vissza a cimoldalra
2018-05-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2728)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Erkel Színház (9275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
Operett, mint színpadi műfaj (3600)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (838)
Help me! (1088)
Momus-játék (5485)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4272)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (709)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: smaragd
Leírás:
Honlap:
   


smaragd (4397 hozzászólás)
Franz Schmidt • 30912018-04-04 15:00:05

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Horst Stein Dirigent



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



8. 5. 1982 



INTERPRETEN



HORST STEIN  Dirigent 



GABRIELE FONTANA  Sopran 



MARGARETA HINTERMEIER  Alt 



YOSHIHISA JAMAYI  Tenor 



PETER SCHREIER  Tenor 



ROBERT HOLL  Bass 



ARTUR KORN  Bass 



SINGVEREIN DER GESELLSCHAFT DER MUSIKFREUNDE



Gemischter Chor 



WIENER SYMPHONIKER



wienersymphoniker.at



PROGRAMM



FRANZ SCHMIDT: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13592018-04-02 19:44:18

 



1356   Ardelao • Válasz erre2018-03-29 17:36:34



"Amikor Schmidt-tanítvány vezényelte Schmidt-tanítvány szerzeményét."



KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1934)



Köszönöm, érdekes volt végigtekinteni, sajnos nem maradt meg felvétel, bár minden ilyen esetben bízom a csodában...



A XX. század  második harmadában három Franz Schmidt-tanítványt foglalkoztatott a Magyar Rádió: 



Enyedi György, Kemény Egon és Rajter Lajos



a bécsi Zeneakadémia hallgatói voltak.



Fórum - Franz Schmidt (smaragd, 2015-05-10 14:52:59):



2913   smaragd • előzmény29122017-10-12 07:34:22



Ez a kötet közel hozza Franz Schmidt személyét, elsősorban tanítványai emlékei révén.



Magyar tanítványra is bukkantam itt, Dr. Enyedi György személyében, akiről eddig csak annyit tudtam, hogy a Magyar Rádió tekintélyes zenei vezetője volt egy időben.



Ennek megfelelően még nagyobb nyomatékot kap az az állításom (2906), hogy a pozsonyi születésű Franz Schmidt (korabeli újságokban Schmidt Ferenc néven is említett) osztrák zeneművész , a bécsi Akadémia igazgatója majd rektora Magyarországon a XX. század utolsó harmadáig a legmagasabb zenei körökben ismert és elismert volt. 



Zenei értékeit, kiváló adottságait már életében legendaszerűen emlegették. Néhány emlékezésben már korábban is felidéztük pl. bámulatra méltó zenei memóriáját, ebből a kiadványból idézve majd még folytatom a rá jellemző zenei, különleges tulajdonságok ismertetését. 


Franz Schmidt • 30902018-04-02 19:35:43

 



" ....egyszerre német és magyar kultúrájú – Franz Schmidtre..."



 



"Tallián Tibor Bécsben és Budapesten is elhangzott előadásának fényében, mely a Notre-Dame című Schmidt-opera magyaros hangütéseinek szocio-kulturális gyökereit tárta fel"



Laki Péter és Mesterházi Máté tanulmányait fórumtársaim már bejegyezték, az előzményekben megtalálhatóak.



Tallián Tibor fenti előadását nagy örömmel olvasnám itt! Igyekszem én is rátalálni.



Fontos az is, hogy jeles kortárs magyar zenetudósok, zenetörténészek mégiscsak tettek már komoly lépéseket Franz Schmidt életművének bemutatásához, csak hozzánk jut el, de eljut, lassanként.



 



Franz Schmidt:"Notre Dame"(1902-1904) / YT



Oper



 

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13582018-03-31 18:47:34

 




Franz Schmidt • 30892018-03-31 18:46:46

 




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13572018-03-31 09:55:02

 



Most! Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:50



 



KEMÉNY EGON: " A tavaszhoz "  (1957)



Rapszódia zongorára és szimfonikus zenekarra 



Petri Endre - zongora



Magyar Rádió Szimfónikus Zenekara, vezenyélt Borbély Gyula



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo/



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Franz Schmidt • 30882018-03-31 09:53:16

Köszönöm!


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13552018-03-27 08:37:07

 



"Bem tábornok"



Dienes András rádiójátéka.



Kísérőzenéjét írta Kemény Egon, a rádiózenekart vezényli Török Emil.



Rendező: Rácz György.



Személyek: Férfi beszélő — Képesi József, Női beszélő — Rafael Márta; Bem — Kemény László; Petőfi — Horváth Ferenc; Klapka — Dénes György; Példaék, nemzetőr — Tompa Sándor; Riczkó ezredes — Juhász József; Teleki Sándor — Palotai István; Kiss alezredes — Turgonyi Pál; Németh alezredes — Táray Ferenc, Bauer — Velenczei István; Dobay százados — Horváth Jenő; Bécsi légionista — Somogyvári Rudolf; Császári parlamenter — Lázár Gida; Bundfrührer — Keleti László; Kamasz-hang — Somogyvári Pál; Mély hang — Dózsa István; Hat hang — Heltay Andor, Márkus Ferenc, Sugár Lajos, Tamás József, Galamb György és Kozák László.



Közreműködik a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével.



Bemutató: 1951. március 15., csütörtök, 17:35, Kossuth



 



http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=Bem_t%C3%A1bornok



 


Franz Schmidt • 30862018-03-27 08:33:47

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



Horst Stein Dirigent



7. 5. 1982



wienersymphoniker. at


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13542018-03-25 19:40:55

 



"A folyó varázsa" (1948)



Budapest I.



1948., szeptember 7., kedd, 20:45 - 22:00 



75 perc



Rádiójáték



Írta: Josef Toman



Fordította: Egri Viktor



Zenéjét szerezte: Kemény Egon



Rendező: Cserés Miklós dr.



 



A Rádió kamarazenekarát Lehel György vezérli.



 



Szereplők:



Kohák Lipót - Gózon Gyula



Kohákné - Gombaszögi Ella



Helén- Pálfalvi Éva



Francois - Szabó Ferenc



Emmy - Szemere Vera



A főnök úr - Zátony Kálmán



Csavargó - Pásztor János



Beszélő - Gáti József



http://radiojatek.elte.hu/index.php?title=A_foly%C3%B3_var%C3%A1zsa_(1948)


Franz Schmidt • 30852018-03-25 19:35:02

Előzmény 3084-hez:



 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" 



Horst Stein Dirigent



2. 3.1980



wienersymphoniker.at



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13532018-03-24 18:40:41

 





 CSORTOS GYULA



„(Csortos Gyula új szerepe.)



Csortos Gyula, a Nemzeti Színház kiváló művésze, aki már hosszabb ideje nem lépett fel új szerepben, legközelebb a rádió mikrofonja előtt alakít új szerepet: I. Ferenc József király és császár szerepét. Az illusztris művész játssza ugyanis a Schönbrunni orgonák, Kulinyi Ernő és Kemény Egon zenés hangjátékának a főszerepét a rádióban június 29-én este."



Budapesti Hírlap, 1937.06.20.



1350   Ardelao • előzmény9622018-03-23 10:50:00



Korábban már nyitottam egy bejegyzés-sorozatot azokról a kiemelkedő színészeinkről, akik a Nemzeti Színház tagjaként Kemény Egon darabjaiban szerepeltek. Hozzájuk tartozik Csortos Gyula is, akinek életét barátja, Ráday Imre igyekezett megmenteni.



Ráday Imre és Kemény Egon között is évtizedeken át tartó barátság volt, amely talán Berlinből indult, az 1930-as években.


Franz Schmidt • 30842018-03-24 18:36:29



http://plade-klassikeren.dk/en/s/900200-franz-schmidt-the-book-with-seven-seals-horst-stein-2-cd-hanssler.html


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13512018-03-23 20:09:36

 



Köszönöm szépen! 



Óriási, hogy megtaláltad a szereposztást, mert sokszor nem is olyan könnyű rálelni.



Nagy nevek sejtetik a darab rangját, ugyanis évtizedek múltán is emlékezetes volt rádiós berkekben és akkor még a közönség is emlékezett rá. 



Ismételték... és eljutott a hallgatóhoz.



KEMÉNY EGON-Kulinyi Ernő: "Schönbrunni orgonák" (1937)



Az első rádió-daljáték a Magyar Rádióban (Rádió Budapest, I.)



Ezt követte 1949-ben az első rádió-operett (Kemény Egon: "Májusfa"), majd 1950-ben az új politikai, történelmi korszak első rádió-daljátéka (Farkas Ferenc:  "Csinom Palkó").



"Schönbrunni orgonák" egyveleg a hangjáték zenéjéből címmel szintén évekig sugározta a rádió a zenei összeállítást.


Franz Schmidt • 30832018-03-23 20:04:32

 



Értékes tartalom, tudósítás:



 



Franz Schmidt Orgelwettbewerb in Kitzbühel, 2010 / Y


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13492018-03-22 10:22:53

 





ANDAY PIROSKA



http://lfze.hu/nagy-elodok/-/asset_publisher/HVHn5fqOrfp7/content/anday-piroska/10192



 



KEMÉNY EGON -Reviczky Gyula: "Óh, csak még egyszer összejönnénk"



(Műdal, 1945) című dalát 1947-ben a Magyar Rádióban Anday Piroska énekelte.



Anday Piroska művészetéhez is kötődik ez a dal, megzenésített költemény:



KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946)



Műdal, 2'



Rádió Budapest, I



A "Költők múzsái" sorozatban



Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre.



A későbbiekben  Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska



Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.



 


Franz Schmidt • 30822018-03-22 10:18:06

 





https://www.discogs.com/Franz-Schmidt-Fabio-Luisi-Carlo-Grante-MDR-Sinfonieorchester-Concertante-Variationen-Konzert-Es-Dur/release/10100593


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6932018-03-22 08:26:04

 



Anday Piroska művészetéhez is kötődik ez a dal, megzenésített vers: 



KEMÉNY EGON-Kosztolányi Dezső: "Mélyek a kutak" (1946)



Műdal, 2'



Rádió Budapest, I



A "Költők múzsái" sorozatban



Székely Mihály énekelte, zongorán kisért Petri Endre.



A későbbiekben  Warga Lívia, Lantos Olivér, Ányos Irén, Anday Piroska, Báthy Anna, Bencze Miklós énekelte a Rádióban.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13482018-03-20 15:57:51

 



Nagyon érdekes, köszönöm. Elképzelhető....



