vissza a cimoldalra
2018-11-13
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61310)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4092)
Milyen zenét hallgatsz most? (25002)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc felvételek (149)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (3760)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4371)
Kimernya? (2804)
Opernglas, avagy operai távcső... (20161)
Balett-, és Táncművészet (5571)
Franz Schmidt (3220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1527)
Simándy József - az örök tenor (557)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2967)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1153)
A nap képe (2106)
Ilosfalvy Róbert (820)
musical (179)
Élő közvetítések (7501)
A Magyar Zenekarok helyzetéről (58)
Berlioz újratemetése (149)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: zöldszemű
Leírás:
Honlap:
   


zöldszemű (36 hozzászólás)
 
 
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38322017-09-23 22:24:57
Ma esti Concerto/Volumenek bérlet a Zeneakadémián, Várjon Dénes zongora, vez. Keller András.
Egy Mozart D-dúr és Bartók 3. zongoraverseny. Nagyszerű volt!
Utána egy csodálatos ráadás. Bécsi klasszikusra tippeltünk, de nem biztos.
Tudja-e valaki, mit játszott Várjon Dénes ráadásnak?
Előre is köszönöm!
Zöldszemű
Momus társalgó • 60452017-07-22 12:11:50
Szerintem a ’kemény ember kontra balettáncos’ találó megfogalmazás.
Fel nem foghatom, mitől kínos, pláne sértő ez. Meg hogy „tasli a művészeknek”???

Ha tőlem azt kérdeznék egy operai fórumon, hogy mi az: lágy, törékeny, hajlékony, könnyű, harmonikus, és száll a levegőben – egyből egy balettkar jelenne meg a lelki szemeim előtt (persze vannak súlyosabb mozgású szerepek is).

Ami valóban sértő, az a „nagyvezír”. Egyesek politikai homokozót csinálhatnak a társalgóból?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593852017-07-12 10:14:53
Az előbb hallgattam a Bartók Rádióban az Igazgató Úr és a Szerkesztő beszélgetését az Operaház küszöbön álló felújításáról. Biztosan nagyon szép lesz, és nemcsak a székeket szélesítik, hanem a sorok közötti hely is tágasabb lesz, tekintettel a hosszú lábú operabarátokra.
Az építés idején korszerű építészeti megoldásokat sorolva, az Igazgató Úr utalt arra, hogy mivel éppen akkor égett le a bécsi Burgtheater, a balesetből okultak a mi Operaházunk műszaki kialakításánál.
A tűz és a tanulságok levonása rendben van, de a helyszín nem, feltételezhetően nyelvbotlás volt, egyikük sem vette észre.
A történelmi helyesség kedvéért:
"1881. december 8-án éjjel leégett a bécsi Ringtheater, s a lángokban majdnem 400 ember lelte halálát. A tragédia nyomán a színháztechnika megreformálására létrejött osztrák Asphaleia-társaság javasolta a színházépületeken belüli menekülési útvonalak bővítését, a gázvilágításról a villanyra való áttérést, valamint hidraulikus gépek alkalmazását, a fából készült színpadtechnika helyett –...."
[url]http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/01/14/Technika-a-kulisszak-mogott[url]
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 589462017-04-17 23:00:52
Csak a rendezéssel kapcsolatban: Wolfgang Wagner 1975-ös Parsifaljának 1981-es előadását és annak DVD-felvételét nem ismerem.
Azonban láttam a Parsifalt Bayreuthban 1976 nyarán, és láttam az Erkel Színházban a bemutatót 1983 februárjában.
Bayreuthhoz viszonyítva a rendezés összességében nekem az Erkelben tetszett jobban. Lehet, hogy Mikó Andrásra hatott a bayreuthi rendezés, de amit átvett belőle, abból még jobbat csinált.
Nehéz egy szóval kifejezni. Hívebben szolgálta a szöveget. Jobban átjött. Szebb? Érzelemgazdagabb? Költőibb? Ennyi év távlatából is feledhetetlen pl. a nyitó színben a hajnali köd és a fák lombján átszűrődő fény, vagy a nagypénteki varázs hangjainak és színeinek az összefonódása.
Vagy dúsabb? pl. a Viráglányok jelenete az Erkelben sokkal színesebb és csábítóbb volt.

