vissza a cimoldalra
2019-11-19
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Pantheon (2446)
Társművészetek (1440)
Kiss B. Atilla (202)
Operett, mint színpadi műfaj (4148)
Kimernya? (3294)
High Fidelity - beállt a jégkorszak? (546)
Élő közvetítések (8245)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (78)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1805)
Franz Schmidt (3456)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3507)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4458)
Legyen a zene mindenkie! - avagy mit tehetnenk a mai magyar enekoktatasert (62)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2356)
Erkel Színház (10373)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4609)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Csákovics
Leírás:
Honlap:
   


Csákovics (115 hozzászólás)
 
Pantheon • 23552019-06-19 17:50:29

Horváth Ádám (1930 – 2019)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68452019-06-03 19:08:35

Ami jó, minek bántani... De ez a színlap így félreveztő.

Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68422019-06-03 18:45:21

Arra, hogy a linkelt YouTube videón a Blum-féle szöveget énekli a kórus, igaz egyedül a fordító nincs feltüntetve a színlapon. Ez Debrecenben már csak így szokás...



A miskolci előadás hirdetésén pedig ez olvasható:



Vígopera három felvonásban, magyar nyelven



Libretto: Karel Sabina



Fordítás: Jánszky Lengyel Jenő



 


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 68402019-06-03 18:23:52

A miskolci előadásra új magyar szöveget tanultak a debreceniek?! A YouTube-on még a Blum Tamásét éneklik.


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67712019-05-31 23:19:04

Az eredeti ok a sokévszázados tradíció, ami csak a XX. század első felében kezdett kihalni, az tudniillik, hogy mindig mindenkinek a nevét honi nyelvere fordították. Nem is nagyon merült fel más megoldás. És ez nem csak a színpadi, irodalmi alakokra volt érvényes, hanem szinte minden személynévre. Ha megnézzük a Pallas Nagy Lexikona-sorozatban a nagy zeneszerzők, írók neveit: Goethe Farkas János, Schiller Frigyes, Bellini Vince, Donizetti Kajetán, Verdi József és neje, Strepponi Józsa... Ma már megmosolyogtatóan hat. De azért többünkben él még Verne Gyula vagy May Károly neve gyerekkorunkból, akikről csalódottan tudhattuk meg, hogy nem magyar írók. Ma már őket sem "így hívják". Napjainkban már csak a királyi családok trónközeli tagjainak nevét szokás magyarítani.



A Don Carlos csak annyira franciás, amennyire németes vagy spanyolos, az ő nevét egyedül az olasz nyelvben változtatták meg. A magyar fordítói tradíció szerint (a legutóbbi időkig) az olasz darabok esetében a neveket vagy lefordították magyarra (ha az olaszban is fordításban szerepeltek) vagy visszaállították annak az országnak a nyelvére, amelyikben a darab játszódik. A legkülönösebb, és véleményem szerint indokolatlan megoldás az, ami újabban divatozik: az olasz nevek meghagyása. Nem furcsa pl.: Párizsban egy csapat francia bohém, Musetta, Rodolfo, Marcello néven? Hacsak nem egy olasz kolónia tagjai?



ED kérdésére visszatérve, ha az opera címére gondol, úgy lett a Mozart Don Juan-ja Mozart Don Giovannijává nálunk, hogy, az új hullámnak megfelelően, 1982-től Ljubimov rendezésében már olaszul ment a darab, így a neve is visszaolaszosodott. És ezzel együtt lett a zenés színpadi drámából egy színpadon előadott zenemű. :)



Elgondolkodtató érdekességként jutott eszembe : kinek mi a véleménye pl.: Massenet Wertherjében az Osszián-dal francia szövegéről, ami ugye Goethe német Osszián-fordításából került át az operába, Goethe pedig a sosem létezett kelta költő nyomán alkotta meg? Szabad benne franciául gyönyörködni? Vagy aki ezt tenné, úgy járhat mint IVA, aki képes hamisítványokban örömét lelni? :D


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67612019-05-31 16:45:06

Ha jágói indulattal csavargatják, semmiképpen nem...


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 67592019-05-31 15:47:55

Kedves takatsa, nem túl ízléses beírása kapcsán érdemes elgondolkodnia azon a tényen, hogy a Don Giovanni név/cím a spanyol don Juan olasz fordítása. Vagyis, ha úgy vesszük, éppen hogy olaszul énekelnek "János urat", ami magyarul sosem történt meg. Sőt, érthető és logikus módon visszafordították spanyolra a korábbi változatokban. János bácsi pedig a csatába ment...


Erkel Színház • 97442019-03-02 19:47:09

 A mostani Gioconda-sorozat és az Operaház leendő előadásainak kapcsán talán nem érdektelen a Művészeti Igazgató operajátszásról vallott nézeteit ismerni:



Almási-Tóth András OPERA: Zene / Ember / Színház TÉZISEK



ALMÁSI-TÓTH ANDRÁS OPERA: ZENE/EMBER/SZÍNHÁZ Az operajátszás színészi alapproblémái


Pantheon • 22472018-08-18 14:03:55

Fenyves Márk (1973 – 2018) táncos-korreográfus, mozdulatművész


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 610192018-08-15 15:49:34

Lombardok, Jeruzsálem, Aroldo...?