A címlapot elteszem az ünnepekre, akkorra terveztem a tavalyi bejegyzések (Arany Karácsonyi Album) folytatását.



http://www.antikvarkonyv.hu/showimg.php?image=nagy_71009aranykar46a.jpg



Kemény Egon - Petőfi Sándor: "Ezrivel terem a fán a meggy"  (1945)



Dal (Foxtrot)



A Rádió Budapest I. sugározta először, Fekete  Pál énekelte,  Somló Sándor kisegyüttese játszott.



Sikerét Koréh Endre előadása minden bizonnyal tovább fokozta!



Ezt követően ezt a darabját Kemény Egon zongoraötösre hangszerelte.


Franz Schmidt • 30812018-03-20 15:23:33

 



Kabasta, Oswald, német karmester, 1896 - .1931 óta a bécsi rádió zenei vezetője és a müncheni filharmónia igazgatója. Budapesten többször vendégszerepelt.”



RÁDIÓHALLGATÓK LEXIKONA



AZ IRODALOM,  ZENE,  SZÍNHÁZ,  FILM, RÁDIÓ, RÁDIÓTECHNIKA, GRAMOFON ÉS SPORT ENCIKLOPÉDIÁJA



SZERKESZTETTÉK



TISZAY ANDOR ES FALK GÉZA



I-II. KÖTET



A lexikont 1944. január 1-én zártuk le.



VAJDA-WICHMANN KIADÁS, BUDAPEST



Úgy emlékszem, hogy fórumunkon ez új adat:



"Budapesten többször vendégszerepelt".


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13462018-03-19 17:07:35

 



Rádióműsor:



1949. augusztus 6., szombat, Petőfi Rádió



21.55: Vasárnapéji Rádiószínház. 



Domárt szőnyege -Mesejáték, írta G. Rosál és A. Tadzsibájev. 



Fordította Sík Endre. Zenéjét szerzette Kemény Egon. Vezényel Nagy Olivér. Rendező Cserés. — Főszereplők: Szakáts, Komlós Juci, Szabó Margit. Ferrari Violetta, Berki Lili. Tökés Anna. Balázs Samu.



 



A bemutató után, itt a  két főszereplő nevében változás  történt...



Akkor a Magyar Rádió Petőfi adójának "Vasárnapéji Rádiószínház" - a volt....


Franz Schmidt • 30802018-03-19 17:02:42

 



„Franz Schmidt, a kiváló osztrák muzsikus...



Hatvanadik születésnapja alkalmából egészen rendkívüli ünneplésben részesítették. 



......



A Gesellschaft der Musikfreunde ünnepi hangversenyén, Kabasta professzor mintaszerű vezetése alatt egy ragyogó orgona-toccatát Schütz professzor brilliáns interpretálásában, valamint első és második szimfóniáját hallhattuk. Utóbbi a mester főműve, melyet még két szimfónia követett: a kevésbé sikerült és a nemzetközi pályázat Schubert-díjával kitüntetett harmadik és a nagyon érdekes negyedik. Ha még megemlítjük a muzsikálás örömében önmagukat kiélő Beethoven-variációkat, zongorára, balkézre és zenekarra, akkor beszámoltunk Schmidt főbb munkáiról. A hangversenyen jelen levő szerzőt lelkes tömeg ünnepelte.“



 



Hozzáteszem, hogy Franz Schmidt fő művének oratóriumát tekintette "Das Buch mit sieben Siegeln", 1935-1938 (A hétpecsétes könyv), ősbemutatója 1938-ban volt, az 1935-ben írt koncert-beszámoló - amelynek egyes részleteit fent mozaikszerűen idéztem -, után.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6872018-03-19 16:57:05

 



Erről néhány évvel ezelőtt Nagy Ibolya Gencsy Sári-emlékműsorában is meggyőződhettünk, Dankó Rádió, "Túl az Óperencián".



Kemény Egon Gencsy Sári operaénekesnő részére dalokat és keringőket komponált. 



A fenti műsorhéten archív rádiófelvételekről e művek közül elhangzott:



Kemény Egon - Romhányi József: "Szél, könnyű, szél..." (1951)



Dal



Kemény Egon - Romhányi József: "Óra-keringő" (1952)



Dalkeringő



A Magyar Rádió Stúdiózenekarát Vincze Ottó vezényelte.



Kemény Egon - Romhányi József: "Hópehely-keringő"-jét ("Talán a csillagok", rádióoperett, 1949) rádiófelvételen Gyurkovics Mária, hanglemez-felvételen Gencsy Sári énekelte...



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26362018-03-18 17:30:36

 



"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.



Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.



Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.



Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.



Sebő Ferencnek köszönöm az elmondottakat!



Ajánlom a mai ismétlést is.



 

Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13452018-03-18 17:22:54

 



"Aki nem foglalkozik vele, nem tudja...." ez a mondattöredék is lehetne Sebő Ferencnek az elmúlt műsorhét vendégének, elhangzott gondolatmeneteinek, mottója.



Hálás vagyok Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezetőnek ezért a meghívásért.



Sebő Ferenc életművét ismerhettük meg, amely igen jelentős, sokrétű, nagy horderejű - művészi és zenetudományi szempontból egyaránt.



Lenyűgözőtt már egy mondatából is sugárzó széles látóköre, tudása és tehetsége. Végül az operett műfajáról is szót ejtett, bár kimondatlanul is kapcsolódtak ismerni való, tudnivaló zenei érdekességek hozzá.



Sebő Ferencnek köszönöm az elmondottakat!



Ajánlom a mai ismétlést is.



 



KEMÉNY EGON- Ignácz Rózsa- Soós László- Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)



Daljáték 



Magyar Rádió



"Megkérdeztem a madártól" - duett, Petress Zsuzsa és Bessenyei Ferenc /  YT



 

Franz Schmidt • 30792018-03-18 17:17:33

 



A Linos Ensemble lemezismertetőjén olvashatjuk, az alábbi állítást, amely tartalma köré már korábban amúgy is archív dokumentumokat gyűjtöttünk, de ilyen egyértelműen itt jelenik meg először.



( A róla szóló életrajzi könyvekben lehet talán utalást találni erre.)



"Schmidt született magyar volt, egész életében annak érezte magát."


László Margit • 1242018-03-18 01:06:35

Nagyszerű! Örülök, hogy a Művesznő elfogadta Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető meghívását!



( A bejelentést nem hallottam tegnap.)


László Margit • 1212018-03-17 20:01:26

 



Tiszteletben tartva a Művésznő alább olvasható értékrendjét bátorkodom mégiscsak jelezni, hogy várjuk azt a műsort, amelyben, ha lehet, majd hozzánk, hallgatókhoz szól...talán a "Túl az Óperencián" meghívott vendégeként, talán más műsorban.



Nagy Ibolya adásaiban gyakran gyönyörködöm tiszta, szép, átélt szerepeiben, régi rádiófelvételeit hallgatva.



Születésnapja alkalmából kérem fogadja őszinte jókívánságaimat!



 



90   Búbánat2017-04-25 12:01:35 



„Válogatott jelenések” – Film Színház Muzsika (1987) 



László Margit: - Számomra mindig gyanús, ha énekes sokat beszél önmagáról. Az énekes életútját, tehetségét, zenei műveltségét, vagy annak hiányait, sikereit vagy művészi üzemzavarát az mondja el, ahogyan énekelt és ahogyan énekel. A többi nem más, mint amikor a gyümölcsárus azt mondja: „Tessék nézni, milyen szép ez az alma”, vagy azt állítja, hogy a tavaly ősszel leszedett gyümölcs még mindig rengeteg C-vitamint tartalmaz. 



Ennek megfelelően elegendőnek tartom önmagamról elmondani, hogy kezdetben zongorázni tanultam. Nem vittem sokra. Egyszer egy barátnőm, akivel együtt tanultam énekelni, majdnem tréfából jelentkezési lapot adott be helyettem és nevemben operaházi próbaéneklésre. Hetekkel később már Rosinát és Gildát énekelhettem az Operaház színpadán. Aztán ilyen szerepek következtek: Márta, Micaela, Despinetta, Carolina, Norina, Adél, Euridike, Susanna és Grófné, Blonde és Konstanza stb. 



Felejthetetlen, boldog élmény számomra, hogy a kezdet kezdetén kórusban is énekelhettem. Mindmáig szívesen énekelek dalt, veszek részt oratóriumok előadásán, működöm közre a zenei ismeretek terjesztésében éppúgy, mint a zenei oktatásban. Jelenleg a zenei életéről méltán híres Szent István Gimnázium hangképzős tanára vagyok, az Operaház igazgatója pedig azzal tisztelt meg, hogy tanácsadó-énekmesteri funkciót bízott rám. 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13442018-03-17 19:53:44

 





LÁSZLÓ MARGIT



operaénekesnő énekelte a női főszerepet - Ámeli - 



KEMÉNY EGON-Erdődy János: "Messzetűnt kedves" c. történelmi daljátékában (Magyar Rádió, 1965) 



Simándy József - Fazekas Mihály - oldalán.



 



A Művésznő mai szülétésnapjáról tisztelettel megemlékezve említem meg, hogy a daljáték teljes egészének ismétlése, sugárzása nagy örömet szerezne a hallgatóknak!


Franz Schmidt • 30782018-03-17 19:47:53

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



1. 3. 1980



Horst Stein Dirigent



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)



INTERPRETEN



JANICE HARPER   Sopran 



OLGA SANDU  Alt 



CHRISTOPER DOIG Tenor 



PETER SCHREIER Tenor 



ROBERT HOLL Bass 



ARTUR KORN Bass 



SINGVEREIN DER GESELLSCHAFT DER MUSIKFREUNDE



Gemischter Chor WIENER SYMPHONIKER



PROGRAMM



FRANZ SCHMIDT: "Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes



wienersymphoniker.at



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13432018-03-16 18:20:25

 



Most, hogy a  YT-on hallhatjuk Kemény Egon egyik legismertebb és legkedveltebb keringőslágerét - most már a szerzőpár neve is megjelent - felidézem hozzá korábbi bejegyzésem egy részletét:



1033   smaragd • előzmény10322017-09-06 08:31:28



Kemény Egon "Ritka madár a szerelem" című angol keringőjét hallottuk a tegnapi műsorban, a Magyar Rádió Vonós tánczenekarára hangszerelve, Bolba Lajos vezényelt.