Az Erkel-színház bemutatójáról a Hungaroton 1985-ben adott ki egy albumot. Az 1984-ben elhúnyt Ferencsik János emléke előtt tisztelegve, a kísérőfüzetben az ő szavait idézték: "...Ha elismerjük, hogy a Parsifal remekmű, akkor úgy kell előadni, ahogyan a szerzője megírta..."
- és ezt a főzeneigazgató úr valószínűleg nemcsak a zenei megvalósításra értette.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 583962017-02-16 13:51:37


A 3. emeleti oldalerkélyeken 1954-55-ben emlékezetem szerint 3.60-ba kerültek azok a jegyek, amelyekre rá volt nyomtatva, hogy "Erről a helyről a színpad nem látható". (3.60 egy kg fehér kenyér ára volt /a félbarna 2.80/, ezt a két félét lehetett kapni.
Az oldalerkélyről fel tudtuk mérni, hol van esetleg üres hely, ahonnan látni is lehet, és ahová az első adandó alkalommal átszivárogtunk. Ha a hely gazdája megérkezett, illedelmesen odébb álltunk. Többször is megesett, hogy minden felvonást máshonnan néztünk végig, esetleg a legfelső lépcsőn ültünk, de akkor is végignéztük.
Nem szükséges felsorolni, a fórumtársak tudják, kik voltak a korszak legnagyobb magyar énekesei, rendezői, díszlet- és jelmeztervezői. A történeteket ismertük az Operák könyvéből, a fontosabb dallamok kottájával. A színpadon azt láttuk viszont, amire a leírásból előkészültünk.
A darabokat akkor magyar szöveggel énekelték, amit sokszor nem értettünk, de mivel az áriákat a rádióban is magyarul hallottuk, belénk ivódtak a szövegek, és családi-baráti körben a mai napig azokat énekeljük. Egy-egy jó helyen alkalmazott idézet vagy fordulat az akkori operalátogatóknak máig közös tolvajnyelve (emelkedettebben: a közös kulturális emlékezet része), és "látjuk" hozzá a színpadot is.

Nagy bánatom, hogy az unokáimnak ilyen örömökben az ismert okoknál fogva csak elvétve lehet része.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 581732017-01-29 13:57:11
Láttam korábban valami hasonló rendezést a MEZZO-n. Donna Anna mezitláb szaladgál (trappol) az erdőben, buckákon és fák között. Hallatlanul illuziókeltő. Inkább elzártam.

Sok évvel ezelőtt mennyire odavoltunk Ljubimov rendezése miatt (a színpadon valami csűr féle, és a zenekar is, ha jól emlékszem) - most felüdülés lenne.
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 32732016-10-05 22:00:31
Egy másik fórumra már korábban beírtam a lenti gondolataimat.

Hárman barátnők (már nem ifjú fülekkel) október 1-én a Zeneakadémián voltunk a Concerto Budapest hangversenyén. Telt ház volt, mi a földszint hátsó harmadában, a középtájon ültünk. A zenekar feltünően - a megszokottnál legalább 30%-kal - népesebb volt. Laikus zenekedvelő lévén, a három fiatal zongorista játékát művészi szempontból nem értékelhetem. Tehát csak annyit, hogy szerintem remekeltek, főleg a szóló részekben. Ugyanis a zenekari forték alatt csak a kezük mozgásából lehetett tudni, hogy ők is a maximumot nyújtják, azonban a zenekar sajnos lenyomta még a fortissimo zongorahangokat is.

Azt gondolom, annak idején a zeneszerzők a zenekart a szólóhangszer hangerejéhez méretezték, és nem akkora együttesre, ami alig fér el a Zeneakadémia pódiumán. Vagy tévednék? (A helyszíni tapasztalat más, mint a rádióhallgatóké. Családtagjaim a rádióközvetítésben a zongora minden hangját tisztán hallották, valószínűleg a mikrofonok elhelyezése és a hangkeverés miatt.)

Amióta a Zeneakadémiát újból megnyitották,tehát már három éve, szinte minden zenekari hangversenyt túl hangosnak érzünk. Ezt azzal magyarázzuk (magunknak), hogy egyrészt a felújításnak köszönhetően az akusztika még a korábbinál is jobb lett, másrészt három év alatt az együttesek hozzászoktak ahhoz, hogy a MÜPA hatalmas légterét kell betölteniük, és azóta a Zeneakadémián is azzal a hangerővel játszanak.

Jó lenne tudni, mi erről az Önök véleménye.
Lisztről emelkedetten • 7082016-10-03 17:25:06

A hangverseny apropóján írok, de nem csak arról.

