vissza a cimoldalra
2018-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4098)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61317)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11292)
A csapos közbeszól (95)

Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2623)
Élő közvetítések (7521)
Kurtág György Szeretete (53)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1159)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (784)
Operett, mint színpadi műfaj (3764)
Kimernya? (2839)
Franz Schmidt (3225)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1530)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2995)
Balett-, és Táncművészet (5577)
Opernglas, avagy operai távcső... (20163)
Nagy koncertek emlékezete (35)
A nap képe (2107)
Lisztről emelkedetten (932)
Pantheon (2280)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Nagy Katalin
Leírás:
Honlap:
   


Nagy Katalin (182 hozzászólás)
 
Kimernya? • 28102018-11-15 12:28:12

Kedves daunerni! Nem indul a zene. Az én készülékemben van a hiba?


Opernglas, avagy operai távcső... • 201542018-11-02 21:33:06

A múlt héten operaelőadáson jártam a dél-olaszországi Puglia tartomány székhelyén, Bariban lévő Petruzzelli Színházban. Miután Budapestről Bariba közvetlen fapados repülőjárat közlekedik, Dél-Olaszország sincs térben, időben messzebb, mint Európa nyugati fele. A páratlan építészeti emlékek és az általában csalódást nem okozó mediterrán konyha mellett újabb érv a momus operarajongó olvasói számára, hogy ezt a várost is vegyék be úti céljaik közé. https://www.fondazionepetruzzelli.com



Rossini Tancredi c. operája a rendező, Pier Luigi Pizzi 1999-ben a ROF-ra készült görögös díszleteivel, jelmezeivel került színre. A Teatro Petruzzelli zenekarát és kórusát José Miguel PÉREZ-SIERRA vezényelte.



Szereplők:



Tancredi - Cecilia Molinari, Amenaide - Valentica Farcas, Argirio - Michele Angelini, Orbazzano -Pietro Spagnoli, Isaura - Alessia Nadin, Roggiero - Nozomi Kato.



Michele Angelinit szerettem volna élőben hallani. Nem okozott csalódást.


Kimernya? • 27742018-10-23 14:20:26

Caro Marco,



arra nem gondol, hogy nyelvőri hevülettel átitatott esszéjével mások rejtvényfejtő örömét elronthatja? Egyetlen napot nem tudott volna várni az egyébként értékes beírásával?


Kimernya? • 27622018-10-05 09:49:53

Kedves Daunerni! Nekem bizony nagy sikerélmény volt a Falstaff felismerése. Sőt, néha igen ismert művek beazonosítása is feladatot jelent ("Igen, igen, persze ismerem, de mi is lehet ez?"). Bevallom, nem is szoktam nyomozni olyan művek után, amelyek első hallgatásra nem tetszenek. Köszönöm, hogy gondol az "örömrejtvényfejtőkre" is.


Momus-játék • 55362018-10-03 12:44:56

Csatlakozom.


Momus-játék • 55222018-10-01 12:51:18

Szeretnék rövid védőbeszédet tartani. Az én válaszom Rossini Maometto II operája alapján II. Mehmed volt. Természetesen nem vitatom a feltüntetett megoldás helyességét. Érvelésem abból a talán senki által nem vitatott tényből indul ki, hogy egy színpadi mű "nagyon ismertsége" nem olyan objektív ismérv, aminél a színházi környezet, tágabb értelemben a kultúra földrajzi-történeti háttere ne bírna jelentőséggel. Közép-Kelet-Európában A bahcsiszeráji szökőkút ismert balett. Olaszországban a címről a művelteknek is legfeljebb Puskin műve jut eszébe. Méltán, hisz a balettet kétszer adták elő összesen. 1966-ban a Kirov Színház vendégszerepelt vele a veronai Arénában, utána 2009-ben került színre egy kisvárosi, mondjuk ki bátran, névtelen nyári fesztivál keretében a baskíriai Nurejev Színház előadásában. Ellenben Rossini operája (Maometto II, ill. Le siège de Corinthe változatában) időről időre színre kerül mind a nagyobb színházakban (Fenice, Roma, pesarói Rossini Fesztivál), mind külföldön, az olaszok számára ismert színházakban.


Kimernya? • 27362018-09-10 12:40:44

Nekem nem indul el a zene.


Pantheon • 22552018-09-06 22:17:13

Claudio Scimone (Padova, 1934. december 23 - Padova, 2018. szeptember 6)


Sass Sylvia • 4602018-06-07 18:37:28

A héten zenés irodalmi délutánt szerveztek Bresciában, a város legnagyobb parkjában lévő, szépen felújított kávéházban. Kedves fiatal újságíró konferált, tehetséges fiatal színész szavalt, fiatal bariton néhány ismert áriát adott elő zongorakísérettel. A városi lap beharangozójában olvastam, hogy a fellépő operaénekes, Riccardo Certi, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét kapta 2013-ban. Az internetes keresés alapján annyit sikerült megtudnom róla, hogy Bartók Kékszakállújában lépett fel. A műsor után szóba elegyedtem a fiatalemberrel, mert nagyon kíváncsi voltam, miért és hogyan tanulta meg a darabot magyarul. Azonnal közölte, hogy egyáltalán nem tud magyarul, se rokona, se boldog őse nincs hazánkban, viszont SYLVIA SASS (hibátlan magyarsággal „sasként” kiejtve)… Lelkesen, óriási tűzzel magyarázta, hogy mindent Sass művésznőnek köszönhet, aki 3 hónapig éjt-nappallá téve tanította őt és az amerikai szopránt. Betanította a darabot hangról hangra, szótagonként tanította és számonkérte a helyes, érthető kiejtést is. Csillogó szemmel (és természetesen óriási gesztusokkal) ecsetelte, hogy Sass Sylvia mindenféle sztárallűrök nélkül, művészi alázattal, csak a zenére, a műre koncentrálva tanított, azóta is hálás neki ezért.  


