretével - hamarosan a mohácsiak is meghallgathatták a nyári színkörben annak a Kerpely Jenő (1885— 1954) professzornak előadásában, akit a zenetörténet a világhírű Waldbauer—Kerpely vonósnégyes csellistájaként tart számon. Ki gondolta volna ebben az időben, hogy Ábrahám Pált később majd a könnyű múzsa csókja indítja el a világhír felé? Mohácshoz, a helyi rokonsághoz való kötődésének van még egy mozzanata, mely megérdemli a felijegyzést. 1917-ben bemutatott „Etelka szíve” című báboperájának szövegkönyvét Mohácsi Jenő (1886-1944) írta meg. Magyarázatul: a költő-müforditó anyja Armuth Hermina, a zeneszerző nagybátyja Armuth Henrik.

A felsorolt adalékok Kerner István és Ábrahám Pál pályafutásának csupán járulékos mozzanatai. A század első két évtizedének Mohácsa számára mindenesetre meghatározó jelentőségű élményforrásoknak bizonyultak. így talán kellőképpen motivált, ha kiemeljük őket a feledés süllyesztőiből'.



Bojtár László


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11852017-11-25 04:08:53

Prágai Magyar Hírlap 1929. április 12.





(*) Egy budapesti lap Kemény Egon operettjéről. Budapestről írják: A budapesti Fővárosi

Operettszinház másodkarmesterének, a kassai származású Kemény Egonnak április 27-én mutatják be operettjét. A „Mai Nap“ ezt írja az uj darabról: „Kikelet-ucca 3. Ezt a jóhangjásu utcanevet kedves olvasóim, akárhogy is fogják keresni Budapest térképén egyelőre sehogy sem fogják megtalálni. Ezen utcanév egy soron következő operett cime, melynek az írója Harmath Imre, a diadalmas Verebély-leányok librettistája, a zeneszerzője pedig egy egészen fiatal, alig kuszonkétéves gyerekember: Kemény Egon. Ennek a fiatal zeneszerzőnek a nevével még nem igen találkozott eddig a pesti közönség (egy-egy sikerült dal után nem igen szokták megjegyezni a szerző nevét), ez az első operettje és ami talán eddig még példa nélkül áll a színházak világában, a szereplők, már a próbák kiírása előtt, tudták a dalokat. De nemcsak a szereplők, hanem a szinház összes alkalmazottjainak is kedves melódiái lettek a fiatal Kemény Egon zeneszámai és igen sokszor megtörtént (most már elárulhatom ezt a titkot), hogy a Riviéra Express próbáinak szüneteiben a Kikelet-ucca zenéjére táncoltak a görlicék. Az operettnek a Fővárosi Opereltszinházban már a Riviéra Express előtt kellett volna szinre- kerülnie, de a magasabb színházi politika a Riviéra Expresst indította útnak előbb, hogy az hozza meg a kikeletet — a Kikelet-uccának. De most már megindultak a próbák is Szabolcs Ernő vezetése mellett és Kemény Egon vidám zenéjétől, — mely meglepetés lesz a szakértőknek is — hangos a szinház. Az operett zenéjének a hangszerelését Ábrahám Pál vállalta, ő is fogja dirigálni a darabot, a főszerepeket pedig Fejes Teri, Szokollay Olly, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay, Sarkadi Aladár, Halmai Tibor fogják játszani, a táncokat Rótt Panci tanítja.


Operett, mint színpadi műfaj • 33882017-11-25 04:03:17

Prágai Magyar Hírlap 1929. április 12.





(*) Egy budapesti lap Kemény Egon operettjéről. Budapestről írják: A budapesti Fővárosi

Operettszinház másodkarmesterének, a kassai származású Kemény Egonnak április 27-én mutatják be operettjét. A „Mai Nap“ ezt írja az uj darabról: „Kikelet-ucca 3. Ezt a jóhangjásu utcanevet kedves olvasóim, akárhogy is fogják keresni Budapest térképén egyelőre sehogy sem fogják megtalálni. Ezen utcanév egy soron következő operett cime, melynek az írója Harmath Imre, a diadalmas Verebély-leányok librettistája, a zeneszerzője pedig egy egészen fiatal, alig kuszonkétéves gyerekember: Kemény Egon. Ennek a fiatal zeneszerzőnek a nevével még nem igen találkozott eddig a pesti közönség (egy-egy sikerült dal után nem igen szokták megjegyezni a szerző nevét), ez az első operettje és ami talán eddig még példa nélkül áll a színházak világában, a szereplők, már a próbák kiírása előtt, tudták a dalokat. De nemcsak a szereplők, hanem a szinház összes alkalmazottjainak is kedves melódiái lettek a fiatal Kemény Egon zeneszámai és igen sokszor megtörtént (most már elárulhatom ezt a titkot), hogy a Riviéra Express próbáinak szüneteiben a Kikelet-ucca zenéjére táncoltak a görlicék. Az operettnek a Fővárosi Opereltszinházban már a Riviéra Express előtt kellett volna szinre- kerülnie, de a magasabb színházi politika a Riviéra Expresst indította útnak előbb, hogy az hozza meg a kikeletet — a Kikelet-uccának. De most már megindultak a próbák is Szabolcs Ernő vezetése mellett és Kemény Egon vidám zenéjétől, — mely meglepetés lesz a szakértőknek is — hangos a szinház. Az operett zenéjének a hangszerelését Ábrahám Pál vállalta, ő is fogja dirigálni a darabot, a főszerepeket pedig Fejes Teri, Szokollay Olly, Kertész Dezső, Kabos Gyula, Szirmay, Sarkadi Aladár, Halmai Tibor fogják játszani, a táncokat Rótt Panci tanítja.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11842017-11-25 03:51:39

Találtam egy riportot Kemény Egonnal a Prágai Magyar Hírlapból 1931. jan. 18.



Beszélgetés Kemény Egonnal, a kassai származású zeneszerzővel, aki félév óta Berlinben él és Í933- ban Hollywoodba készül

Kassa, január 17. (Kassai ezerkesztőeégűnk löL)



A fiatal magyar operettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. Első operettje, „Kikelet utca 3“, melynek szövegkönyvét Harmatih Imre irta, 50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszinházban, ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett. Karrierjének további szakaszát a „Viktória* világsikere szabta meg, amely a szerző-Ábrahámmal együtt külföldre szólította s most tavaly május óta Berlinben él mint Ábrahám munkatársa.

A tehetséges fiatal muzsikus jelenleg szabadságát tölti otthon családja körében s a vele való beszélgetésünkből a következőket jegyeztük fel a nyilvánosság számára:

— 1930 május vége óta Berlinben élek mint Ábrahám Pál munkatársa, akivel három esztendős szerződést kötöttem. Elsősorban a Viktóriát tanítjuk be a német színpadokon, ahol a darab hatalmas sikerrel fut hónapok óta.

Eddig 44 német színpad játssza a Viktóriát, ezek közül egyedül Berlinben már több, mint 150-szer ment

A német színpadok után Párisban, Londonban és Stockholmban kezdi el diadalutját a Viktória, melyet mindenütt Ábrahám Pállal együtt tanítunk be. 1933 augusztusban kézdődnek el Hollywoodban a Viktória filmfelvételei, melyeket szintén mi készítünk elő Ábrahám Pállal.

— A Viktórián kívül a berlini hangosfilmgyáraknak is dolgozunk s ebből a munkából ki kell emelnem a „Mesék az írógépről* c. filmoperettet, melyet az ismert Szomaházy-regényből ültettek át filmre s amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte. A hangszerelés munkájában magam is tevékeny részt vettem, ugyancsak több számát hangszereltem Brigitte Helm és Ján Kiepura nagysikerű filmjének, a „Forróvérű városnak is. — Véleményem szerint a „Mesék az Írógépről* az utóbbi esztendő egyik legnagyobb sikere lesz, annyira tökéletes munkát végzett Ábrahám Pál a partitúra megírásával.

— Új operetten nem dolgozom egyelőre, egyrészt, mivel nincs rá időm, másrészt, mert eddig még nem sikerült kapnom jó szövegkönyvet. Ez- időszerint csak egyes számokat komponálok, de ha találok megfelelő szövegkönyvet, megírom a második operettemet is.


Operett, mint színpadi műfaj • 33872017-11-25 03:44:43

Találtam egy riportot Kemény Egonnal a Prágai Magyar Hírlapból 1931. jan. 18.



Beszélgetés Kemény Egonnal, a kassai származású zeneszerzővel, aki félév óta Berlinben él és Í933- ban Hollywoodba készül

Kassa, január 17. (Kassai ezerkesztőeégűnk löL)



A fiatal magyar operettmuzsikusok egyik legtehetségesebbje kétség kívül a kassai származású Kemény Egon. Első operettje, „Kikelet utca 3“, melynek szövegkönyvét Harmatih Imre irta, 50 előadást ért meg Pesten, a Fővárosi Operettszinházban, ahol Kemény Egon több esztendeig másodkarmester volt Ábrahám Pál mellett. Karrierjének további szakaszát a „Viktória* világsikere szabta meg, amely a szerző-Ábrahámmal együtt külföldre szólította s most tavaly május óta Berlinben él mint Ábrahám munkatársa.

A tehetséges fiatal muzsikus jelenleg szabadságát tölti otthon családja körében s a vele való beszélgetésünkből a következőket jegyeztük fel a nyilvánosság számára:

— 1930 május vége óta Berlinben élek mint Ábrahám Pál munkatársa, akivel három esztendős szerződést kötöttem. Elsősorban a Viktóriát tanítjuk be a német színpadokon, ahol a darab hatalmas sikerrel fut hónapok óta.

Eddig 44 német színpad játssza a Viktóriát, ezek közül egyedül Berlinben már több, mint 150-szer ment

A német színpadok után Párisban, Londonban és Stockholmban kezdi el diadalutját a Viktória, melyet mindenütt Ábrahám Pállal együtt tanítunk be. 1933 augusztusban kézdődnek el Hollywoodban a Viktória filmfelvételei, melyeket szintén mi készítünk elő Ábrahám Pállal.

— A Viktórián kívül a berlini hangosfilmgyáraknak is dolgozunk s ebből a munkából ki kell emelnem a „Mesék az írógépről* c. filmoperettet, melyet az ismert Szomaházy-regényből ültettek át filmre s amelynek zenéjét Ábrahám Pál szerezte. A hangszerelés munkájában magam is tevékeny részt vettem, ugyancsak több számát hangszereltem Brigitte Helm és Ján Kiepura nagysikerű filmjének, a „Forróvérű városnak is. — Véleményem szerint a „Mesék az Írógépről* az utóbbi esztendő egyik legnagyobb sikere lesz, annyira tökéletes munkát végzett Ábrahám Pál a partitúra megírásával.

— Új operetten nem dolgozom egyelőre, egyrészt, mivel nincs rá időm, másrészt, mert eddig még nem sikerült kapnom jó szövegkönyvet. Ez- időszerint csak egyes számokat komponálok, de ha találok megfelelő szövegkönyvet, megírom a második operettemet is.


Operett, mint színpadi műfaj • 33862017-11-25 02:51:10

Próbáltam Ábrahám a tőzsdés dolgának utána nézni, és találtam egy cikket, ahol ő maga nyilatkozik, :



https://library.hungaricana.hu/hu/view/PragaiMagyarHirlap_1934_03/?query=%C3%A1brah%C3%A1m%20p%C3%A1l&pg=46&layout=s



Ezt fontos lenne elolvasni, mert tényleg az újságok nagyon rosszindulatúan írtak az esetről.



A cikk nehezen olvasható, jó lenne leközölni az egészet itt, de sok idő a kibobozása.





A muzsikás a tőzsdén

Szóba került, hogy kezdetben —- mint halhattam! — nem is volt muzsikus. Sőt ellenkezőleg, tőzsdés. Tönkre is ment a tőzsdén.

— Ez igaz, — adta meg készségesen a felvilágosítást — amikor a zeneakadémiai, tanulmányaimat elvégeztem, nem tudtam megélni. Mi az. hogy nem tudtam megélni, egy vasam sem volt. Az inflációs hullám akkor öntötté el Budapestet. Mint mindenki* aki- nem értett a tőzsdéhez én is tőzsdézni kezdtem. Gyorsan vagyont szereztem s' még gyorsabban elvesztettem a vagyonomat. Még többet.— így hát először voltam muzsikus s aztán tőzsdés. S‘ miután ott súlyos tandíjat fizettem, akkor újra visszakerültem a muzsikához.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33852017-11-25 02:11:27

Személyiségéről pozitív dolgokat olvastam, bár tudjuk sok negítív tulajdonsága is volt. Pozitív volt mindenképpen udvariassága, nagylelkűsége, szegényeknek adakozása, barátai segítése, etetése. A negatív pedig mérhetetlen költekezése, szenvedélybetegségei (rengeteg kávé, cigi, kártya). Ő maga azt nyilatkozta, hogy pszichiátriai betegségei vannak, talán érdemes lesz pár nyilatkozatát idézni.



Ő egy meglehetősen előkelő polgári családból származott, és jómódban éltek, édesanyja zenetanárnő volt.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33842017-11-25 01:41:42

Ez a letartóztatásos cikk azért nagyon rosszindulatú volt Ábrahám Pálról. Én is kutattam életét, és ő segíteni próbált zenésztársain, szegény művészeken, színészeken, - persze magának is vett egy villát - egy ideig sikerült is neki (gyakran hitelezett is nekik és magára vállalta a művészek veszteségeit), de ekkor beütött a tőzsdei válság, rosszul spekulált, longra és elvesztette a pénzt, ezért becsukták, mert nem tudott fizetni, ha jól tudom meg is verték, sok fogát kiütötték.



Miután kiszabadult minden adóságát kifizette, erre több újságcikkben is utalnak, kártalanított mindenkit, és abból a pénzből tette, amit az operettek, filmzenék szerzésével tette. Perelhette volna őket, hogy kisebb legyen a tartozás (ami főként a tőzsdei összeomlás következménye), de nem tette, folyamatosan fizette tőzsdén szerzett tartozásait.