Két barátnőmmel (mind 75 körül, már nem ifjú fülekkel) voltunk ott, a földszint hátsó harmadában, a középtájon ültünk, telt ház volt. A zenekar feltünően - a megszokottnál legalább 30%-kal - népesebb volt. Laikus zenekedvelő lévén, a három fiatal zongorista játékát művészi szempontból nem értékelhetem. Tehát csak annyit, hogy szerintem remekeltek, főleg a szóló részekben. Ugyanis a zenekari forték alatt csak a kezük mozgásából lehetett tudni, hogy ők is a maximumot nyújtják, azonban a zenekar sajnos lenyomta még a fortissimo zongorahangokat is. (A helyszíni tapasztalat más, mint a rádióhallgatóké. Családtagjaim a rádióközvetítésben a zongora minden hangját tisztán hallották, valószínűleg a mikrofonok elhelyezése és a hangkeverés miatt.)

Amióta a Zeneakadémiát újból megnyitották,tehát már három éve, szinte minden zenekari hangversenyt túl hangosnak érzünk. Ezt azzal magyarázzuk (magunknak), hogy egyrészt a felújításnak köszönhetően az akusztika még a korábbinál is jobb lett, másrészt három év alatt az együttesek hozzászoktak ahhoz, hogy a MÜPA hatalmas légterét kell betölteniük, és azóta azzal a hangerővel játszanak.

Ezen túlmenően, manapság a versenyműveknél a zenekari szólamokat rendszeresen megerősítik. Azt gondolom, hogy Liszt a zongoraversenyeiben a zenekart a zongora szólamához méretezte, és nem akkora együttesre, amelyik alig fér el a Zeneakadémia pódiumán. Vagy tévednék?

Jó lenne tudni, mi a fórumtársak tapasztalata.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 548392015-12-31 09:50:43

Tudomásom szerint a díszlet és a rendezés védett, ennek ellenére a fanyalgók tábora rendszeresen le akarná cserélni.

Tisztázni kellene a fogalmakat: ami elkopott, az nem elavult. Az elhasználódott díszleteket és jelmezeket természetesen fel kell újítani, de csak az eredetivel megegyezően.

Idén - július közepén - az időt álló, klasszikus rendezések védelmében többen hozzászóltak, ld.
http://www.momus.hu/forum.php?act=thread&forumcat=2&follow=53170

Mi lenne, ha egy hozzáértő fórumtárs nyitna egy külön témakört a Bohémélet-előadás csodás látványának megtartásáról. Hátha elolvassák az Operában is. Esetleg szervezzünk egy tüntetést?

Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 29362015-08-11 08:34:32
Szerintem nem olyan rejtélyes, Cecil NEM járt a Török utcában.
Magához az előadáshoz sajnos nem tudok hozzászólni, csak a fórumtárs bejegyzésének nyelvészeti boncolásához. (Remélhetőleg ez még nem OFF.)
A vessző valóban rossz helyen van, de: "C'est le ton qui fait la musique". Azt a hangsúlyt, ahogy én értettem, nem tudom ide kottázni, de nekem így hangzott: "Na, ezért FELESLEGES LETT VOLNA a Margitszigetre mennem!"
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 29002015-08-01 14:29:18
Tosca a Margitszigeten - Tőr a plakáton

2. felvonás - Farnese-palota, Scarpia rendőrfőnök vacsorázik.
Mint tudjuk, Tosca úgy akarja megmenteni szerelmét, Cavaradossit, hogy megígéri, enged Scarpia erőszakoságának és az övé lesz. Scarpia ezután a beosztottainak rendelkezik....

A darab hivatalos tartalma szerint "Tosca pedig ezalatt ahogy egy pohár bort akar inni, hogy könnyebben átvészelje a következő perceket, egy kést pillant meg a vacsoraasztalon. Lassú mozdulattal magához veszi".

Kérdés: Milyen kést? Milyen étkészlete lehetett Napóleon idejében egy magas rangú olasz állami tisztségviselőnek a saját lakosztályában? Milyen evőeszközt használt Scarpia? Csak nem a plakáton látható, széles pengéjű hatalmas tőr nyelét fogta a kezében és azzal nyiszálta a tányérján lévő húst? Elképzelhető, hogy egy rendőrfőnöknek volt szolgálati tőre. És egy kötelességtudó főember azt csak úgy a vacsoraasztalon hevertette a poharak között?
Láthatjuk, az operák átírása most már a plakátnál kezdődik. Sajnos. Nincs menekvés.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 533022015-07-31 08:16:12
Bocsánat, a köszönet először IVA-nak és azután Smaragd-nak szól!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 533012015-07-31 08:14:38
Köszönet Smaragdnak! Lelki szemeimmel máris felidézem Tiszay Magdát, vagy Komlóssy Erzsébetet!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530922015-07-19 16:20:47
Kedves Momo,
az idősebb korosztály hűséges, amíg járni tud és a jegyek árát össze tudja spórolni. Az még kb. 20 év. Már látjuk, hogy az unokákból nem lesz "hűséges bázis".
Az operaház igazgatóságának az is feladata lenne, hogy a MAGYAR Operabarátok utánpótlásáról gondoskodjék (=elősegítse). A nézőteret alkalmilag megtöltő, tehetős külföldiek mindig fel fognak bukkanni, fiatalok is, akik nagyokat nevetnek az abszurd rendezéseken, de kikből fog állni a törzsközönség?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530632015-07-18 16:57:13

Úgy látszik, túl sokat írtam.