Pantheon • 22362018-06-22 00:13:30

Huszár László, színművész (1938 – 2018)



 


Pantheon • 21002017-10-09 17:17:51

Nepp József


Pantheon • 20832017-09-26 16:12:11
Tarján Tamás író, irodalomtörténész, kritikus, tanár
1949 – 2017
Giuseppe Verdi • 13712017-01-15 12:06:29
Biztosan húztak e recitativókból...
Giuseppe Verdi • 13682017-01-15 11:31:36
És ha valaki képes végignézni az új szinkronnal (én képtelen voltam), gondoljon kegyelettel a régire! :'-(
Momus-játék • 50942016-12-10 11:44:53
Érdekes.Én több forrásban is azt találtam, hogy az 1837. augusztus 29-i bemutatón Bántó Sámuel fordításában hangzott el a Sevillai. Ezen fordítás első bemutatását 1835. áprilisára keltezik, tehát nem lehet azonos az 1827.-től játszott Szevillai borbély szövegével, ami talán Szerdahelyi munkája volt; biztosan kinyomozható kis utánajárással. Ebben az esetben milyen furcsa lehetett Szerdahelyinek nem a saját, néhány évvel korábbi szövegét énekelni! Vagy úgy tett, ahogyan sok énekes az új szövegbetanulások alkalmával, maradt a réginél, énekelje az újat, aki akarja...?
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8832016-11-28 17:32:48
Megdöbbentő, hova jutott a Bartók Rádió. Igaz, ritkán hallgatom, de ha mégis, folyton-folyvást tárgyi tévedéseket hallok, a műsorközlések, az ismertetések tele pontatlanságokkal. Elolvasom ezt a színlapot: "Szövegét - Friedrich Schiller drámája nyomán - Francesco Maria Piave írta". Ki, Piave?! Ez valami újabb kutatás eredménye? Hogy Lányi Viktor, a fordító neve nincs feltüntetve, az már törvényszerű...
Pantheon • 17412016-07-10 22:29:36
Pethő Zsolt, Balázs Béla–díjas zeneszerző. Gusztáv, Mirr-Murr, Vizipók, Frakk...
Gioacchino Rossini • 9512016-01-06 09:31:53
Így igaz. Minden célom mások munkáinak a magamé alá gyűrése, az alkotók nevének eltitkolása, ahogyan ebben az esetben is tettem, hiszen a szöveg csak úgy nyitható meg, ha a "Jánszky Lengyel Jenő fordítása" sorra klikkel az érdeklődő... :-D
Pantheon • 16312016-01-05 19:54:35
Vándor Kálmán (Békásmegyer, 1922. november 5. – Budapest, 2016. január 5.) magyar sportújságíró, dalszövegíró.
Gioacchino Rossini • 9482016-01-02 11:20:56
Kedves Héterő, köszönöm az aggódást. Sosem voltam egy korszerű pali, engedelmével most is megmaradok a magam anakronisztikusságában: ami éneklésre szánt szöveg, az "mű"-ként, ami túlnyomórészt "Wort zu Wort" fordításként készült, az "nyers"-ként szerepel az oldalon továbbra is. A Duna fordítóiroda műfordításait ugyan nincs szerencsém ismerni, de a náluk feltüntetett leírások sem mondanak ellent az én szóhasználatomnak. Hogy aztán a nyers alapján készült műfordítást végül lehet-e "művészi értékű fordítás"-nak tartani, vagy csak "hasalásnak" és "nyáladzásnak", az már egyéni megítélés kérdése...
Gioacchino Rossini • 9462015-12-28 00:47:27
Kedves Héterő, nem hiszem, hogy ennek a kérdésnek a Rossiniről elnevezett topikban volna a helye, ezt akár a blogon is megkérdezhette volna, bár ott bizonyára kevesebben olvasnák. Valóban, a nem éneklésre szánt fordításokat szoktam "nyers" megjelöléssel illetni, s mivel a szöveg túlnyomó részét ilyennek ítéltem, ezt írtam mögé. A szép fordítás készítőjének nevét nem titkolom így sem. Ha van jobb ötlete, szívesen átírom. Mi lenne a megfelelő, szerencsésebb titulus?
Gioacchino Rossini • 9432015-12-27 00:02:18
Kedves Búbánat, ez AZ OLASZ NŐ ALGÍRBAN! ;-)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8392015-10-27 13:04:16
Kedves Búbánat, egy kis elírás történt. Helyesen:

Fordította: Fischer Sándor
Zenei rendező: Ruitner Sándor

Valószínűleg a dátumban is van tévedés, a Bartók Rádió rendre hibás adatokat közöl? A Don Pasqualét húsz évvel ezelőtt még 1959-re datálták.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538992015-10-20 20:16:20
Legalább egyszer kiderült, hogy én sem mindig írok csak és kizárólag minősíthetetlen ostobaságokat... ;-) Amúgy az elnézéskérés nem engem illet, hanem a minden tiszteletre méltó tiramisut, hiszen a harag villáma "hivatalosan" őt sújtotta. Részemről spongya!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538932015-10-20 18:24:29
Én köszönöm tiramisu kedvességét. Talán nem is azért köszönte meg a linket, mert bele sem olvasott, hanem azért, mert ő nem a második kötetben nézte meg a 317. oldalt, hanem az elsőben, ahol ez áll:
"Un Capitano Moro piglia per mogliera una cittadina Venetiana...".
A félreértést az okozhatta, hogy a linkelt PDF-ben a mű mindkét kötete szerepel.
A történet helye:
Prima parte, Deca terza, Novella VII.

