vissza a cimoldalra
2018-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60752)
Társművészetek (1244)
Momus társalgó (6313)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3969)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11263)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3572)
Franz Schmidt (3105)
Opernglas, avagy operai távcső... (20059)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2494)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2674)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1380)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (750)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4254)
Momus-játék (5468)
Kedvenc magyar operaelőadók (1082)
Zenei események (991)
Natalie Dessay (1802)
Kodály Zoltán (378)
Erkel Színház (9195)
Simándy József - az örök tenor (523)
Lisztről emelkedetten (904)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: jukiguni
Leírás:
Honlap:
   


jukiguni (722 hozzászólás)
 
MET-es operaelőadások moziban • 3722013-01-21 23:00:38
Hát inkább Bartolival hallgatom a Normát mint Callas-szal! Rettenetes orrhangja számorma elviselhetetlen kín! Felvételeinek a többségét nem tudtam végig hallgatni, csak az első cd-ig jutottam. Egy borzadály, ahogy Sass Sylvia felvételeinek a többségét se szeretem. Ennyi. Bartoli meg nagy kedvencem és ne haragudj: de te csak egy valaki vagy, aki így vélekedik, vele szembe több százan vannak, akik nem így gondolják. Persze gondolom ők tök idióták annak ellenére, hogy esetenként világhírű karmesterekről van szó pl.: Harnoncourt, aki számtalan esetben dolgozott együtt Bartolival, v. ott van Fischer Ádám, akire lehet fanyalogni, de valamiért mégis ott van a köztudatban (szerintem hosszú évtizedekig ehhez nem elég a jó reklám és menedzsment), és még lehetne sorolni. De Solti is dolgozott vele együtt Mozart Rekviemjében. Nem tudom ki vagy, mi vagy. Nem is érdekel, de roppant nagy arroganciára és magabiztosságra vallanak olykor megnyilatkozásaid. Holott te is csak egy tökéletlen, gyarló ember vagy, aki nem tévedhetetlen. Nem szeretem Callast, de azt azért nem mondom, hogy nem tudott énekelni. De te ki jelented, hogy Bartoli egy szerepet se tud normálisan elénekelni. És egyébként ahogy olvasom a hozzászólásaidat: neked is meg vannak a magad korlátai, ahogy a haverodnak is, akivel eléggé egy húron pendültök. De nem vitatkozok és ez volt az utolsó hozzászólásom itt. Többször elhatároztam már ezt, de tényleg ennyi volt. Tudom: senkinek nem fogok hiányozni, hiszen ki vagyok én? Mi vagyok én? Irkáltam itt én is össze-vissza sok mindent, nagy részt indulatoktól vezérelve, és olykor hülyeségeket is. És korlátoltságomról is tanúbizonyságot tettem többször. De legalább én ennek tudatában vagyok. Ellentétben veletek. Ez már nagyon kikívánkozott. Ha majd akarják törlik. Nem érdekel. És nyugodtan ki oktathatsz, különösebben nem érdekelsz. És a kritikáid meg elég egyoldalúak: egyrészt az opera énekesek alapos ismeretéről, az operaéneklés mibenlétének alapos ismeretéről tanúskodnak, nagy összehasonlítási alappal rendelkezel, de feltűnő, hogy a rendezéseket általában nem elemzed ki, csak elintézed semmitmondó, vagy felszínes megjegyzésekkel. Holott az opera egy összetett műfaj. Egyszer olvastam valahol, hogy a 19. századig inkább irodalmi, mint zenei műfajnak tekintették. Érdemes lenne ezen elgondolkoznod, bár nem fogod megtenni. Ítéleteid pedig sokszor egyoldalúak! De mondom: nem érdekel ki vagy, mi vagy, az se mit válaszolsz. Én a saját hibáimmal és hülyeségeimmel tisztában vagyok. De úgy néz ki ti nem igen.
Erkel Ferenc • 4962013-01-16 19:06:10
akarom mondani a Traviátát kedves IVA! Különben se értem, ha valaki szeret valamit attól még miért nem képes elismerni annak hibáit? A Boccanegra a kedvenc Verdi operám, ugyanakkor kevés operát ismerek, aminek annyira zavaros, homályos és félre sikerült lenne a szövegkönyve, mint eme Verdi operának. És igen, még a zenei megvalósítás se mindenhol kifogástalan, Adorno zenei anyaga például sok tekintetben jellegtelen. A Bánk dramaturgiailag pedig nem tökéletes, kissé kesze-kusza, elsősorban az első felvonás, és ott van az a két jelenet, ahol kissé hosszúra nyújtotta Erkel a zenei anyagot, vagy ott van az első felvonás lezárása, amely megbontja a zenei szöveg egységét, Biberach figurája elvarratlan, kidolgozatlan, Melinda 2. felvonásbeli áriájának aránytalanul hosszú a bevezetője (de ilyet tapasztalni Verdinél is, vagy Donizettinél), és még lehetne sorolni. De kit érdekelnek a részletek, ha a műalkotás egésze (és most elcsépelt, ódivatú és közhelyes leszek, de nem érdekel) katartikusan hat rám?

Hogy egy irodalmi példát is hozzak: az Irgalom az egyik kedvenc regényem Németh Lászlótól, holott tudom: sok tekintetben ez a szerző legborzasztóbb regénye. Mégis nagy kedvencem.
Erkel Ferenc • 4952013-01-16 18:57:35
Különben a Traviáta esetében Piave csak a csöpögős történetet volt képes átvenni, az igazi társadalom kritikát és mélyebb lelki rezdüléseket nem. A mélyebb lelki rezdüléseket Verdi zenéje teszi a szöveg mellé, de ha csak magát a szöveget nézzük az bizony erősen harmad rangú a regényhez képest! Nem kell védeni a Traviátá kedve IVA! A zenéje lehet, hogy jó (csak engem különösebben nem fog meg), de a szövege ócskaság!
Erkel Ferenc • 4942013-01-16 18:32:35
Különben én se a Traviátáért, de a Rigolettóért nem rajongok. De ezt már elmondtam. Nem értem mi ez a nagy rajongás eme két Verdi operáért, de biztos meg van az oka. A Don Carlos, a Végzett hatalma, a Simon Boccanegra, az Otello, Az álarcosbál sőt, még a Szicíliai vecsernye is sokkal nagyobb hatást gyakorolt rám, mint a Traviáta v. a Rigoletto. Mondjuk én a Bohéméletért se vagyok oda. Pedig mindenki azt imádja úgy Puccinitól. A rózsalovagtól meg egyenes falra mászom! Az számomra egy borzasztó opera! A barokk operákat meg imádom: Vivaldi, Handel, Rameau, Lully, Cavalli, Cesti, A. Scarlatti. Monteverdi stb., mindegyik operája ötvenszer nagyobb élmény számomra mintegy Traviáta v. Bohémélet.
Erkel Ferenc • 4932013-01-16 18:26:15
A Bánk bán se sokkal hosszabb két óránál bár nem azért: mindössze 23 perccel hosszabb! És szerintem a Bánk bán is erős irodalmi alap! Hoppá itt a freudi elszólásod: akkor nem tartod sokra Katona eredeti darabját! Pedig ha a többi drámáját nem is, de ezt jól megírta! Csak Egressynek nem sikerült minden dramaturgiai baki nélkül adaptálni. De a Traviata librettója, mint irodalmi szöveg nem nagy szám. Hogy is mondta Fodor Géza? Operalibrettó ócskaság! Telis tele ócska sablonokkal és klisékkel. Jól megcsinált iparosmunka semmi több! Verdi érdeme, hogy ebbe a silány alapanyagból is képes volt életképes darabot írni. Ahogy az Álarcosbál, a Trubadúr, a Simone Boccanegra és még sorolhatnám a nagy Verdi műveket, librettója is gagyi! Mégis, ha át is írták őket, ma már ez nem szokás. Különben volt olyan Verdi opera amit a MÁO-ban anno, még a 19. században felére húzva játszottak. Ha nem hiszed járj utána. Most nem emlékszem melyik volt az. De ma már ugye ez nem szokás: igaz-e? Mert nem illik ez ugyé? Akkor Erkellel miért illik? Szerintem nincs üres járat se Bánkban, se a Hunyadiban. A Bánkban legfeljebb a Tisza-parti jelenet, vagy a második felvonásban Melinda és Bánk jelenete a kettős után sikerült kicsit hosszabbra a kelleténél. Az Istvánt királyt meg kétlem, hogy ismernéd az eredeti formájában, ahogy én se ismerem a teljes zenei anyagot. Félhetően a CD megjelenése után ez másképp lesz. Az meg kit érdekel, hogy 70 évig átdolgozva játszották őket? Nádasdyék se sokat törődtek vele, hogy előtte senki nem dolgozta át a darabokat és nosza, minden gondolkozás nélkül kukába vágták az eredetit.
Erkel Ferenc • 4902013-01-15 17:37:41
A másik ok a MÁO-ban zajló operajátszás hihetetlenül konzervatív volta! Amit egyszer megszoknak, ahhoz foggal-körömmel ragaszkodnak! A historikus előadás, a rendezői színház: mind-mind csak évtizedes késéssel és csak alkalomszerűen bukkant - bukkan fel a MÁO falain belül. És akkor még azt se mondhatjuk el, mint a Bolsoj v. a Marinszkij Színház esetében, hogy képesek a hagyományos operaelőadásokat magas színvonalon kivitelezni. A hagyományos operajátszás az utóbbi időben a MÁO-ban majdhogy nem egyet jelent az unalmas, elcsépelt, fantáziátlan színpadra állításokkal, meg azzal, hogy elég a korhű jelmez és díszlet, rendezni nem is kell hozzá. A szereplők kijönnek, eléneklik amit kell és csókolom. Vagy a másik véglet ez a hülye kaotikusság, mikor kitalálják, hogy a modernet ötvözik a klasszikussal. Számomra a szinetárizmus is valami ilyesmi akar lenni. Hihetetlen! Nevetséges, szánalomra méltó és szomorú, hogy idáig jutottunk!
Erkel Ferenc • 4892013-01-15 17:31:37
"Mindazonáltal az átdolgozott Erkel-operákat szerintem is már el kellett volna felejteni. Ott vannak felvételen, aki akarja meghallgathatja, de hogy továbbra is ezek menjenek, az elég nagy baj. Egyszerűen nem értem, miért ragaszkodnak hozzá továbbra is." - mert évtizedek óta nincs egy rendező se, akinek valami eredeti mondanivalója lenne róluk! Sokat szidtam itt Nádasdyékat, de még ha nem is díjazom, amit csináltak: legalább volt egy egységes koncepciójuk az operákról, ami alapján átszabták, átértelmezték őket. Azóta egy rendező se volt, akinek eredeti ötlete lett volna a darabokról és ne folyton őket másolta volna. Ennyit erről. Csak a művészeknek köszönhető, hogy azóta is sikert aratnak az átdolgozott darabok, meg persze Erkel zenéjéé.

Az már csak hab a tortán, hogy Nádasdyék ténykedése nyomán mindenki meggyőződött róla, hogy akkor egy Erkel opera sem állítható ma már színpadra jelentős átdolgozás nélkül. Így hát nosza rajta: egy-egy alkalom szerű előadásukkor mindegyiket átszabták.

Csakhogy a többi Erkel operáról nem gondolták úgy, hogy muszáj őket játszani, hiszen a maguk idején se arattak akkora sikert, így hát amint kifulladt a Brankovics, a Sarolta vagy a Dózsa egy-egy felújítása a darabokat újra bedobták a süllyesztőbe. Ha jól tudom a 20. század folyamán a Brankovicsot és a Dózsát a MÁO csak egyszer vette elő, de a Brankovics mintha ment volna Debrecenben is. A Saroltát pedig Szegeden adták egy ideig. Az István királyt is csak egyszer, az 1930-as években szedte elő a MÁO, akkor is a felére húzták. Kíváncsi lennék egy felére húzott Traviátáról milyen véleménnyel lenne olyasvalaki, aki még életében nem hallotta a darabot?
Erkel Ferenc • 4882013-01-15 17:22:45
És A bolygó hollandi külön van, csak én mindig egybe írom.
Erkel Ferenc • 4862013-01-14 20:14:03
Én is köszönöm a felvilágosítást! Remélem széles körben hozzá férhető lesz a CD, ha kereskedelmi forgalomba kerül.
Erkel Ferenc • 4852013-01-14 20:04:02
Egy-két helyen lehet korrigálni a szöveget: mondat szerkezetek megváltoztatni, kifejezéseket kicserélni, szavak szórendjét felcserélni stb., mindezt az énekesek gördülékenyebb, simulékonyabb éneklésének lehetővé tétele, illetve az érthetőség miatt.

