vissza a cimoldalra
2018-02-24
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3946)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60480)
Kedvenc előadók (2820)
Társművészetek (1232)
Milyen zenét hallgatsz most? (24995)
Haladjunk tovább... (207)
Momus társalgó (6308)
Kedvenc művek (143)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2276)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11226)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3527)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2612)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4192)
Jonas Kaufmann (2171)
Ilosfalvy Róbert (792)
Simándy József - az örök tenor (517)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1205)
Élő közvetítések (6924)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (630)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1322)
Franz Schmidt (3063)
Pantheon (2181)
Palcsó Sándor (203)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (640)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6520)
Komlóssy Erzsébet (35)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (4224 hozzászólás)
Franz Schmidt • 30242018-01-20 15:22:23

 



A 831 számú bejegyzéshez kapcsolva itt ismét elolvashatjuk



Wilhelm Sinkovicz kritikáját az előadásról



"Die Apokalypse und die magische Eindringlichkeit leiser Töne



Manfred Honeck dirigierte eine packende Wiedergabe von Franz Schmidts „Buch mit sieben Siegeln“, mit dem der Singverein im Goldenen Saal seine Jubiläumssaison einleitete."



(Die Presse)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12832018-01-20 08:30:12

További bejegyzéseink ebben a témakörben az "Operett a magyar rádióban (1949-1990)" fórumban  (2508 - 2535; 2018. január 13.) olvashatók.


Franz Schmidt • 30232018-01-20 08:21:03

 





MANFRED HONECK



(vorarlberg.orf.at)



Internationale Auszeichnung für  Manfred Honeck, Vorarlberger Musikdirektor des Pittsburgh Symphony Orchestra, wird 2018 im Rahmen der International Classical Music Awards (ICMA) als „Artist of the Year“ ausgezeichnet.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12822018-01-19 04:56:29

 




Franz Schmidt • 30222018-01-19 04:34:57

 





KONZERTHAUS, GROßER SAAL, WIEN



(konzerthaus.at)



 



Wiener Symphoniker



Konzerthaus, Großer Saal



Anton Heiller Dirigent



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



Oratorium



nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes



6. 5. 1966



5. 5. 1966




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12812018-01-18 10:05:12

 



Kemény Egon zeneszerző műveit 1934 óta sugározza a Magyar Rádió, MTVA Dankó Rádió,  "Túl az Óperencián". Elhangzott műsorai, zeneművei a Rádióújságokban megjelentek, sajtóarchívumok, könyvtárak őrzik, ma már digitalizálva is, a régi műsorújságokat.



"A műsorújság



Önálló rádióműsor közlésére először 1924. május 24. jelent meg újság:



Magyar rádió újság : képes rádió szaklap



néven.



1929. szeptember 26-tól Rádió újság névre nevezték át, mivel átvette a folyóiratot a Magyar Elektrotechnikai Egyesület. A 21. évfolyam utolsó száma 1944. május 19-én került utcára. Felelős szerkesztője Laszgallner Ernő volt. A Budapesti Hírlap Rt., 1924-1929, Rádió Újság Lapvállalat 1929-1944 adta ki a folyóiratot.[35]



1929. szept. 28-án jelent meg először a Rádióélet utolsó száma pedig 1944. dec. 15.-én (16. évfolyam). Az újság főszerkesztője hosszú időn át Zilahy Lajos és Czizmadia László volt.[36]



A második világháború alatt jelent meg először a Magyar rádió újság : képes rádióműsoros technikai hetilap (1944. május 29.-1944. dec. 15.). Összesen 30 szám került az utcára. A felelős szerkesztői feladatot Petyke Mihály töltötte be.[37]



A második világháborút követően 1945. november 16-án jelent meg ismét műsorújság Magyar Rádió néven,[38] egészen 1956. október 21-ig adták ki. Szerkesztői között: Havas Rezső és Szilágyi Ödönt találjuk. ISSN:0200-0423 [39]. Rádió újság : a Magyar Rádió hetilapját Lévai Béla szerkesztésében 1956. dec. 17-től ismerte meg a lakosság. (ISSN :     0200-0415). Összesen 2 évfolyam jelent meg belőle. Az utolsó szám a 2.évfolyam 42. száma volt 1957. október 27-én. Ezt átnevezték 1957. október 28-án Rádió- és televízióújság : a Magyar Rádió és Televízió hetilapjára, amely névváltozást a televízió megjelenése indokolt. Szerkesztője továbbra is Lévai Béla volt. Melléklete: Az RTV-újság kalendáriuma : a Rádió- és Televízióújság külön-kiadványa mely 1985-1989 között évente jelent meg Boros János szerkesztésében (ISSN : 0324-2080).[40] A Rádió- és televízióújság 1998. február 9-től Rtv részletes : rádió és televízió újság : a Magyar Rádió Rt. műsormagazinja néven jelenik meg (ISSN : 0481-6048). Szerkesztője Aradi Varga Imre lett.[41]"



(Magyar Rádió, Wikipédia)



 



Az utolsó szám:



"RTV RÉSZLETES



5 RÁDIÓ+73 TÉVÉADÓ



TÉVÉ / RÁDIÓ / MAGAZIN



2018. JANUÁR 8 -14.



 



Felelős kiadó:



MTVA Kiadó Kft.



ügyvezető igazgatója



Főszerkesztő:



Kovács Ákos



 



Innen lehet újraindítani, megfiatalítani... :-) Várjuk az új Rádióújságot!



 


 

Franz Schmidt • 30212018-01-18 10:03:29

 



Az alábbi CD- n hallható művek:



Franz Schmidt: "Konzertante Variationen über ein Thema von Beethoven für Klavier und Orchester " (1923)



 



Franz Schmidt: "Konzert für Klavier in Es-dur" (1934)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12802018-01-17 18:26:07

 



Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35



 



Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)



Rádiódaljáték



Magyar Rádió



 



Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus



 



Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



 



A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.



 



A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 



KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "



- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -



c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Franz Schmidt • 30202018-01-17 18:20:24

 





 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25542018-01-17 18:16:32

 



Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35



 



Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)



Rádiódaljáték



Magyar Rádió



 



Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus



 



Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



 



A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.



 



A műsor végén, a télies napon, szívet melengetőként, ahogy említette, 



KEMÉNY EGON: "A tavaszhoz "



- rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra -



c. művét hallgathatjuk meg (14'), a Magyar Rádió felvételén Petri Endre zongorázott, a MRT Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte.



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Simándy József - az örök tenor • 5082018-01-17 18:13:05

 



Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35



 



Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)



Rádiódaljáték



Magyar Rádió



 



Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus



 



Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



 



A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


László Margit • 1152018-01-17 18:05:21

 



Mindjárt kezdődik az ismétlés:    Dankó Rádió  kb. 18.35



 



Itt hallható: https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



KEMÉNY EGON - Erdődy János: "Messzetűnt kedves" (1965)



Rádiódaljáték



Magyar Rádió



 



Az első szerelem dala ("Kislány voltál, most már nagylány...") - Andor Éva (Julika), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



Szüretelők dala ("Korcsmárosné kápolnája a pince...") - Barlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád, Földényi-kórus



 



Rózsa-kettős ("Messzi földről jött egy jó magyar huszár...") - László Margit (Ámeli), Simándy József (Fazekas Mihály)



 



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



 



A héten már sok szó esett Debrecenről is, az elhangzottakhoz kapcsolható Nagy Ibolya bevezetője Kemény Egon fenti daljátékának részletei előtt.



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25532018-01-17 15:48:02

 



Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.



 



Lsd.:



2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23



 



Ámeli 



(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.



 


Simándy József - az örök tenor • 5072018-01-17 15:45:44

 



Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.



 



Lsd.:



2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23



 



Ámeli 



(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.



 


László Margit • 1142018-01-17 15:44:41

 



Sajnos, a szerepnév mai bejegyzésedben is hibásan maradt, talán legközelebb javítva olvashatjuk.