A lényeg az lett volna, hogy a mai operajátszási tendenciák között világszenzáció lehetne, ha a mi gyönyörű Operaházunkban a klasszikus művek rendezésének az értelme megegyezne azzal, amit a szövegíró megírt és amihez a zeneszerző a zenét szerezte.

A mobiltelefonnal nincs baj Menotti vígoperájában, de mit keres a fényképezőgép a Carmen-ben?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530582015-07-18 16:28:59
(OFF: bocsánat, nem ismerem ki magam a piros zárójeles betűkön, hogy hogyan lehet a szöveget vastagítani)

Még nem mondtam le egészen az unokáimról; jobb időket várok, talán megérem.

60 évvel ezelőtt a 3. emeleten oldalt azért élveztük az előadásokat, mert már valamennyire ismertük a zenét, és tudtuk, mi kell, hogy történjék a színpadon. A sötétben kiszúrtunk középen egy üres helyet, odasettenkedtünk, és biztosak voltunk benne, hogy úgy folytatódik, ahogy vártuk.

A mai kamaszokkal nem mernék azokra a helyekre beülni egy nekik ismeretlen műhöz, mert 10 perc múlva megszöknének és az előcsarnokban játszanának a mobiltelefonnal. Mint ahogy nem hallgatnak végig ismeretlen operákat sem rádión, sem CD-n. Természetes, hogy DVD-n megnéznek egy jó filmet, de egy új opera három-négy felvonása nem köti oda őket a képernyő elé.

Mi nem voltunk körbeszórva zenével. Ma az ember akárhová megy, akármit nyit ki, kéretlenül is zene ömlik rá, nem keresni kell, hanem inkább elkerülni.

Bármennyire is szeretném az unokáimat operabaráttá tenni, kellemezhetem és udvarolhatok, ahogy akarok, csak egy jól rendezett, egy-az-egyben érthető, élő előadás keltheti fel az érdeklődést a további művek, DVD-k vagy operafilmek iránt.

Bizonyíték? Azokat kérik és szeretik a végtelenségig újra meghallani, amiket eddig együtt láttunk, (pl.Diótörő, János vitéz, Háry János, Don Pasquale). Sajnos, a Hófehérke zenéjét nem tudtuk beszerezni. Amikor Pomádé királynak "Nem ízlik a kávé", már előre nevetnek, mert egyetlen ária felidézi az egész előadást. Még azt is meg szoktuk beszélni, hogy "akkor" hol ültünk.

Mi legyen a folytatás?
Pár éve nagyon készültem a Hunyadi Lászlóra. Talán már elég érettek a gyerekek Erkelhez és a nemzeti operához. Azután megláttam a plakáton a hatalmas, ijesztő csúf madarat és a színpadon az állványokat meg a kofferes embereket. Hát nem. Ezt nem.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 530262015-07-17 23:05:57
Köszönet Tóth Csabánénak és a hozzászólóknak. Végre, végre - újra, egyre többen - összefoglalják, milyen volt és mivé lett az Opera.

Hadd csatlakozzam hozzájuk.
Hatvan évvel ezelőtt kezdtünk édesanyámmal az Erkel Színházba és az Operába járni, abban a bizonyos NAGY korszakban, abból legalább tíz éven keresztül csak a 3. emelet hátsó vagy oldalsó soraiba (ahonnan garantáltan nem látható a színpad, és a jegy ára annyi volt, mint 1 kg fehér kenyér). Előadás előtt pár nappal elolvastuk a történetet az Operák könyvéből. Édesanyám zongorán el is játszott néhány részletet. A Rádióban az operarészletek legnagyobb részét magyar énekesek énekelték magyarul, onnan nemcsak a dallamot de a szövegeket is ismertük. Ezek a szövegek klasszikusnak voltak tekinthetők, a Zeneműkiadó külön kis könyvecskékben is közreadta, némelyik fordulatát természetesen szőttük bele a családi beszélgetésekbe és mindenki tudta, miről van szó. Mi is énekeltünk otthon, néha duettben, csak úgy örömünkben. Az előadásból egyszer-egyszer kevesebbet láttunk, mégis tudtuk, mi történik a színpadon. A rendezéseket időnként felújították, de akkor is megmaradt a történet és a környezet, amihez a zeneszerző a zenét szerezte. Az énekesi produkciókat össze lehetett hasonlítani, mert az alapjuk azonos volt. Az Operák könyvét évtizedekig bizalommal forgattuk, és tudtuk, mi vár minket a színpadon.