Értő módon és tiszteletben tartva az eredeti megoldásokat és koncepciót, szöveg és zene egységét itt-ott lehet kiigazításokkal élni. De Nádasdynak vagy halvány lila fogalma sem volt a 19. századi operalibrettók stílusbeli sajátosságairól (amit kétlek, hiszen rengeteget fordított, persze fordításai is olykor inkább átdolgozások), vagy egyszerűen nem érdekelte az, mert csak a saját koncepciójával foglalkozott: dohosnak,avíttnak leporolandónak érezte a korabeli formalizmusokat, azt kérte számon a Erkelen, amit nem kérhetett volna számon. Ezáltal sokkal, de sokkal több szabadságot engedve meg magának, mint a mai rendezői színház bármely képviselője! Persze hozzáteszem: ez általános jelenség volt a korban.

A legnagyobb gond az Operaház borzalmas és idióta hozzáállásával van: egy olyan opera (Bolygóhollandi) esetében amit a saját szerzője (zene- és szövegkönyvszerzője) alakított át elő kaparja az ősváltozatot, de egy olyan opera esetében (Hunyadi László), amit utólag, önkényesen, a szerzői beleegyezése nélkül dolgoztak át természetes gesztussal nyúl a réges-régen aktualitását vesztett és idejétmúlt átdolgozáshoz. Az eredeti darabot csak is arra ítélve méltónak, hogy múzeumi kiállítás tárgyként CD felvételen bemutassa. Még mindig Debrecenné az érdem, hogy elővette és újra életre keltette az eredeti Erkel operákat a színpadon, nem a Magyar Állami Operaházé! Azé az intézményé, amelyik létét döntő mértékben köszönheti Erkel Ferencnek! Mi ez, ha nem kultúrbotrány? Mi ez ha nem szégyen és gyalázat?

Ettől függetlenül a Hunyadi CD értékeit elismerem és örülök neki, hogy kiadták. De még jobban örültem volna, ha a színpadon is az eredeti darabot adják.
Erkel Ferenc • 4752013-01-13 08:44:15
Számomra a régies kifejezések egyáltalán nem zavaróak és mulatságosak. De én rendszeresen olvasok régi, 16-17. századi szövegeket, úgyhogy én hozzá vagyok szokva. És Jókai nem is annyira archaikus. Kemény nyelvezete sokkal archaikusabb, de én Kemény regényeit is nagyon szeretem.

A kritikát én is köszönöm! Mindenképpen jó, hogy kijött a lemez és örvendetes, hogy a Bánkkal ellentétben több helyen is kapható. Többszöri meghallgatás után is fő gyengeségeinek Héja vezénylését, Fodor és Fekete énekélését tartom. Héja minden finomabb dinamikai árnyaltság és drámai lendület nélkül vezényel. Amit csinál mesterségbeli profizmus semmi több. Fodor Beatrix hangja hajlékony és hangi képességei által talán még alkalmas is lenne szerepére, de szerepformálása kidolgozatlan, tempói kapkodók. Fekete Attila meg minden érzelmi átélés, dinamikai árnyaltság nélkül fortissimo végig darálja szerepét. A kórus artikulációja számomra érthető volt. Miklósa Erika artikulációja is érthetőbb volt másodszori hallgatásra, de a szerepét kevésbé képes átélni. Balga Gabriella hangja néhol küszködik a magasságokkal, de szerintem tehetséges énekes. Pataky Dániel erőteljes tenorhangja (legalábbis cd-én erőteljesnek éreztem, élőben még nem hallottam) tetszett, illetve nála éreztem a dinamikai és érzelmi árnyaltságot, ha az nem is sikerült minden tekintetben kifogástalanra.

Ha azt vesszük Bretz Gábor alakítása a legjobb a cd-én és, jelentéktelennek ítélt szerepe ellenére, Cser Krisztiáné. A kórus a Bánk cd-én sokkal jobban szerepelt. Itt egy-két helytől eltekintve hiányzik a sodró lendületű dráma alakításából.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460962013-01-13 08:30:40
És persze: számomra nem csak az azt megszólaltató művészek a fontosak, hanem maga a mű is! A művészek magas színvonalú interpretációja nem feledteti az átdolgozás színvonaltalanságát és ócskaságát.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460952013-01-13 08:27:41
De én egy racionális ember vagyok, aki radikálisan képes felül bírálni korábbi álláspontjait, az érzelmi tényezők kiiktatásával.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460942013-01-13 08:22:40
A fiatalok csak nem értik ezt ezt a fene nagy ragaszkodást, mert nekem is a Bánk bán volt átdolgozott formájában az első nagy operaélményem az Operában, és majd kiugrottam a bőrömből örömömben, mikor megkaptam a Simándys cd-ét születésnapi ajándéknak, ugyanakkor az esztétikai érzékem fejlődésével hamar rájöttem az átdolgozás fogyatékosságaira és bármennyire is szép emlék marad első operaházi élményem, ami a Bánk bán átdolgozott verziója volt, és bármennyire is örültem a cd-ének és tisztelem, becsülöm és szeretem a Simándys cd-én közreműködő művészeket, mégis hajlandó voltam végleg a polcra tenni az ajándékba kapott cd-ét (amitől csak azért nem válok meg, mert ajándékba kaptam egy számomra kedves személytől) és elhatározni, hogy soha többé nem nézem meg az átdolgozást (pedig előtte vagy hatszor láttam: alkalomról alkalomra jobban unva és banálisabbnak, csökevényesebbnek tartva), miután megismertem az eredetit és rájöttem annak értékeire, Nádasdy tákolmányával szemben. Ennyi.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460532013-01-07 17:12:17
És ezt a témát igen is ébren fogom tartani, mert fontos!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460522013-01-07 17:11:05
visszaolvasva, nem vissza olvasni
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460512013-01-07 17:10:13
"Az osztrák karmester szerint az is lényeges szempont, hogy a budapesti bemutató teljesen hűen, húzások és módosított instrukciók nélkül adja vissza az eredeti Wagner alkotást, tehát tulajdonképpen olyan produkció jön létre a Magyar Állami Operaházban, amelyet a világon eddig így, ebben a formában senki sem hallhatott." - ez amúgy dicséretes egy olyan dalszínháztól, amely egyetlenegy európai színvonalú romantikus operaszerzőnk operáit nem hajlandó normális, húzások/átírások által nem megnyomorított formában játszani. Mi ez, ha nem paradoxon? Persze most vissza olvasni egyesek hozzászólásait a témával kapcsolatban: ennek a súlyát azt itten fórumozó zenekedvelő/zeneértő emberek se igazán fogják fel, főleg az idősebbek. Hát ez van.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 460502013-01-07 17:06:36
„Az Operaház számára nemcsak egy új Wagner-repertoár kiépítésének nyitódarabja A bolygó hollandi ősváltozata. A mostani produkció annak is mintája kíván lenni, milyen stilizált színpadképet, mennyire lélekelemző rendezést, mekkorára nyitott operaházat képzelünk el, ahol a történetmesélős játékmód mellett igenis megfér a mitikus mű is, s a legjobb, preferált magyar művészek zavartalanul dolgoznak együtt a hiányszerepekre hívott, a szakma élvonalába tartozó külföldi énekesekkel, karmesterekkel.” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, az intézmény megbízott főigazgatója. -
Idézet innen.

A jegyek egyébként már nagyrészt elkeltek! Egy-kettő még talán levadászható, de majd 100% eladták őket, legalábbis a jegymester szerint. Szikora nem igazán volt győzött meg róla, hogy képes még valami nagy dolgot produkálni a színpadon, de ki tudja, történhetnek még csodák. Így nyilatkozik ugyanott a rendezői koncepciójáról:

"Ha hűek akarunk lenni Wagner alkotói szelleméhez, akkor mindenekelőtt a záróképet kell komolyan vennünk és ebből kell kiindulnunk. A kép a Férfi és Nő egymásra találásának apoteózisa. Ezért volt minden küzdelem és szenvedés, erre várt Senta egész életében. Platóntól származik az idea, hogy valaha nem léteztek férfiak és nők, hanem gömb-emberek léteztek teljes egységben, kielégülésben. Zeusz azonban kettévágta őket és azóta minden ember csak fél-ember és a másik felét keresi egész életében. Ez a primitív, mégis hatásos szimbolika vezérel Senta és A hollandi egymásra találásának mitikus történetében, hogy a Férfi és Női princípium egyesülésre és ebben az egyesülésben beteljesülésre vágyó örök keresését ábrázolhassam.”
Mozartról magasabban • 5802013-01-05 11:08:04
Akartam jelezni a hét elején, csak aztán kiment a fejemből: január 2-án leadta a Bartók rádió a MÜPA 2006-os Titus előadását Fischerrel:

Mozart: Titus kegyelme - kétfelvonásos opera
Szövegét - Pietro Metastasio nyomán - Caterino Mazzola írta.
Vez. Fischer Ádám
Km. MR Énekkara (karig. Strausz Kálmán), Dán Rádió Kamarazenekara
Szereposztás:
Titus - Stephano Ferrari (tenor)
Vitella - Birgitte Christensen (szoprán)
Servilia - Ditte Andersen (szoprán)
Sextus - Anna Bonitatibus (szoprán)
Annius - Elisabeth Janssohn (alt)
Publius - Johan Reuter (basszus)
(Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2006. október 14.)

A hangtárból még visszahallgatható és én most veszem fel onnan. Ha valakit esetleg érdekel szóljon.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 459152012-12-31 17:13:47
Tényleg: pár éve volt egy ilyen weboldal, hogy Operaarchívum. Azzal mi lett? Miért szüntették meg?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 458722012-12-30 14:21:43
Eschenbach esetében még nem volt szerencsém olyan felvételéhez, ami nem tetszett, de mondom: biztos van ilyen, de ettől függetlenül nagyon szeretem! Mondjuk nekem szinte egy kedvenc zeneszerzőm/előadóm sincs, akinek ne találkoztam volna már borzasztó zeneművével/felvételével. Nem vagyok az a fanatikus rajongó típus, próbálok objektív lenni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 458712012-12-30 14:20:20
Egyetértek! Eschenbach egy zseni! Nekem az egyik kedvencem! Ugyanakkor ő is csak ember és biztos vannak borzasztó felvételei is. Gardiner is nagy kedvencem, de neki is találkoztam már borzasztó felvételével.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 458352012-12-28 22:33:37
Nem vele, hanem fele.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 458342012-12-28 22:33:12
Igen, csakhogy a főoldalon nem látszik az egész szöveg csak a nyilatkozat első vele és ha látni akarod a szöveg többi részét akkor tényleg a címre kell kattintani. De ettől függetlenül megcsinálhatták volna úgy, hogyha már a címre kattintottál eltűnjön a (A folytatásért kattintson a címre!) megjegyzés.
Erkel Ferenc • 4662012-12-26 19:40:52
Így jártam. Kellett nekem egyből megvennem az Opera Shopban. Mindegy, a lényeg, hogy megjelent és meg van. Minden hibája ellenére is örülök a cd-nek és örülnék neki, ha egyszer minden Erkel operából lenne cd kiadás.
Erkel Ferenc • 4632012-12-25 20:16:34
Azt nem tudja valaki mi van az István királlyal? Állítólag felvette a Hungaroton és meg is akarta jelentetni cd-én. Én meg nagyon vártam, illetve még várom is.
Erkel Ferenc • 4612012-12-22 19:16:49
A Rózsavölgyinél neten is megrendelhető, jó pár ezer forinttal olcsóbban, mint amennyiért én vettem meg az Opera Shopban.

