vissza a cimoldalra
2018-05-22
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2728)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Erkel Színház (9275)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
Operett, mint színpadi műfaj (3600)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (838)
Help me! (1088)
Momus-játék (5485)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4272)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (709)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Edmond Dantes
Leírás:
Honlap:
   


Edmond Dantes (3146 hozzászólás)
Erkel Színház • 91732018-04-05 17:43:32

Gyerekkorom óta érdekelt d'Albert Tiefland-ja: operakalauzokban a szerzők szerinti betűrendben többnyire első helyen bemutatott dalműről azt szokták írni, hogy sajátos keveréke a (poszt)wagneriánus és az olasz verista operáknak, sőt, hogy ő maga a német verizmus. A szerző származása, élete a két lábon járó multikulturális Európa. Az a multikulturális Európa, amit és aminek számos személyiségét, művészét sokan szeretik-szeretjük és amit-akiket számosan kevésbé szeretnek. Eugene d'Albert francia, olasz és angol származású volt, Skóciában született, leginkább németnek vallotta magát, legsikeresebb művét német nyelven írta és bár Prágában mutatták be, Berlinben lett először nagy sikere. Elsősorban zongoristaként a fél világot bejárta-beturnézta, nálunk is többször fellépett. Nemcsak zongorázott: karmesterként, zeneszerzőként valamint  életművészként is ismert volt, hat házasságából nyolc gyermeke született, egyik hitvese Teresa Carreno venezuelai zongoraművész volt. Utóbbinak tulajdonítják azt a bonmot-t is, miszerint egyszer ezekkel a szavakkal szólította férjét: "Gyere gyorsan! A gyerekeid és a gyerekeim a gyerekeinkkel verekednek!" Svájci állampolgárként Rigában halt meg, ahová azért utazott, hogy a hatodik feleségétől elváljon...



Úgy érzem, e regényes élet megérdemelt ennyi bevezetőt, mielőtt az Erkel Színház tegnap esti Hegyek alján-produkciójáról beszámolnék. Az Operaház honlapja névelős címmel (A hegyek alján) hirdette a darabot, de az eredeti cím és az opera szellemisége is inkább a névelőtlen változat mellett szól. Szintén a honlap -szerényen- "koncertszerű előadást" ír, én inkább félig(-meddig) szcenírozottnak mondanám azt, amit láttam. Noha rendező neve nem olvasható sem a honlapon sem a helyszínen osztogatott szórólapon, valaki azért -nem is rosszul- bizonyára beállította a színpadi mozgásokat és kialakította a hátteret. Rövid, nagyon személyes véleményem az operáról: mai füllel is életteli, jól hallgatható, élvezetes alkotás, éppen a kellő terjedelemben. Tényleg van benne valamennyi wagneri beütés, -nem nevezném Wagner-epigon alkotásnak!- talán csipetnyi Richard Strauss is került bele és persze jó adag verismo, már csak a "latinos" (spanyol-katalán) környezet zenei ábrázolása kedvéért is. Két-három erős karakter, hatásos, jól énekelhető szerepek, a kórusszólam lehetne mutatósabb. Nívós a librettó, jól sikerültek a magyar nyelvű feliratok.  A cselekmény  akarva-akaratlanul is időszerű: a női főszereplő mint falon-falun belüli erőszak áldozata, akár egy mai  #meetoo-blog alany-tárgya lehetne. Egyszóval, a darab kitűzéséért: "riszpekt" Operaház!.



Elismerésemet ezennel kiterjesztem a zenei megvalósításra. A horvát karmester, Mladen Tarbuk nevét eddig nem ismertem mint olvasom, járt már nálunk korábban. "Civilben" a Dubrovniki Fesztivál művészeti igazgatója; a külsőre inkább tanárbácsis dirigens színvonalas előadást prezentált, noha a dicséretes teljesítményt nyújtó, kitűnően muzsikáló nagy létszámú zenekar nem ismerhette az opera itthoni előadási hagyományait, tekintve, hogy évtizedek óta nem játszották Budapesten. Külön kiemelném a szép klarinétszólót.



A Hegyek alján is olyan mű, amit akkor érdemes és akkor szabad elővenni, ha elsőrangú tenor és szoprán művész áll rendelkezésre. Kijelenthetem: mindkét főszereplő messzemenően abszolválta szólamuk elvárásait. Sümegi Eszter Mártája egyszerre volt larmoyant és drámai, hangja töretlen erővel és szépséggel szólt, a lírai részekben hiteles és megindító volt és remekül építette fel a szerep talán csúcspontját jelentő "Ich weiss nicht wer mein Vater war"-elbeszélést. Vele egyenrangú társ volt Pedro szerepében a szlávos nevű, de osztrák vendég, Nikolai Schukoff: hőstenor ő a javából, annak inkább a német fajtájából (Wagnert is beleértve, sőt!), de egyes olasz szerepekben is jól helytállhat. Bizonyára többször énekelte már Pedrót, mert tegnap este inkább csak hozta-vitte -azaz nem olvasta- kottáját és némi színpadi játékra is futotta nem kevés energiájából, mindezt jó kiállással, meggyőző erővel. A mű legismertebb részletét, a Farkaskalandot "Schau her, das ist ein Taler") hatásosan adta elő. Visszavárjuk! Balga Gabriella tovább erősítette kedvező benyomásaimat, amiket a Hugenották-Urbain szerepben szereztem róla és azt a meggyőződésemet, hogy lírai szoprán hang az övé s nem mezzo mint ahogy a honlapon feltüntetik. A három "grácia" (Horti Lilla, Gál Erika és Kálnay Zsófia) engem kicsit a rajnai sellőkre emlékeztetett, szép hangon énekeltek, jól mutattak. Az opera rosszfiúja, Sebastiano nem csupán megfojtás, de nézetem szerint szereposztási tévedés áldozata lett: Geiger Lajos hangjából pont azt a durvaságot, nyerseséget, itt szükséges közönségességet hiányoltam, amivel elhitette volna: nem elsősorban a környék gazdag földesura ő, hanem a szó mindkét értelmében közönséges gazfickó. Gábor Géza basszusa "lent" nem volt nagyon átütő, inkább zörgős, de végül is miért lenne hibátlan egy kilencven éves "falu véne" (Tommaso) hangja...A Morucciot éneklő Szvétek László megfelelt kisebb szólamában, Nando nyúlfarknyi szerepét Boncsér Gergely énekelte. Az Operakórus (betanító: Csiki Gábor mb. karigazgató) jól látta el sajnálatosan kicsiny feladatát.



Eugene d'Albert: Hegyek alján - koncertszerű előadás, Erkel Színház, 2018. április 4.


Kimernya? • 26802018-04-05 14:32:14

Csatlakozom. Mai "lenullázásom" és a kiscica mindenemet elvitte :-)


Momus-játék • 54552018-04-04 08:22:16

A kiadvány (szerk. Hont Ferenc), teljes műsort ígér 1884-1959 között, első ránézésre erősen hiányosnak tűnik.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606862018-04-02 19:21:21

Szinteen (nem) zenesz...


Pantheon • 21992018-04-02 09:30:35

Michel Sénéchal francia tenorista (1927-2018)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606762018-04-01 12:43:25

off Én aztán igazán tisztelem a kort, a tapasztalatot, fiatal(abb) koromban is, ma is, amikor már magam sem vagyok fiatal. 30 fölött az ember ma már nem számít fiatalnak, 50 fölött meg már többnyire semminek, senkinek sem számít. (Tisztelet a kivételnek és nem pl. karmesterekre gondolok.) Én eme életkori léceket átvittem már.



on Abban viszont -bár nem lehet bizonyítani- biztos vagyok, hogy a röpirat cikk szerzője 30-40, de talán még 20 évvel ezelőtt sem ebben a szellemben írt volna a "rendezői színházról". Ha másért nem, hát azért nem, mert avatott operai szakértőként jól ismerheti az ún. új bayreuth-i stílust, ami testvérek közt is több mint fél évszázada megjelent már a Festspielhausban  (majd szinte az egész világon) és ő biztosan látott ottani előadás(oka)t. A karaván pedig azóta is halad. Más szerzőkről, más operaházakról, más produkciókról nem is szólva. Ha másért nem, már ezért megértőbb, befogadóbb lenne az újszerű, kisérletező színpadi rendezések tekintetében...



...arról már nem is szólva, hogy a kérdéses sajtótermékben megjelent írás talán még három éve sem jelent volna meg. Nemcsak azért, mert három éve a kérdéses sajtótermék még nem létezett, hanem azért sem, mert az írás itt és most nagyrészt csupán ürügy arra, hogy a fenntartó a kérdéses sajtótermék útján még a "rendezői színházon" keresztül is Európa és/vagy Európa kulturális örökségének vesztével riogasson...akit tud. A kiváló szerkesztőt is alaposan megvezethették. Főigazgató Úrnak a szerző életkorára célzó megjegyzése persze elítélendő -talán egyszer elnézést fog emiatt kérni?- de 2/66-os Tatjana-levele attól még tartalmilag megáll. És ez a lényeg.



Mindez természetesen az én véleményem, mielőtt bárki az élő fába valamint szokásosan belém kötve hiányolná azt, ami magától értetődő egy fórumon (ti. a "szerintem" szót) = a beíró egy fórumon ui.a saját véleményét írja be. Vannak ugyan csalhatatlan kinyilatkoztatók, de én sosem soroltam magamat közéjük, ellenkezőleg.