A történet eleje röviden: Egy harcokban jeleskedő mór, szülei akarata ellenére nőül vesz egy bájteli velencei leányt, bizonyos Disdemonát. A mórt a város Tanácsa Ciprusra küldi, ahová neje is követi. Disdemonába szerelmes egy alávaló zászlós, aki a visszautasítások után gonoszul féltékenységet ébreszt a mór szívében, elhitetve vele, hogy neje a cédaság bűnébe esett egy ifjú kapitánnyal.

Ha ez a történet nem szolgálhatott alapul az Othellóhoz – akár "at first hand", akár másod- vagy harmadkézből – akkor Shakespeare látnok volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538902015-10-20 15:15:09
(Zárójeles adalék arról, hogyan került Jago Credója az opera szövegkönyvébe. Részlet Boito és Verdi levelezéséből:

[i]Milánó, 1884. április 26. után

Kedves Mester!

Bár az Ön levele bölcs és jóságos, ki tudja miért, maradt bennem egy kis nyugtalanság, és nem is leltem békét, amíg újra el nem kezdtem Önnek dolgozni. Eszembe jutott, hogy nem volt megelégedve Jago egy jelenetével a II. felvonásban, amelyet dupla ötszótagos verselésben írtam, és szeretett volna töredezettebb, kevésbé lírai formát. Én javasoltam Önnek egyfajta elvetemült Credót, és igyekeztem azt nagyon tagolt és nem szimmetrikus versformában megírni. Hiányzik az összekötőkapocs e részlet és a megelőző recitativo között, de nincs előttem a kézirat, ezért nem tudtam megcsinálni, viszont ez a hiány mindössze két, vagy legfeljebb három soros. Ha ez a kísérletem rosszul sikerült, tudja be azt a sietségnek és az izgalomnak, és majd kijavítom, ha úgy kívánja. Addig is, ha nem tartja teljesen elhibázottnak, arra kérem, tegye be ezt a részletet az Otello többi lapja közé. A saját személyes örömömre és megelégedésemre csináltam, mert szükségét éreztem annak, hogy megcsináljam, bárhogy is kívánja értelmezni ezt a szükségszerűséget: gyerekességnek, szentimentalizmusnak vagy babonaságnak – nem számít. Csak arra kérem, hogy még egy köszönömöt se válaszoljon (mert ez a lap nem érdemli meg), különben megint elkezdek nyugtalankodni.
Íme tehát: idemásolom Jago Credóját.

Hiszek egy kegyetlen istenben, ki képére
teremtett, s kit haragomban nevezek meg.
Egy hitvány sejtből vagy atomból
hitványnak születtem én,
mert ember vagyok,
s érzem az eredendő sarat magamban.
Igen! ez az én hitem!
Állhatatos szívvel hiszem, ahogyan az
özvegyasszony hisz a templomban,
hogy a gonoszt, mit elgondolok, s mely belőlem árad,
a sors rendeléseképp betöltöm.
Hiszem, hogy az igaz csak egy csalárd csepűrágó,
hazug az arca és a szíve,
minden hazugság benne,
a könnyek, a csók, a tekintet,
az áldozat és a tisztesség.
És hiszem, hogy az ember a galád sors játékszere,
magzatkorától, a bölcsőn keresztül a sírbolt férgeiig.
És mind a sok gúny után jön a Halál!
S aztán? A Halál a Semmi,
és vén csaló az Ég.

Látja, mennyi gazságot adtam a szájába?
Szeretetteljes üdvözletem Önnek és Giuseppina asszonynak

az Ön
A. Boitójától[/i]
(Mesterházi Máté fordítása.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538832015-10-20 11:53:11
Angolul ITTolvasható.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 538822015-10-20 11:50:45
Otello/Othello nem csak Verdinél és Boitonál, nem csak Shakespeare-nél, de már Giraldi Cinthionál is mór volt, ami mindenképpen a férfi bőrének színére utal. ENNEK a könyvnek hetedik fejezete (317. oldal) tartalmazza az alapnovellát.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 8122015-10-13 15:05:52
Érdemes is vitatnod. A felvétel pontos dátuma: 1953. november 9-11., legalábbis a belőle megjelent LP-n ezt közölték.
Pantheon • 15992015-10-09 11:18:55
Nemeskürty István (1925 – 2015)
Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla- és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.
Kolonits Klára • 4372015-09-24 18:45:58
Igen.
Pantheon • 15792015-09-18 19:53:57
Kun Vilmos, 1926. március 15. – 2015. szeptember 16.
Jacques Offenbach • 4472015-08-03 10:11:31
Az értekezés erről a darabról szól. Italománia címmel készült belőle tv-változat.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530712015-07-18 18:47:51
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530702015-07-18 18:47:44
Úgy érzem, ide kívánkozik Huszár Klára 1970-ben megjelent Operarendezés c. könyvéből néhány Nádasdy Bohéméletével kapcsolatos gondolat. A könyvben természetesen sokkal bővebben olvashatni Nádasdyról is, a Bohéméletről is.