 



Lsd.:



2352   smaragd • előzmény23492017-10-16 08:09:23



 



Ámeli 



(Amelie Deneulin, a polgármester lánya) szerepében hallottuk László Margitot a "Rózsa-kettős"-ben, ez volt "Messzetűnt kedves"-ből a 3. részlet.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12792018-01-17 09:38:49

 



Most!       Dankó Rádió      ismétlés: 18.39 - 19.00



 



KEMÉNY EGON: "Messzetűnt kedves"  (1965 )



 



Itt:



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



Most megy:



 



KEMÉNY EGON:  "A tavaszhoz" (1957)



Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra, 14'20"



Petri Endre zongorázik, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszik



 



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Bartók Rádió • 7252018-01-16 18:06:12

 



mediaklikk /bartok/



Úgy látszik rá kell kattannunk a netre, hogy stílusos legyek...ha tetszik ha nem, ugyanis a  műsorok tartalma bővül, valószínűleg idővel részletesebb lesz.



Nincs Rádióújság most már, ahol az újdonságokat még a múlt héten is közölték a hallgatókkal, így csak találgatni lehet...



 


Franz Schmidt • 30192018-01-16 18:03:25

 



Ismét egy új videó a YT--on, amely Franz Schmidt pontos életrajzi adataival is megismerteti a hallgatókat! 



Franz Schmidt: "Quintett in G-dur für Klavier, zwei Violinen, Bratsche und Cello" (1926)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12782018-01-16 15:33:06

 



228   Ardelao • előzmény2272016-09-29 07:03:47



Fájdalmas tény, hogy Kemény Egonról – akiről Kassai Zoltán már 1926-ban ilyen elismerő szavakkal írt - ma oly kevés szó esik. Ezért is indokolt, hogy Kemény Egon munkásságáról e fórum keretében is méltóan megemlékezzünk.



 



Az alábbi idézetek



Urr György: Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből 1918-1928 (Kassa)  c. visszaemlékezéseiből származnak. 



Az 1920. évi történések idején Kemény Egon még csak 15 éves volt.



 



„ Irodalmi életünk első megnyilatkozása az a törekvés volt, 



hogy egy állandó szépirodalmi és kritikai folyóiratot teremtsen



magának a magyarság. 1920 -ban egymás után indultak meg



a szépirodalmi folyóiratok: Pozsonyban a „Tavasz" és a „Tűz", 



Komáromban a „Vagyunk", Kassán a „Kassai Hét" és „Uj Élet",



Lőcsén a „Holnap" és Galántán a „Mátyusföldi Lapok". Ezek



a szépirodalmi lapok 1-2 esztendei működésük után nem tudtak



gyökeret verni és végeredményben mindegyik az „ideiglenes



szünetelés" állapotába jutott, amelyből azonban sohasem lett



megindulás. 



Úgy az írók, mint az irodalmi egyesületek, jobbanmondva



kultúrális egyesületek teljesen tanácstalanok voltak az új helyzettel



szemben. Az írók különböző lapok hasábjain írásaikkal jelentkeztek.



A kulturális egyesületek pedig az új alapszabályok módosításával



és evvel kapcsolatos jóváhagyással — mely működésük tovább



folytatását jelentette — voltak elfoglalva. 



Az első magyar irodalmi est Kassán folyt le a „Jövőnk" c.



ifjúsági lap rendezésében, a következő műsorral : 



1921. évi július 2.-án a Kath. Olvasókör nagytermében: 



1. A bús testvérekhez (prológ), irta Ölvedi László, szavalja 



Urr Ida. 



2. a) M. Moszkovszky : „Berceúse". 



b) Ph. E. Bach: „Solfeggiello". 



c) Th. Zitter: „Les Conriers". 



Zongorán előadja Kemény Egon. 



3. Az ifjúság és kultúra (Ünnepi beszéd). Tartja Mécs László. 



4. Nyárra. (Elbeszélés). Irta : Rimay Vilma. Felolvassa : 



Amrich Sári. 



5. D. Popper: Op. 68. Rhapsodie Hongroise. 



Gordonkán előadja: Danyi Nándor, zongorán kiséri: Kemény Egon. (Paulusz 



Ákos zenetanár növendékei). 



6. A semmitkeresők. (Mese), Irta és felolvassa: Schalkházi Sári. 



7. Alfred de Vyny : Az olajfák hegye. Műfordítás Magyar 



Bálint a „Határszéli Újság" szerkesztőjétől. Zenéjét szerezte és 



zongorán kiséri: Deér Lenke. Szavalja: Kerekes Lujza. 



8. Zárszó. Tartja : ifj. Urr György. 



9. Urr Ida saját szerzeményű magyar dalait előadja a cigány-



zenekar. 



Erről az estélyről szól Mécs Lászlónak a „Szegfű" című 



költeménye a „Hajnali Harangszó" c. kötetében. 



 



- Most megtaláltam:



 



Mécs László: "Hajnali harangszó" (1923)



Mécs László első verseskötete, benne a "Szegfű".






Bartók Rádió • 7222018-01-15 17:06:28

 



A Rádióújság  



(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.



A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.



Így ebbe a fórumba is tartozik megszűnése.



Az új műsorújság, mediaklikk:



remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!



Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.



Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság, azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. Sajnos.



Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 



Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!



Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, nem látjuk, nem marad meg, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.



Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.


Franz Schmidt • 30182018-01-15 17:04:05

 



"Franz Schmidt war etwa seit 1916 der Familie Pessl freundschaftlich verbunden. Jella Pessl studierte (zuerst privat) Cello und Klavier bei dem Komponisten und setzte dann später ihre Studien (auch Kontrapunkt und Komposition) auf der Musikakademie fort. Ihre Schwester Margit ist Geigerin und musizierte mit Franz Schmidt und Jella: fast jeden Donnerstag wurden wichtige Werke der Trioliteratur studiert. Der Werdegang der beiden Schwestern - beide sind bis heute als Berufsmusikerinnen tätig - wird im Kapitel "Erinneringen" dargestellt."


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12772018-01-15 16:05:18

Több szem, többet lát....köszönöm.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12742018-01-15 14:51:40

Megtaláltam. Budapest, József Attila Szinház.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12732018-01-15 14:45:15

Nem tudtam róla, köszönöm, mikor és hol adják elő?


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25452018-01-15 11:09:50

És hogyan lesz? 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25432018-01-15 10:54:43

Az előzményhez kapcsolok két témát, amely az utóbbi napokban itt szerepelt:



A "Túl az Óperencián" hallgatottságához az alábiakat fűzöm hozzá:



Tetszett, hogy Nagy Ibolya az elmúlt műsorhéten kiválasztott egy zeneszerzőt - Offenbach - és életútja részleteinek ismertetésével együtt művei keresztmetszetét több napon (napi egy műsoróra majd ismétlés) - átívelve mutatta be.



Szerencsés volt az is, hogy már hétfőn hallhattunk erre utalást, kiváncsian várhattuk egész héten a felvételeket,  értékes időtöltés volt.



Némileg a teljes műsoridőben nem hallhatő rádióoperettek, rádiódaljátékok hiányát is pótolná ez a megoldás.



A "Túl az Óperencián" ismétlése:



A koraesti ismétlés szerintem nagyon fontos és hasznos.



18 órakor sokan vannak már - vagy ismét - rádióközelben, éppen ezért tették 17 óráról 18 órára a  kezdést.



A hallhatók egyéni szokásaik szerint veszik igénybe ezt a lehetőséget.



Van, aki csak az ismétlést hallgatja, van aki a koradélelőtti adást, van aki részleteket, van aki mind a kettőt, pl. háttérként vagy szórakozásképpen.



Nagy Ibolya rövid ismertetőiből könnyen áttekintést kaphatunk az operett műfaj történetéről, szerzőkön és felvételeken keresztül. A program érdekes és szórakoztató.



Én  fel szoktam mások figyelmét is hívni az aznapi érdekességekre, például idős emberekét, akik nem olvasnak rádióújságot és  wifis okostelefonjuk sincs, ám ajánlásomra szinte  mindig már 18 órakor bekapcsolják a rádiót és kedvtelve végighallgatják az ismétlést.