Hangszerelni természetesen tudott, jó lenne meghallgatni az "Etelka szivét", legalább hallhatnánk, mit tudott a zeneakadémia elvégzése után. A Dzsaniah, a lányok táncháza c. operettjét ő maga hanszerelte, erre utalt és még mást is.



Az Zeneakadémián az abszolutóriumot letette jeles eredménnyel, de nem diplomázott le, amiatt, mert az I. világháború alatt nem osztottak senkinek se zeneszerzés szakon diplomát, így évfolyamtársainak sem pl. Krasznai Krausz Mihálynak sem. A zeneakadémián viszont bemutatták az akkor végzett növendékek zeneműveit, így Ábrahám vonósnégyesét, erről több lap is közöl cikkeket, ő ezt tekintette  a diplomamunkájának.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33782017-11-23 11:25:12

Hangszerelők segítségét többen is igénybe vették akkoriban, bár nyilván a szerzők maguk is hangszereltek.



Budapesti Hírlap, 1931. január 23.



Budapest Heti Rádióműsora:



 ... 7. Eisemann: Közjáték a „Misa America" c. operettből. Hangszerelte Bertha István.


Operett, mint színpadi műfaj • 33772017-11-23 11:15:49

8 órai újság, 1929. március 20.



Péchy Erzsi a „Riviera-Express" primadonnája





A Fővárosi Operettszínház igazgatósága ma délben határozott végre abban, hogy ki legyen a soron következő újdonságnak, Herczeg Géza és Kátscher Róbert Riviera-Expressz című operettjének a primadonnája. Eredetileg Titkos Ilona szerződött a Fővárosi Operettszínházhoz erre a szerepre; de utóbb, az „Agglegény-apa“ nagy sikerére való tekintettel a művésznő lemondott vendégjátékáról és a szerep árván maradt. Azután: Honthy Hannával folytak tárgyalások; de ö sem vállalhatta a szerepet, mert orvosai további feltétlen pihenést ajánlottak neki és ezért husvét utánig Abbáziában is marad és amikor hazajön, sem lép fel egy ideig még. Közben Szabolcs Ernő rendező teljesen beállította, Ábrahám Pál teljesen betanította az új operettet; amelynek zenéjét is Ábrahám hangszerelte olyan szépen és olyan művésziesen, hogy már a próbákon lázba hozta az egész művészegyüttest a zenekarával. Szóval: a darab készen állt, csak a fő-főprimadonna hiányzott belőle. Egy-két próbán nem jelent meg ugyan Szokolay Oly, aki szintén főszerepet, táncos, nótás főszerepet játszik a Riviera-Expresss-ben; nem jelent meg, mert halmérgezésben feküdt napokig; de a többi főszereplő: Fejes Teri,

Halmay Tibor, Kabos Gyula, Vendrey és Fekete Pál ott volt mindig és — az előadás készen, állt; csak a primadonna szerepét mondotta ezeken a próbákon mindig Szabolcs Ernő.

Most azonban már van primadonnája a Riviera-Erpressz-nek: Péchy Erzsi ma átvette a szerepet, délután már próbál is és holnaptól kezdve — gőzerővel és teljes személyzettel folytatódnak a próbák, hogy március 30-ikán, ahogyan eredetileg is tervezték, megtarthassák a Riviera-Expresss premierjét. A két szerző: Herczeg Géza és Kátscher Róbert holnap érkezik Budapestre Becsből, illetőleg Berlinből és ők is résztvesznek ezentúl a próbákon.


Operett, mint színpadi műfaj • 33762017-11-23 11:02:23

Még Buday Dénes Csárdás c. operettjét is említetted. Vannak még mások is?


Operett, mint színpadi műfaj • 33752017-11-23 10:46:17

A magyar operettszerzők művei közül Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Ábrahám Pál, Sigmund Romberg neve ismert külföldön, utóbbi viszont nálunk nem, ő Amerikában lett híres. Sajnos Jacobi Viktor darabjai se mennek sehol (jelenleg Magyarországon sem), bár ő az I. világháború környékén nemzetközileg ismert szerző volt, de fiatalon meghalt.



Ezek az operettkoncertek ráadásul azért is furcsák, mert felolvassák a műveket és közben énekelnek, próbálok linkelni belőle:



https://www.youtube.com/watch?v=uqdkACGdwso



Itt Kálmán Imre Chicagoi hercegnőjét mutatják be a Komisch Oper Berlinben, ami ekkor lett felújítva, azóta számos színáz repertoárra tűzte, közte az Budapesti Operettszínház.



 



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33722017-11-23 09:55:38

Hát nem könnyű feladat betanulni egy új operettet, talán érdemes lenne külföldi előadásokat ide hozni, de azt csak felirattal lehetne feltenni.



Ezek tényleg nehezen énekelhető darabok, ezért nálunk inkább felteszik az Eisemann Én és a kisöcsémet vagy az Egy csók és más semmit, ami hát talán egyszer elmegy szódával, de nem egy magas a színvonalat képvisel, és nemzetközileg teljesen jegyzetlen.


Operett, mint színpadi műfaj • 33712017-11-23 09:50:20

Külföldön bevett szokás az operettkoncert, de inkább olyan daraboknál, amiket nem érdemes feltenni repertoárra, mert kevés lenne a néző.



Magyarországon ez inkább operáknál szokott lenni, néha feltesznek így egy darabot. A Margitszigetei Szabadtérin idén George és  Ira Gershwin Porgy és Bess c. darabját adták le így.



A Komish Oper Berlin 5 éven át kevésbé ismert Kálmán Imre darabokat tett fel 2 előadás erejéig Karácsonykor, pl. Chicagoi hercegnő, Bajadér (náluk nem ismert annyira), Arizona Lady, Marinka. Idén Ábrahám Pál: Mese a Grandhotelben c. operettje kerül repertoárra, remélem készül róla valami felvétel, mert ezt a darabot tényleg elfelejtették már. A librettó Alfred Savoir: A nagyhercegnő és a szobapincér c. szatírikus komédiáját dolgozza fel, állítólag nagyon humoros történet, egy szálloda különböző társadalmi rétegbe tartozó vendégei a szereplők.



A librettót itt felolvassák színészek, és közben éneklik a dalokat.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33702017-11-23 09:36:02

Kemény Egon és Ábrahám Pál együtt is hangszerelhette a Kikelet utca 3. operettet, hisz Ábrahám volt a karmester, lehet előbb elkészítette Kemény Egon és utána Ábrahám módosított rajta dolgokat, pár helyen változtatott rajta, illetve segített neki a munka során.


Operett, mint színpadi műfaj • 33662017-11-22 19:41:57

Ha már Bartók, akkor a Csodálatos mandarin modern verzióben.


Operett, mint színpadi műfaj • 33652017-11-22 19:37:07

Kicsit már uncsi, hogy mindig az a pár Kálmán darab megy. Miért nem lehet valami ami máshol nem megy? Hawaii rózsája, Maya, Madarász, Stambul rózsája. Leányvásár, 3:1 a szerelem javára.... mert be kéne tanulni a színészeknek. Mindenesetre várom a Kékszakált Offenbachtól, és remélem nem fitnesszterembe teszik.


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24162017-11-22 11:48:56

Végül Kero rendezte?



Elvileg ő volt kiírva.


Operett, mint színpadi műfaj • 33622017-11-22 09:39:12

Erre több cikkben is kitértek, még ha gondolod linkelem azokat.



Ábrahám a 20-as évek végén számos operettet hangszerelt, többek között Robert Katscher: Riviera Express c. operettjét is, amit maga is vezényelt.



8 órai újság 1929. március 31.



Riviéra-Express

Herezeg Géza és Kátscher Róbert operettje



...A zeneszerző: Kátscher Róbert az édes melódiák mestere. Van egy keringöje az első felvonásban: Hervé, vagy Louis Ganne is büszkén vallhatná magáénak. Lágy, andalító melódia: olyan, mint mikor egy romantikus szív

énekelni kezd! ... Csupa báj és finomság, mint a régi szép idők átmentett emlékei!... Muzsika! ... Egyértékü ezzel: a sofőrdal, a rózsanóta, s a partitúra több más száma: a vidámabb fajta csakúgy, mint a szentimentális. A zene

szerzőajkán, zongoráján és szívében bőven terem a melódia és ő ezt a gazdag termést tehetséggel és tudással értékesíti. Egy-egy szám: szenzációs és világpopularitásra Született; az egész: értékes és nagyvilági mértékkel mérve is elsőrangú. Osztályzat: Kátscher Róbert partitúrája — jeles.

Ábrahám Pál , hangszerelte ezt a muzsikát: a maga gazdag tehetségét és tudását is az ügy szolgálatába állítva ezzel. Zenekara pompásan hangzik, színes, élénk, gazdag és hatásos; az, hogy önmaga dirigálja is az előadást: külön értéket ad úgy a szerző, mint az ő munkájának. Szinte el sem tudom képzelni ezt az operettet Ábrahám Pál nélkül: mint ahogyan nem képzelhető el Szabolcs Ernő nélkül sem. Ez a kitűnő rendező megint jó munkát produkált: stilust adott a színpadnak és a játéknak; gazdag tehetségét teljesen rendelkezésére bocsátotta a darabnak és a szerzőnek: segített, javított, tökéletesített, gyönyörű keretet adott a játéknak; minta operettelőadást produkált megint. Zseniális rendező, nagyszerű színházi, ember.

 



 



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33572017-11-21 15:34:26

8 órai újság 1929. április 27.



Kemény Egonról közölt cikket:



Egy békebeli fiatalember

Ma: 23 éves. Amikor a világháború kitör;: kilenc éves volt és a gerstli-forradalom idején is gyermekcipőit koptatta még. Ma: rózsásarcú, tejfelesszájú fiatalember; aki elpirul egy kétértelmű szó hallatára ; csöndes és finom, ábrándozó és lelkesi szerény és — tehetséges. Egy fiatalember, aki megmaradt olyannak, amilyenek a békében a fiatalemberek voltak; szóval: agy békebeli fiatalember, aki se nem „jassz“ , se nem „jampec“ ; akin nem hagyott nyomot a háború és a két forradalom; aki nem fölényes és nem „ilyen öreg"‘ ... egy békebeli kedves, csöndes, finom, jól nevelt fiatalember.

Hogyan kerül ez a fiatalember a színházi világba; hogyan kerül ez a szegény ártatlan a kulisszák mögé. úgy, hogy zeneszerző és huszonhároméves korában megéri első operettjének a premierjét. Volt már rá eset, hogy 23 éves korában karriert kezdett valaki. De aligha volt rá eset, hogy ilyen szerényen, ilyen csöndesen kezdje meg valaki a karrierjét.

A békebeli fiatalember neve: Kemény Egon. Faludi Sándor fedezte fel, Harmath Imre és Bródy István írt számára először librettót, Szabolcs Ernő vette a szárnya alá és Ábrahám Pál, a beérkezett, népszerű Abrahám Pali: vele dolgozik hetek óta, éjjel-nappal, szeretettel, fáradhatatlanul.

Szóval: Kemény Egon a „Kikelet ucca 3.“ komponistája. Nem akarok elébevágni a kritikának; de két éjjeli házi főpróba hatása alatt állván, el kell mondanom, hogy első partitúrája — akárcsak ő maga! — békebeli érték. Egy zeneszerző 1929-ben, aki walzereket komponál. Kedves, andalító, finom keringőket a Strauss János, a Jacobi Viktor, a Roger modorában. Muzsika minden taktusa és a gazdag partitúrának egész sor kiemelkedő száma van: 1. „Kislány, mondja, hol a szívet" (Fox trot) Énekli Somogyi Erzsi és Kertész Deizső. 2. „Hoplá! még ilyen kedveim sose volt." Énekli és táncolja: Fejes Teri—Halmay Tibor. 3. „Sánikám sanir di nét". (Polka) Felhő Rózsi—Kabos Gyula. 4. „Feketeszenei kis párom." (Blues) Somogyi— Kertész. 5. „Hej, Kikelet ucca három". (Foxtrot) Fejes—Halmay. 6. „Szjevasz Strauss." (Valcer) Kabos Gyula karkísórettel. 7. „Csak egyszer, ha grófnő lehetnék." (Slow blues) Somogyi—Kertész. 8. „Pici piros kicsi csókos szája." (Slow fox) Fejes—Halmay. 9. „Nekem nem kell szerelem." (Slow fox) Kertész Dezső kabarédala. 10. „Etem-retem, nagyon szeretem." (Fox trot) Fejes—Halmay. 11. „Gömbölyű a föld!" (Fox) Somogyi Erzsi játékos magánszáma. 12. „Konstantinápoly." (Fox trot) Szokolay Olly—Eadó Sándor tánvos slágere. 13. „Cinkotán, még a nagyiccén is túl." (Fox trot) Fejes—Halmay. 14. „Mire vársz, vén huszár?" (Valse) Felhő Rózsi—Szirmay Imre.

A zenekarból, a színpadról pompásan hangzik ez a muzsika. Pompásan hangzik az Ábrahám Pál mesteri hangszerelésében, ötletek, viccek vannak az orkeszterben. A modern táncszám aláfestéseként: hol a „Csicsóné"-t halljuk, hol a „Trubadúr1 ‘ -t, vagy az „Aida*1 bevonulási indulóját, amint gyönyörűen egybeolvad a vezetőmelódiával. Egész tudását és tehetségét fiatal kollégájának rendelkezésére bocsátotta Ábrahám Pál, — aki hat hét alatt két operettet hangszerelt meg kitünően, — és ha Kemény Egonróll el lehet mondani, hogy békebeli fiatalember; Ábrahámról el kell mondani, hogy: békebeli jóbarát. Így kezdi pályáját egy új magyar tehetség; így indul útjára egy új magyar operett.

F. J.

 



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33562017-11-21 15:01:17

Ábrahám Pál első előadott színpadi műve (Bábszínházban) az "Etelka szíve" című egyfelvonásos bábopera volt 1917-ben, amit egy évvel a zeneakadémia elvégzése után írt:



erről is lehet találni cikkeket, elvileg a kottának is meg kéne lennie, jó lenne meghallgatni valahogy, de szerintem semmilyen felvétel nincs róla



Színházi Élet 1917/16. száma 28. o. 