E fórum barátai ismerik a mai állapotokat. Nem a modern darabok rendezésére gondolok, azok természetesen kerülnek mai környezetbe. Azonban az úgynevezett klasszikus repertoárban elkövetett torzítások miatt az unokáimat egyre kevesebb darabhoz merem elvinni. Nagy terveim voltak, hogyan szoktatom őket az operához az "alapműveken" keresztül. Az Operák könyvét már teljesen felesleges elővenni, a színpadon messze nem ott, nem az és nem úgy történik.

Ma az önmegvalósító rendezők lenyúlják és megerőszakolják a klasszikus repertoár történeteit és zenéjét. Szabad préda, lejárt a jogvédelem. Ennek következtében, aki "modern" rendezésben találkozik először egy klasszikus művel, soha nem tudhatja meg, hogy az eredeti darab miről szól, különösen akkor, ha a rendezés szándékosan szembemegy a szöveggel. (Pl. a legutóbbi Fidelio 2. felvonásában Florestan a vakító fényárban úszó színpadon énekelte, hogy milyen szörnyű a szenvedés a sötét pincebörtönben. Mit ért meg ebből, aki először látja?

Ahhoz, hogy az átértelmezéseket és a rendező titkos utalásait megérthessük, legelőször is találkozni kell az eredeti művel. (A karikatúrákat is csak akkor értjük, ha ismerjük a maga valójában azt, akiről készült.)

Nyugat-Európában egy ország több városában van opera, lehet kísérletezni a legmeredekebb ötletekkel. Lelkük rajta. Ezekkel versenyezni nekünk eleve reménytelen, akit ez érdekel, biztosan oda fog érte utazni. Természetesen lehet egy-egy széjjelcincált darabot bemutatni egy kisebb színházban, de nem az adófizetők pénzéből milliárdokkal fenntartott Operaházban, amelynek a jegyárait egyre inkább csak a külföldi vendégek tudják megfizetni.
Gondol-e arra a vezetőség, hogy húsz év múlva meg fogják-e tölteni estéről estére a nézőteret - és kik? Az én unokáim sajnos biztosan nem.

Aki részese lehetett egy Oláh Gusztáv - Márk Tivadar - Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett Bohémélet előadásnak, nem feledheti a 3. felvonás nyitóképénél feltörő, az egész házat betöltő, csodálkozó, elgyönyörödő morajlást.
Nem látja-hallja az igazgatóság, hogy a közönség ki van éhezve az ilyen élményre?

Szerintem nincs olyan, hogy "régi, poros rendezés", amit a Főigazgató szerint a közönség már megunt. A színpadkép alapgondolata hozzá tartozik a műhöz. A klasszikus operákat ma már vetített díszletekkel is elő tudják adni, a repertoár feléhez elég lenne a színpadon néhány függöny és a korhoz illő szolid szobaberendezés. Nincs szükség drága, nehéz, agyondíszített selyem-bársony jelmezekre sem; a szereplőket egyszerűbb megoldásokkal is lehet jellemezni.

Itt lehetne Budapestnek óriási kultúra-megörző és átadó szerepe: a repertoár alapját a hagyományos rendezésű előadások kellene, hogy képezzék.

A mi Operaházunk a maga nemében egyedülálló: nincs még egy ilyen gyönyörű, arányos, eredeti neo-reneszánsz dalszínház Európában. (Bár a hozzá hasonló, de lebombázott frankfurti Alte Oper-t gyönyörűen ujjáépítették, 1981-re).

A mi Operaházunk épülete, nézőtere tökéletes, harmonikus környezetet biztosít a hagyományos színpadképekhez (viszont éppen emiatt bántóan disszonánsan hatnak benne az át-meg-átértelmezett rendezések, esetleg egy frizsiderrel).

A haszon kettős lenne.
1.) A szépreményű ifjúság megismerkedhetne a zeneművek eredeti formájával, odaszokna az Operába - és később jobban értené a modern rendezőket.
2.) Egész Európából jönne a közönség az össz-művészeti élményre, amit már csak itt kaphat meg.