Megjegyzés: operettkedvelőknek indult ez a program. Néha az a benyomásom, hogy ez múló tendencia, remélem, hogy nagyon, nagyon, de nagyon tévedek e téren...



A Rádióújság  



(majd korszerű utódai) mint műsorfüzet fogalom volt  mindmáig.



A Magyar Rádióban készült  műsorokat tartalmazta, bemutatta, előzeteseivel a hallgatóknak kedvet csinált új alkotásaihoz.



Így ebbe a fórumba tartozik megszűnése is.



Az új műsorújság:



remélhetőleg még fejlesztés alatt van...és részletes műsoradatok közreadásával majd tartalmasabb lesz. Egyes műsorokra kattintva már most is kapunk alapinformációt. Ez kevés!



Látható, hogy az u.n. okostelefonnal rendelkezők igényeinek kiszolgálása a fő cél, ezzel visszatértek a kezdetekhez...a telefonon keresztüli rádiózáshoz is.



Mától hazánkban megszűnt a nyomtatott verzió, maga a Rádióújság azaz a hallgatóság elég nagy része most már nincs kiszolgálva. 



Semmilyen kézbe vehető lap nincs, amely az egyes rádióműsorok részleteit tartalmazza. 



Ezzel a rádiózás hőskorától tegnapig tartó szolgáltatás és a Rádióújság hagyománya szakadt meg!



Itt állunk megfürödve...ahogy régen mondták. Nem tudjuk most már előre, hogy mi fog elhangzani a rádióműsorokban, nem tudjuk, hogy mi hangzott el, kik voltak az alkotók és kik szerepeltek.



Ez a most beállt helyzet szerintem tarthatatlan.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12712018-01-14 13:51:56

 



KEMÉNY EGON (Wikipédia )



"1940-41- ben Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán, Weiner Leo nagyzenekari műveit ültette át kiszenekarra, Rózsavölgyi megbízásából."



E művek közül találtam meg az alábbi bejegyzésben (1270) szereplő olasz kiadásokat a könyvtárban.


Franz Schmidt • 30172018-01-14 13:47:56

 



Jelentkezési információk, itt is:



7th International Franz Schmidt Organ Competition 2018


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5152018-01-13 18:30:35

A "zenei vizióhoz" most már azt is hozzáképzelhetjük, hogy ismét lesz hazánkban rádióújság, amelyből ezeket a zenedarabokat, műsorokat kiválaszthatjuk.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25332018-01-13 14:09:39

Én úgy vélem, hogy a "biztos"-ra még várni kell. Igen alapos kutatás kezdődött el.



(Látom, közben átírtad a "biztost" .)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25302018-01-13 13:47:57

 



Előző bejegyzésekhez is:



Ez valóban nem ritka, hogy utólag, pl. új színházi bemutató esetén bővítik a zenei részeket is.



Törvénybe ütköző szerzői jogsértés elképzelhetetlen a "Zenebona" esetében, kizárólag pl. megegyézés (pl. pénzbeli megváltás...) után engedélyezhették, az eredeti szerzők neve ezért tűnhetett el később, és maradt Ábrahám Pál, mint zeneszerző.



Olvasói fórumban "elmegy" ez a meglátásod, hogy "kifelejtik a dalt", valószínű azonban, hogy ma már nem tudják az eredeti koloratura dalt elénekelni, ami még az eredeti műben is szerepelhetett, esetleg nem használták még akkor fel, csak 1935-ben. 



Az eredeti  partitura zenetudományos vizsgálata már elkezdődött. Várhatóan sok rendkívül érdekes megoldás kerül majd napfényre.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25222018-01-13 11:59:05

(Kétszer ment át, töröltem.)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25212018-01-13 11:59:02

 



"Az is lehet"...minden lehet? Hiteles forrás van-e, hogy benne volt a "Zenebona"-'ban?



Az eredeti szövegkönyv műfajként nem jelöli meg a "Jazz operett"-et sem.



Klaus Waller könyvében az első saját Ábrahám operettként "Az utolsó Verebély-lány"-t említi, nem a "Zeneboná"-'t.



"Az utolsó Verebély-lány" számait pontosan meg lehet találni.



Most már érdekel, hol hangzott el először a "Párizs, szép Párizs..."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25162018-01-13 11:34:52

 



Ez egy kicsit még mindig sántít...



Tegnap átlapoztam, átnéztem a "Zenebona" könyvét, a "Párizs, szép Párizs: nincs benne.



Továbbá érdekes lenne azt is megtudni, hogy a külföldi zeneszerzőkkel - mások mellett Robert Stolz - hogyan intézték el a szerzői jogokat.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12702018-01-13 10:39:12

 



Bartók Béla: Dansa dell' orso (Medvetánc)



Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény



Milano (1950) Zerboni



15 szólam



(könyvtári katalógusból másoltam)



 



Bartók Béla: La sera nella campagne (Este a székelyeknél)



Rid. per piccola orchestra di Egon Kemény



Milano (1950) Zerboni



14 szólam



(könyvtári katalógusból másoltam)


Franz Schmidt • 30162018-01-13 10:38:53

 



"Kammermusikabende bei Familie Pessl



 



In der Villa Frau Helene Pessls (XIII. Bezirk , Ober St. Veit, Ghelengasse Nr.3) fanden ab etwa 1922 regelmäßig Musiknachmittage oder -abende statt. Ich möchte auf die Erinnerungen der beiden in U.S.A. lebenden Töchter, Jella und Margit Pessl, hinweisen, muß aber doch einige Informationen zum Verständnis des nun dokumentierten Materials geben. Die beiden Damen haben mir Auszüge aus dem Gästebuch zur Verfügung gestellt, die uns zeigen, daß Schmidt in dieser Familie "nur" als Kammermusiker, in erster Linie als Cellist, aufgetreten ist. Diese Zusammenkünfte unterschieden sich wesentlich von  den Besuchen bei der Familie Stonborough. Die Programme werden im Anschluß an dieses Kapitel dokumentiert."



 

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 25062018-01-12 13:03:12

 



Megnéztem a "mediaklikk musorujsag"- ot ma reggel.



Nem látok benne előzetest a jövő hétre, ami szintén hasznos volt az rtv részletesnél, előre lehetett tervezni, sőt néha örülni is...



Benne volt sok más, évtizedek alatt megszokott és hasznos, művészi és történelmi hagyományainkat ápoló ismertető, a déli harangszó, a templomok fényképe és a leírás...Művek, előadók, adatok, tudnivalók, szereposztások.



Amit a  neten ma reggel  láttam, -  ha egyáltalán gyorsan bejön és lesz türelmem kivárni -, az sok lehetőség kínálatát jelzi, de nem az.



Ezt is meg kell majd szokni ezek szerint, egyre lejjebb...itt is, sajnos itt is.



Lehet levelet írni akinek nem tetszik, úgy látom.



Remélem, hogy megváltozik ez a helyzet, azaz csak átmeneti, ugyanis kétlem, hogy a rádióhallgatók valamennyi rétegének ez megfelelő lesz. Itt egy, kizárólag netes lehetőséget hagytak meg, ami nem elég, korlátoz.


Média, zene, ízlés • 672018-01-12 12:31:56

 



Közben rájöttem, sejtem, hogy miért pont erre nincs pénz.



Megnéztem a "mediaklikk musorujsag"- ot ma reggel.



Nem látok benne előzetest a jövő hétre, ami szintén hasznos volt az rtv részletesnél, előre lehetett tervezni, sőt néha örülni is...



Benne volt a déli harangszó, a templomok fényképe és a leírás...történelmünk, kultúránk emlékei. Művek, előadók, adatok, tudnivalók.



Amit a  neten ma reggel  láttam, -  ha egyáltalán gyorsan bejön és lesz majd  türelmem kivárni -, az sok lehetőség kínálatát jelzi, de nem az. Kétlem, hogy a hallgatók számát ez a módszer növelni fogja.



Ezt is meg kell majd szokni, egyre lejjebb...itt is, sajnos itt is.