„Közel húsz év alatt, mint tanáromtól és mint főrendezőmtől, elméletben és gyakorlatban a Bohéméleten keresztül volt alkalmam végigkísérni azt a folyamatot, ahogyan Nádasdy dinamikusan változó szemlélete, mint állandóan megújuló és megújító forrás, a művet a haladó idő folyamába vitte.
Először 1952-ben a Színművészeti Főiskola óráin elemezte a Bohéméletet. legfrappánsabban az hatott rám, ahogyan bebizonyította, hogy Puccini, jóval a film feltalálása előtt – megérezvén a kor elkövetkező új tömegművészetének sajátosságait – filmszerűen építkezett, plan-ban látott.
(…)
1957-ben egy olyan felújításon asszisztáltam Nádasdy mellett a Bohémekben, amikor Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert álltak be a főszerepekbe (Ferencsik zenei vezetése mellett). Nádasdy ekkor deheroizálta a művet, de ugyanakkor mítizálta is. Puccini – magyarázta Nádasdy – lerángatta az isteneket a földre, hősei a polgári morált tudomásul nem vevő bohémek, ma hippiknek neveznők őket. Az antiheroikus ifjúságot abszolutizálja. (…) Ilyen analízisek után és közben a lírát – abszurd drámának játsszatta. A konvenciók gúnyolása volt a „blődli” főcélja, de a játékkedv féktelensége tette vidámmá, sőt szeretetreméltóvá. (…) Így mutatta fel a szereplőknek és a közönségnek a Puccini-művet akkor. Most is foglalkozik vele: él, változik benne a mű. A közelmúltban éppolyan lobogóan beszélt róla, mintha éppen most akarná újra színpadra állítani. „’Protestsong’ jellege van – mondta – egy társadalom ellen, amelynek nem vállalja a kötöttségeit. Brutális, pátoszmentes, ’plain-air’ színű zene.” Megint rábukkant a legmaibb vonásaira. (…)
Az 1890-es években Olaszországban a társadalom fejlődésének fokozataiban ott tartottak, mint 1830-ban Franciaországban, ahol és amikor a Bohémek játszódnak. Tehát a szüzsé történelmisége nem érzékelhető. Ahol íródott, teljesen időszerű.”
Erkel Színház • 56012015-04-29 12:03:54
Kedves virius, A budapesti Operahzáz 100 éve című könyv szerint: "HOFFMANN MESÉI (...) F.: Várady Antal, Fáy J. Béla és Radó Antal. Átd.: Innocent Vincze Ernő. (...) R.: Rékai András (...) 1946. III. 8. (Új bet.)". Hogy az 1957-es újabb rendezés szövege mennyit változott, miért maradt le a korábbi fordítók neve, ma már szinte kinyomozhatatlan.
Erkel Színház • 55922015-04-28 10:42:45
Nem megy ez nekem! :-D
Látom, közben Búbánat is feltette a hivatkozást. A másik link:

http://opera-csakovics.blogspot.hu/2015/04/offenbach-barbier-hoffmann-mesei-ford.html

Ez az első változat, amire Innocent-Vincze hivatkozik.
Erkel Színház • 55912015-04-28 10:40:05
Elnézést! Az előbb valahogyan elkallódott a válaszom közepe!:

A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55902015-04-28 10:36:33
A feltett kérdéssel teljesen egyetértek, a választ én megadni nem tudom.

Az általam idézett szöveg a Zeneműkiadó "operaszövegkönyvek" sorozatának 24. füzetéből származik(Hoffmann meséi).
Innocent-Vincze Ernő fordítását megtalálhatni IDE. Kezdődhet az összehasonlítás!
A szegediek előadásában én kevés helyen ismertem az Innocent-Vincze-féle szövegre (azon belül mi volt még korábbi, ki tudja?), javarészt Szinetár Miklósét véltem hallani - az eddig nem ismert részekről pedig Pál Tamás írt.
Erkel Színház • 55842015-04-27 10:35:27
Kedves IVA! Ide vág ez az idézet:
„A fordító – az operafordításoknál kialakult szokás szerint – az operaházi gyakorlatba s a köztudatba átment egyes kis részleteket, népszerű sorokat megtartotta a régebbi fordításokból és amikor erre figyelmezteti az olvasót, egyben köszönetet mond elődeinek, elsősorban Dr. Radó Antalnak, a hajdani kiváló műfordítónak.”
Innocent-Vincze Ernő, 1959