Harmath Imre versével komponálta a szerző 1935-ben, gramofon felvételének a magyar rádió gramofonközvetítései során olyan nagy sikere volt, hogy már 1936-ban korabeli újságcikk 



"A hangszóró mellől" címmel megjegyezte,



'ne éljenek vissza a népszerű produkciókkal, valami újat is szeretnének hallani '...



 


Franz Schmidt • 30772018-03-16 18:16:53

 



Franz Schmidt: "Chaconne in cis" (1925)





Tracklist



A Chaconne In Cis-Moll, Komposition Für Orgel (Anfang)



B Chaconne In Cis-Moll, Komposition Für Orgel (Ende)



 



https://www.discogs.com/artist/973384-Anton-Heiller


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13422018-03-14 21:35:43

 



                                    



KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Ritka madár a szerelem" / YT  



Angol keringő, 1935



 



Miért nincs feltűntetve  a szerzők neve a videón?



 


Franz Schmidt • 30762018-03-14 21:29:28

 





Zongorakivonat és ének, Franz Schmidt műve



https://archive.org/details/dasbuchmitsieben00schm


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26312018-03-14 08:58:49

 



A tegnapi műsorban elhangzott még ez a felvétel is:



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston: " Hatvani diákjai" (1955)



- Jó dolga van a diáknak...  "Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)


Simándy József - az örök tenor • 5212018-03-13 18:42:40

 



 





A DEBRECENI KOLLÉGIUM



 



Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10



KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)



Daljáték



Magyar Rádió



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston:  "Hatvani diákjai"



című daljátékából csendültek fel zeneszámok.



Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08



Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György



- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)



- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)



- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)



- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)



- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13412018-03-13 17:49:11

 





A DEBRECENI KOLLÉGIUM



 



Dankó Rádió     mai ismétlés,  cca: 18:10



KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai" (1955)



Daljáték



Magyar Rádió



 



Kemény Egon - Ignácz Rózsa - Soós László - Ambrózy Ágoston "Hatvani diákjai"



című daljátékából csendültek fel zeneszámok.



Rádióbemutató: 1955. április 9., szombat, 20:30-21:59,  22:15-23:08



Közreműködik a Földényi-kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, vezényel: Lehel György



 



- Bule Lajos, az öreg pedellus dala: „Aki felönt a garatra...” (Gózon Gyula)



- Elmira és Fodorító kettőse a bontonról (Mezei Mária, Tompa Sándor)



- Kapocs dala  (Pálóczi Horváth Ádám verseiből Kemény Egon állította össze): „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarnak!...” (Hadics László, valamint a férfikar)



- Jó dolga van a diáknak..."Jó dolga van a diáknak, tekintélye van" (Földényi Férfikórus)



- Amálka és Máté kettőse: „Jaj, Istenkém, engedj el már, sietek, éjfél van, az idő úgy szalad…- Ne haragudj rám, én arról nem tehetek, hogy megcsókoltalak. Ó, mért vagy olyan édes, kedves? Oly szép veled az édes kettes…/ Nincsen messzebb ez az utca az ég csillagától, mint a szegény szolgadiák a gazdag leánytól…”  (Petress Zsuzsa, Simándy József)



 



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13402018-03-13 17:45:00

 



Mai "országjárásom" idejére esett a "Hatvani diákjai"- részletek sugárzása. Sajnos pont nem hallottam az elejét, ezért köszönettel átveszem a Fórum - Operett a magyar rádióban (1949-1990) (Búbánat, 2008-03-06 21:20:47)-ból, hiszen bejegyzéseinkben mindketten tökéletesítgettük az elmúlt években a daljáték felvételeinek adatait.  :-)



A műsor legelején Sebő Ferenc zenei pályája kezdeteire emlékezve említette meg a régi zenéhez tartozó magyar népzenét, érdemes szavaira ma is odafigyelni.



Ehhez a témához szépen illesztette Nagy Ibolya szerkesztő-műsorvezető a "Hatvani diákjai"-t. 



Kemény Egon zeneszerző 1955-ben a Magyar Rádió közbenjárásával régi magyar zenei motívumokat kutathatott a Debreceni Református Kollégiumban, amint ezt az akkor rendkívüli lehetőséget Ruitner Sándor egyik műsorában felevenítette.


Franz Schmidt • 30752018-03-13 17:39:14

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)



31. 5.1970



Carl Melles Dirigent



C. MELLES, G. LORENZ, I. MAYR, ALTMEYER, LUKASOVSKY, BUNGER, E.G. SCHRAMM, K. RICHTER, SINGVEREIN / SCHMIDT "DAS BUCH MIT SIEBEN SIEGELN"



wienersymphoniker.at


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13392018-03-12 18:00:59

 



Mindjárt kezdődik az ismétlés, Sebő Ferenc értékes mondatait is érdemes meghallgatni.


Franz Schmidt • 30742018-03-12 17:59:54

 



Franz Schmidt: "Quintett in A-dur für Klavier , Klarinette, Violine, Bratsche und Cello (1938)



részletek - https://www.allmusic.com/album/franz-schmidt-quintet-in-a-major-for-piano-left-hand-clarinet-string-trio-mw0002984321


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6602018-03-12 14:41:00

 



Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)



1337   smaragd • előzmény1333 2018-03-11 16:43:23



 



111 évvel ezelőtt született Polgár Tibor, zeneszerző, karmester  



 



Polgár Tibor méltán volt a Magyar Rádió egyik legnagyobb zenei tekintélyű személyisége.



Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy a "rádióbeli" volt élete legboldogabb időszaka.



Kemény Egon zeneszerzővel a Magyar Rádióban eltöltött évtizedek alatt szoros kapcsolatban álltak,  alább felsorolt műveit - többnyire a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén - Polgár Tibor vezényelte.



Ezek közül a "Túl az Óperencián" című műsorban is hallhattunk az elmúlt időszakban néhányat vagy részletet.



Korábbi évtizedek során a Magyar Rádióban gyakran felcsendültek teljes terjedelmükben is.



KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1941)



A Székesfővárosi Zenekar játszott, Polgár Tibor vezényelt.



KEMÉNY EGON: 'Könnyű zene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954) 



Dalciklusok:



Kemény Egon-Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) 



Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.



Kemény Egon-Dalos László: „Őszi séta” (1952) 



Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte



továbbá



KEMÉNY EGON dalai, amelyeket Simándy József és Sándor Judit énekeltek.



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13382018-03-12 09:56:33

 



Most!       Dankó Rádió      ismétlés: 18: 55



 



KEMÉNY EGON: " Kriszitina kisasszony " 



Nyitány



- https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo -



 



 



"Túl az Óperencián"  - NAGY IBOLYA  műsora  -  Dankó Rádió  


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13372018-03-11 16:43:23

 



Nagy Ibolya mai műsorához és fórumtársunk bejegyzéséhez csatlakozom megemlékezésemmel:



Fórum - Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (Sesto, 2007-07-25 08:33:23)



653   Búbánat2018-03-11 12:35:16



111 évvel ezelőtt született Polgár Tibor, zeneszerző, karmester  



(Budapest, 1907. március 11. - Toronto (Kanada), 1993. augusztus 27.)



Bónis Ferenc: Két magyar muzsikus a XX. századból: Polgár Tibor és Ránki György



hitelfolyóirat.hu/pdf





POLGÁR TIBOR



                                                



Nem könnyű az interneten Polgár Tibor munkásságáról Bónis Ferenc írásán kívül egyebet találni, de nála jobban, érzékletesebben talán nem is fogalmazta meg más emlékeit róla. 



Polgár Tibor méltán volt a Magyar Rádió egyik legnagyobb zenei tekintélyű személyisége.



Talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy ez volt élete legboldogabb időszaka.



Kemény Egon zeneszerzővel a Magyar Rádióban eltöltött évtizedek alatt szoros kapcsolatban álltak,  alább kiemelt műveit a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara élén Polgár Tibor vezényelte.



Ezek közül a "Túl az Óperencián" című műsorban is hallhattunk az elmúlt időszakban néhányat vagy részletet.



Korábbi évtizedek során a Magyar Rádióban gyakran felcsendültek teljes terjedelmükben is.



KEMÉNY EGON: "Magyar szvit” nagyzenekari szvit 4 tételben (1941)



A Székesfővárosi Zenekar játszott, Polgár Tibor vezényelt.



KEMÉNY EGON: 'Könnyű zene szvit”, szvit nagyzenekarra 3 tételben (1954) 



Dalciklusok:



Kemény Egon-Dalos László: „Tavasz a télben” (1952) 



Gyurkovics Mária, Pogány László, Andor Ilona Gyermekkara, Forrai kórus, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte.



Kemény Egon-Dalos László: „Őszi séta” (1952) 



Lukács Margit – próza, Sándor Judit, Rösler Endre, Andor Ilona Gyermekkórusa, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Polgár Tibor vezényelte



továbbá



KEMÉNY EGON dalai, amelyeket Simándy József és Sándor Judit énekeltek.



