vissza a cimoldalra
2019-09-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11438)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20309)
Élő közvetítések (8125)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1753)
Franz Schmidt (3421)
Simándy József - az örök tenor (624)
Társművészetek (1399)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25042)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7212)
Pantheon (2385)
A nap képe (2153)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4381)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1352)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61894)
Kedvenc előadók (2840)
Operett, mint színpadi műfaj (4058)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (5241 hozzászólás)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17312019-08-05 17:19:09



BARLAY ZSUZSA



Dankó Rádió 18:04   http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A hét vendége: Barlay Zsuzsa



Liszt-díjas, Érdemes Művész, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.



Két héttel ezelőtt, a „Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján” című műsorok egyikében - 1713  • előzmény1712  •  - hallottuk a „Messzetűnt kedves”-ből a





Barlay Zsuzsa kis szerepet kapott ugyan ebben a daljátékban, de annál hangulatosabban és szépen szól éneke a szüreti jelenetben, amely eseménynek régen nagy hagyománya és társasági jelentősége is volt.



Úgy emlékszem, a Fináléban is szerepelt.



Meglepett - kellemesen - Nagy Ibolya e heti vendégének személye és nagy érdeklődéssel várom a hét minden napját.



Ezúton szeretnék jó egészséget kívánni Barlay Zsuzsa Művésznőnek!



Ma a francia császári udvarban igencsak keresett, és ott szolgáló magyar huszárokról is megemlékezett a felelősszerkesztő-műsorvezető. Ez a téma is illik a Fazekas Mihály életét megörökítő daljátékhoz. Felidézem, hogy 1791-ben, Debrecenben, majd 1793-ban egy francia kisvárosban és 1827-ben az érmelléki szőlőben játszódik a cselekmény.



"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


Olvasói levelek • 113582019-08-05 16:35:39

Tőlem nem kell engedélyt kérni. A Szerkesztőség hatásköre, hogy mit szabad és mit nem.



A csúsztatásokkal nem foglalkozom.



(Előzmény Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11) 7115   smaragd • előzmény71132019-08-05 10:13:41



Udvariasságból válaszolok, röviden.



El lehet olvasni korábbi, szintén általában rövid bejegyzéseimet az ebbe a fórumba és az említetteken kívüliekbe beírtakat is, azaz el lehetett volna olvasni…



Nem vagyok oda-visszavágó típus, ezért most már csak annyit teszek hozzá, hogy nálam a színvonal magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv tiszteletben tartásánál kezdődik, gondolom most már világos. :-)



Felnőtt ember vissza tudja tartani az ingereit, azaz el lehet menteni a piszkozatokat és később helyesen bejegyezni.)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71152019-08-05 10:13:41

Udvariasságból válaszolok, röviden.



El lehet olvasni korábbi, szintén általában rövid bejegyzéseimet az ebbe a fórumba és az említetteken kívüliekbe beírtakat is, azaz el lehetett volna olvasni…



Nem vagyok oda-visszavágó típus, ezért most már csak annyit teszek hozzá, hogy nálam a színvonal magyar anyanyelvűeknél a magyar nyelv tiszteletben tartásánál kezdődik, gondolom most már világos. :-)



Felnőtt ember vissza tudja tartani az ingereit, azaz el lehet menteni a piszkozatokat és később helyesen bejegyezni.


Olvasói levelek • 113552019-08-05 05:36:55

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)



7098, 7099, 7100, 7101, 7102



A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.



Nem találok mentséget a fenti bejegyzések színvonaltalanságára, és azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezeket nem olvassa el.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 71082019-08-05 05:36:21

Fórum - Hozzászólások a Momus írásaihoz (RM, 2002-11-15 12:47:11)



7098, 7099, 7100, 7101, 7102



A magyar nyelv ékezetes magánhangzókat is használ,elhagyásuk magyartalan.



Nem találok mentséget a fenti bejegyzések színvonaltalanságára, és azt hiszem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki ezeket nem olvassa el.


Franz Schmidt • 33882019-08-03 12:34:01

Igen, köszönöm, az emléktáblát is közreadtuk már.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17302019-08-02 16:26:42

KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) 



Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg



A Rózsavölgyi Orchester Sorozatban megjelent:



Piano Direction, Harmonika, Violin Direktion (1st & 2nd Violin), 3rd Violin, Cello, Bass, Clarinet 1 in B’, Clarinet II. in B’, Trumpet in B’, Mandolin ossia Guitarre, Drums


A kottafüzet hátoldalán a tartalomjegyzék Kemény Egon olasz-szerenádjával kezdődik és középtájon szerepel még egy zenedarabja:



KEMÉNY EGON – Rákosi János: „Kár volt, belátom…”



Dalkeringő



1934-től a Rádiónak is komponált – ezekben az években megzenésített költeményeivel is nagy sikert aratott, opera-életünk kíválóságai előadásában, amelyek irodalmi műsorokban hangzottak fel.


Franz Schmidt • 33862019-08-02 16:23:55

Franz Schmidt német nyelvű oldalán találtam: https://de.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt_(Komponist)





Das Geburtshaus von Franz Schmidt im Jahre 1922. Das Haus stand in Preßburg an der Ecke Marktplatz (heute nám. SNP) und Ursulinengasse und wurde Ende der 1920er Jahre abgerissen.



Erre a képre régóta vártunk, eddig csak feljegyzésekben olvastunk róla - Franz Schmidt egykori szülőháza, 1922-ben, Pozsonyban.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17292019-07-31 17:32:49

Gyorsan helyesbítem/ 1728   smaragd • előzmény1727



az akkori műfaji elnevezés:



  modern táncok


volt. 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17282019-07-31 10:13:06

A Kemény Egon-emlékhét a rádiófelvételeken keresztül mutatta be a zeneszerző karrierjét. Az akkori elnevezés szerint: modern táncslágerei, 1927-től, is beletartoznak.Gramofonfelvételei is lehetnek még az MTVA Zenei Archívumában.



Ismét egy Kemény Egon-gramofonsláger a YouTube-on…





WEYGAND TIBOR



A versíró (ma: dalszerző) is egyes források szerint Kemény Egon, hivatalosan:



KEMÉNY EGON – Szécsén Mihály: „Ma éjjel úgy zokog a gitárom…” (1941) Olasz tangó-szerenád https://www.youtube.com/watch?v=zoK3ZnPsCGg



Weygand Tibor, színész, énekművész:

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/weygand-tibor



Franz Schmidt • 33852019-07-31 10:12:30

Közvetlen előzmény: 3379 számú bejegyzésben, Franz Schmidt: "Notre Dame"



Victor Hugo és az opera






Franz Schmidt: „Notre Dame”  Oper (1902-1904)



YouTube :https://www.youtube.com/watch?v=gaqpv8mSX90


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17272019-07-30 07:44:55

A Kemény-Kulinyi szerzőpárról már korábban is említést tettem, első sikerük a „Schönbrunni orgonák” (1937) volt.



Most megtaláltam a Youtube-on az 1939-es gramofonfelvételt, Kalmár Pál énekel:





KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: „Keresek egy lányt…” https://youtu.be/ZUros9wVKCs



tangó, 1939, 3’


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17262019-07-29 17:33:33

KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA



Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Kemény Egon zeneszerző életművével is megismerkedett, részben már korábban, az elmúlt évtizedektől fogva a rádióműsorokon keresztül, részben ez év februárjában, amikor először játszotta el közönség előtt



Kemény Egon: ”Díszpalotás” című zongoraátiratát (1935) Bihari, Lavotta, Csermák dallamaival.



Itt megtekinthető az a felvétel, amely 2019. májusában a Rákoshegyi Bartók Zeneházban készült: https://www.youtube.com/watch?v=laTJ0zd3Baw


Franz Schmidt • 33842019-07-29 17:29:44

Kassai István Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Franz Schmidt tisztelője és művészetének ismerője, így illendő, hogy őt is bemutassuk fórumunk olvasóinak – biztosan sokan megcsodálták már koncertjein vagy CD felvételein kiváló játékát –  kínálkozó alkalom a most elkészült videó:



KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA


Kedvenc előadók • 28352019-07-29 17:26:54

Elkészült az előadásról felvett videó:



KEDDI KALEIDOSZKÓP



A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának pódium-beszélgetés sorozata



Kassai István zongoraművésszel Kertész Lajos zongoraművész-tanár beszélget



Magyar Művészeti Akadémia Irodaháza, 2019. június 4-én.



https://www.youtube.com/watch?v=QLdNtkDCuHA


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17252019-07-29 07:18:54

Kedves Ardelao,



köszönöm hozzászólásodat.



Páratlan jelentőségű a tegnap véget ért „Kemény Egon zeneszerzőre emlékezünk halála 50. évfordulóján” című műsorhét.



Ruitner Sándor dramaturg, zenei rendező munkásága óta most történt meg először a rádióban, hogy egy szerkesztő kötöttségeit szem előtt tartva, a lehetőségei határáig elmenve, minden zenei műsoridejét (99,99%) Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc díjas zeneszerző emlékének  és muzsikájának szentelte, a szó nemes értelmében, ahogyan hallhattuk Nagy Ibolyát, a „Túl az Óperencián” című műsor felelősszerkesztő-műsorvezetőjét.



Zenéjét szerzette: Kemény Egon…1934-ben hangzott fel először a Rádióban, és ma is vannak, akiknek a fülében cseng még ez a mondat. Mosolyogva idézik fel nekem újra és újra, sőt tegnap is hallottam tőlük, a rádióhallgatóktól.



Sokan emlékeznek Kemény Egon nevére és csodaszép műveire, hangszereléseire és még közülük is nagyon sokakat meglepett az életmű rendkívüli gazdagsága, amelyet minden lehetősége ellenére az emlékhét is csak válogatásban mutathatott be. Hét napon át összesen hét óra műsoridőben! Ez a dimenzió teljesen új, a Dankó Rádióban Nagy Ibolya érdeme. Úgy értesültem, hogy a műsorhét felvétele a Zenei Archívumba kerül, tehát kutatók is elérhetik.



Lehet, hogy a zenei lexikonok szerkesztői a renkívüli tehetségű, ismétlem kétszeres Erkel Ferenc-díjas, magyar zeneszerző Kemény Egon több száz, egyenként és sikerrel bemutatott művét, hatalmas életművét egyszerűen nem képesek…(?) egy szócikkbe beletenni, amint hallom a most készülő 20. századi kötetben sem fogják még csak megemlíteni sem…Adatokért most már van kihez fordulni és puskázni is lehetne a www.kemenyegon.hu oldalról vagy Wikipédiaoldaláról.



Ennél viszont sokkal fontosabb Kemény Egon zeneszerző eredeti célja, ami nem a hírnévre, hanem a sikerre, a közönség örömére irányult, ami életében, alkotómunkássága negyven esztendeje alatt (zeneszerzőként és zenekari hangszerelőként - zeneszerző társai felkérésére, cca 1927-1947) is végigkísérte és még mindig tart…


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17242019-07-29 06:49:19

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Simándy József - az örök tenor • 6132019-07-29 06:48:56

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33542019-07-29 06:48:36

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Melis György • 2592019-07-29 06:47:22

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


László Margit • 2052019-07-29 06:44:08

„Kemény Egon és Simándy József barátsága is legendás volt.”



Most olvastam előző bejegyzésedet és nem hagyhatom szó nélkül, hogy Nagy Ibolya a legendás szót a tegnapi műsorban a fenti mondatban használta, nem pedig úgy, ahogy feltételezem, véletlenül elírtad.



A mai szóhasználatban elterjedt „legenda” eredetileg szentek történeteit mesélte el, ugyanakkor mende-monda jelentése is van – Nagy Ibolya széles hallgatótáborához szól ezzel a manapság elterjedt jelzővel.



Régen elég volt annyit mondani hazánkban – barátság – és mindenki azt értette ez alatt, hogy a barátok vállvetve kiállnak egymásért…



Ez a szemlélet jellemezte az Ábrahám-Kemény barátságot (Budapest-Lipcse-Berlin). Ugyanúgy a Kemény-Simándy barátságot is, amelynek csúcspontja akkor volt, ahogyan Ruitner Sándor egyik műsorában elmondta, amikor zeneszerző barátja felkérte és barátja kedvéért Simándy József a „Hatvani diákjai”-ban Kerekes Máté szerepének prózai részét is elvállta (1955).



Kemény Egon zeneszerző életművében az operaénekes Simándy József 1954–ben tűnik fel:



Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod”



dal tenor hangra nagyzenekari kísérettel, 5’



1954. január Simándy József részére készült Sárospatakon, 1953-ban.



Tegnap meghallgathattuk…



Az akkor már nagyoperettjeivel, kisoperettjeivel, dalaival és dalciklusaival, sanzonjaival, gyermekeknek komponált műveivel, gramofonfelvételeivel magának nevet és szakmai elismerést szerzett, nagy színpadi és rádiós sikereket aratott, és rangos zenei elismeréssel kitűntetett Erkel Ferenc-díjas (1953) Kemény Egon zeneszerző karrierje középső szakaszában járt (www.kemenyegon.hu), Simándy József operaénekesi pályája 1946–ban indult, Kossuth-díj: 1953.