Momus-játék • 54742018-05-16 13:19:34

Az általam fellelt forrásból az olvasható ki, hogy a Burián olaszul énekelt. Ugye nem sértem meg Zétát, ha rákérdezek, mire alapozza ellenkező véleményét?



Szabó Ferenc János KAREL BURIAN ÉS MAGYARORSZÁG c. cikkében idéz a korabeli újságból (Gergely István „Trisztán és Izolda” Budapesti Napló VI/329  (1901. november 29.) 1-4. 3.) „… ilyen a világ mifelénk. A cseh tenorista olaszul zeng, olasz primadonnánk magyarul, ….”


Kimernya? • 26862018-05-15 18:24:05

Lenyűgöző. Ha én osztanám a pontokat, nyomban adnék Önnek egyet ezért az adalékért.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65812018-05-15 18:18:30

Igaza van, szinte kizárólagosságot írt. Én is igyekszem pontos lenni. Olaszországban az operák jelenleg eredeti nyelven mennek. Még nem találkoztam kivétellel, de távolról sem állítom, hogy az egész ország minden játszóhelyét figyelemmel követem.



Ahhoz a gondolathoz, hogy az anyanyelven hallható opera jobban vonzaná a közönséget ill. megszeretteti a műfajt. Ellenkező bizonyítással élnék. Ha ez így önmagában elég lenne, akkor Olaszországban a fiatalok fürtökben lógnának az operaelőadások nagy, sőt, talán túlnyomó részén. Ehhez még azt is hozzá lehet tenni, hogy számukra a népszerű operairodalom jelentékeny szelete a napi kultúra része, mutatis mutandis "népdal". Ennek ellenére itt is a közönség elöregedéséről panaszkodnak. Én magam is azt tapasztalom szerény vidéki színházunkban, hogy a fiatalok csak szórványosan tűnnek fel az előadásokon.



Az érthetőséghez. Amíg én állítom, hogy a barokk ill. bel canto operáknál (sok esetben Verdinél is) sokszor a szöveg nyelvileg igen bonyolult, kiváló kiejtés ellenére is nehezen követhető, hallás alapján nemigen értelmezhető részleteiben, joggal felvetheti, hogy nem vagyok anyanyelvű, nem itt jártam iskolába... stb. Kérdésemre kifejezetten humán műveltségű olaszok állították, hogy ez a költői nyelvezet eleve nehéz, igen távol áll a mai beszélt köznyelvtől, de nem egyszer azért is, mert a librettisták koránt sem voltak mind jó költők, a librettók nem feltétlenül az irodalom gyöngyszemei.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65742018-05-14 12:44:09

Az eredeti nyelvű operajátszás lehet, hogy divat, de az biztos, hogy nemcsak a felkapaszkodni kívánó országok operáit érinti. Úgy tapasztalom, hogy Olaszországban is ez a helyzet. Ha Wagnert játszanak vagy a Die Zauberflöte megy (így szerepel a címlapon, legfeljebb alatta írják ki zárójelben "Il flauto magico"), németül énekelnek, pedig az olaszok általában nem rajonganak a német nyelvért. Tisztelet a kivételnek, bele is törik a nyelvük, de szükségesnek tartják és csinálják. 



Annak, hogy a XIX. században kialakult a nemzeti nyelvű operajátszás, szerintem inkább általános történeti, kultúrtörténeti okai vannak. Szívesen olvasnám erről hozzáértők (szellemtörténész, zenetörténész...) véleményét.



Saját operarajongásom pontosan ellentétes az Ön tapasztalaival. Életkoromnál fogva első operaélményeim még magyar nyelvűek voltak. Szép kiállítású, hagyományos előadásokat láttam, de ettől egyáltalán nem lettem a műfaj híve, sőt, nem is gondoltam, hogy valaha meg fog ragadni. A felfedezés jóval később született, mondhatni véletlenül és ráadásul német nyelvű opera (a Szöktetés) kapcsán. Ellenben az olasszal, németül igen gyengén tudok. A nyelv egyáltalán nem könnyítette meg még a közeledést sem, pláne a megismerést, és mégis a műfaj rabja lettem. 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65702018-05-13 22:24:01

Már nem új és nem is kivételes jelenség, hogy operarajongók más országba is mennek, sőt járnak operát hallgatni. Szerintem szívesebben teszik ezt, ha eredeti nyelven adják a darabokat. Én például nagyon örültem annak, hogy egyszer Prágában láthattam a Don Giovannit, nem csehül. Szintén Prágában láttam az Eladott menyasszonyt, természetesen csehül. Bár egyáltalán nem beszélem a nyelvet, ez nem zavart a műélvezetben.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 607752018-04-24 22:15:52

Kedves shiva! Nem vagyok benne biztos, hogy jól értem. A MÁO amerikai előadásaira jóval olcsóbban lehet jegyeket venni, mint általában, ugyanabban a New York-i színházban lévő egyéb előadásokra?


Momus-játék • 54702018-04-24 19:19:32

Úgy gondolom, hogy több értelmezés lehetséges. 1. Utolsóként megszólal a címlapon szereplők közül sorrendben (ezt választottam én). 2. A zárókórus előtt utolsóként énekel (zéta erre gondolt?). 3. A színpadon látható szereplők közül utolsó, akik között álruhások vannak, de amennyiben a kérdés mögött ravaszságot sejtünk (ami nem ritka ebben a játékban), akkor tekinthetjük ezeket az alakokat önálló szereplőknek (ha jól értem, erre gondolt Kadocsa Géza).


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24932018-04-20 18:29:53

Köszönöm. Tartottam ettől a választól. Majd igyekszem résen lenni...


Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 24892018-04-20 14:49:23

Tisztelt a Szegedi Nemzeti Színházat ismerő fórumtársak! Lehet, hogy naiv kérdéssel fordulok a plénumhoz. Nézzék el nekem a tudatlanságomat, de még sajnos soha nem jártam színházban Szegeden. Ebben a szezonban  már nem tudom megoldani, hogy eljussak az Ernani előadására, pedig szívesen megnézném. Van esélye annak, hogy ősztől valamikor még színre kerül? Ha igen, mennyivel előre lehet az időpontot tudni?


Momus-játék • 54672018-04-20 11:16:06

Ítészünk legalább annyira nagylelkű, mint amilyen jó humorú. Köszönöm.


Momus-játék • 54642018-04-19 14:02:26

Az, hogy a kérdező egészen pontosan mit gondol akkor, amikor felteszi a kérdést, igazság szerint kevéssé releváns, hiszen a válaszadó nem a gondolatot olvassa, hanem a leírt kérdést. Jelen esetben a kérdésben nem szerepelt a Wagner-kánon, még utalás szintjén sem. Secundum logicam a leírt kérdésnek megfelelő válasz, helyes válasz.


Momus-játék • 54622018-04-18 20:46:53

A Rienzit mikor énekelte? Nem találtam rá adatot, hogy bármikor is énekelte volna, ezért jónak kellene elfogadni, vagy valahol hibás a gondolatmenetem?


Olvasói levelek • 112592018-04-11 14:26:03

Olaszországban is, ami csak látszólag nem olyan fontos Magyarország, Csehország vagy Szlovákia szempontjából.


Momus-játék • 54482018-03-30 12:32:18

Daniel Barenboim (izraeli zongoraművész)  ötéves korában kezdett zongorázni tanulni, előbb édesanyjától, majd édesapjától. Első nyilvános fellépése hétéves korában, 1950augusztusában volt, Buenos Airesben. A család 1952-ben Izraelbe költözött. 1954-ben Salzburgban beíratták Igor Markevitch karmester-iskolájába. Azon a nyáron – tizenkét évesen – már Wilhelm Furtwänglerrel is játszott.



a wikipédiából


Kimernya? • 26702018-03-27 12:54:44

Igen, most már tökéletes. Köszönöm szépen.


Kimernya? • 26682018-03-27 12:31:18

Kedves dauerni! Nem indul a zene. Két keresővel is megpróbáltam, mindhiába. 


Momus-játék • 54412018-03-26 21:16:05

  • Alpár Ágnes: Oláh Gusztáv /1901-1956/ tervezései-rendezései (Színháztörténeti füzetek 58., Budapest, 1957) füzetében  1949. évben 


  • 302.  Gounod, Charles: FAUST ..... 4 fv. Szöveg Goethe után: Rend.: Oláh Gusztáv.

    Állatkerti Szabadtéri Szinpad VI. 18.




Momus-játék • 54392018-03-16 12:56:33

Csatlakozom. A forrás Keresztúry Dezső tanulmánya a kapcsos könyvről. http://www.bibl.u-szeged.hu/oszikek/tanulmanyok/keresztury77.html


Momus-játék • 54242018-02-28 13:07:33

Alfred Einstein és Albert Einstein nem voltak testvérek, legalábbis a wikipedia német és angol nyelvű szócikkei ezt határozottan leszögezik. Arról sincs teljes egyetértés, hogy egyáltalán hetediziglen rokonok lettek volna.


Kimernya? • 26572018-02-16 13:12:31

Nem indul a rejtvényzene. A hiba az én készülékemben van?


Momus-játék • 54122018-02-08 21:22:53

Hivatlan prókátorként szólok bele. Az lehet, hogy a szerzőséget a mai irodalomtudomány vitatja, de a mű vitathatatlanul vers (idestova 800 éve elég ismert is).


Momus-játék • 53922018-01-22 12:10:33

 



És egy harmadik: 



Lorenz, Karl Adolf 




  • Op.12 - Piano Trio az E-flat major-ban (Berlin: Wilhelm Müller, 1871 körül).


Momus-játék • 53822018-01-08 14:55:22

Én is a Don Carlos mellett (és egy pontért) szállnék síkra.


Milyen zenét hallgatsz most? • 249892017-11-30 15:29:43

A nyelvművelésnek Olaszországban is volt szigorúan előíró korszaka a fasizmus éveiben (az ún. purismo). Az ideológiai vetületen túl sem bizonyult sikeresnek. Privát keretek között szívesen elmélkednék ennek okairól, a fórumtársakat viszont nem terhelném vele. 


Milyen zenét hallgatsz most? • 249862017-11-29 20:28:32

Köszönöm a szakértő titulust, de semmilyen jogalapom sincs arra, hogy elfogadjam. Évekkel ezelőtt sok időt töltöttem már el ezzel a kérdéssel, de nem találtam megnyugtató választ. Őszintén szólva most már nem hiszem, hogy lenne ilyen. Bármilyen olasz nyelvészeti munkát fogtam kezembe bármilyen eldöntendő kérdésben, mindig valahogy ekként érvelnek: már az első nyelvemlékektől kimutatható A és B változat is, felsorolják az irodalmi példákat, majd megállapítják, hogy talán többséginek tekinthető A, de B használata ellen sem lehet kifogást emelni.



A nemzeti karakternek ez a megengedő, sőt kivételt nem ismerő strict előírást elfogadni elvből nem akaró hozzáállás meg is felel, vagy nem?


Milyen zenét hallgatsz most? • 249842017-11-29 14:40:44

Úgy olvastam, hogy Donizetti mindig elismerően nyilatkozott Bellini zenéjéről, míg Bellini előszeretettel ócsárolta Donizettit.


Momus-játék • 53562017-11-15 12:38:50

Vivaldi Juditha triumphans oratóriumáért nem jár pont? Vivaldi elég ismert szerző, vagy esetleg túl ismert oratórium lenne?