"Legutoljára egy egyfelvonásos opera következik «Etelka szive», szövegét Mohácsi Jenő irta, zenéjét Ábrahám Pál szerzette. Ezt a kis operát, mellyel akármelyik nagy operaház sem vallana szégyent, egész zenekar, a tizenegy tagból álló úgynevezett «Francia zenekar» fogja előadni, az énekrészeket kitűnő operaénekesek, közöttük Pallay Mathild és Demény Arthur, a Magy. kir. Operaház tagjai fogják tolmácsolni.

A prózadarabokat persze szintén a szin mögött, a következő művészek fogják elmondani: Fehér Gyula, a Nemzeti Szinház tagja, Horváth és Jávor, a Magyar Színháztól, Lenczy Hedvig, a Magyar Szinház tagja és Homoki Paula, a Modern Szinpad művésznője.

 


Operett, mint színpadi műfaj • 33522017-11-21 14:43:41

100 operett megírása óriási erőfeszítést igényel.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33502017-11-21 14:23:36

Ennek a könyvnek azóta megjelent egy újabb kiadása is, postán megrendelhető.



Sajnos németül nem beszélek, ezért angolra fordíttatam a google fordítóval meg magyarra. Inkább az előbbi a jó ötlet.



Mindenesetre ez így elég különös, ha jól értelmeztem, először a dallam született meg, utána jött hozzá a szöveg és azt ritmizálták, majd a zenekar, ami nem volt konkrét, hanem hol kisebb, hol nagyobb.  Azt hallottam már korábban is, hogy voltak Ábrahám Pálnak segítői a hangszerelésben, Kemény Egon az operetteknél, és Nico Dostal a filmeknél. Akkoriban sok zeneszerzőnek volt alkalmazott munkatársa. Kemény Egon, Nico Dostál később maguk is írtak operettet, utóbbi Cliviát, és hát a három zeneszerző dallamvilága elég különböző, és mindannyiuknak volt egyedi stílusa.  



Kemény Egon és Ábrahám Pál viszonyáról ezt írja a Pesti Hírlap, 1929. április 28-i számában a Kikelet utca 3. c. Kemény Egon operett premierje kapcsán:



A zeneszerző, Kemény Egon nemkülönben. Ö voltaképen Izsák, amennyiben zenei magzatja, legalább is tanítványa Ábrahámnak. A Zenebona és Az utolsó Verebély lány szerzője, Ábrahám Pál, vitte diadalra azt az operett-zenemüfajt, melynek magja őszintén máshonniet való; de amelyből a tagadhatatlan zeneszerzői eredetiség és a hangszerelési bűvészet újszerű, elragadó számokat sarjaszt. Kemény Egon kitűnő tanítvány. Külön szerencséje, hogy a zenekar élén ott áll — Ábrahám.

A szombat esti közönség, a fentiekből egészen nyilvánvaló, sokat mulatott, sokat ujrázott. És ahol emlegetik Ábrahámot és Izsákot, közel van Jákob is az ö lajtorjájával, mely, jelen esetben, bizonyosan fölvisz két jubileumos sikerig.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11712017-11-17 10:33:48

8 órai újság 1928. augusztus 23.



— Francia zenes-vígjáték, Ábrahám - operett,Wallae-darab a Fővárosi Operettszinházban. A Fővárosi Operettszinbázban már napok óta próbálják a Lulu című zenés francia vígjátékot, amelynek szeptember közepén lesz a bemutatója. Faludi Sándor, a Fővárosi Operettszínház igazgatója, gazdag programmot tűzött ki az idei szezonra. Bár főleg zenés darabokat kíván bemutatni, néhány világsikert aratott prózai darab, különösen vígjáték is, előadásra fog kerülni az operettszínházban. A Lulu után Ábrahám Pál és Harmat Imre operettje, majd Szilágyi— Eisemann revüje kerülnek sorra, ezután pedig az első prózai darab, a világhírű Wallaee Varázsló című darabja. Új zeneszerzőt is avat ez évben a Fővárosi Operettszínház egy magyar fiatalember személyében. Kemény Egonnak hívják az új zeneszerzőt, aki Lakatos László Kikelet-utca 3. című operett-librettóját zenésítette meg.



Kemény Egon neve ez előtt a darab előtt egy Honolulu c. charleston  kapcsán kerül említésre a lapokban, de még ő ekkor nagyon fiatal volt.



1928. 11. 11. Kemény Egon neve ekkor kerül még elő a lapokban, a Beretvás Károly és Lajtay Lajos: Dörmögő Dömötör c. gyermekdarabját vezényli az Operettszínházban.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11702017-11-17 10:11:05

8 órai újság, 1929. április 18.



A szégyenlős komponista

A Fűvárosi Operettszínházban tegnap délben volt a „Kikelet-utca 3..“ című operett-újdonság első zenekari próbája. A sanzonok, indulók, nóták, kuplék és táncok pompásan hangzottak a zenekarból; hiszen a fiatal zeneszerző: Kemény Egon együtt hangszerelte első operettjét a kitűnő Ábrahám Pállal, aki minden tehetségét és tudását, ötletét és humorát kollegájának rendelkezésére bocsátotta. Pompásan hangzott az új operett muzsikája és mindenki elragadtatással gyönyörködött benne: Faludi Sándor, a direktor, Szabolcs Ernő, a rendező, Harmaih Irme, a librettista, az új operett szereplői és maguk a zenekar tagjai is; csak egy ember járkált izgatottan és idegesen a folyosón és semmiképpen sem akart bemenni a színpadra, vagy a nézőtérre: Kemény Egon, a komponista.

— Nem, nem megyek be! — mondogatta egyre, amikor kapacitálni akarták, — én úgy szégyenlem magamat! . . .

— Miért szégyenled magad?

— Mert a zenekarban csupa komoly férfi ül, még a legfiatalabb, 24 éves zenész is jóval öregebb nálam és — nekik kell azt játszaniok, amit én írtam! . . .Az igazság az, hogy Kemény Egon, aki nagyon tehetséges és invenciózus muzsikus, s aki a bécsi Zeneakadémiát kitüntetéssel végezte: valóban

nincs még 24 éves. De azért ninCs semmi oka a szégyenkezésre. Sőt! ... És ha már minden hívás ellenére nem ment be, majd ha a közönség hívja: csak jöjjön ki bátran és büszkén! . . .

 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11692017-11-17 09:49:27

Szombat PESTI NAPLÓ 1928. március 3. Lakatos László Zenebona

A Fővárosi Operettszínház údonsága

Végre: operett az — Operettszínházban. Operett, mégpedig ízig-vérig, valódi jazz-operett. Szövegben is, zenében is. A librettó modern és nívós. A zene: friss és üdítő. Lakatos László, a rutinos, jószemű Bródy István ötletét teljes estét betöltő librettóvá szélesítette. Librettót Nem is, — sokkal több: fordulatos, pergő ütemű. mulatságos — vígjáték. Önmagában is teljes és önmagában is siker. Lakatos László, a színpad nagyszerű ismerője, ebben a librettóban valami egész kedves játékot rejtett el, s a cselekmény fordulatainak szövevényében bujtatja, csillogtatja, fejleszti, rejti, sűríti tovább, hogy végül is egy frappáns ötlettel, fölényesén keresse ki és adja élénk a megoldást. Bájos fintorok, nevettető tréfák, piruettek, bukfencek, és egészséges, maró szatíra keverednek egybe ebben az érdekes szövegkönyvben, amely mintha egyben enyhe paródiája is volna a divatos francia operettek már-már egészen szokványossá váló szövegkönyveinek. Él ez a cselekmény, még akkor is, amikor bátor tréfálkozással az életnek pontosan a visszáját mutatja.

A zene: tizenkét külföldi sláger és öt eredeti magyar jazzáru. Az eredeti számok kitűnő szerzője: Ábrahám Pál ötletes komponista; nyeresége az operettnek és a magyar muzsikusgárdának. Ábrahám Pál fűzte csokorba a külföld legdivatosabb,12 jazz-slágerét, ő maga hangszerelte ezeket a számokat, amelyekből három hatásos finálét is épített. Kitűnő, a szövegkönyvhöz méltó, nívós munkát végzett. Külön elismerés illeti meg a tizennégytagú, pompásan működő zenekar dirigálásáért.

A színház áldozattal állt a szerzők mellé; szereposztásban, kiállításban és rendezésben is a tőle telhető legjobbat adta. Az együttes játéka elsőrangú.Fejes Teri játéka diszkréten finom, franciásan pikáns, éneke kedves, táncai nagyszerűek Mellette, ugyancsak az első vonalban: Gombaszögi Ella hatásosan szövi át és aknázza ki humoros szerepének minden lehetőségét. Ez a fiatal, talentumos művésznő Seraphine szerepében. A Zenebona főpróbájának sikerét teljes mértékben pecsételte meg a bemutató est hangos. nagy sikere, amelynek során, az egyes felvonások végén számtalanszor hívták a 'lámpák elé a szerzőket és a szereplőket.

 



Mindenesetre ez a darab még 1927 végén és 1928 elején készült, és a két szerző közötti együttműködés később jött létre. 1927-től lett Ábrahám karmester az Operettszínházban.



Annyi bizonyos hogy mindkét szerző hangszerelt, és hogy az 1934 vége utáni Ábrahám darabok hangszerelésében már Kemény Egon nem vett részt, így a Történnek még csodákban, a 3:1 a szerelem javárában, a Dzsainahban, a Júliában és a Fehér hattyúban.



A Mese a Grandhotelben, ez passz, mert pont 1934-es.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11682017-11-17 09:49:23

Annyira rosszul működik a lap. Először küldjétek el mindeképp utána szerkesztés, nehogy elvesszen a munka.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11642017-11-16 15:21:54

Nyilvánvaló, hogy együtt hangszereltek, és hát ez a kooperáció nagyon jó eredményre vezetett. Ábrahám maga is jól értett a hangszereléshez, - de mint tudjuk kevés ideje volt sok más elfoglaltsága - hisz pályája kezdetén külföldi számokat hangszerelt és így született a Zenebona dalai kb. fele, a többi saját szerzemény. 48 hangszer az pedig rengeteg, nehéz lehetett összehozni, ráadásul új hangszereket is lehet hallani, mint pl. bendzsó.



A Hawaii rózsája jövőre meghallgatható lesz a Lehár fesztiválon Bad Ishle-ben a Lehár Mosoly országa mellett.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11632017-11-16 14:38:28

https://www.youtube.com/watch?v=gN9v8MRu0QA



Ezen a linken meg lehet hallgatni a Hawaii rózsája operettet eredeti verzióban, rekonstruált változat.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11612017-11-16 13:22:35

Ne lepődj meg, mert mindig beszúrom és utána javítom a szerkesztéssel.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11582017-11-16 13:05:34

Esti Kurir, 1931. július 29,



„Die Blume von Hawaii" premierjén

Interparlamentáris színigazgató-kongresszus Lipcsében — Rozi Bárzfini. meghódította a német közönséget

Lipcse, 1931 julias 24.

Délután hat óra.

Á szállodahall tele van már szmokingos urakkal. Áhrahám uj operettje a világ minden részéből idecsőditette a színigazgatókat, akik a hal asztalánál ülve kis csoportokat alkotnak és titokzatosan suttognak. Mintha ma lenne itt a színigazgatók világkongreszusa.

Megérkezik autóján Ince  Sándor, aki Karlsbadból elhozta magával Bálint Lajost, a Nemzeti Színház titkárát, Bródg Istvánt, a Magyar Színház igazgatóját és Tihanyi Vilmost, a Király Színház főrendezőjét is.

Háromnegyed nyolc.

Leipzig hatalmas főtere hemzseg az autóktól Fehér plasztrónok és még fehérebb dekoltázsok villannak elő az autókból, hogy besiessenek az impozáns Neues-Theaterbe, amelyre ma az egész színházi világ egyforma érdeklődéssel figyel.

Nyolc óra.

Az elsötétült nézőtéren a közönség tapsorkán bán tör ki, amikor Európának ma egyik legnépszerűbb operettkomponistája, Ábrahám Pál, elfoglalja a karmesteri emelvényt.

A nyitány a szimfónikus es jazz-zenének csodálatos keveréke. Az első néhány széles, klasszikus akkord után a mesterien hangszerelt zenekarban alig hallhatóan felcsendül a hawai gitár meleg, buja hangja... De azonnal felderülnek az arcok akaratlanul is, ritmikusan mozognak a fejek; a sötét nézőtéren úgy érezni, mintha a székek, a csillárok, a levegő is masírozna: A zenekai az új Ábrahám, indulót játsszák *

’ Felgördül a függöny és szemeink elé tárul s gyönyörű kép: Honolulu. A színpadi félhomályban festői hawai kosztümökben majdnem az összes résztvevők, a háttérben a sötét hullámzó- tenger és a színpad balsarkában néhány frakkos pár és estélyiruhás hölgy (köztük égszínkék álomruhájában Bársony Rózsi)../

Az együttes remek megnyitója és néhányszavas párbeszéd után Bársony Rózsi és Fritz Steiner duettje következik. Ezt az első táncduettet a közönség háromszor ismételtet! el. — Barzoni! Barzoni! — kiállja a közönség. Bársony Rózsi befutott!

És a siker egyre fokozódik leirhatatlanul.

Az est legünnepeltebb hősei: Ábrahám Pál és Bársony Rózsi.

A fordulatos, nagyszerű szövegkönyv írója: "Földes Imre, német átdolgozó!: Alfréd Grünwald és dr. Fritz Löhner-Beda.

A mesteri, rutinos rendezés Práger Miksa érdeme. A táncokat a már nálunk is sok sikert aratott, I. Piddöck angol táncmester tanította be. Rita Georg, az operett primadonnája, Laya hercegnő és Susanne Provénce párizsi kokott kettős szerepében felejthetetlen alakítást nyújtott. Nem szabad emlitetlenül hagynunk Kemény Egont, aki Ábrahám Pál hűséges munkatársa volt a hangszerelés nehéz munkájában és a 46 tagú tökéletes zenekar tagjainak kiválogatásában. A festői kosztümöket is magyar művész: a tehetséges Váradi Tihamér tervzete. Kis szerepeikben is jót nyújtottak: Lona Erdy (Vásárhelyi Gyula berlini magyar újságíró felesége), Tarján György, a Fővárosi Operettszinház volt tagja, Bob Grach (alias Weisz Imre, akinek ez volt második színpadi szereplése, először Reinhardtnál lépett fel egy revüben).