 


Franz Schmidt • 30732018-03-11 16:36:47

 



https://www.linos-ensemble.de/archive/cd/franz-schmidt



Rezensionen



»Mitglieder des Linos Ensembles haben jetzt mit der Pianistin Konstanze Eickhorst das prächtige dritte Quintett aufgenommen. In dem Spätwerk von 1938 ergänzen sich Streicher und Klarinette geradezu betörend; dazwischen fordert ein ›Intermezzo‹ für Klaviersolo die Fingerkünste heraus.« Spiegel / Literatur 11 / 2016



»Das Linos Ensemble klingt, wie man erwarten konnte, einfach großartig. Die Musiker entfalten gemeinsam in vollkommener Ausgewogenheit einen üppigen und warmen Klang, der lebt und atmet und außerdem auch noch fantastisch aufgenommen wurde.« klassik. com 10 / 2016



»Schmidt entpuppt sich darin als genialer Komponist, der jede Minute dieses Meisterwerks mit intensiver Musik, einer wunderbaren motivischen Arbeit und hoher Musikalität ausstaffiert, so dass er uns quasi hinter jeder Ecke aufs Neue überrascht.« pizzicato. lu 11 / 2016


Erkel Színház • 89432018-03-11 12:22:56

Mi mindent bele tudtak gyömöszölni egy pár soros viccbe! És meg ma is van benne valami...:-)


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13362018-03-10 08:46:28

 



MAGYAR RÁDIÓ



MR 7 Dalok és dallamok



Wikipédia a logoval


Franz Schmidt • 30722018-03-10 08:43:19

 



https://www.linos-ensemble.de/archive/cd/franz-schmidt



"ECHO Klassik 2017



Das Quintett für Klavier (linke Hand) , Klarinette und Streichtrio A-dur ist das letzte große Werk, das Franz Schmidt vor seinem Tode hat vollenden können, und es ist das letzte der drei Quintette für den Pianisten Paul von Wittgenstein, der im Ersten Weltkrieg seinen rechten Arm verloren, sich aber keineswegs als Invalide zurückgezogen hatte. Schon einige Jahre vorher hatte Schmidt für Wittgenstein ein gleich besetztes Werk (Quintett B-dur) geschrieben, das allerdings knapper dimensioniert ist. Das A-dur-Quintett dauert rund eine Stunde und fasst noch einmal das Ideal des Komponisten vom Klavier zusammen: äußerste Transparenz, kein Orchester-Ersatz, dazu ein besonders delikat benutztes Ensemble. Der zweite Satz ist ein ausgedehntes, poetisches Solo des Klaviers. Wittgenstein hatte gefürchtet, dass dieses Stück in einem Kammerkonzert nicht »ankäme«, worauf ihm Schmidt einen zweiten langsamen Satz komponierte (die CD enthält natürlich sämtliche fünf Sätze). Im Finale variiert der Komponist ein Thema von Josef Labor, dem einstigen Lehrer seines Auftraggebers Wittgenstein. Darin zieht er in mozartischer Leichtigkeit alle Register seines Könnens – bis hin zum »all‘ ungherese« (Schmidt war geborener Ungar und hat sich zeitlebens als solcher gefühlt)."


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13352018-03-08 18:36:04

...Lajtai Lajos...


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13342018-03-08 17:03:47

 



A Magyar Rádióban 1946-ban sugárzott - rendszeres időszakonkénti, talán heti - adássorozat, ahol Kemény Egon zenei szerkesztésében "Amit  a város dalol" címmel hangzottak fel a kedvelt dalok, operettslágerek.



A rádiófelvételek közötti derüs összekötőszöveget Gyöngyi László és Kemény Egon párbeszédes formában mondta el.



Az egyik műsor zeneszerzői: Ábrahám Pál, Lányi Ernő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Lajtai László, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Kálmán Imre, Buday Dénes, Horváth Jenő, összesen 18 műsorszám.



Csoda folytán felbukkanhatna valamelyik adás felvétele...



Több mai műsor előfutára is lehetett ez a műsorszerkezet.


Franz Schmidt • 30712018-03-08 16:52:03

 





ECHO Klassik 2017



for the Franz Schmidt-Recording!! 



video!



On 27 July 2017 the Bundesverband Musikindustrie announced the ECHO Klassik 2017 prizewinners. Our recording of Franz Schmidt’s Quintet for Piano (left hand), Clarinet, and String Trio in A major was one of the selections!



The awards has been presented during a gala event held at the Elbe Philharmonic Hall in Hamburg on 29 October 2017. The ZDF has broadcasted the prize ceremony on the same evening. Thomas Gottschalk hosted the show, making his fourth appearance as the ECHO Klassik master of ceremonies.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26252018-03-08 13:19:22

 



Így van! 



Bitó Pál szerkesztésében is szép műsorokat hallhattunk. 



Fontos az is, hogy ne tévesszük szem elől mindazokat a rádiós tudorokat, akik az adásokat évtizedeken át előtérben vagy háttérben, mindenképpen szorgalmasan és zeneszeretettel készítették azaz gyártották, a Magyar Rádió hírnevét erősítték, a hallgatókat profizmusokkal kényeztették...



Köszönet érte, a maiaknak, jelenleg aktívaknak is!



Arról nem értesültem eddig, hogy Schubert Ferenc a Katolikus Rádiónál vállalt feladatot.



Érdekes lenne vele is eltölteni egy műsorhetet a "Túl az Óperencián" c. műsorban!



MR7 - Wikipedia



Néha visszatekintünk, avval a céllal is, hogy mások nevében is jelezzük, "van igény..."  az operettre a rádión keresztül is!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26232018-03-08 08:46:12

 



"Tényfeltáró" :-) megjegyzéseinkhez hozzáteszem, hogy a Facebook oldalukon is más van, e tekintetben nincsenek összehangolva.



2620-hoz kapcsolódva a "Túl az Óperencia"-'nt én is operettműsorként képzelem magam elé, annak, aminek indult, amit megszerettünk és amely óriási űrt töltött be.



Nagy Ibolya a Magyar Rádió operettműsorainak szerkesztői nyomába lépett. 



Schubert Ferenc zenei szerkesztő operettválogatásai nyújtottak legutóbb, a Magyar Rádió történetének utolsó évtizedeiben sok örömöt a hallgatóknak. 



Ruitner Sándor zenei rendezővel operettszerzőkről életművüket bemutató önálló műsorokat is készítettek. Hol vannak ezek? A régi rádióújságok lapjain, a hallgatókhoz már nem juthatnak el...ismétlés nincs.



Még korábbi "műsorelőd" a Magyar Rádióban 1946-ban sugárzott - rendszeres időszakonkénti, talán heti - adássorozat, ahol Kemény Egon zenei szerkesztésében "Amit  a város dalol" címmel hangzottak fel a kedvelt dalok, slágerek. A rádiófelvételek közötti derüs összekötőszöveget Gyöngyi László és Kemény Egon párbeszédes formában mondta el. Az egyik műsor zeneszerzői: Ábrahám Pál, Lányi Ernő, Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Kemény Egon, Kálmán Imre, Buday Dénes, Horváth Jenő, összesen 18 műsorszám.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26212018-03-07 17:08:51

Mivel már nincs Magyarországon részletes rádióújság, amit kézbe lehet venni, kényszerűségből néha ráfanyalodom a mediaklikk.musorujsag lehetőségre, ott ezt találtam:



"Túl az Óperencián 



Színpadi zene /opera, operett, musical/, 53 perc



Túl az Óperencián



(operettkedvelőknek)



Sztárvendég: Igó Éva



Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya"



Eszerint a műsort operettkedvelőknek ajánlják, ez megmaradt a Dankó Rádió indulásakor  (2012) meghirdetett arculatból, ellenben széles ívben kiterjedt profilúvá lett....


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13332018-03-07 09:59:58

 





NAGYKOVÁCSI ILONA



 



"Nagykovácsi Ilona a rádióban



Nagykovácsi Ilona önálló dalestjét hallgattuk a minap a rádióban. Ha van hang, amely a mikrofón apró hangszekrénykéjét  - a szó szoros értelmében - látványos pódiummá sőt hangulatos, szép hátterű szabadtéri színpaddá színesíti s a dal szárnyán plasztikus mélységet ád  szavaknak és az éneknek, úgy Nagykovácsi Ilona forró zengésű, bronzmély, csodálatos hangja az. Ahogy a "Milyen volt szőkesége" című Juhász Gyula vers fűtött szépsége, avagy Kosztolányi "Lámpagyújtogató éneke" fojtott drámaisága Kemény Egon kongeniális muzsikájával élménnyé jegesedett az istenáldotta tehetségű színésznő hangján, az valósággal ünnepe volt a studiónak."



Magyar Nemzet, 1939.



 


Franz Schmidt • 30702018-03-07 09:55:58

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)



Josef Krips Dirigent



20. 10. 1968



wienersymphoniker.at



J. KRIPS, G. LORENZ, H. RÖSSEL-MAJDAN, DALLAPOZZA, W. SCHMIDT, LACKNER, E.G. SCHRAMM, NEBOIS, SINGVEREIN / SCHMIDT "DAS BUCH MIT SIEBEN SIEGELN"


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13322018-03-06 12:45:57

 



Lemaradt a YT-ra feltett felvétel, 1320, itt meghallgatható:



 



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938



"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"



Operett 3 felvonásban



Szövegét írta és zenéjét szerzette: ERDÉLYI MIHÁLY



KEMÉNY EGON hangszerelése



(minden egyes kottaoldalon feltüntetve):



Nincs én nékem fogatom...Foxtrot



1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums



 



Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel /YT



 


Franz Schmidt • 30692018-03-05 21:44:05

 



Nicolaus Harnoncourt Franz Schmidt tisztelője volt, oratóriumát vezényelte. Halálának második évfordulója van ma.




Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13312018-03-05 08:16:01

 



1955-ben a „Hatvani diákjai” című daljátékában játszott először prózai szerepet is operaénekes: Simándy József. Ekkor mutatkozott be először a Rádióban énekes szerepben is a prózai színész Bessenyei Ferenc (Hatvani István professzor). Addig - és természetesen a művészek adottságai szerint gyakran később is – kizárólag szétválasztva szólaltak meg a rádiófelvételeken az énekes és prózai szerepek.



KEMÉNY EGON - Wikipédia


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13302018-03-05 07:01:04

 



Átvettem...



"Fórum - Simándy József - az örök tenor (Búbánat, 2006-09-05 11:36:15)



   520   Búbánat • előzmény5192018-03-04 21:14:49



Március 4.-e: Petress Zsuzsa és Simándy József is ezen a napon hunyta le örökre a szemét - rájuk emlékezett egy-egy operettdaluk felidézésével a Dankó Rádióban Nagy Ibolya; megtehette volna - és titkon reménykedtem benne -, hogy a Hatvani diákjai rádiófelvételéről beszerkeszti egy közös számukat az operettműsorába.  De majd legközelebb..."


Simándy József - az örök tenor • 5192018-03-04 19:16:46

 



Simándy József és Petress Zsuzsa emlékére...



Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.



KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )



Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13292018-03-04 19:00:26

 



Petress Zsuzsa és Simándy József emlékére... 



Ez a szerepe volt az első, amelyet Simándy József  a Magyar Rádióban, daljátékban énekelt, 1955-ben.



KEMÉNY EGON: "Hatvani diákjai " ( 1955 )



Szerenád - Petress Zsuzsa és Simándy József televízió-felvételen



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13282018-03-04 06:12:05

 





HARMATH IMRE



 



KEMÉNY EGON-Harmath Imre: "Aranypohár a napsugár" (1936)



Angol keringő (English Waltz)



Kottakiadványban megjelent:



Rózsavölgyi és Társa



R.O.S. Rózsavölgyi Orchester Sorozat



KEMÉNY EGON zenéje és hangszerelése



1st&2nd Violin, Piano Direktion, 1st Saxophon Eb Alto, 3nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon, Clarinetto in Bb, 1&2nd Trumpet in Bb, Drums,



Harmath Imre író, szövegíróként Kemény Egon zeneműveinek 1927-1937 között állandó szerzőtársa volt.