Természetesen a fentiekhez olyan szereposztás is szükségeltetik, de erről mások már sokat írtak.



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 427162012-02-14 16:08:57
Tisztelt Kugli,
jól emlékszem (kb. 1953-tól fogva), hogy Svéd Sándor neve mellett minden plakáton szerepelt a m.v. mivel hogy ő a Met tagja volt és szilárd meggyőződése szerint csak "mint vendég" lépett fel itthon. Azokban az években (nemcsak őt) egyáltalán nem engedték sehová külföldre, nehogy kint maradjon; a hangja teljében volt, mindenütt tárt karokkal várták vissza. Viszont - talán a szíve gyógyítgatására - a legtöbb szerepét (csak azért is?) eredeti nyelven énekelte, és ez akkor nagyon furcsa volt, a többi magyarul éneklő szereplő között. Ha úgy gondolta, kihagyott egy áriát. Sajnos Luna grófét is egy ifjúsági előadáson az Erkelben, pedig nagyon vártuk. Volt olyan hét, hogy 3 nagy szerepben is fellépett. (Sajnos, a 60-as években már nem követhettem annyira.) Üdv mindenkinek: Zöldszemű
Magyar politikusok zenei ízlése • 1842009-02-05 12:21:15
Nem tudom, hol kezdődött. Ha valóban zenei ízlésről van szó: zenei ízlés-e, ha valaki szívre tett kézzel, égnek emelt szemmel, mély pátosszal énekli a himnuszt a kamerák kereszttüzében? avagy inkább nevezhető zenebarátnak, aki családostól jár színvonalas nem protolláris hangversenyekre - klasszikusoktól a legmodernebbekig - miközben esetleg a saját énekhangját nem tartja jónak és inkább magában énekli a Himnuszt?
Jó lenne visszatérni a zenéhez és az ízléshez. (Sajnos, nem sikerül a kiemelés.)
Politikai homokozó • 252112009-01-18 22:29:35
Átrágtam, kétségbeestem. Véghezvihető-e? "De hátha mégis úgy lehetne..." (ld. Bánk bán) - mit csinál közben ill. utána az uralkodó elit? Volt már valahol példa arra, hogy megszégyenülve testületileg lelépnek a süllyesztőbe?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 237462008-12-06 16:17:59
Kedves Tiramisu,
persze, hogy a lelkét (esetleg a hangját is) szereti - meg az összes többi műben is. Ettől opera az opera, ezért szeretjük. De ma előszeretettel hivatkoznak a megjelenítés hitelességére, éppen ezért emeltek szentélyt az "isteni Anna Netrebko"-nak és rendezték ki pl. a Fidelio-ból a nadrágszerepet. Hát akkor most fontos, vagy sem? Az egyik darabnál igen, a másiknál nem?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 237402008-12-06 12:30:05
Kedves Búbánat és Detto,

Aida-ügyben csak részben tudok egyetérteni. (Tokody és Domingo Aidája után közel 20 évig nem akartam másikat látni, hogy AZT az élményt őrizhessem.)

A november 29-i előadást láttam. A Detto által dícsért szoprán (aznap új beálló) hangilag nem, megjelenésében sajnos messze nem volt CÍMSZEREPLŐ (utóbbin talán valami előnyösebb jelmez segíthetne) . Az est sztárja minden szempontból Amneris volt - megérdemelten kapta a legnagyobb tapsot. (Na most akkor kell/nem kell az énekeseknek illuziókeltőnek lenniük? vagy esetleg, ha riválisokról van szó, a szereplőválasztásnál nem szembe menni a történettel? és hangilag legalább egyenrangú partnereket egymás mellé állítani?)

A korhű rendezésért nem véletlenül hálás a közönség az egész világon. Az Aidához merénylet lenne hozzányúlni. A hatalmas templomfalak, hieroglifák, lépcsők valóban illuziókeltők - de a Nílus-parti jelenet satnya, poros pálmafáira ráférne egy kis eső, meg köréjük némi parti sás, talán nem vinné csődbe a házat.

Egyébként a színfalak mögött történhetett valami, mert a IV. felvonást alig tudták elkezdeni, a közönség már többször kezdett tapsolni.