Az évek során, még a 60-as években, is Kemény Egon számos korábbi siker-darabját Simándy József hangjára átírta vagy transzponálta, a Magyar Rádió felvételeken örökítette meg. Példaképpen a tegnap hallott „Szerenád” című dalát említem.



A legendás szóhasználatnál maradva:



a „Kemény Egonra emlékezünk halála 50. évfordulóján” műsorhéten Nagy Ibolya összeállításában (2019. július 22-28.) a zeneszerző valamennyi elhangzott művét rádiófelvételeken  l e g e n d á s  oparaénekesnők, operaénekesek és prózai előadóművészek adták elő.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17212019-07-28 17:08:00



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.




Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.



Franz Schmidt • 33832019-07-28 17:07:31



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33512019-07-28 17:06:57



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Simándy József - az örök tenor • 6102019-07-28 17:06:23



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Melis György • 2572019-07-28 17:05:48



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


László Margit • 2032019-07-28 17:05:15



KEMÉNY EGON



kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző portréja, 1967 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



KEMÉNY EGONRA EMLÉKEZÜK, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulója tiszteletére – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Különös dallam” című zeneműve (1965) indította arra az útra, amely igen sokszínű zenei műfajban alkotott szerzeményeihez vezetett minket, hacsak némi betekintésre is, amennyit ez a műsorhét még megengedett…



A Magyar Rádió Esztrád Zenekara, vezényelt: Gyulai Gaál János.



Nagy Ibolya a megjelent Kemény Egon CD-kel kapcsolatos terveiről kérdezte Kemény Anna Máriát, aki elmondta, hogy nagyon fontosnak tartja azt a lehetőséget, amely abban rejlik, hogy a Kemény Egon művek révén a kor előadóművészvész-csillagainak-, valamint szerzőtársainak-, és a megzenésített irodalmi- és történelmi témák hagyományőrző köreihez is eljussanak a Kemény-életmű zenedarabjai, azaz a CD-albumok a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” – kimondatlanul is erősítve összetartozásunkat. A Lavotta-kultusz, a Hatvani-kultusz az eddigiekhez mindenképpen hozzátartozik és ezen a ponton lépett be Kemény Egon: „Díszpalotás” című zongoraátirata (1938), amelyet Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész felvett műsorára és idén már nagy sikerrel többször eljátszotta.



Ezt a témát követte Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” című nagyoperettje, amelyet a Fővárosi Operettszínház (1956) kasszasikerét követően az Állami Déryné Színház vitt el az akkori vidéki közönséghez – országos  sikerrel, Kemény Egon kamarazenekari hangszerelésével.



A korabeli, azaz restaurált, archív rádiófelvételekről az nagyoperett változatos zenei műfajait hallottuk:



„Még nincsen senkim sem…”  – foxtrot, Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Árván vártam…” – dalkeringő, Petress Zsuzsa és Rátonyi Róber



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A vágyakozás – bolero, Mezey Mária



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Egy szót se szólj...” – dal és lassú fox, Petress Zuzsa és Melis György



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



„Ha az este leszáll…”(’kandúr-sztep’) – foxtrot, Rátonyi Róbert



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Nagy Ibolya felvetette Kemény Egon és Simándy József , ahogyan ma mondják: ’legendás’ barátságát, amelyről Kemény Anna Mária megemlítette Simándy Józsefné, Jutka asszony részvételét a februári CD-bemutatón, ahol díszvendégként maga is a színpadon emlékezett a művészbarátságból fakadó szép művekre, ezt követően pedig a családhoz kapcsolódó gyermekkori emlékeit.



Elhangzott:




  • Kemény Egon – Kulinyi Ernő: „Szerenád” (1937) – dal, Simándy József 



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte (1955).




  • Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” (1952) – dal, Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte (1953).



A szerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolya végül Kemény Anna Máriát arról kérdezte, vajon melyik mű tekinthető Kemény Egon életműve csúcspontjának – és itt tértek rá „A messzetűnt kedves” című daljáték (1965) rövid részletezésére, kiemelve Fazekas Mihályt, a Lúdas Matyi szerzőjét, akinek életéről készült a Magyar Rádióban – és a műsorban visszatérve a francia témákhoz is, a hét elejére – ez a varázslatosan szép, számtalan nemes magyar vonatkozású darab.




  • Kemény Egon – Erdődy János: „A messzetűnt kedves”



Rózsa-kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte




  • Kemény Egon – Fazekas Mihály: „A messzetűnt kedves”



Ámeli-dal – Simándy József



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



És itt jött, a műsor legvégén Nagy Ibolya szerkesztői bravúrja, amely méltó volt az emlékezéshez és meglepetést szerzett minden hallgatónak:



ismét Kemény Egon zeneszerzőt hallhattuk, aki családi idilljét a Kapy utcában, és zenei pályájának évtizedek óta nem hallott részleteiből idézett: barátja, Ráday Imre színművész készített vele interjút – „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal” címmel.



Majd ismét az égig szállt egy dallam… egyik legnagyobb korai sikere:




  • Kemény Egon: „Ritka madár a szerelem…” (1935)



A Magyar Rádió Vonós Tánczenekara, Bolba Lajos vezényelt.





NAGY IBOLYA és KEMÉNY ANNA MÁRIA a Dankó Rádió új stúdiójában, 2019. július



Az e heti műsor magas színvonala Nagy Ibolya érdeme.



Most készült először olyan rádióműsor tartalmi- és zenei összeállítás –, amely Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző karrierjének pályaívét időrendi sorrendben – sok eddig (a 2013-as Kemény Egon-emlékhét óta fellelt) nem ismert életrajzi adattal, zenével szinte teljes körűen felrajzolta, és a zeneszerzővel készült interjúkkal fűszerezve tette még hitelesebbé és szebbé.



A műsorhét sikere Nagy Ibolya főszerkesztő-műsorvezető vezetésével vendége, Kemény Anna Mária mellett a Zenei Archívum munkatársainak is köszönhető, akik Nagy Ibolya kérése olyan, gyakran több évtizede nem hallott felvételeket restauráltak és tettek sugárzásra alkalmassá a Kemény Egon-évforduló tiszteletére, és hoztak egyúttal műsorba szerkeszthető helyzetbe, hogy még mára is jutott a nagy meglepetésekből és talán még maradt is az elkövetkező adásokhoz.



Azok a hallgatók, akik ma délelőtt leültek a készülékek mellé – ahogyan régen mondták – szívükbe zárhatták Kemény Egon zenéjét, amely „olyan, hogy meghallgatva elteszi magának az ember…” mondta néhány órával ezelőtt nekem nagy örömmel, a műsorhoz elsőként gratulálók között, a szépkorúan is fiatalos Bradányi Iván, aki pályakezdésekor  – még, ha futólag is,  – ismerte Kemény Egont a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületéből, a stúdiókból és a Pagodából…



Ezúton is köszönöm a Café Momus szerkesztőségének, hogy lehetőséget kaptam Franz Schmidt és Kemény Egon zeneszerző fórumának megnyitására, továbbá Héterő fórumtársunknak, hogy műszaki tudásával önzetlenül hozzájárult (link) az e heti adáshét műsorainak zavartalan meghallgatásához.



KEMÉNY EGON zeneszerző művei szerző jogvédelem alatt állnak.



Az elhangzott felvételek az MTVA tulajdonában vannak.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17202019-07-27 17:16:29

DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a




  • „Talán a csillagok” (1949)



 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:



Kemény Egon – Romhányi József:



Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szélvész dala – Mindszenti Ödön



a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).



Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.



Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:



„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.



Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.



Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.



A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.



Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.



Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”





Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)



Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sándor, Erdődy János és mások



Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu



2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a




  • Hatvani diákjai”-ból



„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)



és a




  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:



Nyitány



„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)



Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar



„Lilla, szívemet ne vesd meg…” – kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



A mai műsor végén




  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Franz Schmidt • 33822019-07-27 17:16:00

Kemény Egon művei a mai adásban:



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a




  • „Talán a csillagok” (1949)



 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:



Kemény Egon – Romhányi József:



Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szélvész dala – Mindszenti Ödön



a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).



Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.



Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:



„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.



Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.



Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.



A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.



Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.



Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”





Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)



Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások



Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu



2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a




  • Hatvani diákjai”-ból



„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)



és a




  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:



Nyitány



„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)



Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar



„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



A mai műsor végén




  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33492019-07-27 17:15:10

DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a




  • „Talán a csillagok” (1949)



 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:



Kemény Egon – Romhányi József:



Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szélvész dala – Mindszenti Ödön



a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).



Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.



Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:



„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.



Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.



Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.



A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.



Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.



Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”





Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)



Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások



Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu



2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után  - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a




  • Hatvani diákjai”-ból



„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)



és a




  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:



Nyitány



„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)



Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar



„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



A mai műsor végén




  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Ilosfalvy Róbert • 8522019-07-27 17:14:20

DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, és a




  • „Talán a csillagok” (1949)



 az elhangzott részletek, híres keringői közül kettő:



Kemény Egon – Romhányi József:



Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szélvész dala – Mindszenti Ödön



a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).



Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.



Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:



„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.



Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.



Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.



A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.



Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.



Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”





Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)



Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások



Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu



2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetése után, a




  • Hatvani diákjai”-ból



„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)



és a




  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:



Nyitány



„Az első reggel…” – kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)



Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar



„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



A mai műsor végén




  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45192019-07-27 17:12:51

DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét ma




  • Kemény Egon: „Eső és napsütés” című műve (Hangulatkép nagyzenekarra,1958.) követte.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Ezután rövid beszélgetést hallottunk Kemény Egon és a rádióoperett, mint az új rádiós műfajt teremtő „Májusfa” zeneszerzőjéről is, 




  • „Talán a csillagok” (1949)



 az elhangzott részletek, híres keringői közül is kettő:



Kemény Egon – Romhányi József:



Hópehely - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Szélvész dala – Mindszenti Ödön



a Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



Hóvirág - keringő – Gyurkovics Mária



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



valamint az első rádiódaljáték Kemény Egon: „Schönbrunni orgonák” című darabjáról (1937).



Tegnap az Anna-napra Kemény Egon megzenésített Juhász Gyula költeménye utalt, a mai Anna-bálra Eisemann Mihály operettjének részletei.



Nagy Ibolya Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg egyik régebbi műsorából olvasott fel egy részletet:



„Kicsit félve kell említenem, hogy Kemény Egon neve és személye a mai fiatalság számára nem tartozik az ismert zeneszerzők közé. És ehhez az is hozzátartozik, hogy művei manapság egyre ritkábban szólalnak meg különböző műsorokban, sőt ezt meg kell toldanom egy olyan jelenséggel, amely egyszerűen méltatlan ahhoz a gazdag életműhöz, amivel megajándékozott minket.



Nevét ugyanis hiába keresi az ember az újabb kiadású zenei lexikonokban, a szerkesztők egyszerűen megfeledkeztek róla: szándékosan tették ezt vagy a véletlen műve volt, ma már hiába kutatjuk, a tényeken nem tudunk és nem is érdemes változtatni.



Vagyunk azonban néhányan, és én boldogan sorolom magamat is ezek közé, akik szeretettel gondolnak vissza azokra a közös munkákra, amelyek során egy-egy kompozíciójának partitúrája hangzó formát öltött.



A róla szóló ismertetőkben egyébként ezt olvashatjuk, hogy szerzeményeiben gondosan ápolta az osztrák és német zenei hagyományokat. Ez így, egyszerűen nem igaz.



Hiszen a korábbi, 1935-ös kötet lexikális részében a komponista kifejezetten magyar hangvételű szerzeményeit sorolja fel a szerkesztő.



Ennyit a gondosan ápolt osztrák és német zenei hagyományokról…”





Magyar Rádió, stúdiófelvétel: Komáromi farsang (1957)



Kemény Egon, Házy Erzsébet, Ilosfalvy Róbert, Ruitner Sábdor, Erdődy János és mások



Kemény Egon Archívum – www.kemenyegon.hu



2019-ben a Kemény Egon életmű-sorozat – az MTVA támogatásával megjelent – első két dupla-albuma februári CD-bemutatója (https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4) felidézése után - ízelítőül azoknak a hallgatóknak is, akik még nem ismerik a műveket, vagy régen nem hallották a18. század végén játszódó két történelmi daljátékot, rövid tartalmuk ismertetésével, a




  • Hatvani diákjai”-ból



„Megkérdeztem a madártól…” – kettős, Petress Zsuzsa (Amálka) és Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor)



és a




  • Komáromi farsang”- ból, amely Csokonai Vitéz Mihály és Lilla szerelméről szól  – hangzott el néhány részlet:



Nyitány



„Az első reggel…” –  kettős, Házy Erzsébet (Lilla) és Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály)



Kraxelstumpf óbester szerenádja ”Egy-kettő…”Bilicsi Tivadar



„Lilla, szívemet ne vesd meg…”  kettős, Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert



A mai műsor végén




  • Kemény Egon: Könnyűzene szimfonikus zenekarra, hegedűre, gordonkára, zongoraszólóra című (1955)  négy tételes művének I. tételét Ramor Ervin (hegedű), Tokaji András (gordonka) és Petri Endre (zongora) előadásban.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33462019-07-26 19:17:06

Hátmégha tudott volna róla... :-) De most összejött a dolog.