Lehet levelet írni akinek nem tetszik, úgy látom.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12692018-01-12 09:59:21

 



KEMÉNY EGON: "Emlékezés" (1940)



4'



Rádió Budapest I, 1940. szeptember



 



A zeneszerző a kompozíciót 11 tagú szalonzenekarra hangszerelte.



Előadta: Weidinger Ede és szalonzenekara



 


Franz Schmidt • 30152018-01-12 09:57:24

 



" Visitenkarte.



O. Datum u.O. aus dem Inhalt: wahrscheinlich nach März 1935.



 



"Herzlichsten Gruß Ihnen, Ihrer Frau Mutter und Ihrem süssen Mäderl! 



Ihr Dr. Franz Schmidt."



 



Im März 1935 wurde Schmidt der Titel "Dr.h.c." von der Universität Wien verliehen.



Daher können diese Zeilen nur nach diesem Zeitpunkt geschrieben worden sein."



 



Photokopie. Privatbesitz.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24972018-01-10 10:42:05

Várd csak szépen...arra kérlek, mert vannak csodák!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12682018-01-10 06:28:11

 



"Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)



2494   Búbánat 2018-01-09 23:56:40



RTV Újság, 1973. április 2-8. heti szám



„Mércénk: a műfaj rangja…” – Látogatás a Rádió Dalszínházában



(Magyar Rádió, Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 5-7.)



A szerkesztőségi szoba, ahová benyitunk, pontosan ugyanolyan, mint a zenei főosztály többi munkatársáé, tehát semmi sem utal arra, hogy itt nem egyszerűen rádióműsor, hanem színházi repertoár készül. A falakon nem függenek baráti ajánlásokkal ellátott művészportrék – holott a negyedszázados múlt alapos okot és anyagot szolgáltatna az ilyesfajta „dekorációhoz” – Bitó Pál ugyanis emlékezetében és katonás rendben sorakozó iratmappákban tartja nyilván ennek az egyedi színháznak a történetét.



Kemény Egon és Romhányi József Májusfa című darabja volt az első jelentős, önálló munkánk – akkor még rádióoperettnek hívtuk. Célunk is nagyjából a műfaj stúdióváltozatának megteremtésére és kidolgozására korlátozódott, s a magunk elé tűzött feladatot sikerült is megvalósítanunk. "



Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait fenti bejegyzésedben.



1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 



Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.



Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.



2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 



Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.



A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 



Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.



A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 



Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.



Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 



Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.



Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 



Miért? Nincs rá válasz.



Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.



A fenti bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 



Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sujtják a rádióhallgatókat. Kik?



Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat, megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.



 



Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött



Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa" zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire



Elhangzott: Magyar Rádió, 1965


Franz Schmidt • 30142018-01-10 06:21:55

                                                                         



 



                                                                                                                   



A 2983 számú előzményhez is tartozó bejegyzéssorozathoz:



 



"Prof. Annie Stolper-Steinbach



Privatbesitz Annie Steinbach, Arizona, U.S.A.



 



Gutachten



O. Datum und O., aus dem Inhalt: wahrscheinlich Wien nach 1931



 



"In den zwei Jahren Ihres Studiums der Harmonielehre, dem Frau Steinbach bei mir mit grossem Eifer oblag, hat sich die junge Dame eine gründliche Kenntnis dieses Faches angeeignet, und durch ihre eigene Unterrichtstätigkeit vertieft. 



Dr. Franz Schmidt em. Rektor der Hochschule für Musik in Wien."



 



"Em." (ehemaliger ) bedeutet, daß Schmidt diese Zeilen nach 1931 geschrieben hatte. In diesem Jahr verabschiedete er sich als Rektor der heutigen Hochschule für Musik, um sich wieder ganz seiner Lehrtätigkeit widmen zu können."



Photokopie, Städtische Sammlungen Wien; Privatbesitz.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24952018-01-10 06:05:26

 



Rádiótörténet : A "Májusfával" kezdődött



Kemény Egon, az első rádióoperett a "Májusfa"  zeneszerzője emlékezik vissza az operett születésének körülményeire



Elhangzott: Magyar Rádió, 1965



 



Nagy örömmel olvastam Bitó Pál mondatait bejegyzésedben.



1973-ban a rádióoperett, az új zenei rádiós műfaj indulásának 25. évfordulója alkalmából készült interjú címében is jelzi a műfaj rangját, amelyet Kemény Egon művészi tekintélye és zenéje alapozott meg  a "Májusfa" és  a "Talán a csillagok" című - mindkettő 1949-ben készült - rádióoperettjeivel. 



Kemény Egon szakmai és közönségsikert elért fenti operettjeihez 1950-ben csatlakozott az első rádiódaljáték, Farkas Ferenc: "Csinom Palkó" c. darabja.



Később a musical is felkerült a rádió dalszínházának műsoraiba.



2019-ben lesz a rádióoperett, a rádió dalszínháza kezdetének 70. évfordulója. 



Ez idő alatt a hallgatók milliói tölthettek szórakozva és tanulva kellemes órákat a rádiókészülékek mellett. Az önművelés egyik lehetőségének is kínálkozott.



A zene igényéssége nagyon sok mű esetében kiemelkedő volt. 



Ehhez társult a gondosan kiválasztott szövegkönyvek mellett  az akkori zenei rendezők, rendezők, dramaturgok, zenészek és stúdió-munkatársak kiváló és odaadó munkája.



A szereplőket az akkori színészek és énekesek legjavából választották. 



Említésre méltó, hogy operaénekes először Kemény Egon művében énekelt.



Ezt a komoly, magyar rádiós zenei hagyományt 2012-től őrzi a "Túl az Óperencián" című műsor, amely indulásakor az operettkedvelőknek készült. 



Nagy Ibolya felelős szerkesztő-műsorvezető a hét minden napján hallható programjában felkészülten ápolja az operett, daljáték, musical közel 70 éves rádiós hagyományait.



Ma már nincs mód arra, hogy teljes egészükben meghallgathassuk a többször viharos rádiós évek alatt és után gyakran csodával határos módon megmegmaradt, megmentett műveket. 



Miért? Nincs rá válasz.



Nagy vesztesége ez a helyzet a rádióhallgatóknak, a magyar kultúra egy része, ezek az archív művek  elérhetetlenek lettek, köztük magyar szépirodalmi témájú feldolgozások, történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeinek életéről, tetteikről, műveikről  készültek darabok, amelyek 1949-től kezdve a hallgatóság művelődését szolgálták, vidám formában is.



Az alábbi bejegyzéshez kapcsolódik az a tény, hogy jelenleg nincs hazánkban olyan újság, amely a rádióműsort részletesen tartalmazza. 



Ez szintén veszteség, amellyel méltatlanul sújtják a rádióhallgatókat. Kik?



Változatlanul remélem, hogy az eddig megalkotott értékeket minden tekintetben méltóan juttatja majd el a jelenlegi rádiózás vezetősége a hallgatókhoz azaz teljes összidőben lejátszva a gyakran több részből álló darabokat és megfelelő rádióújságban részletezett műsorismertetéssel.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12672018-01-09 15:40:43

Rendben van, majd egyszer visszatérünk rá.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12652018-01-09 14:37:28

Ez az eredeti vagy netes "anyag"? Keresni fogom.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12632018-01-09 13:19:31

 



A "Zenebona"-'val eddig nem foglalkoztam, ezek érdekes adatok, lehet, hogy pontosak is, ez szép munka volt.



Ahogy írtam, majd én is keresem a darabot.



Arról én sem tudok, hogy Kemény Egonnak saját kompozíciója lett volna benne, bár van olyan előzményünk, amely mintha sejtetné, majd visszatérhetünk rá. 



Hangszerelt benne,  Ábrahámmal együtt, ez biztos.



Akkor már másodkarmester volt a színházban.



A "Kikelet ucca 3"-ra kapott felkérés volt akkor a legfontosabb. A színház vezetősége az 1928-ra tervezett bemutatót a kész darab ellére 1929-re tette, erről nemrég írtunk. Lehet, hogy szereposztással is összefüggött ez a döntés.



Lakatos László neve nem tudom, hogy hogyan merült fel, erről én is tudok, Bródy István írta a szövegkönyvet.