Összességében kár, hogy az Igazgatóság csak 4 estére engedélyezte az Aidát, pedig (másokkal szemben) ott garantált a telt ház.
Olvasói levelek • 65402008-11-14 22:51:52
Csatlakozom az előttem szólóhoz és a jókívánságokhoz, külön fórum híján ez úton, remélve, hogy Meixner Miska bácsi is értesül róla:
Zöldszemű
Requiem • 1632008-11-02 22:54:08
Partitúra,

biztosan Te is hallgatod - tudod-e, mikor felvétel? Gyönyörű!!!! mindenki, de Polgár még annál is inkább!
Köszönöm,
Zöldszemű
Milyen zenét hallgatsz most? • 171282008-11-02 22:25:36
Az M1-en a Verdi Requiemet (Kincses, Hamari, Daróczi, Polgár, Rádiózkr + -énekkar; Gardelli, Kongresszusi Közp.) - de sehol nem találom, mikori felvétel lehet, 15-20 évesre saccolom.

Tudja-e valaki? előre is kösz.


Requiem • 1132008-10-25 10:09:13
Az az együttes és az emléke felülmúlhatatlan. Boldog, aki ott lehetett. Jól emlékszem-e, hogy Obraszcovának egy kereszt függött a nyakában?
Politikai homokozó • 234012008-10-24 09:44:44
WG-nek 23395-re:
Anélkül, hogy össze merném akasztani a bajuszt: Mióta gyásznap a Mindenszentek? azon ünneplik mindazokat, akik - bár "szentek" lehetnének, kikerültek a látókörből, vagy a naptárban már nem jutott nekik hely. (Az igaz, hogy utána van Halottak napja. Egyébként a liturgikus emlékezetben bánat- és örömünnepek jól megférnek egymás szomszédságában.)
Politikai homokozó • 233912008-10-23 17:54:48
Ki lesz a "Jó ízlés"-verseny győztese? Ma reggel az MR 1 (=szép emlékű Kossuth-rádió) felhívta a nagyérdemű figyelmét a remek lehetőségre, miszerint november 4-én este találkozhat az MR humoristáival (a helyszínt nem jegyeztem meg). Könyörgöm, miért éppen aznap? tehetnék bárhová - csak ne esetleg október 6 jusson eszükbe.
Politikai homokozó • 233852008-10-23 12:08:20
Bocs, csak 1-szer akartam, de mintha beragadt volna a Mehet gomb
Politikai homokozó • 233842008-10-23 12:03:35
56-ban ezen a napon este sokáig álltam a tér bal sarkán - és attól kezdve minden évben, ha csak 1-2 perc csendes elmélkedésre is, megálltam azon a helyen. Egészen 1990-ig, amikor állítólag rendszerváltás volt. Utána nem minden évben sikerült a helyszínt megközelítenem, de azért ma is megpróbálom.
Politikai homokozó • 233832008-10-23 12:03:31
56-ban ezen a napon este sokáig álltam a tér bal sarkán - és attól kezdve minden évben, ha csak 1-2 perc csendes elmélkedésre is, megálltam azon a helyen. Egészen 1990-ig, amikor állítólag rendszerváltás volt. Utána nem minden évben sikerült a helyszínt megközelítenem, de azért ma is megpróbálom.
Politikai homokozó • 233822008-10-23 12:03:29
56-ban ezen a napon este sokáig álltam a tér bal sarkán - és attól kezdve minden évben, ha csak 1-2 perc csendes elmélkedésre is, megálltam azon a helyen. Egészen 1990-ig, amikor állítólag rendszerváltás volt. Utána nem minden évben sikerült a helyszínt megközelítenem, de azért ma is megpróbálom.
Kocsis vs Fischer • 20592008-10-23 11:51:52

Eccerü-nek:
Biztos-e a forrás??

"Oscar Wilde (1854-1900), Irish dramatist, poet." Ld. Wikipedia.

Mit mondott volna O.W. ha megéri a korszakot?