Nagy Ibolya ráérzett, meghallgatta, és leadta! :-) Köszönjük!



A restaurálást is!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33442019-07-26 19:11:00

 



Nem véletlenül indult el a Kemény Egon életmű CD-sorozat....már van mit megvenni, hazavinni, meghallgatni.



Talán a hétvégén még sorra kerül a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang.



Mindegyik Kemény Egon rádiódaljátéknak van színpadi változata is.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33422019-07-26 19:04:03

Óriási volt!



Szokatlan, az egész mű egy nagy folyam dialógusokkal, minden bizonnyal egyedülálló zenei és énekesi szempontból is. Még sok itt nem hallott zenei része van, tüzes magyar dallamok.



Nem hiába kértük már évek óta Ibolyát csendben célozgatva... :-)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17192019-07-26 17:36:32

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét




  • Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.



A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.



A mai beszélgetések témái röviden:



Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü



www.kemenyegon.hu



Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.



Kikelet ucca 3



Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói



Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)



és a Kassai Nemzeti Színházban:




  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.



Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.



„Fekete liliom



Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.



Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”



Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas



„Valahol Délen



Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.



Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”



A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:



dal




  • Kemény Egon – Erdődy János:



Valahol Délen – dal, Melis György



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte



Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint



megzenésített költemények:




  • Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor

  • Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György



dal és sanzon:




  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György




  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte



koloratúrdal:




  • Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva



Koloratúrdal szimfonikus zenekarral



Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte



Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).



Lehoczky Éva 1965-től lépett fel Az éj királynője szerepében Németországban és a Magyar Állami Operaházban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_%C3%89va



És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:





daljátékrészlet:




  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé



Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.



Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.



Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.



(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Franz Schmidt • 33812019-07-26 17:32:04

 



Franz Schmidt: Präludium D-Dur (Vier kleine Präludien und Fugen, 1928 )



Úgy emlékszem Ardelao már ismertette a lemezt, most megtaláltam egy YT felvételt:https://youtu.be/2ThPMi7Huck


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33402019-07-26 17:31:45

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



„ A stúdióban e heti vendégem a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Kemény Egon lánya, Kemény Anna Mária, akivel együtt emlékezünk édesapjára, halálának 50. évfordulóján – így indult a mai műsor.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető bevezetőjét




  • Kemény Egon: „Estefelé” című műve (Karakterdarab esztrád-zenekarra, 1964.) követte.



A Magyar Rádió Esztrád-zenekarát Gyulai Gál János vezényelte.



A mai beszélgetések témái röviden:



Kemény Egon nagyoperettjei, bemutatói a Fővárosi Operettszínházban: 1929, 1946 és 1956 és a revü



www.kemenyegon.hu



Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Díszlet: Gera Zoltán. Ruhatervező: Váradi Tihamér. Jelmez: Berkovits Andor. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál.



Kikelet ucca 3



Kemény Egon muzsikája – Ábrahám Pál karmester – Kerpely Jenő csellószólói



Muzsikája szenzáció! Az új komponista, Kemény Egon csupa ötlet, invenció, frissesség, melódia. Ez a fiatal tehetség briliánsan megérezte, hogy mi kell a pesti ember fülének (Pesti Napló, 1926. részlet)



és a Kassai Nemzeti Színházban:




  • Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3.” Bemutató a Kassai Nemzeti Színházban 1929. október 12. Fő szerepekben: Fülöp Sándor, Jeney János, Várady Pál, Farkas Pál, Szigethy Irén, Elek Ica, Kálmán Manci, Szántó Jenő, Némety Zoltán, Simon Marcsa. Rendező: Szántó Jenő. Karnagy: Fischer Károly. Díszlet: Ütő Endre. A nyitányt Kemény Egon vezényelte.



Kemény Egon - Nóti Károly - Földes Imre - Halász Rudolf: „Fekete liliom” (1946) Romantikus nagyoperett 3 felvonásban. Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1946. december 20. Főszereplők: Karády KatalinGombaszögi EllaFejes TeriSomogyi NusiLatabár KálmánNagy IstvánGozmány GyörgyZentay Ferencid. Latabár ÁrpádPártos GusztávTemessy HédiZsolnay HédiPetress Zsuzsa. Rendező: Tihanyi Vilmos. Karnagy: Endre Emil. Díszlet: Bercsényi Tibor. Karády Katalin, Fejes Teri, Gombaszögi Ella ruhái a Szitanágay-szalonban készültek. Revükoreográfia: Rudas-fivérek.



„Fekete liliom



Különösen tetszett Kemény Egon szép és ragyogóan hangszerelt muzsikája. Ábrahám Pál legjobb barátja és állandó hangszerelője eddig csak egy saját művel jelentkezett a zenés színpadon, az 1929-ben bemutatott Kikelet utca 3 című darabjával. A Fekete liliom 18 évi szünet után született, és mindenki megállapította, milyen sajnálatos volt ez nagy kimaradás, hiszen Kemény Egon muzsikája lehári s kálmáni nívót képviselt, ugyanakkor magán viselte a modern zenei irányzatok stílusjegyeit.



Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”



Kemény Egon - Tabi László - Erdődy János: „Valahol Délen” (1956) Nagyoperett 3 felvonásban Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1956. március 30. Főszereplők: Petress ZsuzsaMezey MáriaSennyei Vera, Gaál Éva, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert, Peti Sándor. Rendező: Dr. Székely György. Karmester: Bródy Tamás. Díszlet: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmez: Márk Tivadar Kossuth-díjas.



„Valahol Délen



Bródy Tamás vezényelte Kemény Egon csodálatosan szép muzsikáját, vérforraló spanyol ritmusait, szép magyar dalait, melyeket Erdődy János verseire írt.



Rátonyi Róbert: Operett I.-II.”



A mai műsorban elhangzott további zeneszámok:



dal




  • Kemény Egon – Erdődy János:



Valahol Délen – dal, Melis György



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Kemény Egon 1934-től a Rádió háziszerzője, Ruitner Sándor zenei rendező, dramaturg korabeli egyik műsorbeli megállapítása szerint



megzenésített költemények:




  • Kemény Egon – Juhász Gyula: „Milyen volt szőkesége…” dal (1940) Nagykovácsi Ilona énekel, zongorán kísért Polgár Tibor

  • Kemény Egon – József Attila: „Tél” (1941) – műdal, Melis György



dal és sanzon:




  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Bárányfelhő” (1966) – dal, Melis György




  • Kemény Egon – Bornemissza Endre: „Reggeli telefon” (1964) – sanzon, Melis György



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



koloratúrdal:




  • Kemény Egon – Erdődy János: „Hajnali szerenád” (1958) – Lehoczky Éva



Koloratúrdal szimfonikus zenekarral



Az Állami Hangverseny Zenekart Hidas Frigyes vezényelte.



Kemény Egon a Magyar Rádió felkérésére komponálta ezt a koloratúrdalt Lehoczky Éva részére. Ezt megelőzően a „Komáromi farsang” című daljátékában szerepelt prózában és koloratúr dallal (1957).



Lehoczky Éva 1965-től lépett fel Az éj királynője szerepében Németországban és a Magyar Állami Operaházban. https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_%C3%89va



És végül még egy különlegességet kínált Nagy Ibolya, amelyet a rádióhallgatók nagyon régóta nem hallhattak:





daljátékrészlet:




  • Kemény Egon – Békés István: „Szabad szívek” – Finálé



Történelmi daljáték, játszódik: Debrecenben.



Főszerepben: Sándor Judit és Bende Zsolt továbbá a Fináléban: Raffael Márta, Zentay Anna.



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.



Ezt a művet is feldolgozta azaz Kemény Egon életműve felelevenítésénél műsorában megemlítette Ruitner Sándor: a darabot terjedelmessége miatt (120’) ritkán sugározták, de a zene olyan kiváló, hogy Sándor Judit operaénekesnő még évtizedekkel később is reménykedve emlegette - vajon meg van-e még a szalag, nem törölték- e le…és íme, a Zenei Archívum megőrizte, restaurálta és Nagy Ibolya szerkesztésében ma meghallgathatjuk ezt a hosszabb részletet a műsor végén.



(A Rádióélet címlapkép és szereposztás Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08) az1665 számú bejegyzésben.)



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17172019-07-26 12:31:27

 



Ajaj...hát szabad ezt? Mit szól hozzá az MTVA? És Kemény Anna Mária? A jó minőségű hangot biztos nem bánja :-) Vagy Anna napra szántad? :-)



A vasárnap délutáni ismétlésig tart a műsor... :-), de maradjunk inkább Kemény Egon zenéjénél!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33382019-07-26 00:44:20

 



Jó lenne, ha CD-n megjelenne a "Krisztina kisasszony" is, nívós alkotás. Szórakoztató, emellett mint minden Kemény Egon-darab, a rádiós színművei is, tiszta erkölcsi értékeket képvisel.



A legkisebb feladat a stúdiófelvétel jogdíjának megfizetése, a fotó most már megvan! :-)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33362019-07-25 21:08:18

Óriási!



Most látom először ezt a fotót, nagyon örülök neki!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17142019-07-25 17:37:20

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A mai műsor 18. századi magyar témájú daljáték zenéjével indult:




  • Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – Nyitány



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte,



majd folytatódott zenei pályaívének bemutatása – az emlékhéten elsősorban zenéje alapján – Nagy Ibolya felősszerkesztő - műsorvezető és a hét vendége, Kemény Anna Mária gondolatai és szavai vezették be a muzsikát.



„Egy új Jacobi született” – idézte a fel Nagy Ibolya az egyik korabeli írásban Kemény Egon zenei indulását kiváltó szakmai meglepetést majd röviden a Kemény Egon - Harmath Imre szerzőpárról beszélgettek.



Ezen a héten egyébként kevésbé a műismertetésé, mint inkább Kemény Egon saját kompozícióié a főszerep. Emellett a zeneszerző kollégáinak készített hangszereléseiről is szó esett már, és ma is.



A tegnapi francia ihletettségű légkört – Kemény Egon: „Krisztina kisasszony”, Franz Schmidt: „Notre Dame”, Intermezzo, Kemény Egon:”Messzetűnt kedves” – most ismét a napoleoni időkben játszódó „Krisztina kisasszony” című rádióoperett részletei hozták vissza, a Kemény-Erdődy szerzőpár szép, máskor igen szellemes zenei fordulataival és verseivel:




  • Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kiasasszony”



Krisztina románca – Petress Zsuzsa



Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert



Dal a rabmadárról – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla



Blanche és Brunner kettőse – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A fiatal zeneszerző, Kemény Egon 1927-től a Fővárosi Operettszínház szerződtetett korrepetitora, majd karmestere volt, komponált, parádés kivitelű gyermekoperetteket vezényelt, gyermeksztárok és hírességek fellépésével. Nagyoperettje bemutatója (1929) után hirtelen Lipcsébe és Berlinbe vezette a sorsa Ábrahám Pál zenei munkatársaként és barátjaként.



1933-ban hazatérve 1934-től a magyar rádióban ért el sikereket, Rádió Budapest I.  



Ebben az időben kortársainak is hangszerelt, eredeti kottakiadványokból válogatva most csak Buday Dénes: Csárdás című operettje, Seres Rezső és Lajtai Lajos egy-egy művéről esett szó.



Nagy Ibolya szerkesztése és a Zenei archívum jóvoltából régi, restaurált felvételek is bekerültek a műsorba (hallgatván felismerhetjük Kemény Egon hangszerelését…):




  • Buday Dénes: „Csárdás” (1936), az operett rádiófelvételeiből:



Nem tudok hinni magának…– Udvardy Tibor



Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni… – Honthy Hanna



Merci bien…– Rafael Márta és Baksay Árpád



Kiskacsa fürdik a …– Koltay Valéria és Külkey László



A következő rövid téma a „Fűszer és csemege” (1939/1940) című hangosfilm volt, amellyel a kiváló alkotók és sztárszereplők mellett filmzenéjével Kemény Egon is nagy sikert aratott.



Ahogyan Nagy Ibolya tegnap előtt Kemény Egon gyönyörű dalait említette, majd válogatásban hallottunk is néhányat, úgy szólt ma igényes és nehéz koloratúráiról – itt tért rá az adás a „Májusfa” és „ikertestvére” a „Talán a csillagok” az első rádióoperettek, részleteire:




  • Kemény Egon – Romhányi József:



Balaton-keringó – rádiófelvételen: Gyurkovics Mária énekli



Konyt-kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



Sör- dal – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert



Kirándulódal  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Marit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László



A rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettek vidám dalai után, amelyek hallatán Kemény Egon mellett sok-sok művésztársára is szeretettel és megbecsüléssel gondolhatunk – az emlékhéthez méltó emelkedettséget nyújtott: 




  • Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra (1954, 9’) című műve.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió



https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon



Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán. Rendező: Dr. Rácz György. A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Majorossy Aladár vezényelte. A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.