Az "elődök" közül pedig bizonyára Váradi Antalra és Fáy J. Bélára gondolt.
Pantheon • 14332015-02-26 19:09:13
Hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt PÓKA ESZTER operaénekes.
Gyönyörűen induló, félbe tört pályát tudhatott maga mögött. A Magyar Rádió énekversenyét kétszer is megnyerte, az operaszínpadon számos nagy szerepben ünnepelte a közönség. Csodálatos hangját, énekkultúráját sajnos csak kevés felvétel őrzi. Az opera imádatát élete végéig őrizte; mindig tervezte a visszatérést, ami már nem adatott meg neki... Nyugodj békében, Eszter!
Pantheon • 13992015-01-12 15:09:07
Oberfrank Géza!!!
Erkel Ferenc • 8842014-12-08 19:16:33
Kedves musicus2, ugyan nem tartozik szorosan a fórum témájához, de szeretném jelezni: A tenor valamennyi előadása az Erkel Színházban zajlott idén ősszel.
Gaetano Donizetti • 8292014-11-30 21:05:52
Te rutinosabb vagy a linkelésben... Köszönöm. Természetesen csak magyarországi bemutató, nem ős... :-)
Gaetano Donizetti • 8262014-11-30 18:39:34
Donizetti-ősbemutató a Szegedi Kisszínházban: Il giovedi grasso/Farsangi kalamajka
A díjakról általában • 8602014-11-28 13:47:19
Tegnap este a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Moholy-Nagy Díjat adtak át Kovalik Balázs rendezőnek.
Az eseményről a Mezei néző című blogon találhatni összefoglalót.
Momus társalgó • 55142014-11-16 00:42:40
zenével, pontosan
Pantheon • 12282014-03-10 15:03:07
Déry Gabriella!
Gaetano Donizetti • 8072013-11-04 13:13:00
Siker...
Gaetano Donizetti • 8062013-11-04 13:12:46
BETLY
Gaetano Donizetti • 8052013-11-04 13:11:31
És harmadszor... :-D
Mától olvasható a IL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8042013-11-04 13:09:58
No, még egyszer:
Mától olvasható aIL GIOVEDI GRASSOszövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;-)
Gaetano Donizetti • 8032013-11-04 13:07:22
Mától olvasható a[url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-betly.html,BETLY[/url] és az [url]http://opera-csakovics.blogspot.hu/2013/11/donizetti-giraldoni-farsangi-kalamajka.html,IL GIOVEDI GRASSO[/url]szövegkönyve.Csak erős idegzetű, énekelhető fordításokat elviselni képes érdeklődők kattintsanak a linkekre! ;_)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16862013-10-12 17:43:28
De lehet Bokkanegra is...
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 16852013-10-12 17:42:42
A Boccanegra felvétele
Edita Gruberova • 22152013-09-10 16:44:17
ITT visszanézhető a beszélgetés
Help me! • 9282013-08-30 22:24:33
Vagy az összes Lorelei-dal...
Help me! • 9252013-08-30 21:13:32
Grieg: Peer Gynt
Marschner: Hans Heiling
Puccini: Le villi
Wagner: Die Feen
Lehár: A víg özvegy
A Porgy és Bess Magyarországon • 592013-08-05 11:22:38
Reményi Gyenes István könyvében az alábbi három részlet található a PORGY ÉS BESS-ből:

NYÁRIDŐN
(Summertime)
Clara bölcsődala

Jő a nyár, akkor könnyű az élet,
Zöld a mező, s halban gazdag a víz.
Látod, fiacskám, nincsen gondod még néked,
Hát csitt, kicsiny bébi, mondd, miért sírsz!

Úgyis egy reggel üres lesz majd a fészek,
Szárnyad röpít majd messzi tájakon át.
De addig senki nem tud bántani téged,
Mert apád és anyád vigyáz majd rád.



AZ ÍNSÉG NÁLAM A VAGYON
(I Got Plenty o’Nuttin’)
Porgy dala a szegényember gazdagságáról

1.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert autóm nincs, házam nincs,
Sőt fillér pénzem sincs,
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mindig van, amit félt,
Folyton remeg, hogy ne jöjjön tolvaj, ezért minden ajtót zár.
De kár!
Nálam nincs ajtókon zár,
Engem az nem véd,
Tolvaj nálam mit se talál,
Minden, ami számomra számít, az ingyen van mint fenn a csillagos ég.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!

KÓRUS
Nem kell a kincs, hiszen
Semmire se lenne jó,
Nincsen pénzünk,
Sohasem félünk,
Vígan élünk,
Kacagunk, nevetünk,
Élni így a jó,
Oly jó.

2.
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Mert napsugár, holdsugár
Az mind ingyen szolgál.
Ki gazdag, sajnálom szegényt,
Mert imádkozni kell,
Pénzének ura az ördög, hát gondot okoz, merre űzné el.

Ez kell!
Ám kinek nincs, mit félt,
Örül, hogyha él,
Egyszer úgyis eljön a vég,
Menny vagy pokol vár, itt a földön kell boldognak lenni, csak ez lehet cél.

Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Az ínség nálam a vagyon,
A semmi legnagyobb kincs,
Van asszonyom,
Víg dalom,
Hát mit kívánjak még!
(Panaszra nincs okom!)
Élni szép!
Sírni kár,
Dalom száll!


AZ LEHET, HOGY IGAZ SE VOLT
(It Ain’t Necessarily So)
Dal a Bibliáról

Az lehet, hogy igaz se volt,
Az lehet, hogy igaz se volt,
A Biblia mondja,
Mert ez az ő dolga,
De lehet, hogy igaz se volt.

A Dávidka alacsony volt,
A Dávidka alacsony volt,
És mégis egy kőtől
Nagy Góliát feldől,
Bár Dávidka alacsony volt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A Jónás a cethalban élt,
A Jónás a cethalban élt,
Kibérelte, nahát,
Az öreg hal hasát.
Így Jónás a cethalban élt.

Kis Mózes a folyóban sírt,
Kis Mózes a folyóban sírt,
Míg Fáraó lánya
Őt ki nem halászta,
Kis Mózes a folyóban sírt.

Wadoo! Zim bam Boddle-oo!
Hoodle ah da wa da! Scatty wah! Yeah!

A tanító meséli ezt,
A gyerek meg remegni kezd,
Mert úgy szól a mese,
Hogy pokolban helye,
A tanító meséli ezt.