.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606712018-03-31 19:58:35

A 2/66 sz. "Tatjana-levél" tartalmi lényegével értek egyet.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606702018-03-31 19:56:18

Magától értetődő, hogy a Hunyadi Lászlót -vélhetően Bécs kivételével- mindenhol aktualizálva játszhatták: ez a mű szellemiségéből, születése körülményeiből egyenesen következik. Mivel most rest vagyok máshol keresgélni nincs kéznél más forrás, wiki szócikkének idevágó részét másolom be:



" Ehhez (ti. a nagy sikerhez - ED) kétségkívül hozzájárult a közhangulat is: az opera történelmi cselekménye egy Habsburg származású magyar királyról festett meglehetősen gyászos képet: V. László a darabban döntésképtelen, a hatalomra törő arisztokrata oligarchák bábja. Hasonló volt a helyzet az 1840-es években uralkodó V. Ferdinánddal kapcsolatban is, legalábbis a kortársak így érezték."



Politikai tárgyú operát -és a Hunyadi is az- nem lehet, nem szabad "sterilizálni", mindenkori aktualizálása nem csupán lehetséges, de szükséges is. Egy olyan opera, amiben a fentiek szerint "hatalomra törő oligarchák" nyomulnak, mindig aktuális a "rendezői színház" számára és koronként aktualizálható. Cillei Ulrikok is mindig voltak, vannak, lesznek. Vannak köztük, akik megússzák és vannak, akik nem. Miként V. Ferdinándot is rendesen "letették".


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606642018-03-31 12:34:42

Figyelem! Egyetértek Ókovács Szilveszterrel! Nem kicsit, hanem nagyon és nem először. Ilyesmiket szoktam e témában beírogatni a magam szerény színvonalán, legutóbb ld. Erkel-topik/9065, éppen a kérdéses Magyar Idők-cikk kapcsán.



Afölött persze már Főigazgató Úr is érthető (?) "nagylelkűséggel" elsiklik, hogy a cikk végső és valódi célja nyilvánvalóan nem annyira és nem elsősorban a "rendezői színház", benne MÁO-s "rendezői színházas" produkciók bírálata, hanem az, hogy a választási kampányidőszak hajrájában a kormányközeli kormányszócső még a "rendezői színház" toposzát, hamis narratíváját is beveti a szüntelen migránsozás gazdag szegényes, primitív eszköztárába.



(A 2/66-os Tatjana-levelet ihlető cikket ld. itt t.k. Erkel-topik/9064)


Sz. Ágai Karola-drámai koloratúrszoprán • 4622018-03-31 09:44:53

Kis pontosítások az Ágai Karola által énekelt három MET-Lucia szereposztásainál: Edgardot egyszer Flaviano Labó, kétszer Gedda énekelte. Enrico 1-1 alkalommal a fiatal Renato Bruson (!), Lorenzo Saccomani és Frank Guarrera volt, Raimondót egyszer Bonaldo Giaiotti énekelte.


A nap képe • 20442018-03-31 09:28:08

A mai nap képe valószínűleg Carl Orff A Hold (Der Mond) című operájának premierje előtt készült. A felvételen a zeneszerzőn kívül az 1939. február 5-ei müncheni ősbemutató karmestere, kórusbetanítója és rendezője látható.


José Cura • 5582018-03-30 20:13:16

Melyik a sav és melyik a bors?


Kimernya? • 26732018-03-30 18:04:30

Ha az idén egyidejű Húsvét + Peszach előtt a  Nagy orosz húsvét-nyitány volt a megfejtés, tudnék ötletet adni, hogy "helycserével" az orthodox keresztény Húsvétkor melyik zene legyen a rejtvény, amiben így-úgy (szerző, téma..) az ehhez az ünnephez kötődő nyugati keresztény és zsidó vallási illetve kultúrkör együtt megjelenik   (több ilyen mű is lehet), de nem teszem...hátha pont azt kapjuk :-)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65332018-03-30 15:19:51

A 2. résszel immár kikerekedett interjú nagyon érdekes volt, gratulálok.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65322018-03-30 15:18:11

Olvasva eme személyes indíttatású, rövid önvallomás-szerű sorait, bár nem ismerem önt és nem tudom, kihez van, pontosabban kihez nincs szerencsém, de azt hiszem, egy önéletrajz -a személyes pályafutásról nem szólva- az ön tollából vagy klaviatúrájából is számtalan zenei-operai élménnyel, érdekességgel szolgálna.


Momus-játék • 54472018-03-30 12:13:19

...valamint Alfred Brendel :-)


Erkel Színház • 90822018-03-29 13:10:04

Igen. Építészeti és főleg városképi szempontból a Népszínház pótolhatatlan. A Blaha Lujza tér, Pest egykori szíve sohasem lesz többé olyan mint amikor a színház még állt és uralta a teret. Nélküle a "Blaha" rút pusztaság, amin az sem fog sokat segíteni, ha a Corvin Áruház borzalmas alumínium burkolatát elbontják és helyreállítják eredeti homlokzatát. (Azért csak csinálják meg!)



Másrészt -mert mindig van másrészt- ma már nemcsak nagyon nehéz lenne estéről estére megtölteni a Nemzeti egykori óriás nézőterét, de a korszellem, az ízlés is megváltozott = a színház éspedig nem csupán a "rendezői színház" és ami ennél is fontosabb, a közönség ízlése, ha nem is teljesen, de jelentős mértékben az intimebb színházi terek és produkciók irányába tolódott el és a sokadik emeletről alig lehetne élvezni az előadásokat.


Erkel Színház • 90812018-03-29 12:58:43

Többször megírtam, mennyire szeretek -évtizedek óta- az Erkelbe járni, jobban mint az új MüPába sőőőt -horribile dictu- az Erkel-beli előadások, koncertek hangulatát az Operaházénál is jobban szerettem, szeretem...



...de fentiek előrebocsátásával és köztünk szólva, az Erkel Színház: ronda. Eredeti homlokzata otromba és ízléstelen volt, mai, letisztultabb külseje vállalható(bb), főleg sivár környezetében. Ha a háború elviszi, könnyet ma már senki nem hullatna érte. Nézőterének befogadóképessége valaha kétszer ekkora volt -magyarul: hodály- és finoman szólva szintén nem túl szép. Kiszolgáló, "hátsó" részlegeiről pedig gondolom,  jobb nem is beszélni. Még egyszer: én örülök, hogy megmaradt és újranyitották, de békében és háborúban Budapesten -sajnos- sokkal értékesebb és pótolhatatlanabb épületek sokasága pusztult el.


Erkel Színház • 90802018-03-29 12:44:11

Csak ismétlem-másolom 9065-ből és csak az idevágó lényeget, amit ott a színházra, színjátszásra is bátorkodtam kiterjeszteni (még ha utóbbi egyesek szerint itt "off" is):



"...biztos vagyok benne, hogy a színház, az opera, a szín- és operajátszás születése óta létezik "rendezői színház", legfeljebb minden korszak mást és mást értett alatta."



Az általad citált példák alátámasztják mindezt és abban is biztos vagyok, hogy ha 100-200 évvel ezelőtt éltünk volna, akkor is rácsodálkoztunk volna, milyen akkor újszerűnek számító, "merészen" értelmező rendezéseket látunk színpadon, operában...és sok akkori fórumozó akkor is kifejezte volna nemtetszését az interneten...ami szintén nem létezett miként 100-200 éves filmfelvételek sem, amikről az akkori produkciókban elgyönyörködhetnénk...s egyben jókat derülnénk többségükön. 


Pantheon • 21972018-03-29 09:31:43

Munk Péter (1927-2018) üzletember és emberbarát (philanthropist)


Erkel Színház • 90722018-03-28 19:10:22

Csak ismételni tudnám magam (9067) és elszomorodom, ha ő írta a cikket.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606582018-03-28 17:03:11

 Az "évtizedek óta tartó operarendezői tébolyról" (ami évszázadok óta tart) és a cikk szellemiségéről, nézetem szerint valós céljáról bővebben Erkel-topik/9065-ben.


Erkel Színház • 90672018-03-28 16:59:54
Ugye most tréfálkozol? Ezt nem gondolhatod komolyan...vagy ha mégis ő (amit alig hinnék el), akkor ő nem gondolhatja komolyan  :-) 

Erkel Színház • 90652018-03-28 15:47:26

Több topikba belinkelted a cikket...itt reagálok rá, mivel Fräulein Wagner valóban rémes Lohengrinjét anno az Erkelben mutatták be, legyen akkor ez a "kályha"...