Pitti Katalin • 7632017-11-10 13:38:02

A teljességhez az is hozzátartozik, hogy viszont villámgyorsan el is távolodott tőle, amit a "fascio" a kezdeti szocialista indíttatásától más irányt vett. A mozgalmat erőteljesen kritizálta már a Marcia su Roma (1922) előtt és az 1931-es híressé vált pofon után (amit azért kapott nem vezényelte el a fasiszta himnuszt, a Giovinezzat) elhagyta Olaszországot és csak a II. világháború után tért vissza.  


Momus-játék • 53532017-11-06 14:11:27

Attól függ a város melyik pontját nézzük. A pesti oldalon már január második felében.


Momus-játék • 53492017-11-06 13:09:50

Kérem a T. Szerkesztőt, hogy fontolja meg a tegnapi kérdésre adott válasza helyességét! Kutatásaim alapján már 1945. február 11-én volt előadás az Operaházban.



1.https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_%C3%81llami_Operah%C3%A1z 



„Opera már 1945. február 11-én megnyitotta kapuit: hangversenyt rendeztek az alsó ruhatárban, Kodály Missa brevisének ősbemutatójával.”



2. http://lexikon.katolikus.hu/K/Kod%C3%A1ly.html



„1945. II. 11: ~ Missa brevisének óvóhelyen befejezett vegyeskar-zkari változata volt a bpi Operaház ruhatárában a háború utáni első bemutató, zenekar helyett harmónium-kísérettel.”



3. Eősze László Kodály életének krónikája c. könyvében ezt írta:

„1945. február 11. Az Operaház alsó ruhatárában hangversenyt rendeznek: Oláh Gusztáv egy harmóniumon játssza az orgonakíséretet, Orosz Júlia, Birkás Lilian, Dobay Lívia, Budanovits Mária, Nagypál László, Palló Imre, Fodor János és Székely Mihály pedig a kórust helyettesíti. Előadók, hallgatók egyaránt kiéhezett, átfázott emberek. Az élmény mégis megrázó: az irtózat napjai után újra megszólal a zene. Nemcsak egy új Kodály-mű, a Missa brevis bemutatója ez, hanem a művészek, s a művészet életerejének bizonysága is.”



Tisztelettel. Nagy Katalin


Vincenzo Bellini • 4712017-11-04 14:40:41

Igen, elkészült. A tubuson meg is nézhető.



https://www.youtube.com/watch?v=al-aAG0tJIQ


Haladjunk tovább... • 1932017-10-04 18:02:36

Ó, ezt nagyon köszönöm. Sokszor zavart, hogy egy pillanattal a küldés után láttam meg egy hibát.