Egyébként: hogy is jutottunk ide, a címadó topic-ból....
Milyen zenét hallgatsz most? • 169042008-10-11 11:50:44
Köszönöm, privát válaszoltam! Z.
Milyen zenét hallgatsz most? • 168992008-10-11 10:40:49
Ma reggel fél kilenc körül a Bartók-on Mozart K330-as szonátája II. és III. tételét játszotta egy általam nem ismert nevű zongoraművész - Mohai Gábor konferálásából annyit tudtam csak megjegyezni, h. Fasius (Sai? Say?). A Google-ban így nem találtam meg. Olyan líraian gyöngéden játszotta, hogy még most is könnybe lábad tőle a szívem. Ki tud segíteni, hol találhatok róla valamit? Előre is köszönöm!
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 225872008-10-07 18:46:32
Kicsit vissza a Fidelo-hoz: kell valami finom érzék ahhoz, hogy vannak szent és magasztos dolgok, amiket nem szabad egy rendező magánötletei szerint átértelmezni. Semmi akadálya, a saját pénzén a saját színházában azt csinálhat, amit akar. De a főváros egyetlen Operaházában, csillagászati állami szubvencióval, Beethoven-nel ne kísérletezzenek.
Aki látta akárcsak egyszer is a Bohémélet-et bérletszünetben, amikor a nagy szállodák külföldi vendégei is jegyekhez jutnak, és hallotta a harmadik felvonás elején - a "védett" színpadkép láttán - a csodálkozás elgyönyörödő sóhaját és a kitörő tapsot, tudja, hogy a közönség igenis ki van éhez/tet/ve a korhű rendezésre, a műhöz szervesen hozzátartozó látványra.
Lassan nincs olyan darab a repertoáron, amin az unokáimmal meg tudnám szerettetni az operát. Kik fognak 20-30 év múlva a nézőtéren ülni? Vagy úgy akarják leépíteni a műfajt, mint ahogy szegény halálra szánt Florestan napi étel adagját fokozatosan csökkentik?
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
"Érzékenység és érzékiség" - az előadói őszinteség stádiumai
CHOPIN: 4 mazurka, Op. 17
LISZT: Bénédiction de Dieu dans la Solitude
CHOPIN: f-moll ballada, Op. 52

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Lucyna Jarząbek (szoprán), László Boldizsár (tenor)
Anna Lasek-Starzec (zongora)
Ének karnyújtásnyira
Szláv dalok és népszerű operaáriák
SZYMANOWSKI: Tizenkét dal Kurpiéből, op. 58 – 1. Lecioły zórazie (A fehér hattyúk), 4. U jeziorecka (A tónál), 7. Ściani dumbek (A sötét erdőben)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 73 – 6. Snova, kak prezhde (Újra egyedül, mint rég)
CSAJKOVSZKIJ: Hat románc, op. 63 – 6. O, ditya! Pod okoshkom tvoim (Ó, gyermek! Az ablak alatt)
RACHMANINOV: Tizenkét dal, op. 14 – 11. Vesenniye void (Tavaszi vizek)
SZYMANOWSKI: Három töredék Jan Kasprowicz verseire, op. 5 – 2. Jestem i placze (Szenvedek és sírok)
MONIUSZKO: „Paria! On Paria!” – Neali recitativója és románca a Paria című operából
MOZART: „Temerari! Sortite fuori di questo loco!... Come scoglio” – Fiordiligi recitativója és áriája a Così fan tutte című operából
GOUNOD: „O Dieu! que de bijoux!... Ah, je ris” – Margit recitativója és áriája a Faust című operából
PUCCINI: „Recondita Armonia” - Cavaradossi áriája a Tosca című operájából
PUCCINI: „Donna non vidi mai” - Il Cavaliere Renato Des Grieux áriája a Manon Lescaut című operából
MASSENET: „Il est doux, Il est bon” – Salome áriája a Heródiás című operából
MENOTTI: „To this we've come” – Magda áriája A konzul című operából
PUCCINI: „Sola, perduta, abbandonata” – Manon áriája a Manon Lescaut című operából
PUCCINI: „Mario! Mario! Mario!” – Tosca és Cavaradossi duettje a Tosca című operából
PUCCINI: „Tu, tu, amore? tu?” – Manon és Des Grieux duettje a Manon Lescaut című operából

19:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Közreműködik: Kubina Péter (nagybőgő)
Radoslav Šašina (nagybőgő) Dana Šašinová (zongora)
ECCLES: a-moll szonáta
SUK: Pieseň lásky (Liebeslied)
BOTTESINI: Elégia
BOTTESINI: Variációk Paisiello „Nel cor piú non mi sento” című témájára
BRUCH: Kol Nidrei
FAURÉ: Elégia, op. 24
PIAZZOLLA: Kicho
BOTTESINI: Nagybőgő-kettősverseny

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Gál Erika (szoprán), Fekete Attila (tenor), Molnár Levente (bariton)
Aiko Heidi Dillon (hegedű), Világi Áron, Világi Dávid (zongora)
A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
Vezényel és előad: Vásáry Tamás
Vásáry Tamás beszélgetős koncertje
A mai nap
született:
1873 • Egisto Tango, karmester († 1951)
1958 • Tony Lakatos, jazz-muzsikus
elhunyt:
1868 • Gioacchino Rossini, zeneszerző (sz. 1792)
1988 • Doráti Antal, karmester (sz. 1906)
1989 • Lakatos Gabriella, balett-táncos (sz. 1927)