Azokról az Ábrahám operettekről, amelyek nem együttműködésük alatt születtek szívesebben olvasok az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban, oda illenek.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12592018-01-09 07:21:01

 



1258 számú bejegyzésre:



 



A "Zenebona" említett dalait hol találtad meg? Erre a forrásra kiváncsi vagyok, ugyanis pl. a "Kicsike vigyázon..." (Es ist so schön am Abend...) a "Bál a Savoyban" betétdala... stb....



Én is utananézek most már.



 



A jazzhangszerelés nem számít önálló műnek, eredeti zeneszerzőjük volt a daraboknak, kik?



 



A szövegírókat meg lehet találni.



 



Remekül használható Klaus Waller könyve is, megrendelhető. Német nyelvtudás nélkül is kitűnik belőle, el fogod tudni olvasni, hogy a "Zenebona" szövegkönyvét Lakatos László és Bródy István írták, "Az utolsó Verebély-lány" Harmath Imre munkája. 



Ez a könyv az első, amely - azaz amelynek sikerült némi teljességet elérnie és weboldalon folyamatosan bővül -  átfogóan részletezi, pontosan, az adatok alapos ellenőrzésével mutatja be Ábrahám Pál életét és karrierjét, mindazt amit eddig róla szorgos munkával össze tudott gyűjteni.



Ábrahám Pál első saját operettjének "Az utolsó Verebély-lány"-t tekinti.



 



Természetesen az Ábrahám Pál operettekben megjelent, Kemény Egon sokoldalú zenei munkáját érintő részek ebbe a fórumba is beletartoznak.



Klaus Waller bevezetőjében megjegyzi, hogy lesz még dolguk az elkövetkezendő kutatóknak is.



 

Operett, mint színpadi műfaj • 34472018-01-09 07:14:23

      



 



"Sikeresen ugrott át a régi bécsi operett keringő-lelkületéből a jazz-, a show-,  és a folklor elemeivel a modernbe" -



- így is fordíthatjuk ezt a mondatot, amelyet azért emelek ki, mert Waller nem írja, hogy melyik Ábrahám operettre vonatkozik, hol és mikor jelent meg először ez a tendencia.



 



Könnyen lehet, hogy Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: "Kikelet ucca 3" c. nagyoperettjében - "pesti operette", Fővárosi Operettszínház, 1929. április 27. - érdemes lenne ezzel a kérdéssel a XX. század zenéjét kutató hazai zenetudósoknak  foglalkozni, ugyanis ennek az operettnek a szövegkönyve az idősebb generáció bécsi-keringő hagyományú zenevilága mellett megjelenő, a fiatalok által már kedvelt, akkor még megütközést keltő, modern táncaival is elénk állítja az akkori Pest jellegzetes társadalmi légkörét.



 



Örülök, hogy lefordítottad ezt a cikket, köszönöm. Fontos Klaus Waller könyve, mert olyan adatokhoz juttat minket a korabeli berlini, német színházi világról, amelyeket eddig nehéz volt elérni. Ugyanakkor egyelőre  hiányosak a magyar vonatkozású részek, de ezt minden bizonnyal pótolni fogja. Hősies munka lehetett a könyv megírása.



 

Franz Schmidt • 30132018-01-09 07:11:14

 



"Értesülésünk szerint Schmidt Ferenc professzor, aki a zenei és előadóművészeti akadémiának másfél éve igazgatója, egészségi okokból benyújtotta lemondását. A kiváló zenész vállalkozott arra, hogy zongora- és zeneszerzési szaktanári teendőit továbbra is ellátja. Schmidt Pozsonyban született, de már kora ifjúságától Bécsben élt és egyike a bécsi művészi élet legismertebb alakjainak. Ő szerzetté a Notre Dame és a Fredigundis operákat, amelyeket az Operaház nagy sikerrel adott elő."



 



A ZENE, 1927



 



( Franz Schmidt 1925-1931 között vezette a bécsi Zeneakadémiát igazgatóként majd rektorként.)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12572018-01-08 16:20:45

 



1246 számú bejegyzésre



 



Csak lassan, ne keverd kérlek a dolgokat, ha lehet pontosan, és ne csúsztatva, ami azért észrevehető sajnos a 272 számú bejegyzésben is.



A Zenebona ugyanis eredetileg nem volt Ábrahám Pál szerzeménye. A bemutató színlapján nincs zeneszerző feltűntetve, Karmester : Ábrahám Pál, ez áll rajta. Lsd. korábbi bejegyzésemet. Később lett zeneszerzőként megnevezve.



Az előzményekben utánanézhetsz a darab keletkezési körülményeinek, azaz Ábrahám Pál nem volt zeneszerzőként felkérve, nem volt abban a helyzetben, hogy megbízhatott volna valakit e mű hangszerelésével.



Mindketten hangszereltek a Zenebonában, ez igaz.



Amennyiben "külföldi számok voltak átalakítva" nem is lehetett volna egy zeneszerzője a darabnak...



A zenetudomány ezekre a dolgokra - ki mit írt, komponált, hangszerelt - fényt fog deríteni, (K. Waller könyve ajánlható) nem olvasói fórum feladata, és nem valószínű, hogy minden "köztük marad".



Elég lett volna a kottakiadványra - 1146 - nézned, ott is szerepel, ahogy írtam.



Ott Harmath Imre neve szerepel (nem Fricsai Richárdé).



Kemény Egon első modern táncslágerei (charleston, tango, foxtrott)  1927-től a magyarországi korai jazz műfajba sorolhatóak, lsd előzményekben.



Továbbiak mehetnek az "Operett mint színpadi műfaj" fórumra.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12552018-01-08 15:36:05

 



Most röviden csak annyit jegyzek meg 1254 -1250 írásokhoz, hogy azok az Ábrahám művek váltak világhírűvé,  amelyek megalkotásában - zenei munkatársként szerződtettve - Kemény Egon zeneszerző is részt vett, 1930-1933.



Azt, hogy ebben az esetben milyen tevékenységi kört fedett a zenei munkatárs státusz, azt az 1000 számú bejegyzésben is röviden olvashatjuk. Erre a témára majd meg visszatérek.



 



1254 előzménye 1253, azon feljön a 269 számú, benne a "32-es baka vagyok én" c induló. Ez továbbra is talány...bár hivatalosan elfogadott zeneszerzője Ábrahám Pál. Ez volt Kemény Egon első hangszerelése, amellyel Ábrahám Pál megbízta. 



Lehet, hogy a szeptemberi revüben  is elhangzott már, tudásom szerint először "Az utolsó Verebély-lány" bemutatóján adták elő, 1928. október 13-án (Kemény Egon 23. születésnapján...)



Ezen a felvételen valószínűleg az eredeti hangszerelést halljuk, de nem a színpadit, hanem a gramofonhangszerelést.



Fentiek értelmében ismét jelzem, hogy téves az előzményben feljövő, 272-ben olvasható állítás, ugyanis a "Melodie des Herzens" bemutatója 1929-ben volt, ennek megfelelően nem a filmen, hanem a magyar operettszínpadról indult (1928) a világsiker felé.



A 1146 számú bejegyzésbe behelyeztem az "Az utolsó Verebély-lány" kottakiadványát, ahol a betétdalok között a "32-es baka vagyok én" is látható.



 


Franz Schmidt • 30122018-01-08 15:35:36

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



 



Anton Heiller Dirigent



 



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



5. 5. 1966



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12492018-01-07 15:49:58

 





KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem"(1935)



Angol keringő



 



Több kottakiadványban megjelent az évtizedek során, gramofon- és rádiófelvételen is sikerdarab.




Franz Schmidt • 30112018-01-07 15:48:49

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



 



Josef Krips  Dirigent



 



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



6. 6. 19640



 



 



 



 



 



 


Ilosfalvy Róbert • 7752018-01-06 19:22:40

 



Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:



 



Kemény Egon - Gál György Sándor -  Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)



Rádiódaljáték 2 részben



Magyar Rádió





A "Komáromi farsang" próbáján, Magyar Rádió, 1957



Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert a mikrofonnál, a zongoránál Kemény Egon.