A "Kikelet ucca 3"



Kemény Egon - Bródy István - Harmath Imre: „Kikelet ucca 3” (1929) Pesti operett 3 felvonásban, nagyoperett 



Bemutató: Fővárosi Operettszínház (ma: Budapesti Operettszínház) 1929. április 27. 



Főszereplők: Somogyi Erzsi, Eggerth Márta, Fejes Teri, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Halmay Tibor, Kabos Gyula, Szirmai Imre 



Rendező: Szabolcs Ernő Díszlet: Gara Zoltán Ruhatervező: Váradi Tihamér



bemutatója és sikere előtt több, mint tíz modern táncslágerrel örvendeztették meg a nagyközönséget: színpadon előadva, gramofonlemezeken, hangosfilmszkeccs és rádión keresztül valamint kottakiadványokban,  majd további tízzel, ugyanígy egészen 1937-ig.



Köszönöm Ardelao, hogy megtaláltad és bejegyezted a műsorrészletet!



A Triumph énekegyüttesről nem találtam adatokat, így itt rájuk is emlékezünk. Rádióműsor lévén, biztosak lehetünk benne, hogy magas színvonalú muzsikát nyújtottak.



Érdekes az is, hogy a Rádióújság a jelek szerint még nincs digitális adattárban feldolgozva...



 


Franz Schmidt • 30682018-03-04 06:08:15

 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)



Josef Krips Dirigent



19. 10. 1968



wienersymphoniker.at



J. KRIPS, G. LORENZ, H. RÖSSEL-MAJDAN, DALLAPOZZA, W. SCHMIDT, LACKNER, E.G. SCHRAMM, NEBOIS, SINGVEREIN / SCHMIDT "DAS BUCH MIT SIEBEN SIEGELN"


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13262018-03-02 20:02:02

 





A 129. oldalon:



"A dóm első ismert orgonáját Koffenberg Jakab építette 1634-ben Újszandecen. Az új orgona eredetileg a pécsi Angster cégnél készült 1869-ben.



1960-ban a krnovi Rieger-Kloss cég építette át. 1972-ben ismét felújították. A hárommanuálos, 65 regiszteres orgona jelenleg 4500 síppal és egy harangjátékkal rendelkezik. Az eredeti orgonaszekrényben helyezték el, melyet a bártfai Hölzer Mór készített neogótikus stílusban Steindl Imre tervei alapján (1896)."


Franz Schmidt • 30672018-03-02 19:40:12

 



Dimitri Mitropoulos születésének tegnapi évfordulójára / YT



Wikipédia





 Tracklist



Prolog



1-1Johannes: "Gnade Sei Mit Euch"2:56



1-2Stimme Des Herrn: "Ich Bin Das A Und Das O"8:21



1-3Sloquartett: "Heilig Ist Gott Der Allmächtige"5:44



1-4Johannes: "Und Ich Sah In Der Rechten Hand"5:02



1-5Johannes: "Nun Sah Ich, Und Siehe, Mitten Vor Dem Throne"8:07



Erster Teil



1-6Orgel Solo2:47



1-7Johannes: "Und Als Das Lamm Der Siegel Erstes Auftat"2:23



1-8Johannes: "Und Als Das Lamm Der Siegel Zweites Auftat"6:03



1-9Johannes: "Und Als Das Lamm Der Siegel Drittes Auftat"4:18



1-10Johannes: "Und Als Das Lamm Der Siegel Viertes Auftat"4:07



1-11Johannes: "Und Als Das Lamm Der Siegel Fünftes Auftat"1:22



1-12Chor: "Und Es Wurde Ihnen Einem Jeglichen Gegeben Ein Weißes Kleid"2:05



1-13Johannes: "Und Es Wurde Ihnen Einem Jeglichen Gegeben"2:39



1-14Johannes: "Und Ich Sah, Daß Das Lamm Der Siegel Sechstes Auftat"6:58



Zweiter Teil



2-1Orgelsolo2:38



2-2Johannes: "Nach Dem Auftun Des Siebenten Der Siegel"9:04



2-3Johannes: "Im Himmel Aber Erhob Sich Ein Großer Streit"6:06



2-4Johannes: "Und Als Die Große Stille Im Himmel Vorüber War"1:43



2-5Altsolo: "Die Psaume Werkündet Großes Wehe"8:34



2-6Johannes: "Vor Dem Angesichte Dessen"2:15



2-7Johannes: "Und Ich Sah Einen Neuen Himmel"6:54



2-8Hallelujah!5:12



Epilog



2-9Chor: "Wir Danken Dir, O Herr"2:04



2-10Johannes: "Ich Bin Es, Johannes, Der All Dies Hörte Und Sah"3:08



https://www.discogs.com/Franz-Schmidt-G%C3%BCden-Malaniuk-Dermota-Wunderlich-Berry-Wiener-Philharmoniker-Dimitri-Mitropoulos-Das/release/10359096



 



"Dr. Carmen Ottner, "Apokalyptischer Klangrausch": Dimitri Mitropoulos dirigiert Franz Schmidts Oratorium "Das Buch mit sieben Siegeln".



 (Salzburger Festspiele 1959)



Anlässlich des 20. Todestags von Franz Schmidt (+ 11. 2. 1939) wurde bei den Salzburger Festspielen am 23. 8. 1959 das Oratorium „Das Buch mit sieben Siegeln“ aufgeführt. "



http://www.dimitrimitropoulos.gr/?option=com_content&view=article&id=111%3Agiaottnerdmapokalyptischerklangrausch&catid=15%3A5&Itemid=51&lang=en


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13252018-03-01 15:48:49

 



"Volt egyszer egy Angster orgonagyár"



címmel készült videón 18:38-nál kezdődik az a rövid részlet, amelyen a Kassai dóm archív felvételei láthatók. YT / itt:


Franz Schmidt • 30662018-03-01 15:38:26

 



Franz Schmidt oratóriumát ősbemutatója 30. évfordulóján 1968-ban ismét előadták: 



Wiener Symphoniker



Musikverein Wien, Großer Saal



Franz Schmidt: "Das Buch mit sieben Siegeln" (1935-1937)



18. 10. 1968 



wienersymphoniker.at



J. KRIPS, G. LORENZ, H. RÖSSEL-MAJDAN, DALLAPOZZA, W. SCHMIDT, LACKNER, E.G. SCHRAMM, NEBOIS, SINGVEREIN / SCHMIDT "DAS BUCH MIT SIEBEN SIEGELN"



INTERPRETEN



JOSEF KRIPS  Dirigent 



GERLINDE LORENZ  Sopran 



HILDE RÖSSEL-MAJDAN  Alt 



ADOLF DALLAPOZZA  Tenor 



WALTER SCHMIDT  Tenor 



HERBERT LACKNER  Bass 



ERNST GEROLD SCHRAMM  Bass 



JOSEF NEBOIS  Orgel 



SINGVEREIN DER GESELLSCHAFT DER MUSIKFREUNDE



Gemischter Chor 



WIENER SYMPHONIKER



 



PROGRAMM



FRANZ SCHMIDT



"Das Buch mit sieben Siegeln", Oratorium nach Motiven der biblischen Offenbarung des Johannes



 


Operett, mint színpadi műfaj • 35412018-02-28 09:04:45

 



A Fővárosi Operettszínházban ezzel egyidőben a színházvezetés fiatal tehetségeknek is utat adott, írta az egyik korabeli színházi lap.  



Kemény Egont, az ifjú zeneszerzőt (22 éves) az Operettszínház lekötött nagyoperettjének (1928) komponálásakor Faludi Sándor és Szabolcs Ernő másodkarmesternek és korrepetítornak is szerződtette - "az ajánlatot persze elfogadtam s már a "Lulu"- nál megkezdtem a korrepetálást." (Kemény Egon, 1928). 



1929-ben: "...



Szabolcs és Faludi igazgatók  becézik Kemény Egont és nem titok, hogy benne látják a magyar operettkomponisták fiatal generációjának legtehetségesebb tagját.  Szolid, kedves modorú, előzékeny, szorgalmas és mindenek fölött talentumos ez az egyre jobban kibontakozó tehetségű kassai muzsikus, akinek a nevét már ismerik a legelső színházi körökben s egyesek már a Fővárosi Operettszínház eljövendő nagy karmesterének emlegetik."


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13242018-02-27 15:00:02

 



Itt ma szelíden búcsúzik az idei tél, vidám hópelyhek táncolnak....





SLÁGERMÚZEUM



Hópehely keringő 28



"Rádióoperettek és rádiódaljátékok – Magyar Rádió



Kemény Egon - Mesterházi Lajos - Szász Péter - Romhányi József: „Májusfa” (1949. május 1.) Nagyoperett rádióra, az első rádióoperett. Szereplők: Fábry Edit (ének), Ferrari Violetta, Horváth Tivadar, Pándy Lajos, Darvas Iván, Kárpáti Zoltán, Rátonyi Róbert, Rafael Márta, Ruttkay Éva, Gera Zoltán Rendező: Dr. Rácz György A „Májusfa-keringőt” a rádiófelvételen (1950) Gyurkovics Mária énekelte.



Kemény Egon - Szász Péter - Romhányi József: „Talán a csillagok” (1949. december 31.) Rádióoperett Gyurkovics Mária, Bán Klári, Gyenes Magda, Rátonyi Róbert, Hadics lászló A Magyar Rádió Szimfonikus zenekarát Lehel György vezényelte."



(Kemény Egon, Wikipédia)



A Hópehely-keringőt a "Talán a csillagok" -ban Gyurkovics Mária énekelte lakklemezre, majd magnófelvételre, az MR7 zenei program még utolsó adásnapján, 2012. decemberében is sugározta...



Tiszavirág a mi szerelmünk 23



KEMÉNY EGON - Dr. Lantos Olivér, 1947 Dal és slowfox / YT / gramofonfelvételen


Franz Schmidt • 30652018-02-27 14:50:48

 



Fórum - Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (Sesto, 2007-07-25 08:33:23) 



618   Ardelao 2018-02-09 00:50:23



DOHNÁNYI zeneakadémiai tanársága – korabeli tudósítás:                  



"...