...mindazonáltal a "rendezői színház", mely szóösszetétel manapság bizonyos körökben és bizonyos ízlésvilágban kb. a "patás ördög" szóösszetétel szinonímája, tehát: a "rendezői színházegyrészt és nagyrészt hamis narratíva, másrészt feltartóztathatatlan jelenség...már ha száz vagy többszáz évvel ezelőtt írt operáknak a mai értékekhez, mai korszellemhez, mai látásmódhoz történő igazítása számít "rendezői színháznak". Az ezzel kapcsolatos vitának itt sem, máshol sem lesz "vége", miként -Fukuyama állításával ellentétben- a történelemnek sem lett és nem lesz "vége". Könyvtárnyi irodalmát nem is szaporítom tovább, de felhívom mindenki figyelmét, aki itt és máshol makacsul és hangosan követeli: "ne politizáljunk egy zenei fórumon!": ez a cikk már címében is mélységesen politizál és átpolitizál! Harsogó nagybetűkkel hirdeti: HATALMAS MANIPULÁCIÓ FOLYIK A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÉT ELVESZÍTŐ EURÓPÁBAN, miközben Európa nem veszíti el kulturális örökségét, legfeljebb a cikket közreadó médium fenntartói sugallnak, mit "sugallnak": teli torokból harsognak napi 24 órában ilyesmiket és ennél sokkalta képtelenebb dolgokat, divatos szóval "fake news"-okat. A cikkben több önellentmondás is van pl. a Klempererrel kapcsolatos sorok környékén. Ha Klemperer már "a 20-as években berlini fő-zeneigazgatóként tág teret engedett az akkor egy időre divatba jött, aztán szerencsére eltűnt avantgárd rendezéseknek", továbbá 1968-ban a cikkben idézett levelet írta Tóth Aladárnak, az világosan mutatja: a rendezői színháznak nevezett valami egyáltalán nem mai jelenség, hanem nagyjából száz éves, talán az I. vh.-t követő szellemi-művészeti áramlatok egyik terméke, de biztos vagyok benne, hogy a színház, az opera, a szín- és operajátszás születése óta létezik "rendezői színház", legfeljebb minden korszak mást és mást értett alatta. ("Félre": a szerző által idézett avantgárd rendezések szerencsére és nyilvánvalóan sohasem tűntek el, legfeljebb a sötét/ülő 30-as évek és a II.vh. alatt láthatatlanabbak lehettek.) A cikk a továbbiakban is hemzseg az átpolitizált, átideologizált állításoktól, kinyilatkoztatásoktól...amikre nem is érdemes több szót vesztegetni, elég, ha rákeresünk jeles szerzőnk Magyar Idők-béli újságírói munkásságának más gyöngyszemeire.



Ceterum censeo: politikamentes kultúra, színház...és opera nincs.



PS Beírásom természetesen nem a te értékes archiváló, szemléző és más, kiterjedt itteni tevékenységedre vonatkozik! Mindig is elismeréssel adóztam, adózom e neked köszönhető kiváló forrásnak, most is.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606532018-03-28 13:12:58

itt off



A kérdéses épület (Andrássy út 83-85.) nem főúri palota volt, hanem -csakúgy mint a vele szemben álló Andrássy út 88-90.- a MÁV Nyugdíjintézetének bérháza, mindkettő építésére a MÁV adott megbízást. Szomorú látvány mai állapotában...sok turista fényképezi a romos épületet. A házban kétszer volt tűz, 1929-ben és 2014-ben, további érdekességek, képek itt olvashatók-láthatók.



Ilyen volt...



 



és ilyen ma...




Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606522018-03-28 12:56:03

Egyelőre csak a sablon-közlemény olvasható az operaházi tűzről, gyűjtve itt. A Kodály-köröndi épület égését magam is láttam, mivel nem túl messze lakom onnan és amikor az interneten olvastam a hírt, átkozott kíváncsiságomnak engedve :-) odamentem megnézni, mi történt...akkor már elkezdték az oltást, rémes látvány volt. A ház máig és még hosszú ideig lakatlan (lesz). Úgy tudom, jogi huzavona miatt egyelőre senkinek semmi nem oldódott meg, de nem néztem utána. Továbbiak a házról efölött. 



 


Pantheon • 21922018-03-28 09:28:55

Stéphane Audran (1932-2018) francia színésznő.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606492018-03-28 09:05:15

Nem. A lángot, a Párizs lángjait, a Tűzmadarat és A walkür Tűzvarázsát próbálták...eloltani.


Erkel Színház • 90612018-03-28 08:53:12

Most olvasom Heltai Jenő Négy fal között - Naplójegyzetek 1944-1945 című könyvét. Kétszer említi benne Lukács Miklóst:



1) (1944.) július 20.: "...Márkus megy, és az Opera igazgatója báró Lukács Miklós, Lukács György fia lesz, aki 15 évig volt Németországban karmester. Színtelen, rendes ember."



és mint "két-három napi késéssel" följegyzi:



2) (1944.) július 29. "...Márkus és Németh Antal helyére Lukács Miklóst és Kovách Aladárt nevezték ki. Magyar Bálint szerint ez a Lukács rendes ember."


Erkel Színház • 90592018-03-28 08:42:03

"Tények voltak" olvassuk alant...a valós tényekről vagy inkább a valós nem-tényekről bővebben itt: „Elszámoltatás” az Operaházban: Egeret szültek a hegyek". A belinkelt összefoglaló közzététele (2015) óta további csaknem három év telt el, nem tudok érdemi új fejleményről. A nagy leleplezés, rajtaütés, iratlobogtatás, sajtótájékoztatók óta összesen nagyjából nyolc év telt el...a Zelmúlt nyolc év.


Erkel Színház • 90582018-03-28 08:32:43

Ami -többek közt- a lejjebb kivonatolt hiányos-szelektív életrajzból kimaradt:



"1990 és 1992 között a szolnoki Szigligeti Színház szervezője, 1992-től 1996-ig menedzser-igazgatója volt."..."2000-től 2002-ig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt." (forrás: wikipédia)



Megjegyzés: amikor (meg nem) nevezett személy a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, Szolnok polgármestere a jelenlegi polgármester volt. Netán Szolnokon (is?) politikai kinevezett volt...


Erkel Színház • 90522018-03-27 22:19:55

"...volt kulturális intézmény vezetője is, bár ezt elegánsan lefelejtetted a listáról":  éppen erre céloztam, amikor lejjebb ezt írtam: ...hiányosan-szelektálva végezte el...ti. fórumtársunk az illető igazgató karrierjének ismertetését. Megjegyzem, nem csak egy vidéki nagyváros kultúrházának, hanem színházának is igazgatója volt, amelyet sok éve Balázs Péter színművész-rendező igazgat. Lukács Miklós is politikai kinevezett volt, politikai kinevezett kellett, hogy legyen. 1944-ben is és második igazgatói periódusában is, persze más-más politikai "kontextusban". A Kádár-rendszerben éppenséggel alkalmas volt arra, hogy vele (is) demonstrálják a rendszer konszolidációját = quasi hogy egy "osztályidegen" is csinálhat karriert a (magyar) szocializmusban.



 


Erkel Színház • 90482018-03-27 13:32:42

"...először csak énekelt..." és "Utána még énekelt...": sokak szerint bár ne tette volna... Szerencsémre csak egy Don Giovanniban láttam...brrr.



Igen: kormánybiztossága/igazgatósága után volt (netán ma is van?) másik "igazi" munkahelye. Wikis életrajza két szóban megemlíti. Nem akartam ilyen apró-cseprő részletekbe bocsátkozni nála sem, operaházi elődjénél sem, de utóbbi esetében -mint látom- ezt egy lelkes önkéntes időközben és  társadalmi munkában már el is végezte. Teszem hozzá: elég hiányosan-szelektálva végezte el.



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606452018-03-27 11:48:28

Márkus Lászlótól nem tudjuk megkérdezni, miért hozta ki a bariton Bánk bánt...és ha megkérdeznénk, lehet, hogy ma is tenor-Bánk hiányra hivatkozna, ami alig hiszem, hogy megfelelt a teljes valóságnak. Természetesen maga az előadás jó lehetett, de 100%, hogy egy "tenor Palló Imrével" lett volna az igazi. Egyetértek, hogy tenor-operát tenorral kell előadni, főleg, ha van tenor...vagy sehogyan. Még egy nemzeti operát is lehet pihentetni kényszerhelyzetben. Kényszerhelyzet pedig nincs: ha jól emlékszem, itt a fórumon is többen cáfolták, hogy ne lenne alkalmas tenoristánk a Nagyúrra.


Erkel Színház • 90452018-03-27 11:35:02

Emlékszem és ismerőseimtől is tudtam, hogy az Erkelben zavartalanul zajlik az "élet", "csak" előadások nem voltak. Más olvasatban ez akár azt is jelenthette, hogy akkor talán mégsem volt oly nagyon komoly az az Erkeles lebontás-projekt. Az egy-este-két-Kékszakállút láttam, zeneileg nagyon jó volt, a két énekesért nem voltam oda és rendezésileg sem láttam nagy különbséget a két Kékszakállú között, ami a deklarált művészi cél volt, viszont a darabot akárhányszor szívesen meghallgatom = pl. aznap kétszer is.



Közös nyitó produkciójuk ugye a Fidelio volt, rendezés nem igazán tetszett, zeneileg remeknek találtam egyik nagy kedvencemet. Ebből a MÁO/Kovalik-érából Fidelion kívül hirtelenjében Mefistofelére, Xerxesre emlékszem, mindkettő elsőrangú produkció volt, tele jobbnál jobb ötletekkel, amik elvitték a hátukon mindkét, nem igazán tömegcsalogató darabot.