Hogy elsőre sohasem szokott sikerülni.
Erkel Ferenc • 4602012-12-22 19:16:04
[url]http://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/zene/opera/cd-opera/hunyadi-laszlo-2cd-osvaltozat;A Rózsavölgyinél neten is megrendelhető, jó pár ezer forinttal olcsóbban, mint amennyiért én vettem meg az Opera Shopban.
[/url]
Erkel Ferenc • 4592012-12-22 19:11:45
Kihúzták például Erzsébet első felvonásának végét is - helyesebben: második felvonásbeli első áriájának a végét.
Erkel Ferenc • 4572012-12-22 18:09:58
Először is: a cd-én nem sz ősváltozat hangzik el. Ugyanis egy mű ősváltozatán az első verziót értjük. Ennek pedig nincs nyitánya, nincs benne a palotás, nincs benne Mária áriája, Erzsébet második áriája, Hunyadi első felvonásbeli áriáját is kiegészítette utólag. Benne volt viszont Hunyadi László és Gara Miklós harmadik felvonásbeli kettőse, amit Erkel később kihúzott.

Na már most az új cd nem ezt az első verziót örökíti meg, hanem az opera 1860-as évekre Erkel által kialakított végleges formáját. Ez helyes és dicsérendő. Egyetlen egy dolgot hiányolok: a kihúzott kettőst a harmadik felvonás elejéről miért nem tették be függelékbe? Szoktak ilyet csinálni opera cd-ék esetében.

A Hungaroton cd felvételen az eredeti jelenetezést nem mindenhol állították helyre. Az új cd-én minden esetben az eredeti jelenetezéssel találkozhatunk. A jelenetezésben jelentős eltérések vannak a Kovács János vezényelte Hungaroton kiadáshoz képest: a második felvonás esetében az eredeti jelenetezés: Kórus, Erzsébet áriája (az eredetiben nincs benne Mátyás rövid, egy versszakos szólója, helyette az egyik udvarhölgy énekel), ezután jön a király bevonulása, illetve a jelenet, mikor biztosítsa Erzsébetet, hogy fiainak nem lesz bántódása, ezután következik Erzsébet-László-Mátyás hármasa, majd Erzsébet második áriája, aztán jön Gara áriája, majd László-Mária szerelmi kettőse, végül a finálé. Az esküvő jelenetben: előbb van a palotás és csak azután jön Mária áriája. Szilágyi Mihály pár mondatos szerepét nem írta bele eredetileg a darabba Egressy. Ezenkívül a Hungaroton felvételen pát helyen húzásokkal találkozhatunk. Kihúzták például Erzsébet első felvonásának végét is, vagy több ütemmel megrövidítették V. László harmadik felvonásbeli második áriáját is, de ezek csak apróbb húzások. A két felvétel időtartama nagyjából megegyezik. A hangszerelésben vannak eltérések, ha ezek annyira nem is látványosak, de az új cd két meghallgatása után is feltűntek, hát akkor sokadik meghallgatás után mi lenne?

Egyébként a két partitúrát nem tudtam egymás mellé tenni, hiszen az átdolgozott kiadásnak csak a zongoraátirata jelent meg nyomtatásban. A kritikai kiadásnak meg nincs zongorakivonata. Az 1890-es években megjelent zongorakivonat pedig nem autentikus minden tekintetben. Ugyanis Somfai kimutatta tanulmányában, hogy az 1896-os zongorakivonatban a szólamanyagot az Erkel-fiúk utólag revízió alá vették, így akartak javítani a prozódián: több esetben a szöveg, de nem egy helyen a ritmus és a dallam kiigazításával. A korrekció általában a recitativós részeket érintette: a hanghosszúság (a ritmus) átalakításával próbáltak meg javítani a prozódián, de sok esetben még esetlenebb megoldások születtek, mint az eredeti. Ez többek között annak köszönhető, hogy olyan ritmusképleteket igyekeztek választani, amelyek a zongorakivonatban megjelent német szöveghez is illeszkednek. Az 1985-ben készült Hungaroton felvétel zenei anyagát Németh Amadé ezen zongorakivonat alapján állította össze. A szólamokat ez alapján igyekezett visszaállítani eredeti formájukba, csakhogy így nem hegy helyen nem az eredeti, Erkel által jóvá hagyott ritmikai megoldásokkal találkozunk a Hungaroton felvételen. A mostani felvételen ilyesmiről szó sincs: minenhol az eredeti, erkeli hanghosszúságok/ritmusok vannak. Jó tudom: ez az átlag hallgató számára nem feltűbő.

Most az Operában a Nádasdy-Radnai-Oláh átdolgozást játsszák. Nádasdyék ez esetben nem vetették olyan mélyreható revízió alá a darabot, mint a Bánk bánt, de eléggé meghúzták, átjelenetezték, és átírtak az eredeti Egressy-féle dramaturgiai koncepciót is. Az 1985-ös kiadás nagy hibája, hogy sok helyen meghagyták a Nádasdy-féle szöveget és Oláh-féle dramaturgiát, amely az átdolgozott szituációkhoz és koncepcióhoz illeszkedik, nem pedig az eredeti jelentekhez és koncepcióhoz.

Csak egy példa erre Fodor Géza nyomán. Az opera első jelenetében Nándorfehérváron Mátyás összehívta a Hunyadiak híveit. A kórus ennek az okát kérdezi : "Hõs családod hû barátit / Mért hivád ez õsi várba..." stb. Mátyás válasza: "Okát hivatástoknak, megmondja testvérem László, ki a Futaki országgyûlésrõl épen most érkezett meg" - de még e szavak elõtt egy kavatinát énekel arról, hogy fiatal a hõs tettekhez. Az átdolgozás Mátyás kavatinájának lassú szakaszából a II. felvonás elejére egy Gara Mária-áriát, majd kabalettájából folytatólagosan egy Mária-Mátyás-kettõst alakított ki. Csakhogy így a Mátyáshoz szóló kórus értelmetlenné vált, új szöveget kellett írni hozzá. De nem maradt kezdő szituációja a darabnak. Nádasdy ezt azzal pótolta, hogy dinamikus, erõs szöveget írt a kórusnak: "Nem leszünk mi hû kutyája Árva László fajzatának, / Farkasokkal kél birokra vakmerõn, ki minket támad". Ennek a kórusnak semmi motivációja és értelme nincs, ráadásul az első felvonás fináléjában azt zengi a kórus, hogy: "Meghalt a cselszövõ, nem dúl a rút viszály, országunk élni fog, mert László jó király... stb... Éljen László, éljen László király, éljen soká a bölcs, a nagy király!" Ez az ellentmondás dramaturgiai szarvas hiba, de nem Egressyé és Erkelé, hanem az átdolgozásé. Persze, erre a közönség úgyse nagyon figyel, mert a zene a lényeg és évtizedeken át olyan nagyszerű művészek szólaltatták meg az operát, hogy az ilyen hibák fel se tűntek senkinek. Ily módon, ha részletes vizsgálat alá vesszük az 1985-ös Hungaroton felvételt hamar szembetűnik, hogy öszvér megoldásról van szó, amely több dramaturgiai sutaságot is eredményez. Ezek az új cd felvételen nincsenek meg.

Németh Amadé a Kovács János vezényelte Hungaroton kiadás kísérőfüzetében szépen, 17 pontban felsorolja a Nádasdy-Radnai-Oláh verzió és a Hungaroton 1985-ben felvett változata közti különbségeket. Ezt most nem sorolom fel, feltételezem ez a cd meg van neked otthon, ott mindenki el tudja olvasni. Az új cd mindazokban amiket ott Német Amadé leír különbözik az átdolgozástól + még abban amiket fent leírtam.

Egyébként másodszori meghallgatásra az új cd már egy fokkal kevésbé borzasztó. Lehet nem kellett volna egy meghallgatás után kifakadnom ellene, mindenesetre az ideálistól távol van. Fekete alakítását pedig másodszori meghallgatásra is siralmasan vérszegénynek érzem. Pataky P. jobban alakítja a szerepét, de ő is távol van a megfelelőtől. Egyébként Bretz mellett minden artikulációs problémája ellenére még Miklósa alakítása a legjobb. Első hallgatásra a legtöbb helyen nem értettem mit énekel, másodszori meghallgatásra már azért jobban kitudtam venni a szavait. Fodor Beatrix pedig néhol hozza a formáját, de egyet kell értenem azokkal akik szerint nem való neki a szerep.

Kíváncsi leszek mások véleményére is, hátha lesz akinek kifejezetten tetszik a felvétel.

Egyébként már tegnap akartam válaszolni, csak írtam szép hosszú választ és elszállt. Nem volt kedvem újra bepötyögni.
Erkel Ferenc • 4502012-12-20 19:10:06
Ez az új Hunyadi cd egy jellegtelen iparos munka, semmi több. Több részletnél olyan érzésem, volt, hogy Héja hajszolja az énekeseket. Sokkal gyorsabb tempókat vesz mint Komor, Ferencsik v. Kovács János. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez lenne az autentikusabb, de cáfoljon valaki rá. Ezenkívül semmi drámai izzást, semmi sodró lendületű muzsikát nem produkál, semmi, de abszolút semmi érzelem nem mutatkozik meg a dirigálásában. Egy-két jobban sikerült részlettől eltekintve semmi jele az ihletettségnek, annak, hogy lenne valami mondanivalója a darabról. Az énekesek szintén vérszegény, minden érzelemtől, átéléstől mentes teljesítményt nyújtanak. Fekete Attila az első felvonásbeli áriában egysíkúan énekli a szerelmi vágyakozást: semmi ábrándozás, semmi lírai érzelem. Fodor Beatrix Szilágyi Erzsébete is abszolút jellegtelen, Miklósát alig lehet érteni. Egyedül Bretz Gábor Gara Miklósa tetszett, illetve Pataky P. Dániel V. Lászlójában éreztem valami átélést, de ez se volt az igazi. A kórus is sikeresen alul múlta önmagát. Nem akarom mindenért a művészeket hibáztatni: szereposztásbeli problémák is vannak és ha a karmesternek nincs különösebb elképzelése, mondanivalója a darabról akkor mit várjunk az énekesektől? A Bánk cd se tökéletes, de a 10-es skálán egy hetest adtam rá, de erre max. egy hármast adnék egy tízes skálán. Kár érte. Én igazán reménykedtem, hogy ez a felvétel is legalább annyira jól sikerül mint a Bánk. Hát tévedtem. És felmerül a kérdés: ha az Opera zeneigazgatójának csak ennyi mondanivalójuk van erről az operáról akkor minek erőlteti? Minek csak azért is, muszájból vezényelnie, lemezre venni? Egyébként Fodor szerintem a karmesteri mellé fogások miatt nem tudott rendesen kibontakozni a két második felvonásbeli áriában: Héja borzasztóan hajszolta mind a két ária alatt. Semmi lehetőséget nem adott neki, hogy finoman kidolgozza szólamát, elvégezve az énekesi aprómunkát és átéléssel, hitelesen tudja közvetíteni az aggódó anya érzelmeit. Tényleg kár volt ezért a cd-ért.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457492012-12-19 17:26:58
Nuccit talán végre tényleg hallhatjuk/láthatjuk a MÁO-ban Rigelottóként decemberben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457472012-12-19 16:46:50
Ma vettem meg a Hunyadi cd-ét az Opera Shopban. Megkérdeztem az eladót: azt mondta vasárnap v. hétfőn érkezhetett meg a boltba a cd, mert eme két napon szabadnapja volt és előtte nem volt kapható a boltban. De már sokan keresték. A két cd összesen 8500 forint. A szereposztás:

V. László - pataky P. Dániel
Cillei - Cser Krisztián
Szilágyi Erzsébet - Fodor Beatrix
Hunyadi László - Fekete Attila
Hunyadi Mátyás - Balga Gabriella
Gara Miklós - Bretz Gábor
Gara Mária - Miklósa Erika
Rozgonyi - Káldi Kiss András.