Majovszky miniszteri tanácsos úr értesített engem, hogy Dohnányi most kapható volna. Nagy örömmel fogadtam ezt a hírt, mert nagy nyereségnek tartanám, hogy ha ő, aki intézetünknek növendéke volt (Dohnányi tudvalevően Thomán István tanítványa), tanár lehetne, nálunk. Beszéltem Dohnányival, aki azonban, fájdalom, olyan feltétételeket szabott, amelyeket bizony nem igen lehet teljesíteni.



Hangsúlyoznom kell, hogy Dohnányi összes művészi feltételeit szívesen teljesítjük, és csak az anyagiakban van közöttünk nézeteltérés. Nagyon jó volna, ha Dohnányi bizonyos áldozatokat hozna azért, hogy hazájába visszatérjen.



— Nekünk mindenesetre nagy művészre és elismert névre van szükségünk. Gondoltunk esetleg D’Albertre, és éppen Dohnányi figyelmeztetett a magyar származású Schmidt Ferencre, a kinek most fog színre kerülni «Notre-Dame» című operája. De hát erről még korai beszélni. . . . 



Remélem, hogy Dohnányival mégis csak sikerül megegyeznünk. 



. . . Így áll most Dohnányi Ernő és a magyar királyi Zeneakadémia ügye."



(Részlet)



Hozzáteszem: Franz Schmidt operájának budapesti bemutatójáról van itt szó. Bejegyzéseinkben már hírül adtuk.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13232018-02-26 08:46:15

 



Kemény Egon Wikipédia oldalán (lásd link az előző bejegyzésben) újabb zeneműve jelent meg:



KEMÉNY EGON: "Romantikus rapszódia” zongorára és nagyzenekarra" (1958)



17' 40",



 



Továbbá: az oldalon most már a képaláírások is jól olvashatók.


Franz Schmidt • 30642018-02-26 08:43:31

 



A 3063 számú bejegyzéssorozat előzményei:



 



3060, 3057, 3050, 3047, 3045, 3043, 3041, 3031, 3027, 3020, 3008, 2985. 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13222018-02-24 07:10:43

 



Kemény Egon színpadi művei sorában  Wikipédia oldalán megjelent:



Kemény Egon - Victorien Sardou -  Békés István: „Párizsiak New Yorkban”  (1960)



Zenés vígjáték



Bemutató: 1960. január 22. Miskolci Nemzeti Színház 



Igazgató: Jákó Pál



Egyszer egy archivumban már láttam a darab nagyalakú plakátját. A szereposztást még nem találtam meg.



Zenés hangjáték-változatát a Magyar Rádió szintén 1960-ban mutatta be.


Franz Schmidt • 30632018-02-24 06:58:29

 





Tracklist



A1 Peter Tschaikowsky - Capriccio Italien, Op. 45



A2 Alexander Borodin - "Fürst Igor": Polowetzer Tänze



B1 Franz Schmidt - Zwischenspiel aus "Notre Dame"



       Edvard Grieg - "Peer-Gynt-Suite"



B2 Morgenstimmung



B3 Anitras Tanz



B3 Ases To



B4 In Der Halle Des Bergkönigs



B5 Solveigs Lied



https://www.discogs.com/Pyotr-Ilyich-Tchaikovsky-Alexander-Borodin-Franz-Schmidt-Edvard-Grieg-Die-Sch%C3%B6nsten-Melodien/release/6653371



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26072018-02-22 06:24:00

 



Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.



„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.



Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”



"A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."



(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”



A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.



Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13212018-02-22 06:19:15

 



Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.



„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.



Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”



„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek."



(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”



A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.



Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.


Operett, mint színpadi műfaj • 35192018-02-22 06:03:31

Előzmény 3515, 3505 is részben



Erdélyi Mihályról Gál György Sándor-Somogyi Vilmos: Operettek könyve-'ben is olvashatunk.



„Erdélyi színiigazgató elgondolása az volt, hogy a közönség derűs szerepekben lássa-hallja a legjobb pesti művészeket. S mindezt filléres helyárakkal. Ezt az elgondolását meg is tudta valósítani. Művei nem irodalmi színvonalúak, de ebben az időben a többi librettistának sincsen sok dicsekedni valója.



Erdélyi Mihály olcsó színházat adott, nagyszerű művészeket léptetett fel. És dallamai bizonyos években „városi népdallá” váltak.”



„A húszas években a Budai Színkörben előadott operettjei: Mintha álom volna, Mit susog a fehér akác, Lehullott a rezgő nyárfa. Kedvelt módszere, magyar nótából, népies műdalból vett részletet ragad ki és azt teszi meg címnek.



(A Budai Színkör 1936. június 16-án tartotta utolsó előadását. Buday Dénes Csárdás című operettjét játszották búcsúzóul.)”



A „Csárdás”, kiemelem: Nem tudok hinni magának... tangó betétdala is Kemény Egon hangszerelésével lett híres és népszerű.



Kottakiadványok sokasága őrizte meg Kemény Egon hangszerelői tudását, tehetségét, zenei leleményét, hangszerismeretét, amelyet 1926-tól (nincs kizárva teljesen az sem, hogy már bécsi zenei tanulmányi ideje alatt is), több mint húsz esztendőn keresztül zeneszerző pályatársai dallamai kibontakoztatására, személyes sikerük elősegítésére is szerényen rendelkezésükre bocsátott – saját zeneművei sikerei mellett, amelyek a maguk idejében nemegyszer meglepő majd gyakran mások által is követett zenei újdonságokat tartalmaztak.


Franz Schmidt • 30622018-02-22 06:02:27

ARDELAO, pardon! :-)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 26052018-02-21 17:30:26

 



HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:



Nagy Ibolya emlékműsora 18 órakor kezdődik!  https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 





Erdélyi Mihály: Legyen úgy, mint régen volt



Erzsébetvárosi Színház



Honthy Hanna és Jávor Pál



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938



"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"



Operett 3 felvonásban



Szövegét írta és zenéjét szerzette:



ERDÉLYI MIHÁLY



 



KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):



1. Kék nefelejts.. English waltz



Honthy Hanna és Jávor Pál énekel / YT



2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot



1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums



Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel/ YT



3. Van neki...Foxtrot



("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")



4. Búskomor a liba...Foxtrot



5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot



6. Toponári Mári...Foxtrot



 



Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. "Legyen úgy mint régen volt  "



 



 Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.



"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...



Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?



Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.



A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”



Rátonyi Róbert: Operett



 


Operett, mint színpadi műfaj • 35172018-02-21 16:47:42

 



HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:





Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"



 Erzsébetvárosi Színház



Honthy Hanna és Jávor Pál



 



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938



"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"



Operett 3 felvonásban



Szövegét írta és zenéjét szerzette:



ERDÉLYI MIHÁLY



 



KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottalapon feltüntetve):



1. Kék nefelejts.. English waltz



Honthy Hanna és Jávor Pál / YT



2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot



1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums



Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel / YT



3. Van neki...Foxtrot



("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")



4. Búskomor a liba...Foxtrot



5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot



6. Toponári Mári...Foxtrot



 



Rádióközvetítés! Archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I. / YT  "Legyen úgy mint régen volt "



 



...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...



Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?



Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.



A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”



Rátonyi Róbert: Operett



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13202018-02-21 16:08:37

 



HONTHY HANNA 125. születésnapja alkalmából, emlékére:





Erdélyi Mihály: "Legyen úgy, mint régen volt"



Erzsébetvárosi Színház.



Honthy Hanna és Jávor Pál



 



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1938



"LEGYEN ÚGY, MINT RÉGEN VOLT"



Operett 3 felvonásban



Szövegét írta és zenéjét szerzette:



ERDÉLYI MIHÁLY



KEMÉNY EGON hangszerelése (minden egyes kottaoldalon feltüntetve):



1. Kék nefelejts... English waltz



Honthy Hanna és Jávor Pál / YT



2. Nincs énnékem fogatom...Foxtrot



1st Saxophon Eb Alto, Piano, 1st&2nd Violin, 2nd Saxophon Bb Tenor, 3nd Saxophon Eb Alto, 1st Trompet in Bb, 3nd Violin, Guitare, Bass, Trombone, 1st&2nd Trompet in Bb, Drums



Kemény Egon jazz-hangszerelése gramofonfelvételen: Sebő Miklós énekel



3. Van neki...Foxtrot



("Van neki, van neki, ha mondom, van neki...")



4. Búskomor a liba...Foxtrot



5. Jóska, levelet hozott a pósta...Foxtrot



6. Toponári Mári...Foxtrot



Az archív felvételeket Kék nefelejts, Toponári Mári - Kemény Egon hangszerelésével - Nagy Ibolya emlékműsoraiban is hallhattuk, a Van neki..., Búskomor a liba..., Jóska, levelet hozott a pósta betétdalokat eredeti hangszerelésben még nem hallottam.



Rádióközvetítés! / YT - archív ritkaság: Hallo, Rádió Budapest I., "Legyen úgy, mint régen volt"



"...Este tizenegy volt, amikor Honthy lakásán Erdélyi ismét elkezdte olvasni az operett címét...



Írtam neked egy csudaszép dalt, azt, hogy legyen úgy, mint régen volt, ...képzeld ennek milyen sikere lesz, most, amikor már mindenki torkig van azzal, ami van! Mit szólsz hozzá?



Honthy elnyomott egy ásítást, de Erdélyit ez sem zavarta, még eldalolt csak úgy zene nélkül öt-hat dalt a készülő darabból - állítólag csak egy ujjal tudott zongorázni -, megivott közben hat hosszúlépést és megnyugodva távozott.



A nyugalomra meg is volt minden oka, hiszen hallatlanul értette, mi kell a közönségnek. Mindenki tudta a szakmában, hogy a mese vázát és a dallamokat ő találta ki, de aztán nem sajnálta a fáradságot és a pénzt sem, hogy igénybe vegye ismert és kevésbé ismert librettisták és muzsikusok segítségét, akik névtelenül „összehozták” a produkciót a nagynevű szereplőgárdának, melyhez minden nyári operettjénél ragaszkodott. A legyen úgy mint régen volt júniusi premierjén Honthy és Jávor mellett ott játszott, énekelt és táncolt az Erzsébetvárosi Színház színpadán Fenyvessy Éva, Kiss Manyi, Somogyi Nusi, Rátkai Márton és Sziklai József is. A legnagyobb sikere a zeneszámok közül a Somogyi Nusi-Rátkai Márton kettősnek volt, amikor azt dalolták, hogy „Jóska, levelet hozott a pósta...” de sokszor visszatapsolták Kiss Manyit és Jávort is, amikor táncra perdültek arra a nótára, hogy „Esőben, hóban, télen, nyáron...legszebb lány a Mári Toponáron”



Rátonyi Róbert: Operett


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 6352018-02-21 16:01:33

Ma hallhattuk ezt a színpadi szereplését Honthy Hannától, egy régebbi rádióinterjúban -  Nagy Ibolya műsorában, ismétlés, ma 18.00-tól, Honthy emléknap.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio-elo


Operett, mint színpadi műfaj • 35152018-02-21 05:19:15

 



Szántó Mihály (3505 számú bejegyzéshez)  nevét eddig nem ismertem, így fellapoztam Rátonyi Róbert operett-könyvét, ahol ez áll (1930):



"Május 24-én mutatta be a Színkör a Mit susog a fehér akác sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét, a Lehullott  a rezgő nyárfát, amely összesen 14 előadást ért meg.



Sebestyén elkeseredve mondta: "Úgy látszik, ezekkel a magyarnótás című operettekkel nincs szerencsém!"



"sikeres szerzőpárosának Szántó Mihálynak és Erdélyi Mihálynak új operettjét"


....arról sem tudtam eddig, hogy Erdélyi Mihálynak zenei szerzőpárja volt....

Operett, mint színpadi műfaj • 35132018-02-20 17:45:21

 



"Magyarújság



Színház- Kultúra



Kassai zenészek nagy sikerei külföldön



...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....



...



Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.



Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.



A "Szomorú csütörtök - víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.



A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.



Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak.



....



1936"



A fenti tudósítás Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt".



Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.



KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936



 "Csavargólány..."



Vidám operett 3 felvonásban 9 képben



Írta és zenéjét szerezte: Erdélyi Mihály



1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal



2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox



1st&2nd Violin, 2ns Violin, Piano, Trombone, 1st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass



Kalmár Pál énekel/YT



3. Göncölszekér az égen...Fox-trott



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13192018-02-20 17:32:48

 



A tudósítás - 1318/ "...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje..." - Kemény Egon saját kompozíció mellett megemlíti a "Csavargólányt" .



Minden bizonnyal szoros zenei kapcsolat fűzte egymáshoz a két zeneszerzőt, ugyanis Erdélyi Mihály két másik operettjének - "Sárgapitykés közlegény" (1937), "Legyen úgy, mint régen volt" (1938) -  jazzhangszerelésére is felkérte. Talán még majd további közös zenei sikereikhez...is találunk adatokat vagy kottákat.



 



KEMÉNY EGON hangszerelése, minden egyes kottalapon feltüntetve:



Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadók Kiadása, 1936



 "Csavargólány..."



Vidám operett 3 felvonásban 9 képben



Írta és zenéjét szerzette: Erdélyi Mihály



1. Én nem kívánom azt, hogy engem szeress...Tangodal



2. Sárgarézből van a pipakupakom...Induló fox



1st&2nd Violin, 3nd  Violin, Piano, Trombone, st Saxophon EbAlto, 2nd Saxophon Bb Tenor, 1st&2nd Trumpet in Bb, Drums, Bass



Kalmár Pál énekel/YT



3. Göncölszekér az égen...Fox-trott



 

Franz Schmidt • 30612018-02-20 17:28:17

 



Ardelo/3048 bejegyzést figyelmesebben újraolvastam, valóban ez a helyzet, amikor a fórum indult, alig találtunk még borítókat a felvételekről, sok szép előadás emlékét őrzik, megjeleníteni akkor még nem is lehetett.


Operett, mint színpadi műfaj • 35082018-02-20 00:47:40

Mesélte..., vannak benne igaz elemek is.



Nyilván nem emlitette azokat a zeneszerzőket, akiket nem érintettek ezek a dolgok.


Operett, mint színpadi műfaj • 35062018-02-19 19:05:21

 



Érdekes cikkek (3504)...tartalmuk alapján felmerülhet az emberben, hogy akkor ezeket ki rendelte meg és ki fizette?  :-)



Hétköznapi szinten számol be a "mindent elsöprő" társadalmi jelenségről, amit az új zenei irányzatok, a jazz és  szalonzene megjelenése és gyors elterjedése váltott ki. 



Korabeli jeles szerzők értékes zenei ismertetőit is meg lehet találni, mélyebben tájékozódni.



 



Egy későbbi Bárd Kottafüzetből:



Magyar Zene Szalonzenekarra



Zeneszerzők:



Pécsi József



Kacsoh Pongrác - János vitéz egyveleg



Ákom Lajos



Sándor Jenő



Huszka Jenő (Kemény Egon hangszerelése)



 



Nagy Ibolya műsorának vendége volt nemrég Boros Attila, akinek egykori riportalanya, Fehér György érzékletesen és ifjúságára visszaemlékezve lelkesen mesélte el, milyen nagyszerű volt az új "könnyűzenei" irányzatok, a jazz felé fordulni budapesti zeneakadémiai tanulmányai közben majd ezt követően egész életében.



"Túl az Óperencián", 2017. november 30.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6132018-02-19 14:23:33

 



Elfeledett vidámság...



 



"A nóta vége" Kassán is bemutatásra került - 1925 vagy 1926 évben - gyermekeknek gyűjtöttek télire ruhaneműt. Az előadást Kemény Egon vezényelte, 20-21 éves volt akkor.



Fóruma egyik korábbi bejegyzésében már szerepel ez a jótékonysági műsor. Ott majd visszatérek rá.



 



A "Stux úr" -ról szóló résznek nagyon örülök, ugyanis előzménye lehet 



 



Kemény Egon - Harmath Imre: "III. Stux" című charleston táncszámának (1927), 



 



amelyet minden bizonnyal a Rott Kabaréban adtak elő. Alpár Ágnes könyvében és a zeneszerző fórumán olvashatók részletek a műfajról és a műsorokról.



 



Rózsavölgyi és Társa, 1927



A nagyalakú kottakiadvány Kemény Egon egyik táncslágerét tartalmazza, a hátlapon a már megjelent modern táncszámai refrain-jeivel, kotta és dalszöveg:



KEMÉNY EGON NAGYSIKERŰ TÁNCDALAI



Harmath Imre szövegeivel



Honolulu - Charleston, 1927



III. Stux  - Charleston, 1927



Szeretlek-e még - Tango-dal, 1927



Szerettelek - Tango dal, 1927



 


Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 13182018-02-19 09:25:24

 



Nagyon megörültem és át is veszem Ardelao bejegyzését kiegészítve a sajátommal Fórum - A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (Ardelao, 2017-07-05 18:34:35)/ lsd 598, 600, 602  



A Kontusovka budapesti bemutatóját eddig nem találtam meg,  kassai párját a 1148 számú bejegyzésbe írtam be,  ahol egyúttal szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is. 



 



 "Magyarújság



Színház- Kultúra



Kassai zenészek nagy sikerei külföldön



...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....



...



Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.



Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet.



A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.



A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.



Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. 



 



8 ÓRAI UJSÁG, 1935. 11. 05.:



„Kontusovka



Házi főpróba az Andrássy-úti Színházban



A híres lengyel pálinkától nyerte a nevét ez a darab és a játék főszereplője. Az orosz—lengyel határon lévő kiskocsma tulajdonosa Madame Kontusovka, aki, hogy leányát megvédje az élet örvényeitől, férjhez megy a züllött és iszákos Nariskin herceghez, ami által ő is, a lánya is hercegnővé lesz. Ez az első felvonás, amely egészen orosz légkörben játszik. Madame Kontusovka: Gombaszögi Ella, Nariskin herceg: Rátkai Márton, a leány: Gervay Marica, Ignác, a kocsmárosné bizalmasa, a csapos: Pethes Ferenc. A második felvonás a Rivierán, Cannesben játszik, ahol Nariskin hercegné nagy életet él. Leányát nevelőintézetbe adta, és mint dáma érkezik hozzá, de az első látásra beleszeret Paul parkett-táncosba: Delly Ferencbe. A mama persze kétségbe van esve, nem azért ment férjhez Nariskin herceghez, hogy most a lánya egy parkett-táncoshoz kösse az életét. Mulatságos és lírai jelenetek során azonban kiderül, hogy Paul az igazi herceg és Nariskin részeges, züllött komornyik csak, aki a parkett-táncos apjának dokumentumait ellopta, és így lett herceggé. A vége persze, hogy a táncos elveszi feleségül a szép Verát, Madame Kontusovka tehát elérte anyai célját: megcsinálta a leánya karrierjét. Kedves, színes játék, amely második éve szerepel már a bécsi Academy Theater műsorán.Szerzője: Axel Nielsen, de ez álnév s az igazi szerző kilétét titokzatos homály födi. A zeneszerző: Hajdu Imre, akinek a muzsikája Szenes Andornak, a fiatalon elhunyt poétának hátrahagyott verseit zenésíti meg. Az előadást Vaszary János rendezi; a librettót Stella Adorján fordította, a játékban még Kováts Terus, Boross Géza, Szaplonczay Éva és Ihász Lajos is szerepel. Nyilvános főpróba pénteken; premier szombaton este lesz.“



 



"Kontusovka"



- Úgy fáj a szerelem...English Walz



A Rózsavölgyi kotta szerint a dalbetét  -1936 - Hajdú Imre zenéje, az 1936-ban megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje. 



(Csak az első kézirat árulhatná el a zeneszerző személyét, talán.)



Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto,  2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.



 


Franz Schmidt • 30602018-02-19 09:17:29

 





 



Tracklist



A1



Notre Dame - Zwischenspiel



Composed By – Franz Schmidt



Conductor – Kurt Richter 



Orchestra – Das Orchester Der Wiener Volksoper



 



A2



Carmen - Zigeunerlied



Composed By – Georges Bizet



Conductor – Argeo QuadriOrchestra – Das Orchester Der Wiener Volksoper



Vocals 



Carmen – Sonja DrakslerVocals 



Fransquita – Ursula SchirrmacherVocals 



Mercédès – Margarethe Sjostdet



 



B1



La Traviata - Vorspiel Zum I. Akt



Composed By – Giuseppe Verdi



Conductor – Reinhard Peters



Orchestra – Mitglieder Des Orchesters Der Städtischen Oper Berlin



 



B2



Der Troubadour - Zigeunerchor



Composed By – Giuseppe Verdi



Conductor – Argeo Quadri



Orchester Der Wiener Volksoper



https://www.discogs.com/Bizet-Verdi-Schmidt-Perlen-Der-Opernmusik-1-Folge/release/1590474



 

A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6092018-02-18 10:53:56

 



Ismét egy érdekesség!