A "súlyos visszaélések" bizonyítása máig nem történt meg, az akkori -és azóta szinte folyamatos és általános- hiszterizált légkörben kétségtelenül jól hangzottak a rajtaütésekről és nagy leleplezésekről, elszámoltatásról tett bombasztikus bejelentések, tudósítások. Leginkább arra voltak jók, amire a legtöbb hasonló "ügy" a magyar élet egyéb területein: önfényezés, terelés, parasztvakítás. Ja és arra, hogy egy nagyjából politikai komisszárt sebtében lecserélhessenek egy kiváló felső kapcsolatokkal rendelkező másik nagyjából politikai komisszárra, aki akkor nemrég bukott meg előző munkahelyén (ott is igen rövid időt töltött!)...és lett világcsúcs rövid időre = 36 vagy 48 órára MÁO első embere.



Nemzetközileg pedig mindig vérkeringünk ugyebár...azzal a nem csekély különbséggel, hogy -visszakanyarodva a felvetéshez- a Fischer-Kovalik éra a gazdasági világ- és magyarországi válság kellős közepére esett, míg a jelenlegi MÁO-vezetés -mint tudjuk- egy büszke, erős és gazdaságilag (is) virágzó, jól és még jobban teljesítő Magyarország bizalmát és bőkezű, az akkorinál nagyságrenddel bőkezűbb anyagi támogatását élvezi.


Erkel Színház • 90422018-03-27 08:52:34

Már elnézést, de nekem az, hogy "Kovalik és Fischer" meg az, hogy "gyászos időszak", valahogy összeegyeztethetetlen szóösszetétel. Egy nemzetközi sőt világhírű karmester és egy -sokaknak talán (talán!) megosztó, de- kétségkívül rendkívül érdekes és nemzetközileg szintén jegyzett (és külföldön sikeresen oktató) rendező neve mellé semmilyen összefüggésben nem tudnám odailleszteni a  "gyászos időszak" kifejezést. Arról sem tudok, hogy ők kezdeményezték volna az Erkel Színház bezárását.


Erkel Színház • 90412018-03-27 08:45:13

Én biztosan nem fogok labdákat leütögetni, részben mert rossz a labdaérzékem :-) részben, mert sok mindenben egyetértek. Hogy "a vezetés szándéka jó lenne csak a végrehajtásban nagyokat hibáznak": hát ugye tudjuk, hogy a pokolhoz és ezek szerint az Operaházhoz vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve. Egyébként a jelenlegi vezetés alatt is születtek-születnek jó produkciók, magam is írtam már több pozitív véleményt rövid ittlétem alatt. Sajnálkozásra valóban nincs oka, irigylésre inkább, mármint jó értelemben vett irigységre, hogy életében annyi helyen annyi sok szépet-jót látott-hallott. Én is, csak nyilván jóval kevesebbet mint ön. (Azért nekem is van ám szép jelképes listám!) Úgyhogy olykor magamat is irigylem :-) viszont örüljünk annak, hogy most mi mindenhez van lehetőségünk nem-elmenni. Miért örüljünk ennek? Mert mindez azt jelenti, hogy élünk, itt vagyunk. Az Operaház javulhat (vagy romolhat), de életünk csak egy van.


Erkel Színház • 90402018-03-27 08:34:11

Reménykedj(ünk), kedves  zenebaratmonika, nem lesz nagyobb baj. Bízz bátran szerkesztőinkben, ugyanis olyan közegben (itt), ahol ilyesmiket ír neked fórumozó, hogy "a hasadásos elmezavar szinte alapkövetelmény, nem lesz eléggé feltűnő, ha te is érintett vagy, így elmulasztod a megfelelő, még időben történő orvosi ellenőrzést", előbb-utóbb talán észreveszik az efféle sértő, 1/1 személyeskedő beírást. Tedd túl rajta magad és kacagj egy jót...ha tudsz :-)



(Kiegészítés privátban megy.)


Momus-játék • 54422018-03-26 21:48:03

Az én megfejtése(i)m sem Pillangó, csakhogy a kérdés nem az volt, melyik Oláh-rendezést játszották -először vagy nem először- a Zállatkertben.



A nagy kérdés szerintem az, melyik állatkerti operaelőadás tekinthető a kérdésnek megfelelően "Az Operaház együttese" hivatalos produkciójának..és milyen társulat számított akkor (mikor is?) az Operaház együttesének. Mert voltak ám ott nagy operai züfecek hamarabb is. Állatkertben stílszerűen A denevér lehetne poénos megfejtés (játszották kint!), ki se kell vinni, helyben van :-)


Erkel Színház • 90242018-03-26 14:41:57

Varsó kimaradt?! Mielőtt valaki netán nyugtalankodna: természetesen csak a Teatr Wielkire gondolok ;-) sosem voltam még előadásán.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65272018-03-26 11:00:26

Hogyhogy? A sörért fizetni kell?


Erkel Színház • 90142018-03-26 08:40:10

Nem udvarias dolog, de olyan jóóó...bocs, de ezt nem bírtam kihagyni ;-)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 65252018-03-26 08:37:12

Kovács Eszter-interjú folytatását meg sem várva jelentem: Erkel Színház-topik 9004-ben jelzett Alzheimer bácsi úgy látszik, még nem mindig kopogtat nálam. Első Wagnerem éppen a Tannhäuser volt, még bőven gimnazista koromban. Lagymatag, álmos előadásra emlékszem, a karmester és a két főszereplő nevét inkább nem említeném...de ebből a hervasztó környezetből kiragyogott egy hang és egy jelenség. Ismeretlen volt a neve, pedig névről sok énekest ismertem, olyanokat is, akiket még nem hallottam énekelni,  már nem voltak a pályán vagy nem is éltek. Szóval ő, Vénusz: Kovács Eszter volt és máig emlékszem arra az estére, arra a Vénuszra.


Pantheon • 21882018-03-25 15:18:47

Irwin Hoffman (1924-2018) amerikai karmester (Vancouver, Chicago, Florida, Latin-Amerika)


Pantheon • 21872018-03-25 15:11:24

Ariel Bybee (1943-2018) amerikai mezzo (MET, San Francisco, Carnegie Hall/Elektra stb.) és zenepedagógus


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606402018-03-25 14:14:33

Bariton verzióról már korábban megírtam a véleményemet, szereplő(k)től függetlenül. Már fiatal koromban, amikor először olvastam arról, hogy egyáltalán volt-van bariton címszereplős Bánk bán, elcsodálkoztam, hogyan lehet egy operában öt (5) bariton szóló szerep és közben csak egy fél tenor szerepecske. Akkor úgy gondoltam, biztosan Palló Imrének akart a Ház ezzel (is) kedveskedni. Úgy hiszem, akkor sem volt szerencsés ez a "kedveskedés", ha nem az ő kedvéért volt, pláne nem, ma pedig teljességgel értelmetlen, okafogyott és bizonyára felbillenti a hangzásbéli egyensúlyt, ami csak egy tenor Bánkkal biztosítható.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606372018-03-25 12:54:27

Most tudtam átfutni Főigazgató Úr 2/64 sorszám alatt iktatott levéláriáját. Az amerikai turné műsoráról valahol, valamikor már beírtam rövid véleményemet. A 2/64 levélről pár dolog.



- a Koch Theatert nem "megkapni" fogja az együttes, hanem -gondolom- kibérelni, csakúgy mint a Carnegie Hallt. Utóbbit (és valószínűleg a Koch Theatert is) bárki kibérelheti bármilyen produkcióra, ha van rá pénz(e) azaz a Carnegie Hallba nem/sem "meghívásunk" van, ahogyan 2/64-ban áll, hanem valószínűleg terembérlés(ünk). Nagy különbség! Ha "meghívás" lenne = terem/színház térítésmentes rendelkezésre bocsátása, akkor ez a pont storno.



- Bánk bán és Sába királynője iránti várható érdeklődést Gomes Guaranyjával összevetni -mondjuk úgy- szakszerűtlen. Amerikában egy "romantikában fogant operai indiántörténet" biztosan izgalmasabb mint egy Visegrádon és a Tisza partján, a 13. században játszódó magyar történet. Ez fordítva is igaz (lenne), nem is tervezik Pesten a Guaranyt, sem vendég sem saját produkció formájában...tudtommal.



- "csehek be tudták vezetni Janáceket, Dvorák és Smetana pedig egy-egy művel eleve jelen van az operavilág peremén,.." A cseheknek (és a Janaceket adó morváknak) nem kellett bevezetni a három mestert, ők régóta és folyamatosan be vannak vezetve sok országban sok operaházban. Más kérdés, hogy nálunk alig-alig. Emlékeim szerint valamikor az ENSZ a cseh zene évévé nyilvánította a három zeneszerző közös évfordulós évét...



- ...az az ENSZ, amire Főigazgató Úr "számít" az "országmarketinggel" kapcsolatban. Arra az ENSZ-re számít, amely ENSZ elleni jelszavakat, ellenséges üzeneteket tartalmazó plakátok, hirdetések sokasága lepte el néhány hete az egész országot. Országmarketing,  operai támogatás ENSZ-től: igen. Állami kampány ENSZ ellen: igen. Összefér a kettő? Alig hinném. Úgyhogy Főigazgató Úr által említett "ellenszelet" éppen mi és az ENSZ irányába fújjuk.


Erkel Színház • 90042018-03-24 17:25:29

Alzheimer bácsi úgy látszik, már nálam is kopogtat..bizony vissza kellett keresnem a neten, kikkel is láttam -életemben először a MüPában- azt a centenáriumi Nyugat lányát. Jó előadás volt (mint olvasom, Carlo Montanaro vezényelt), de a darab nem fogott meg annyira. Talán többszöri hallásra, talán jövöre, Erkelben..