 



Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



 



"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg."



Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12482018-01-06 18:47:52

 



Ilosfalvy Róbert elhunyta évfordulóján, emlékére:



 



KEMÉNY EGON - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang " (1957)



Rádiódaljáték 2 részben



Magyar Rádió



Lilla és Csokonai kettőse - Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



 


Franz Schmidt • 30102018-01-06 18:46:57

 



2978 számú bejegyzésben pontos címmel szerepelnek 



 



Franz Schmidt alábbi orgonaművei:



 



Vier kleine Choralvorspiele (1926)



 



Vier kleine Präludien und Fugen (1928)



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12472018-01-06 09:01:13

 





GYURKOVICS  MÁRIA



 



A tegnapi és várhatóan a mai tavaszias szép időhöz illik az archív felvétel, a bejegyzéssorozat (795) néhány elemét idehoztam:



 



KEMÉNY EGON-Dalos László: "Tavasz a télben" (1952)



Dalciklus, 25'



Magyar Rádió



 





KEMÉNY EGON-Dalos László: "Hóvirág" 



3'25" 



A dalciklus  egyik legszebb dalát Gyurkovics Mária énekelte,



Andor Ilona Gyermekkórusa közreműködésével.



A szoprán és a bariton szólók mellett - Gyurkovics Mária és Pogány László -  a Magyar Rádió 52 tagú zenekara, a Földényi kórus 36 tagú énekkara és Andor Ilona 30 tagú gyermekkara részére komponálta Kemény Egon ezt a művét, amelynek hangszerelése külön sikert aratott, hasonlóképpen a szép versek.



 



A Magyar Rádió sokszor ismételte. 



Legutóbb 2014-ben, a "Túl az Óperencián" című műsorban Nagy Ibolya szerkesztésében hallhattunk  részleteket ebből a híres felvételből.


Franz Schmidt • 30092018-01-06 08:58:17

 



Franz Schmidt orgonaművei Robert Kovács, CD, felvételrészletek, amazon



Az alábbi CD ismertetőn (3008) részben tévesen megjelent  



Franz Schmidt művek pontos címe:



Präludium und Fuge D-Dur, Präludium 



Vier kleine Präludien und Fugen (1928)



 



Präludium und Fuge D-dur, Fuge



Vier kleine Präludien und Fugen (1928)



 



Chaconne in cis (1925)


Haladjunk tovább... • 2072018-01-04 20:07:46

Én már "privát"-ban megköszöntem,  és itt is jelzem, hogy már automatizálódott a készség...



Kezdeti idegenkedésem is eltűnt, felfedeztem a lehetőségeket és valóban szépen lehet alakítani a bejegyzéseket.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12462018-01-04 18:37:27

Köszönöm észrevételeidet, valahogy így lehetett, így van.



Egykori neves rádiós személyiségek Kemény Egonra emlékezve mindig nagy zenei tehetségét, megbízhatóságát, és ehhez társuló szerénységet emelték ki. Siker, tisztelet és szeretet vette körül.



Talán eljutunk oda, hogy műveit CD felvételeken is megismerhetjük.


Franz Schmidt • 30082018-01-04 18:35:03

 





 



A St. Florian orgona annak idején Franz Schmidt lelkesedését is kiváltotta.



Értékes leírás Robert Kovács CD felvételének ismertetőjében.



(Franz Schmidt műveinek címeiben kis keveredés van ugyan, majd részletezem.)


Média, zene, ízlés • 642018-01-04 14:52:02

 



Ez tényleg megdöbbentő, szerintem érthetetlen lépés. Lehet, hogy csak mi ketten vettük ezt a lapot? Más okát nemigen tudom feltételezni....



 



Ismét megszakadt egy szál, ami a Magyar Rádió idejéből évtizedeken át összekötötte a hallgatókat a rádiókészülékkel, illetve napjainkban más eszközökkel is, amin rádiót tudunk hallgatni.



 



Ezentúl minden elszáll az éterbe, nem marad nyoma...jó ez így?



Mint kiderült, én is ezt az újságot vettem, a többi nem tetszett, és annak is örültem, hogy az rtv részletes szerkesztése, fotói az utóbbi években pl. tartalmi ismertetői is színvonalasak voltak.



Bízom feltámadásában!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12442018-01-04 11:28:01

 



Lavotta János zenéje, emlékezete Kemény Egon zeneszerző életművében két zeneművében jelenik meg:



Rózsavölgyi megbízásából  és kiadásában:



BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás



Zenekari átdolgozás  nagy- és szalonzenekarra



Hangszerelte: Kemény Egon



Bp., 1938. 15 külön lap, 34x24 cm, borítóban



 



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang"  (1957)



Rádiódaljáték 2 részben



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Csokonai Vitéz Mihály...Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc



Lilla...Házy Erzsébet, Korompai Vali



Lavotta...Molnár Miklós, Gönczöl János



 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



 



"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.



A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt.



Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.



Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte."



Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976



 



Fenti ismertetőm a "Fórum  - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevésbé ismert művészei" 474 számmal kezdődő írásaihoz kapcsolódik (480), amely Lavotta János életét és művészetét idézi elénk.



 


Franz Schmidt • 30072018-01-04 11:27:09



KOVÁCS RÓBERT



  a Terra Sancta Organ Festival honlapján, 2017



 


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 4802018-01-04 06:09:16

 



Lavotta János zenéje, emlékezete Kemény Egon zeneszerző életművében két zeneművében jelenik meg:



Rózsavölgyi megbízásából  és kiadásában:



BIHARI-LAVOTTA: Díszpalotás



Zenekari átdolgozás  nagy- és szalonzenekarra



Hangszerelte: Kemény Egon



Bp., 1938. 15 külön lap, 34x24 cm, borítóban



 



Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: "Komáromi farsang"  (1957)



Rádiódaljáték 2 részben



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Csokonai Vitéz Mihály...Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc



Lilla...Házy Erzsébet, Korompai Vali



Lavotta...Molnár Miklós, Gönczöl János



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



 



"A zene a két főhősnek (Csokonai - Ilosfalvy Róbert, Lilla - Házy Erzsébet) olyan hátteret biztosított, hogy az komolyságban, drámai feszültségben az opera színvonalát közelítette meg.



A gratulációkból és szerencsekívánatokból mindenkinek jutott. Szövegíróknak, karmesternek, szólistáknak, zenekarnak és énekkarnak egyaránt.



Csak Kemény Egonnak nem lehetett további jószerencsét kívánni, mert úgy elbújt, hogy az ügyelők sem tudták megtalálni.



Tehetségének értékét, rangját ez a mélységes szerénység fémjelezte."



 



Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1976


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12432018-01-03 16:46:02

 



    



JÁVOR PÁL



mint "segéd úr" , "Fűszer és csemege" hangosfilm (1940), zene és versek: KEMÉNY EGON


Franz Schmidt • 30062018-01-03 16:44:49

 



    



"Robert Kovács an der Domorgel zu St. Stephan" (radioklassik)



"Franz Schmidt Tage Herbst 2015" rendezvénysorozat keretében a "Franz Schmidt Gesellschaft" szervezésében.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24832018-01-03 14:14:41

Kellemes és érdekes összeállítás volt a mai program, emlékeztetett a "Túl az Óperencián" eredeti mottójára és tartalmára: operettkedvelők műsora.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12422018-01-02 17:24:37

 



Ebben a kiadványban (Zeneműkiadó, 1954) - 1241 számú bejegyzés - a  



Rádió-operettek 



fejezetben találjuk Kemény Egon két keringőjét, itt :



 



KEMÉNY EGON: "Talán a csillagok " (1949) - Hópehely-keringő



 



KEMÉNY EGON: "Szerencsés utazás " (1950) - Szerencsés utazás-keringő


Franz Schmidt • 30052018-01-02 17:24:14

 



"Schmidt Ferencnek, a pozsonyi születésű bécsi zeneakadémia-igazgatónak III. szimfóniája a Schubert évben amerikai pályadíjat nyert.



Bécsben most mutatták be a Filharmonikusok.