A B. Z. am Mlttag, Berlin legtekintélyesebb újságja háromhasábos cikkben számol be a nagy magyar sikerről:

• A közönség gyorsan tüzet fogott és mondhatni gázsi nélkül a színészekkel együtt játszott: részben a zene ritmusaira, részben szabadon, azonban mindig elragadtatással tapsolt.)

Jylius 25. déli 12 óra.

A lipcsei szálloda kiürül. A külföldi szinigazgatók boldogan utaznak vissza hazájukba, érdemes volt Lipcsébe jönniök. A telefon szakadatlanul szól, Zürich, Párizs, London, Barcelona, Amerika egymásután hívják a telefonhoz Ábrahámot, hogy gratuláljanak a nagy sikerhez és lekössék színházuk részére ezt az újabb magyar sikert. Eddig 264 színház kötötte le Ábrahám operettjét!

Flseh Károly.

 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11572017-11-16 12:52:16

Pesti Napló 1934. 04. 09.



Brodszky Miklós zenei munkatársul szerződtette Kemény Egont. Kemény Egon hosszú éveken keresztül Ábrahám Pál zenei munkatársa volt és mint ilyen, szép és komoly munkát végzett Ábrahám mellett. A szezón elején Ábrahám Pál és Kemény Egon között nézeteltérések támadtak, amelyek következtében Kemény Egon itthagyta állását, Bécsbe utazott, hogy Kálmán Imre szolgálatába szegődjék. Ez a terve nem sikerült, visszajött Budapestre, ahol szerződést írt alá, hegy a jövőben Brodszky Miklós zenei munkatársaként fog működni. A szerződés aláírása után Brodszky Miklós Londonba utazott, ahol résztvesz Kék lámpás címfi operettjének előkészítő munkálataiban.

 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11562017-11-16 12:50:50

Pesti Napló 1934. április 21.



Kemény Egon tervel. Kemény Egon, a fiatal magyar komponista mondja a következőket: Nem szerződtem végleg Brodszky Miklóshoz, csupán megállapodtam vele, hogy étn hangszerelem a Singaporei Maharádsa című új operettjét. Ugyancsak én hangszerelem Földes-Bolecskó operettjét, a Pármai ibolyát is, amely június végén fog színrekerülni a Budai Színkörben. Nem szerződtem végleg Brodszkyhoz, mert Ábrahám Páltól is azért váltam meg, mivel végre úgy éreztem, hogy itt az ideje, hogy magamnak dolgozzam. A jövő szezónban ki akarok jönni egy nagy operettel, amelynek librettóját Vándor Alfréd írta. Ugyancsak én komponáltam a muzsikát Vándor Alfrédnek René című filmkönyvéhez. Ezt a filmet júliusban kezdik forgatni Párizfifcan. A rádióban két-három hét múlva előadják Magyar fantázia című kompozíciómat és szeptemberig befejezem Magyar szvit című négytételes magyar kompozíciómat. Elhatározott szándékom, hogy a jövő szezónban már csak saját munkáimat hangszerelem.

 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 11532017-11-16 09:45:49

Akkor még nem volt fénymásoló, se skenner, max. indigó, Kemény Egon szebben írt Ábrahámnál - aki ilyenekkel nem vacakolt - ezért őt  erre is alkalmazta.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24082017-11-15 15:52:03

Magnókazeetta? Még ilyen létezik?



Mp3, mp4 lejátszó is ott van még modernebb lehetőségként, persze csak a jobb készülékek.



Különben szerintem a Most megsúgom én c. dal, ez még soha se ment itt, de a Teve van egypupu cd-n rajta van. Viki c. film. Ábrahám-Nóti Károly szerzemény.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24042017-11-15 12:35:58

Köszi az írást, még ezek voltak:



a műsor legelején: Johnny vagyok (ének nélkül) (Hawaii rózsája operett)



 



Archív blokk a végén:



Ma este a Burgban (Paudits) a Júlia c. operettből, ezt rosszul mondták be



Sing sing - ez is Júlia c. operett



Most megsúgom én (filmdal)



Hallod te ló (Családi pótlék c. film dala)



32-es baka vagyok én (Az utolsó Verebély lány c. operett dala)



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24022017-11-14 10:45:48

Fontos hozzátenni, hogy Apatin Ábrahám Pál születésekor még Magyarország része volt, és ő magyar állampolgárként született, izraelita vallású volt, magyar az anyanyelve. Apatin lakosainak 3/4-e ugyanis német anyanyelvű volt akkoriban. 1920-ban, Trianon idején ő már rég Budapesten lakott édesanyjával, Blau Flórával. A családja jómódú volt, ővék volt az apatini nagyáruház, és a főutcában laktak egy tágas lakásban. Édesapja Jakab 1909-ben meghalt betegségben, és fiútestvére László is (nem tudni hogyan, talán katonaként az I. világháborúban).


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23992017-11-13 19:48:17

Én is hallgattam:



Zenebonából: Ide simulj rózsám (archív: Sebő Miklós)  ill. Kicsike vigyázzon egyszer nagymama lesz (Rátonyi Róbert)



Az utolsó Verebélylányból 4 dal: Levendula száll az éjen át (Sebő Miklós), Három bokor saláta, Teve van egypupu ill. 32-es baka vagyok én



A műsor elején zenés összeállítás hangzott el a Hawai rózsája, a végén pedig a Bál a Savoyban operettekből



A Cárevicsből kb. 3-4 dalt hallottam, de nem tudom a címüket



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33422017-11-10 23:28:07

Hát ez elég kínos ügy lett....



Arról van hír, hogy lesz e valaki helyette? Bár Kero csak művészeti vezető volt, de végül is ő irányította a színházat.



A repertoár maradt, még hátra van a Kékszakáll operett Offenbachtól, Fegya Farmerkirály musicaljet, és egy másik ismeretlen musical a Dorian Gray Várkonyi Mátyástól.



Az is kérdés, lesz e Palotakoncert a nyáron és mi lesz a külföldi turnékkal.


Erkel Színház • 84992017-11-03 20:28:45

A Huggenoták 18 órakor kezdődik, de meddig tart és hány szünet van?


Erkel Színház • 84972017-11-03 19:56:02

A Luxemburg grófját maga Lehár se szeretete, egyszerre írta a Cigányszerelemmel, végig az utóbbin dolgozott, a Luxemburgot pedig 2 hét alatt összecsapta, hát muszáj volt, mert már megígérte....



Ezt egy színházi operettműsorban mesélték a tévében. Valóban a Luxemburg nem a legjobb operettje, nekem régies a zenéje. Gyerünk tubicám, se kocsink se lovunk..... ezt szeretem benne...


Operett, mint színpadi műfaj • 33302017-11-02 16:35:58

A 125 éve született Ábrahám Pál leghíresebb világhírűvé vált operettjének magyarországi premierje a Magyar Színhában 1933. december 23-án:



(Színházi Élet 1934/2. szám)



Az elmúlt évtizedben, a hanyatló operett világában, egyetlen név robbant ki diadalmasan: az Ábrahám Pál neve. A legnehezebb helyen kezdte karrierjét: Pest figyelt föl rá. Egy édesen olvadó, mégis modem keringő csendült meg a Viktóriában: »Nem történt semmi, csak elváltunk csendben .,.«



Azután jött a többi. Jött a » teve van egypupu«, jött a »Harminckettes baka vagyok én!«. Első eset, hogy a magyar muzsika pattogó üteme harmonikusan olvadt össze a modern dzsessz ütemével.



Igenis, Ábrahám Pál volt az egyetlen, aki megérezte a kor muzsikáját.. Ezt a lüktető, ideges, ritmustalan ritmust, amikor a szaxofon vezeti a szólamot, vagy a bendzsó, amikor a dob pörgése kivigyorog a zenekarból, mint a duzzadt néger ajkak közül a vakító fehér fogsor, — de amellett Ábrahám Pál művész a szószoros értelmében, költő, akinek melódiában gazdag lelke kicsillan a modernül, groteszkül meghangszerelt dallamok mögül.



A muzsika? Az előjáték nápolyi motívumokkal ékes dallama, a két pattogó duett, az első finaletto klasszikusan modern ötlete, a nagy keringő hatalmas felépítése: megannyi csillogó ékszer a pompás művű operett-dobozban. A zenei aláfestések, a vissza-visszatérő dalötletek » legfásultabb hallgatót is kell, hogy magukkal ragadjak. A »Bál a Savoyban« két órára kizár minden gondot, aki ezt végighallgatja, annak örülni kell a pompás dalcsokornak, melyet egy nagyszerű és ízig-vérig modern tehetség nyújt át neki.



Hajdanában fehér kesztyűs kezekkel cibálta ki Ábrahám Pál a zenekarból a melódiákat, ma rövid karmesteri pálca van a kezében, de szemjátéka, ideges, megérző, nyugtalan dirigálása a régi. Molnár Ferenc »Ördög«-e a karmesteri pulpituson.



A darab meséjeï Pompás vígjáték. Grünwald és Beda urak gyártották, de nálunk  Heltai Jenő mesteri keze alá került, aki teletűzdelte az igazi poézis mosolyával és virágaival. Egy arisztokratapárról van szó, akik egy évi — mézes hét után még mindig szeretik egymást. A férj házasságkötése előtt régi kalandjának, Tangalitának — aki spanyol táncosnő, egy csekket ad, melynek ellenében egy órát, tölt el a csekk bemutatásakor bármikor és bárhol Tangalitával. A táncosnő a Savoy hotel báljára hívja a férjet, — ott akarja beváltani a csekket. A fiatal férj, barátjával, a hetedik nősülése előtt álló törökkel akar elmenni a bálba, természetesen a felesége nélkül, akit valami ürüggyel otthon hagy. Az ifjú asszony és barátnője hamar rádönnek a hazugságra s elhatározzák, hogy ők is elmennek a Savoy báljára, ezzel a kiáltással: — Szemet szemért, csókot csókért. Itt toppan be két új figura a darabba, két pompás alak, egyik Tangalita, a rég várt spanyol táncosnő, a másik pedig egy szerény ügyvédjelölt, aki egyszer az életben ki akarja mulatni magát. Csókot — csókért! A márkiné szemet vet. az ügyvédre és a forgószínpad jóvoltából láthatjuk a két szeparét, ahol pontosan az történik az egyikben, ami a másikban. A harmadik felvonásban aztán kiderül, hogy — semmi különös baj nem történt, mindössze egy csók — egy csókért! Ës mégegyszer fölzendülnek a klasszikusan modem melódiák és a közönség elragadtatva távozik. A mai kényszeredett operett - dzsungelben nagy öröm egy ilyen este!



A szereplők? Harmath Hilda a legnagyobb meglepetés. Hallottunk külföldi nagy sikereiről, most mindent mesérti. Primadonna lett belőle a szó nemes értelmében. Talán így: Primadonna! Első nő! Betölti a színpadot, régi szerénységét öntudatos mozgás váltotta föl, már ott áll a rivalda elején, a sugarak özönében és hangja a szerelmes csalogányé, vagy inkább— a szerelmes asszonyé, aki dalol, mert tele van a szíve!



Rökk Marika tánca: ördögi. Még nem igen láttunk ilyen szubrett-táncot. Lázár Mária fekete szépségében, villogó szemeivel pompás spanyol táncosnő. Törzs Jenő a nagy művész fölényével és rokonszenves öntudatával oldotta meg feladatát. Kabos Gyula: remek. Török diplomata, aki eddig hat feleséget fogyasztott el. végül is Rökk Marikába beleesik. Ha ingatott, azt mondja:



- Ük. ült, ük!



Ezért a bárom »ük«-ért magáért érdemes elmenni a színházba



Ráday Imre az ügyvédjelölt kis szerepvéből kabinetalakítást csinált. Pompás színes«, tele humorral és intelligenciával. Beszéljünk a színpompás képről, a ragyogó toalettekről, a csillagtáncról, a nagy keringő ritmikus kísérő táncáról, a gyönyörű görlökről? Ezt látni kell. A szinház páratlan áldozatkészséggel állította ki a darabot. A rendezés kifogástalan Több annál: költői és bájos.



Bál van ma, bál, táncol Savoy jókedvű mindenki, áll a bál, Szédít a tánc a jazz süvölt taps, lárma, reng belé a föld. Rajta!



Bál van ma, bál, táncol Savoy. Táncold a valcert a nóta száll. Forró a száj, csókolni muszáj. Hajnalig ma meg se állj Míg áll a bál, csókolj, igyál. Végre itt a karnevál.



Fölemelem az írótollamat és szeretettel mutatom az irányt. Az útirányt a Magyar Színházba. Hölgyeim, uraim: mindnyájukat fölkérem egy fordulóra a Savoy bálján. Hálásak lesznek nekem, ha követik a tollam, a szívem útmutatását és megnézik ezt a remek produkciót, a magyar genie és a magyar színjátszóművészet nagyszerű együttesét.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5482017-11-02 16:06:35

A 125 éve született Ábrahám Pál leghíresebb világhírűvé vált operettjének magyarországi premierje a Magyar Színhában 1933. december 23-án:



(Színházi Élet 1934/2. szám)



Az elmúlt évtizedben, a hanyatló operett világában, egyetlen név robbant ki diadalmasan: az Ábrahám Pál neve. A legnehezebb helyen kezdte karrierjét: Pest figyelt föl rá. Egy édesen olvadó, mégis modem keringő csendült meg a Viktóriában: »Nem történt semmi, csak elváltunk csendben .,.«



Azután jött a többi. Jött a » teve van egypupu«, jött a »Harminckettes baka vagyok én!«. Első eset, hogy a magyar muzsika pattogó üteme harmonikusan olvadt össze a modern dzsessz ütemével.



Igenis, Ábrahám Pál volt az egyetlen, aki megérezte a kor muzsikáját.. Ezt a lüktető, ideges, ritmustalan ritmust, amikor a szaxofon vezeti a szólamot, vagy a bendzsó, amikor a dob pörgése kivigyorog a zenekarból, mint a duzzadt néger ajkak közül a vakító fehér fogsor, — de amellett Ábrahám Pál művész a szószoros értelmében, költő, akinek melódiában gazdag lelke kicsillan a modernül, groteszkül meghangszerelt dallamok mögül.