Olvasói levelek • 111202017-10-03 13:19:34

A mai játék helyett nálam a nyári szünetre vonatkozó közlemény jelenik meg. (A momus-játéknál pedig nem jött fel az üzenő ablak.)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38162017-09-17 13:09:24
Nem kell ilyen szigorúnak lenni! Szegény, biztos egy pillanatra összekeverte Petőfi Anyám lúdjával.
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 5322017-09-15 22:39:18
Ha még errefelé jár, holnap (szept. 16-án) Bresciában egész nap Festa dell'opera lesz. 28 esemény 6 helyszínen. Az egész rendezvény ingyenes.
Kimernya? • 25522017-09-11 17:28:21
Tisztelt Szerkesztők! A pontosság kedvéért szeretném jelezni, hogy jó megoldásaim alapján jelenleg 2-2 pontom lenne (nem 3-1). Azt hiszem, jó szokásomhoz híven egyik nap rossz helyre írtam be az egyik választ, innen eredhet a különbség.
Momus-játék • 52902017-07-17 14:02:22
Claudio Abbado világhíréhez azt hiszem nem férhet kétség. Fia, Daniele Abbado Olaszországban természetesen sokat rendez, de a világ más részein is évek óta színpadra kerülnek munkái.
http://operabase.com/a/Daniele_Abbado/3775/it és
http://www.danieleabbado.com/index_eng.htm
Opernglas, avagy operai távcső... • 197592017-07-12 17:23:58
Örülök, hogy itt van még közöttünk. Csernyakov művét inkább kihagyom.
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 202017-07-06 11:05:17
voltak áthághatatlanok
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 192017-07-06 11:04:47
Előrebocsátom, nem éltem ebben a korban. Mire én érdemben dönthettem a jövőm színteréről, a határok még szilárdan álltak Magyarország és Nyugat-Európa között, de közel sem voltam áthághatatlanok. Ennek fényében kérdezem: Nem lehet, hogy Tóth Péter nem hagyta volna el végleg az országot, ha korábban megkapja az ösztöndíjat? Nem lehet, hogy reménytelenül bezárva érezte magát és amint kinyílt a kalitka ajtaja, azonnal kihussant?
Kimernya? • 24682017-07-05 09:50:52
Mi kifogásom lehetne ellene? Én soha nem vonzódtam a számokhoz, ezért nem is tudtam elképzelni, hogy a statisztika készítése másnak határozott cél nélküli kedvtelés lehet. Szavai mögött valami célzást, rejtett üzenetet sejtettem, de nem értettem, ezért kérdeztem rá.
Kimernya? • 24642017-07-04 22:24:27
Marco caro, értem a számokat, de nem értem dicséretes statisztikusi tevékenységének célját.
Momus-játék • 52802017-07-04 16:12:05
Héterő barátom, én találtam egy szép hosszú hegedűszólót, de nekem közel sem jött ki a negyedóra. Bevallom, válaszadáskor nemegyszer visszaélek az anonimitás adta lehetőséggel (azzal, hogy nem nyilvánosak a válaszok és semmiképpen sem kell pirulnom értő fórumtársak előtt, akármekkora bakot is lövök), próba szerencse alapon beírom azt a választ is, ami igazából nem győz meg. Most bejött. Megjegyzem, most a posteriori szerettem volna megtudni, konkrétan melyik részre is gondolt szigorú ítészünk. A III. felvonás bevezetőjére és az utána következő tercettre? Nálam az együtt, tokkal, vonóval kb. negyedóra, a tiszta hegedű jóval kevesebb.
Kimernya? • 24592017-07-04 09:04:21
Caro Marco, én úgy látom, hogy Dantes bejegyzésében van egy kis sárga hangulatjel(magyarul emotikon). Szerintem csak incselkedett. Ugyan nem kérdezte, de én nagy bátran kijelentem: szívesen olvasom a kákán lelt csomóit.
Momus-játék • 52762017-07-03 13:35:59
negyedóra
Momus-játék • 52752017-07-03 13:28:38
Jól értem, hogy a hegedűszóló önmagában negyed óra? Vagy inkább a jelenet a hegedűszólóval együtt negyed óra?
Momus társalgó • 60352017-07-02 20:03:45
Kedves momo! Örülök, hogy feltöltötte ezt a bejegyzést, mert ezzel feljogosítva érzem magam arra, hogy „rágjam egy kicsit ezt a gumicsontot”. A „könyörgöm”-öt a szigorú nyelvművelő tiltja, legfinomabb megfogalmazásban nem javasolja. Az új iskola hívei létező jelenségként természetesen elfogadják, akár elemzik is. Mondjuk azt, hogy ha már az emberek egy része használja, akkor létezik, alkalmazható és punktum. Ez a pragmatikus tolerancia további magyarázkodást nem igényelne. A cikkben felsorolt bizonyítékok számomra uis. sántítanak. A nyelvi jelenséget számszerűen, matematikai, statisztikai kritériumok szerint soha nem vizsgálták. Se pro, se kontra. Tehát nincs többség, nincs kisebbség. Az írók felsorolása önmagában nem meggyőző, hiszen az nagyon nem mindegy, hogy egy bizonyos fordulat az adott műben egy szereplő szájából hangzik-e el (azaz az író ezzel az adott hős társadalmi osztályát, műveltségét stb. jellemzi), vagy amikor az író saját hangján szól. Ellenkező bizonyításig egyébként nem hiszem el, hogy Kosztolányi vagy Babits sajátjaként használná ezt a bizonyos formát. Nádasdy tanár úr furcsán érvel, amikor saját nyelvhasználatának védelmében arra hivatkozik:„hisz mindenki így mondja”. Nem, nem mindenki, elsőként eklatáns példa erre a vitapartnere.
Jonas Kaufmann • 19672017-06-30 14:59:06
Természetesen. A második bejegyzésében is előfordult, ezért gondoltam, hogy esetleg nem véletlen.
Jonas Kaufmann • 19642017-06-30 11:41:54
A "sotto" két t-vel írandó.
Jonas Kaufmann • 19622017-06-30 10:14:37
Sotto voce
Momus társalgó • 60222017-06-26 12:52:44
Tudod, Héterő barátom, hol látom én a gondot a szubjektív érzések nyelvi megjelenítésére tett kritikával? Az elvi kijelentés szintjén készséggel egyetértek azzal, hogy a nyálas ömlengés nem tiszteletre méltó. A kérdés számomra mindig a gyakorlatban válik nehézzé. Biztos, hogy ami számomra visszataszító lelkendezés az más számára nem lehet mélyen átérzett elragadtatás őszinte kifejezése? Tehetek bíráló kijelentést egy ilyen jellegű megnyilatkozásra úgy, hogy ezzel nem mondok értékítéletet a megnyilatkozóról is? Azaz egyszerűbben fogalmazva: Ki vagyok én ahhoz, hogy megmondhassam másoknak, hogyan érezzenek és ennek következtében hogyan fejezzék ki magukat? Lehet az én egyéni ízlésem, az én nyelvhasználatom kellő alap ahhoz, hogy bárkit ehhez való igazodásra (lásd "ezt szabad - ezt nem szabad")szólítsak fel?