Éppen 11 éve írtad, hogy "Olga Romanko (Aida) már túl a pálya zenitjén..", akkor a 2008-as pesti fellépése idején is túl volt már a pálya zenitjén és merre lehet manapság..ezt a CV-t találtam róla, bőven 50-es éveiben járhat. A belinkelt oldalról nyílna a honlapja, de helyette -nálam- valami egészen más (elég "érdekes") oldal nyílik...


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606302018-03-23 21:37:18

Tenyleg nem gondolnam, de minden lehetseges.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606282018-03-23 21:36:14

Szabad! Ez egy liberalis forum ugyebar.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606272018-03-23 21:35:19

Kerhetem privatban a nevet? Erdekelne, meghallgatnam, biztosan nem fogok vitatkozni viszont nem Fb-ozom = ott wnem tudom megnezni. Koszonom.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606222018-03-23 15:16:04

Egyikünk sem élt pl. Caruso idején, de attól még tudjuk, hogy nemigen volt vita, ki volt az ő korában "a" tenor. (Persze nem pl. Mozartokban, Wagnerekben.)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 606202018-03-23 15:01:25

"Anno ki Callast,ki Tebaldit favorizálta": Tebaldit az favorizálta, akinek Tebaldi jutott. Callast pedig mindenki favorizálta...volna, ha egy estén 5-10-20 helyen énekel(hetet)t volna és ha így egy estén 5-10-20 közönség hallgathatta volna vagy akár 500 mint ma, az élő operaházi moziközvetítések korában. Egy régi találó megjegyzés szerint (kb. így szólt): Callas minden rendű-rangú kalóz- és egyéb felvételéért tűvé teszik ma is a világot a rajongók, de ugyan ki gyűjt megszállottan Tebaldi-felvételeket? Csak azért nem sorolok fel pár Tebaldi-szintű vagy inkább még jobb szopránt a maga korában és fachjában, mert lusta vagyok és  mert úgyis rögtön jönnének innen-onnan az "aber"-ek és "über"-ek :-)


Társművészetek • 12352018-03-19 23:07:30

Meg Kivalo Muvesz cimet sem kapott. Nem tagja a "megfelelo" Akademianak avagy: nem a "megfelelo" Akademianak a tagja. Szerencsere a Prima Primissima dijat elnyerte.


Opernglas, avagy operai távcső... • 199772018-03-18 17:38:35

Buntetni elo szemelyt szokas mar ha "Sz.R." az akire gondolok. Halottakat barbar nepek barbar idokben buntettek jelkepesen. Egyebkent  i g e n: aki adott orszagban hatalyos torvenybe utkozo cselekedetet hajt vegre, afolott az igazsagszolgaltatas itelkezik, itelkezzen. Legyen az illeto karmester, gazszerelo, politikus, jogosulatlan penzugyi-brokertevekenyseget vegzo szemely (netan a mamaja), ajandekozas utani kotelezo adofizetest elmulaszto vadasz vagy zongoramuvesz...vagy akar momus-kommentelo.


Opernglas, avagy operai távcső... • 199762018-03-18 17:21:32
Opernglas, avagy operai távcső... • 199752018-03-18 17:20:33

En annak "szurkolok", hogy az igazsag es a torveny(seg) gyozzon. Mindig. Mar csak ilyen maradi vagyok es maradi maradok.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 605232018-03-16 19:23:16

100% egyetertek. Ha mar penzt szorunk (mert ugyebar nem kerdeses, hogy ez penzszoras) akkor olyanra szorjuk, amire legalabb papirforma szerint van kereslet es ami beagyazodott a nemzetkozi (benne amerikai) kulturalis piaci kanonba. Tovabba -ha ez szamit, de lathatolag nem szamit, sot!!- joval olcsobb is lenne, tekintve, hogy a harom Bartok osszesen ket (2) enekes szolistaval es korus nelkul lebonyolithato lenne, sokkal kisebb szallitasi koltseg mellett. Kerem a tisztelt korusmuveszek es a ketto folotti enekes szolistak megerteset, de ez a helyzet. Felreertesek elkerulesere: fentiek nem olcsojanoskodas, hanem muveszeti ES penzugyi realitas. Horror koltsegen utaztatnak nem piackepes es nem is sikerult produkciokat.


Opernglas, avagy operai távcső... • 199672018-03-16 19:07:48

Vilagjelenseg,ami jarvanykent sopor vegig mint SARS es a tobbi. Aki belekerul/t, porul jar, igy vagy ugy, okkal vagy ok nelkul. Minel nevesebb, annal inkabb. Minositett eset es buncselekmeny ha kiskoru a zaklatott es meg minositettebb ha rendorsegi vizsgalat/vegzes netan ugyeszsegi eljaras/vademeles koveti. Par eve, meg boven a"jarvany" elott egy neves orosz karmester is quasi lebukott, szinten kiskoru ugyben, akkor/azota talan elsimitottak azt az ugyet, mikent Jacko ugye(i)t is, sok penzzel. Ha elne, nem biztos, hogy ma meguszna, sok penzzel sem.


Momus-játék • 54382018-03-16 12:49:46

Arany Janos kulon verset irt betetdal celjabol Erkel es a Doppler-fiverek Erzsebet c. operajahoz, amit a csaszari par magyarorszagi latogatasa alkalmabol komponaltak...sajatos fintora a sorsnak,hogy ugyanabban az evben (1857) amikor A walesi bardokat. A forrast ahol errol olvastam, technikai okokbol sajnos nem tudom belinkelni de ez az Arany-vers letezik.


Erkel Színház • 89762018-03-14 16:01:02

Az amerikai turné jegyeit árusítják majd a maesteszinhaz oldalon jegypénztárakban?


Lukács Gyöngyi drámai szoprán • 29022018-03-14 08:02:42

Operett, mint színpadi műfaj-topik/3537:



" Roppant igényes és színvonalas a zenekar és a kórus munkája, ha szabad mondanom: úgyszólván operai minőség! (karmester: Dinyés Dániel, karigazgató: Drucker Péter-Szabó Mónika)"



(Offenbach: Kékszakáll, Budapesti Operettszínház)


Erkel Színház • 89652018-03-14 07:55:58

Kárpát-Haza Opera Túra--->haza--->Amerikai Opera Túra--->haza--->???


Opernglas, avagy operai távcső... • 199652018-03-13 16:19:45

Elbocsátották James Levine-t a Metropolitanből.


A díjakról általában • 10042018-03-13 16:07:50

Művészeti díjazottak, érdemes és kiváló művészek március 15-e alkalmából, itt.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 605042018-03-13 14:20:56

Úgy látszik, Erkel-bérletárat emelni kell: hajó, hanem.


Erkel Színház • 89492018-03-13 14:13:38

Jegy/bérletár vs rezsicsökkentés: már elsütöttem ld MÁO 60486: "Déjà vu: Erkel Színház-jegyár"csökkentés" = rezsi"csökkentés". Csepp vízben a tenger."..nem mindenkinek tetszett a beírásom, ami mondjuk engem cseppet sem érdekel. Nekem ugyanis a jegyár-emelés nem tetszik. (Nem magam miatt.) Rezsicsökkentés?



 


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39592018-03-11 11:33:21

Mendelssohn: Eliás c. oratóriumát pedig október 26-án lehet meghallgatni.


Momus-játék • 54312018-03-09 12:37:11

...valamint feltűnik a Melba c. tévés minisorozatban is, aminek Nellie Melba a címszereplője. Linda Cropper alakítja, énekhangja Yvonne Kenny ausztrál szoprán.


Erkel Színház • 89352018-03-09 10:42:13

Itt off, de itt jött elő Bruges.



Mindenkinek jó szívvel ajánlom a nem szerencsés magyar fordításban Erőszakik c. Bruges-ben játszódó filmet. Felér egy város-promóval. (Eredeti címe: In Bruges) Írója és rendezője az a Martin McDonagh, akinek több színdarabját Budapesten is bemutatták, nagy sikerrel: legutóbb a Hóhérokat láttam (ld. Társművészetek/1139) és t.k. ő írta a Három óriásplakát Ebbing határában c. most futó film forgatókönyvét, amiért az író-rendezőt Oscar-díjra jelölték. 



PS Bruges érintetlen szépsége, ódon középkori hangulata csaknem 20 év után is -amikor ott jártam- emlékezetes.


Társművészetek • 12322018-03-09 10:04:39

Shakespeare III.Richárdja mindig divatos királydráma volt és maradt. Demokráciákban is, kemény-puhább diktatúrákban, autoriter, illiberális és egyéb jelzőkkel ékesíthető rendszerekben is. Nálunk egyebek közt a Rákosi-rendszerben Major Tamás személye volt a garancia a címszerepben és a Nemzeti igazgatói székében arra, hogy a hatalom ne magát lássa a darabban és akörül; a kádári érában a konszolidáció csúcskorszakában (1969) a Madáchban mutatták be Gábor Miklóssal -ezt az előadást magam is láthattam már- és a hatalomnak szintén nem kellett túlzottan aggódnia esetleges áthallás(ok) miatt. Az új Nemzeti Színház felejthető produkciója (2004) után a rossz hírű király most egyszerre három pesti színpadon is megjelent, hogy tudósítson: "York napsütése rosszkedvünk telét tündöklő nyárrá változtatta át." Néhány éve azonban történt egy történelmi és tudományos jelentőségű esemény: DNS-minta alapján azonosították Gloster hercegének maradványait és uralkodónak kijáró egyházi és világi pompával, több tízezres tömeg kísérete mellett helyezték végső nyugalomra Leicesterben. Ezt is megértük. Közben -inkább már korábban- megkezdődött III.Richárd néminemű újraértékelése és egyes történészek főleg a York-házat követő Tudorok számlájára írják Richárd személyiségének shakespeare-i karaktergyilkosságát. Ezt is megértük. Politikusok, uralkodók, mások is utóbb átértékelhetők: pro és kontra.