A „Májusfa” zenéje nagy sikert aratott, a rádióhallgatók kívánságára készült el az új rádiós műfajt teremtő darab szilveszteréji folytatása, ”zenei ikertestvére”: Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett. Szereplők: Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics László. A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte.



Kemény Egon - Erdődy János: „Krisztina kisasszony” (1959) Rádióoperett 2 részben. Főszerelő: Krisztina kisasszony: Petress Zsuzsa. Szereplők: Kövecses Béla, Bitskey Tibor, Gyenes Magda, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Ungvári László, Gonda György, Somogyi Nusi, Dajbukát Ilona, Pethes Sándor és mások. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Cserés Miklós dr. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.



Gyermekoperett, gyermekeknek komponált művei



Kemény Egon zenei pályája kezdetétől szeretettel fordult a gyermekek felé, először a Fővárosi Operettszínház színházi produkciói keretében:



„Dörmögő Dömötör”. Gyermekelőadás, látványos operettrevü 3 felvonásban. Bemutató:1928. november 17. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét részben szerezte: Lajtai Lajos Sarkadi Aladár felléptével továbbá Gábor Mara szubrett, Szécsi Hédi, Horváth Manci gyermekprimadonnák, Kürty Teréz, Mátray György, Gyenes Magda és mások (Esti Kurir, 1928. november 13.) A táncokat Mátray György tanította be. Karmester: Kemény Egon



„A három jómadár”. Gyermekoperett (Fővárosi Művész Színház). Bemutató: 1929. december 3. Írta és rendezte: Beretvás Károly Zenéjét összeállította és szerezte: Kemény Egon


Franz Schmidt • 33802019-07-25 17:36:52

 



Nagyon örülök, hogy Nagy Ibolya szerkesztésében tegnap elhangzott a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában az „Intermezzo” – a Kemény Egon – emlékhét alkalmából!



Aki még nem ismerné, vagy meghallgatná, annak küldöm:-), ez a felvétel szólt: YT https://youtu.be/U-YUdIyev7w



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33342019-07-25 17:36:22

 



 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta: 9:04-10:00-ig és                 hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A mai műsor 18. századi magyar témájú daljáték zenéjével indult:




  • Kemény Egon: „Hatvani diákjai” – Nyitány



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte,



majd folytatódott zenei pályaívének bemutatása – az emlékhéten elsősorban zenéje alapján – Nagy Ibolya felősszerkesztő - műsorvezető és a hét vendége, Kemény Anna Mária gondolatai és szavai vezették be a muzsikát.



„Egy új Jacobi született” – idézte a fel Nagy Ibolya az egyik korabeli írásban Kemény Egon zenei indulását kiváltó szakmai meglepetést majd röviden a Kemény Egon - Harmath Imre szerzőpárról beszélgettek.



Ezen a héten egyébként kevésbé a műismertetésé, mint inkább Kemény Egon saját kompozícióié a főszerep. Emellett a zeneszerző kollégáinak készített hangszereléseiről is szó esett már, és ma is.



A tegnapi francia ihletettségű légkört – Kemény Egon: „Krisztina kisasszony”, Franz Schmidt: „Notre Dame”, Intermezzo, Kemény Egon:”Messzetűnt kedves” – most ismét a napoleoni időkben játszódó „Krisztina kisasszony” című rádióoperett részletei hozták vissza, a Kemény-Erdődy szerzőpár szép, máskor igen szellemes zenei fordulataival és verseivel:




  • Kemény Egon – Erdődy János: „Krisztina kiasasszony”



Krisztina románca – Petress Zsuzsa



Dal a hódításról – Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert



Dal a rabmadárról – István és Krisztina, a főszereplők kettőse, Petress Zuzsa és Kövecses Béla



Blanche és Brunner kettőse – Gyenes Magda és Bilicsi Tivadar



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A fiatal zeneszerző, Kemény Egon 1927-től a Fővárosi Operettszínház szerződtetett korrepetitora, majd karmestere volt, komponált, parádés kivitelű gyermekoperetteket vezényelt, gyermeksztárok és hírességek fellépésével. Nagyoperettje bemutatója (1929) után hirtelen Lipcsébe és Berlinbe vezette a sorsa Ábrahám Pál zenei munkatársaként és barátjaként.



1933-ban hazatérve 1934-től a magyar rádióban ért el sikereket, Rádió Budapest I.  



Ebben az időben kortársainak is hangszerelt, eredeti kottakiadványokból válogatva most csak Buday Dénes: Csárdás című operettje, Seres Rezső és Lajtai Lajos egy-egy művéről esett szó.



Nagy Ibolya szerkesztése és a Zenei archívum jóvoltából régi, restaurált felvételek is bekerültek a műsorba (hallgatván felismerhetjük Kemény Egon hangszerelését…):




  • Buday Dénes: „Csárdás” (1936), az operett rádiófelvételeiből:



Nem tudok hinni magának…– Udvardy Tibor



Szeretném a boldogságot egyszer megtalálni… – Honthy Hanna



Merci bien…– Rafael Márta és Baksay Árpád



Kiskacsa fürdik a …– Koltay Valéria és Külkey László



A következő rövid téma a „Fűszer és csemege” (1939/1940) című hangosfilm volt, amellyel a kiváló alkotók és sztárszereplők mellett filmzenéjével Kemény Egon is nagy sikert aratott.



Ahogyan Nagy Ibolya tegnap előtt Kemény Egon gyönyörű dalait említette, majd válogatásban hallottunk is néhányat, úgy szólt ma igényes és nehéz koloratúráiról – itt tért rá az adás a „Májusfa” és „ikertestvére” a „Talán a csillagok” az első rádióoperettek, részleteire:




  • Kemény Egon – Romhányi József:



Balaton-keringó – rádiófelvételen: Gyurkovics Mária énekli



Konyt-kettős – Gyenes Magda és Rátonyi Róbert



Sör- dal – Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert



Kirándulódal  – Bán Klári, Gyenes Magda, Pogány Marit, Mindszenti Ödön, Rátonyi Róbert, Hadics László



A rádiótörténeti jelentőségű első rádióoperettek vidám dalai után, amelyek hallatán Kemény Egon mellett sok-sok művésztársára is szeretettel és megbecsüléssel gondolhatunk – az emlékhéthez méltó emelkedettséget nyújtott:




  • Kemény Egon: Könnyűzene fúvósokra (1954, 9’) című műve.



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió



https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17132019-07-24 17:24:50

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Franz Schmidt • 33792019-07-24 17:22:12

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


László Margit • 2012019-07-24 17:19:41

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45172019-07-24 17:15:45

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió



 


Ilosfalvy Róbert • 8502019-07-24 17:11:39

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Simándy József - az örök tenor • 6062019-07-24 17:07:00

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a „Good Night” („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33282019-07-24 16:59:21

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és                  hamarosan kezdődik az ismétlés: 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



A műsorhét harmadik adásával mondhatni spirálisan halad felfelé Kemény Egon életműve tekintetében, visszautalásokkal az előző napokra is és a 2013-ban elhangzott Kemény Egon - emlékhétre.



Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária beszélgetésének mai témái röviden:



A kétszeres Erkel Ferenc-díjas Kemény Egon zeneszerző pályájának budapesti indulása



a modern táncslágerektől (1927) – színpadi előadásuk az akkor rangos Rott Kis Kabaréban  



Ábrahám Pállal töltött baráti és zenei munkatársi évei Berlinben valamint a németországi zenei vonatkozások napjainkban



beszélgetés Kassáról   



a Bécsi Zeneakadémia, ahol Franz Schmidt volt az igazgató és Kemény Egon tanára is, aki tanulmányait vezette.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető tehetségét ismét megcsodáltam –, ahogyan én érzem – asszociációkkal építette fel a műsor zenei szerkezetét.



Az elhangzott műrészletek:





rádióoperett 2 részben.



Előjáték



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A színpadi nagyoperett-változatát a Miskolci Nemzeti Színház mutatta be 1962-ben.




  • Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória (1928)



operett 3 felvonásban



Nagy Ibolya utalt a tegnapi archív Kemény Egon-interjúban megismert történetre, a brácsa bevezetése a magyarországi jazzhangszerelésbe Kemény Egon kezdeményezésére (1928) valósult meg



a "Good Night" („Nem történt semmi..”) című számban, Kemény Egon hangszerelése



Gramofonfelvételről hallottuk, Kalmár Pál, Tóth Erzsi és az Odeon zenekar előadásában





rádiódaljáték 2 részben.



Csokonai dala: „Sötét lepel borult reánk…”Ilosfalvy Róbert



Dal a nápolyi királyrólFekete Pál, Kishegyi Árpád



Lilla románca „Könnyű lepke, kis madár…”Házy Erzsébet



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.




  • Franz Schmidt: „Notre Dame”, „Intermezzo” az operából



a Berlini Filharmonikusokat Herbert von Karajan vezényelte, aki (rövid ideig) Schmidt-tanítvány is volt.





történelmi rádiódaljáték Fazekas Mihály életéről



Az első szerelem dalaAndor Éva és Simándy József



Szüretelők dalaBarlay Zsuzsa és Kishegyi Árpád



Rózsa kettős – László Margit és Simándy József



A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus.




  • Kemény Egon: „Tangó” című szimfonikus műve (1954), a Rádiózenekart Kerekes János vezényelte – zárta a mai műsort.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17122019-07-24 05:16:08

 





Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.



Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.



https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/07/23/uj-kephez-uj-hangot-adunk



A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.



A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.



A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.



A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.



A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.



Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.



A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.



Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.



Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.



A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.



S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.

 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33262019-07-24 05:15:20

 





Éppen most jelent meg az alábbi tájékoztató, amely az MTVA Archívumának hangrestaurációs és digitalizációs munkáját ismerteti és Kemény Egon zeneszerző 2019-ben kiadott (MTVA támogatásával) „Hatvani diákjai” (1955) és „Komáromi farsang” (1957) dupla CD-albumai megjelenéséhez is kapcsolódik (www.kemenyegon.hu), akárcsak a tegnap elhangzott „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” című (1967) interjúhoz –, amelyek az MTVA Hangtárának féltett kincseihez tartoznak.



Örülök, hogy végre megjelent az MTVA Archívumában folyó kiváló szakmai munkáról ez az ismertető, és most már nem csak a Berlini Filharmonikusok hasonló tevékenységéről olvashatunk – amint azt korábbi bejegyzésemben már ismertettem.



https://www.hirado.hu/kultura-eletmod/teveradio/cikk/2019/07/23/uj-kephez-uj-hangot-adunk



A Rádióarchívumban modern technikával történik a régi hanganyagok restaurálása.



A szennyeződések eltávolítása után a digitalizáció, majd a hanganyag megtisztítása következik.



A Rádióarchívumban a restaurálás 1995-től zajlik. Az ehhez szükséges eszközök beszerzése, a technológiai folyamat kidolgozása 2000-ig megtörtént. A munka minőségét mutatja, hogy a vietnami tévétől, a Bayerische Rundfunktól (Bajor regionális közszolgálati médium), de a BBC-től is jártak Magyarországon szakemberek, hogy a módszereket és a modern eszközöket tanulmányozzák.



A képkockákat filmszalagra rögzítik. Hasonlóan történik ez a hanggal is: valamilyen hordozóra (régen lemez, optikai szalag, mágnesszalag, CD stb.) rögzítik a hangot.



A restaurálás első része a mechanikai előkészítés. A hanghordozót olyan fizikai állapotba kell hozni, hogy a hang lejátszható legyen. Szemrevételezés, a sérülések detektálása után lemezek esetében ez történhet ultrahangos tisztítással, a lakkréteg helyreállításával, illetve a barázdákból el kell távolítani a szennyeződéseket. Ennek szintén több módja van, desztillált vízzel vagy speciális tisztítóhabbal végezhető.



Szalagok esetében egészen más a helyzet. Vannak olyan típusok, melyek a nedves levegő hatására lejátszhatatlanná válnak. Ezeket először „ki kell sütni”, azaz 53 Celsius-fokon 5 órán keresztül inkubátorban szárítani ahhoz, hogy a lejátszáshoz megfelelő legyen a szalag minősége.



A tisztítás után következik a digitalizáció, azaz a hang digitális átjátszása és eltárolása. Ehhez természetesen le kell játszani a hanghordozókat, amihez megfelelő berendezésre van szükség. A hasznos hanganyagot veszik föl a szakemberek számítógéppel – a hasznos területen kívül kis elő-és utózajjal -, ami éppen olyan egyedi a hanghordozók esetében, akár az embereknél az ujjlenyomat.



Az archívumban nem a lehető legjobb minőség előállítása a cél, hanem az eredetit leginkább megközelítő állapot reprodukálása. Vannak olyan hanghordozók, például a lakklemezek, melyekből egy-egy darab található az archívumban, tehát ezek kordokumentumok, melyek az adott kor technológiai fejlettségéről is információval szolgálnak.