A felvételt csak holnap lesz időm meghallgatni, úgyhogy arról nem nyilatkozom. A 2 cd mellé egy szövegkönyv és egy kísérőfüzet is tartozik. A kísérőfüzetben van egy rövid ismertető az opera keletkezéstörténetéről (Rákai Zsuzsanna írása), emellett olvashatjuk benne Batta András cselekmény ismertetőjét, illetve szintén az ő rövid írását: A magyar zenedráma mitikus születése címmel. Ezután a felvételen közreműködő művészek karrierjének rövid ismertetése következik. A műsor füzetet a mostani Hunyadi produkcióról készült fotók "díszítik". Ami ugye egy kicsit ellentmondásos: a felvétel az eredeti szöveget és zenei megoldásokat tartalmazza, míg a jelenleg futó előadás az átdolgozást veszi alapul. A librettó magyarul és angolul is olvasható.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457362012-12-18 17:35:20
Tanulmánykötet - tanulmány kötet helyett.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457352012-12-18 17:34:36
Erkel első három operájáról megjelent egy ígéretesnek tűnő tanulmány kötet is.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457342012-12-18 17:33:57
[url]http://www.libri.hu/konyv/szikrat-dobott-a-nemzet-szivebe-erkel-ferenc-harom-operaja.html
;Erkel első három operájáról megjelent egy ígéretesnek tűnő tanulmány kötet is.[/url]
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 457332012-12-18 17:31:44
Így néz ki az új Hunyadi cd.


Erkel Színház • 28752012-12-09 08:34:47
Nádasdyék Erkel opera kreálmányai már eleve zanzásítások, már nem azért a huszasért. Persze tudjuk: Nádasdyék kiváló munkát végeztek! Annyira, de annyira kiválót! Jobban jártunk volna, ha az egész bagázs más foglalkozás után néz a színház helyett.
Erkel Színház • 28722012-12-08 07:22:42
A könnyebben befogadhatóval nem értek egyet: Tallián beszámolója szerint Debrecenben, az eredeti Hunyadin fiatalok kisebb tömege hallgatta érdeklődéssel az előadást!
Erkel Színház • 28712012-12-08 07:21:31
Én úgy tudtam, hogy az is szerepet játszott abban, hogy a nyomorék átdolgozást játszották, hogy egy fiataloknak szánt előadást akartak megvalósítani és ez könnyebben befogadható számukra. Különben meg ilyen Erkel kultusz, amelynek részeként az Erkel darabokat össze-vissza gányolják nekem nem kell. Akkor inkább ne is játsszák Erkelt! Mindent elmond a vezetés Erkellel kapcsolatos hozzáállásáról, hogy még a Bolygóhollandi esetében jöhet az ősváltozat, addig Erkel esetében nem! Pedig a Bolygóhollandit maga Wagner dolgozat át, nem utólag szabták át magukat erre felhatalmazottnak érzett, öntetszelgő, saját pozíciójukkal visszaélő színházi emberek. Nincs kifogásom a Hollandi első változatának színpadra állítása ellen, de igenis kultúrbotrány, amit Erkellel művelnek és senki, de senki nem emel fel szavát Erkelért a szakmabeliek nagy része is elhallgatott! Szerintem ez egyenesen gyalázatos dolog!
Erkel Színház • 28652012-12-07 15:38:51
Már csak azt kellene tudni mikortól kapható a Hunyadi CD. Gondolom ezt is az Opera Shopban lehet majd beszerezni. Ha valaki tud róla mikortól kerül kereskedelmi forgalomba kérem írja meg ide.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 456892012-12-02 19:16:39
A Dózsa Györgyben énekelte 2010-ben Csáki Laura szerepét. Én csak a rádióból hallottam, de felvételről tetszett. Szívesen megnézném - hallgatnám egyszer élőben is.
Bánk bán • 25702012-11-29 07:35:56
Az első felvonásban Ottó szerint a magyarnak fegyvere, Gácsországban dicsőséget nyere. Neves karmesterünk Pál Tamás, egy több évvel ezelőtti hozzászólásban megjegyezte, hogy az eredeti szövegben ilyenek vannak, hogy Gácsországban nyertünk dicsőséget. Ezt egyértelműen negatív felhanggal írta.

Nos. Szerdán az egyik szemináriumomra (aminek a címe: Identitás és vallásosság a Barokk kori Magyarországon), a tanár úr behozott egy kisebb méretű régi, Magyarországot ábrázoló térképet. Ezen a térképen felül ott szerepelt Gácsország! Utána néztem: kérem, lehet, hogy mi már csak mosolygunk rajta, de Galícia régies elnevezése tényleg Gácsország volt! Vagyis itt Egressy nem írt hülyeséget és ezen nincs semmi mosolyogni való! Egyébként nekem is szöget ütött a fejemben honnan ez as Gácsország, csak aztán nem néztem utána. ÉS ugye ez történelmileg is hiteles: mert II. András Halicsba vezetett hadjáratokat a korabeli források szerint. Halics pedig Galícia egy másik elnevezése.

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 456102012-11-22 07:38:07
Énekesekkel és felvételekkel v. előadásokkal kapcsolatban ilyet nem nagyon szoktam csinálni vagy igen? És ha valaki dicséri azt a felvételt, előadást, vagy énekest akit én nem szeretek/amit nem szeretek az esetek 99% nem fejtem ki, hogy szerintem az mennyire pocsék, meg nem jó. Ezért általában ha le is írom, hogy egy felvétel v. előadás v. énekes nem tetszik és hiába vannak érte sokan oda én a falra mászok tőle, nem kezdek el polemizálni róla mert minek? Úgyis mindenkinek meg van a maga ízlés világa. Az egyetlenegy hülyeségem az operák átdolgozásával kapcsolatos, amit nem tartok elfogadhatónak, akkor se ha a nagy Nádasdy szabja át, meg a nagy Rékai v. Radnai, Oláh vagy a nagy-nagy mit tudom én kicsoda. Ez van. Ez az én gyarlóságom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 456092012-11-22 07:27:02
Németh Amadé szerint a Hunyadi-Gara duettet Erkel maga húzta ki. Egyébként ugye a Bánk felvétel se teljes, mert nincs benne a tánc zene az első felvonásban és a második felvonásban a király zenekari bevonulási indulója, amely még az 1993-as felvételen rajta van. Lehet azzal indokolni ezt, hogy nem Erkel írta, de akkor ennyi erővel a palotást is ki lehetne venni a Hunyadiból, mert ha jól tudom annak a szerzősége is kétes. Ha nem is Erkel írta a tánc betéteket, de beépíttette őket az operájába. Ő maga! Nem utólagosan valaki más, hanem ő!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 455962012-11-19 14:08:01
Előre is örülök, az előre is sokat sokak helyett. Bocs.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 455952012-11-19 14:07:16
És én azért előre is sokat sokak által szidott Hunyadi cd-ét is várom és örülök neki. És mivel az eredeti opera első cd kiadása lesz, ezért igen is jelentősnek tartom. A megmondó emberek meg kíméljenek meg a véleményüktől. Tartsák meg maguknak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 455942012-11-19 14:05:37
Díjat nyert a sokat szidott kampány. Egyébként lehet szidni a plakátokat a Hunyadi kapcsán is, de tény, hogy sokaknak ez keltette fel az érdeklődését és emiatt mentek el a Hunyadira. Ha csak az átdolgozott kiadásra is, hacsak egy kaotikus rendezésre és egy kevésbé jó zenei megvalósításra is, de elmentek rá az emberek, sok fiatal is. Manapság már ez is valami - sajnos itt tartunk kulturálisan. A Hunyadi cd-ének meg se híre, se hamva...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 455802012-11-14 20:40:49
Esetleg a Hunyadi cd-ről lehet tudni valamit? Ha van valaki, aki látta mondjuk az Opera Shopban, akkor jelezze! Már lassan kifelé megyünk a novemberből és eddig sehol semmi, pedig novemberre ígérték. Vagy rosszul emlékszem???
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 43562012-11-09 19:27:09
Aszongya hogy, ha Temesvári Román Nemzeti Opera jelenleg 21 operát tart műsoron. Javítson ki valaki, ha tévedek, de tudtommal nincs önálló épülete: az ottani Nemzeti Színházzal osztozik a színház épületen. Ha ezt jól tudom akkor le a kalappal előttük! Hol vannak ehhez képest a magyar vidéki színházak, amelyekben játszanak operákat. Jobb esetben négy-öt operát műsoron tudnak tartani, de Pécsen v. Győrben már ennyit se nagyon. Ennyit a magyar zenei életről és a kultúra támogatásáról.
Erkel Színház • 27932012-11-07 20:42:52
A Magyar Állami Operaház kezelésében lévő Erkel Színház egy év múlva e napon nyílik meg hivatalosan, amely napot mint a Magyar Opera Napját kívánjuk beiktatni és megünnepelni. Ezért is ma, Erkel Ferenc születésének 202-ik évfordulóján közöljük, hogy az Erkel Színház érvényes kormányhatározat szerinti, „játékra alkalmas állapotig történő felújításának” kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte. Szerződéskötésre várhatóan a törvény szabta tíznapos moratórium lejárta után közvetlenül, november 17-én kerül sor. Az építkezés első ütemének végén, 2013 márciusától 100 napon át már próbaüzem folyik majd az Erkel Színházban, amely időszak alatt az Operaház társulata 80 előadást abszolvál a II. János Pál pápa téri épületben.

Az Operaház honlapjáról származó közlemény.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6012012-11-02 17:52:05
Vagy inkább rádióban, nem rádión.
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 6002012-11-02 17:51:45
Jövő hét kedden a Bartók rádión:

19:35 Donizetti: Don Pasquale
Háromfelvonásos vígopera.
Szövegét a zeneszerző írta - fordította: Fischer Sándor.
Vez. Erdélyi Miklós.
Km. MR Ének- és Zenekara. (karigazgató: Vajda Cecília).
Szereposztás:
Don Pasquale - Maleczky Oszkár
Ernesto- Bartha Alfonz
Malatesta - Melis György
Norina - Gyurkovics Mária
Jegyző - Nádas Tibor
Rendező: Ruitner Sándor,
(1959. November 24.)
Erkel Ferenc • 4472012-10-25 07:37:54
Milyen négyszer-ötször???? Egyszer láttam az eredeti Bánkor és máris világossá vált előttem Nádasdyék mekkorát kontárkodtak! És ne haragudj: nincs igazad! Dolinszky is kimondja: az eredeti Bánk bánt és az átdolgozást két külön műnek kell tekinteni. Ezzel zárja a kritikai kiadás előszavát, de te ezt nyilván nem olvastad el. Egyébként meg ne aggódj: meg hagylak szűklátókörűséged keretei között e témában! Neked és jó néhány embernek még itten sokkal fontosabb az énekesek teljesítménye, meg esetleg a rendezés, mint maga az opera. Azt lehet össze-vissza átdolgozgatni. Főleg egy Nádasdynak. De ezzel tényleg befejeztem.
Erkel Ferenc • 4422012-10-21 14:56:32
Egyesek szerint itten durva ferdítéseket csinálok, mikor az átdolgozott és az eredeti Erkel operákat külön műként kezelem. Hát ugyanezt teszi Dolinszky is. Tessék csak olvasni - egyet érteni nem kell vele:

"Talán ez a hevenyészett áttekintés is világossá tette hallgatóim előtt: az eredeti opera szerkezetébe való radikális beavatkozásokkal az átdolgozók kezén új mű keletkezett, miközben Erkel darabja feledésbe merült, és az átdolgozott mű az operalátogatók fejében lassan, de biztosan összeolvadt az eredeti Erkel-operával. Hogy milyen mély beidegződésről van szó, jól mutatja, hogy Erkel művét az 1970-es években kezdődő operai historizmus sem ébresztette fel Csipkerózsika-álmából: miközben az újdonságra éhes CD-ipar hirtelen felfedezte, hogy Rosinát Rossini mezzo szerepként vetette papírra, hogy a Carmen eredetileg prózai dialógusokkal tűzdelt opéra comique volt, vagy hogy a Borisz Godunovot egyszer már Muszorgszkij is megírta: az Operaház urai még ekkor sem mertek kockáztatni. Hogy mertek volna hát akkor, amikor a rendszerváltás után a közönségnevelés helyett a szolgáltatás vált kulturális vezérelvvé? Egyáltalán nincs mit csodálkozni azon, hogy amikor felmerült egy Bánk bán-film ötlete, a létrehozók természetes gesztussal nyúltak ahhoz az átdolgozáshoz, amely mind kottafejeiben, mind dramaturgiájában, mind pedig szellemében meghamisítja Erkel és Egressy alkotását. Talán fel sem mérték, hogy a Bánk-opera és vele Erkel zenéje nemzetközi porondon való megmutatkozásának első és talán utolsó esélyét játszották el."