Radnóti Színház új produkciója nem értelmezi át az uralkodót és cselekedeteit, inkább ki- sőt túlhangsúlyoz. A hatalom megszerzése a nyomorék herceg életének egyetlen célja, értelme, bármi áron, ezért "úgy dönt, hogy gazember lesz". A hatalom megtartása tán már nem olyan fontos számára. ("Országomat egy lóért!") Ez utóbbi tekintetben azonban, el kell ismerni, Richárd számos államvezető-utódja más nézeteket vall(ott). Andrei Serban rendezése felvonultatja a rendezői színház megannyi elemét. Már a plakátok figyelmeztetnek:  "előadásunk megtekintését stroboszkóp, erős fény- és hanghatások alkalmazása miatt erre érzékeny nézőinknek nem ajánljuk!" Okkal teszik: színek, zajok özöne, színpadi füst és köd, dübörgés, mikrofonba szónokolás és visszhangosítás, szintetizátoros hangeffektek, géppuskaropogások, villódzó neonfények  tobzódnak; a színészek olykor a színpadon kívül rohangálnak, hangsúlyos pillanatokat -gyengébbek kedvéért-  a nézőtéri fények gyakori kigyúlása jelez, elmaradhatatlan a mobiltelefon, a kerekesszék meg sok egyéb ismerős, "divatos" tárgy és nem hiányoznak bizonyos kül- és belhoni politikai aktuál-áthallások sem, #meetoo-tól kezdve mohó hatalomvágyig és korrupcióig, kikacsintó gegekig. Kihagyhatatlan kísértéseknek úgy látszik, egyszerűen nem lehet ellenállni. Mindeme rendezői ötletcunami így együtt, a Radnóti parányi színpadán és légterében megsokszorozódik, eltorzul: még a púpos, vasalt csizmában (műlábbal?) sántikáló, fém-műkezes címszereplőnél is torzabb lesz: "sok". Mindez három és fél órán át, egy szünettel. Vas István klasszikus fordításába -tudtommal- csak mértékkel piszkált bele Závada Péter, tetszettek Nagy Fruzsina jelmezei, Menczel Róbert díszlete megfelelt, bár a vas csigalépcső elég kényelmetlen lehet a rajta fel és le sűrűn futkosó színészeknek.



A színészeknek, akik olykor szinte már nem is beszélnek, hanem szónokolnak, deklamálnak. Meg kell hagyni, ennek van pozitív hozadéka is: az időnkénti szájbarágós beszédmodornak köszönhetően könnyebben követhető a cselekmény. Alföldi Róbert dicséretesen, alázatosan hajtja végre a rendezői utasításokat: vélhetően ő nem így rendezte volna meg önmagát, de kétségtelenül bravúrosan oldja meg a világirodalom egyik legterjedelmesebb szerepét: elragadó az építkezése, kicsit elsietett a bukása, az alakítás összességében, fizikai és mentális értelemben egyaránt maradandó élmény. László Zsolt puszta színpadi jelenléte lenyűgöz, ő aztán igazán 3 az 1-ben: Margit királyné, Edward, a 13 éves walesi herceg és Shakespeare alakjában persze másképpen, de múltkori-itteni Lear-je színvonalán alakít. Jók a többiek, többen több szerepben: Pál Andrást, Gazsó Györgyöt és Schneider Zoltánt emelném ki a férficsapatból. Kováts Adél mint Erzsébet királyné -bizonyára függetlenül igazgatói sarzsijától- extra hangsúlyokat kap a rendezőtől, ő puskázza le Richárdot és -az eredetitől eltérően, ekképpen a dráma végkicsengését áthangolva- a finálé záró monológja is az övé. Sodró Eliza Cordélia után most Lady Annaként és "mellesleg" a kiskamasz yorki herceg szerepében tovább közelít az élvonalhoz, s elégíti ki vele szembeni elvárásaimat. Martin Márta tömbszerűen hangsúlyos anyakirálynét hoz. Kelemen József, Porogi Ádám és Rusznák András felsorolása teszi teljessé a szereplőgárdát.



Shakespeare: III. Richárd - Radnóti Színház, 2018. március 3.


Olvasói levelek • 112332018-03-08 11:25:41

Október óta magam is így cselekszem. Közérzetet javít.


Olvasói levelek • 112312018-03-08 10:59:07

Remélhetőleg Búbánat fórumtárs Olga Peretyatko pesti koncertjével  kapcsolatos, hasznos bejegyzését sem kell törölni ugyanott = Opernglas rovatban/ból. Ti. Olga Peretyatko -leningrádi születésű szovjet-oroszként- is bevándorló, olasz (azaz történetesen nem-bevándorló) karmester férjével, Michele Mariottival a bevándorlóknak valóban erősen kitett Olaszországban, Pesaro környékén élnek...csakúgy mint pl. az ott szintén bevándorló (perui) Juan Diego Flórez és felesége, Julia, aki ugyancsak olaszországi bevándorló, lévén német születésű ausztrál.


Fischer Ádám • 4932018-03-08 09:02:40

Fischer Ádám, amennyire tudom,  -zéta- 2010-es tudósítása óta (is) "zavartan botorkál"...világhírű zenekaroknál -februárban pl. a Berlini Filharmonikusokat vezényelte több koncerten- és a világ legjelentősebb operaházaiban (MET, Scala, München, Semperoper etc.) és vélhetően nem tölti el rettegés akkor sem, amikor ezekben a hetekben, hónapokban is a rendezetlen, félelemben élő, koszos-piszkos, bűnözéssel sújtott Bécsben, a StOP-ban és a Musikvereinben vezényel koncerteket, operaelőadásokat...pl. Ringet a Ringen :-)



 


A Porgy és Bess Magyarországon • 3122018-03-08 08:59:46

A tudósítás szerint akkor "zavartan bebotorkáló Fischer Ádám" amennyire tudom, azóta (is) "zavartan botorkál"...világhírű zenekaroknál -februárban pl. a Berlini Filharmonikusokat vezényelte több koncerten- és a világ legjelentősebb operaházaiban (MET, Scala, München, Semperoper etc.) és vélhetően nem tölti el rettegés akkor sem, amikor ezekben a hetekben, hónapokban is a rendezetlen, félelemben élő, koszos-piszkos, bűnözéssel sújtott Bécsben, a StOP-ban és a Musikvereinben vezényel koncerteket, operaelőadásokat...pl. Ringet a Ringen :-)



(Itt off, de itt tudok "válasz" gombbal reagálni = átteszem FÁ topikjába is.)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39572018-03-08 08:27:50

 A 2018/19-es évadban is világsztárokkal, rangos együttesekkel, a hazai zenei élet kiválóságaival és 14 különböző bérlettel várja látogatóit a Müpa. Részletek itt.




  • 2018. március 7-én, szerdán 10 órától elsőként a Müpa+ hűségprogram Ezüst, Arany és Platina szintet elért tagjai számára biztosítunk 48 órás elővásárlási lehetőséget.

  • Akik még nem hűségprogram-tagok, vagy még nem érték el az Ezüst szintet, azok számára a bérletértékesítés március 9-én, pénteken 10 órától honlapunkon és jegypénztárainkban a szokásos nyitvatartási időben kezdődik el.


Fischer Ádám • 4922018-03-07 18:47:35

Fischer Ádám saját honlapján ez olvasható:



Er war Generalmusikdirektor in Freiburg (1981-1983), Kassel (1987-1992), Mannheim (2000-2005) und kehrte als Künstlerischer Leiter der Budapester Oper (2007-2010) in seine Heimatstadt zurück.


A Porgy és Bess Magyarországon • 3062018-03-07 18:46:18

Fischer Ádám saját honlapján ez olvasható:



Er war Generalmusikdirektor in Freiburg (1981-1983), Kassel (1987-1992), Mannheim (2000-2005) und kehrte als Künstlerischer Leiter der Budapester Oper (2007-2010) in seine Heimatstadt zurück.



 


A Porgy és Bess Magyarországon • 3032018-03-07 17:39:57

A Fischer Ádámról szóló The Guardian-cikk szakasz csaknem azonos a karmester Wikipédia-szócikkében olvasható szöveggel (és tudtommal valós):



"At the end of 2010 Fischer resigned as Music Director of the Hungarian State Opera in protest against the controversial media law introduced in Hungary in 2011". Azaz: 2010 végén Fischer lemondott a Magyar Állami Operaház zeneigazgatóságáról, tiltakozásul a Magyarországon 2011-ben bevezetett vitatott médiatörvény ellen.