Ezért kell szem előtt tartani a restaurálás etikáját. A folyamat során szoftveres eszközökkel kitisztítják a hangzást: eltávolítják a zörejeket, sercegést, recsegést és a hangfelvételi hibákat. De a félbehagyott levegőt vagy az elfojtott köhögést – mivel ezek részei az eredeti felvételnek – nem tüntetik el, jóllehet a technológia ezt lehetővé tenné. A restaurálás következtében a beszéd is érthetőbbé válik, plasztikusabb lesz a hangzás.



A zajcsökkentés valamilyen szinten természetesen automatizálható, de akárcsak a filmek esetében, nem szabad túl érzékenyre állítani a szoftvert, nehogy hasznos terület vesszen el a hangból. Így viszont csak a nagy hibák tűnnek el a felvételről, a többi a szakemberek tudásán és érzékenységén múlik.



S hogy mi történik manapság a Rádióarchívum műhelyeiben? A normál 78-as lemezek megmentése, illetve a filmek hangjának restaurálása zajlik.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17112019-07-23 17:43:34

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:




  • a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.



A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.



„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…



A röviden felelevenítették:




  • a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…

  • majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző

  • ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.



Elhangzott művek és műrészletek:




  • 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte

  • Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.




  • Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György

  • Kemény Egon- Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György

  • Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós(„Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)

  • Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A dalok mellett ékszerként csillant fel




  • Kemény Egon – Anatole France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.



Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.



A műsort Kemény Egon




  • „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endrezongorázott.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33232019-07-23 17:38:30



KEMÉNY EGON  ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04-10:00-ig és ismétlés 18:04-19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Ma, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulóján Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető a zeneszerző legnagyobb operett-sikerével kezdte a műsort:




  • a „Valahol Délen” nagyoperett Előjátékát hallhattuk, amely már elég régóta nem szerepelt a rádióprogramban.



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



A hét vendége, Kemény Anna Mária családi emlékeiből idézett.



A program gerincét az MTVA Zenei Archívumában megőrzött és a mai megemlékezésre digitalizált archív riport és a köré illesztett Kemény Egon-művek alkották.



„Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról” ez volt a címe a fiatal rádiós műsorvezető, Boros Attila 1967-ben készült interjújának. Külön érdekesség, hogy ez a műsor hosszú évtizedek eltelte után ma hallható ismét Kemény Egon hangjával és „részvételével”…



A röviden felelevenítették:




  • a pályakezdést, Harmath Imre és Ábrahám Pál személyét. A híres Ábrahám – Kemény barátságról és munkatársi kapcsolatról a kérdésre válaszolva mondott el részleteket a zeneszerző, egy történetet is elmesélve…

  • majd az akkor 23. életévében levő zeneszerző első nagyoperettjét, a Kikelet ucca 3. szereplőinek nevét: Eggerth Mártával a főszerepben, Somogyi Erzsit, Kabos Gyulát és Halmay Tibort emelte ki az akkori csillagok közül a zeneszerző

  • ezt követte Kemény Egon és a gershwini szimfonikus könnyűzene, jazzparafrázis „amely természetesen az akkori időben…hát…megdöbbentően hatásos volt..”, megzenésített költeményei, a gyermekifjúságnak komponált szvitjei valamint a magyar rádióhoz fűződő közel negyven éves alkotómunkájának egyes részletei, személyes vonatkozásokat is megemlítve.



Elhangzott művek és műrészletek:




  • 32-es baka vagyok én… Ábrahám Pál – Harmath Imre indulója, Kemény Egon hangszerelése, Weygand Tibor énekelte

  • Kemény Egon – Képes Géza: Szeptemberi tűnődés (1950) – dal, Rösler Endre



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.




  • Kemény Egon - Juhász Gyula: Szerelem (1941) - dal, Melis György

  • Kemény Egon - Erdődy János: Valahol Délen – dal, Melis György




  • Kemény Egon - Raics István: Nézd, hogy ragyog ránk a rét… kettős, dal Gyurkovics Mária és Szabó Miklós („Szerencsés utazás”, rádióoperett, 1950)

  • Még nincsen senkim sem… kettős, foxtrot Gyenes Magda és Rátonyi Róbert („Valahol Délen”, a nagyoperett rádiófelvétele, 1956)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A dalok mellett ékszerként csillant fel




  • Kemény Egon – Anatol France – Tiszai Márton: „A néma asszony” című kupléja (sanzon) is, amelyet most az archív felvétel felújításával Lukács Margit  briliáns előadásában élvezhettünk, stúdióelőadás a Rádiózenekarral – az emlékezést az életmű egyik vidám darabjával színezte. A zeneszerző 1948-ban Rácz Vali részére komponálta.



Nagy Ibolya hozzáértő szerkesztéssel és zenei válogatásával szép emléknapot készített, amely méltó Kemény Egon zeneszerző nevéhez és életében elért sikereihez.



A műsort Kemény Egon




  • „A tavaszhoz” című műve –  rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra (1957) –  zárta.



 A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Borbély Gyula vezényelte, Petri Endre zongorázott.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33222019-07-23 13:36:59

 



Azt hiszem, hogy soraiddal (3321 számú bejegyzés) sikerült felkeltened az érdeklődést a mai műsor iránt, amely a "KEMÉNY EGON – emlékhét" kiemelkedő adása, már csak a mai évforduló miatt is.



Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető kiváló tartalmi és zenei összeállítása méltó volt az alkalomhoz, ahogy a műsorban említette, Kemény Egon gyönyörű dalaiból is hallhattunk egy párat.



Az MTVA Zenei Archívuma a mai alkalomra digitalizálta a zenetörténeti szempontból is értékes Kemény Egon interjút „Zenés beszélgetés Kemény Egonnal pályájáról”. Ebben a zeneszerző olyan témákat is érint, amelyeket korábban nem, ezek egyike barátságuk és munkatársi kapcsolatuk – egy történettel illusztrálva – Ábrahám Pállal.



Fő művei közül a fiatal rádiós, Boros Attila, kérdésére részletesebben első nagyoperettjét említette (1929), Eggerth Mártát, aki a Kikelet ucca 3. főszerepét játszotta és másokat.



Rácz Vali számára komponálta, a rádiófelvételen Lukács Margit énekli „A néma asszony” című kuplét (sanzon). Ez a ritkaság a műsor egyik ékköve…nagyon régi felvétel ugyanis, nyilvános stúdióelőadás lehetett. Lukács Margit briliáns művészetével, ahogyan a zene és a versfordítás nagyszerűségét felmutatta, nagy tapsot és sikert aratott ezzel a kis darabbal.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17102019-07-23 08:44:23

 



DANKÓ RÁDIÓ 



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00












KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül



 



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/



KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző

(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)



Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.

Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.



Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.



A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.

1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.

Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:



Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál



Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.



Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.



A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.



Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.

1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.



1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.



Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.



1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.



Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.



1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.



Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.



A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.



Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.



Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.



1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.



Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.



Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.

Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.




„Túl az Óperencián” –  NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Franz Schmidt • 33782019-07-23 08:28:55

 



EGY SCHMIDT-TANÍTVÁNY EMLÉKÉRE:





KEMÉNY EGON ZENESZERZŐ PORTRÉJA 1935 körül



DANKÓ RÁDIÓ: http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het/



KEMÉNY EGON kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző

(Bécs, 1905. október 13. – Budapest, 1969. július 23.)



Bécsben, a császárvárosban született, Kassán nevelkedett. Abszolút hallása volt, kisgyermekkora óta zeneszerzőnek készült. Klasszikus zenei tanulmányait a Kassai Zeneiskolában kezdte (zongora, hegedű, zeneelmélet, hangszerelés) és a Bécsi Zeneakadémián (tanára Franz Schmidt zeneszerző, az Akadémia igazgatója) végezte (1925), rendkívüli tehetségével a könnyűzene felé fordult (1926), ez a 20. századi zeneművészeti ág lett választott hivatása.

Kiváló zongorista volt, korai műveit Kassán adta elő, tomboló sikerrel. 1926-ban Budapestre költözött. Színpadi szerzőként mutatkozott be: Kemény Egon – Harmath Imre: Honolulu, charleston, (1927), modern tánc-slágereit (charleston, tango, foxtrot, blues) Dénes Oszkár, Érczkövy László énekelte, szinte mindegyiket gramofonlemezre vették.



Zenei karrierje negyven éve során művei elsősorban Rózsavölgyi és Tsa. kottakiadványokban jelentek meg.



A Fővárosi Operettszínház előbb korrepetitornak és másodkarmesternek szerződtette.

1928-ban az Operettszínház állandó karmestere lett Ábrahám Pál mellett.

Itt, a mai Budapesti Operettszínházban mutatták be nagyoperettjeit – sztárszereposztással és revükoreográfiával, pompás jelmezekkel és díszlettekkel:



Kemény Egon – Bródy István – Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929). Pesti operett 3 felvonásban: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula. A táncokat betanította: Rott Ferenc. Karmester: Ábrahám Pál



Kemény Egon – Nóti Károly – Földes Imre – Halász Rudolf: „Fekete liliom” című romantikus nagyoperettet, Fényes Szabolcs igazgató felkérésére alkották, Karády Katalin főszereplésével. Partnerei: Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Nagy István, Gozmány György, Fejes Teri, Gombaszögi Ella és kis szerepben Petress Zsuzsa voltak.



Kemény Egon – Tabi László – Erdődy János: „Valahol Délen” c. kasszasikert hozó nagyoperett, bemutatója 1956 tavaszán Gáspár Margit színházigazgató idején volt, fő szerepekben: Petress Zsuzsa, Mezey Mária, Sennyei Vera, Borvető János, Homm Pál, Rátonyi Róbert. Felújítás: 1957., Fényes Szabolcs igazgatóval. 1958-tól kiemelkedő sikersorozatban játszották a környező országok nagyszínpadain.



A tehetségével és szerénységével feltűnő fiatal zeneszerző nevét 1929-től szárnyra kapta a színház világa.



Ábrahám Pál legjobb barátjaként és zenei munkatársaként, zenekari hangszerelőjeként – Budapesten, Lipcsében és Berlinben – ugyancsak ismert volt.

1930 -1933-ig nem komponált saját művet: Ábrahám Pál felajánlott szerződését elfogadta és Berlinben élt, zenei munkakapcsolatuk hat és fél éven át tartott.



1933-ban Budapestre költözött, mint a „Rákóczi induló” című reprezentatív magyar hangosfilm szerződtetett zenei vezetője és zeneszerzőként folytatta karrierjét.



Hazaszeretetéből fakadó művei közül a legnevezetesebbek: a négy tételes „Magyar szvit” (1934), amely kedvelt műsorszáma volt az ország legnagyobb zenekarainak, a „Tisza” (1935) c. szimfonikus költeménye és a „Délibáb” (1935) c. nagyzenekari népdal egyvelege a Rózsavölgyi cég megbízásából született, azóta az egész világot bejárta.



1936-ban újrahangszerelte a „Rákóczi induló”- t szimfonikus zenekarra, amely Rózsavölgyinél jelent meg.



Kemény Egon a gershwini szimfonikus könnyűzene magyarországi meghonosítója.



1937-1948 között klasszikus és kortárs magyar – Csokonai Vitéz Mihály, Vajda János, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Ady Endre, József Attila, Tóth Árpád, Áprily Lajos, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső és mások, valamint angol – Burns, Shakespeare, Blake, Poe és mások, továbbá amerikai költők leghíresebb verseit zenésítette meg, szám szerint harmincnál többet, s e dalokkal – amelyeket az ország legkiválóbb énekesei is felvettek műsorukba – aratta akkor legnagyobb sikereit.



Kemény Egon filmzenéje a „Fűszer és csemege” című hangosfilm (1939), amely közvetlenül bemutatója után nézőszám-rekordot döntött. Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be.

Hangszerelőként számos zeneszerző-kollégája operettjei, betétdalai és filmjei népszerűségében játszott jelentős szerepet.



A Magyar Rádióval (Rádió Budapest I.) 1934-ben kezdődött sokoldalú kapcsolata, az intézmény évtizedeken át művei bemutatóinak egyik fő helyszíne lett. Zeneműveit számtalan rádióműsorban gyakran sugározták. Életművét 2012 óta a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című műsorában Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető mutatja be a rádióhallgató nagyközönségnek.



Első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) – nagyzenekari népdal parafrázis – volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor vezényelte.



Rádiótörténeti újdonságok – Magyar Rádió – Kemény Egon műveiben: 1940-tól operaénekesek adták elő dalait, zenéjével új rádiós műfajok indultak: az első rádiódaljáték, „Schönbrunni orgonák” (1937), az első rádióoperett, „Májusfa” (1949), a „Hatvani diákjai” c. daljátékban (1955) a korábbi kettős szereposztás nélkül alakította a prózai színész Bessenyei Ferenc az ének-, és az operaénekes Simándy József a prózai szereprészt is – szenzációt keltve és remekül.