A muzsika? Az előjáték nápolyi motívumokkal ékes dallama, a két pattogó duett, az első finaletto klasszikusan modern ötlete, a nagy keringő hatalmas felépítése: megannyi csillogó ékszer a pompás művű operett-dobozban. A zenei aláfestések, a vissza-visszatérő dalötletek » legfásultabb hallgatót is kell, hogy magukkal ragadjak. A »Bál a Savoyban« két órára kizár minden gondot, aki ezt végighallgatja, annak örülni kell a pompás dalcsokornak, melyet egy nagyszerű és ízig-vérig modern tehetség nyújt át neki.



Hajdanában fehér kesztyűs kezekkel cibálta ki Ábrahám Pál a zenekarból a melódiákat, ma rövid karmesteri pálca van a kezében, de szemjátéka, ideges, megérző, nyugtalan dirigálása a régi. Molnár Ferenc »Ördög«-e a karmesteri pulpituson.



A darab meséjeï Pompás vígjáték. Grünwald és Beda urak gyártották, de nálunk  Heltai Jenő mesteri keze alá került, aki teletűzdelte az igazi poézis mosolyával és virágaival. Egy arisztokratapárról van szó, akik egy évi — mézes hét után még mindig szeretik egymást. A férj házasságkötése előtt régi kalandjának, Tangalitának — aki spanyol táncosnő, egy csekket ad, melynek ellenében egy órát, tölt el a csekk bemutatásakor bármikor és bárhol Tangalitával. A táncosnő a Savoy hotel báljára hívja a férjet, — ott akarja beváltani a csekket. A fiatal férj, barátjával, a hetedik nősülése előtt álló törökkel akar elmenni a bálba, természetesen a felesége nélkül, akit valami ürüggyel otthon hagy. Az ifjú asszony és barátnője hamar rádönnek a hazugságra s elhatározzák, hogy ők is elmennek a Savoy báljára, ezzel a kiáltással: — Szemet szemért, csókot csókért. Itt toppan be két új figura a darabba, két pompás alak, egyik Tangalita, a rég várt spanyol táncosnő, a másik pedig egy szerény ügyvédjelölt, aki egyszer az életben ki akarja mulatni magát. Csókot — csókért! A márkiné szemet vet. az ügyvédre és a forgószínpad jóvoltából láthatjuk a két szeparét, ahol pontosan az történik az egyikben, ami a másikban. A harmadik felvonásban aztán kiderül, hogy — semmi különös baj nem történt, mindössze egy csók — egy csókért! Ës mégegyszer fölzendülnek a klasszikusan modem melódiák és a közönség elragadtatva távozik. A mai kényszeredett operett - dzsungelben nagy öröm egy ilyen este!



A szereplők? Harmath Hilda a legnagyobb meglepetés. Hallottunk külföldi nagy sikereiről, most mindent mesérti. Primadonna lett belőle a szó nemes értelmében. Talán így: Primadonna! Első nő! Betölti a színpadot, régi szerénységét öntudatos mozgás váltotta föl, már ott áll a rivalda elején, a sugarak özönében és hangja a szerelmes csalogányé, vagy inkább— a szerelmes asszonyé, aki dalol, mert tele van a szíve!



Rökk Marika tánca: ördögi. Még nem igen láttunk ilyen szubrett-táncot. Lázár Mária fekete szépségében, villogó szemeivel pompás spanyol táncosnő. Törzs Jenő a nagy művész fölényével és rokonszenves öntudatával oldotta meg feladatát. Kabos Gyula: remek. Török diplomata, aki eddig hat feleséget fogyasztott el. végül is Rökk Marikába beleesik. Ha ingatott, azt mondja:



- Ük. ült, ük!



Ezért a bárom »ük«-ért magáért érdemes elmenni a színházba.



Ráday Imre az ügyvédjelölt kis szerepvéből kabinetalakítást csinált. Pompás színes«, tele humorral és intelligenciával. Beszéljünk a színpompás képről, a ragyogó toalettekről, a csillagtáncról, a nagy keringő ritmikus kísérő táncáról, a gyönyörű görlökről? Ezt látni kell. A szinház páratlan áldozatkészséggel állította ki a darabot. A rendezés kifogástalan Több annál: költői és bájos.



Bál van ma, bál, táncol Savoy jókedvű mindenki, áll a bál, Szédít a tánc a jazz süvölt taps, lárma, reng belé a föld. Rajta!



Bál van ma, bál, táncol Savoy. Táncold a valcert a nóta száll. Forró a száj, csókolni muszáj. Hajnalig ma meg se állj Míg áll a bál, csókolj, igyál. Végre itt a karnevál.



Fölemelem az írótollamat és szeretettel mutatom az irányt. Az útirányt a Magyar Színházba. Hölgyeim, uraim: mindnyájukat fölkérem egy fordulóra a Savoy bálján. Hálásak lesznek nekem, ha követik a tollam, a szívem útmutatását és megnézik ezt a remek produkciót, a magyar genie és a magyar színjátszóművészet nagyszerű együttesét.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33292017-11-02 14:58:26

Már én is olvastam korábban a cikket, akkoriban mindenki, aki számított a Marton ügynökséggel kötött szerződést, nekik volt a legnagyobb nevük, befolyásuk és ők vitték ki és ismertették meg a németekkel is Ábrahám Pál meg másokat.Az írók közül Nóti Károly futott be nagyobb karriert, a zeneszerzők közül pedig Brodszky Miklós, a többiekre külföldön nem tartottak igényt, még Márkus Alfréd és Eisemann Mihály is csalódottan tért haza. A színészek közül Alpár Gitta, és Ábrahám segítségével Dénes Oszkár és Bársony Rózsi futottak kint be.



Végül a Magyar Színház mutatta be a Bál a Savoyban-t  1933. december 23-án. 1 illetve 2 évvel korábban a Viktória és a Bál a Savoyban is itt került bemutatásra. A Föld Aurél vezette Városi Színház (mai Erkel) végül 1937-ben és 1338-ban a két utolsó Ábrahám operettet, a Júliát és a Fehér hattyút tűzte premierre.



Nem tudom, hogy ez a Marton család megegyezik e a Vígszínház egykori igazgatójának a családjával, vagy csak névrokonok.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33272017-11-02 13:10:56

A győri Bál a Savoyban nagyon tetszett, egyedül a díszlet szegényes, de jól lett modernizálva az előadás, pörgős, humoros, Járai Máté Musztafaként hatalmasat alakít és Mahó Andrea Madeleineként remekül énekel, de Tangolita Lázin Beatrix is jól lett kiválasztva, illik hozzá a szerep és elég temperamentumos a dalhoz.


Operett, mint színpadi műfaj • 33252017-11-02 12:14:04

A hétvégén a "Chicagoi hercegnő" c. operettet láttam Kálmán Imrétől, és hát érdekes volt számomra, hogy ő is tudott jazz dalokat írni, tett is bele 4-5 ilyen dalt meg kb. ugyanennyi lassú dalt. Valójában végig a 2 fődalt ismételgették, ami nem volt rossz, de azért jó sem, igazi sláger egy se volt benne. A darab leggyengébb része az átírt librettó lett - az eredetit nem ismerem - az első felvonás még ok volt, parodizálta az amerikaiak pénzéhességét, nincs érték, hagyomány, minden megvehető, de a 2 felvonás már túl sok és nagyon gyerekes, semmi új nem volt az előzőhöz képest, max annyi, hogy felvonult az összes amerikai mesefigura Superman, Mickey és Minnie Mause, Hófehérke a törpékkel, a Pókember, Batman... és még mások, de még ez se lett volna baj, ha nem ilyen primitív előadásban adják elő és ilyen hosszan. 19.00-22.10-ig tartott. Egyszer bőven elég volt.


Operett, mint színpadi műfaj • 33242017-11-02 12:07:47

Somogyi Szilárd rendezésében Győrben a Bál a Savoybant láttam. Azt nem nézted meg? Még fut jelenleg is, mert átvitték a mostani évadba.


Operett, mint színpadi műfaj • 33222017-11-02 11:59:03

Szerintem nem marad el és Kero a helyén marad, nyilván jó ügyvédjei vannak. Akkor fog bajba kerülni, ha valaki személyesen panaszt tesz rá. Martonra már Kanadából is érkeztek vádak,



http://www.origo.hu/itthon/20171101-marton-laszlo-kanadaban-is-zaklatott-fiatal-lanyokat.html


Operett, mint színpadi műfaj • 33202017-11-01 18:56:44

Nem tudom, figyeltétek e a mai híreket, de az Operettszínház házatáján is kezd meleg légkör kialakulni, ezt talán nem tartozik a témához, de azért mégis csak fontos szót ejteni rá, íme egy cikk:



Teljesen le vagyok döbbenve, de nem kommentálom a történteket...



http://b1.blog.hu/2017/11/01/kalmar_peter_kerenyi_miklos_gabor_kiskoruakat_zaklatott_szexualisan


Operett, mint színpadi műfaj • 33182017-11-01 13:11:49

Ott voltam a Palotakoncerten, azért remélem nem ílyen formában, fitneszesekkel teszik fel az Offenbach művet, és ez a verzió csak a Palotakoncertre készült, Valami olyasmi lenne jó, mint ami az Erkelben ment a 80-as években, nem voltam ott, de a youtube-n láttam. Ja és egy másik Offenbach mű is repertoárra kerül jövőre, a Rajnai sellők az Erkelben, nos ez a mű annak idején bukást jelentett a szerzőnek, nem tudom opera e vagy operett, de ezt is meg lehet szépen csinálni, a zenéjét nem ismerem, külföldön is ritkán játszák. Gondolom a téma megegyezik Wagner Rajna kincse operájával, azt láttam pár éve modern feldolgozásban és gyönyörű volt, igazi rózsaszín mese hintás tündérekkel.


Operett, mint színpadi műfaj • 33162017-10-31 17:09:09

Nagyon fölkapott lett mostanában a fiú. A feleségét, Bordás Barbarát a hétvégén láttam a Chicagoi hercegnő előadásán, sőt korábban az Ének az esőben musicelben. Gergőt a Simándy 100 gálán láttam többek között


Operett, mint színpadi műfaj • 33152017-10-31 16:53:25

Estsi Kurir 1935. április 17.



Az Ábrahám-operettből péntekre virradó éjszaka is próbálnak - kabalából



Különös rendezői hirdetményt tettek ki ma délelőtt a Magyar Színház társalgójában. A hirdetmény arról intézkedik, hogy Békeffi István', Halász Imre és Ábrahám Pál Történnek még csodák cimü zenés komédiájának csütörtök esti főpróbája után ismét próbálnak. A hirdetmény megjegyzi, hogy ennek a próbának a péntekre virradó éjszaka 12 óra 1 perckor véget kell érnie.

Erről a különös színházi jelentésről Ábrahám Pál, a világhírű magyar komponista a következőket mondja:

— A' késő éjszakai próbál, amely a főpróbát követi — ne nevessenek rajtam — kabalából kérlem a színház igazgatóságától. A hetes szám, a tizenhármas szám és a péntek olyan kabalám , amely eddig mindig bevált és sok jót hozott nekem . Pénteken az ünnep miatt uj operettemből sem főpróbát, sem premiert nem tudunk tartni, pedig eddig minden operettem pénteken került színre. Most tehat úgy segítünk a dolgon, hogy a csütörtök esti főpróba  után  magunkat és a sorsot becsapva, még egy hevenyészett főpróbát fogunk tartani, amely a péntekbe már belenyulik, az első perc letelte után véget is ér.

— A tizenhármas számhoz való görcsös ra gaszkodásom at Európába n mindenütt ismerik. A bécsi Grand Hotelben, a párisi Rafaelben, a londoni Savoyban, az amszterdami Carlton- ban nincs tizenhármas számű szoba. Amikor azonban én megszállok, a 14/a -ből egyszeriben 13. lesz. Kicserélik a táblát.

— Kedvenc számom a hetes is. Ha ebben bizhatom , a Történnek még csodáknak nagy lesz a sikere, mert a Zenebona, A z utolsó Verebély-lány, a Viktória, a Hawai rózsája, a Bál a Savoyban és a Mese a Grand Hotelben után most jön a hetedik operettem .

— És nem szabad a premier előtt álló szerzőtől rossznéven Venni, ha most ideáll és meghatottsággal elmondja, hogy 1929 januárjának egyik havas péntekjén jelent meg először színházigazgatói irodában , kezében a Zenebona partitúrájával.


Operett, mint színpadi műfaj • 33132017-10-31 16:40:21

Esti Kurir 1935. április 17.



Zerkovitz: „Mi történhetik? ... Csak egyszer élünk"





Az Esti Kurír utazási akcióján az abbáziai vonatán utazik Zerkovitz Béla a tengerpart felé. Harmath Imrével irt, Csak egyszer élünk cimü operettjét szombaton esle m utatja be a Royal Revüszinház. A komponista azonban, hízva a sikerben, elm egy pihenni és a robogó gyorsvonaton igy beszél uj operettjéről:

— Csak a honvággyal hasonlítható össze az az érzés, amely betölti lelkét ann ak az embernek, aki hosszabb ideje nem jelenik meg színpadon a közönség előtt és erre újból alkalom adódik. Harm incéves zeneszerzői pályámon talán még soha annyi lelkesedéssel, jókedvvel nem dolgoztam , mint amikor most elvállaltam Harmath Imre Csak egyszer é lünk» cimü revüoperettje megzenésítését. Harmath Imre első és leghűségesebb munkatársam volt és mindketten büszkén tekinthetünk vissza az ‘ Aranymadár* 350-es sorozatára, melynél n a gyobb sorozatot magyar színpadon csak a legértékesebb magyar daljáték, a «János vitéz> ért meg.

— Különös öröm részem re, amikor oly nagy értékkel startolnátok', mint Kálm án Imre és Ábrahám Pál, mert hiszen uj operettünk jó formán egy időben kerül színre a Király Színház Kálm án-operettjével és a Magyar Szinház uj Ábrahám jával. A budapesti közönséget nem lehet becsapni, amely mindig tudta mit, miért fogadott el és miért u tasíto tt vissza. Illő szerénységgel veszek részt a két világm árkával felveendő versenyben, kikkel szemben harmadik helyre is befutni minden körülmények között megtisztelő.

— További jóslásokb a nem bocsátkozom ,' de bizonyos színpadi tapasztalatomnál fogva elárulhatom , hogy Harmath Imrének ez a két verssora:

„Kár itt minden dumáért,

Élek halok magáért“

szerény muzsikámmal, sokat fogja kínozni azokat, akik szidni szokták nyári estéken a nyitott ablaknál gramofonozókat.

— De én azt m ondom : Mi tö r té n h e tik ? .,. Csak egyszer é lü n k ! ...

 


Operett, mint színpadi műfaj • 33122017-10-31 16:24:31

Esti Kurir 1935. április 7.



Bársony Rózsi ezredik fellépését ünnepli most - Ábrahám operettben





A Magyar Színház jelenti: Április 20-án,

esetleg 18-án mutaljuk be Németh István, Halász Imre és Ábrahám Pál Történnek még csodák cimü zenés vígjátékét Bársony Rózsival.

Bársony Kózsi újból itthon van. Az Én és a kisöcsém-boli szereplése után elment a Senime- ringre pihenni. Itt négy szerződési ajánlatot kapott: kettőt Bécsbe, egyet Londonba, egyet Parisba. Es ő az ötödiket választotta, amely az utolsó napon jött — Budapestről Abrahám hozta magával.

— Ezt kellett elfogadnom, ez volt az igazi — mondja a világot járt legszökébb pesti primadonna —, mert Ábrahámnak, aki felfedezett, régen adósa vagyok egy fellépéssel.

— Adósa?

— Igen, tartozom neki. ö az én egyetlen hitelezőm.

— Mondja el.

— Pesten a Viktóriában — ez is Ábrahám- operett volt — amolyan főgörl-szerepet játszottam. 'Miért fogadtad el ezt a szerepet?*  — faggatott Ábrahám a Király Színházban. «Neked már nagyobb szerep való.* •Ne bolondozz, Pali — mondtam neki nevetve —, «Ábrahám- operettben minden szerepet el kell játszani*. «Ne főzz, Rózsi!* — mondotta az ekkor már világhírnév kapujában álló Ábrahám, aki aztán később a következő üzenettel lepelt meg en

gem: «Lipcsében kitűzték a Hawai rózsája cimü operettemet. Ha még mindig az a véleményed, hogy Ábrahám-operettben minden szerepel el kell fogadni, ülj vonatra és gyere ki Lipcsébe, ahol a Hawai rózsája szubrettjévé szerződtetnek.* Ekkor még mindig görl vóltam a Király Színházban. Boldogan szaladtam ki Lipcsébe, onnan Drezdába, Berlinbe, Bécsbe szerződtem és eljálszottam a Hawait ötszázhuszon- négyszer, azulán Ábrahám Bál a Savoyban cimü operettjét Bécsben, Berlinben, Londonban háromszázszor, azután a Mesék a Grand Hotelben cimü operettjét játszottam Bécsben százszor.

-— Ez összesen kilencszázhuszonnégy fellépés.

— Igen. Es mindezt megelőzte a Viktória helvenötször, vagyis eddig kilencszázkilencenki lencszer játszottam Ábrahám-operettben. A Történnek még csodákban lépek majd fel ezredszer, mint Ábrahám-szinésznő.

— Primadonna?

— Én nem mondom azt soha, hogy primadonna. Ezt csak a közönségnek van joga mondani. Ez olyan, mintha valaki önmagát méltóságos vagy kegyelmes urnák szólítaná. Én csak színésznő vagyok, igy, egyszerűen színésznő. Ha a közönség kinevez primadonnává, boldogan fogadom. De ez persze csak a premier után derül ki.

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23762017-10-27 11:17:40

Pedig a Szolnoki Tibor féle néger dal az egyik kedvencem, remélem korrigálják, majd kiderül.



A Van egy díványbabám c. operettdal a Hawaii rózsájából nincs meg valakinek magyarul? Kértem tőlük, de azt állították nincs meg nekik, ez furcsa, sajnos lehet, hogy elveszett.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 33012017-10-24 16:15:36

Persze, szintem minden Lehár darabot először Ausztriában mutattak be. Amikor jártam Bad Ishle-be akkor láttam a Lehár villát, sajnos nem jutottam be, mert csoporttal voltam, de a táblát megnéztem, és hát nem említették, hogy magyar zeneszerző.



https://www.youtube.com/watch?v=XlQPOFpaAd4



Ezen a video-n lehet látni Lehárt, amint zongorázik és Tauber énekel.


Operett, mint színpadi műfaj • 32982017-10-24 13:54:06

Úgy emlékszem, a Guiditta premierje az Operaházban volt, és vígoperának is tekintették. Puccini nyomdokaira tört, de az olasz mester is elismerte Lehár darabjait.



Az is érdekes, hogy Lehár és Kálmán Imre egyforma magasak, pontosabban alacsonyak voltak.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 32922017-10-23 15:53:38

Hát nem semmi szereposztás, kérdés maradt e róla hanganyag vagy filmanyag, sajnos nem valószínű. Karády Tangolitája az fent van a youtube-n.


Operett, mint színpadi műfaj • 32902017-10-23 10:40:13

A Fekete Pétert megnézném, ment is a Madáchban, de mikor el akartam menni rá fáradt voltam, mert aznap jöttem haza külföldről, azt mondták lesz még, de végül levették.... valami rémlik, hogy régen láttam, de lehet az egy másik hasonló darab volt.  Az általad érdektelenek közül a Fame, a Chicago tetszett, egész jó volt a Rudolf és az Elizabet is. A Padlás gyerekekenek való, egyszer talán elviselhető. Az Abigél az csak a történet miatt érdekes, talán 2 dal van benne. A Mozartot nem szerettem. Producereket nem láttam, se a Vámpírok bálját, talán előbbit egyszer megnézném, de már lemaradtam róla, mert levették. A Made in Hungária megnézhető, Hungária dalválogatás. Doktor Herz passz, de annyira nem izgalmas. A Mária Evangéliumát láttam, de aludtam rajta....



A  Csókolj meg Katám pedig engem is érdekelne, ezt nem játszák, de láttam az Ódryn egy Gershwin Cole Porter estet, és az igazán remek volt.



A Csókos asszonyt, most feltette a József Attila színház, ha érdekel, én egyszer láttam, elment, de azért van nála jobb darab is.... picit agyonrágott dalok, de van amit szeretek benne pl. Los Angeles, Debora, Manuela... nem tudom, de ez szerintem a magyar megfelelője Benatzky Fehér ló c. darabjának....


Erkel Színház • 83502017-10-19 22:24:15

A jegy.hu-t nézve rátekintettem a Hugenoták előadásra, hát a premiert leszámítva nagyon kevés jegy fogyott, nem tudom miért volt jó az Erkelnek, hogy ennyire felemeli az árakat. Az Erkel mindig is Népopera volt, annak épült, hogy a szegény emberek is eljuthassanak oda. Teljesen érthetetlen a fsz. 10 és 11. sorba a 7200 Ft-os jegyár, ugyanannyi mint az 1-2 sorba. Már nyáron gáz volt, hogy a Billy Eliot milyen üres házakkal ment. Sajnos a mai nyugdíjasoknak, akik a fő nézőréteg, nem igen van ennyi pénzze, jó mi persze tudunk venni a Maesteszínházon jegyet olcsóbban, de azt sokan nem ismerik.....


Operett, mint színpadi műfaj • 32872017-10-19 11:55:18

Az opiban inkább a musical előadások fogtak meg, pl. a Lévay Szilveszter Maria Antoinette c. musicalje, aminek a zenéje egész jó, bár csak egy sláger van benne, de a történet, a színpadravitel magávalragatott és a szereplők is nagyot alakítottak (Polyák Lilla, Gubik Petra). Tolcsvay-Müller Isten pénze c. musicalja is remek, mind zenében, mind történetben, mind színpadravitelben. MÉg a Szép nyári nap ami beugrik, ott a zenét alapból szeretem, a történet pedig egyszer meg lehet nézni kategória, olyan szocialista feeling.


Operett, mint színpadi műfaj • 32862017-10-19 11:49:01

Nekem a leggyengébb operett előadás az utóbbi pár évben az Én és a kisöcsém volt, persze volt benne pár ismert dal, mai tetszett, de nagyon félrenyúltak az egésszel, nem csak az volt vele a probléma, hogy transzfesztitabárt ídézett meg a tűsarkús kifestett szoknyás férfikórus, hanem egyáltalán nem volt jó a történet feldolgozása, azon se tudtam nevetni. Nem is tudom, azt a libreettót ki hozta össze....



A Csínom Palkót nem láttam, mert nem az én izlésem ez a fajta zene.


Operett, mint színpadi műfaj • 32852017-10-19 11:44:02

Ezt annyira nem figyeltem a Sybillnél, de az legalább jó előadás volt, bár az elős felvonás jóval erősebb a másodiknál zeneileg, kivétel a főária, az Illúzió a szerelem, mert az a 2. felvonásba került.


Operett, mint színpadi műfaj • 32842017-10-18 16:15:59

Erre, amit írtál, tudnék is konkrét példát. 2014-ben láttam Ábrahám Viktória című operettjét az operettszínházban, most októbert elején pedig a Fedák Sári Színházban, Soroksáron. A Fedák Sári Színház az eredeti librettót adta elő az eredeti dalokkal, természetesen szegényesebb díszletekkel, de egyáltalán nem volt ez baj, viszont az énekesek semmivel sem voltak gyengébbek az opi művészeinél. Az opi különben a Viktória német verzióját dolgozta át magyarra, amit Alfred Grünwald készített, és ebben japánok szerepelnek, míg a Földes Imre féle eredeti szövegkönyvben Koltai kapitány Kínába kerül. A dalok viszont mindkét verzióban ugyanazok, a Mörbichi operettfesztivál ezt játszotta tavaly, és meg tudtam mézni a youtube-n, sajna azóta leszedték.



Mindenesetre a soroksári előadásban elhangzottak azok a dalok is, amiket az opi kihagyott, és más Ábrahám dalokkal pótolt pl. Ittam egy kis pityókát a Hawaii rózsájából.  Ítt elénekelték kínai/japán lány dalát, ami nagyon nagy hangerjedelmet és hangmagasságot igényel, amit az opi szubrettjei nem igen tudtak volna kiénekelni, ez a kis hölgy viszont probléma nélkül megtette.



https://www.youtube.com/watch?v=YkFDGlutl2E



 


Operett, mint színpadi műfaj • 32792017-10-18 11:26:43

Szerintem ezek a régi bevált nevek azért többet mondanak jóval, mint a mai kísérletezgetők... a maiak közül talán Zöldi Gergely, akit lehet értékelni dalszövegírásban.



És az egyik legjobb versfaragót, Harmath Imrét még kifelejtetted. Antal Imre mesélte egy műsorban, hogy Harmat nagyon furcsa ember volt, senkit se engedett be a dolgozószobájába, hanem befütyülték neki az ismeretlen szerzők a dalokat és kiadta rá a szöveget, nem lehetett hozzá bemenni, ha nem  tetszett, kereshetett mást, de kritizálni nem lehetetett.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 32772017-10-18 11:19:56

Ez  is egy azon operettek közül, amiket mára teljesen elfelejtettek és annak idején nagy siker volt. Buttkay Ákos neve nem sokat mond nekem, most meghallgattam ezt a 3 dalát, akkoriban biztos szerették ezt a típusú zenét, nekem nagyon régies.



Földes Imre neve viszont annál többet mond, hisz ő írta Ábrahám Viktória és Hawaii rózsája operettetje szövegkönyvét. Napjainkban már csak ezt a két Földes Imre darabot játszák, a Hawaiit külföldön, jelenleg a Theater Baselben Svájcban. Földes népszerű színműíró is volt az I világháború környékén, de napjainkban sehol se játszák egy prózai művét se.



Földes írta még 1935-1938 között Brodszky Miklós Szerelmes királyné c. operettje librettóját és még két Ábrahám operettet, a Júliát és a Fehér hattyút , de más szerzőknek is írt.



 


Operett, mint színpadi műfaj • 32762017-10-18 11:08:44

Igen a Sybill az jobban tetszett nekem is, de ott is kivágtak dalokat pl. Félrecsapom a kalapom. Nem értem mirét kell megnyírbálni műveket, ez folyamatos az opiban, külföldön nem szokás, az eredetei dalok mennek, esetleg 1-2 ráadással és a dalszövegek is maradnak.



Szerintem a dalszövegeket védi a szerzői jog, szóval nem is lehetne hozzányúlni.


Operett, mint színpadi műfaj • 32682017-10-18 09:15:34

Vasárnap volt szerencsém megnézni az Operettszínház Víg özvegy c. előadását, hát elég vegyes a kép. A 2. felvonás zeneileg jóval erősebb az elsőnél, az énekesek hangjával elégedett voltam, de Fischl Mónika teljesen érthetetlenül énekelt.Ami nem tetszett, az a librettó, nem ismerem az eredetit, de ez amit láttam nekem nagyon primitívnek hatott és unalmasnak, nevetni se igazán lehetett rajta, max. 2-szer, a többi poén kifejezetten fárasztó volt. Az első felvonás végén a wc-s rész közönséges volt, ha jól láttam Hommonnay önkielégített... az meglepett, hogy angol felirat ment fent, és  német egyáltalán nem volt..



Az opi honlapján ezt írják:



Ari-Nagy Barbara alkalmazta mai színpadra Viktor Léon és Leo Stein szövegét. Egyértelmű, a Béres Attila rendezte új produkció - Daróczi Sándor díszletével, Füzér Anni jelmezeivel és Bodor Johanna koreográfiájával - fiatalságával, frissességével hódít Budapesten.



Na, hát nekem ez fiatalosnak se hatott egyáltalán, inkább gagyi kategória, túl sok volt benne az uncsi fárasztó szöveg, és kevés a zene, amit szerintem alaposan megvágtak.



 



Ennél gondolom a Wolksoper előadása biztos jobb...