Ha vasárnap ott vagy,
Az iskola oktat,
Légy jó a lelkedér’
Hát én is azt teszem,
És védem a lelkem,
Csak tudnám, mennyit ér.

A Matuzsálem sokat élt,
Tán kilencszáz évig is élt,
De mért annyit élni,
Ha folyton kell félni,
Bár Matuzsálem sokat élt.

Én hiszem e sok meseszót,
De lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se,
Lehet, hogy igaz se volt!


DU BOSE HEYWARS és IRA GERSHWIN versei,
REMÉNYI GYENES ISTVÁN fordítása
Giuseppe Verdi • 12842013-07-11 13:49:11
Augusztus végéig még megy néhány vonat... :-)
Giuseppe Verdi • 12822013-07-11 11:18:01
"VERDI A BALATONNÁL"

Ajánlom minden Verdi-kedvelő figyelmébe ezt a kellemesnek ígérkező dal- és operaestet. Vigyázat! Magyar nyelvű előadás... :-)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 472862013-05-15 10:32:32
Ami mindenképpen érdekes, mert rövidítve is csak NaxoszON lenne helyes megoldás, ha nem tévedek.
Pantheon • 11282013-04-07 12:07:31
Bartha Alfonz (1929. október 13. – 2013. április 2.)
Giuseppe Verdi • 12212013-04-02 19:08:45
Rendben van, köszönöm; az igazság és a pontosság járjanak együtt! :-)
A '96-ban nem voltam egészen biztos, de ez a '98 június elég határozottnak tűnik, elhiszem.
Még arra emlékszem, hogy Stankart Réti Attila énekelte.
Giuseppe Verdi • 12182013-04-02 15:21:53
Nem, az is koncert volt.
Giuseppe Verdi • 12162013-04-02 15:19:12
Az igazság kedvéért szeretném hozzátenni, hogy még ha nem is maradt nyoma az interneten, a Stiffelio magyarországi ősbemutatója Szegeden volt 1996-ban. Az előadást akkor a Rádió is közvetítette, valahol a hangtárban bizonyára megvan még.
Giuseppe Verdi • 12132013-03-22 10:05:06
Nem tudom, mi lehet "rendkívül elgondolkodtató" zeneszerző megközelítésében, hiszen nem ő írta a szövegkönyvet, még ha bele is szólt annak alakításába...
De ez az iromány talán segíthet a gondolkodásban.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468702013-03-13 15:01:41
:-D Jogos, csak közben már elkalandoztak a gondolataim az egyéb Verdi-ritkaságok felé... Elnézést! A Haramiák csak Erkel idejében ment valami ötször. És majd jön a kolozsváriakkal.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 468682013-03-12 20:40:36
A Miller Lujza ment néhányszor az 1850-es években a Nemzetiben, aztán az 1950-es években Vasadi Balogh Lajos vezényletével Budapesten, valamikor tán a '70-es években Debrecenben, aztán 2001-ben a Zeneakadémián.
A Giovanna d'Arco-t csak Szegeden játszották, ahogyan ön is írta, '79-ben. Bár én Pál Tamástól úgy tudom, csak tervezték, a magyar nyelvű bemutatót, mert bár a fordítás elkészült, végül olaszul adták.
A két Foscari szintén ment a Nemzetiben, aztán az 900-as éveke elején az egyik alkalmanként operát is játszó színházban, de a színház neve most nem jut eszembe... Majd pedig 2001-ben a Zeneakadémián – Pál Tamás dirigálásával.
Játsszunk... • 20232013-02-05 16:18:35
Köszönöm a kiegészítést.
Megint csak tanultunk valamit. :-)
Játsszunk... • 20212013-02-05 14:55:15
Érdekes.
A fűzfadal pedig egészen bizonyos, még a szöveg is csaknem azonos az olasz eredetiben.
Hogy a bordal akkortájt már létezett külön műként, végül is Enrico maga mondja, hogy "Milánóban nagy divat".
Viszont most gyorsan átpörgettem a Mamát, nekem nem volt ismerős egyik részlete sem a Csengőből. Talán felületes voltam.
Érdekesek az idézett magyar fordítások. A Csengőé talán a Blumét megelőző Lányi-féle szövegből lehet; a Pasqualénak három fordítását ismerem (a négyből), ez talán a legelső, Egressi-féléből lehet? Nem feladatnak szántam, de hátha tudja valaki...
Játsszunk... • 20152013-02-05 12:19:05
Winkler könyvét én sem ismerem, az idézeteket véletlenül fedeztem fel; de ezek szerint az Éljen a mamából is került a Csengőbe? No, vajon, melyik részlet lehet az? Kérdezem magamtól is...
Játsszunk... • 20092013-02-04 19:19:27
Talált, süllyedt! :D
Barcarola a Marin Faliero második felvonásából.
Gondolom, a maga idején egy-egy ilyen idézet "nagy poén" lehetett, hiszen az akkori közönség számára ismert slágerek kerültek elő váratlanul; mi inkább csak örömmel fedezzük fel, hogy "Jé! Ez abban is benne van!". :-)
Játsszunk... • 20062013-02-04 11:30:08
Én nem nevezném ezt lopásnak, legfeljebb hasonlóságnak; de nem is ez a fontos.
Az idézett rész valóban az Otellóból való; Desdemona fűzfadala – ezért jeleztem, hogy az eredeti szövegben nem "eperfáról" van szó.
Jár a másik fél pont is! :-)