1946-ban a Magyar Rádióban saját műsort is szerkesztett és vezetett „Amit a város dalol” címmel, továbbá zenei összeállítások készítésével is megbízták, karmesterként, zongorakísérőként is foglalkoztatták, felvételek énekes próbáit vezette.



Műveiben a főszerepeket – ám gyakran kisebb szerepekben is (mint Rózsahegyi Kálmán a „Komáromi farsang”- ban) – kora leghíresebb és legtehetségesebb művészei énekelték és játszották, szerzőtársai, a zenei együttesek, kórusok és a darabok rádiós alkotói minden esetben kiváló zenei- és színházi tekintélyek voltak.



Alapító tagja volt a Magyar Zeneművészek Szövetségének. Műveiben gondosan ápolta az osztrák és a német zenei hagyományokat is, megőrizve a magyar zenei örökséget, zeneművei azzal az eleganciával szólaltak meg, aminek a könnyűzene mestereként emberi mivoltában is birtokában volt. Zenei alkotómunkáját magas zenei kitüntetéssel, Erkel Ferenc-díjjal (1953,1955) ismerték el.

Halálának 50. évfordulója évében (2019) lánya, Kemény Anna Mária producerként – az MTVA támogatásával – életműsorozatot indított: megjelent a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang”, a CD dupla-albumokat a tervek szerint továbbiak követik.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17092019-07-22 17:55:31

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort



Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.



Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.



A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.



Ezt követte egy válogatás:



Kemény Egon – Dalos László: Őszi sétaSándor Judit és Rösler Endre



Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.



Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária



Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.



Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György



Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás



Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jelenetei és dalai, amelyeket teljes egészükben hallhattunk.



Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:




  • Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)

  • Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta



emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.



(CD 1/ 18., 19., 20.



18. Jelenet és kántus                                                                          



(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)



19. A Hatvanit dicsőítő kántus     



(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)



20. Jelenet                                                                                                                  



(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)



CD 2/  2., 3., 4., 5. track)



2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           

(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



3. Jelenet                                                                                                                              

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)



4. Jelenet                                                                                                                             

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A műsort



Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33192019-07-22 17:54:51

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



http://stream001.radio.hu:8080/mr7.aac



Nagy Ibolya szerkesztésében a mai műsort



Kemény Egon: Ritka madár a szerelem című angolkeringője vezette be.



Újdonság volt annak idején, hogy a felvétel a Rádió vonószenekarára íródott.



A gramofonfelvételeken (1935) mások mellett Sebő Miklós énekelte Harmath Imre szövegét.



Ezt követte egy válogatás:



Kemény Egon – Dalos László: Őszi sétaSándor Judit és Rösler Endre



Őszi séta – dalciklus (1952) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.



Kemény Egon – Vaszilij Kazin: A kőműves esti dala (1949) – Melis György



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



Kemény Egon – Gaál Zsuzsa: Ha visszanézek…(1957) –  Mezei Mária



Sanzon, a Magyar Rádió Vonószenekara, vezényelt Kerekes János.



Kemény Egon – Kótzián Katalin: Mindenki tanul…(1962) –  Radnai György



Magyar Rádió és Televízió Énekkara, Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényelt Breitner Tamás



Majd a most megjelent „Hatvani diákjai” CD jeleneteit és dalait teljes egészükben hallhattuk.



Nevezetességük, mi több rádiótörténeti jelentőségük (1955), hogy:




  • Hatvani István professzor szerepében állt először Bessenyei Ferenc a rádió mikrofonja előtt énekesként is (ahogyan azt a 1634, 1627 számú bejegyzések stúdiófelvételein is látjuk)

  • Simándy József Kerekes Mátéként a teljes prózai szöveget is előadta



emellett Petress Zsuzsa  Fodorító Amálka ének- és prózai alakításában is gyönyörködhettünk, a fenti férfi főszereplők oldalán.



(CD 1/ 18., 19., 20.



18. Jelenet és kántus                                                                                         



(Sinkovits Imre, Suka Sándor, Lázár Gedeon, Horváth Tivadar, Hadics László, Dékány László, Csákányi László, Simándy József, Bessenyei Ferenc, Földényi-férfikar)



19. A Hatvanit dicsőítő kántus 



(Simándy József, Földényi-férfikar, harmónium)



20. Jelenet                                                                                                                  



(Lázár Gida, Simándy József, Zenthe Ferenc, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre, Horváth Tivadar, Dékány László, Suka Sándor)



CD 2/ 2., 3., 4., 5  track)



2. Amálka és Hatvani kettőse "Megkérdeztem a madártól…"                                           

(Petress Zsuzsa, Bessenyei Ferenc, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



3. Jelenet                                                                                                                           



(Petress Zsuzsa, Simándy József, Bessenyei Ferenc)



4. Jelenet                                                                                                                             

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



5. Amálka és Máté kettőse "Ha majd a fény..." és a jelenet vége                                         

(Petress Zsuzsa, Simándy József, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte.



A műsort



Kemény Egon: Keringő rapszódia című hangversenykeringője (1965) zárta, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Sándor János vezényelte, Petri Endre zongorázott.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17082019-07-22 16:45:32

 



Akkor ez olyan hely, ahova én nem látok be...:-) ugyanis kerestem :-)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17062019-07-22 13:15:13

 



Óriási!  Megnyitottam, remek :-) köszönöm szépen figyelmességedet.



A Dankó Rádió már nem használja a Sztárvendég megjelölést, indulása után még sokáig úgy volt.



Most már a műsor vendégeként szerepelnek a meghívottak és ez ebben az esetben különösen áll -  a zeneszerző lánya vendégeskedik a nemrég átadott, új stúdióban.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17022019-07-22 10:05:57

 



1701-re válaszolok :-) röviden:



Kemény Egon Kassán nevelkedett, köztiszteletben állt családja, bővebben a műsorban is szó van erről és az Előzményekben is.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 17002019-07-22 08:11:53

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:



Kedves Hallgatóink!



Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.



Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16992019-07-22 08:09:07

 



Két évvel a "Komáromi farsang" bemutatója előtt és a "Hatvani diákjai" bemutatója évében:



„Csokonai olyasféle, mágikus erejű, csodákat tevő hőssé vált, a diákanekdótákban, mint Hatvani István professzor.”



archivum.mtva.hu



Műsor



1955.07.09 / 27 



 




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16982019-07-22 08:06:27

 



A "Hatvani diákjai" helyszínéhez is kapcsolódik, de jóval korábban írták a Debreceni Református Kollégiumról.



archivum.mtva.hu





Műsor 1941.10.15 / 41 


Franz Schmidt • 33772019-07-22 07:56:52

 



DANKÓ RÁDIÓ 



Kemény Egonra emlékezünk, halálának 50. évfordulóján



2019. július 22 - 28.  30. hét



naponta 9:04 - 10:00-ig és ismétlés 18:04 - 19:00



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



A tegnapi műsor végén hangzott el Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető ajánlása:



Kedves Hallgatóink!



Jövő héten a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre, Kemény Egonra, emlékezünk – halálának 50. évfordulója tiszteletére.



Segítségemre lánya, Kemény Anna Mária lesz. Várunk mindenkit, nagy-nagy szeretettel minden nap délelőtt 9-kor és az ismétlésben délután 6 órakor, az Óperencián innen és túl egyaránt.



„Túl az Óperencián” – NAGY IBOLYA műsora – Dankó Rádió


Franz Schmidt • 33762019-07-22 07:55:32

 



A Rádióélet és a már korábban is megnyílt digitális archívumok dokumentumai szerint teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy Franz Schmidt – Schmidt Ferenc – művei a rádión keresztül is eljutottak a magyarországi hallgatókhoz. Neve és művészete, zenepedagógusi munkássága évtizedeken át ismert és elismert volt hazánkban is.



archivum.mtva.hu



Műsor



1933.03.26 / 12 



1933. március 26. - 1933. április 2



WIEN



21:00 Schmidt Ferenc zeneszerző művei a bécsi szimfonikusok előadásában Kabasta vezényletével


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33172019-07-22 07:20:57

 



...Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halálának 50. évfordulója tiszteletére (3315 bejegyzés)...



Minden bizonnyal meglepetés lesz a műfaj...hiszen a Kemény Egon-életmű zenei sokszínűségéről is híres volt. A CD-sorozat célja éppen ennek újbóli bemutatása :-).


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33152019-07-21 18:51:31

 



DANKÓ RÁDIÓ



A jövő heti műsort a mai napi végén ajánlja Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető:



Kedves Hallgatóink!



A jövő héten Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőre emlékezünk halának 50. évfordulója tiszteletére.



A stúdióban lánya, Kemény Anna Mária lesz segítségemre, sok szeretettel várjuk Önöket az Óperencián innen és túlról…



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/07/21/tul-az-operencian-kemeny-egonra-emlekezunk-halalanak-50-evfordulojan-30-het



"Túl az Óperencián" - Nagy Ibolya műsora - Dankó Rádió


Operett, mint színpadi műfaj • 40022019-07-21 08:19:18

 



"hallatlanul tolakodó" 



Nagyon szemléletes kulcskifejezés, úgy találom, ami a mai rendezéseket illeti. Általában. Nem is elsősorban az Operettszínházban. Elég a képgalériákat megtekinteni, és meggondolja az ember, vegyen-e jegyet, áldozzon-e időt a darabra. Sajnos az előadóművészek és a zene iránti érdeklődést is háttérbe szoríthatja ez a helyzet.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 33102019-07-19 09:06:41

 



„A balatoni szellő csak rólad mesél…”



Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért. Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött. Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !




  • „A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”



„Balaton – keringő” 



Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16972019-07-19 08:52:19

 



„A balatoni szellő csak rólad mesél…”



Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért.



Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött.



Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !



 



„A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”



„Balaton – keringő” Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)


Franz Schmidt • 33752019-07-19 08:51:16

 



Franz Schmidt: Präludium und Fuge Hallelujah in D - Dur: Präludium



Vier kleine Präludien und Fugen, 1926



YT: https://youtu.be/I6j4EQWB4LA



 


Haspók • 12582019-07-19 08:50:58

 



„A balatoni szellő csak rólad mesél…”



Ez a romantikus érzelem a heves nyári zápor után, a napfényes kék ég alatt, „… a Balaton-parton…” tört rám, de előtte még egy meglepetés ért.



Végre rászántam magam ugyanis, és tegnap leutaztam egy gyors csobbanás erejéig kedvenc tavamhoz. A Balaton-expresszen a hangtalan Intercity vagonban ülve, a tiszta ablakokon kitekintve, egyszercsak feltűnt egy mosolygó fiatalember, kis dobozzal a kezében és barátságos mosollyal minden utasnak ajándékképpen átnyújtott egy-egy Balaton Limonádé szeletet. Szinte mindenki elfogadta, kisgyermeki megelégedettséggel mosolygott… és a váratlan fordulat frissitőleg hatott… Ugyanez a jelenet visszafelé is megismétlődött.



Remélem, hogy kis emlékem nem minősül reklámnak, úgy érzem, hogy ez a fogás a MÁV START és a gyártó részéről profi kivitelezésben a finomság legjobb népszerűsítője – és főleg: kis dolgoknak is örülhet az ember :-) !



 



„A balatoni szellő csak rólad mesél…” „… a Balaton-parton…”



„Balaton – keringő” Gyurkovics Mária énekli Kemény Egon – Romhányi József operettslágerét az első rádióoperett rádiófelvételén, kísér a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével az első rádióoperettben: „Májusfa” (1949)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16962019-07-17 16:44:00

 



KEMÉNY EGON chansonjai - egy műsor a sok közül:



MAGYAR RÁDIÓ  



Rácz Vali



1946. október 5-én „Krajczár” címmel chanson-estet ad





BUDAPEST I. 1946. október 5.



20:45  „Krajczár”  Rácz Vali chansonokat énekel, Kemény Egon megzenésítésében.



Zongorán kísér a szerző.



1.Krajczár (Falu Tamás verse) 2. A fekete lepke (Zsolt Béla verse) 3. A másik (Falu Tamás) 4. A sas és a csiga (Sztojan Mihajlovszkij, Dimo A. Bolkilev ford.) 5. A vízcseppek (Falu Tamás) 6. Egy szerelem története (Fedor Ágnes)




Franz Schmidt • 33742019-07-17 16:43:10

 



Érdekes lesz a Rádióéletben is megnézni ezeket a koncerteket, és majd (ha lesz egy kis időm...) megkeresem a régi koncertbejegyzéseimnél, Musikverein.



Addig is csenben örülök, hogy megtaláltad! :-)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16952019-07-15 08:05:37

 



július 15. –  Egon névnap



Eredetileg a magyar naptárban is a mai napra esett az Egon-nap (jelenleg szeptember 1.) 



A Magyar Rádió műsorújságjában (archivum.mtva.hu) a Keringő rapszódiát kerestem erre az alkalomra és így bukkantam ismét olyan adásnapra, amikor két műsor zárószámaként is Kemény Egon-művet sugárzott a Magyar Rádió:



Magyar Rádió 1953. augusztus 6.