A kritika elismeri, hogy nagy művészettel van megírva, de inspiráció tekintetében mélyen alatta marad a II. szimfóniának."



A ZENE, 1932. március 15.



 



Franz Schmidt:  "2. Symphonie in Es- dur" (1911-1913)



Ősbemutató: 1913



Vassily Sinaisky, Malmö Symphonie Orchester/ YT



 



Franz Schmidt:  "3. Symphonie in A-dur"   (1927-1928)



Ősbemutató: 1928



Vassily Sinaisky, Malmö Symphonie Orchester/ YT


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12412018-01-01 17:56:43

 



1238 számú bejegyzésben: "Hópehely-keringő" több kottakiadványban is megjelent, a "Balaton-keringő" szintén, itt könnyű átiratban zongorára, két kézre:





 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12402018-01-01 17:56:34

 



   


Franz Schmidt • 30042018-01-01 17:55:52

 




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12392018-01-01 17:35:11

 





Benne:



KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Kép-sanzon"



 



"Fénykép, ajándék volt..." Mezey Mária énekelte a Fővárosi Operettszínházban, a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Breitner Tamás vezényelte



Kemény Egon -Tabi László - Erdődy János: "Valahol Délen" című nagyoperettjében. Bemutató: 1956. április, felújítás 1957.



 


Franz Schmidt • 30032018-01-01 17:34:46

 




Franz Schmidt • 30022018-01-01 17:34:26

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



 



Heinz Wallberg Dirigent



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



31. März 1962


Franz Schmidt • 30012018-01-01 17:34:12

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



 



Heinz Wallberg Dirigent



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



30. März 1962


Franz Schmidt • 30002018-01-01 17:33:53

 





Franz Schmidt, relief 



egykori villája homlokzatán Perchtoldsdorfban látható.



A Wiener Symphoniker emléktáblája.


Franz Schmidt • 29992018-01-01 17:33:16

 





 



 


Franz Schmidt • 29982018-01-01 17:32:58

 




Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24802018-01-01 13:55:13

 





 



Nagy Ibolya szerkesztésében kiváló felvételeket, zeneműveket hallhattunk Újév napján.



Békés, boldog, sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a rádiós munkatársaknak!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12382017-12-31 21:18:52

 



Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor



 



68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádióperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".



Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 



Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.



Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.



Vezényelt: Majorossy Aladár



Rendező:  Dr. Rácz György



Szerzők:



Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)



Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.



 



A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.



Szereplők:



Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szerzők:



Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)



Rádióoperett



Az egykori rádiós magnófelvételeket  -  "Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.


Franz Schmidt • 29972017-12-31 21:18:27


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 24782017-12-31 21:12:08

 



Operett a Magyar Rádióban  - Szilveszterkor



 



68 évvel ezelőtt, 1949. Szilveszterén a rádióhallgatók ezidőtajt már a készülékek előtt ültek és várták az első rádióoperett folytatását, aminek megszületésében most már nem a politikai szándék, nem is a Rádió vezetősége, hanem éppen a rádiózó nagyközönség hozta meg a döntést. Korabeli források tanusága szerint ugyanis kikövetelték a második rádioperettet, az első óriási sikere után. Közkedvelt sláger lett a "Májusfa-keringő", amelyet Gyurkovics Mária énekelt a rádiófelvételen, akárcsak a "Balaton-keringő".



Így követte a "Májusfa"-'t (május elseje; tavaszkezdet) még egy hangsúlyos, szórakozásra alkalmas naptári napon (Szilveszter), a szintén országos terjedelmű hallgatóközönség előtt bemutatt rádióoperett, a "Talán a csillagok". 



Ma Ruttkay Évára emlékezünk..., aki a "Májusfa" egyik szereplője (Konok Teri, egyetemi hallgató) volt.



Partnerei a darabban: Fábri Edit, Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti  Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Gera Zoltán és mások.



Vezényelt: Majorossy Aladár



Rendező:  Dr. Rácz György



Szerzők:



Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: "Májusfa" (1949)



Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett, rádiótörténeti, műfajteremtő jelentősége van.



 



A "Talán a csillagok" közismertté lett sajátossága, hogy a "Májusfa-keringő"-t országszerte énekelve, fütyülve, azt meg nem unva, sőt, újra kérték a hallgatók - most már az új rádiós műfajban -  rádióoperettbe szőve. Ezért a dal  kompozíciója szinte pontosan ugyanaz, szövege télire váltott és "Hópehely-keringő" néven aratott ismételten kirobbanó ám tartós sikert Gyurkovics Mária nagyszerű előadásában. Eköré írták az új, szilveszteri darabot.



Szereplők:



Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szerzők:



Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: "Talán a csillagok" (1949)



Rádióoperett



Az egykori rádiós magnófelvételeket  -"Májusfa-keringő", "Hópehely-keringő", "Hóvirág-keringő" (Gyurkovics Mária, Forrai kórus), "Sör-dal", "Konty-dal", ,,Kirándulók dala" - mai technikával a "Túl az Óperencián" c. programban is többször meghallgathattuk már, korábban évtizedekig ismételte a Magyar Rádió  - elsőrangú operettmuzsikájával, szellemes verseivel, remek előadókkal vidámságot vittek a műsorokba.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12372017-12-30 23:34:00

 



"Szedő Miklós interjú, 1975" / YT



A riporter és zongorakísérő: Tamássy Zdenkó


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12362017-12-30 23:31:59

 



Köszönöm, hogy kerested pályája további részleteit.



Örülök, hogy Kemény Egon táncszámával most Szerdahelyi Rózsi színésznő emlékét is felidézhettük.



 

Franz Schmidt • 29962017-12-30 23:30:54

 



"Schmidt Ferenc lemondott a bécsi zene-akadémia rektori tisztjéről, melyet mint Josef Marx utóda 1925 óta viselt; zongora és zeneelmélet-tanárságát megtartja."



 



A ZENE, 1932


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 4582017-12-30 23:22:58

 



Szedő Miklós  interjú, 1975 / YT



 



A riporter és zongorakísérő: Tamássy Zdenkó



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12342017-12-30 09:06:23

Szerdahelyi Rózsi színésznő filmkarrierje húsz éves korában, 1939-ben indult- amint azt a HANGOSFILM.hu oldalon olvashattuk (1228) -  négy filmben kapott szerepet abban az évben. 



A "Fűszer és csemege" (felvétel 1939-ben) énekesnője, ez pályáján előrelépést jelenthetett tekintettel az igen rangos szerzőkre és szereposztásra, filmes alkotókra.



Ebben az évben a Színészkamara új tagja is lett, lsd. Magyarország, 1939. 64.sz. 



Sokat elárul az is, hogy már 1943-ban összegyűjtötték szerepeit, azóta nincs is adat róla.?


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12332017-12-30 08:33:36

 



2017 - Szörényi Éva születésének 100. évfordulója.



 



KEMÉNY EGON hangosfilmje "Fűszer és csemege" (Port.hu)





 



SZÖRÉNYI ÉVA ÉS JÁVOR PÁL 



 


Franz Schmidt • 29952017-12-30 08:33:10

 



"Schmidt Ferenc "Változatok egy huszárdal felett"



Bécsben élő honfitársunknak variációi korántsem ütötték meg azt az előkelő, magas nívót, amihez operája, "Notre Dame", és szimfóniája után hozzászoktatott bennünket."



 



A ZENE,  1932. február 1.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12322017-12-29 13:14:44

1231 bejegyzésre:



Nem látok ebben a témában semmit, amit meg kellene beszélnünk.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12302017-12-29 12:54:42

1129 bejegyzésre válaszolva:



Ábrahám Pál ezen életrajzi adataival itt nem foglalkozunk, az "Operett mint színpadi műfaj" fórumban írtál legutóbb róla, 3386 számú bejegyzés ill. előzményei 3384, 3383, 3381, stb.


Franz Schmidt • 29942017-12-29 11:37:12

 



"A Bécsi Filharmonikus Zenekar műsora 



az 1926-1927 évadban is elég változatos lesz. Beethoven halálának századik évfordulóját a kilenc szimfónia előadásával fogják megünnepelni.