De, ha már a Csengő! Van ebben a darabban még egy másik operából vett részlet, ezt Enrico a rekedtségéből éppen kigyógyuló énekes jelmezében adja elő: "Feketén leszállt az éjjel...".
Ez eredetileg kinek, melyik művében hangzik el?
Játsszunk... • 19912013-02-03 01:31:05
Kedves Búbánat, ez még csak fél találat! A szerző stimmel, de a darab nem! :)
Játsszunk... • 19822013-01-25 15:45:34
És azt ki tudja, kinek, melyik művéből idéz Enrico Donizetti Csengőjében, amikor azt énekli:
"Egy eperfának alján
Vad fájdalomban senyved,
..."?
Elárulom, az eredeti szövegben nem eper az a fa.
Pantheon • 10712013-01-20 19:50:21
Bakó Márta
(Budapest, 1920. április 9. – Budapest, 2013. január 15.)
színművésznő
Játsszunk... • 18542012-12-29 00:54:41
Kései műveiből a Requiem Lacrimosa tétele jut eszembe, amelynek dallama a Don Carlos francia változatából került oda.
Játsszunk... • 18522012-12-28 18:06:25
Talán az Ernaniban a Nabuccóból? Nabucco és Silva áriáinak gyors része?
Játsszunk... • 18352012-12-20 17:42:11
Tévedésnek tévedés, de nem biztos, hogy a jó prozódiára törekvés az oka. Egy Nádasdy Ádámmal készült beszélgetésben olvastam egyszer, hogy édesapja az orosz darabok fordításához német műfordításokat használt, ami már eleve sokat torzíthatott a szöveghűségen..
Játsszunk... • 18082012-12-15 00:00:29
Hoffmann meséi?
Miklós énekli a "Notte e giorno"-t a Don Giovanniból, minthogy Stella abban játszik a szomszédban...