Guardian: 'But Ádám Fischer, a prominent Hungarian conductor who resigned as the state opera’s music director in 2010 in protest at the Orbán government’s policies, called the adaptation “a political production”, which had not been made in good faith.' Azaz kb.: 'De Fischer Ádám,  a prominens magyar karmester, aki 2010-ben lemondott az Állami Operaház zeneigazgatói tisztéről, tiltakozásul  az Orbán kormány politikája ellen, az adaptációt "politikai produkciónak" nevezte, amelyet nem jóhiszeműen készítettek el.'

Fordítunk és nem ferdítünk...(a helyesen fordított szövegrészt nem idézem be.)



Ugyanott (wiki) és fenti alatt: "'A lot of the attention has focused on the new law but the problems run far deeper. Even more worrying are changes to the national constitution that are being drafted and the rise of anti-Semitism, homophobia and xenophobia in Hungarian society." Azaz kb.: "Sok figyelem irányult az új törvényre, de a problémák messze mélyebbre vezetnek. Még aggasztóbbak a nemzeti alkotmány tervezett változásai, és az antiszemitizmus, a homofóbia és az idegengyűlölet fokozódása a magyar társadalomban."


Opernglas, avagy operai távcső... • 199482018-03-07 10:00:10

Köszönöm.


Erkel Színház • 89182018-03-07 08:55:50

Információk szerint lassan Bécs is "halott várossá" válik. Bővebben erről az Opernglas-topikban.


Opernglas, avagy operai távcső... • 199452018-03-07 08:34:47

Járt valaki mostanában Bécsben,  a Staatsoperben vagy szűkebb-tágabb környékén? Tudni szeretném, merhetek-e Bécsbe utazni, netán valamelyik operaelőadásra jegyet váltani? Kérdezem ezt azért, mert Magyarország egyik legmagasabb hivatali rangot viselő személyisége a minap közzétett videóüzenetében sötét képet festett az osztrák fővárosról legalábbis annak egy részéről: "város a városban...piszkos utcák...nagyobb a bűnözés...fehér-keresztény osztrákok már elköltöztek onnan...bevándorlók vették át a városrész/ek irányítását...rendezetlenség, kosz-piszok, bűnözés (ismételten említve)...a helyiek félelemben élnek..." stb.  Egy olyan városban, annak -ismét idézem- "egyik régi, nagyhírű kerületében", ahol (netán az I.kerületben, ahol a Staatsoper van?) a fent vázolt viszonyok uralkodnak, nem szeretnék időzni, még akkor sem, ha meglehetősen szeretem Bécset, az operát és a Bécsi Állami Operaházat.  Nincs operai -sem másféle- távcsövem, nem látok el Bécsig, az Operaházig. Előre is köszönök minden tájékoztatást.



PS Hivatalos és objektív statisztikák, kimutatások szerint Bécs sok éve a "világ legélhetőbb városai" lista valamelyik dobogós helyén van, legutóbb fél éve adtak ki ilyen értékelést, bővebben erről pl. itt:



https://www.penzcentrum.hu/utazas/top-10-ezek-most-a-vilag-legelhetobb-varosai.1058597.html


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604922018-03-04 13:46:37

nolite timere bonum est si omnes consentiunt ego non contradico



 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604882018-03-04 10:35:53

Nyitó előadás: Simon Boccanegra, Domingóval.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604862018-03-04 09:58:30

Déjà vu: Erkel Színház-jegyár"csökkentés" = rezsi"csökkentés". Csepp vízben a tenger.


Erkel Színház • 88922018-03-03 17:44:09

Nem próbáltam ki, úgy tudom, a vételár akkor feleződik, amikor a vevő a fizetési szakaszba ér.


Pantheon • 21832018-03-03 14:47:00

Virgilijus Kęstutis Noreika (1935-2018). Többször énekelt Bp.-en is.


Erkel Színház • 88892018-03-03 14:42:23

Ramón Vargas dalestjére (március 19.) jegyek 50% kedvezménnyel vásárolhatók itt:


Jonas Kaufmann • 21912018-03-02 10:47:32

Kedves Klára, ha jól emlékszem, szárd népviselet. Véletlenül választottam ezt a képet, részben kis(ebb) mérete miatt, részben mert egy hölgy (bár nem D.Damrau) és egy úr (bár nem J.Kaufmann) látható rajta :-) Üdv. ED


Operett, mint színpadi műfaj • 35442018-03-01 21:45:06

A Budapesti Operettszínház közleménye, mi lett a belső vizsgálat eredménye a korábban felfüggesztett rendező, Kerényi Miklós Gábor ügyében, itt.


Momus-játék • 54262018-02-28 16:46:57

Én beküldtem az Einsteineket, de feltűnt, hogy -akár testvérek akár nem- a kérdéssel ellentétben a természettudós (lenne) az idősebb = a bátyó és a zenetudós a fiatalabb = az öcskös nem pedig fordítva.



Egyébként kuzinok voltak, higgyünk az ENCYCLOPÆDIA BRITANNICA-nak..bár másik forrás szerint nem közeli szinten.


Jonas Kaufmann • 21872018-02-27 15:04:40

1) Olasz daloskönyvhöz "krigli sör" nem passzol. 1-1 pohár (olasz) vörösbor esetleg habzóbor a kézben: passzol. (Ráadás szám: "Libiamo".)



2) Olasz daloskönyvhöz "stüszi vadász"-kosztüm: nem passzol.  Valamilyen olasz népviselet inkább.




Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39522018-02-27 09:39:48

Helyesbítés: Hugo Wolf a mai Szlovénia területén található Windischgrätzben született osztrák zeneszerző volt, anyai ágon Herbert von Karajanhoz kapcsolódott, aki pedig görög és aromán (szintén balkáni) felmenőkkel is rendelkezett.


Operett, mint színpadi műfaj • 35372018-02-26 16:38:33

Zavarban vagyok. Offenbach Kékszakállját láttam szombat délután, éppen két héttel a MüPa-beli Bartók-Kékszakállú után. Nem ettől vagyok zavarban, hanem az Operettszínház produkciójától. Offenbach zenéje szép és szórakoztató, de sokkal egysíkúbb mint teszem azt -hogy a közelben maradjak- nagy kedvencem, a Hoffmann meséi. Néhány számot, prózai részt is nyugodtan kihúzhattak volna. A második rész túl hosszú, de már az első részben eltévedtem a "ki kicsoda", mi-miért-merre-meddig zavaros útvesztőjében.  A cselekmény Kékszakáll megjelenésétől vált számomra úgy-ahogy követhetővé, de részleteiben ma sem tudnám elmesélni, miről szól a darab..Biztosan bennem van a hiba. Offenbach illetve operettjei ismeretesen aktuál-politizáltak (ennyit a "zenében ne politizáljunk!"-elvet vallók igazságáról), következésképpen a szövegek mára elavultak, átigazításuk elengedhetetlen. A szemet gyönyörködtető egyetlen, art-deco díszlet (tervező: Balázs Juli) és a ruhák (tervező: Pattantyús Dóra) alapján talán a múlt század 30-as éveibe helyezhették a cselekményt, de az is lehet, hogy a mába. A rendező (Székely Kriszta) nem meglepő: vastagon beépítette mának szóló mondanivalóját, üzeneteit a sorok közé. Bányai Tamás világításterve most is élményszerű. Roppant igényes és színvonalas a zenekar és a kórus munkája, ha szabad mondanom: úgyszólván operai minőség! (karmester: Dinyés Dániel, karigazgató: Drucker Péter-Szabó Mónika) A táncokat (koreográfus: Kulcsár Noémi) kicsit keveselltem, lehet, hogy telhetetlen vagyok. Az énekesek-színészek vegyesen teljesítettek. Raoulja után nagyon vártam Boncsér Gergelyt, még az előadás napján (!) is az ő nevét olvastam az interneten, a helyszíni kiíráskor derült ki a csere: azóta már tudom, hogy Boncsér A rajnai sellők Erkel-premierje miatt nem is énekelhette aznap a szerepet. Ez bizony átverés! Varga Donátot, akinek neve egyáltalán nem szerepel/t a kettős szereposztásban, láttam már a Kamra Cosi-produkciójának egyik próba-előadásán: úgy hiszem, az illetékesek nem gondolták teljesen át (cím)szerepeltetését, amit a fentiek ismeretében immár beugrásnak sem lehet nevezni. Kékszakáll ugyanis egy roppant összetett, abszolúte élvonalbeli szólóénekesi-színészi kvalitásokat igénylő figura. Erről ennyit. Bordás Barbara megerősítette korábbi benyomásaimat: szinte (?) operai minőségű hang, remek színpadi mozgás, telivér egyéniség. Jeles! A két játékmester közül Peller Károly tetszett jobban, Langer Soma szerepe valahogy körvonalazatlanabb vagy ismét csak én vesztettem el a fonalat. Bojtos Luca jó a seconda donna zűrös szerepében, különös volt Dolhai Attilát pizzafutárból fejkendős keleti herceggé változó "secondo amorosoként" látni, mert amiben fellép, ott többnyire ő "A" bonviván. Szacsvay László pályafutását évtizedek óta tisztelettel követem, örülök a Nemzet Színésze- tagságának. Ebben a szerepben nem ragaszkodtam volna hozzá, különösen akkor, amikor énekelnie kellett (volna). Kállai Bori királynői megjelenése, vonzó személyisége szintén addig hódító, ameddig nem kell énekelnie. Erről meg ennyit. A közönség az Operettszínházban elmaradhatatlan és örök vasfüggönyös-meghajlásokig sokat vastapsol(t).