Az idézet innen van. És Dolinszky a kritikai kiadás előszavában is erre a következtetésre jut. És tudom: Iva Dolinszky álláspontját se érti. Egyszer már belinkeltem ide ezt a tanulmányt és akkor is valami hasonlót írtál. De hát szíved-joga. Szerintem a te hozzáállásod eléggé felületes és felszínes ebben a kérdésben. ahogy mindenki másé is, aki szerint az eredeti és az átdolgozott opera is Erkel alkotása.
Erkel Ferenc • 4392012-10-19 07:59:44
A Hunyadinál egy fokkal jobb a helyzet, de a szöveg jelentős részét ott is újra alkották, a zenei anyagba ott is durván bele komponáltak és össze-vissza huzigálták az anyagot, az opera eredeti alakját egészen megcsonkítva.
Erkel Ferenc • 4382012-10-19 07:58:02
Az opera egy összetett műfaj, amely a szöveget és a zenét is magába foglalja, sőt a dramaturgiát is. A zene dramaturgiát és a szöveg dramaturgiáját is. Na már most, Erkel zenéjét több helyen át transzponátálták alacsonyabb fekvésbe, egyes helyeken önkényesen belekomponáltak, a zárt számokat egybe nyitották több helyen, az operai formalizmusok eltüntették, az eredeti hangzás dramaturgiát szétzillálták. A szöveg majd 95% átírták, a dramaturgiát átszabták, a végkicsengést megváltoztatták. A szöveget helyenként Nádasdy indokolatlanul feltupírozta és gicsesen arany mezőket, meg ezüst folyókat, meg hasonlókat tett bele. Helyenként Ottó dallamait adták Melinda szájába, illetve Biberachot kiiktatva kreáltak egy Petur-Bánk kettőst, Biberach dallamait Petur szájába adva. Innentől kezdve számomra az átdolgozott kiadás csak egy olyan opera, amit Erkelből kiindulva alkottak meg. Ennek következtében a következőket írnám a színlapra: Bánk bán - Erkel nyomán újra írta Nádasdy Kálmán - Oláh Gusztáv és Rékai Nándor. Egyébként ajánlom ezzel kapcsolatban Dolinszky, Fodor Géza és Tallián írásait. Engem meggyőztek. És ha valamit ilyen brutálisan átdolgoznak, az már csak nyomokban önmaga számomra. És aki az átdolgozott kiadást szereti az igen is nem Erkel operáit szereti, hanem amiket utólag kreáltak belőlük. Ami számomra unalmas gagyiság! És ezzel akkor lezárom a mondandómat. A lényeg, hogy Nádasdyék kontárkodtak a saját hasznukra.
Erkel Ferenc • 4302012-10-17 20:56:36
Te mondtad, hogy Verdi zenéje varázsol telt házat egy pocsék Traviátára is. Hát akkor azt hiszem talán nem ellenkezel: Erkel zenéje és az azt megszólaltató művészek szakmai hozzáértése varázsolt telt házat a Bánk és Hunyadi előadásokra évtizedeken át, nem Nádasdyék nacionalista gicsparádéja, amit Erkel zenéjéből utólag raktak össze. És mivel gyakorlatilag a Bánk esetében szétvágták a partitúrát és ütemről-ütemre újra összeragasztották (ez tény), ezért nem hiszem, hogy nem jogosan mondanám: az átdolgozás Erkel zenéjét felhasználva egy új operát alkotott, amely az eredetinél primitívebb és alapvetően gagyiság. És ha túrós csuszából kihagyod a pörcöt és tejföllel eszed és cukorral akkor az nem igazi túrós csúsza, hanem annak egy variánsa. Na Nádasdyék tákolmánya se Erkel igazi, eredeti operája, hanem valami, amit abból kiindulva hoztak létre, de nem azonos azzal. Ezért nem Erkel operája, hanem egy utólagos elképzelés arról Erkelnek hogyan kellett volna megírnia az operáját. Na már most engem annyira nem érdekel mennyire nagy művész volt Nádasdy, mert csak ember volt és gyarló és tökéletlen. Így igenis ez a tette a szememben egy etikátlan és egoista lépés, egyfajta öntetszelgés, semmi több. És ez számomra elfogadhatatlan! És nem volt semmi jog alapja rá, de ezt már más itt kifejtette. Úgyhogy erősen rezeg a léc a Nagy Nádasdy Kálmán eme tákolmányát illetőleg. És még egyszer: nem emiatt, hanem a zene és az azt megszólaltató művészek miatt aratott sikert a darab. És a zenét Erkel írta, Rékai és Radnai csak jól kiforgatta azt eredeti önmagából. Csakhogy Erkelé az érdem, hogy ez a muzsika még így is hatásos tudott maradni. Nádasdy legfeljebb a látványos rendezéssel járult hozzá a sikerhez, ami ma már biztos unalmasan hatna, mert közben az idő múlik. Ennyit erről. Nem kell egyet érts velem, ahogy én se értek egyet veled, de legalább azt felfoghatnád, hogy Erkel operái és azok, amiket Nádasdyék kreáltak belőlük különböző műalkotások. Nádasdyék Erkelből kiindulva újra alkották Erkel operáit s egyszersmind el idegenítették őket az eredeti szerzőtől. Vagyis: te Erkel zenéjét, de nem Erkel operáit szereted!
Belcanto • 7572012-10-15 18:31:33
Bartoli egy zseniális énekesnő! Fantasztikus dolgokat művel a hangjával! Persze tudom: az 1800-as évek operáin nevelkedettek nem szokták kedvelni. Hát ez van.
Erkel Ferenc • 4212012-10-12 21:46:43
Az egyik kedvenc karmesterem a ma még élők közül John Eliot Gardiner mondta azt egy interjújában, amit egy magyar riporternek adott nem rég és amit most nem találok, hogy a karmester elsődleges dolga, hogy a zeneszerző koncepcióját adja vissza, konstruálja meg. Persze ebben óhatatlanul benne van az ő személyisége és elképzelése is a zeneszerző koncepciójáról, de alapvetően ez a fajta hozzáállás szerintem az, amely alázattal közeledik a szerzőhöz, a korhoz és a zeneműhöz és szerző szellemében jár el. Nem az a fajta megközelítés, amit Nádasdyék alkalmaztak. És ez nagy-nagy különbség számomra Gardiner javára és Nádasdyék rovására. Nádasdyék mindent tettek, csak nem alázattal közeledtek Erkel szellemi örökségéhez, a korhoz, az opera műfajához. Ezzel eléggé leírták magukat előttem. Ahogy Leppard is. Hallottam cd-én azt az átdolgozását a Poppeának, ami Pesten is ment. Hát inkább hagyjuk. Abból nem sok van Monteverdiből és a korból, mert Leppard se volt képes alázattal közelíteni a régi idők nagy mestereihez. Ennyit erről. Az alázat emberek! Az alázattal kell közelíteni a műalkotáshoz, ami kiállta már az idő próbáját és nem neki esni és teljesen szabadon át szabni, a saját elképzelésünk szerint. Pontosabban lehet ezt is: csak akkor azt ne tartsuk már Erkel remekművének. Iva csak azt akartam kihozni, hogy te nem Erkel operáit szereted és tartod nagyra, hanem amiket utólag kreáltak belőlük kvázi te nem Erkel operáit szereted, hanem Nádasdyék utólagos kreációit. És a kettő nem ugyanaz! Ezt azért csak elismered nem? Vagy szerinted ugyanaz az eredeti és az átírt Hunyadi? Ha nem látod köztük a lényeges különbséget, teljesen mindegy, hogy most Erkel rovására és Nádasdyék javára, akkor egyáltalán nem értelek. Ugyanakkor: mindenért bocsánatot és elnézést kérek! Mert igazad van/volt velem kapcsolatban.
Erkel Ferenc • 4122012-10-05 20:49:51
Persze ezt eddig se tettétek meg ezután se fogjátok. De nem is kell. Én is elhallgatok, minden tekintetben. Eléggé nevetséges lettem már itten, de legalább tudatában voltam végig, de ti nem vagytok tudatában, hogy enyhén szólva is elég inkorrekt amit Erkel ügyben összehordtok. De hát úgy látszik ez valami magyar betegség, Nádasdy-kórság. Csak szerettem volna ébren tartani egy számomra fontos témát, ha már azok, akiknek beszélni kellene erről az utóbbi időben sajna elhallgattak. Nem mintha bármit is számítani, hogy itten irkálok minden össze-visszaságot.
Erkel Ferenc • 4112012-10-05 20:45:00
Tudod Fodor, Tallián v. Dolinszky részletesen foglalkozott az Erkel operákkal és szakmai érveléssel bizonyította be miért kellene visszatérni az eredetihez. Te ezt nem tetted meg. Ha megtennéd végre logikailag, szakmailag levezetve, hogy miért nem hamisítás, miért jó az átdolgozás, és nem csak azt írnád, hogy szerinted Dolinszkynak, Talliánnak vagy Fodornak nincs igaza v. nem tévedhetetlen akkor abbahagynám ezzel kapcsolatban az irkálást. De ti ezt nem teszitek meg, csak egyértelműen jónak tartjátok az átdolgozást, és ha tudatalatt is, de rosszabbnak, gyengének az eredetit. Na hát ehhez gratulálok - ez a gratuláció gúnyos, ironikus és nincs benne semmi pozitív. Mert bizza egy így nem korrekt! Várom az érvelésed! De komolyan, annyira meghallgatnám már egyszer: valaki fejtse ki részletesen, szakmailag, miért kell az átdolgozott borzalmakat játszani, miért nem hamisítások? Azon kívül, hogy hetven éve ezt játsszák. És a siker biza elsősorban az énekeseknek köszönhető, meg Erkel zenéjének, ami még így megnyomorítva is hódít. De nem Nádasdynak és bandájának. Csak annyiban, amennyiben a rendezésükkel sikerre vitték a darabot. Minden másban Nádasdy és bandája egy kontár, a romantikus opera stílus iránt érzéketlen, hamisító, aki Erkel nevében Erkel ellen cselekedett!
Gaetano Donizetti • 7062012-10-05 19:45:07
Kérésedet megértettem, és még igazat is adok neki. Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy nincs igazi korhű rendezés és minden rendezés magán hordja a korszak divatját, stílusát, életérzését. Így nem értem miért kell kiakadni a rendezői színházon. Én se rajongok érte maradéktalanul, de vannak képviselői akiket szeretek. És Monteverdi darabjait Leppard átdolgozásában játszották a MÁO-ban ha jól tudom, legalábbis Till Géza ezt írja Opera c. kézikönyvében. Nos Leppard a 19. századi opera hagyományokhoz szabta a barokk operákat, mert szerinte csak így emészthetőek a mai kor számára: áthangszerelt, meghúzott és bizony a barokk zene erősen felismerhetetlen lett számomra az ő elképzelései szerint. Monteverdi zenéjét inkább Verdihez közelítette, mint az 1700-as évekhez. Ahogy Nádasdyék is: modernizálták, a saját koruk ízléséhez szabták Erkelt. Ez is modernizáció, ez a régi új köntösbe öltöztetése, csak sokkal durvább módon. És téged ez nem zavar, ha operaelőadásról van szó. De ha nem ha nem korhű, hanem modern a rendezés azt általában megszólod, mert szerinted szájba rágós meg stb.. Szerintem ez ellentmondásos: ha a zenei alapanyagot modernizálják és idegenítik el az eredeti korstílustól az nem zavar, de ha a rendezés modernizál és helyezi át más korszakba a történetet az nem tetszik és szerinted primitív és szájbarágós meg stb.. Engem nem zavar a hagyományos operarendezés, ha nem csak jelmezes koncert, de nem zavar a modern opera rendezés se. De az igen is fontos, hogy az opera zenéjét lehetőleg autentikusan, minden jelentős átszabás nélkül játsszák (a hangzás nem lehet pont olyan, egyes részeket ki lehet húzni, vagy az énekes kidíszítheti stb., de azért álljon már meg a menet a durva belekomponálások és átírások tekintetében) és a librettót se szabják át. Nem érdekel, hogy ez régen szokás volt, meg stb.. Kit érdekel mi volt ötven évvel ezelőtt? Nem arra vagyok kíváncsi ötven éve vagy ma ki hogy gondolja hogyan kellett volna xy-nak megírnia az operáit: hanem arra, hogyan írta meg? Szerintem aki igazán igényes zenekedvelő, az a zenei megvalósítás, a rendezés minősége mellett erre is oda figyel. Többet nem is szólalok meg a témában, mert a legtöbben ezt úgyse értik és semmi mást nem néznek, csak a zenei kivitelezést, vagy legalábbis számukra az a legfőbb, a minden. Pedig az opera összetett műfaj: ha már a megvalósítás egyik vagy másik eleme kifogásolható számomra az egész műélvezet borul és műiszonyattá fajul.
Erkel Ferenc • 4092012-10-04 10:55:33