8:50  Színes muzsika



1.Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány (Berlini állami zenekar)



2. Strauss: Gyorsuló dallamok (Berlini filharmonikusok vez. Kleiber) 



3. Kemény: Keringő-rapszódia (zongora: Petri Endre, az Állami Operaház zenekarát Pogány László vezényli)



A Hgl. valószínűleg a hanglemez rövidítése, ezek szerint a Keringő rapszódia a rádiófelvétel mellett hanglemezen is megjelent… talán még van belőle valahol.




  • KEMÉNY EGON: Keringő-rapszódia (1952)



Hangversenykeringő



 



15:50 A Magyar Rádió kisegyüttese játszik, Farkas Ilonka énekel



7. Kemény Egon: Oh, csak még egyszer összejönnénk… (Farkas Ilonka)




  • KEMÉNY EGON - Reviczky Gyula : Oh, csak még egyszer összejönnénk… (1945)



Bemutató: Magyar Rádió, 1945. Neményi Lili



További előadások és felvételek:



Vígszínház: Rösler Endre, 1947.



Békeffi Pódium Kabaréban: Neményi Lili, 1946.



A Magyar Rádióban énekelte:



„A Költők múzsái” sorozatban Rösler Endre és Wargha Lívia, 1947.



Svéd Sándor, Magyar Rádió  –  a dal kíséretét Kemény Egon 52 tagú zenekarra hangszerelte, 1951.



Simándy József, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kísérte, vezényelt Lehel György, magnófelvétel 1956. Bemutató: 1957., Kossuth-adó.




Franz Schmidt • 33722019-07-15 08:01:30

 



Ardelao  3331 számú bejegyzése



„Franz Schmidt-est.“




  • Műsor:



Symphonie Nr. 1. E-dúr



Zwischenspiel aus der Oper „Notre Dame“



Schlusszene aus der Oper „Fredigundis“



(Sopransolo: Louise Helletsgruber (Staatsoper)



Magyar Rádió,1928. III. 15.



és most hozzáteszem a rádióújság eredeti oldalát (archivum.mtva.hu):



1928. március 15. csütörtök, Bécs



21:00  „Franz Schmidt est”




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16942019-07-13 19:21:48

 



Műsorelőzetesben: 



RÁDIÓSZÍNHÁZ



12-én 19: Bp.II. Thurzó - Kemény - Kovách: Békebeli primadonna





Rendezte: Fábry Zoltán



Fábri Zoltán életművét most olvastam el a Wikipédián, rádiós rendezése nincs feltüntetve. A Békebeli primadonna talán az első rádiós munkája volt, erre még visszatérhetünk. Továbbá:http://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA26884


Franz Schmidt • 33712019-07-13 19:20:30

 



15.



Gespräch mit  THEODOR BERGER



„Dem Schönberg bin ich persönlich nie begegnet, Berg habe ich ein paarmal im Konzert gesehen, der einzige, dem ich einmal persönlich begegnet bin, ist der Webern, wir haben uns bei unserem gemeinsamen Verleger, dem damaligen Direktor des Universal-Edition, kennengelernt.”


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16932019-07-12 19:15:43

 



BÉKEBELI PRIMADONNA



Főszerepben: Neményi Lili



Zene: Kemény Egon







archivum.mtva.hu



Régóta kerestem a címlapfotót és most megtaláltam a részletes műsorral együtt.



Emlékezetes, nagy sikerű rádiós alkotás volt.



Korábbi bejegyzéseinket is beillesztettem.



 























2362   smaragd • előzmény2359


 

2017-10-20 06:44:43



Azt vettem észre, hogy Kemény Egon zeneszerző életművében az ismétlődés látszatát keltve láncszerűen fonódnak egymásba talán apróságnak tűnő elemek, mint például egyes szavak visszatérése műveiben ( békebeli, hinta, stb.), zenedarabjait előadó énekesek és színészek (Vízváry Mariska, Gyurkovics Mária, Mezey Mária, Andor Éva, Zentay Ferenc, Rátonyi Róbert, Simándy József és mások), szerepek (operettszínésznő , bárzongorista, fűszeres), revűelemek és görlök ("Kikelet ucca 3", "Fekete liliom", "Valahol Délen" c. nagyoperettjeiben), helyek (fűszerüzlet, stb.), és a helyszínek közül Debrecen városa ("Hatvani diákjai", "Szabad szívek", "Messzetűnt kedves").



Fentiekre egy példa a "Békebeli primadonna" c. zenés rádiójáték (1947., Főszerepben Neményi Lili, - aki Kemény Egon dalait és sanzonjait is énekelte -előzmények: Fórum - Kemény Egon  zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 377, 373, 372, 359), amely a nagy sikerű "Békebeli bakanóta"-t" (1928, charleston) is előhívhatta a rádióhallgatók emlékezetében.



Erre utal a rádiójáték témája mellett Somló Sándor "Melódia"-szalonegyüttese is, a zene talán felevenítette az egykori modern táncslágert (a verset Harmath Imre írta).



Ezek a sejtéseim - utánanézni ugyanis nem olyan egyszerű, de kutatható az egymásra épülés is, amelynek gondolatát már Ruitner Sandor is említette egyik Kemény Egonról készített műsorában - arra a tényre alapozódnak, hogy Kemény Egon szinte a Magyar Radió állandó munkatársának számított, a valóságban nem volt az.



A rádióban folyó művészi munkában sokoldalúan és igen aktívan vett részt, gondolatait, ötleteit szívesen építették be a művekbe alkotótársai.



 



896   smaragd • előzmény377


 

2017-05-23 06:44:28







Magyar Rádió

III. évfolyam 32. szám

1947. augusztus 11-17.



Címlapfotó:



"Neményi Lili



augusztus 12-én a "Békebeli primadonna" című zenés vígjáték női főszerepét játssza"



A képen Neményi Lilit hajfonata és ékszerek díszítik, vállát szabadon hagyó estélyi ruhát visel, tekintetét elgondolkodva távolba veti.

Szép.



Az Előzmény 377- ben olvashatjuk a vígjáték tartalmát és részletes szereposztását - Neményi Lili, Vízváry Mariska, Keresztessy Mária, Sitkey Irén, Bilicsi Tivadar, Németh Marika, Zentai Ferenc, Ráthonyi Róbert, Oláh Böske, Hajnóczy Lívia a rendező Várkonyi Zoltán.

Zenéjét Kovách Aladár verseire Kemény Egon szerzette.



70 évvel ezelőtti nagy sikerű, emlékezetes műsor....úgy tudom, nyom nélkül eltűnt, bárcsak megkerülne.

A tartalma, zenéje, szereplői, alkotói mindnyájan hozzájárultak sikeréhez.



Az első előadást - Neményi Lili színpadi megjelenéséből ítélve - a stúdióban közönség előtt játszották,  "Előadás a stúdióban" sorozat, a felvételt viaszlemezen örökítették meg.



Minden bizonnyal a sikeres és kedvelt rádiós zenés játékok, zenés vígjátékok,zenés rádiójátékok érlelték meg az új rádiós műfaj, a rádióoperett gondolatát, amelynek első darabja két év múlva a "Májusfa" (1949) volt, zeneszerzője Kemény Egon.




 















377   smaragd • előzmény373


 

2016-10-28 05:15:39





1.leadás: 1947.aug.12. 19.00-20.30

2.leadás: 1947.okt.7.  19.00-20.50



Magyar Rádió, műsorújság:



BÉKEBELI PRIMADONNA



Zenés vígjáték. Írta: Thurzó Gábor.

Zenéjét Kovách Aladár verseire szerzette: Kemény Egon.

Közreműködik Somló Sándor "Melódia"- szalonegyüttese. Rendező: Fábry Zoltán



SZEMÉLYEK:



A Fabriczkiak:



Beléndeki Hanna, a békebeli primadonna - Neményi Lili

Ómama - Vízváry Mariska

Karolin, huga - Keresztessy Mária

Szefi, leánya - Pártos Erzsi

Jóska bácsi, fia - Bilicsi Tivadar

Annus, unokája - Németh Marika



A többiek:



Kemenes Laci, Annus szerelmese - Zentai Ferenc

A "portói nő" c. fűszerüzlet 

tulajdonosa - Rátonyi Róbert

Vandrikné - Oláh Bözske

Nagysága a szomszédból - Hajnóczy Lívia



Rövid tartalom: A Fabriczkiak régi, kereskedőfamíliájában Ómama a családfő. Vaskézzel tart fegyelmet a család tagjai között. Nővérét, Hannát, akiből operettszínésznő lett kitagadta s a család tagjainak megtiltotta, hogy érintkezzenek vele. A család legifjabb tagja, Annuska azonban fellázad Ómama ellen. Megszökik szerelmével, s nénjéhez, Hannához költözik.A szökevényt a család többi tagjai is követik, akik eddig is titokban helyeselték Beléndeki Hanna életét.Ómama először tartja magát a lázadókkal szemben, de végül is beadja a derekát; visszafogadja Hannát, Annuskát pedig odaadja szerelmes vőlegényének.




 















373   smaragd • előzmény372


 

2016-10-27 18:33:20



További adatok:



"Békebeli primadonna"

Zenés vígjáték 3 felvonásban



Zenéjét Kovách  Aladár verseire szerzette: KEMÉNY EGON

Közreműködött: Somló Sándor Melódia szalón-együttese, Somló Sándor vezényelt, Kemény Egon zongorázott a zenekarban.

Időtartam: 90'



Próbák: 1947. aug. 6-11.

Az énekpróbákat Kemény Egon vezette.

Az előadást viaszlemezre vették fel.




 















372   Ardelao • előzmény359


 

2016-10-27 18:08:10





Békebeli primadonna



Zenés vígjáték. 

(Az „Előadás a stúdióban” sorozat része)



Írta: Thurzó Gábor 



Zenét szerezte: Kemény Egon 



Közreműködik: Somló Sándor szalonegyüttese 



Rendező: Fábry Zoltán 



Szereposztás: 

Baléndeki Hanna, békebeli primadonna: Neményi Lili 

Ómama: Vízváry Mariska 

Karolina, húga: Keresztessy Mária 

Szefi. Leánya: Pártos Erzsi 

Jóska bácsi, fia: Bilicsi Tivadar 

Annus, unokája: Németh Marika 

Annus szerelme, Laci: Zentai Ferenc 

Fűszerüzlet tulajdonosa: Rátonyi Róbert 

Vandrákné: Oláh Böske 

Nagysága a szomszédból: Hajnóczy Lívia 



Elhangzás ideje: 1947.október 7. 19:00 h

Helye: Budapest I. 

Hossz: 60 perc 




 


Franz Schmidt • 33702019-07-12 19:11:05

https://youtu.be/hSFOooWpxy0



Franz Schmidt: Hallelujah - Das Buch mit sieben Siegeln


(Minden bizonnyal telefonfelvétel… mégis egy kis benyomást kaphatunk az emlékműsorról.)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16922019-07-11 13:25:38

 



A CD-bemutatóról készült videón www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 1:28:08 – nél kezdődik a Létra-kórus.



Kassai István szavai vezették be:



„Ez egy vígopera-paródia, nagyon szellemes a szöveg is és a zene is…”



Rózsahegyi Kálmán (éjjeli bakter) és Fekete Pál (Bájligeti Kázmér, a színtársulat igazgatója) gránátalma-jelenete (rövid idézet a jelenetsorból a 1691 számú bejegyzésben) a „Komáromi farsang” CD-n hallgatható meg (CD 2/ 13).


Franz Schmidt • 33692019-07-10 14:51:22

 



Megtaláltam, nagyon boldog vagyok! Hallani a magyar szavakat a zenében! :-)



Szeretettel küldöm mindenkinek



Franz Schmidt: Drei kleine Phantasiestücke nach ungarischen Nationalmelodien (1892)



No.1 in G - https://youtu.be/JOsJ3UVp0Fs


Élő közvetítések • 79822019-07-10 10:16:15

OK, sejtettem...


Élő közvetítések • 79792019-07-10 07:04:16

Érdekes történet...az ostromló utáni szó mit jelent magyarul? (Gondolom, hogy szalonképes szinonima is elegendő...)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16912019-07-09 20:51:45

 





RÓZSAHEGYI  KÁLMÁN



Az éjjeli bakter szerepét Rózsahegyi Kálmán játszotta a „Komáromi farsang”-ban. 1957-ben 84 éves volt, négy évvel később hunyt el.



Ez az alakítása is azok közé a rádiós felvételek közé tartozott, amelyeket Ruitner Sándor Kemény Egonról írt emlékezéseiben ismételten, szeretettel idézett fel…nemcsak ő nem felejtette el…Azokban az időkben még volt egy nagy közös emlékezet a Magyar Rádióban (és bizony megvan még ma is, itt-ott...), a kiváló alkotók és előadóművészek, az intenzív munkatempó, a sok siker, a hallgatók érdeklődése, évtizedeken át számtalan szép stúdióélményt nyújtott. Inspiráló lehetett.