Offenbach: Kékszakáll - Budapesti Operettszínház, 2018. február 24. 15,00 óra.


Jonas Kaufmann • 21782018-02-25 14:20:54







Ld. privát üzenetek.



Jonas Kaufmann • 21772018-02-25 14:00:17

Ld. privát üzenetek.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39482018-02-25 13:21:30

Még annyi -részben off-, hogy a dalestek divatja -mély sajnálatomra és nálunk legalábbis- eléggé kiment a divatból éspedig elég régen. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy főleg a 70-es, kisebb mértékben a 80-as években még sok nagy énekes dalestjén lehettem ott a Zeneakadémián vagy az Erkelben, olykor MTA várbéli dísztermében. Manapság a dalestek helyét a számomra kevésbé vonzó áriaestek vették át. Mindennek fényében talán még feltűnőbb egy (idézőjelesen!) "szimpla" dalest körüli ekkora felhajtás. Tout Budapest egy Wolf-dalesten...igen, Kaufmannért.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39472018-02-25 12:57:40

Kedves -z-, én is ott álltam az Erkel Színház előtt...közvetlenül  a koncert előtt (!) lehetett jegyet venni. Végül nem vettem, mert akkori (ifjú egyetemista) anyagi lehetőségeimhez képest túl drágának ítéltem a vételárat. Ma már persze sajnálom, mert éhen azért nem haltam volna, ha jegyet váltok a koncertre.



Nagyot talán nem tévedtem tegnapi első mondatommal: miként csütörtökön a közönségroham Kaufmannak szólt, úgy 1973-ban sem Wolfnak, hanem Richternek -mint mindig, minden koncertjén- és nem mellesleg Dieternek azaz Dietrich Fischer-Dieskaunak és persze kettejük zenetörténeti horderejű társulásának.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39452018-02-24 13:38:44

Budapest soha nem várt még ennyire Hugo Wolf-dalestet, pontosabban jeles előadóit, Diana Damraut, Helmut Deutschot és -kiváltképpen- Jonas Kaufmannt. Így, csakis így válhat a nálunk (?) talán nem méltatlanul szinte ismeretlen német kismester egyszeriben közkívánat s vágy titokzatos és/de nehezen megszerezhető tárgyává. A két részben előadott dalcsokor talán a félig-meddig elfeledett Wolf-életművön belül sem tartozik az első vonalba, Mörike-dalai és Spanyol daloskönyve például mintha ismertebb lenne. A dalocskák nem csekély hányada unalmas és felejtős, néhány figyelemreméltó(bb) szerzemény pedig szinte elvész az olykor alkalmi sanzonszerű szösszenetek tengerében. Ügyes szerkesztéssel próbáltak valamiféle dramaturgiai összefüggést találni némely darabok közt, de különösebben ez sem osztott-szorzott. Az a boldogító érzés azonban, hogy a belépőhöz jutott szerencsés hallgató egy légtérben lehet Jonas Kaufmannal, megtette a maga hatását: maga a szerző is elcsodálkozhatott volna rajta, micsoda szűnni nem akaró ünneplés fogadja Olasz daloskönyvét azazhogy -észnél legyünk- Jonas Kaufmannt. A máris tiltakozni akarók gondolkodjanak el: vajon eladható lenne, lett volna-e akárcsak egyetlen cserével ez az este, hogy messzebb ne menjek, például a Damrau-Testé házaspárral? Akkor ténylegesen kinek is szólt a szűnni nem akaró ováció? Na ugye. A két énekes szakított a daléneklés régi hagyományával, ami talán már más dalesteken is a múlté, nevezetesen, hogy dalokat az énekes a zongora mellett szinte feszes vigyázzban állva, rezzenéstelen arccal, gesztusok, testbeszéd nélkül ad elő...a hangjával és csakis a hangjával, annak kifejező erejével. Ellenkezőleg: művészeink itt illegtek-billegtek, mórikáltak, igen: mórikáltak mint egy vidéki színkörben előadott 19. századi népszínműben a díva és a bonviván vagy ahogy Colombina és Arlecchino pajzánkodnak egy -stílszerűen- olasz vándortársulat falusi előadásán. (Vö. Bajazzók 2. felv.) És mi tapsoltunk, tapsoltunk önfeledten, boldogan.(Én is!) Ott voltunk, ott lehettünk, szerencsések voltunk. Damrau drámai koloratúrszopránja meggyőzően, átütően helytállt a többnyire közép- és mélyebb szopránfekvésben előadott számokban, jelezve: pályája akkor is az élvonalban folytatódhat, amikor hangja és életkora már "kinövi" múlt- s jelenbéli szerepkörét. Véletlen-e vagy sem, de Jonas Kaufmann dalait úgy állították össze, hogy hangi "komfortzónájából " szinte sosem kellett kockázatot vállalva kilépnie: dinamikában majdnem mindig maximum mezzoforte, a piano tartományban gyakran szinte nem is énekelt, inkább énekbeszélt, viszont sármosan duzzogott, örült, udvarolt, szégyenkezett,  deresedő halántéka mellé (alá) csinos pocakot is társított és partnerével együtt kedves grimaszokat vágtak. Profi módon jól érezték magukat és jó közérzetüket csak fokozta a közönség tapsvihara. Paródia volt ez a javából, nem az ő "kiparodizálásuk", sokkal inkább ők kacsintottak ki a produkcióból: "itt és most mi ilyenek vagyunk, ezt csináljuk...ugye tetszünk?" Tetszettek.Talán a "Sterb' ich, so hüllt in Blumen" volt az előadás csúcspontja és ott valóban megállt az idő s a levegő és eltűnt az idézőjel is. Az nem paródia volt, dráma az elmúlásról, ami mindannyiunkra vár. Helmut Deutsch "csak" tette a dolgát: zongorázott, magas színvonalon, készséggel, remek partnerként alkalmazkodva a sztárshowhoz. Kevésbé mutatkozott alkalmazkodó partnernek a közönség makacs köhögő kórusa, amely jó darabig és könyörtelenül szintén "tette a dolgát": köhögött, (rosszul) időzítve, tapintatlanul. Néha talán unalmában?



 



Hugo Wolf: Olasz daloskönyv - MüPa, 2018. február 22.


Pantheon • 21792018-02-22 16:06:47

Tahi Tóth László (1944-2018)


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Taniguchi Yuki (zongora)
Sipos Péter (hegedű), Filip-Orbán Lilla (brácsa), Jorge Sanz Ramos (cselló)
"Taniguchi Yuki zongora diplomakoncertje"
HÄNDEL: g-moll chaconne, HWV 486
MOZART: 18. (D-dúr) szonáta, K.576
PROKOFJEV: 7. (B-dúr) szonáta, Op.83
CSAJKOVSZKIJ: Dumka, Op.59
BRAHMS: g-moll zongoranégyes, Op.25

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Márványos: Kiss Tamás (tárogató, basszprímtambura), Zabán László (
ének, basszprímtambura, klarinét), Suki Antal (klarinét), Nagy Vivien (tamburabrácsa, ének), Simó Alpár (tamburabrácsa), Makó József (cimbalom), Guttyán Gyula (tamburabőgő), Nagy Ildikó (prímtambura)
"Hangulatkoncert"
A magyar hangok szárnyin

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Gulyás Márta tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Hosomi Riko (zongora)
Nagao Haruka (hegedű), Dráfi Kálmán (brácsa), Shirai Aya (cselló), Fervágner Csaba (nagybőgő)
Failoni Kamarazenekar
Vezényel: Dénes István
"Hosomi Riko zongora diplomakoncertje"
PROKOFJEV: Tíz darab zongorára a Rómeó és Júlia című balettból, Op.75 – 4. Júlia, az ifjú lány; 8. Mercutio; 6. Montague-k és Capulet-ek
SCHUBERT: A-dúr („A pisztráng”) zongoraötös, D.667
SCHUMANN: a-moll zongoraverseny, Op.54

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Rados Ferenc (zongora)
Anima Musicae Kamarazenekar
Művészeti vezető: G. Horváth László
MOZART: F-dúr szimfónia, KV 43
MOZART: F-dúr zongoraverseny, KV 459
SCHUBERT: C-dúr vonósötös – zenekari változat

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Zuglói Filharmónia (művészeti vezető: Záborszky Kálmán)
Hegedűn játszik és vezényel: Baráti Kristóf
MENDELSSOHN: 114. zsoltár, Op.51
MENDELSSOHN: e-moll hegedűverseny, Op.64
BRAHMS: 4. (e-moll) szimfónia, Op.98

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Piotr Anderszewski (zongora)
Skót Kamarazenekar
Koncertmester: Stephanie Gonley
MMOZART: G-dúr zongoraverseny, K. 453
POULENC: Sinfonietta
MOZART: c-moll zongoraverseny, K. 491
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde (ének), Káip Róbert (harsona)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács László
MALEK MIKLÓS: Harsonaverseny
WAGNER: A nürnbergi mesterdalnokok - Nyitány
R. STRAUSS: Négy utolsó ének
R. STRAUSS: Till Eulenspiegel vidám csínyjei, Op.28
A mai nap
született:
1813 • Richard Wagner, zeneszerző († 1883)
elhunyt:
1949 • Hans Pfitzner, zeneszerző (sz. 1869)
1992 • Ránki György, zeneszerző (sz. 1907)