Újdonság hat lesz: Casella: Islamey; Reznicek: Tánc-szimfónia; Haas: Változatok egy rokoko-témára; Mancinelli: Achiaggiai szerelmesek menekülése; Sekies: Nyári költemény; Wetzler: Megnyitózene Shakespeare Vízkeresztéhez; végül dalok zenekarral Kienzltől.



Egyetlen zongoraművész vendégük Sauer lesz, Sgambati hangverseny darabjával.



 



Azonban rendes hangversenysorozatukon kívül, a német könyvkereskedők nagygyűlésének tiszteletére matinét rendeztek (szeptember 21-én): 



tagtársuk, a pozsonyi születésű Schmidt Ferenc dirigálta saját műveit: 



"Fredigundis" című operájának 'Királyi harsonái'-ból, változatokat orgonára és zenekarra, a nálunk előadott "Notre Dame" operából a magyaros, lendületes közzenét és a II. (Esz-dúr) szimfóniáját."



 



A ZENE, 1927. január 1.



 

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12282017-12-29 11:36:20

 



     



                                                                            SZERDAHELYI RÓZSI



Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek"/YT



Dicséretes, hogy végre valaki elolvasta a filmen szereplő énekesnő nevét, a kezdő képsoroknál látható, azaz nem Fényes Kató énekel,  ahogy a YT-videón  eddig szerepelt, hanem most már helyesen, javítva: Szerdahelyi Rózsi. Róla ezen a linken olvasható néhány adat.



Tökéletes akkor lenne a videó feliratozása, ha 



Kemény Egon neve is megjelenne rajta, aki  a táncszám zenéjét komponálta és hangszerelte valamint a verset is ő írta.



A gramofonfelvételen ezt a táncslágert Sebő Miklós énekelte.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12272017-12-28 10:01:27

 



Bessenyei Ferencre - elhunyta évfordulója tegnap volt - emlékezve, nagyszerű Hatvani professzor alakítását elevenítem fel itt, YT videón.



 



"Megkérdeztem a madártól..." - Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc



 



KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" c. daljátéka


Franz Schmidt • 29932017-12-28 10:00:40

 



Franz Schmidt  - Österreichisches Biographisches Lexikon



 



Felsorolja Franz Schmidt zenei karrierjének fontos állomásait, az abban jelentős szerepet játszó személyek és zenekarok nevét valamint  magánéleti szférájának egyes elemeit. Zeneműveszétéről rövid ismertetőt olvashatunk itt.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 12262017-12-27 17:28:44

 





 





Az elmúlt esztendő sikerdalait, a slágereket  az évente frissen megjelentetett rangos válogatás az "Arany Karácsonyi Album", az "Újévi Album", "Táncalbum" mellett a "Farsangi emlékek 1940" ( Tizenhat nagy siker) című kottakiadvány is tartalmazta.



 



Kemény Egon: "Rendez-vous-t kérek" 



című slow-foxtrot táncszáma a



"Fűszer és csemege" című (bemutató: 1940. január 29.) 



irodalmi mű filmfeldolgozásának slágere volt. 


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:00 : Budapest
Zeneakadémia, Előadóterem

"Liszt-kukacok akadémiája"

10:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

"Liszt-kukacok akadémiája"
Jazz játszótér

11:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia

Prunyi Ilona (zongora), Kertesi Ingrid (ének)
Berecz Mihály (zongora)
ARANY: Két dal Petőfi verseire – A toronyban delet harangoznak; Éji dal
SIMONFFY: Tarka madár; Te vagy barna kislány
EGRESSY: Ereszkedik le a felhő; Két magyar nóta
LISZT: Magyar történelmi arcképek – Mosonyi Mihály
MOSONYI: Tanulmány
LISZT: A magyarok Istene
LISZT: Petőfi szellemének
FARKAS: Szeretlek, kedvesem
SZERVÁNSZKY: Száll a felhő
SUGÁR: Reszket a bokor
KODÁLY: Négy dal – 1. Haja, haja
MIHALOVICH: Két ária a Toldi szerelme című operából
ÁBRÁNYI: Ábránd – magyar népdalok felett
LISZT: Költői és vallásos harmóniák – 7. Funérailles

15:00 : Budapest
Erkel Színház, Bernáth Büfé

az Opera Zenekarának művészei
"Zenekari hangversenyek - Kamarazenei koncertek"
"Wagner nyomában II.
BRUCKNER: F-dúr vonósötös – Adagio
SCHÖNBERG: Dalok – válogatás
SCHÖNBERG: Kamaraszimfónia

15:00 : Budapest
MűPa, Üvegterem

Kolonits Klára, Cseh Antal (ének)
Budapesti Vonósok
Koncertmester: Pilz János
"Operajátszóház"
MOZART: Figaro házassága

15:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

16:00 : Budapest
Nemzeti Múzeum

Hye Jin Kim (hárfa)
MÁV Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ender Sakpinar
MOZART: 1. szimfónia
SPOHR: Fantázia
DEBUSSY: Danse sacrée et profane
RAVEL: Bevezetés és Allegro

18:00 : Budapest
Erkel Színház

OFFENBACH: A rajnai sellő

18:00 : Budapest
A Nemzeti Filharmonikusok próbaterme

Horváth Béla (oboa)
Papp Dániel, Miczki Rita, Szabó Krisztina, Sárosi Péter, Bali Gábor
(hegedű), Balogh Enikő, Mohácsi Gyula, Kökényessy Zoltán (brácsa)
Deák György, Bajner Zsuzsanna (cselló), Sztankov Iván (nagybőgő)
Hamar Zsolt (csembaló)
Móré Irén, Kovács Imre, Embey-Isztin Zsófia (fuvola)
Szatmári Zsolt (klarinét), Borbély Balázs (kürt), Bokor Pál (fagott), Sipkay Deborah (hárfa)
Batta András (házigazda)
"Próbatermi vendégség"
J.S. BACH: F-dúr oboaverseny, BWV 1053R
REGER: G-dúr szerenád, Op.141a
HAAS: Fúvósötös, Op.10
TOURNIER: Szvit, Op.34
CSAJKOVSZKIJ: D-dúr vonósnégyes, Op.11

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Sennu Laine (cselló)
A Szent István Király Szakgimnázium Fúvószenekara
Vezényel: Makovecz Pál
SMETANA: Moldva
RÁNKI: Varázsital - szvit
HIDAS: Fantázia csellóra és fúvósokra
LISZT: Hunok csatája

18:30 : Budapest
MűPa, Fesztiválszínház

"Metropolitan-operaközvetítések a Müpában 2017/18"
PUCCINI: Bohémélet

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Kupolaterem

"TERA – kísértés 13 képben"
A Zeneakadémia hallgatóinak előadása az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Baráth András (zongora)

19:00 : Budapest
Operettszínház

OFFENBACH: Kékszakáll

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Andreas Ottensamer (klarinét)
Kelemen Kvartett:
Kelemen Barnabás, Kokas Katalin (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Fenyő László (cselló)
DVOŘÁK: Ciprusok – vonósnégyes-ciklus
MOZART: 17. (B-dúr) vonósnégyes, K. 458 („Vadászat”)
BRAHMS: h-moll klarinétötös, Op.115

20:00 : Budapest
Budavári Mátyás-templom

Magyar Virtuózok Kamarazenekar
19:00 : Felsőőr
Messe Oberwart

"Kárpát-Haza OperaTúra"
ERKEL: Hunyadi László

19:00 : Gödöllő
Művészetek Háza

Cserna Ildikó szoprán
Gödöllői Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Horváth Gábor
WAGNER: Trisztán és Izolda előjáték, Izolda szerelmi halála
WAGNER: Wesendonck dalok
CSAJKOVSZKIJ: IV. szimfónia
A mai nap
történt:
1607 • Monteverdi Orfeójának bemutatója (Firenze)
született:
1842 • Arrigo Boito, zeneszerző, librettista († 1918)
1934 • Renata Scotto, énekes
elhunyt:
1704 • Marc-Antoine Charpentier, zeneszerző (sz. 1643)