Operett, mint színpadi műfaj • 32502017-10-05 23:19:09

Ez a beszúrás nem múködik még nekem, de úgy nézem már a régi módszer se jó.



Búbánat te hogy csináltad? Anu jó hogy utólag is lehet szerkeszteni, javítani, amit beírtam.



https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A



 


Operett, mint színpadi műfaj • 32492017-10-05 23:18:13

Október 1-én megtartották Ábrahám Pál Hawaii rózsája c. jazzoperett premierjét a sváci Baselben, eredetileg szeptember 28n lett volna, de elhalasztották, mert még nem voltak még kész vele.... Az előadást nem operaénekesek, hanem prózai színészek énekelték. A zenekar pedig fent a forgószínpad részen volt. Íme egy kis előzetes:

https://www.youtube.com/watch?v=Sc7eYHNaY6A


Operett, mint színpadi műfaj • 32442017-09-21 14:50:57
Szóval lehet persze ezt a darabot jól is előadni, de az opis verzió nagyon giccses, régimódi volt nekem, és a tartalma uncsi. Sajnos a gyenge librettó a legtöbb operett jellemzője, de azért Grünwald ennél jobb darabokat is írt pl. Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban.... ott azért van valami tartalom.
Operett, mint színpadi műfaj • 32432017-09-21 14:48:08
Kinek mi. Én majdnem elaludtam rajta, a librettója nagyon gyenge, a dalok meg agyonjátszottak, azért párat szeretek a Marica belépőjét, az Imádom a Pesti nőket és a Ne szólj kicsimet.. még ott van a Hej cigány is. Kb. 3-4 éve láttam az opi-ban. Nekem a Cirkuszhercegnő a legkedveltebb Kálmán operettem, de most megnézem a Chicagoi hercegnőt is, majd meglátjuk....
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 23012017-09-19 14:26:22
Nem értem miért nincs fenn? Talán kérni kéne, hogy sokakat érdekel...
Operett, mint színpadi műfaj • 32372017-09-15 11:19:51
EISEMANNBÓL HANGOSFILMZENE KOMPONISTA LESZ.
Eisemann Mihályt visszük hangosfilmhez. Néhány perc még és a magyar zeneszerző hangosfilm muzsika komponistává avanzsál.
A hatalmas filmvállalat próbatermében már összeült a bizottság. Huszonnégy tagja van: rendezők, Írók, dramaturgok, zenei vezetők, producerek, karmesterek, muzsikusok, alelnökök és főelnökök, parancsnokok, vezérek, korifeusok, a film korlátlan uralkodói.
Izzik a levegő. Az egyik sarokban, a nagy kiadó cég, a Bohém Verlag hangosfilm osztályának egyik vezetője, a magyar származású Rényi István drukkol. Dehogy drukkol. Tördeli a kezét. Eisemann az övé és ő nagy üzletet lát benne.
— Alsó Herr Eisemann!
Ebbén a 'pillanatban mélységes csend borul a párnáktól hizó próbateremre. Az elnök ur szivarját kiveszi szájából. A főrendező előrelép, a vezérdirigens felnyitja a zongorát, amely e percben még hallgat.
Eisemann leül a zongorához. Reszket a keze. A forgó kis zongoraszéken féloldalt ül. mint a drukkoló diák, amikor felelésre vár.
Azután felkel és meghajtja magát. Az elnök ur szemtelenül int kezével, amelyet köszönésnek is beképzelhetsz, de annak is, hogy a prezident azt akarja közölni: Most minden szem a zongorán...
Eisemann egymásután játssza munkáit. A gyönyörű dalok feloldják a rettenetesen komor hangulatot.
Valaki a jobb sarokban tapsol.
Az elnök szigorúan néz rá.
Az egyik rendőr csendesen szól:
— Ez nem színház..,
Aztán diadalmasan- körülnéz. Látszik rajta, úgy érzi, hogy Pithagoras tételét e pillanatban találta és mondta ki.
Pedig a megjegyzés korán volt. Mert a Miss Amerika nagy tangója után az elnök is összecsapja a kezét. A két elnöki kéz egymáshoz simul, finoman, illedelmesen. Hangot nem ad. Oda kell nézni, hogy az ember „lássa" a tapsot.
A magyar komponista sorsa ezzel eldőlt. Az al- vinci huszárok belépőjét már csak ráadásra adja ...
Délután a Hessler-kávéházba megjön a hir:
A legközelebbi film: őfelsége kalapja, Újhelyi Nándor darabjából, filmre írja Nóti Károly. Zenéjét szerzi: Eisemann Mihály. Rendezi: Székely István.

Esti Kurir, 1931. március 9. A függöny mögött
Operett, mint színpadi műfaj • 32342017-09-14 09:58:29
imádja, de néha gyűlöli

A szövegbeolvasó sokszor rosszul olvassa be a szövegeket. Érdekes, hogy akkoriban elég sok helyesírási hiba volt az újságokban.
Operett, mint színpadi műfaj • 32332017-09-13 16:41:53
És egy érdekes nyilatkozat Ábrahám Páltól.... persze más komponisták is érdekelnének a témával kapcsolatban pl. Kálmán Imre, ő úgy tudom szivarozott...

Mit határozott a cigaretta-ankét?
Négy nyilatkozat — hadd álljon itt minden kommentár nélkül ...

Ábrahám Pál:

A cigaretta olyan, mint a feleség, le adja, de néha gyűlöli s mégis soha nem tud meglenni nélküle az ember. A cigaretta éppen úgy hozzam tartozik, mint a kezem, vagy az agyam s ha le kellene mondanom róla, azt hiszem ugyanúgy hiányozna, mintha az egyik karomat vágnák le. Legutóbb egy éjszaka hirtelen észrevettem, hogy kifogyott a cigarettám. Az egész lakásban, bármennyire is felforgattam mindent — egyetlen darabot sem találtam. Méltánytalanság lelt volna felkölteni házam népét, igy hát magam mentem cigarettáért. Nálam ez nem olyan egyszerű, én nem találok minden kávéházban megfelelő cigarettát, mert
— miután rengeteget szívok, igen megszoktam a nihotexest:
Másfél órai viszontagság után hazaértem s amint rágyújtottam az első cigarettára, rögtön remekül ment a munka, amely pedig dohányfüst nélkül teljesen csődöt mondott.

Csortos Gyula:
— A dohányzás problémái közül leginkább az
ártalmasság kérdését hánytorgatják. Hát hogy ártalmas-e vagy sem. azt a magam részéről nem tudom eldönteni. I)e van erre egy nagyon jó mottó, amelyet Roda-Róda. a híres bécsi író talált ki s nyert pályázatot azon a bécsi plakátversenyen, amelyen arra kellett felelnie ártul mas-e a dohányzás-? Hoda-Roda pályadíjnyertes mondata igy hangzik: ,,A nagyapám szenvedélyes dohányos volt és 84 éves korában halt meg. A kisöcsém, aki egyállalán nem dohányzóit, négyéves korában halt meg." Ez a bölcs mondás nyilvánvalóan fejezi ki, hogy a dohányzásnak semmi köze az élet egyéb erőihez, amelyek elvégzik a maguk dolgát. En magam a leggyengébb dohánynemüt szívom: a ni kotexcs Jovialest. Ezt aztán elég gyakran.

Esti Kurir, 1934. december 9.
Operett, mint színpadi műfaj • 32322017-09-13 16:07:16
És még egy érdekes cikk Ábrahám Pál első próbálkozásairól a könnyűzene fel. (Mint tudjuk komolyzenésznek készült)

ABRAHáM PÁL karrierjéről ezerféle verzió kering. Most végre összeállítottuk pályafutását és megdönthetetlen adatokkal jelenthetjük:
Ábrahám Pál első könnyű zeneszámát a Kamara-m ozgóban adták elő egy szkecs előadása 'során. Az Ábrahám-daloknak Kcllér Dezső szövegével itt már szép sikere volt. Gábor Dezsőnek, a
Magyar Színház akkori és a Vígszínház mostani titkárának ajánlására ekkor a Magyar Színházhoz került, ahol a Csókról csókra cimü operettet korrepetálta a szereplőkkel. Ezután ugyancsak Kellér Dezső kitűnő szövegeire a Jardinban énekelték néhány dalát, majd a Kis Komédában szintén Kellér szöveggel bemutatták egy operettjét. Faludi Sándor akkor felszólította a Zenebona cimü operett betétjeinek komponálására. Egyben arra kérte, hogy angol jazz-karmester mintára pálca nélkül, fehér kesztyűben dirigáljon. A Zenebonával Ábrahámnak nagy sikere volt, még nagyobb Az utolsó Verebély-lány-nyal, innen a Fővárosi Opercttszínház színpadáról ugrott át az ország határain külföldre, ahol r-a nála kevés népszerűbb komponista van.

Esti Kurir, 1932. január 10. A Függöny mögött
Operett, mint színpadi műfaj • 32312017-09-13 15:38:36
ÁBRAHÁM PÁL, a példátlanul rövid idő alatt világhírűvé lett magyar komponista, aki a budapesti Zeneakadémiáról indult és a KIs Komédián át jutott a nagy színházak orchesterébe, e pillanatban ül be a Király Színház elkerített orchesterébe, amelynek muzsikusai már készülődnek a Havai rózsája házi föpróbájára.
Abrahám, mielőtt fölemelné pálcáját, hogy belekezdjen a nyitányba, bemutatja a nézőtéren öszszegyülekezett benfentes publikumnak a zenekar amerikai vendégeit, akiket ö hozott magával Berlinből és akik a különösebbnél különösebb hangszerek ördögi mesterei. Abrahám Pál még Berlinben szerveZte ezt a kis amerikai truppot. A hét amerikai fiatalember a berlini Havai rózsája zenekarában olyan sikerrel szerepelt, hogy Ábrahám Pál, most, hogy Budapesten a Király Színházban szÍnrekerül a Havai rózsája, magával hozta az amerikai zenészeket. Az amerikaiak olyan hangszereket hoztak magukkal, amiknek Budapesten még nevük sincs. Itt még sohasem látták és hallották azokat Ezeken a hangszereken olyan mutatványokat végeznek, amilyenek még sohasem gyönyörködtettek pesti füleket — Ezek az én kabaláim — mutatta be Abrahám tegnap a zenekari próba közönségének az amerikai muzsikosokat
Esti Kurir, 1932. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

Igazából milyen hangszerek lehettek ezek? Hawaii gitár talán, bendzsó... ekkor még ezeket nem ismerték nálunk?
Operett, mint színpadi műfaj • 32282017-08-30 09:57:03
Eisemann Mihályt úgy nézem most tették fel a listára, mert az Én és a kisöcsém előadást egyáltalán nem írja, és a nemzetisége sincs még a neve mellett....
Operett, mint színpadi műfaj • 32272017-08-30 09:53:57
Suppe
7 előadás 2 produkció 2 városban
Nico Dostal
0
Robert Stolz
0
30 előadás 3 produkció 3 városban
Charles Lecocq
Festival d'Opérettes de Lamalou les Bains La fille de Madame Angot
1 előadást látok aug 20-án
Operett, mint színpadi műfaj • 32262017-08-30 09:32:09
Ábrahám Pál
55 előadás 8 produkció 8 vársoban (Ebben nincs benne a Győri Bál a Savoyban, a miskolci Viktória pedig csak febr. 28-ig, pedig májusban is ment)
Huszka Jenő
22 előadás 2 produkció 2 városban (Budapest és Sapaev, csak érdekességből)
Jacobi Viktór
11 előadás Budapeten
Szirami Albert
10 előadás Budapesten (persze nyilván több, de azok kis helyek voltak)
Eisemann Mihály
29 előadás Pécsett
Zerkovitz Béla
0 előadás

Ralph Benatzky
154 előadás 14 produkció 13 városban
Oscar Strauss
20 előadás 3 produkció 3 városaban
Carl Zeller
45 előadás 6 produkció 6 városban
Millöcker
15 előadás 2 produkció 2 városban
Artur Sullivan
97 előadás 20 produkció 18 városban
Leo Fall
17 előadás 3 produkció 3 városban
Paul Linke
18 előadás 2 produkció 2 előadás (Frau Luna)
Hervé
20 előadás 4 produkció 4 városban
Eduard Künneke
17 előadás 3 produkció 3 városban
Operett, mint színpadi műfaj • 32252017-08-30 09:09:38
2016. szept. 1-2017. aug. 30. (mai nap)
Johann Strauss
557 előadás 107 produkció 82 városban
Offenbach
392 előadás 71 produkció 61 városban
Lehár Ferenc
315 előadás 59 produkció 52 városban
Emmerich Kalman
329 előadás 70 produkció 48 városban

Tehát tévedtem, mert Kálmán Imre megelőzte Lehárt a legutóbbi évadban
Operett, mint színpadi műfaj • 32232017-08-30 08:50:16
Legelől a Denevér marad.
Kálmán kicsit hátra fog csúszni a következő évadokban, ha nem is helyezésileg, de előadások számát tekintve, Staruss, Offenbach, Lehár, Kálmán mard a sorrend, de majd megnézem egyenként.
Erkel Színház • 81282017-08-29 22:31:25
A listából érdekes módon kimaradt Bartók Béla és Dohnányi Ernő, pedig 1-1 operájuk a Kékszakállú herceg vára és a Tenor volt műsoron, előbbi külföldön is sok helyen
2011/12-2015/16 közötti időszakot összesítették, de talán jelezni kéne, hogy e két fontos zeneszerző miért nem szerepel a magyar listán. Bartók különben 4. helyen lenne kb., Dohnányi pedig kb. 20.
Erkel Színház • 81272017-08-29 22:30:55
A listából érdekes módon kimaradt Bartók Béla és Dohnányi Ernő, pedig 1-1 operájuk a Kékszakállú herceg vára és a Tenor volt műsoron, előbbi külföldön is sok helyen
2011/12-2015/16 közötti időszakot összesítették, de talán jelezni kéne, hogy e két fontos zeneszerző miért nem szerepel a magyar listán. Bartók különben 4. helyen lenne kb., Dohnányi pedig kb. 20.
Operett, mint színpadi műfaj • 32212017-08-29 21:52:31
Igazam volt, ez a lista több év összesítése:
Composers ranked by the number of performances of their operas over the five seasons 2011/12 to 2015/16