Momus társalgó • 60202017-06-25 23:27:24
Nem próbálkozott hiába, azt hiszem, tökéletesen megértettem. Ha ilyen természetű küldetéstudata van, akkor ebben kérdésben köztünk valóban nincs értelme további párbeszédnek.
Momus társalgó • 60182017-06-25 22:33:09
Világossá vált számomra, hogy konkrét nyelvi jelenségekről szóló nyelvészkedés irányába terelődött ez a párbeszéd, pedig egyáltalán nem ez volt az eredeti célom. Példával akartam bemutatni, hogy milyen ingoványos talajra lép, ha mások számára előír nyelvi magatartást. A stilisztikai megjegyzése ebben a konkrét megfogalmazásban („a művelt ember ne használjon már ….”) ugyanis nemigen értelmezhető másként, mint felszólításként, az Ön számára megfelelő nyelvi magatartásra utasításként. Ami az Ön számára felháborító közhely, az más számára lehet magasztos pillanathoz méltó érzelemnyilvánítás. Ami az Ön nyelvérzékét nem sérti, az én szememet megütötte és volt még olyan fórumtárs, aki osztotta ezt a véleményt. Úgy érzem, ezzel kétségtelen bizonyítékát szolgáltattuk annak, hogy egyikünk sem abszolút mérce, ugyanakkor bármelyikünk mondatait érheti bírálat nyelvészeti szempontból.
Momus társalgó • 60172017-06-25 21:32:28
Megkövetem Zsadon Bélát. Könnyen lehet, hogy a blogon szépen ki van írva, csak én nem találtam meg, ki is vezeti/szerkeszti/írja.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592722017-06-25 18:14:34
"a témáról" törlendő
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592712017-06-25 18:10:30
Igaza van, én is olvastam ennek a tiszteletre méltó, önmagát meg nem nevező szerzőnek a blogbejegyezését. Lehet, hogy elbizonytalanítja, ha a témában több nyelvész véleményét is elolvassa a témáról: http://www.e-nyelv.hu/2009-05-25/konyorgok-vagy-konyorgom/ ill. https://www.nyest.hu/hirek/konyorgom-vizsgaljuk-meg. De ha nem, az sem baj. Nem vindikálok jogot arra, hogy kijelölhessem bárki számára is, milyen nyelvi eszközöket használhat gondolatai kifejezésére.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592682017-06-25 16:38:57
A stílusgyakorlat után egy kis nyelvhelyesség, szintén nem személyeskedésként. A "könyörög" ige, mint azt az egyes szám 3. személyű alakja világosan mutatja, nem ikes ige, ezért a "könyörgöm" alak helytelen. Felvetődik a spontán kérdés: magát művelt embernek tartó, anyanyelvű nyelvhasználó leírhatja-e ezt a széles körben elterjedt, ám ettől még hibás formát?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592642017-06-25 14:00:23
Köszönöm, hogy megosztotta benyomásait és olyanok számára is érzékletes leírást adott a koncertről, akik szeretettel és tisztelettel, de nem mindent elhomályosító, be nem vallott mértéktelen és feltétlen rajongással viszonyulnak Gruberova művésznőhöz.
Kimernya? • 24292017-06-23 12:22:36
Valami nem jól van beállítva az én berendezéseimben, vagy tényleg nincs hangja a mai rejtvénynek?
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1182017-06-23 11:56:20
Köszönöm, azt hiszem, értjük egymást. Küzdöttem mielőtt megírtam volna a megjegyzésemet, mert általánosságban nem tartom helyesnek bárki irodalmi ízléséről, még akár közvetve is, véleményt mondani (abban az értelemben, hogy nem véletlenül idézünk valamit, a választás a kiválasztót is jellemzi). Elv ide, elv oda, egyszerűen nem ment le a torkomon szó nélkül ez az idézet oly mértékben nem tudom osztani sem a szellemiségét, sem a megfogalmazás mikéntjét.
Fanyalgások és Nyavalygások… avagy virtuális siránkozó elégedetleneknek • 1142017-06-17 16:51:27
Azt hiszem nem nehéz megfejteni az idézet értelmét, de a fa szimbolikája számomra más képet invokál. A fa önmagában megújul a falevekkel, de a fának van termése is. A magban, amely per definitionem nem marad a fán, benne rejlik a fa is (és nem mellesleg a mag révén él tovább a fafajta).
Momus társalgó • 60142017-06-06 10:24:07
... tudtak ...
Momus társalgó • 60132017-06-06 10:23:51
Azoknak, akik nem tudtad aludni az izgalomtól: a művésznőt nem ünnepelték. A koncert nagy sikert aratott, de "egyéb" nem történt.
Momus társalgó • 60122017-06-05 17:02:16
Most olvasom, hogy ma van Marta Argerich születésnapja. Kíváncsi vagyok, hogy felköszöntik-e majd a színpadon. Ma este uis. a születésnapos a Liszt Ferenc Kamarazenekarral lép fel a bresciai Teatro Grandeban, a zongorafesztivál zárókoncertjén.
Momus-játék • 52462017-05-30 13:02:40
Nem vitatva a tarkafarkú szarka kétségtelen érdemeit a történetalakításban Richard Strauss Az árnyék nélküli asszonyában a Sólyom nem tekinthető hasonlóan "sorsfordító" madárnak?
Erkel Színház • 78652017-05-09 11:43:45
Edmond, nincs egyedül. Én sem ismerem Cilikét személyesen. Sajnos macskást sem, de én például még le sem tudnám nyomozni.
Kimernya? • 23992017-04-27 10:30:09
Nekem mindig nagy élmény a Varázsfuvola 1953-as előadása a Római Operából. Karajan vezényel, Rita Streich, Elisabeth Schwarzkopf, Nicolai Gedda ... mindenki olaszul énekel. Érdemes belehallgatni!
Momus-játék • 52062017-04-12 12:37:42
Én a csacsacsa (vagy cha-cha, cha-cha-chá...stb.) leírásánál találtam, hogy az egyik magyarázat szerint a tánc alatt alkalmazott ütőshangszerről kapta a nevét. "Cha cha" è il nome di un sonaglio cubano, propriamente adoperato durante la danza."
Momus-játék • 52012017-04-11 19:40:22
Bár hiúságomat legyezgeti, ha nőni látom pontjaim számát, ésszerűbbnek (igenis, a régi helyesírással!) tartom "a senki se kapjon pontot" megoldást.
Momus-játék • 51982017-04-11 15:21:13
Bántani?! Manapság ki élne ilyen elavult befolyásolási eszközzel?
Momus-játék • 51942017-04-11 13:53:59
Én is hasonlóképpen gondolkodtam. Kedves Búbánat,javaslom, hozzunk létre alkalmi konzorciumot és gyakoroljunk nyomást a döntéshozó Zétára!
Kimernya? • 23922017-04-10 21:23:19
Ehelyütt is kérem, hogy a játék és a kimernya? válaszaimat cserélje fel a tisztelt Szerkesztőség! A visszaeső bűnös
Momus-játék • 51882017-04-10 21:21:40