Végre valaki akinek feltűnik, amiről én itt pofáztam a premier kapcsán és iva és társai szerint semmiség, bagatell!Lehet, hogy a zenei megvalósítás se volt tökéletes, de erről nemcsak az énekesek: a rendező és a karmester, a szereposztásért felelősök is tehetnek! És úgy teremteni Erkel-kultuszt, hogy közben nem is Erkelt magát játsszuk és ezt elkendőzzük: hát gratulálok Héjának is, Ókovácsnak is és Szűcsnek is! Ez egy igazi kultúr botrány kellene, hogy legyen!
Gaetano Donizetti • 6662012-10-03 07:01:49
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! - vagy legalábbis nem olyan fontos megtanulni.
Gaetano Donizetti • 6652012-10-03 07:01:18
17. századi operát nem is játszanak a MÁO-ban, 18. századit se se sokat, tehát a 17-18. sz. archaikus nyelvhasználatot eleve nem kell megtanulni! És aki megszokta, hogy felirattal néz operákat és filmeket, azt ez nem zavarja! Engem pl. egyáltalán. Nem érzem magam akadályoztatva a befogadásban. Érdekes, hogy ezekre hogy oda figyelsz, miközben az autentikus előadás módot, egy zenemű olyan zenei előadását, hogy az önmaga vagy legalábbis a leginkább önmaga legyen letojod. Jó az Erkel átdolgozva, a barokk opera 19. százasítva, Monteverdiből Verdit csináltak, hát de nagy dolog kérem! Érdekes egy hozzáállás. A rendezéssel kapcsolatban is: hisztiztek, ha a rendezés nem korhű, de a zenei megszólaltatás historikus voltát csak divatnak tekinted, ami nem férkőzött be az operába. Gratulálok a hozzáállásodhoz! Egyébként: más egy prózai színházi előadás és más egy zenés előadás. Egy opera esetében a prozódia sokkal pontosabban érvényesül eredeti nyelven. Illetve: a magyar fordításban esetleg csorbát szenvedhet, mert ugye az olasz nem ugyanúgy hangsúlyoz, mint a magyar. Ettől függetlenül: engem a magyar nyelvű operaelőadások se zavarnak, csak a zenei kivitelezés legyen színvonalas és lehetőleg autentikus, legalább a tekintetben, hogy ne dolgozza át jelentősen az eredeti zenei anyagot és a szövegkönyvet. Mert a rendezésben mindig benne van az adott kor szelleme és divatja! Nézd csak meg a 19. századi Melindákat és Gara Máriákat. Hát ha szerinted olyan habos-babos ruhákban szaladgáltak a középkorban hazánkban akkor gratulálok úgyszintén!
Erkel Ferenc • 3962012-09-26 10:28:17
Ami dühít: annak ellenére, hogy valaki szeret valamit, még elismerheti a hibáit. Ahogy én is tudom, hogy korántsem tökéletesek az eredeti Erkel operák, de nagyobb és teljesebb zenei élmény nyújtanak, mint a megnyomorítottak. Számomra ugyanis a zenei kivitelezés csak egy dolog, mert emellett nem árt, ha az opera, amit játszanak szintén nem kelt töredékes érzést és nincs olyan érzésem, hogy amit adnak az nem azonos önmagával, hanem csak nyomokban tartalmazza eredeti önmagát és esztétikailag csökevényes. És ezt az esztétikai fogyatékosságot és töredékességet nem képesek feledtetni a nagy énekesek. Már jóval azelőtt untam és nem szeretem az átdolgozott Bánk bánt, hogy az eredetit megismertem volna. Tizenévesen kb. hatszor láttam, ennyi elég is volt belőle. Hetedszerre már nem mentem el rá, hiába volt benne a bérletembe. És nem igaz, hogy nem lehet elismerni, hogy Nádasdy is ráerőszakolt egy, az eredetitől igenis idegen dramaturgiát az Erkel operákra. Lehet, ezt modern opera rendezők is megteszik, de legalább nem úgy, hogy ütemeikre szedik szét a darabot és rakják össze újra. Historikus operajátszás meg tényleg nincs és nem is nagyon volt a MÁO-ban. Sajnos. Csakhogy a mindenkori vezetésnek a zenei nevelés is feladata lenne, melynek keretén belül nemcsak a legnépszerűbb operákért kellene kampányt folytatni, hanem általában véve az operáért és mindenféle operáért. Nálunk nem úgy van, hogy több színház is működik a fővárosban, ahol operákat hallhat az ember. A közönség nagy része meg el se megy egy előadásra, ha az 20. századi. Meg se hallgatja. A barokkról nem is beszélve. Kovalik rendezői színháza szerintem egyáltalán nem zene ellenes. Ő is csak azt teszi, ahogy mindenki más: értelmezi a darabot és ez olykor átértelmezés is jár. De nem mindegy, hogy ezt az átértelmezést hogy tesszük. Úgy, ahogy az Erkel operákkal, hogy kvázi újra írjuk őket, vagy úgy, ahogy Kovalik, hogy más kontextusba helyezzük őket, de zeneileg és dramaturgiailag nem alkotjuk őket újra. Ebből a szempontból pont hogy Nádasdy zene ellenes és Kovalik nem az. És igenis, hogy van ebben egy nosztalgia is, hogy egyesek ragaszkodnak a Nádasdy-féle verziókhoz, mert hogy akkor szocializálódtak bele a zenei életbe, mikor még az ő szemlélete uralkodott. Innentől kezdve nem tudnak szabadulni ettől és nem képesek befogadni az újat, kritikával illetni a régit. És Ókovács igazgatóságával egyáltalán nem vagyok elégedett! És számomra az, hogy szeretem a zenét azt jelenti, hogy mindenféle zenét hallgatok. Ahogy az, hogy szeretem az irodalmat azt jelenti, hogy mindenféle irodalmat olvasok az antikvitástól a jelenkorig. Van ami tetszik, van ami nem, de minden korszakban megtalálom, ami érdekes és szép. A zenével ugyanígy van! És valószínűleg ha ismertétek volna az huszadik század elejének magyar énekművészeit, akkor Simádnyékra is fanyalognátok, hogy hát bezzeg harminc évvel előttük milyen volt az opera. Mert az ember alapvetően ilyen. A régit mindig jobbnak és szebbnek érzi, mint az újat és eleve úgy definiálja az idő múlását, hogy a régi jó dolgokból nem marad semmi. Ez persze valahol megérthető is, de néha eléggé idegesítő. Remélem én nem leszek ilyen idős koromra.
Erkel Ferenc • 3862012-09-24 22:01:17
A magyar közönségről meg csak annyit, hogy nagy részüknek hihetetlenül csökevényes zenei ízlése csak az 1800-as években írt operákra terjed. Ennek következtében beszűkült zenei műveltségükkel egy pocsék kivetelezésű Traviátára is képesek telt házat varázsolni, mikor egy kiváló Handel opera kiváló historikus előadására úgy kell őket lasszóval fogdosni. Pedig milyen kiváló barokk és modern operák vannak. De kis hazánk operaközönsége nagy részt nem kér belőlük. Hát gratulálok! Széles zenei műveltsége csak annak van, aki mindenféle zenét hallgat. Nem csak egy korszakra van beállva: 1800-as évek, meg Mozart, 1900-as évek csak Puccini, Bartók, egy-két R. Strauss, Kodály és kész.
Erkel Ferenc • 3852012-09-24 21:48:26
Inkább legyen öt Kovalik, mint egy Nádasdy. Kovalik legalább az operák zenei szerkezetét nem nyomorította meg.
Erkel Ferenc • 3842012-09-24 21:47:15
Meg az se, hogy Simándyék is ez énekelték. És akkor mi van? Simándy nagy énekes volt, minden tiszteletem. De ez még nem indok rá. Egyébként Kovalik igenis egy jó rendező, csak te nem szereted. De attól még jó rendező. És Nádasdy is tök idegen koncepciókat húzott rá nem egy operára. Csak ezt itt senki se ismeri el az idősebbek közül, mert nektek Nádasdy nosztalgia. Lehet, hogy nagy egyéniség volt a maga korában, de akkor is már a régmúlt az amit képviselt és nekem biza nem hiányzik.
Erkel Ferenc • 3742012-09-22 07:40:18
Egyébként a Nádasdy-féle opera rendezői szemlélet napjai máshol már rég leáldoztak. Hála Istennek! Nem ártana tán haladni a korral. Ja, hogy nálunk mindenben el vagyunk maradva? Hát igen ez egy Mucsaország. Komolyan, inkább ne is játszanák a Hunyadit, még az is jobb lenne. Nagyon bosszant ez az egész. De talán majd kihalnak a Nádasdy-féle szemléletet képviselők egyszer végleg.
Erkel Ferenc • 3732012-09-22 07:30:37
"A kotta más, mint a Nádasdy Kálmán-féle változaté. A dramaturgia is más, hiszen Nádasdyék érdekes módon – vagy talán a korszellemnek megfelelően – abban is végeztek változtatásokat. A szöveget teljesen átírták, de a történések is más sorrendben szerepelnek az eredeti változatban, Egressy Béni szövege és Erkel elképzelése a darabról egészen más lehetett, mint amit mi ma HunyadiLászló-operaként ismerünk."

És ennek ellenére se a plakátokon, se a honlapon nem szerepel, hogy Zenéjét átdolgozta Radnai Miklós, Szövegkönyvét átírta Nádasdy Kálmán! Hihetetlen! Persze Nádasdynak szabad átszabni és az eredeti szerzőktől elidegeníteni egy darabot azzal nincs semmi, de semmi baj. Még ha egy modern rendező teszi ezt egyesek itt nagyon tudnak sopánkodni. De Nádasdy maga volt az atyaúristen ebben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449432012-09-20 12:02:02
Lecserélné a repertoár felét, csak kérdés, hogy mire? Azért egy igényes alaprepertoárt a legnépszerűbb operákból fent kellene artani igényes előadások kivtelezésében. Rossini, Donizetti, Verdi, Mozart, Puccini, Wagner, Bizet legnépszerűbb műveit játszani kell, ha egy-két évados pihentetéssel is. Ezzel nekem sincs bajom. Emellé kellene időről-időre elővenni az alapreperoárt kiegészítő darabokat, amik nemcsak 19. sz. operák! Komolyan szerintem ez is egy nagy probléma: a zenei műveltség egyoldalúsága Magyarországon. Sokaknak az opera egyet jelent az 1800 évekkel. Pedig a műfaj igazi arany kora a 17-18. sz., jobbnál-jobb darabokkal. Napok óta Handel operákat hallgatok hát valami fenomenálisan nagyszerűen zseniálisak! Előtte napokig 20. századi operákat hallgattam, azok között is lenne bőven miből válogatni. Ha nem is lehet a repertoár nagy részét ezekre építeni, mégis lehetne próbálkozni a bővítéssel, sőt kellene is! Azért pl. most mad lesz a MÜPA-ban Grand macabre és a jegyek nagy része már elkelt! Tehát nem lehetetlenség egy modern operára se eladni a jegyeket.
Erkel Ferenc • 3702012-09-15 22:38:54
"Bár az átdolgozott verziót ismerem (a régi archív felvételt), de kíváncsi vagyok." - a Hunyadiból most is az átdolgozás fog menni, de már felvették az ősváltozatot és az is meg fog jelenni CD-én a Bánk bán után, remélhetőleg még a közel jövőben. A Bánk lemez élmény beszámolót meg köszönöm!
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 5952012-09-14 08:33:06
Jövő hét kedden a Bartókon:

Mozart: A varázsfuvola
Kétfelvonásos opera. Szövegét Emanuel Schikaneder írta.
Vez. Fischer Iván
Km. Fesztivál Kamarakórus (karig. Antal Mátyás), Budapesti Fesztiválzenekar.
Szereposztás:
Pamina - Birgit Fandrey (szoprán)
Tamino - Gulyás Dénes (tenor)
Papagena - Csonka Zsuzsa (szoprán)
Papageno - Michael Krus (bariton)
Sarastro - Polgár László (basszus)
Az Éj királynôje - Eva Mei (szoprán)
Elsô pap - Gáti István (bariton)
Második pap - Rozsos István (tenor)
Monostatos - Korcsmáros Péter (tenor)
I. hölgy - Dénes Zsuzsa (szoprán)
II. hölgy - Lukin Márta (szoprán)
III.hölgy - Ulbrich Andrea (alt)
I.fiú - Héja Benedek
II.fiú - Éder István
III.fiú - Horváth Tamás
I. vértes - Rozsos István (tenor)
II. őrtálló - Szalma Ferenc (basszus)
(Budapesti Kongresszusi Központ,
1991. március 25.)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 449062012-09-12 06:08:18
Nálunk valamiért úgy gondolják, hogy bel canto operákat nem nagyon kell játszani, mert nem szereti őket igazán a közönség. Legalábbis olvastam ilyeneket. A 19. sz.-ban még a Nemzeti Színházban elsősorban Erkelnek köszönhetően elég sok Donizetti opera került bemutatásra, de állítólag csak a Lucia tudott hosszabb ideig repertoáron maradni. Különben meg sokáig Verdiért se rajongott a magyar publikum: tudomásom szerint egészen az 1910-es évekig várni kellett, hogy ilyen operák, mint a Trubadúr vagy a Traviáta állandó repertoár darabok legyenek. Viszont a francia darabokat rendesen nyomatták. És az eredeti Hunyadi László volt a század második felének kassza darabja!!! A legtöbb előadással, a legnagyobb látogatottsággal! Meg a Bánkra is nagy volt az érdeklődés! Az eredetire!
Erkel Ferenc • 3652012-09-09 17:07:41
Vajon hagyományos CD formában lesz hozzáférhető vagy online lesz elérhető? Jobban örülnék a hagyományos CD formának.
Erkel Ferenc • 3612012-09-09 07:45:31
Én a 1993-as CD felvételt hallottam. Azon nem voltak vele különösebb gondok szerintem. Az operafilmben már erősen érezni, hogy megkopott a hangja. A tavalyi szezonban nyújtott teljesítményét meg nem hallottam saját füllel, de senki se mondott róla jót. De fénykorában simán elénekelte volna az eredeti Bánk Gertrúdját.
Erkel Ferenc • 3562012-08-31 09:52:49
Erkel ügyben Nádasdyék szélhámos kontárok voltak, akik jó nagy hasznot zsebeltek be a szerzői jogdíjakból az Erkel operák össze-vissza gányolásával. Ez a véleményem Nádasdyék fantasztikus cselekedeteiről Erkel-ügyben. És ezzel befejeztem, mert ennek tényleg semmi értelme a világon. Majd egyszer talán kihal a Nádasdy-féle szemlélet Erkel ügyben.
Erkel Ferenc • 3522012-08-30 17:34:43
Annyira idegesítő, hogy mindenki: Till Géza, Németh Amadé, Kertész István dicsérik Erkelt, mert nem lehet megszólni, mert mégiscsak a miénk, de azért szükségesnek érzik az átdolgozást, meg az átírást. Hát szerintem ha szükségesnek érzik, akkor azzal igenis kimondják, hogy Erkel szerintük nem volt olyan jó operaszerző, akinek a műveit két száz év múlva is lehet játszani eredeti alakjukban. Ez igen is egy negatív értékítélet! Igenis ott mögött, ha tudat alatt is, hogy nekünk csak egy Erkelünk van, aki kissé fogyatékos operákat írt - zeneileg is, meg dramaturgiailag is fogyatékos operákat. De akkor mondják meg, hogy ők így gondolják!
Erkel Ferenc • 3512012-08-30 17:29:19
Ja és akkor utólagos belekomponálásról, a cselekmény átírásáról, az eredeti dramturgia szándék figyelmen kívül hagyásárról, olyan operai formák utólagos megkreálásról amelyek nem léteztek a magyar zenetörténetben és akkor még lehetne sorolni. Egy operát se forgattak ki önmagából akkora mértékben, mint az Erkel operákat! Ez az igazság, csak egyesek szerint ez nem nagy dolog. És ez annyira dühítő! Akkor legalább vállalnák fel, hogy szerintük Erkel nem volt jó operaszerző és darabjai korrigálásra szorulnak és ezért nem játsszuk az eredeti Erkel operákat és írnák oda társszerzőként az átdolgozók nevét. Azt hiszem ha mást de ennyit igazán megtehetnének!
Erkel Ferenc • 3502012-08-30 17:24:37
Az az igazság, hogy az Erkel operák esetében nemcsak apró változtatásokról van szó! Ezt kellene már felfogni! Nemcsak húzásokról, magas hangokról vagy díszítések beiktatásáról! Hanem gyökeres zenedramaturgiai átalakításról! Nemcsak a librettó helyenkénti kiigazításáról, hanem az egész szöveg teljes átírásáról! Vajh melyik Verdi operával csinálták ezt meg??????? Pedig a Traviata is csak egy operalibrettó ócskaság, hogy Fodor Géza szavaival éljek. Az álarcosbál szövegkönyve meg egy vicc, a Trubadúrról ne is beszéljünk. A Boccanegra meg egyenesen zavaros és tele van hiányosságokkal. Mégse gyökeresen átdolgozott, újra írt librettókkal játsszák őket. Különben is: vannak a régi Bánk felvételek között is pocsékok szerintem. Ott van a Komor vezényelte rádiófelvétel. Komolyan, az valami dög unalmas és pocsék. Szerintem az ősváltozat 2011-es felvétele sokkal jobb, még akkor is, ha Bándi hangja már megkopott és nem mindenhol bíjra szuflával a szerep és Lukácsi Gyöngyin is kifog (mert kifog) Gertrúd szerepe (Marton Éván nem fogott Gertrúd eredeti hangfekvésben megírt szólama, Lukács Gyöngyi nagy művésznő, de úgy látszik ez sok volt neki, de mielőtt még nekem esik valaki: minden tiszteletem Lukács Gyöngyié).
Erkel Ferenc • 3442012-08-29 22:00:59
Ja és ha nem az eredeti Hunyadi fog menni pofátlanság nem oda írni a honlapon, hogy zenéjét átdolgozta Radnai Mikós, a szövegkönyvet átírta Nádasdy Kálmán. Ha Erkel leszármazott lennék ezt nem hagynám annyiban! A pofátlanság teteje!
Erkel Ferenc • 3432012-08-28 23:19:06
Mondjuk most egyenlőre nem az önmagából kifordított Bánkot adják.
Erkel Ferenc • 3422012-08-28 23:18:33
Ókovács Szilveszter véleménye a Bánk bánnal és a Hunyadival kapcsolatban:

„Operatörténetünk két oszlopát restaurálni az Operaház feladata – ugyanakkor missziónk a Nádasdy-féle Hunyadi-átdolgozás életben tartása is, amely alkalmas arra, hogy ezúttal letisztult formában, egyszerre ismertesse meg a mai fiatalokkal a magyar opera és a magyar történelem egy fontos fejezetét.”

Forrás
Ez nem letisztult, hanem utólagosan megkreált forma, ami tök idegen az eredeti erkeli koncepciótól és a korabeli operai hagyományoktól, amikből Erkel kiindult, de mindegy. Engem már az egész nem érdekel: megveszem a Hunyadi ősváltozatát cd-én és kész. Az operaház Erkel opera előadásaira meg nem fogom betenni a lábam.
Benjamin Britten • 82012-08-25 07:30:52
Jellemző, hogy nálunk nem sokan fognak megemlékezni a Britten centenáriumról és idei is alig írt valaki valamit. Hát igen, ha 20. századi opera, akkor nálunk jobbára csak a Kékszakállú, meg a Turandot + egy-két R. Strauss opera, amit szeret a közönség és kifújt. Pedig mennyire izgalmas Britten opera zenéje! És több operáját is játszotta régebben a MÁO. A 2009-es Kiskéményseprő hamar a süllyesztőbe került, ahogy a Csavar fordul egyet is. Szerintem ez is egy nagy probléma nálunk. Nem messze tőlünk, Boroszlóban minden évben kortárs operafesztivált tartanak és láss csodát: meg van az 50-60% látogatottság és a közönség tagjai között sok a fiatal! És akkor direkt Boroszlót hozom példának, nem egy német vagy más nagy zenekultúrával rendelkező ország operaházát. Persze, szerintem a lengyelek, meg a csehek is sokkal jobban állnak a zenei műveltség terén mint mi.
Benjamin Britten • 72012-08-25 07:25:02
A meg látják egybeírandó: meglátják.
Benjamin Britten • 62012-08-25 07:24:05
Ez a Billy Budd tényleg nagyon jó! Tegnap hallgattam meg a Britten vezényelte felvételt. Az énekesek hangja kissé erőtlennek hatott, de lehet, hogy ez így van rendjén, nem tudom. Mindenesetre egyáltalán nem értem miért nem játsszák nálunk Brittent? Annyira nem nehezen befogadható. A Billy Budd egyes részletei kifejezetten fülbemászóak, dallamosak és könnyen megjegyezhetőek. Szerintem a magyar közönség meg látja, hogy 20. századi szerzőről van szó és már nem is veszi a fáradságot, hogy meghallgassa az operáját. Ez is zenei műveltségünk/zenekultúránk szegényességét mutatja. Egyébként a napokban hallgattam meg a Kisvárosi Lady Macbeth Geddával készült EMI-s felvételét, na szerintem ez a darab se valami nehezen befogadható. Sőt, ennek is vannak kifejezetten szép és lírai részei. Kár, hogy ezt meg már nem játsszák, pedig pár éve elő vették a MÁO-ban, én meg lemaradtam róla.
Rost Andrea • 15532012-08-24 20:21:02
Rost Andrea és Molnár Levente: Mozart gála, 2006

1. Le nozze di Figaro
a) Ouverture
b) Aria, Cherubino - act 1
c) Aria, Susanna - act 4
d) Aria, Count Almaviva - act 3
e) Duett, Figaro and Susanna - act 1
f) Cavatina, Countess act 3
g) Duett, Count Almaviva and Susanna, act 3
2. Don Giovanni
a) Ouverture
b) Aria, Zerlina, act 2
c) Aria, Zerlina, act 1
d) Aria, Don Giovanni, act 1
e) Duett, Don Giovanni and Zerlina, act 1
f) Aria, Donna Anna, act 2
3. Der Schauspieldirektor - Aria, Mademoiselle Silberklang
Encore:
4. Le nozze di Figaro - Duett, Figaro and Susanna, act 1