Operett, mint színpadi műfaj • 32202017-08-29 14:29:06
Ez a vége a listának:
szerintem ez több év összesítése

1518= 51 hu (#51) Eotvos (#7) [*] Lady Sarashina 5 (1)
1689= 52 hu (#52) Ivan (#1) [f] Ez tortent Becsben 4 (2)
1689= 53 hu (#53) Selmeczi (#1) [*] Byzantium 4 (2)
1689= 54 hu (#54) Jarno (#1) Die Forsterchristl 4 (1)
1689= 55 hu (#55) Gryllus (#1) [*] Blaubarts 4 (1)
1689= 56 hu (#56) Selmeczi (#2) [*] I spiritisti 4 (1)
1893= 57 hu (#57) Eotvos (#8) [*] Angels in America 3 (2)
1893= 58 hu (#58) Vajda (#3) [*] Mario si vrajitorul 3 (2)
1893= 59 hu (#59) Lehar (#12) Das Furstenkind 3 (1)
2117= 60 hu (#60) Kerek (#1) [*] Parody 2 (2)
2117= 61 hu (#61) Lehar (#13) Die Juxheirat 2 (1)
2117= 62 hu (#62) Lehar (#14) Wo die Lerche singt 2 (1)
2384= 63 hu (#63) Erkel (#3) Dozsa Gyorgy 1 (1)
2384= 64 hu (#64) Harsanyi (#1) L'histoire du petit tailleur [c] 1 (1)
2384= 65 hu (#65) Huszka (#4) Gul Baba 1 (1)
2384= 66 hu (#66) Balassa (#1) [*] Cataclysm 1 (1)
2384= 67 hu (#67) Eotvos (#9) [*] Harakiri 1 (1)
2384= 68 hu (#68) Eotvos (#10) [*] Radames 1 (1)
2384= 69 hu (#69) Orban (#1) [*] Buvolet 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works
Operett, mint színpadi műfaj • 32192017-08-29 14:24:35
Nincs mit, és még egy lista, ez is érdekes, a legtöbbet játszott művek magyar szerzőtől a világon:

19 1 hu (#1) Lehar (#1) Die lustige Witwe 1202 (223)
22 2 hu (#2) Kalman,E (#1) Die Csardasfurstin 1007 (177)
39 3 hu (#3) Kalman,E (#2) Grafin Mariza 535 (90)
80 4 hu (#4) Lehar (#2) Das Land des Lachelns 256 (46)
107 5 hu (#5) Lehar (#3) Der Graf von Luxemburg 195 (24)
108= 6 hu (#6) Abraham (#1) Ball im Savoy 194 (33)
134= 7 hu (#7) Huszka (#1) Lili barono 140 (13)
144 8 hu (#8) Kacsoh (#1) Janos Vitez 131 (12)
148= 9 hu (#9) Lehar (#4) Der Zarewitsch 126 (26)
158= 10 hu (#10) Szirmai (#1) Magnas Miska 115 (9)
165 11 hu (#11) Abraham (#2) Viktoria und ihr Husar 106 (9)
197= 12 hu (#12) Lehar (#5) Zigeunerliebe 79 (9)
199= 13 hu (#13) Ranki (#1) Pomade kiraly uj ruhaja 78 (5)
213 14 hu (#14) Kalman,E (#3) Die Zirkusprinzessin 71 (15)
233= 15 hu (#15) Kalman,E (#4) The Bayadere 61 (15)
254= 16 hu (#16) Ligeti (#1) Le grand macabre 54 (8)
281= 17 hu (#17) Erkel (#1) Hunyadi Laszlo 47 (5)
298= 18 hu (#18) Kalman,E (#5) Die Herzogin von Chicago 44 (10)
315= 19 hu (#19) Lehar (#6) Giuditta 41 (6)
315= 20 hu (#20) Kodaly (#1) Hary Janos 41 (5)
329= 21 hu (#21) Erkel (#2) Bank ban 38 (8)
329= 22 hu (#22) Javori (#1) Wedding Dance 38 (5)
329= 23 hu (#23) Zerkovitz (#1) The Kissing Lady 38 (3)
346= 24 hu (#24) Kalman,E (#6) Das Veilchen vom Montmartre 36 (8)
368= 25 hu (#25) Huszka (#2) Bob herceg 33 (2)
393= 26 hu (#26) Huszka (#3) Maria fohadnagy 30 (4)
437= 27 hu (#27) Abraham (#3) Die Blume von Hawaii 26 (4)
454= 28 hu (#28) Lehar (#7) Paganini 25 (6)
560= 29 hu (#29) Goldmark (#1) Die Konigin von Saba 19 (3)
560= 30 hu (#30) Lehar (#8) Eva 19 (1)
581= 31 hu (#31) Jacobi (#1) Sybill 18 (1)
644= 32 hu (#32) Vajda (#1) [*] Don Cristobal 16 (3)
644= 33 hu (#33) Vajda (#2) [*] Don Perlimplin 16 (3)
703= 34 hu (#34) Eotvos (#1) [*] Der goldene Drache 14 (4)
703= 35 hu (#35) Hubay (#1) Anna Karenina 14 (2)
703= 36 hu (#36) Lehar (#9) Friederike 14 (2)
703= 37 hu (#37) Abraham (#4) Roxy und ihr Wunderteam 14 (1)
741= 38 hu (#38) Lehar (#10) Frasquita 13 (1)
797= 39 hu (#39) Eotvos (#2) [*] Tri Sestri 12 (2)
797= 40 hu (#40) Lehar (#11) Schon ist die Welt 12 (1)
906= 41 hu (#41) Szokolay (#1) Vernasz 10 (2)
906= 42 hu (#42) Eotvos (#3) [*] Paradise Reloaded 10 (2)
1193= 43 hu (#43) Kalman,E (#7) Arizona Lady 7 (3)
1193= 44 hu (#44) Goldmark (#2) Gotz von Berlichingen 7 (2)
1326= 45 hu (#45) Eotvos (#4) [*] Love and Other Demons 6 (2)
1326= 46 hu (#46) Taller (#1) [*][f] Leander es Lenszirom 6 (1)
1326= 47 hu (#47) Ligeti (#2) Aventures, nouvelles aventures 6 (1)
1326= 48 hu (#48) Liszt (#1) Don Sanche 6 (1)
1518= 49 hu (#49) Eotvos (#5) [*] Senza sangue 5 (3)
1518= 50 hu (#50) Eotvos (#6) [*] Le Balcon 5 (2)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Work ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all works

Operas: 50 (Productions: 823, Performances: 5036)
[*] : Works by living composers (9)
[f] : Works by female composers (1)
Operett, mint színpadi műfaj • 32172017-08-29 12:41:43
2015/16-os év adatai
Operett, mint színpadi műfaj • 32162017-08-29 12:40:56
2 1 at (#1) Mozart 11876 (2480)
8 2 at (#2) Strauss,J 2934 (526)
34 3 at (#3) Benatzky 516 (69)
43 4 at (#4) Berg 306 (64)
49 5 at (#5) Millocker 272 (37)
54 6 at (#6) Haydn 213 (78)
58 7 at (#7) Zeller,C 195 (27)
61 8 at (#8) Zemlinsky 175 (32)
66 9 at (#9) Schubert 161 (53)
82 10 at (#10) Schoenberg,A 116 (27)
86 11 at (#11) Straus 108 (19)
87 12 at (#12) Ullmann 107 (39)
108 13 at (#13) Naske [*][f] 84 (7)
112 14 at (#14) Mitterer [*] 78 (12)
119= 15 at (#15) Krenek 70 (11)
137= 16 at (#16) Suppe 56 (11)
137= 17 at (#17) Schreker 56 (10)
146= 18 at (#18) Toch 50 (8)
168= 19 at (#19) Dostal 44 (5)
216= 20 at (#20) Gassmann 32 (6)
244= 21 at (#21) Haas,Georg [*] 27 (10)
293 22 at (#22) Gruber [*] 22 (7)
308 23 at (#23) Lang,B [*] 20 (6)
326= 24 at (#24) Neuwirth [*][f] 18 (6)
326= 25 at (#25) Raymond 18 (5)
342= 26 at (#26) Binder 17 (3)
357= 27 at (#27) Kolonovits [*] 16 (5)
357= 28 at (#28) Baumgartner [*] 16 (4)
357= 29 at (#29) Stolz 16 (3)
371= 30 at (#30) Cerha [*] 15 (3)

Itt pedig az osztrák lista számos operettszerzővel.
Operett, mint színpadi műfaj • 32152017-08-29 12:35:08
A nemzetközi operdata alapján a legtöbbet játszott magyar zeneszerzők a világon:
a magyar színházak közül csak Opera, Operettszínház, Erkel, Müpa, Miskolci Nemzeti, Pécsi Nemzeti, Debreceni Csokonai, Szegedi Nemzeti és pár szabadtéri fesztivál, mint a Miskolci Operafesztivál, Budapesti Tavaszi Fesztivál és Szegedi Szabadtéri Fesztivál

13 1 hu (#1) Lehar 1989 (348)
14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318)
39 3 hu (#3) Abraham 340 (47)
57 4 hu (#4) Huszka 204 (20)
75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12)
83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9)
104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14)
112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5)
127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20)
130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9)
180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5)
188= 12 hu (#12) Javori 38 (5)
188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3)
200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8)
251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5)
326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1)
390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2)
493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2)
580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3)
695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1)
695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1)
842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2)
842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1)
842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1)
1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2)
1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1)
1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1)
1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1)
┃ ┃ ┃ ┃ ┃ ┗ Number of performance runs ("productions")
┃ ┃ ┃ ┗ Composer ┗ Number of performances
┃ ┃ ┗ National ranking
┃ ┗ Ranking in this filtered list
┗ Global ranking across all composers
Erkel Színház • 81192017-08-28 22:05:20
3 1 hu (#1) Lehar 1989 (348)
14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318)
39 3 hu (#3) Abraham 340 (47)
57 4 hu (#4) Huszka 204 (20)
75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12)
83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9)
104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14)
112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5)
127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20)
130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9)

180= 11 hu (#11) Kodaly 41 (5)
188= 12 hu (#12) Javori 38 (5)
188= 13 hu (#13) Zerkovitz 38 (3)
200= 14 hu (#14) Vajda [*] 35 (8)
251= 15 hu (#15) Goldmark 26 (5)
326= 16 hu (#16) Jacobi 18 (1)
390= 17 hu (#17) Hubay 14 (2)
493= 18 hu (#18) Szokolay 10 (2)
580= 19 hu (#19) Selmeczi [*] 8 (3)
695= 20 hu (#20) Taller [*][f] 6 (1)

695= 21 hu (#21) Liszt 6 (1)
842= 22 hu (#22) Ivan [f] 4 (2)
842= 23 hu (#23) Jarno 4 (1)
842= 24 hu (#24) Gryllus [*] 4 (1)
1042= 25 hu (#25) Kerek [*] 2 (2)
1167= 26 hu (#26) Harsanyi 1 (1)
1167= 27 hu (#27) Balassa [*] 1 (1)
1167= 28 hu (#28) Orban [*] 1 (1)

Itt pedig a teljes magyar lista, aki műsoron volt ez évben...
Erkel Színház • 81182017-08-28 22:02:27
Előbb kifelejtettem, természetesen az Fővárosi Operettszínház is benne van a magyar listában....
Erkel Színház • 81172017-08-28 21:56:24
És itt pedig a magyar szerzők, opera és operett, de hát utóbbi nálunk a nyerő .... az első 6 helyen....
3 1 hu (#1) Lehar 1989 (348)
14 2 hu (#2) Kalman,E 1761 (318)
39 3 hu (#3) Abraham 340 (47)
57 4 hu (#4) Huszka 204 (20)

75 5 hu (#5) Kacsoh 131 (12)
83 6 hu (#6) Szirmai 115 (9)
104= 7 hu (#7) Erkel 86 (14)
112= 8 hu (#8) Ranki 78 (5)

127= 9 hu (#9) Eotvos [*] 62 (20)
130= 10 hu (#10) Ligeti 60 (9)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Belvárosi Főplébániatemplom

"Belvárosi orgonakoncertek"

17:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Berecz Mihály (zongora)
Central European String Quartet:
Miranda Liu, Soós Máté (hegedű), Nagao Haruka (brácsa), Szabó Judit (gordonka)

"Hangulatkoncert"
BACH: c-moll szonáta, BWV 1017
CSAJKOVSZKIJ: Meditáció, Op.42
HAYDN: C-dúr („Madár”) vonósnégyes, Op.33/3

18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

A Zeneakadémia Népzene Tanszékének tanárai és hallgatói
"Találkozások Liszt Ferenccel"
Liszt Ferenc és a cimbalom

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

"Házimuzsika a Zeneakadémián"
Mező Péter tanítványai

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet

Classicus Kvartett, Brassói-Jőrös Andrea (ének)
"Kodály és kortársai III."
KODÁLY: II. vonósnégyes
DEBUSSY: vonósnégyes
SCHÖNBERG: II. vonósnégyes

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Borbély Mihály (klarinét, szaxofon)
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
"Kodály-parafrázisok"

19:00 : Budapest
Erkel Színház

CSAJKOVSZKIJ: A diótörő

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Frankl Péter (zongora) Ács Ákos (klarinét), Szőke Zoltán (kürt) Kelemen Kvartett: Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DOHNÁNYI: 1. (c-moll) zongoraötös, Op.1
DOHNÁNYI: esz-moll zongoraötös, Op.26
DOHNÁNYI: C-dúr szextett, Op.37

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Lenneke Ruiten, Hélène Walter, Christopher Ainslie, Helena Rasker, Paul Schweinester, Valerio Contaldo, James Platt, York Felix Speer (ének)
Les Musiciens du Louvre
Vezényel: Marc Minkowski
J.S. BACH: Karácsonyi oratórium, BWV 248 - 1., 2., 4., 6. kantáta
A mai nap
született:
1870 • Leopold Godowsky, zongorista († 1938)
1943 • Gösta Winbergh, énekes († 2002)
elhunyt:
1976 • Lily Pons, énekes (sz. 1904)