Volt mire visszagondolni, ismétléseknél újra felidéződtek ezek az emlékezetes munkák, darabok vagy olykor megható részletek.



Szép téma - a rádió sok évtizedes történetéből Ruitner Sándor jegyzetei őrzik ezeket a különleges pillanatokat.



Lilla (Házy Erzsébet, Korompai Vali) stafírungját készíti elő apja komáromi házában szökéséhez, ezalatt Kraxelstumpf szekerész óbester (Bilicsi Tivadar) katona-zenekarával ad szerenádot, mindeközben Csokonai (Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc) barátai, a vándor-színtársulat  (Fekete Pál, Basilides Zoltán, Dózsa István) és zeneigazgatója Lavotta János (Molnár Miklós), a fogadós Kajdács Kelemen (Gózon Gyula) azon fáradoznak, hogy a közelgő éjféli szerenádhoz és a szöktetéshez Csokonai részére zavartalan körülményeket teremtsenek.



Ekkor veszik észre, hogy a létra kellék-létra…és felbukkan az éjjeli bakter (Rózsahegyi Kálmán): „ Mi a’? Miféle ribillió ez itt-e…?”  - kérdezte azzal a ma már talán sehol nem hallható régies, vidékies kiejtéssel, ahogyan  Rózsahegyi Kálmán korhűen, utánozhatatlanul előadta.



Ez a jelenetsor készíti elő a humorral teli gránátalma (színére a dupla-album lemezének árnyalata emlékeztet) jelenetet:



KOMÁROMI FARSANG



CD2



9. Az éjjeli bakter dala "Tűzre, vízre vigyázzatok..." és jelenet  00:50

(Rózsahegyi Kálmán, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



10. A  Létra-kórus előjátéka és jelenet  00:52

(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Gózon Gyula, Molnár Miklós, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



11. Létra-kórus "Egy létra kell..."   02:24

(Fekete Pál, Basilides Zoltán, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara )



12.  Jelenet és Létra-kórus    00:43

(Molnár Miklós, Gózon Gyula, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



13.  Jelenet   03:12

(Molnár Miklós, Rózsahegyi Kálmán, Fekete Pál, Gózon Gyula, Basilides Zoltán, Dózsa István, Földényi-kórus, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara)



Jó szórakozást kívánok!     (kemenyegon.hu)


Franz Schmidt • 33682019-07-09 20:48:22

 



14.



Gespräch mit  THEODOR BERGER



„In seinem Streichsextett ’Verklärte Nacht’ ist er von der Schmidtschen Musik gar nicht so weit entfernt. Aber all die Leute, die Schönberg gut kannten – auch während seiner Emigrationszeit – haben gesagt, daß es ihn dauernd ’gewurmt’ hat und unruhig gemacht habe, da er epigonal werden könne und als solcher auch klassifiziert würde. Es war fast so eine Art psychosomatische Erkränkung: Er konnte den Gedanken nicht ertragen, da man ihn eines Tages einmal zu den Epigonen rechnen würde. Wie das auch sei, die tonale und polytonale Musik ist ja noch lange nicht ausgeschöpft, der Kosmos kann noch mit ungeheuren musikalischen Welten angereichert werden. Trotz der immensen Werkfülle von den Klassikern und Romantikern ist der Tonvorrat immer noch nicht ausgeschöpft…”


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16902019-07-08 10:21:39

 



A részletes műsor:



1947. június 12.



18: AMERIKAI KÖLTŐK ZENÉS ANTOLÓGIÁJA.



Közreműködik: Neményi Lili és Angyal Nagy Gyula. A verseket megzenésítette és zongorán kisér Kemény Egon.



Bevezeti: Képes Géza




  1. Frank Demster: Éjfél (Neményi)

  2. Joyce Külmer: Fák (Neményi)

  3. Maxwell Bodenheim: Halál (Neményi)

  4. Carl Sandburg: Acélimádság (Angyal Nagy)

  5. Joseph Moncure March: Jótékonyság (Neményi)

  6. Edgar Allen Poe: Lee Annácska (Angyal Nagy)

  7. H. W. Longfellow: Amalfi. részlet (Angyal Nagy)

  8. Withmann: Üzenetek (Neményi) 

  9. T. S. Eliot: Prelidium vagy gáláns beszélgetés (Angyal Nagy)

  10.  Amy Lowel: Esti virágok Madonnája (Angyal Nagy)



A  6. számú dal szövegét Babits Mihály fordította, a többit Képes Géza.


Franz Schmidt • 33672019-07-08 10:18:59

 



A Wikipédia szerkesztői lassan felfedezik Franz Schmidt oldalát, Ferencsik János életművébe is beemelték.



A bekezdés tartalmi részét  Franz Schmidt művei előadása tekintetében majd még lehet finomítani - fórumunkról pontosan be lehet írni - :



"Művészi alkatához a bécsi klasszikusok álltak a legközelebb, és mindenek fölött a két legnagyobb modern magyar zeneszerző: Bartók és Kodály Zoltán. Az új muzsika befogadója és tolmácsolója volt. Bartók Béla, Kodály Zoltán, Weiner LeóLajtha László és Dohnányi Ernő mellett 28 kortárs magyar zeneszerző műveit mutatta be. Ő adta elő Ránki György Pomádé királyátLeoš Janáček Katja KabanovájátAlban Berg Wozzeckjét, Benjamin Britten Peter Grimesát, HumperdinckPoldiniFranz SchmidtRimszkij-KorszakovErmanno Wolf-FerrariSiklós AlbertPolgár Tibor műveit is."


Franz Schmidt • 33662019-07-06 05:55:30

 



Úgy tudom, hogy teljes lista nem készült Franz Schmidt tanítványairól, ugyanis sok magántanítványa is volt. 



Majd igyekszünk ezen a téren is összeállítást készíteni.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16892019-07-06 05:37:51

 



1947. június 12. Magyar Rádió



Kemény Egon dalait kíséri zongorán 18. órakor







Ez nagyon érdekes! Ilyenkor öröm a fórumozás…Köszönöm szépen bejegyzésedet.



Én is megtaláltam ennek a műsornak az elejét – Kemény Egon fotójával a Rádióéletben –, de még nem foglalkoztam vele és most látom, hogy olyan megzenésített költeményei szerepelnek itt a másik oldalon is, amelyekről eddig nem tudtam, majd pontosan kiírom egy külön bejegyzésben. 



Az amerikai költök zenés antológiája és Az angol költők zenés antológiája című irodalmi műsorokban előadott dalait korábbi bejegyzéseinkben már részleteztük, ezek szerint van mivel kiegészíteni.



Zongorán kísér : Kemény Egon - ez is fontos adat, annak idején nem volt ritkaság, bár hallhatnánk kiváló zongorajátékát! Stúdióközvetítések voltak ezek az adások és úgy tudom, hogy nem készült felvétel, bár meglepetésemre, az elmúlt években olyan sok nem várt szerencsés fordulat következett be életműve megismerése terén, hogy még itt is történhetnek csodák...



Halálának közelgő 50. évfordulója előtt  megismerhetjük ezeket a műveit is, amelyeket ilyen formában megőrzött az MTVA Archívuma.



Neményi Lili évtizedeken át énekelte Kemény Egon dalait, a „Békebeli primadonna” zenés rádiójáték főszerepéről is írtunk már.


Franz Schmidt • 33652019-07-06 05:37:14

 



Oscar Kabasta felvidéki rokoni kapcsolatáról már szó esett, úgy emlékszem pozsonyi vonatkozásban,  – kár, hogy nem lehet itt a fórumban tematizálni, mappázni – nem könnyű azonnal megtalálni, amit keresünk. Vajon tudott-e ő is magyarul, talán néha így beszélgettek egymás között Schmidttel? Érdekes újdonság bejegyzésed.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 69052019-07-05 19:09:01

 



Kedves DNI,



gratulálok születésnapodhoz, jó egészséget és sok örömet kívánok életed további szakaszához!



A sorsom valahogy idesodort engem is, és bevallom sokat tanultam, tapasztaltam a fórumozás során.



Érdekes, fordulatos életedről végre én is megtudtam valamit, nem is keveset, jó, hogy elmesélted. Tetszik a fiatalkori dokumentum is.



Csúzlit is tudsz  csinálni?



És még valami: köszönet sok fáradozásodért!



Ismeretlenül, 



szeretettel:



 



smaragd


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16872019-07-03 07:23:30

 



Ha csak egy mondat erejéig is…tisztelettel és szeretettel emlékeztem gondolatban Melis Györgyre születésnapja tegnapi évfordulóján – amikor megláttam „A mai nap” rovatban a nevét.



A Magyar Rádió felvételei, 1957:



KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" 



nagyoperett, részletek:



"Valahol Délen..." - Melis György



 "Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 



 "Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.


Franz Schmidt • 33622019-07-03 07:21:18

 



13.



Gespräch mit  THEODOR BERGER



„Schmidt hat auch nie eine Anfechtung gesagt gegen Schönberg oder Berg, von Webern war noch keine Rede, auch gegen Hindemith nicht, im Gegenteil, für Hindemith hat er sich einmal sehr Hochachtung streuend geäußert. Er hat sich nie über einen von ihnen ausgelassen. Sehen Sie, ich kenne einige Schönberg-Schüler, und einer von ihnen hat mir einmal gesagt, Schönberg sei in seinen letzten Jahren bekümmert darüber gewesen, daß er mit dieser Zwölftontechnik angefangen habe. Er hat sich sogar geäußert, da er sich damit auf einem Irrweg befunden habe. Es ist eben so, wie ich vorhin gesagt habe, daß man vor allem mit der Dodekaphonie die tollsten intellektuellen Gebäude machen kann, aber es ist keine Musik ’von innen’. Gut, der  Schönberg hat’s überlebt…”


Melis György • 2552019-07-03 07:20:08

 



Ha csak egy mondat erejéig is…tisztelettel és szeretettel emlékeztem gondolatban Melis Györgyre születésnapja tegnapi évfordulóján – amikor megláttam „A mai nap” rovatban a nevét.



A 251 számú bejegyzésből sajnos kifelejtettem, de most bírom a



Valahol Délen...címadó dalt!



Egon Kemény: Peteri's Song (from 'Somewhere in the South')



https://www.youtube.com/watch?v=2U21-HJPgtU



KEMÉNY EGON- Erdődy János: "Valahol Délen" (1957)



"Valahol Délen..." - Melis György



 "Árván vártam..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 



 "Egy szót se szólj..." kettős - Petress Zsuzsa, Melis György 



A Fővárosi Operettszínház Zenekarát Bródy Tamás vezényelte.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 16862019-06-30 18:46:17

 



Előzmény 1673, a Rádió zenei együttesei 



1950. május 3.



12. 15 Mindenki muzsikája, a házi együttes játszik, Utassy Margit énekel



8. KEMÉNY EGON - Kulinyi Ernő: Szerenád (1937)



KEMÉNY EGON – Kulinyi Ernő: Három dal (Rózsavölgyi és Tsa Budapest)



Édesanyám



Pacsirtadal



Szerenád



A budapesti Rádióban először Lenhardt Ilona énekelte 1937-ben, most a műsorok között megtaláltam Utassy Margit előadásában is, a legutolsó rádiófelvételen Simándy József énekelte.



 





archivum,mtva.hu


Franz Schmidt • 33612019-06-30 18:45:31

12.



 



Gespräch mit  THEODOR BERGER



„Schmidt hat Brahms sehr bewundert. Den Bruckner fand er auch einen sehr beglückenden Komponisten, aber den Brahms hat er noch mehr bewundert. Brahms ist ja eh’ in Bezug auf kompositorische Virtualisität der größte aller Komponisten, zumindest in europäischen Orbit,”


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Erkel Színház

1ST STEPS
Balett-est három részben

19:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Szent Efrém Férfikar
"Visegrádi Imák"
Cseh, lengyel, szlovák és magyar motetták, himnuszok.

19:30 : Budapest
Müpa, Fesztivál Színház

Peter Veale (oboa)
Ryoko Aoki (narrátor)
Musikfabrik Köln
Vezényel:
Eötvös Péter
ALEX NANTE: Las noches de las piedras - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Secret Kiss - melodráma narrátorra és öt hangszerre; magyarországi bemutató. Japán nyelven, magyar felirattal. A szöveget Alessandro Baricco Selyem című regényéből Mezei Mari állította össze
MALIK KISHINO: Naki Ryu, Flutter echo oboaszólóra - magyarországi bemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sonata per sei - három zongorára és három ütőre
A mai nap
elhunyt:
1179 • Hildegard von Bingen (sz. 1098)
1762 • Francesco Geminiani, hegedűs és zeneszerző (sz. 1687)
1803 • Franz Xaver Süssmayr, zeneszerző (sz. 1766)
1966 • Fritz Wunderlich, énekes (sz. 1930)
1986 • Kórodi András, karmester (sz.1922)
2011 • Kurt Sanderling, karmester (sz. 1912)