A bélagyöngy pedig talán egyszerűen fehér gyöngy?
Erkel Színház • 28642012-12-07 13:30:02
Elnézést, ezt ellinkeltem...
Erkel Színház • 28632012-12-07 13:28:40
"Családiasan" :-)
"családiasan"
Help me! • 8822012-09-23 12:18:18
Állítólag tisztázatlanok a felvételek jogi viszonyai. :-(
Help me! • 8602012-09-21 10:00:22
Az még hagyján, hogy pénzbe kerül; az igazi baj az, hogy pénzért sem írnak ki teljes operákat... :-/
Help me! • 8592012-09-21 10:00:20
Az még hagyján, hogy pénzbe kerül; az igazi baj az, hogy pénzért sem írnak ki teljes operákat... :-/
Help me! • 8582012-09-21 09:58:36
Bár biztosan erős akcentussal énekli a "Szörnyű végzet"-et, de vele sem lehet rossz... :-D Nekem Teresa Berganzával van meg olaszul.
Help me! • 8552012-09-20 15:50:54
Köszönöm. Hát ugye, az is egy megoldás lehet... :-D
Help me! • 8532012-09-20 13:11:15
Kedves Fórumozók, az Olasz nő Algírban c. Rossini-opera magyar nyelvű teljes felvételét keresem (Barlay, Melis, Réti, Várhelyi). Tud valaki segíteni? Előre is köszönöm.
Vincenzo Bellini • 2902012-06-01 20:17:30
Az igazat megvallva szerintem sem a legjobb előadás. Azért döntöttem mellette, mert legalább az egész művet végig lehet hallgatni, nézni. Bááár... Utóbb vettem észre, elég sok a húzás. Talán le is cserélem... :-)
Vincenzo Bellini • 2882012-06-01 10:45:27
A minap befejeztem a Puritánok fordítását. Lehet olvasni, akár minősíteni is. :-)
ITT
Vincenzo Bellini • 2812012-03-13 23:36:10
Elkészültem a kis meglepetés begépelésével: felkerült a blogomra Róna Frigyes szép Norma-fordítása, amely az 1978-as új betanuláshoz készült. Remélem örömet fog szerezni mindenkinek.
Verdi-felvételek • 3202012-03-13 15:12:58
Ó! Most látom csak... Ha letöltöm, megtudom. :-)
Verdi-felvételek • 3192012-03-13 15:09:20
Ez vajjon milyen nyelvű felvétel lehet? Magyar vagy olasz?
Erkel Színház • 26342012-03-08 19:55:06
Bár már erősen "off"ok vagyunk, szívesen válaszolok... :-)
Több válasz is lehetséges:
1. Fogalmam sincs. (Ez így nem lenne elegáns)
2. Nádasdyt kellene megkérdezni, miért így alakult. (Nehezen kivitelezhető...)
3. Alighanem fordítástechnikai okai lehetnek a dolognak. Michele(olasz) ritmusa: ˘-˘ azaz rövid - hosszú - rövid, ráadásul a hosszú szórtagon van a hangsúly; Michel (francia) ˘- vagy ˘˘; a magyar prozódia szerint jobban megfelel egy olyan név (mégha az francia is), ami ˘-. pl. így lehet ilyesn megoldással élni: miKEEEle/oh, MAAArszel - (nem néztem utána, van-e ilyen a műben, de hasonló biztosan.)
Luigi/Henri esetében ugyanez lehet a magyarázat, mivel az olasz név francia megfelelője éppen fordítva ritmizálódik, így legegyszerűbb volt egy olyan francia nevet keresni, ami az olasz ritmushoz passzol, de francia... Minthogy nem a történelem nagyjairól van szó, nem egy VIII. Henrik lett Kettedik Ödön, talán megbocsátható ez a kis csúsztatás. Nádasdy csúsztatott ennél jelentősebbeket is, elég csak a Boccanegra magyar változatát egybevetni az eredetivel.
Az operakalauzokban pedig valószínűleg azért így szerepel, mert az internetes világ beköszönte előtt elérhető szövegkönyvek és megtekinthető előadások jobbára magyar nyelvűek voltak, s nem akarták az érdeklődő olvasóközönséget összezavarni.
Most, hogy már kiderült a turpisság, nehezebb a dolgounk.
De aki meghallgatja a Köpenyt Palló Imrével, Birkás Liliannal, Mátray Ferenccel magyarul, talán megbocsátja a névváltozatatásokat is. Vagy nem. :-)
RÉSZLET - remélem sikerül a linkelés...
Erkel Színház • 26322012-03-08 11:33:54
A nevek fordításával kapcsolatban érdemes elolvasni például Kertész Iván Beszéljünk az operáról! című könyvének ide vágó passzusát. A lényeg röviden: az olasz nevek (pl.: Bohémélet: Marcello/Marcel, Musetta/Musette)azért lettek a magyar szövegben franciára fordítva, mert ha olaszul maradnak, az a furcsa helyzet állt volna elő, hogy a darab francia szereplői hazájukban olasz néven szólítanák egymást; a másik lehetőség a nevek magyar változatának használata lett volna, de nem minden névnek akad magyar megfelelője, valamint Nádasdy munkássága idején ez a szokás már túlhaladott volt.
Boccanegra neve Simon is meg Simone is, hiszen mindkettő használható (a darabban is mindkét változata szerepel). Sok olasz névnek van magánhangzós és mássalhangzós végződésű változata (pl.:: Norma: Pollione/Pollion, Il pirata: Gualtiero/Gualtier)
Vincenzo Bellini • 2782012-03-06 16:02:21
Bellini kedvelőinek jelzem: a blogomra felkerült a Kalóz nyersfordítása is. És hamarosan egy igazi unicummal is fogok jelentkezni! :-)
(off: Visszatekintve Marschner akár csak egy átmenetnek is tekinthető Weber és Wagner között, de maga korában még nem volt meg az innenső vége... Tehát semmi ok nem lehet őt leszolni. Úgy érzem, a Heiling átvezető zenéi (a föld alatti világból a felszínire) egészen a Rajna kincse hasonló szituációs zenéiig mutatnak előre.)
Bizet és a Carmen • 1812012-02-28 18:50:00
És mivel az opera magyarul hallható ezen a remek felvételen, ne feledkezzünk meg a fordítók nevéről sem!:
id. Ábrányi Emil fordítását átdolgozta Blum Tamás
Vincenzo Bellini • 2722012-02-14 13:23:10
Köszönöm az elismerő szavakat. Nagyon szeretem Bellini zenéjét, a magam szerény eszközeivel igyekszem szolgálni operáinak jobb megismerését. De nem magamról akartam hírt adni, csak az öröm mellett jelezni: több szakmaiságot várnék el egy ilyen - amúgy nagyon színvonalas kiállítású - kiadvány szerkesztőségétől.

Viszont, ha már itt vagyok, megkérdem: nincs meg valakinek a Puritánok magyar nyelvű felvétele, esetleg részletek belőle? :-)
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Nádor Terem

Giusto Kamarazenekar
koncertmester Litván Erika
vez.: Jean-François Gonzales-Hamilton

GRIEG: Holberg szvit
VICTOR KIOULAPHIDES: Summer concerto, magyarországi bemutató.
DVOŘÁK: E-dúr szerenád vonószenekarra, op. 22

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Martin Schmeding (orgona)
Új Liszt Ferenc Kamarakórus (karigazgató: Nemes László Norbert)
"Requiem – Halál és élet"
BRAHMS: Német Requiem, op. 45 – 6. Denn wir haben hie keine bleibende Statt (Robert Schaab átirata)
SZATHMÁRY ZSIGMOND: Mors et Vita
REGER: Korálfantázia a Wachet auf, ruft uns die Stimme kezdetű korálra, op. 52/2
TOURNEMIRE: Improvizáció a Victimae paschali laudes dallamára (Maurice Duruflé átirata)
DURUFLÉ: Requiem, op. 9

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Balog József (zongora)
Baltic Sea Philharmonic
Vezényel: Kristjan Järvi
GRIEG: I. Peer Gynt-szvit, op. 46
GRIEG: a-moll zongoraverseny, op. 16
STRAVINSKY: A tűzmadár (1945)
19:30 : Debrecen
Kölcsey Központ

Szabóki Tünde, Francesca Provvisionato, Balczó Péter, Cser Krisztián
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Vezényel: Kollár Imre
A mai nap
született:
1921 • Anda Géza, zongorista († 1976)
1928 • Pernye András, zenetörténész, zenekritikus († 1980)
1944 • Agnes Baltsa, énekes
elhunyt:
1828 • Franz Schubert, zeneszerző (sz. 1797)