Sajnos, tudom, nem először elkalapáltam a dolgot. Kérem a tisztelt Szerkesztőket, hogy a játék és kimernya? válaszaimat cseréljék fel!
Miért tapsolunk, ha kell, ha nem? • 2762017-04-06 16:31:16
Heiner úr, el kell ismernem, győzött. Kíváncsi vagyok és most azzal büntet, hogy kibújik a válasz alól. Még egyszer nekifutok. Másodszorra talán jobban fogok fogalmazni.
Önnek, Heiner úr megtetszett ez az idézet, netán egyetért vele és ezért megosztotta velük? Esetleg konkrét élménye volt, ami arra késztette, hogy idézze Schnabelt?
Miért tapsolunk, ha kell, ha nem? • 2732017-04-06 14:05:15
Ez csak úgy általában jutott eszébe vagy volt valami konkrét élménye?
Kimernya? • 23892017-04-05 17:51:51
Javítsanak ki, ha nem jól tudom, de a Benedictus tulajdonképpen a Sanctus második része. A hosszabb misékben különítették el a kettőt.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 63432017-03-29 09:58:43
A "cuki" alapján én inkább bakfisnak (ill. ahogy manapság mondanák "tinédzser lánynak") vélném.
Kimernya? • 23742017-03-03 13:55:04
8 percen árián belül 20 másodperc hasonlósága igazolás lehet arra, hogy Tancredi valószínűleg legismertebb áriája helyett elfogadják a világ egyik leggyakrabban játszott operáját megfejtésként? Természetesen Rossini művei hasonlítanak egymásra, talán azért is, mert mindegyik ugyanattól a szerzőtől származik, vagy nem? Ha így össze lehet mosni két operát, akkor ezek után nem tudnám megindokolni, miért kellene különbséget tenni mondjuk Mozart szimfóniái vagy Beethoven szonátái között. Helyes lenne esetleg szavazni a Jupiter-szimfónia III. tétele helyett a g-moll III. tételét helyes megoldásként?
Kimernya? • 23692017-03-02 19:11:11
Egyrészt ezzel egyáltalán nem volt egyedül, másrészt ennél még sokkal többet is átvett saját darabjaiból, egész áriákat, duetteket, kórusrészeket, nyitányokat(az egyik legismertebb példa a Tancredi és Pietra del paragone nyitánya ugyanaz). Rossini pragmatikus színpadi zeneszerzőként indult 1810-ben, az "eredetiség" mint kötelező ismérv a romantika korában jelenik meg.
Momus-játék • 51492017-02-22 17:27:58
kérdéskört
Momus-játék • 51482017-02-22 17:24:35
A púposság, mint a gerinc betegsége a mozgássérülés fogalmába beletartozik. A wikipédia "mozgássérülés" szócikke szépen összefoglalja a kérdéskör. Ha bizalmatlan lenne a wikipédia iránt, az ott felsorolt meghatározásokat, felsorolásokat a különböző sérültekkel foglalkozó egyesületek honlapjain is megtalálhatja.
Milyen zenét hallgatsz most? • 249052017-02-17 14:41:32
Megadom magam, engem meggyőzött.
Milyen zenét hallgatsz most? • 249032017-02-17 14:22:05
Edmond
Milyen zenét hallgatsz most? • 249022017-02-17 14:21:42
Elmond, agent bonapartiste helyett agent provocateur lett?
Kimernya? • 23652017-02-14 17:46:21
Ejnye, Marco, ne rontsa el az örömömet! Érzem én is, hogy csak nyilvánvaló feladványokra tudok válaszolni, de ezt ilyen kőkeményen a szemembe vágni...
Momus-játék • 51272017-02-07 23:50:32
Tisztelt Szerkesztők! Ehelyütt is kérem cseréljék fel a játékra és a kimernyára adott válaszaimat! Lelkes, ám kissé ügyetlen hívük
Kimernya? • 23522017-02-07 23:49:15
Tisztelt Szerkesztők! Elrontottam a beírásokat. Kérem cseréljék fel a játékra és a kimernyára adott válaszaimat!
Kimernya? • 23462017-02-05 15:58:31
Drága MarcoRosenthal, mert eztán nekem csak drága lesz, hogy ilyen kedveset ír rólam, miszerint szerénykedem. Akik engem élőben megismertek, sok mindennek neveztek már (szemtől szembe is, pláne a hátam mögött), csak szerénynek nem. Egyszerűen csak úgy érzem, a momus olvasóközönsége előtt, ahol annyi szakma képviselője fellelhető, érdemes megjelölni, hogy milyen minőségben (amatőr, szakember...) nyilatkozunk bármilyen szakkérdésben.
Kimernya? • 23242017-02-01 19:56:34
A latin földrajzi helyenként eltérő kiejtése nagyon érdekes kérdés, engem is régóta foglalkoztat. Megpróbáltam utánajárni, de sajnos nem vagyok klasszika-filológus, tehát óvatosan kezeljék a következő megállapításokat. Az ún. pronuntia ecclesiastica vagyis az egyházi kiejtés a helyi nyelv kiejtését tükrözte, azaz egyszerűen fogalmazva Franciaországban franciásan, Németországban németesen hangzott. Mivel a római katolikus egyház központja Rómában van, a XIX. században egyre inkább előtérbe került az olaszos kiejtés. Ezt a tendenciát erősítette meg X. Pius pápa motu propriója „Tra le sollecitudini” az egyházi ének és zene ügyében, amely kimondta:„A római egyház nyelve a latin nyelv. Ennélfogva ünnepélyes szertartások közben tilos bármit is énekelni a nép nyelvén”. 1903-tól ezt a pápai felhívást általánosan úgy értelmezték, hogy a katolikusoknak a „római” kiejtés legyen a követendő példa az egyházi zenében.
Érdemes megemlíteni, hogy Erasmus „De recta Latini Graecique sermonis pronuntiatione” c. művében tudományos igénnyel megkísérelte rekonstruálni az eredeti kiejtést. Nyelvészek, filológusok munkája nyomán kialakult az ún. helyreállított latin kiejtés (pronuntia latina restituta). Természetesen ez se nem olaszos, se nem németes (csak egy példa: a „c” mindig „k”, azaz Caesar magyar fonetikus írással „kajszar”, Cicero „kikero”).
Franz Schmidt • 26192017-01-17 17:05:48
Most már minden világos.
Franz Schmidt • 26172017-01-17 15:44:11
Szeretném megkérdezni, hogy ezzel a bejegyzéssel milyen többlettartalmat nyer az a figyelmes olvasó, aki eddig is követte a fórumot? Ez a bejegyzés szó szerint azonos a 2017. 01. 04-én keletkezett 2599. sz. bejegyzéssel, ami csekély módosítással és hivatkozás nélkül megismétli a fél évvel korábbi 2016. 05. 02. napján kelt 1781-est.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Elek Szilvia (csembaló)
J.S. BACH: Esz-dúr szvit, BWV 819
BARTÓK: Mikrokozmosz, 5. füzet (részletek)
ELEK SZILVIA: Metopé kertje – három tétel csembalóra
HUSZÁR LAJOS: Szonáta csembalóra – második változat
COUPERIN: Pièces de clavecin (Csembalóművek), 1. kötet – 5. ordre (részletek)
FRANCAIX: Két darab csembalóra

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Simon Izabella (zongora), Vigh Andrea (hárfa), Andrea Hallam (hegedű), Szappanos Edit (szoprán), Blahunka Flóra, Borka Ráhel, Aranyos János (cselló)
Meseillusztrátor: Kőszeghy Csilla
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Aranyhúrocska és a három cselló

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

Reto Bieri (klarinét), Alexander Janiczek (hegedű), Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Üveggyöngyjáték
HELENA WINKELMAN: Az óra
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Józan Vivien (szoprán)
Szalai Lotti, Tokárszky Máté (gitár), Kalocsai András (brácsa), Németh Zoltán, Gulyás Gergely, Dankó Richárd (zongora)
Hangulatkoncert
DANKÓ RICHÁRD: Két kép
VARGA ABIGÉL: Vail - for solo guitar
GULYÁS GERGELY: Dalok zongorára
JÓZSA TAMÁS: Három barokk tétel
NÉMETH ZOLTÁN: Mixage

18:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Classicus Quartet:
Rácz József, Baksai Réka (hegedű), Tornyai Péter (brácsa), Zétényi Tamás (cselló)
Das Wohltemperierte Streichquartett 4. – 'D'
HAYDN: d-moll vonósnégyes, op.76, no.2. ('Quintenquartett')
BOROGYIN: D-dúr vonósnégyes
KEDVES CSANÁD: Új mű
SCHUBERT: d-moll vonósnégyes ('Halál és a lányka')

18:30 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

Diana Cohen (hegedű), Roman Rabinovich (zongora)
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
Roman Rabinovich műsora – zene és vizualitás

19:00 : Budapest
Belvárosi Szent Mihály Templom

Organ & Choir

19:00 : Budapest
Budavári Városháza

Miki Hayashi, Alisa Katroshi, Yuliia Keikieva, Molnár Eszter, Varga Anna, Vámosi Katalin (ének)
Harazdy Miklós (zongora)
Sass Sylvia mesterkurzusának záró koncertje
Részletek Mozart, Donizetti, Verdi, Puccini operáiból

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán)
Balogh Vera (fuvola), Kállay Katalin (furulya), Kallai Nóra (viola da gamba), Várallyay Ágnes (csembaló)
Savaria Barokk Zenekar
Vezényel: Németh Pál
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Concerto grosso in G
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: C-dúr kettősverseny furulyára és hegedűre
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: F-dúr concerto viola da gambára
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: Apollo, amante di Dafne – kantáta
JOHANN GOTTLIEB GRAUN: c-moll csembalóverseny
JOHANN JOACHIM QUANTZ: G-dúr fuvolaverseny
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: D-dúr szimfónia Wq 183/1

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Alexander Janiczek, Anthony Marwood (hegedű), Jürg Dähler (brácsa), Christoph Richter, Rohmann Ditta (cselló), Heinz Holliger (oboa, angolkürt), Roman Rabinovich, Simon Izabella, Várjon Dénes (zongora)
Merel Quartet: Mary Ellen Woodside, Edouard Mätzener (hegedű), Alessandro D’Amico (brácsa), Rafael Rosenfeld (cselló)
A Zeneakadémia Vonószenekara
Vezényel: Heinz Holliger
kamara.hu - A Zeneakadémia Kamarazenei Fesztiválja
HAYDN: 33. (g-moll) vonósnégyes, Hob. III:33
VERESS: Hommage à Paul Klee
BEETHOVEN: G-dúr variációk Wenzel Müller „Ich bin der Schneider Kakadu” című témájára, op. 121a
HEINZ HOLLIGER: 2 Albumblätter, getuscht (Ilse von Alpenheimnek) (ősbemutató)
KURTÁG: Jelek, játékok, üzenetek – In Nomine - all'ongherese; Einen Augenblick lang; ...ein Brief aus der Ferne an Ursula
SCHUMANN: Esz-dúr zongoranégyes, op. 47

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Vadim Gluzman (hegedű)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Lukács Ervin-bérlet 2.
SCHUBERT: Rosamunda - nyitány
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr hegedűverseny, op. 35
BEETHOVEN: VII. szimfónia (A-dúr), op. 92

19:30 : Budapest
MTA Díszterem

BOCCHERINI: d-moll szimfónia (Az ördög háza) G. 506
BOCCHERINI: B-dúr csellóverseny G. 482
SZENTPÁLI ROLAND - SZY KATALIN: Éva – ősbemutató
közreműködik: Tompos Kátya
SZENTPÁLI ROLAND: Chill Fantasy – magyarországi bemutató
közreműködik: Révész Richárd – zongora; Weisz Nándor – wawe drums
vezényel: Cser Ádám, koncertmester: Pilz János, művészeti vezető: Botvay Károly

20:00 : Budapest
Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Zalaegerszeg
Ady Art Mozi

Operát az Operából! – Belföldi turné
Klasszikus és modern Balett-est

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Gödöllői Szimfonikus Zenekar
vezényel és a műsort vezeti: Horváth Károly
DUKAS: A bűvészinas
RÓZSA PÁL: Kilenc szimfónia és postludium egy tételben
DVOŘÁK: VIII. G-dúr szimfónia op.88.
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)