Hajdu Imre filmzene sikerét (1937) Kemény Egon zenéjének sikere múlta fölül (1940), megdőlt az addigi nézőszámrekord, miként a korabeli újságok tudósítottak.



„Fűszer és csemege” címmel készült (1939) az a hangosfilm, amely közvetlenül bemutatója (1940)  után nézőszámrekordot döntött és újat állított fel, Kemény Egon zenéjével. 



Főszerepben: Somlay Artur, Vízváry Mariska, Szörényi Éva és Jávor Pál. A film Csathó Kálmán nagy sikerű regényének filmes változata, ezt megelőzően a Vígszínház mutatta be."



Részletek a fimről, kritikák: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) 



 


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6082018-02-18 10:53:10

Azt hiszem, hogy ritka, amikor egy rövid zeneszámnak két zeneszerzője van, ahogy itt olvashatjuk Hajdu Imre életművében kétszer is előfordult. Ennek okáról nem tudok közelebbit.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6022018-02-17 16:23:12

 



"Kontusovka"



- Úgy fáj a szerelem...English Walz



A Rózsavölgyi kotta szerint -1936 - Hajdú Imre zenéje (itt hosszú ú-val...), az 1935-ben megjelent "Magyarújság, Színház- Kultúra" cikke szerint Kemény Egon zenéje. Csak az első kézirat árulhatja el a zeneszerző személyét.



Az biztos, hogy Kemény Egon hangszerelése: 1st Violin, Piano, 1st Saxophon Eb Alto,  2nd Violin, Cello, Bass, 2nd Saxophon, 3nd Saxophon Eb Alto, Piston, Drums.



 



Még egy meglepetés a szerzőkhöz - a Dunaparti randevu kottafüzetén olvasható:



Kuhn Erzsébet és Fodor Sándor témájából filmre írta: Nóti Károly


Kedvenc előadók • 28192018-02-17 12:34:55

 



(187   Ardelao2018-02-15 10:54:35, film és zene)



Portréfilm Kassai Istvánról



Petrovics Eszter rendező Ágoston Gábor operatőrrel – 2013-ban, Nádasladányban - nagyon szép portréfilmet készített Kassai Istvánról. Ezen a zongoraművész Szecsődi Ferenccel muzsikál, és feleségével, Csányi Valériával négykezest játszik. Kassai Istvánról tanára, Kertész Lajos beszél.



A filmet – amely felvehető – a Duna World február 17-én, szombaton, 13:17 h-kor sugározza újra.



 


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 6002018-02-17 12:16:53

 



Nagyon megörültem, hogy megtaláltad a Kontusovka budapesti bemutatóját! Kassai párjáról olvashattunk: Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08)/ 1148  ahol egyúttal  szó esik Kemény Egon 1933 utáni sikereinek egy részéről is,  lsd: a témához tartozó 592, 591, 590, 585 számú bejegyzések.



 "Magyarújság



Színház- Kultúra



Kassai zenészek nagy sikerei külföldön



...Kemény Egon zeneszerző fényes karrierje....



...



Budapesten hetekig szaladt Harmath Imre "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" című hangosfilm-szkeccse, melynek pompás kísérőzenéjét és a filmoperett összes divatos slágereit a Kassáról elkerült Kemény Egon írta.



Kemény Egon ma a legjobb budapesti tánc- és dalszerzők között foglal helyet. A "Szomorú csütörtök-víg vasárnap" legjobb slágerszáma a "Légy életem és halálom" három nyelven készült el gramofónlemezre. Híres dala a "Ritka madár a szerelem", amelynek szövegét szintén Harmath Imre írta. Kemény Egon hangszerelte a "Csavargólány" című operettet , amelynek most lesz a kassai bemutatója.



A "Kontusovka" című újdonságnak, melyet most az őszi szezonban fog bemutatni Kassán Iván Sándor társulata, "Úgy fáj... "című dalbetétjét szintén Kemény Egon írta.



Rózsavölgyi és Társánál jelent meg a "Ne felejts el engem..." című slágere. Nagy sikere volt a "Mondd miért születtél..." című Kemény Egon tangónak. 



..."



1935


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5962018-02-17 09:07:43

Zenebaratmonika nicknevű fórumtárs korábban már Paksy József zeneszerzőről is állította, hogy nem létezik és feltehetőleg Ábrahám Pál álneve. Akkor is megtaláltuk ennek az ellenkezőjét, és a hiteles adatokat.



Több tisztelet és pontos adatközlés illeti meg a zeneszerzőket, arra kérem őt, ezt ne csak Ábrahám Pál irányába gyakorolja.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5922018-02-17 02:16:37

 



591-re:



Nem igaz, amit írtál: "főként hangszerelt."



Biztosan lesz még lehetőséged jobban, alaposabban megismerni Kemény Egon életművét és átnézheted valamennyi Arany Karácsonyi Albumot. Nagyon jól tudod, mert ebbe a fórumba is írsz, Fórum - Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (smaragd, 2016-09-10 17:01:08), hogy a művek közül már sokat, egyenként megtalálhatsz.



Az említett két táncszám gramofonsláger is volt.



Pontosan fogalmazva elkerülheted a hamis és félrevezető megfogalmazásodat : "Operettje viszont nem került műsorra egész a 40-es évek végéig."



Amit nem komponál meg egy zenezerző, az nem is kerül műsorra!



A zeneszerző alkotói szabadságához tartozik, hogy mikor, milyen műfajban alkot új darabot.



Kemény Egon életművének egy része színpadi darabokat tartalmaz, ezek között négy nagyoperett szerepel.


A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei • 5902018-02-17 01:08:14

 



Nem igaz, amit az 585 számú bejegyezésben állítasz:



"Kemény nem igen adott még ki szerzeményeket azután se a 40-es évek végéig, hanem továbbra is főként hangszerelt (pl. Buday Dénes: Csárdás) miután különvált Ábrahám Páltól. 



Ami igaz:



Nemrég egy másik fórumban is megírtam hasonló hamis állítasodra válaszolva, hogy Kemény Egon  zeneszerző 1934-től elsősorban a budapesti rádió felkéresére komponált. Helyes lenne, ha ezután végre nem írnál be megtévesztő állításokat. 



Kemény Egon első rádiós bemutatója a „Fantázia a ’Hullámzó Balaton’ tetején” című népdalból (1934) - nagyzenekari népdal parafrázis - volt, amelyet az akkori műszaki lehetőségekkel stúdió-előadásban, nagy sikerrel közvetített a Rádió, az Operaház Zenekarát Zsolt Nándor, az Operaház karmestere vezényelte. 



https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_Egon



Rózsavölgyi és más kottakiadók sikersorozataiban valamint a rangos Arany Karácsonyi Album éves sikerválogatásokban a "Modern táncok" műfajban jelentették meg műveit, gramofonlemezre a leghíresebb előadók énekelték blues, foxtrot, tango, keringő darabjait jazz- ill. szalonzenekari hangszerelésben.



Ezek a források elérhetőek.



A Magyar Rádió irodalmi műsoraiban hangzottak fel dalai, megzenésített versei és sanzonjai.



Megírtam azt is, hogy Kemény Egon tudomásom szerint a 3:1 a szerelem javára-ban is hangszerelt.



Alábbi mondatod tartalma igaz:



"Az viszont tényleg igaz, hogy Kemény Egon rengeteg embernek segített a hangszerelésben" 



Pontosabban: 



Kemény Egon zeneszerzőt évtizedeken át zeneszerző kollégainak sokasága kérte fel műveik hangszerelésére, nagy zenei tudásával és tehetségével - ugyanis ez volt tekintélye és a felkérések alapja - igen sok esetben és nagy mértékben hozzájárult pályatársai sikereihez. Lsd itt is: Dunaparti randevú betétdalai.


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Taniguchi Yuki (zongora)
Sipos Péter (hegedű), Filip-Orbán Lilla (brácsa), Jorge Sanz Ramos (cselló)
"Taniguchi Yuki zongora diplomakoncertje"
HÄNDEL: g-moll chaconne, HWV 486
MOZART: 18. (D-dúr) szonáta, K.576
PROKOFJEV: 7. (B-dúr) szonáta, Op.83
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, Op.59
BRAHMS: g-moll zongoranégyes, Op.25

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Márványos: Kiss Tamás (tárogató, basszprímtambura), Zabán László (
ének, basszprímtambura, klarinét), Suki Antal (klarinét), Nagy Vivien (tamburabrácsa, ének), Simó Alpár (tamburabrácsa), Makó József (cimbalom), Guttyán Gyula (tamburabőgő), Nagy Ildikó (prímtambura)
"Hangulatkoncert"
A magyar hangok szárnyin

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Gulyás Márta tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hosomi Riko (zongora)
Nagao Haruka (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Shirai Aya (cselló), Fervágner Csaba (nagybőgő)
Failoni Kamarazenekar
Vezényel: Dénes István
"Hosomi Riko zongora diplomakoncertje"
PROKOFJEV: Tíz darab zongorára a Rómeó és Júlia című balettból, Op.75 – 4. Júlia, az ifjú lány; 8. Mercutio; 6. Montague-k és Capulet-ek
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D.667
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Rados Ferenc (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
MOZART: F-dúr szimfónia, KV 43
MOZART: F-dúr zongoraverseny, KV 459
SCHUBERT: C-dúr vonósötös – zenekari változat

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Zuglói Filharmónia (művészeti vezető: Záborszky Kálmán)
Hegedűn játszik és vezényel: Baráti Kristóf
MENDELSSOHN: 114. zsoltár, Op.51
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, Op.98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Piotr Anderszewski (zongora)
Skót Kamarazenekar
Koncertmester: Stephanie Gonley
MMOZART: G-dúr zongoraverseny, K. 453
POULENC: Sinfonietta
MOZART: c-moll zongoraverseny, K. 491
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde (ének), Káip Róbert (harsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
MALEK MIKLÓS: Harsonaverseny
WAGNER: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány
R. STRAUSS: Négy utolsó ének
R. STRAUSS: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Op.28
A mai nap
született:
1813 • Richard Wagner, zeneszerző († 1883)
elhunyt:
1949 • Hans Pfitzner, zeneszerző (sz. 1869)
1992 • Ránki György, zeneszerző (sz. 1907)