Közreműködik a Danubia Zenekar
Vezényel: Héja Domonkos

A felvétel innen letölthető.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 20682012-08-10 10:42:08
Hát ez az! Egy rendezést se örök időkre terveznek és valamennyire minden rendezés magán viseli a kor ízlés bélyegét! Tehát bármennyire is mutatós és impozáns MÁO-s Bohémélet, nem ártana már lecserélni! Ahogy a Traviáta rendezést se. Lehet dohogni, hogy minden csak rosszabb az idő előre haladtával, de szerintem nem így van. Ha a rendező nem végzi el az apró munkát, vagy túl rendezi a darabot, az akkor is unalmas és pocsék dolgot eredményez, ha megtartja az eredeti milliőt. Számomra Kovalik rendezéseiben ilyen zavaró dolgok nem voltak. A Xersés esetében ezért írták át a szöveget. Ami megint csak nem egyedül álló. Ezt az egyesek által olyan sokra tartott Nádasdy is megtette. A Boccanegrát is saját ideológiai koncepciója szerint értelmezte át - ez szépen megmutatkozik az általa átírt szövegkönyvből, mert hogy az nem műfordítás, hanem műferdítés, nem is kicsit. Érdekes, ez csak azért, mert megtartotta az eredeti történelmi milliőt rendben van azok számára is, akik dohognak a modern rendezések miatt.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 20252012-08-06 18:42:13
Én csak annyit tennék hozzá, hogy nem árt, ha egy művésznek (akárkiről legyen szó!) van önkritikája és tisztában van saját korlátaival. Azzal, hogy mire képes és mire nem képes, és nem hagyja magát rádumálni minden hülyeségre és nem talál ki magától se minden hülyeséget. Dolhainak ez esetben lehetett volna annyi önkritikája, hogy azt mondja: kérem én nem tanultam tenoristának, ez a szerep az operairodalom egyik legnehezebb szerepe, inkább kihagyom! Ennyi. Az meg, hogy születtek róla pozitív kritikák hát Istenem, a kritikusok nagy része se ért a zenéhez rendesen, csak firkálgat róla. Tisztelet a kivételnek! De hát sajnos az igazán nagy művészekre se mindig igaz, hogy nem hagyják rángatni magukat, maguk döntik el mit énekelnek, mert tisztában vannak a képességeikkel, hogy mit tudnak elénekelni rendesen és nem találnak ki hülyeségeket (például, hogy volt tenorista létükre bariton szerepekben tetszelegjenek, holott a hangjuk minden, csak nem rendes bariton, igaz már nem is igazi tenor, mert annak se jó már, csak a hangerő maradt - igen a nagy Domingóról beszélek, akit én is kedvelek, csak nem amiatt amiket manapság művel, ja és ha már itt tartunk: tisztelet Lukács Gyöngyinek, ő legalább felmeri vállalni, hogy mi való a hangjának és mi nem, és nem énekelnek mindent csak mert dumálnak neki, remélem ő nem rombolja majd le a róla kialakult képet azzal, amivel Marton, hogy idős korában kiáll dühösen ordibálni a színpadra éneklés helyett).
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 5912012-08-03 18:11:24
Jövő hét kedden a Bartók Rádióban:

Donizetti: Szerelmi bájital
Kétfelvonásos opera

Szövegét - Eug?ne Scribe Le Philtre című vígjátéka nyomán - Felice Romani írta, Blum Tamás fordította.
Vez. Medveczky Ádám.
Km. Magyar Állami Operaház Énekkara (karig. Nagy Ferenc) és Zenekara.
Szereposztás:
Adina - Kalmár Magda
Nemorino - Kelen Péter
Belcore - Sólyom-Nagy Sándor
Dulcamara - Begányi Ferenc
Giannetta - Zempléni Mária.
Erkel Színház, 1978. december 7.

A felvételt másnap 12:05-től ismét leadják.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 445472012-07-31 12:31:29
Lehet, hogy megint az lesz, hogy lesz egy ideiglenes vagy megbízott vagy kitudja hogy fogják nevezni vezetője/igazgatója a háznak és akkor megint kitalálják, hogy ez most csak egy ideiglenes állapot, ez egy átmeneti évad, az Erkel Színház meg nem nyitása miatt sorra maradnak majd el előadások és majd törölnek egy-két premiert is. És megint össze-vissza lesz minden, átmenetileg, a harmadik éve... Remélem, hogy nem így lesz, de számomra egyenlőre ez a legvalószínűbb.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 445412012-07-30 18:44:22
Igen még a Pillangó tetszett, meg a Turandot is. Koromnál fogva sajnos a Boleyn Annáról lemaradtam, ahogy Kerényi Faustját és Hoffmanját se láttam.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 445302012-07-29 19:54:41
A fiatalabb koromban (tizenévesen) látott rendezésekről nem nyilatkozok, mert sok darabot amiket akkoriban láttam, az Erkel bezárása, vagy a darabok repertoárból száműzése miatt, nem tudtam újra megnézni miután már kicsit "kiműveltebb lettem" az opera terén.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 445292012-07-29 19:48:44
Nincs bajom a hagyományos rendezéssel, ha a rendező elvégzi az apró munkát és kidolgozza az operai szereplőinek egymáshoz való viszonyát, hús-vér embereket varázsolva a színpadra, ha az énekesektől megkívánja a jó színészi alakítást is, ha mindennek meg van a maga helye és rendeletetése a színpadon, ha nincs a kivitelezésben semmi felesleges, semmi unalmas, agyoncsépelt ócskaság. Mostanában ilyen hagyományos rendezéssel nem találkoztam. És sajnos a régi rendezések felújításai meg mindig igen felületesek és nem hiszem, hogy az egykori rendezők utasításait normálisan követnék. Mert ha nem így van, akkor Mikó se lehetett nagy szám annak idején - ezt vontam le a Don Carlosból, a Nabuccóból vagy a Parsifalból. A Bohémélet díszletei és jelmezei szépek és ízlésesek, az előadás látványos, ha megfelelő szereposztás van hozzá kiállítva igazi csemege - mondjuk mostanában nem voltam Bohéméleten, úgyhogy nem tudom hogy állunk a szereposztást illetően. Nagy Viktor rendezéseit inkább hagyjuk - nem igazán voltak semmilyen hatással rám: jó, megnézek bármikor egy Aidát vagy Toscát a MÁO-ban, mert elmegy a rendezés, ha nincs is benne semmi nagy szám, legalább nincs is akkora össze-visszaság a színpadon, mint Szinetárnál. A Szikora féle Varázsfuvolát egy tragédiának éreztem, a Norma díszletei borzasztóak voltak. Szinetár Denevérje egyszerűen bűn rossz, a Rigoletto unalmasan szájba rágós, az öltöző asztal tologatás tisztára az idegeimre ment, ráadásul a herceget éneklő vendég tenor is harmat gyenge volt, mikor én láttam - már nem is tudom ki volt az. A Macbethet inkább hagyjuk, még a Tannhausert eltudom viselni Szinetártól, meg a Kékszakállú tetszett, a Cosi megint csak az inkább hagyjuk kategória - de eme utóbb említett rendezéseit nem is tudom mondhatjuk-e hagyományosnak, ugyanez a helyzet a Carmennel, ami elmenne, ha egy-két idegesítő megoldást kihagyott volna a rendező. A Kerényi Imre-féle bánk, na az volt csak az igazi nacionalista giccsparádé. Nagy vonalakban ennyit erről. Az átértelmezést meg szerintem Nádasdyék is megcsináltak, nemcsak az Erkel operákkal, de pl: a Boccanegrával is.

Ami igazán szenzációs volt és hagyományos rendezés az a Pikk Dáma. Hála Istennek a tévéfelvételt megtudtam szerezni, még ha nem is olyan nagyon jó minőségben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 445232012-07-29 12:28:55
És Baán-nak köszönhetjük az október végén megnyíló Cézanne kiállítást is, amit eredetileg az új, földalatti kiállítótermekbe terveztek. És ott volt még El Greco, Velázquez, Goya. Öt évszázad spanyol festészetének remekművei, Kultúra és művészet Luxemburgi Zsigmond korában, a Mediciek fénykora, c. kiállítások is, ja és a Turner kiállítás, ami szintén fantasztikusan jó volt. És akkor számos kis kiállítás: a Caravaggio festmény bemutatása, a Tiziano és a velencei Madonna, az El Greco kiállítás, a Géniuszok és remekművek sorozat. Szóval ő azért tényleg letett valamit az asztalra és sikeresen vezette a rábízott intézményt. Nagy élmények voltak az utóbbi évek Szép Művészetis kiállításai, a nagyok közül szinte mindet megnéztem. És várom a Cézanne-t is.

Bár ugyanezt elmondhatnám a MÁO előadásairól. Mármint, hogy nagy élmények voltak, de sajna egy-két kivételtől eltekintve általában mindig hibádzott valami: vagy az énekesekkel volt a gond, vagy a rendezéssel, vagy a zenekarral, vagy mind a hárommal, vagy a zenekarral és az énekesekkel stb. És bármennyire is fanyalognak rá egyesek számomra az utóbbi években Kovalik rendezte előadások (az egy Xerxest kivéve) jelentették a legnagyobb élményeket. És igen is űr tátong utána a magyar operajátszásban. Na most őszintén ki az a magyar, ma is aktív operarendező, aki pont megfelelő lenne főrendezőnek? Szerintem ilyen jelenleg nincs. A hagyományos felfogású operarendezőink csak unalmas, középszerű előadásokat voltak képesek kiállítani az utóbbi években, ez alól nagy részt a meghívott, külföldi vendég rendezők se kivételek. És mivel az opera összetett műfaj nekem fontos a rendezés. Azt a borzalmas, Szinetár-féle Rigolettót és Macbethet akkor se tudnám még egyszer megnézni, ha legnagyobb világsztárok lépnének fel benne. Vagy ha mégis elmennék rá, akkor olyan helyre vennék jegyet, ahonnan nem kell elszenvednem a színpad látványát.
Erkel Ferenc • 3302012-07-25 08:56:10
Nem kisokos nagyokos és a Toscát kihagytam. Na annak a librettója egyenes egy operalibrettó paródia! Úgy borzadály ahogy van. Érdekes ezeket mégse akarta senki átszabni. Csak húzni szoktak belőlük.
Erkel Ferenc • 3292012-07-25 08:43:06
Ha meg a librettó gyengeségeit nézzük, a következő operák mind operalibrettó ócskaságok:

Cosi fan tutte
A varázsfuvola
A trubadúr
Traviata
Az álarcosbál

De még a nagy Wagner operák se nagy számok, ami a szöveget illeti.
Erkel Ferenc • 3282012-07-25 08:41:34
Nincs az tele kilógó részekkel, csak egy két helyen kellene meghúzni, és a húzás még nem indokolja a bele komponálást, de hát Radnai tehetségtelen volt ahhoz, hogy normális operát írjon önállóan, így másét szabta át, akárcsak Rékai. És nincs a Bánk bán három és fél óra csak 150 perc. Nem azért de ez csak két és fél óra, tanulj meg számolni kisokos!
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nagy Dóra (oboa)
Karasszon Eszter (cselló), Csuti Dávid (nagybőgő), Tóth Ágnes (fuvola), Katrin Mátyás, Nyujtó Zsanett (klarinét), Gaján Evelin (oboa), Tóth Ramóna, Losonci Luca (fagott), Csabay László, Südi Bálint, Szokola János (kürt)
Közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"Nagy Dóra oboa diplomakoncertje"
J.S. BACH: A-dúr oboa d’amore verseny, BWV 1055
DORÁTI: Öt darab oboára
IBERT: Három rövid darab
DVOŘÁK: Fúvósszerenád, Op.44

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Körmendi Johanna (hegedű)
Kovalszki Mária, Horváth Krisztina (zongora)
"Körmendi Johanna hegedű diplomakoncertje"
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
MOZART: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
SAINT-SAËNS: Havanaise, Op.83

19:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ligeti András
SMETANA: Az eladott menyasszony – Komédiások tánca
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) szimfónia, Op.70
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek, Op.36
ENESCU: Román rapszódia (A-dúr), Op.11 No.1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Horgas Eszter - Falusi Mariann: Kék Rapszódia - Gershwin és Bernstein Amerikában

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Hsin-Ni Liu (zongora)
CHEN MAO SHUEN: Fantasy Ballade No. 1 (2009 premiered)
Nocturnes No. 1 (1989 published, 1991 premiered)
Nocturnes No. 2 (1989 published, 1991 premiered)
Fantasy Ballade No. 2 (2009 premiered)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
GRIEG: Két szimfonikus darab Op.14
GRIEG: Norvég táncok Op.35.
GRIEG: Két keringő -capriccio Op.37
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit
LISZT: Második Mefisztó keringő - a szerző saját négykezes átirata

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel"