vissza a cimoldalra
2019-10-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

Jonas Kaufmann (2419)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4588)
Simándy József - az örök tenor (632)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3458)
Erkel Színház (10335)
Élő közvetítések (8204)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1781)
Franz Schmidt (3437)
Gioacchino Rossini (1027)
Erkel Ferenc (1066)
Kimernya? (3253)
Lisztről emelkedetten (965)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4401)
Balett-, és Táncművészet (5897)
Amatőrtől a Zenetudósig... (avagy, ki ért jobban a Muzsikához?) (275)
Polgár László (268)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (29233 hozzászólás)
Házy Erzsébet művészete és pályája • 45712019-10-02 11:00:54

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Simándy József - az örök tenor • 6252019-10-02 10:59:50

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34362019-10-02 10:57:24

A Dankó Rádió mai operettműsorában, négy hónap elteltével csendültek fel ismét a Csínom Palkó dallamai. Farkas Ferenc és Dékány András örökbecsű daljátékának második, 1963. május elsején bemutatott új rádiófelvételén Lehel György karmester zenei irányításával  (az 1950-es első változatban is ő dirigálta a rádió zenekarát) Házy Erzsébet, Gyurkovics Mária, Andor Éva, Komlóssy Erzsébet, Neményi Lili, Simándy József, Palócz László, Melis György, Szabó Ernő, Radnay György, Domahidy László énekel és a prózai dialógusokat mondják.



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (Karigazgató: Vajda Cecília).



Erről a stúdiófelvételről hallottuk most a következő részleteket




  • Tyukodi dala (Domahidy László, Simándy József, Férfikar)



Kar:                                        Te vagy a legény, Tyukodi pajtás,



                                               Nem olyan, mint más, mint Kucug Balázs,



                                               Teremjen hát országunkban jó bor, áldomás,



                                               Nem egy fillér, de két tallér, kell ide, pajtás!



Tyukodi / kar:                         Az nagy uraság mézes szókat hány,



                                               S hozzá hódulnak, mint bódult zsákmány,



                                               Hej nagyurak, hitvány ember az, aki zsivány,



                                               Rosszabb pedig még ennél is labanc valahány!



Palkó / kar:                             Bort kupámba, bort Embert a gátra!



                                               Tyukodi pajtás, induljunk rája!



                                               Verjük által az labancot a másvilágra!



                                               Úgy szerzünk mi békességet édes hazánkban!




  • Örzse dala, I. felv. (Komlóssy Erzsébet, énekkar)



„Tányér, bogrács, fakanál, puha ágy és pörkölt-libamáj, ez az asszonynak, ez az asszonynak a dolga; éles kard és buzogány, kanóc, puska és kacagány, ez a férfiaknak, ez a férfiaknak gondja…/ De ha szól a harci riadó…”




  • Csínom Palkó dala, II. felv. (Simándy József)



„Elrepült a szép madárka, messze repült. Merre mégy el, mért is hagysz el így egyedül?  Itt maradok s egyre várlak hív szívembül. Bár egy jó szót hallhatnék a kegyesemtül.”




  • Éduska és Palkó kettőse, I. felv. (Házy Erzsébet, Simándy József)



Előbb dialógus (próza)                     



Palkó:                                     Éduska! Te volnál?



Éduska:                                  Jujj!



Palkó:                                     Ne félj, nem harapok.



Éduska:                                  Tudom… Nem harap, csak tátja a száját.



Palkó:                                     Ha megbántottalak, kis húgom, bocsáss meg…



Éduska                                   Nem haragszom én magára…, dehogy is.



Palkó                                      Segíthetnék?



Éduska                                   Nékem ugyan nem! Inkább szégyellje el magát! Egy ilyen erős fiatalember. Ha én legény volnék, már régen ott lennék Rákóczi táborában, úgy ám! Vak Bottyánnál, Esze Tamásnál a kurucok fövegén sastoll a dísz. Egy szál a közembernek, kettő a tisztnek, három a főtisztnek…



Palkó:                                     Hiszen mennék én, ha tudnám, merre találom a kurucokat.



Éduska:                                  Jó kifogás sose késik…



Palkó:                                     No de…



Éduska:                                   Nem azért mondtam, hogy bántsam. Jó éjszakát!



Palkó:                                      Furcsa jószág vagy te, egyszer még szeretnék találkozni veled.



Éduska:                                   Majd ha magán is sastoll lesz, addig…



Palkó:                                      Addig?



Éduska:                                   Addig... Jó éjszakát.



Palkó és Éduska kettőse – dalban folytatva



Palkó:                                     Jójszakát, kisleány, a nevem Csínom Palkó,



                                                Szívem tereád olyan régen vár!



Éduska:                                  Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                                 Csupa csodaszép messzi cél felé.



Palkó:                                      A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                                 Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                                Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?



Palkó:                                     Az én vallomásom ne bántson meg téged:



                                               Élj tovább is álmán szép tündérszép meséknek,



                                               A rózsák majd ha újra nyári fényben égnek,



                                               Vidám menyegzővel várlak téged…



                                               Refrén:



                                               Jójszakát, jójszakát, leszáll a csillagos éj



                                               Szívem tereád olyan régen vár… stb.



Palkó:                                    Jójszakát, jójszakát, az álom ringasson el



                                               Csupa csodaszép messzi cél felé.



Éduska:                                 A hangod akár a bársony – rám borul majd a



                                               Holdsütötte fényes éjszakán.



Együtt:                                    Jójszakát, jójszakát, ha lecsukódik pillánk,



                                               Az álom kapuján ugye gondolsz majd rám?




  • Kati és Jankó kettőse (Andor Éva, Palócz László)



„- Katinkám, ide gyere!..../Elmondom a szemedbe, szívem szerint szeretlek, szemérmes virágom…/Kis Duna-ág, nagy Duna-ág, gyöngyös-fodros habja. Csupa ragyogó hajnali fény csillog-villog rajta! Vörös nadrág, selyem sujtás, járjad violám, el ne repülj! Várj meg engem, várj meg!...”  



 



Az adás elején és a végén egy-egy Lehár-operett instrumentális zenéje szólt: A kék mazúr nyitánya; a Pacsirtából az induló és palotás  (a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás illetve  Rácz  Márton vezényli.)



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban és az internetes elérhetőségén.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34352019-10-02 10:52:07

Pótolom, amit tegnap a Házy Erzsébet-topicba írtam:



Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója alkalmábóla tüneményes szopránra, dívára, primadonnára, Liszt-díjas, Érdemes- és Kiváló Művészre, Székely Mihály-emlékplakettel is kitüntetett, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas operaénekesére  - 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett - , emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operett adásában



„Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Házy Erzsébet emlékét az alábbi operettrészletek bejátszásával is megidézte:



Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás?”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor)  Qualiton, 1960



„Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Elsúgja azt, amit most néked mondanék.



Van-e szerelmesebb vallomás,

És ezt meg sem érti senki más,

Egy szál virág,

Amelyben szívem benne ég.



Minden szó elkopott, és nem mond semmi újat,

Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.



Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Szó nélkül nyújtom hát.”





Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



Részletek:



-  Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet)



 „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” 



Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 „Ahol mi járunk: tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” 



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)



 



Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  



A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).



A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.



Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket



Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.



Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet

Renée, költő – Kónya Sándor

Margot – Petress Zsuzsa

Brissac – Palcsó Sándor 



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 



Vezényel: Bródy Tamás



A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:



Jeanne /Dubarry/ dala, II. felv. (Házy Erzsébet)



„Átéltem már néhány szerelmet meg bókokat,és csókokat,

A férfiak úgy érdekeltek, mint pillanat,mely elszalad,

A szívem nékik adtam a szívemért,mi volt a bér?

Hogy végül itt maradtam és semmit sem kaptam mindenért.



Mindegy nekem  mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem király vagy koldus enyém legyen.



Rajong a férfi mind utánam, száz vallomás, mi kéne más?

És mindig érdekelt a játék, a lángolás olyan csodás.

S ha néha hull a könnyem,már az se fáj,ha így muszáj

Hát felvidulok könnyen,ha rám mosolyog egy férfiszáj.



Mindegy nekem mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem,király vagy koldus,enyém legyen.”



René dala (Kónya Sándor)



„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak….



Mily szép az élet, hogyha téged nézlek, elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”



- Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv. (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)



 „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” 



Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)



René:

Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 

Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:

Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 



Jeanne: 

A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!



Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..

S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.



René:



Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el!



Együtt:



Csókolj, csókolj!…Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 

Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----

Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!



Margot és Brissac vidám kettőse, II. felv.  (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 



„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég! Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még!  - Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”



(Szerkesztés rejtelmei: ez a duett kétszer hangzott fel - egymás után…)


Társművészetek • 14182019-10-02 10:12:11

A budapesti bemutatóról írt a Népszava.hu (2019.09.28. 11:35)



Balogh Gyula kritikája: 



Messziről jöttek - Rocco és fivérei a Nemzetiben



„Vidnyánszky Attila rendezése, a Rocco és fivérei látványos térben, filozófiai ellenpontokkal, nyers, sokszor már túlzó, harsány effektekkel dolgozik, ugyanakkor többször képes költői víziót teremteni.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45702019-10-01 21:21:05

Házy Erzsébet kereskedelmi forgalomba nem került, 7"-os , egyoldalas "promo" lemeze 1966-ból, melyen Manon IV. felvonásbeli áriáját adja elő. Az Interkoncert megrendelésére készült lemez hátoldalán H.E. repertoárjának felsorolása is szerepel.





Házy Erzsébet 7".os, egyoldalas "promo" lemezének borítója







 


A nap képe • 21582019-10-01 21:14:50

"A nap képe" mellé legyen itt még egy fotó: 



Csajkovszkij: Pikk dáma - Liza és Hermann szerepében: Házy Erzsébet és Karizs Béla - (1977)





Pjotr Iljics Csajkovszkij: Pikk dáma – Liza – 1977. március 31. - Felújítás



Magyar Állami Operaház Erkel Színháza



Fordította: Róna Frigyes



Díszlet és jelmez: Makai Péter



Koreográfus: Fodor Antal



Rendező: Békés András



Karmester: Medveczky Ádám



Szereposztás:



Hermann – Karizs Béla

Tomszkij gróf – Berczelly István

Jeleckij herceg – Melis György

Csekalinszkij – Berkes János

Szurin – Jánosi Péter

Csaplinszkij – Leblanc Győző

Narunov – Kertész Tamás

Ceremóniamester – Szellő Lajos

A grófnő – Komlóssy Erzsébet

LIZA – HÁZY ERZSÉBET

Polina – Budai Lívia

Mása – Bencze Éva

Nevelőnő – Kiss Katalin

A pásztorjátékot éneklik – Budai Lívia, Pászhy Júlia, Berczelly István (Daphnis, Chloé, Pentus)



Három rövid idézetet hozok újságkritikákból:



MUZSIKA 1977. június, Kertész Iván:



"Az utóbbi években Házy Erzsébet produkcióit hallgatva egyre erősödik az emberben a meggyőződés, hogy a kitűnő énekesnőnek komoly baj lehet a hangjával; a magasságai egyre bizonytalanabbak, frázisvégei rendszeresen lecsúsznak. Nagy kár, mert különben zeneileg hibátlan, teljes illúziót keltő alakítást nyújt ma is."



Új Tükör, 1977. április hó, Juhász Előd:



„A szenvedő hősnőt, Lizát Házy Erzsébet alakította – ha hangban nem is mindenhol, de szerepjátékban feltétlen illúziót keltően. Házynak – immár közhely – légköre van, mindig magára vonzza figyelmünket. Liza az ő felfogásában nemcsak romantikus virágszál, több annál: önálló akarata van, hisztérikus kirobbanásokra is képes.”



Film Színház Muzsika, 1977. április 16. (16. szám), Albert István:



„Házy Erzsébet a premieren az érzelmek sok vonzó színével, bensőséges poézissel énekelte Liza szerepét.”


Olvasói levelek • 114412019-10-01 11:38:09

Ugyanakkor, a fórumozás lehetősége csak 2002-ben teremtődött meg, és indult el máig tartó vonulata - lásd a Fórumok teljes listáját.



A legelsők között hoztam létre - akkor még "ALASZKA" login nevemmel - a "Mi újság a Magyar Állami Operaházban?" topicomat  (ALASZKA, 2002-07-25 08:02:53)



Amúgy én is gratulálok a Café Momus indulásának 21. évfordulójához!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45692019-10-01 11:09:49

Házy Erzsébet születésének 90. évfordulója alkalmából, a tüneményes szopránra, dívára, primadonnára, Liszt-díjas, Érdemes- és Kiváló Művészre, Székely Mihály-emlékplakettel is kitüntetett, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas operaénekesére  - 1991-ben az Operaház posztumusz örökös tagja lett - , emlékezett Nagy Ibolya a Dankó Rádió ma délelőtti operett adásában



A „Túl az Óperenciánműsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Házy Erzsébet emlékét az alábbi operettrészletek bejátszásával is megidézte:



Fényes Szabolcs – Békeffy István: Régi nyár – „Van-e szerelmesebb vallomás?”  (Házy Erzsébet, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Polgár Tibor) Qualiton, 1960



„Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Elsúgja azt, amit most néked mondanék.



Van-e szerelmesebb vallomás,

És ezt meg sem érti senki más,

Egy szál virág,

Amelyben szívem benne ég.



Minden szó elkopott, és nem mond semmi újat,

Szavakból meg sem érti szívem sóhaját.



Van-e szerelmesebb vallomás,

Mint egy szál virág, és semmi más?

Szó nélkül nyújtom hát.”





Fényes Szabolcs - Harmath Imre - Romhányi József: Maya



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1971. április 12. Kossuth Rádió, 19.57 – 22.00



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara. Vezényel Gyulai Gaál Ferenc.



Részletek:



Maya belépője, I. felv. (Házy Erzsébet)



 „Megjöttem, tessék! Kérek egy cigarettát!… Azt mondják rólam, hogy szívem titkon jó’ van. Barátaim! Ne higgyétek el! Jó lenni rossznak..../Szeretnék egyszer kicsit boldog lenni, óó-ó, óó-ó … szeretnék egyszer kicsit szeretni, óó-ó, óó-ó, szeretnék egyszer egy vidám napot! De én csak útszéli virág vagyok. Tán még a napfény se tud rám nevetni! óó-ó, óó-ó…” 



- Maya, Barbara és Rudi hármasa, II. felv. (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert)



 „Ahol mi járunk: tapsorkán…   /- Odavagyok magáért, a fekete hajáért, egyetlenegy szaváért, mosolyáért. - Odavagyok egészen, a szívembe bevésem, hallgassa meg, ha kérem, a kérésem! – Szeretném, ha szeretne, rám nevetne! Nem kívánom sokáig, csak örökre!...” 



- Maya, Barbara, Rudi jelenete: „Párizs, te szép!...”  (Házy Erzsébet, Galambos Erzsi, Rátonyi Róbert, énekkar)



 



Carl Millöcker: Dubarry grófnő - az operett zenéjét átdolgozta Theo Mackeben.  



A "Dubarry" részleteit Carl Zeller A madarász című operettjének részleteivel együtt - egy műsorban – először 1973. január 30.-án 19.25 - 20.23 óra között sugározta a Kossuth rádió „Operettest” műsorában.  A  Rádió egy korábbi adásában  előzetesen már a műsorára tűzött néhány dalt ("Bemutatjuk új felvételünket"  - 1973. január 4., Kossuth Rádió, 21.39 - 22.00).



A rádióban készült zenei anyagot a Magyar Hanglemezgyár is kihozta: Hungaroton, 1973 – audiokazettán, majd LP-n; Hungaroton Classic, 2006 – CD.



Megjegyzem: A madarász és a Dubarry ének-zenei felvételeire élő, televíziós műsor is készült: Kónya Sándor portréfilmje ( "Nagyapám 20 éves volt..."). Az 1972. év végén a zuglói Zichy kastély dísztermében közönség jelenlétében – én is ott voltam! - vették fel Kónya Sándor portréfilmjét. Ugyanazokkal a művészekkel találkozhattunk a helyszínen, mint akik a rádió dalszínháza mikrofonja előtt szalagra énekelték a két operett ismert részleteit. Személyes emlékeimet erről a számomra nevezetes tévés operettfelvételről már közzétettem itt. Díszletek között, a művészek jelmezekbe öltözve énekelték-játszották szerepüket



Paul Knepler  és J. M. Welleminsky szövegét Lakatos László, a verseket Szenes Andor fordította.



Marie Jeanne Vaubernier (Dubarry), királyi szerető – Házy Erzsébet

Renée, költő – Kónya Sándor

Margot – Petress Zsuzsa

Brissac – Palcsó Sándor 



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és Szimfonikus Zenekara 



Vezényel: Bródy Tamás



A következő dalok hangzottak el ebből az operettből:



- Jeanne /Dubarry/ dala, II. felv. (Házy Erzsébet)



„Átéltem már néhány szerelmet meg bókokat,és csókokat,

A férfiak úgy érdekeltek, mint pillanat,mely elszalad,

A szívem nékik adtam a szívemért,mi volt a bér?

Hogy végül itt maradtam és semmit sem kaptam mindenért.



Mindegy nekem  mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem, csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem király vagy koldus enyém legyen.



Rajong a férfi mind utánam, száz vallomás, mi kéne más?

És mindig érdekelt a játék, a lángolás olyan csodás.

S ha néha hull a könnyem,már az se fáj,ha így muszáj

Hát felvidulok könnyen,ha rám mosolyog egy férfiszáj.



Mindegy nekem mi lesz velem ha egyszer fölgyúl a szívem,

Mindegy nekem ki lesz velem csak engem nagyon szeressen,

Akárki lesz,akármi lesz,öleljen forrón szívéhez,mindegy nekem,

Ki lesz velem,király vagy koldus,enyém legyen.”



- René dala (Kónya Sándor)



„Mily szép az élet! Tiszta mámor! Ha látlak téged, szívem újra lángol!  Karomba zárlak, el nem bocsátlak….



Mily szép az élet, hogyha téged nézlek, elönt a mámor, gyönyörű lesz fenn az ég!  Mily szép az élet, mikor a szemedbe nézek, csupa napfény a mindenség…”



- Margot és Brissac vidám kettőse, I. felv. (Petress Zsuzsa, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara)



 „Egy a fő, egy a fő, ezt a csókot várja ő. Ennyi az egész…” 



- Jeanne és René szerelmi kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Kónya Sándor)



René:

Ha május ránk talált s oly messziről jön ő, de most csak nékünk nyílt ki ezen csodás idő. 

Az álom és a vágy, amint valóra vált, s ha szívünk mélyén száz rigó dalolja most talán:

Rád vártam mindig én! Csak Rád, mióta élek, hogy eljöttél elém, oly boldog most e lélek!
 



Jeanne: 

A sorsom lesz talán, hogy most leszáll a csend, a messze-messzeségből halk álmok hangja csend! Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek égi érzést ígér!



Ha szél zenél, csodás az éj, a szívem, a vágyam csak teérted ég!..

S bár csókra kér, úgy fél, hogy bűn-e a szenvedély.



René:



Ne játssz a tűzzel! Vigyázz, vigyázz! Sose félj attól, hogy bűn-e a láz, forró a május és ég a szád, légy az enyém, ó, ne várj tovább! …  Miért félsz? Nem hagylak el!



Együtt:



Csókolj, csókolj!…Oly szép az ég, ha szél zenél, felgyújtja a szívem e nagy szenvedély! 

Ó, jöjj, ne várj, e holdsugár ma kettőnknek száz nagy csodát ígér! ----

Szívem tiéd! Oly szép az éj, ha zsong a szél!



- Margot és Brissac vidám kettőse, II. felv.  (Petress Zsuzsa éPalcsó Sándor): 



„Reszket bennem minden ideg, szívem, mint a láva ég! Miért vagy hozzám hát hideg, megfázom a végén még!  - Hallgass rám! /Van egy kis időm, hát imádlak én! A szíved odavan, és ehhez joga van. Van egy kis időm, hát szeress belém! Nem vagyok eseted, a lábad be se tedd!…”



(Szerkesztés rejtelmei: ez a duett kétszer hangzott fel - egymás után…)



 



Ezt a műsort újra meghallgathatjuk a délutáni ismétlésben, 18 és 19 óra között, a rádióban és online az internetes elérhetőséggel (www.dankoradio.hu).


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45672019-09-30 21:41:32

Teljes terjedelmében idemásolom az alábbi emlékező cikket:



https://muzsa.sk/zene/kilencven-eve-szuletett-pozsony-csaloganya-hazy-erzsebet



Kilencven éve született Pozsony csalogánya, Házy Erzsébet



Dunajszky Géza • 2019. szeptember 30., 09:30



A kilencven esztendeje született és lassan harminchét éve halott Házy Erzsébet a magyar operaéneklés egyik legnagyobb csillaga volt, aki hasonló legendáriumot hagyott maga után a Kárpát-medencében, mint New Yorkban a görög származású Maria Callas.



Ahogy Callas, úgy testileg-lelkileg ő is belerokkant az állandó harcokba, s mindketten idő előtt léptek le a színpadról.



„Ilyen nagy hatású, intenzív, gyönyörű és ilyen szépen éneklő primadonnája nemigen volt még a Magyar Operaháznak” – ezekkel a szavakkal búcsúztatta őt 1982. december 3-án, a temetésén Mihály András zeneszerző, akkori operaházi főigazgató.



Házy Erzsébet – s ezt sokan nem tudják – 1929. szeptember 30-án Pozsonyban született, ám a szülei a csallóközi Nyárasdról származtak. A családnak Pozsonyon kívül a Somorja melletti Tejfalun is volt kiskocsmája, ahol a fröccs mellé saját hentestermékeiket kínálták. Böbe (hisz otthon csak így hívták) édesapját, Házy Jenőt és a családját – a magyar származása miatt – 1939-ben, a müncheni döntés után telepítették ki Pozsonyból Magyarországra, és a hentes, mészáros, csapos apa Újpesten próbált új életet kezdeni négy lányával, akik számára nem volt ismeretlen a szegénység és a nélkülözés sem. Házy Erzsébet a Nemzeti Zenedében tanult zongorázni, többek között Váczi Károly tanítványa volt, s ezzel párhuzamosan László Gézánál énektanulmányokat folytatott. Bájos megjelenésére, rendkívüli szépségű hangjára már ekkor felfigyeltek, s 1950-ben a Magyar Rádió Énekkarának alapító tagja lett. Innen emelte ki Tóth Aladár, s szerződtette ösztöndíjasnak az operába.



Böbe egy interjújában idézte fel ezt a pillanatot: 1951-ben, a próbaéneklésen egy roppant nehéz darabot, A varázsfuvola Éj királynője áriáját énekeltem, és egy generálpauzában hirtelen megfordultam a saját tengelyem körül. Erre Tóth Aladár felkiáltott: ez bolond, ezt fel kell venni!



Fél év múlva lépett először színpadra a Figaro házassága Első lány szerepében. Két hónapra rá Verdi Álarcosbáljának Oszkár apródjaként robban be a köztudatba. Pajkos mimikája, játékos grimaszai és pompás énektechnikája, ösztönös, színpadra termett mozgása és sugárzó szépsége olyan összhatást eredményezett, amely pillanatok alatt a publikum kedvencévé avatta.



1954 tavaszán ismét nadrágszerepben, de már jelentős figurát, a Figaro házassága Cherubinóját játssza, amely hatvannégyszeres előadással, kiugró siker lett.  A színpadi karrierrel egy időben szépségét, kiemelkedő mozgáskultúráját a filmvilág is felfedezi. „Korda Sándor meghívott magához Londonba” – híresztelte, s több magyar filmben is főszerepet játszhatott. 1957-ben, amikor még alig ocsúdik fel a nemzet a forradalom leverése okozta sokkból, Farkas Zoltán vitte színre a Gerolsteini kalandot, Offenbach csacska operettjét, amelyben Antónia hercegnőt alakítja. Partnere Darvas Iván, akivel később még találkozik filmen és a magánéletben is. A következő évben a Felfelé a lejtőn, a hatvanas évek elején a Férjhez menni tilos, az Új Gilgames és végül Gertler Viktor máig igen népszerű filmje, az És akkor a pasas című film következett.



De Házy Erzsébet igazi otthona a színpad volt, amitől csak a súlyosbodó betegsége és a korai halála választotta el. 



A film- és színpadi sikereket a szakma és az állam is elismerte. 1968-ban Érdemes Művész, 1976-ban Kiváló Művész címet, 1970-ben, alig 41 évesen pedig Kossuth-díjat kapott. 1982. november 24-én hunyt el. Ebben az évben újították fel az Operaházat, így még az sem adatott meg neki, hogy ott ravatalozzák fel. A temetésén, az Erkel Színház előtt hatalmas tömeg jelent meg.



Szokolay Sándor így búcsúzott tőle: Torokszorító fájdalmas tanulság elröppenésed, Te magasban szárnyaló mámorosan tündöklő Énekesmadár! A Színház szülöttje, káprázatos jelensége voltál, mert repülésre születtél, pályád az eget hasította… A mélyrepülésre, az átrendezhető élet nyugodt biztonságára nemigen maradt erőd és segítő reménységed. Ezért nem küzdöttél a betegség ellen, ezért volt bátorságod a halálváró kihívásra, mert nem volt többé maradásod!



Halála után az Operaház örökös tagjává avanzsálták, és 2004-ben domborművét is felavatták az operaház falán (Molnár Péter Salamon alkotása).



Azóta újabb bő egy évtizednek kellett eltelni, hogy emlékét újra felelevenítsék, és ebben az unokanővére Hechtné Házy Anna is részt kívánt venni. 2016. április 12-én ő velem együtt ott volt Újpesten, a szülői ház, az újpesti Baross utca 58.-ban  elhelyezett emléktábla avatásán.



„Köszönet mindenkinek, aki Házy Erzsébet és családja számára menedéket nyújtó újpesti családi ház falán elhelyezett emléktábla megalkotásában közreműködött. Számunkra, felvidéki emberek számára ez a tény kötelességet is jelent, hogy emléke megőrzése érdekében valamit cselekedjünk” – mondtam az újpesti táblaavató ünnepségen. Ebben a szándékában Hecht Annát csak korai halála akadályozta meg. Így, helyette, nekünk jutott az a feladat, hogy a megemlékezés módját megtalálva együtt tisztelegjünk mindkettőjük emléke előtt.







A Szlovákiai Civil Becsületrend elnöke, Klemen Terézia jóvoltából még abban az évben sor került az I. Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyre (HENTÉ), amely az idén a negyedik évfordulójához érkezett, és egyre népszerűbb.



Klemen Terézia szerkesztésében tavaly került kiadásra Az évszázad Manonja – Házy Erzsébet címen, az életéről és munkásságáról szóló emlékkönyv. Közben Érsekújvárott és Somorján emlékkiállítást szerveztünk, ahol a fényképek és plakátok mellett Házy Erzsébet címszerepeinek néhány kosztümje is bemutatásra került.



Nem feledkeztünk meg Házy Erzsébet unokahúgáról Hechtné Házy Annáról sem. 2018. január 14-étől Somorján újévi hangversennyel emlékezünk meg mindkettőjük munkásságáról.



A somorjai gálán az operett és musical műfajának fiatal tehetségei, a HENTÉ győzteseinek produkcióival hajtunk fejet Házy Erzsébet és Hechtné született Házy Anna emléke előtt, példaképül állítva őket az est szereplői és mind azok elé, akik a szépre, a jóra, mások szórakoztatására tették fel az életüket.



Egy biztos, Házy Erzsébet hangja, művészete és egyéniségének a bája – ha csak bakeliton vagy filmvásznon is – velünk maradt, s velünk él tovább. Bármikor meghallgathatjuk, megnézhetjük őt, és továbbra is olyannak szerethetjük, amilyennek az emlékeinkben vagy mások elbeszélése alapján bennünk él.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45662019-09-30 21:37:56

A régi lexikonok (és eddigi tudásunk szerint) október elsején született Házy Erzsébet, de már előkerült egy hivatalos személyi okirata, amelyből kiderül: szeptember 30-án látta meg a napvilágot. 



Az internetet böngészve, több portálon is, ma emlékeznek Házy Erzsébet születésének 90. évfordulójára.



https://fidelio.hu/zenes-szinhaz/hazy-erzsebet-aki-olyan-szenvedelyesen-elt-mint-az-operahosnok-148783.html



https://nullahategy.hu/visszapillanto-tukor-90-eve-szuletett-hazy-erzsebet/



https://mult-kor.hu/nehezen-viselte-elete-vegen-a-mellozttseget-hazy-erzsebet-20190930



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34342019-09-30 10:13:39

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián”  adás-sorozatának mai műsora Johann Strauss A denevér című operettje nyitányának dallamaival kezdődött el.



Az operettműsor tartalmából:



Fényes Szabolcs – Békeffy István – Semsei Jenő: Rigó Jancsi



A Rádió Dalszínházának a bemutatója volt: 1973. december 26. Kossuth Rádió 19.09 – 21.40



 A  zenei felvételen az Operaház és az Operettszínház művészei működtek közre:



Kalmár Magda, Németh Marika, Petress Zsuzsa, Korondy György, Bende Zsolt, Palócz László, Rátonyi Róbert, Bilicsi Tivadar, Csákányi László, Pagonyi János, km. az  MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel:Sebestyén András.



Most az alábbi részletek szólaltak meg a rádiófelvételről:



- Ficsúr és Mariska kettőse, I. felv.: „Miért születtem cigánynak, miért nem inkább királynak?”  (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, énekkar)



 -Clara belépője, II. felv.: „Hangulatom oly remek, nem ismerek magamra ma éjjel én.”  (Kalmár Magda)



- Lisette és Ficsúr kettőse, II, felv.: „Ejnye, de huncut az életSzerelem van ezer változatban…” (Németh Marika, Rátonyi Róbert)



- Mariska, Ficsúr és Jancsi hármasa, II. felv.: „Budapest, Budapest, te csodás” (Petress Zsuzsa, Rátonyi Róbert, Korondy György)



 



Huszka Jenő – Szilágyi László: Erzsébet



- „Szeptember végén” Petőfi Sándor verse: Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldel a nyárfa az ablak előtt, de látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt....” (Balczó Péter, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Kovács János) – MTVA – Dankó Rádió közös felvétele, 2014



- Ida belépője, I. felv.: „Madárdalos, zölderdőben jártam…/Rózsám, viruló, kis rózsám, te légy most a postám, leveleddel üzenem…” (Kalmár Magda, a MÁV Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György)  



 - Stefi és Flórián vidám kettőse, II. felv.: „Szüret előtt, már nincs elég időnk… /Délibábos Hortobágyon egy kis kurta kocsma van, s mert a jó bort úgy imádom, hát ott érzem jól magam.…” (Galambos Erzsi, Németh Sándor, a MÁV Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György) – 1979. február 24., Petőfi rádió, 21.20-22.00 (Hungaroton felvétel) 



 



Kemény Egon – Erdődy János: Krisztin kisasszony a Nyitány dallamai csendültek fel  az adás végén (a  Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényli) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00



Ismétlés ma délután hat és hét óra között.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34332019-09-29 15:00:08

Az Opera honlapjáról:



Gálaest a 70 éves Honvéd Együttes tiszteletére



Erkel Színház – ma este 7 órakor





A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Honvéd Férfikar mint a Honvéd Együttes két művészeti kara, egész estés gálaműsorral ünnepli az évfordulót és köszönti a nagy múltú együttes egykori és jelenlegi művészeit, tagjait.



Az első részben összeállítás látható a korábbi évtizedek legjelentősebb alkotóinak munkáiból egykori és mostani „honvédosok” közreműködésével. 



A második részben az Együttes jelenlegi művészei a ma is műsoron lévő repertoárjukból adnak színes és látványos válogatást, Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető rendezésében.



Dankó Rádió Túl az Óperencián délelőtti adásának tematikáját, zenei összeállítását ez az évforduló aktualizálta.  A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya korábbi műsoraiban beszélgetett a 90. életévét idén novemberben betöltő Palcsó Sándorral, valamint Gulyás Dénes operaénekessel, akik művészi pályájukat a nagy múltú Honvéd Művészegyüttesben kezdték. Ez ünnepi alkalomból a két énekművésszel folytatott beszélgetések vonatkozó részleteit játszotta be hangfelvételről Nagy Ibolya.



Palcsó Sándor beszél a katonaévekről, a Honvéd Művészegyüttesben folytatott énektanulmányairól; kedves korrepetitora, Érsek Mária zenepedagógussal való találkozásáról, aki felkarolta, tanítványává fogadta őt; az '56-os őszi események idején az együttessel Kínában tett több hónapos koncertkörútjáról és a visszaúton, Moszkvába irányított, nem kívánt kerülőjükről, s mindezt követő nem kívánatos következményekről… (Minderről bővebben olvashatunk Palcsó Sándor könyvében is ("Én a pásztorok királya... Palcsó Sándor emlékei" - Érd, 2011).



Gulyás Dénes elmesélte, hogy mint fiatalembert, milyen hatások érték a katonaságnál illetve hogyan került be a Honvéd Művészegyüttesbe; Nagy Ibolya részletet olvasott fel az operaénekes pályájára visszatekintő, megírt könyvéből („Mekkora Isten tenyere?” – Helikon Kiadó, 2013): hogyan lett 17 éves korában a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének valaha volt legfiatalabb tagja mint hivatásos énekes 1971-ben.



Ismert, ugyancsak a Honvéd Művészegyüttes Férfikarában énekelt pályája elején mások mellett Ilosfalvy Róbert, Réti József, Gregor József, B. Nagy János és Kelen Péter is.   Dankó Rádió mai, ünnepi, tisztelgő adásában a nevezett operaénekesek énekfelvételei közül is meghallgathattunk egyet-egyet.



A műsorban felhangzott zenék:



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János – Toborzó „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngyélet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!”   (Honvéd Férfikar) – koncertfelvétel



Kodály Zoltán – Petőfi Sándor: Nemzeti dal – „Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha” – (Honvéd Férfikar) – koncertfelvétel



Lehár Ferenc – magyar szöveg Kulinyi Ernő – Erdődy János:– „Volt nem egy, de száz babám…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János  – Marci bácsi bordala „Ó, mely sok hal terem az nagy Balaton-bahha-rahha-rahaha” (Gregor József)



Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Két szerelem – Hajnali vallomás "Kék, hajnali fény ragyog a fákon át, én a völgy ölén remegve várok rád.”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) részletek, 1961., Kossuth Rádió



Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya – „Párizs, te szép...” (B. Nagy János énekfelvételéről)



Jacques Offenbach – magyar szöveg Fischer Sándor: A szép Heléna – Páris ítélete (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) 1981. január 10. , Petőfi Rádió 7.53 - 8.07



Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás diák (a rádiófelvételen az operett A vándordiák címen ismeretes; a komponista Cigányszerelem c. művének átdolgozása, amihez új dalokat is komponált) - Józsi dala „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom ...” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János  – Közzene – (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) – koncertfelvételről



 



Egy születésnapi jókívánság is elhangzott a mai műsorban: a párkányi /Felvidéki/ születésű, de évtizedek óta Komáromban élő Klemen Teréziát köszöntötte születésnapján Nagy Ibolya; a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, aztán 2012-ben az általa életre hívott Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke lett, majd 2014-ben díjat alapított: a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Két évvel később megszervezte a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, tavaly pedig Az évszázad Manonja címmel, magánkiadásban, könyvet jelentetett meg a Pozsonyban született Házy Erzsébetről.  Ennek apropóján, az adásban felcsendült Manon áriája Puccini operájából, Házy Erzsébet énekfelvételéről, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.



A műsor ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat órától a Dankó Rádió hullámhosszán, és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).


Palcsó Sándor • 2512019-09-29 14:58:28

Az Opera honlapjáról:



Gálaest a 70 éves Honvéd Együttes tiszteletére



Erkel Színház – ma este 7 órakor





A Magyar Nemzeti Táncegyüttes és zenekara, valamint a Honvéd Férfikar mint a Honvéd Együttes két művészeti kara, egész estés gálaműsorral ünnepli az évfordulót és köszönti a nagy múltú együttes egykori és jelenlegi művészeit, tagjait.



Az első részben összeállítás látható a korábbi évtizedek legjelentősebb alkotóinak munkáiból egykori és mostani „honvédosok” közreműködésével. 



A második részben az Együttes jelenlegi művészei a ma is műsoron lévő repertoárjukból adnak színes és látványos válogatást, Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető rendezésében.



A Dankó Rádió Túl az Óperencián délelőtti adásának tematikáját, zenei összeállítását ez az évforduló aktualizálta. A felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya korábbi műsoraiban beszélgetett a 90. életévét idén novemberben betöltő Palcsó Sándorral, valamint Gulyás Dénes operaénekessel, akik művészi pályájukat a nagy múltú Honvéd Művészegyüttesben kezdték. Ez ünnepi alkalomból a két énekművésszel folytatott beszélgetések vonatkozó részleteit játszotta be hangfelvételről Nagy Ibolya.



Palcsó Sándor beszél a katonaévekről, a Honvéd Művészegyüttesben folytatott énektanulmányairól; kedves korrepetitora, Érsek Mária zenepedagógussal való találkozásáról, aki felkarolta, tanítványává fogadta őt; az '56-os őszi események idején az együttessel Kínában tett több hónapos koncertkörútjáról és a visszaúton, Moszkvába irányított, nem kívánt kerülőjükről, s mindezt követő nem kívánatos következményekről… (Minderről bővebben olvashatunk Palcsó Sándor könyvében is ("Én a pásztorok királya... Palcsó Sándor emlékei" - Érd, 2011).



Gulyás Dénes elmesélte, hogy mint fiatalembert, milyen hatások érték a katonaságnál illetve hogyan került be a Honvéd Művészegyüttesbe; Nagy Ibolya részletet olvasott fel az operaénekes pályájára visszatekintő, megírt könyvéből („Mekkora Isten tenyere?” – Helikon Kiadó, 2013): hogyan lett 17 éves korában a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének valaha volt legfiatalabb tagja mint hivatásos énekes 1971-ben.



Ismert, ugyancsak a Honvéd Művészegyüttes Férfikarában énekelt pályája elején mások mellett Ilosfalvy Róbert, Réti József, Gregor József, B. Nagy János és Kelen Péter is.   Dankó Rádió mai, ünnepi, tisztelgő adásában a nevezett operaénekesek énekfelvételei közül is meghallgathattunk egyet-egyet.



A műsorban felhangzott zenék:



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János  – Toborzó „A jó lovas katonának de jól vagyon dolga, eszik-iszik a sátorban, semmire sincs gondja, hej, élet, be gyöngyélet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!”   (Honvéd Férfikar) – koncertfelvétel



Kodály Zoltán – Petőfi Sándor: Nemzeti dal – „Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most vagy soha”(Honvéd Férfikar) – koncertfelvétel



Lehár Ferenc – magyar szöveg Kulinyi Ernő – Erdődy János:„Volt nem egy, de száz babám…” (Gulyás Dénes, km. az MRT Szimfonikus Zenekar, vezényel: Sebestyén András) - 1981. március 16., Kossuth Rádió 19.15 – 20.35



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János  – Marci bácsi bordala „Ó, mely sok hal terem az nagy Balaton-bahha-rahha-rahaha” (Gregor József)



Fényes Szabolcs - Halász Rudolf: Két szerelem – Hajnali vallomás "Kék, hajnali fény ragyog a fákon át, én a völgy ölén remegve várok rád.”  (Ilosfalvy Róbert, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Gyulai Gaál Ferenc) - részletek, 1961., Kossuth Rádió



Fényes Szabolcs – Harmath Imre – Romhányi József: Maya – „Párizs, te szép...” (B. Nagy János énekfelvételéről)



Jacques Offenbach – magyar szöveg Fischer Sándor: A szép Heléna – Páris ítélete (Kelen Péter, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lukács Ervin) - 1981. január 10. , Petőfi Rádió 7.53 - 8.07



Lehár Ferenc - Innocent-Vincze Ernő: Garabonciás diák (a rádiófelvételen az operett A vándordiák címen ismeretes; a komponista Cigányszerelem c. művének átdolgozása, amihez új dalokat is komponált) - Józsi dala „Utam muzsikálva járom, búsan keresem a párom ...” (Réti József, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kerekes János)



Kodály Zoltán - Garay János -Paulini János -  Harsányi Zsolt: Háry János  – Közzene – (MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Vásáry Tamás) – koncertfelvételről



 



Egy születésnapi jókívánság is elhangzott a mai műsorban: a párkányi /Felvidéki/ születésű, de évtizedek óta Komáromban élő Klemen Teréziát köszöntötte születésnapján Nagy Ibolya; a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, aztán 2012-ben az általa életre hívott Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke lett, majd 2014-ben díjat alapított: a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Két évvel később megszervezte a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, tavaly pedig Az évszázad Manonja címmel, magánkiadásban, könyvet jelentetett meg a Pozsonyban született Házy Erzsébetről.  Ennek apropóján, az adásban felcsendült Manon áriája Puccini operájából, Házy Erzsébet énekfelvételéről, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.



A műsor ismétlését meghallgathatjuk ma délután hat órától a Dankó Rádió hullámhosszán, és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu).


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45652019-09-29 14:49:59

Egy születésnapi jókívánság is elhangzott a Dankó Rádió ma délelőtti Túl az Óperencián  adásában: a párkányi /Felvidéki/ születésű, de évtizedek óta Komáromban élő Klemen Teréziát köszöntötte születésnapján Nagy Ibolya; a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán szerezte magyar-történelem szakos tanári diplomáját, aztán 2012-ben az általa életre hívott Lehár Ferenc Polgári Társulás elnöke lett, majd 2014-ben díjat alapított: a Szlovákiai Civil Becsületrendet. Két évvel később megszervezte a Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekversenyt, tavaly pedig Az évszázad Manonja címmel, magánkiadásban, könyvet jelentetett meg a Pozsonyban született Házy Erzsébetről.  



Ennek apropóján, az adásban felcsendült Manon áriája Puccini operájából, Házy Erzsébet énekfelvételéről, a Magyar Állami Operaház Zenekarát Erdélyi Miklós vezényli.



A műsor ismétlését meghallgathatjuk ma hat órától a Dankó Rádió hullámhosszán, és az internetes elérhetőségen is (www.dankoradio.hu) oldalról.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8322019-09-29 12:26:34

Az Opera Facebook oldaláról



Balga Gabriella esküvője az Opera Caféban



Esküvőn járt az Opera Café – Balga Gabriella és Kutrik Bence 2019. szeptember 13-án kötötték össze életüket Dunabogdányban, melynek néhány részletébe most Önök is betekintést nyerhetnek. Gratulálunk az ifjú párnak!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34322019-09-29 00:30:11

Kapcs. 1918., 783. és  33. sorszámokhoz



Jacques Offenbach: A 66-os szám



Egyfelvonásos daljáték



Új, teljes felvétel



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1990. április 16., Kossuth Rádió, 10.05 – 11.00



Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Pál Tamás



Km.: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Zenei rendező: Fejes Cecília

Rendező: Avanesian Alex.



Szereposztás:



Francois, vándor házaló – Melis György

Suzon – Kertesi Ingrid

Piccolo – Gulyás Dénes


Zenei események • 9982019-09-28 23:56:54

Az Albertfalvi Közösségi Ház (AKH) Opera- és Dalstúdiójának mai évadnyitó ünnepi koncertje a pár nap múlva esedékes - október elsejei - Idősek Világnapja tisztelete jegyében fogant.  Az időzítés,  és a felhangzó ének-zenei produkciók választéka,  e közeli jeles nap tematikájához igazodott.  Az elhangzott opera-, operett-, musical- és dalrészletek előadói  - ismerem őket régről - többségében nem hivatásosak:  civil személyek, akik kötődnek az AKK stúdiójához és személy szerint „énekvezetőjükhöz”,  a csapat összefogójához, Csák Józsefhez.  Vannak közöttük, akik képzik magukat/énekhangjukat, énektanulmányokat folytatnak, például  Szilfay Mártánál, aki most ott volt a közönség soraiban az ugyancsak visszavonult operaénekesnő társával, Takács Tamarával együtt. Tehát a fellépők nem először mérettetik meg magukat „rivaldafényben”, állnak ki a pódiumra, mert szeretnek énekelni, úgy érzik, van ahhoz érzékük, elfogadható a kiállásuk, kellő technikával, kellemes énekhanggal és a célnak megfelelő adottságokkal rendelkeznek.  Közöttük két egykori operaénekes jelenti és „viszi” a prímet: Terebessy Éva és az említett Csák József.  A többiek - György Viktória, Henk Marika, Sándor Bettina, Pálinkás Györgyi, Radosiczky Márta, Csikai Barna és Németh Károly - ezúttal is igyekeztek meglévő előnyös tulajdonságaikat érvényre juttatni a koncerten.



A „zeneigazgatójuk” mint mindig, ezúttal is Hegedűs Valér zongoraművész, aki virtuóz kíséretet nyújtott a hangszerén.



A műsorban egyebek között elhangzott Rusalka áriája Dvořák operájából és Elvira áriája Verdi Ernanijából, hallottunk egy duettet Bernstein West Side Story című musiceljéből,  Terebessy Éva Juliska belépőjét énekelte Lehár Ferenc Pacsirta című operettjéből s ugyancsak az ő tolmácsolásában hallottuk a Largót Handel operájából („Xerxes”). Csák József előadásában megszólalt Petőfi Sándor Szeptember végén című verse Huszka Jenő megzenésítésében az Erzsébet című operettből.  



A végére hagytam, de ezzel kellett volna kezdenem:



Az előadás kezdetén kis ünnepség keretében az AKK Opera- és Dalstúdiója megemlékezett Kövecses Béla, a magyar operajátszás kiemelkedő tehetségű operaénekese születésének centenáriumáról (1919. 01.01 - 2000. 07.30.) Vetítővásznon kivetített szerepfotóit is láthattuk (Házy Erzsébet és Vámos Ágnes partnereként a Hoffmann meséiben). Csák József köszöntötte a kiváló tenorista közönség soraiban helyet foglaló családtagjait, majd röviden vázolta a 100 éve született  énekművész pályáját, ezután a színpadra szólította Kövecses Béla lányát, Kövecses Klárát – szintén tagja a Stúdiónak és ugyancsak Szilfay Mártánál tanult énekképzést -, aki megosztotta velünk édesapjáról emlékeit (az Opera Magazinnak adott interjúban erről bővebben is olvashatunk itt ), sőt  két áriát énekelt azokból az operákból, amelyekben egykor Kövecses Béla fellépett: Lauretta áriája Puccini Gianni Schicchi  illetve Amélia áriája Verdi Simon Boccanegra című művéből.  Majd felhangzott a hangszórókon Vámos Ágnes és Kövecses Béla énekhangja is: Antónia és Hoffmann gyönyörű kettőse szólalt meg Offenbach operájának hangfelvételéről!  A megemlékező blokkot egy duett  zárta a Csárdáskirálynőből Kövecses Klára és Csák József előadásában.



Érdemes volt ma is, ismét, eljutnom az Albertfalvi Közösségi Házba, hol megint egy szép, élvezetes ének-zenést est hangulatos együttlétét tapasztalhattam meg.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34302019-09-28 11:10:55

A Dankó Rádió délelőtti operettműsorában hallottuk:



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő - részletek



- Lili dala és a gavallérok kara: „Mi kell a férfiaknak: nem lány, de asszony ajkak, forró csók osztogatók... / Csók nem is igaz tán, ha nem tüzes asszonyi ajk, amely adja …”  (Benedekffy Katalin)



- Radagan – duett:  „- Ide nézzen, kérem, szívesen…” (Dancs Annamari, Kerényi Miklós Gábor)



- Szerelmi kettős: - Zárkózottan, egymagában, büszke vára csarnokán, élt egy gőgös gróf kisasszony, réges-régen, hajdanán…/-Tündérkirálynő, légy a párom! Szállj le, szállj le pille szárnyon!.…”  (Nagy Ibolya, Nyári Zoltán)



- Lili dala: „Bíborban ég az alkony-ég, lángok lobognak ott fönn a mennyben…/ Egy férfi képe van a szívem közepébe', szívemnek éjében fénylő sugár…”       (Fischl Mónika)



- Clarisse és Frédi vidám kettőse: „- Hogyha szeretnél engemet, úgy mint én tégedet…/- Gyere, csókolj meg szaporán, tubicám…” (Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Énekkarát (karigazgató: Pad Zoltán) Kovács János vezényli.



Az MTVA – Dankó Rádió közös produkciója volt: a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 2014 decemberében harminckét népszerű operettrészletet vettek fel Huszka műveiből! (Lili bárónő, Bob herceg, Gül baba, Mária főhadnagy, Erzsébet, Szép Juhászné)



Az új stúdiófelvételt tematikusan,  részletekben mutatta be a Dankó Rádió a "Túl az Óperencián" adásában a szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya.  Először Huszka Jenő születésének 140. és halála 55. évfordulóján, 2015 áprilisában  került adásba és azóta is folyamatosan a műsorán szerepelnek ezek a Huszka-dalok és kettősök.



 A következő művészek működtek közre az új Huszka-stúdiófelvételenBenedekffy Katalin, Dancs Annamária, Fischl Mónika, Geszthy Veronika, Kalocsai Zsuzsa, Kékkovács Mara, Nagy Ibolya, Szendy Szilvi,  Balczó Péter, Boncsér Gergely, Clementis Tamás, Kerényi Miklós Máté, Nyári Zoltán, Peller Károly.



Ezt a műsort újra meghallgathatjuk délután a rádióban és az internetes elérhetőségeken is.  Az ismétlő adás kezdete: a 18 órai hírek után.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 619102019-09-27 21:35:29

2021 végén nyílhat újra az Operaház



Papageno.hu - 2019. szeptember 27



[…] Ókovács Szilveszter főigazgató szerint nehéz helyzetben van a Magyar Állami Operaház, az Ybl-palota bezárásakor kilenc hónapra tervezték a felújítást, most azonban már a 27-28. hónapnál tart a beruházás és lehet, hogy még ugyanennyi hátravan. A főigazgató hozzátette, hogy a beruházások elhúzódása miatt nagyon sok 2019 őszi előadást törölniük kellett, az Eiffel Műhelyház elkészülésével azonban várhatóan javulni fog a társulat helyzete. A művészek érdekében minden lehetséges módon próbálják szinten tartani az előadásszámokat, januártól pedig mindenképpen béremelésbe kezdenek. Ókovács Szilveszter úgy vélte, ha ebben a törékeny helyzetben az Operaház alkalmazottjainak „megbicsaklik a hite”, és sztrájkba kezdenek, akkor „nagyon sok minden elveszhet”.



Az eseményen operai tagságának 50. évfordulója alkalmából köszöntötték Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmestert, az Operaház mesterművészét.



[...]


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 619092019-09-27 21:34:29

Opera.hu oldalról



Évadnyitó társulati ülést tartott a 135 éves Magyar Állami Operaház


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34292019-09-27 18:31:33

https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo



A Dankó Rádióban szól – most!



Szirmai Albert – Martos Ferenc: Alexandra – részletek



Énekel: Oszvald Marika,  Maros Gábor, km. az MRT Énekkarának Férfikara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András.  (1980. július 2., Petőfi Rádió, 18.35-19.25) 



Korábbi rádiófelvételről: Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1961. április 29., Petőfi Rádió 19.05-19.40) 


Pavarotti és a teli hócipő • 572019-09-27 17:55:32

Memoárral szemben, avagy a Pavarotti-doksi



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.09.26. 10:45 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 23232019-09-27 02:59:48

Visszaemlékezve az általános- és középiskolai énekóráimra, a heti egy óraszám és mellette még zongora-szolfézs tanulás, számomra elegendő volt egy bizonyos tudásszint eléréséhez. S mivel van jó énekhangom, és tudok kottát is olvasni, a kóruséneklés ugyancsak örömet okoz.



Hogy mások hogy vannak ezzel, nem tudom. De szerintem meg lehet kedveltetni a mai diákokkal is az éneket és zenét, ha nem botfülűek, ha kapnak ehhez bárhonnan/bárkitől bármi segítséget. A jelzett segédeszközökkel és alkalmazni kívánt módszerekkel – ha nem erőszakosan tukmálják a diákokra – felkelthető az érdeklődésük a tantárgy iránt. Nem hinném, hogy kapásból elutasítanák, amennyiben éreznek magukban némi képességet, hajlamot, és a komolyzenét sem misztifikálják nekik. Persze kedvet csinálva kell közelíteni a témához, s elvárható, hogy felkészült legyen a tanár, aki odaadó és érdekfeszítő módon, szeretettel, türelemmel és empátiával adja át a megfelelő szintű ismereteket az éneket tanuló diákjainak, és segíti, rávezeti őket az éneklés, az énekelni tudás szépségére-örömére.   



Majd idővel kiderül, hogy a kapott új támogatási (kísérleti) formával élni tudnak-/fognak-e az iskolai énekórákon a tanárok, amennyiben alkalmazzák, az mire lesz elegendő, milyen eredménnyel jár.


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 23202019-09-26 22:04:14

Hangsúlyosabb lesz a zenei nevelés



MNO.hu - 2019. SZEPTEMBER 26. CSÜTÖRTÖK 06:19



A FIGYELEM, AZ EMLÉKEZET ÉS A TÁRSAS VISELKEDÉS IS FEJLŐDÖTT A NAPONTA ÉNEKLŐK KÖRÉBEN



/Csókás Adrienn/



Felélesztették a mindennapos iskolai éneklésről szóló szakmai párbeszédet, hogy a jövőben hangsúlyosabb szerephez jusson a diákok zenei nevelése — értesült a Magyar Nemzet.



A Magyar Állami Operaház példatárat állított össze a legnépszerűbb operarészletekből, amelyhez minden iskola ingyen juthat hozzá, és törekvés van arra is, hogy a megújuló tananyag-szabályozás révén tantervi keretek közé emeljék a napi dalolás, zenélés lehetőségét.



[…]



„Ókovács Szilveszter azt mondta a Magyar Nemzetnek: Kákay István képzési vezetőjük szerkesztésében példatárat állítottak össze népszerű opera- és balettrészletekből, melyhez minden iskola ingyen juthat hozzá, és amely nagy segítség lehet a mindennapos éneklés színvonalas megszervezésében.



– Összesen 222 példát gyűjtöttünk össze a kötetben, afféle breviárium, tehát minden tanítási napra jut egy. Ezek egyszerű, népszerű, dallamos, szerethető részletek, amelyek szervesen illeszthetők az iskolai anyagba, és amelyeket nemcsak ének szakos tanár, hanem bármelyik pedagógus tud használni. Egy-egy példa feldolgozása, megtanulása mind­össze 10-15 percet vesz igénybe, sikerélményt nyújt, szórakoztat, így remélhetőleg kedvet csinál a gyerekeknek a klasszikusokhoz – magyarázta Ókovács Szilveszter.



Hozzátette: a dalok mellett közölnek néhány ismeretterjesztő mondatot a zeneszerzőről és a műről is, a cselekményben is elhelyezik a példát, de a szolmizációt és az akkordikus kottázást is feltüntetik, megkönnyítve a zongora- vagy gitárkísérettel való előadást. Tervezik továbbá televíziós sorozat indítását is, amely az Opera gyerekkarával mutatja meg minden egyes példa betanítását és előadását, ezek a részek később az intézmény weboldalán gyűjteményesen is elérhetők lesznek.



A főigazgató kiemelte, hogy az „O/A – holnapra” címet kapott kötethez közel száz szakmai vélemény gyűlt össze, és pilot jelleggel néhány iskola már elkezdte használni, de tömegesen várhatóan januártól érik majd el az intézmények. A kötetet alapvetően digitális formában terjesztenék, de lesznek belőle nyomtatott példányok, hogy legyen mit kézbe fogni a tábortűz mellett is, és azt se bánná, ha más minőségi gyűjtemények készülnének a már létező népdalos és operás mellé, hisz a diákok és a pedagógusok változatos zenei „étrendje” is kulcsa annak, hogy szeressék a mindennapos éneklést.



Ókovács Szilveszter szerint nagyon fontos lenne, és már tárgyalnak is arról, hogy a zenei nevelés napi szinten megjelenjen a diákok életében, mert – mint mondja – az opera és balett iránt fogékony közönség kineveléséhez a lehető legkorábban, napi rutinná kell tenni a művészeti nevelést.



– Ha a művészet iránti fogékonyságot sikerülne több ember lelkében elvetni, annak hosszú távon, áttételesen még akár olyan pozitív hozadékai is lehetnének, hogy kevesebb ember ülne a börtönökben vagy éppen tisztábbak lennének az utcák – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, aki arról is beszámolt, hogy az Opera számos módon, például gyereksorozatokkal, hangszerbemutatóval, ringatófoglalkozással csalogatja a kicsiket, az OperaKaland program segítségével pedig már több mint 300 ezer gyerek járt náluk előadáson az elmúlt hat év alatt.”



[…]


Giuseppe Verdi • 13912019-09-26 17:49:36

Koncert Verdi kórusaiból a BMC -ben



A Fidelio honlapjáról:



Az Óbudai Danubia Zenekar új évadában, a Budapest Music Centerben játszott sorozatában Verdit állítja vizsgálódásának középpontjába. Első koncertjén, szeptember 27-én pénteken a Nemzeti Énekkarral kiegészülve, Somos Csaba vezényletével a zeneszerző kórusai hangoznak el a Nabucco, az Aida, a MacbethA trubadúr című operákból.



A pénteki és a szombati koncertekre egyaránt elfogytak már a jegyek, de jó hírünk, hogy a Fidelio Facebook-oldalán élőben közvetítjük a pénteki estet.



Tartsanak velünk este 7 órától!



Műsor:




  • Nabucco – nyitány

  • Nabucco – Rabszolgakórus

  • Quattro pezzi sacri – Stabat mater

  • Macbeth – Skót száműzöttek kara

  • A trubadúr – Cigányok kórusa

  • Aida – Győzelmi induló és kórus



 


OperaDigiTár • 192019-09-26 17:47:45

Én is köszönöm ezt a fontos információt!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34282019-09-26 11:16:44

A Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában ma délelőtt elhangzott zenék közül kiemelem:



Jean Gilbert: Marinka, a táncosnő 



- Előjáték



- Kettős az I. felvonásból: „… A titkos, kis bútorozott szoba vár, titok, hogy az én kicsikém oda jár….” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)



- Hármas - „Jaj, a szívem… „ (Vámos Ágnes, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert) 



Jean Gilbert: A bíborruhás asszony



- Kettős: „Jő, a szép idő…. /Május elsején az ember csókra ébred, május elsején új kalandot vár…” (Zentay Anna, Kishegyi Árpád)



- Kettős: „Némely férj nem szól, pedig tudja jól, hogy a nő merre lép, merre jár… /Mókus, te hallgatsz, mindig csak hallgatsz, hiszen te nem szeretsz már engem! … Mókus, ha megcsalsz, Mókus, ha megcsalsz, Mókus, te valld be nékem menten!…” (Gyenes Magda, Rátonyi Róbert)

 



Örülnék, ha a Rádióban anno harmadikként felvett Gilbert-operett - A hermelines nő – részletei is időnként elhangzanának a Dankó Rádió Túl az Óperencián műsorában, hiszen az elkészített stúdiófelvételen mindhárom operett dalai rajta vannak!



l. a  3400. sorszámú beírásomban:



„Új felvételeink Gilbert operettjeiből”



Bemutató: 1956. március 23, Kossuth Rádió, 19.10 – 19.52



A dalszöveg Harsányi Zsolt fordítása  



Közreműködik: Dobay Lívia, Gyenes Magda, Vámos Ágnes, Zentay Anna, Kishegyi Árpád, Kövecses Béla, Lendvay Andor, Rátonyi Róbert. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Bródy Tamás vezényli.



 



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk ma délután hat és hét óra között a rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34272019-09-26 11:14:26

Dankó Rádió  - ezen a héten:



Túl az Óperencián Ladinek Judittal és Molnár Lászlóval - 39. hét



A szeptember 23. és 29. közötti adások tartalmából


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34262019-09-26 11:10:33

Pótlás:



Dankó Rádió



Túl az Óperencián Virágh Józseffel és Virághné Németh Zsuzsannával - 38. hét



A szeptember 16-22. közötti adások tartalmából.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45642019-09-25 22:23:58

Házy Erzsébet Nemzetközi Tehetségkutató Énekverseny – Fotógaléria



(2019)



Készítő:  HIDEGHÉTHY.photo - 125 kép


Simándy József - az örök tenor • 6242019-09-25 22:02:31

Simándy – cikk a Magyar Rádió lapban. 1953Beszélgetés Az ifjú gárda tenoristájával



1953. július 30. - 1953. augusztus 6.




Társművészetek • 14132019-09-25 21:56:27

A grund őre



MNO.hu - 2019. SZEPTEMBER 22. VASÁRNAP 14:23



SZERZŐI JOG – LASSÚ AZ INTERNETKAPCSOLAT A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRÁBAN



/Tóth Ida/



A Móricz Zsigmond Színház közleményben tudatta a hírt: Molnár ­Ferenc örökösei nem engedélyezik a Delila ­bemutatóját a Mohácsi testvérek rendezésében. Vajon miért futottak zátonyra a tárgyalások, és milyen gyakran történik ilyen a hazai színházi életben? A Molnár-örökösök bíznak ­abban, hogy az eset egyszeri és ­elszigetelt marad.


Társművészetek • 14122019-09-25 21:50:23

A Balett-topicba írtam az 5872. sorszám alattt, de akkor ide is bemásolom:



 














    2019-09-11 11:35:18

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban



December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!



Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:




  • 2019.12.02.    -   19:30

  • 2019.12.03.    -   15:00

  • 2019.12.03.    -   19:30



Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!



Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 619002019-09-25 21:38:39

Medveczky50



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.09.22. 07:09 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária



[…]



„A Hunyadi miatt is arra gondoltam, hogy Nénémnek megmutatom egy minapi interjú részletét, amely sehol nem jelent meg a sajtóban, nem is oda szántuk, hanem életrajzi könyvébe. A ma divatos agyoncsiszolt-kilúgozott beszéddel vagy az efféle memoárokat gyakran elárasztó szuperlatívusz-túltengéssel szemben igen őszinte szöveg, amely sem önszobrot nem kíván faragni, sem mások felett nem mond ítéletet. Tényeket azonban rögzít, és véleményt mond: sosem alakoskodna. Én csináltam, garantálom tehát, hogy szerkesztve is az igazi Medveczky Ádám beszél itt, üdítő őszinteséggel. Hallgassuk csak!”



[…]


Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 6422019-09-25 21:35:35

Medveczky50



ÓKOVÁCS SZILVESZTER2019.09.22. 07:09 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária



[…]



„A Hunyadi miatt is arra gondoltam, hogy Nénémnek megmutatom egy minapi interjú részletét, amely sehol nem jelent meg a sajtóban, nem is oda szántuk, hanem életrajzi könyvébe. A ma divatos agyoncsiszolt-kilúgozott beszéddel vagy az efféle memoárokat gyakran elárasztó szuperlatívusz-túltengéssel szemben igen őszinte szöveg, amely sem önszobrot nem kíván faragni, sem mások felett nem mond ítéletet. Tényeket azonban rögzít, és véleményt mond: sosem alakoskodna. Én csináltam, garantálom tehát, hogy szerkesztve is az igazi Medveczky Ádám beszél itt, üdítő őszinteséggel. Hallgassuk csak!”



[…]


A díjakról általában • 10692019-09-25 21:21:22

Magyar Örökség Díjak



AKTUÁLIS DÍJAZOTTAK



SNÉTBERGER FERENC GITÁRMŰVÉSZETE ÉS ZENEI TEHETSÉGGONDOZÓ MUNKÁSSÁGA



Laudátor: Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész



A KÁRPÁTALJAI MAGYAR KULTURÁLIS SZÖVETSÉG FOLYTONOS KÜZDELME ÉS A MAGYARSÁG MEGTARTÁSÁÉRT VÁLLALT KÜLDETÉSE



Laudátor: Dr. Orosz Ildikó pedagógus, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora



báró EÖTVÖS LORÁND VILÁGHÍRŰ FIZIKUS-GEOFIZIKUSNAK A MAGYAR TUDOMÁNYT ÉS OKTATÁST PÉLDAMUTATÓAN SZOLGÁLÓ ÉLETMŰVE



Laudátor: Dr. Gazda István tudománytörténész, a Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet igazgatója

az erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatója (Kolozsvár)



FÉJA GÉZA ÍRÓI ÉS SZOCIOGRÁFIAI MUNKÁSSÁGA



Laudátor: Dr. Medvigy Endre irodalomkutató, szerkesztő



AZ OKTATÓI MUNKÁBAN 150 ÉVES EREDMÉNYES ÉS A LEÁNYKÉPZÉSBEN ELSŐ VERES PÁLNÉ GIMNÁZIUM



Laudátor: Dr. Csorba László történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum v. főigazgatója



A FIUMEI ÚTI NEMZETI SÍRKERT



Laudátor: Dr. Fejérdy Tamás építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök



VIDNYÁNSZKY ATTILA SZÍNHÁZTEREMTŐ MŰVÉSZETE



Laudátor: Balog Zoltán református lelkész, miniszteri biztos


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13522019-09-25 21:15:08

Hamarosan az M5 csatorna sugározza



2019. szeptember 25. szerda 21:50 - 00:40



MüpArt Classic



Bellini: A puritánok



2014 (170')



"A bel canto stílus három nagy mestere, Rossini, Donizetti és Bellini, közülük utóbbi élete mindössze 34 éve alatt tíz operát komponált. A legutolsó mű, A puritánok a műfaj csúcsa, melódia-gazdagságával, dallami invenciójával, és a zenekari szólamok karakterizáló szerepének hangsúlyozásával a zene drámaiságát a legmagasabb fokra képes emelni. Az énekszólamok rendkívüli igényeket támasztanak az énekesekkel szemben, így csak a bel canto technika legvirtuózabb tolmácsolói képesek megszólaltatni operáit. A mai est szólistái a világ operaszínpadainak ebben a repertoárban a legkiemelkedőbb előadói. Bellini műveinek népszerűsítésében kulcsszerepet játszott Maria Callas, akinek alakját a rendező, Némedi Csaba megidézi az előadásban. Popova Aleszja, Callas néma megszemélyesítője egy új dimenziót ad a darab történelmi és érzelmi szálához. Riccardo Frizza, az előadás karmestere avatott bel canto dirigens, szenvedélyesen, finom érzékenységgel és biztonságosan vezeti a darab népes előadógárdáját."




  • Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás



"Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő magas c fölé is merészkedő szólamára. A Szardínia szigetén született tenor a bel canto repertoár „életerős szerelmes ifjú” szerepeinek avatott és világszerte ünnepelt megformálója, többek közt a Traviata Alfredójaként, a Rigoletto Hercegeként és a Bohémélet Rodolfójaként járta be a világot a Scalától a Metropolitanig.

Riccardo Frizza, az előadás karmestere 2001-ben debütált, s vérében van a 19. századi olasz operastílus. „Interpretációja teljesen meggyőző, irányítása, ha kell, erőteljes, ha kell, gyengéd, de mindig az énekeseket támogató” - írta róla egy kritikus."



A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.



Vezényel: Riccardo Frizza



Közreműködők:



Elvira - Jessica Pratt



Lord Talbot - Francesco Demuro



Sir George - Bretz Gábor



Lord Walton - Sebestyén Miklós



Richard Forth - Alekszej Markov



Brown - Ninh Duc Hoang Long



Henriette - Szántó Andrea



Maria Callas - Aleszja Popova



a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)



a Pannon Filharmonikusok



Alkotók:



rendező - Némedi Csaba



díszlet- és jelmeztervező - Gilles Gubelmann


Belcanto • 9232019-09-25 21:13:28

Hamarosan az M5 csatorna sugározza



2019. szeptember 25. szerda 21:50 - 00:40



MüpArt Classic



Bellini: A puritánok



2014 (170')



"A bel canto stílus három nagy mestere, Rossini, Donizetti és Bellini, közülük utóbbi élete mindössze 34 éve alatt tíz operát komponált. A legutolsó mű, A puritánok a műfaj csúcsa, melódia-gazdagságával, dallami invenciójával, és a zenekari szólamok karakterizáló szerepének hangsúlyozásával a zene drámaiságát a legmagasabb fokra képes emelni. Az énekszólamok rendkívüli igényeket támasztanak az énekesekkel szemben, így csak a bel canto technika legvirtuózabb tolmácsolói képesek megszólaltatni operáit. A mai est szólistái a világ operaszínpadainak ebben a repertoárban a legkiemelkedőbb előadói. Bellini műveinek népszerűsítésében kulcsszerepet játszott Maria Callas, akinek alakját a rendező, Némedi Csaba megidézi az előadásban. Popova Aleszja, Callas néma megszemélyesítője egy új dimenziót ad a darab történelmi és érzelmi szálához. Riccardo Frizza, az előadás karmestere avatott bel canto dirigens, szenvedélyesen, finom érzékenységgel és biztonságosan vezeti a darab népes előadógárdáját."




  • Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás



"Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő magas c fölé is merészkedő szólamára. A Szardínia szigetén született tenor a bel canto repertoár „életerős szerelmes ifjú” szerepeinek avatott és világszerte ünnepelt megformálója, többek közt a Traviata Alfredójaként, a Rigoletto Hercegeként és a Bohémélet Rodolfójaként járta be a világot a Scalától a Metropolitanig.

Riccardo Frizza, az előadás karmestere 2001-ben debütált, s vérében van a 19. századi olasz operastílus. „Interpretációja teljesen meggyőző, irányítása, ha kell, erőteljes, ha kell, gyengéd, de mindig az énekeseket támogató” - írta róla egy kritikus."



A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.



Vezényel: Riccardo Frizza



Közreműködők:



Elvira - Jessica Pratt



Lord Talbot - Francesco Demuro



Sir George - Bretz Gábor



Lord Walton - Sebestyén Miklós



Richard Forth - Alekszej Markov



Brown - Ninh Duc Hoang Long



Henriette - Szántó Andrea



Maria Callas - Aleszja Popova



a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)



a Pannon Filharmonikusok



Alkotók:



rendező - Némedi Csaba



díszlet- és jelmeztervező - Gilles Gubelmann


Vincenzo Bellini • 4752019-09-25 21:11:27

Hamarosan az M5 csatorna sugározza



2019. szeptember 25. szerda 21:50 - 00:40



MüpArt Classic



Bellini: A puritánok



2014 (170')



"A bel canto stílus három nagy mestere, Rossini, Donizetti és Bellini, közülük utóbbi élete mindössze 34 éve alatt tíz operát komponált. A legutolsó mű, A puritánok a műfaj csúcsa, melódia-gazdagságával, dallami invenciójával, és a zenekari szólamok karakterizáló szerepének hangsúlyozásával a zene drámaiságát a legmagasabb fokra képes emelni. Az énekszólamok rendkívüli igényeket támasztanak az énekesekkel szemben, így csak a bel canto technika legvirtuózabb tolmácsolói képesek megszólaltatni operáit. A mai est szólistái a világ operaszínpadainak ebben a repertoárban a legkiemelkedőbb előadói. Bellini műveinek népszerűsítésében kulcsszerepet játszott Maria Callas, akinek alakját a rendező, Némedi Csaba megidézi az előadásban. Popova Aleszja, Callas néma megszemélyesítője egy új dimenziót ad a darab történelmi és érzelmi szálához. Riccardo Frizza, az előadás karmestere avatott bel canto dirigens, szenvedélyesen, finom érzékenységgel és biztonságosan vezeti a darab népes előadógárdáját."




  • Bellini: A puritánok - félig szcenírozott előadás



"Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto manifesztuma: a különféle hangvételű számok olyan változatosságát vonultatja fel, amelynek nincs párja a stílus repertoárjában. A mű csak azért nem szerepel gyakrabban az operaházak műsorán, mert nehéz olyan különleges képességekkel megáldott énekeseket találni, akik el tudják énekelni a főbb szerepeket. Ezúttal azonban nincs ilyen akadály. A női főszerepben Jessica Pratt lép színpadra, aki a legigényesebb bel canto-szerepek keresett előadója, Milánó, Zürich, Bécs, Velence, London neves operaházaiban lép fel rendszeresen, Elvirát évek óta alakítja nagy sikerrel. Francesco Demuro szintén tökéletes választás Lord Arthur Talbot nemegyszer elképzelhetetlen magasságokba szökő, az énekes sztratoszféra felső határát jelentő magas c fölé is merészkedő szólamára. A Szardínia szigetén született tenor a bel canto repertoár „életerős szerelmes ifjú” szerepeinek avatott és világszerte ünnepelt megformálója, többek közt a Traviata Alfredójaként, a Rigoletto Hercegeként és a Bohémélet Rodolfójaként járta be a világot a Scalától a Metropolitanig.

Riccardo Frizza, az előadás karmestere 2001-ben debütált, s vérében van a 19. századi olasz operastílus. „Interpretációja teljesen meggyőző, irányítása, ha kell, erőteljes, ha kell, gyengéd, de mindig az énekeseket támogató” - írta róla egy kritikus."



A Müpa és a Pannon Filharmonikusok koprodukciója.



Vezényel: Riccardo Frizza



Közreműködők:



Elvira - Jessica Pratt



Lord Talbot - Francesco Demuro



Sir George - Bretz Gábor



Lord Walton - Sebestyén Miklós



Richard Forth - Alekszej Markov



Brown - Ninh Duc Hoang Long



Henriette - Szántó Andrea



Maria Callas - Aleszja Popova



a Kolozsvári Opera Énekkara (karigazgató: Kulcsár Szabolcs)



a Pannon Filharmonikusok



Alkotók:



rendező - Némedi Csaba



díszlet- és jelmeztervező - Gilles Gubelmann


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 43812019-09-25 20:54:28

Mehta Mahlerrel



Szerző:  Pallós Tamás



Új Ember Hetilapl - 2019.09.22.




Mahler • 6972019-09-25 20:53:03

Mehta Mahlerrel



Szerző:  Pallós Tamás



Új Ember Hetilapl - 2019.09.22.




Karmesterekről, karmesterségről-"úgy általában" • 6412019-09-25 20:52:14

Mehta Mahlerrel



Szerző:  Pallós Tamás



Új Ember Hetilapl - 2019.09.22.




Operett, mint színpadi műfaj • 40622019-09-25 20:40:37

Harmath Imre, névváltozat: Hartmann, született: Hoffmann Imre (Budapest, 1890. július 23. – Budapest, 1940. szeptember 16.) színpadi szerző, versszövegíró.




Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13512019-09-13 20:49:15

Már most jelzem: az M5 csatorna vasárnap éjjel 21.30-tól ismét a műsorára tűzi



Rossini Olasz nő Algírban című vígoperájának felvételét:



MESTER VIKTÓRIA, ALASDAIR KENT, PALERDI ANDRÁS, SÁFÁR ORSOLYA, BALGA GABRIELLA,  BRUNO TADDIA, DOBÁK ATTILA



Vezényel: FRANCESCO LANZILLOTTA



Rendező:  SZABÓ MÁTÉ



A felvétel 2017. november 23-án készült az Erkel Színházban.


Kedvenc előadók • 28392019-09-13 19:59:49

Hegedűs Endre: „Szeretem az embereket elvarázsolni ebben a nagyon durva, vad világban” - interjú



MÁGÓ KÁROLY2019.09.12. 18:48 Origo.hu



Hegedűs Endre előtt bizonyos ajtók sokáig zárva maradtak. Azt mondja, az, hogy felvették a Filharmónia szólistájának, a csoda kategóriájába tartozott. Pedig akkor már elismert zenész volt. Először ráadásul csak próbaidős szólista volt. Csakhogy közben a legrangosabb nemzetközi versenyekről hozott díjakat. Megnyerte többek között Monzában a Rina Sala Gallo zongoraversenyt, majd a Rahmanyinov Nemzetközi Zongoraversenyt, és II. lett Sydney-ben a Nemzetközi Zongoraversenyen, valamint a milánói Scalában. Nem nagyon lehetett vele mit kezdeni, pedig, ahogy meséli, a tanácsadók állandóan mondták, hogy el kell őt küldeni. Az élet végül őt igazolta, többek között 84 turnéja volt Japánban. Annyi, hogy már beszél is japánul. És 24 az Egyesült Államokban. De játszott ezenkívül a legnagyobb koncerttermekben. A Kossuth-díjas zongoraművész ma már túl van bántásokon, és ahogy mondja, arra koncentrál, hogy visszaadjon abból a csodából valamit az embereknek, amit akkor kap, amikor egy művet gyakorol. Azt is mondja, neki nem az a fontos, hogy tökéletes produkciót szólaltasson meg, hanem hogy az adott darabot minél jobban eljátssza. Illetve azt is fontosnak tartja, hogy nemcsak az atom-tengeralattjáró civilizációs csúcsteljesítmény, hanem a zongora is.  



Azt kérte, hogy az interjút a házában készítsük el. Ennyire nyitott ember, nem zavarja, hogy belelátnak a privát szférájába?


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618882019-09-13 15:01:23

Hangos ovációval fogadták Tel-Avivban a Sába királynőjét



MTI2019.09.11. 09:27 Origo.hu



Percekig tartó vastapssal, hangos ovációval köszönte meg a tel-avivi közönség a Magyar Állami Operaház Sába királynője-előadását kedd este.



135 éves történetében először látogatott a Magyar Állami Operaház Izraelbe, ahol kedden mutatták be a tel-avivi operaházban a Sába királynője című Goldmark Károly-remekművet. A közönség percekig tartó tapssal, ovációval jutalmazta az Opera előadását. Csaknem 200 magyar művész, zenész és énekes érkezett Tel-Avivba a nagyszabású előadásra, a teljes színpadi megjelenítéshez hasonló, vetítéssel kísért, koncertszerű jelmezes változat bemutatására.



Az óriási tetszést arató előadás a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulója alkalmából rendezett Magyar Kulturális Évad keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiemelt támogatásával születhetett meg.



Káel Csaba, az előadás rendezője az MTI tudósítójának elmondta, hogy tulajdonképpen a legsikeresebb magyar operáról van szó, amit a maga korában minden operaház játszott, saját nyelvén, nem németül. „Goldmark Károly halálának századik évfordulójára támasztottuk fel ezt a darabot, és fontos küldetés, hogy be tudtuk mutatni New Yorkban, a Lincoln Centerben és itt, a tel-avivi operában. [...] Nem nagyon lepett meg a hatalmas itteni siker, mert ez egy olyan darab, ami egy kicsit haza is érkezett. Hiszen a téma innen ered, a Biblia varázslatos találkozásáról, amikor Sába királynője ideérkezik, Jeruzsálembe” – mondta Káel Csaba.



A rendező azt is mondta: „Sokan odajöttek hozzám, és mondták, hogy nem is gondolták volna, hogy ilyen nagyszerű szerző Goldmark, hogy ez a darab felveszi a versenyt Verdi Aidá-jával, a nagyszabású operákkal. Ez is azt bizonyítja, hogy ezeket a fantasztikus értékeinket gondozni kell, nekünk kell megmutatni a világnak, minél több helyen, minél szélesebb rétegeknek, különösen mert Goldmark Károly mindig is magyarnak vallotta magát, zsidósága megőrzésével.”



 



Ókovács Szilveszter, az Operaház igazgatója is Tel-Avivba érkezett a társulattal a Magyar Állami Operaház 135 éves történetének első Izrael földjén tett látogatására. Azt mondta, „azóta, hogy 2014-ben bemutattuk először a Margit-szigeten, majd felújítottuk az Erkel Színházban, mindig is szerettük volna elhozni nemcsak New Yorkba, hanem Izraelbe is a Sábá-t. Hazahozni, visszahozni ide. [...] De végül öt év és a magyar kulturális évad kellett hozzá, ami a diplomáciai források révén lehetővé tette, hogy ha nem is a teljes színpadi előadást, de egy ahhoz hasonló, jelmezes, félszcenikus változatot bemutathassunk.”



A nagy sikerű előadáson a főbb szerepeket Gál Erika, László Boldizsár és Sümegi Eszter alakította, a további szerepekben Szemerédy Károly, Palerdi András, Töreky Katalin, Cserhalmi Ferenc és Rezsnyák Róbert volt hallható, az Opera Zenekart és az Énekkart, melynek karigazgatója Csiki Gábor, Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényelte.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 618872019-09-13 14:57:09

Magos Déva vár, avagy miért megy az Opera túl minden határon?



2019.09.11. 09:03 Origo.hu



ÓKOVÁCS SZERINT AZ OPERA 2/121. levélária



Kedves Tatjána Néném!


Operett, mint színpadi műfaj • 40572019-09-13 14:54:54

Video montázs A Csárdáskirálynő operettszínházi bemutatójáról; Vidnyánszky Attila rendező beszél a darabról.



Nem értek egyet azokkal a megállapításokkal – túlzóak s persze elfogultak (ami nem baj…)



 „világ leghíresebbje”   



„elsőszámú operett”



„operettek operettje”



Ezekben a kategóriákban világvezető Lehár nagyoperettje: A víg özvegy!



De legalább annyira játszott és ismert  A denevér,  A cigánybáró,  A szép Heléna, A mosoly országa és még sok más darab – egyenértékűek vagy jobbak is Kálmán közismert operettjénél. Nálunk persze: „emblematikus” színpadi mű, de ez többféle okra vezethető vissza…


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34252019-09-13 10:43:31

A Dankó Rádió mai operettműsorából: 



Carl Zeller - Moritz West – Ludwig Held – Fischer Sándor – Erdődy János: A madarász



- Postás Milka belépője: „Viszem a postazsákot én” (Kalmár Magda)



- Hármas: „Hogyha látlak én”  (Kalmár Magda, Kónya Sándor, Réti József, km. az  MRT Szimfonikus Zenekara,  vezényel: Bródy Tamás) - 1973. január 30., Kossuth Rádió 19.25 - 20.23 



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Gül baba



- Bordal: kulacsom kotyogóskotyogósHej a gégém iszamós, csuszamós. A járásom kopogós,  kopogós. Ha cifrázom ropogós, ropogós. /Borban az igazság, borban a vigasz. Borban a felejtés, borban a tavasz…” (Éliás Tibor, énekkar)



Teodoro Cottrau - Baranyi Ferenc magyar fordításában: Santa Lucia (Éliás Tibor)



Ma  kilenc éve hunyt el Szenes Iván író, dalszövegíró, dramaturg, zeneszerző. (Budapest, 1924. április 25. - Budapest, 2010. szeptember 13.) Rá emlékeztek a rádióstúdióban: Nagy Ibolya, Kalmár Magda, Éliás Tibor



Gábor S. Pál – Szenes Iván: „Kicsi, gyere velem rózsát szedni…”  (Cserháti Zsuzsa)



Kálmán Imre - Rudolph Schanzer -  Ernst Wellisch – Szenes Andor  nyomán Szenes Iván: Az ördöglovas„Suhan az éj, elkerül az álom.../Ma Önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom, de nincsen abban semmi bűn, ha Önről álmodom..." (Éliás Tibor)



Kálmán Imre - Julius Brammer – Alfred Grünwald - Szenes Andor nyomán Szenes Iván: A montmartre-i ibolya – Vidám kettős: „Ha volna egy csipetnyi fantáziád, nem váratnál tovább…” (Kalmár Magda, Rozsos István,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Breitner Tamás) - 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)



Brandon Thomas – Aldobolyi Nagy György – Szenes Iván: Charley nénje – részletek (Tolnay Klári és Páger Antal énekel, km. a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Kamarazenekara, vezényel: Aldobolyi Nagy György)



A "Túl az Óperencián" délelőtti adásának ismétlése ma  18 és 19 óra között hallgatható meg a rádióban.


Pantheon • 23822019-09-13 10:04:37

Marton László színházrendező, színigazgató -76 éves volt


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34242019-09-12 17:34:45

Névnapjukon két „Máriát az Operettszínház egykori művészeit:  Medgyesi Máriát és Tiboldi Máriát  köszöntötte  az éter hullámhosszán át a Dankó Rádióban a „Túl az Óperencián” műsorának felelősszerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya és e heti vendégei a stúdióban: Kalmár Magda operaénekes és Éliás Tibor énekművész.  Az emlékezésekből nem maradhatott ki egy harmadik „Marika” sem: Németh Marika primadonna sajnos már nincs köztünk - huszonhárom éve a „Mennyei Társulathoz” szegődött…



A mai operettműsorban a nevezett művészek énekfelvételei is megszólaltak:



De Fries Károly - Kovách Kálmán - Szécsén Mihály: Száz piros rózsa



„Száz piros rózsa. Válhat-e valóra kétszer egy álmodás?...” (Medgyesi Mária, km. a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Behár György („Orgonavirágzás” - Qualiton SLPX 16577)



Lehár Ferenc – Carlo Lombardo – Harsányi Zsolt: A három grácia  - Hélène dala „Szív, óh, szív, tán a mennybolt hív, oly forrón hív, van-e szebb ennél…./ Vigyázz, szomorú szerelmes sose légy! Vigyázz, hogy a délibáb vagy a szív hova hív!...” (Németh Marika, km. az MRT Szimfonikus zenekara, vezényel: Sebestyén András ) - 1962. július 8-án, a Kossuth Rádióban hangzott el (17.10 – 17.40): „Új Lehár felvételeink” 



Lehár Ferenc – Alfred Maria Willner, Robert Bodanzky - Gábor Andor: Cigányszerelem -  Ilona dala „Messze a nagy erdő, messze száll a felhő, messze megyek édes rózsám, tetőled…” (Németh Marika, km. a Budapesti Operettszínház Zenekara)



Tiboldi Mária énekfelvételéről Nico Dostal és Robert Stolz melódiái csendültek fel.



 



Négy évvel ezelőtt, az 1437. sorszám alatt említettem meg egy rádióoperettet és írtam a következőket:



„Nem igen sugározza a rádió – még részleteket sem belőle. Talán a Dankó Rádió operettműsora idővel majd be fog játszani egy-két betétszámot a zenés játékból.”



Nos, megtört a jég, a Dankó Rádió mai műsorában Kerekes János zenés játékának sok szép részlete – dal, kettős, együttes, jelenetek - szólalt meg; szinte a zenei keresztmetszetét kaptuk Mikszáth regénye nyomán ("Akli Miklós") keletkezett zenés alkotásnak:



Kerekes János –Hubay Miklós – Vargha Balázs: Házasodj, Ausztria! 



A Rádió Dalszínházának a bemutatója: 1968. május 1., Kossuth Rádió,  19.11 – 20.47. Tíz évvel ésőbb (1978)  Horváth Ádám  rendezésében a zenés darab televíziós változata is elkészült.



Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát a szerző, Kerekes János vezényli.



Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Horváth Ádám.



Szereposztás:



Ferenc császár: Rajz János

Mária Lujza, a leánya – Medgyesi Mária

Akli Miklós – Bende Zsolt (Lőte Attila)

Kovács ezredes – Tomanek Nándor

Ilonka, a leánya – Andor Éva (Csűrös Karola)

Metternich herceg – Márkus László

Stadion gróf – Basilides Zoltán

Szepesi báró – Horkay János

Klára, a nővére – Mednyánszky Ági

Francia tiszt – Greguss Zoltán

Kriska – László Margit (Földi Teri)

Kocsis – Csákányi László



Ferenc császár nagy gondban van: lányát, Mária Lujzát Napóleon kéri feleségül, de sem ő, sem a lány nem örül az ötletnek. A császár kikapcsolódásra vágyik, ezért hűséges alattvalójával, Kovács ezredessel, titokban kikocsikázik a Burgból. Az éjszakát egy fogadóban töltik, ahol a franciák merényletet terveznek a császár ellen. Szerencsére ott tartózkodik Akli Miklós diák is, aki tudomást szerez a merényletről. A hűséges Kovács ezredes Akli tanácsára szobát cserél a császárral. Éjfélkor eldördül egy lövés, melynek köszönhetően egy fiatal lány árvaságra jut. Ez a lány azonban nem Mária Lujza, hanem Kovács Ilonka, az ezredes lánya. A császár megjutalmazza Akli Miklóst, aki a csip-csup ügyek intézője lesz az udvarban, s mellé ő lesz a kis árva, Kovács Ilonka gyámatyja is. Azonnal feladata is van, mivel Kovács Ilonkát Szepessy báró feleségül kéri. Akli Miklós és Kovács Ilonka azonban az első találkozásuk alkalmával egymásba szeretnek, így nem csoda, ha a gyámatya kikosarazza a kérőt, aki nem nyugszik bele a döntésbe...



 



A délelőtti rádióműsor ismétlése hamarosan, 18 órakor kezdődik.


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8292019-09-12 09:38:54

Szeretettel gratulálok Zétának, mai születésnapján, és  a jó egészség mellett kívánok  neki további lelkes, tevékeny, felelős munkát posztján, a Café Momus élén!  


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45592019-09-11 20:14:46

A 233. sorszám alatt mondatokat idéztem az Esti Hírlapban megjelent nekrológból, amelynek szerzője Fodor Lajos karnagy, zenekritikus, szerkesztő.



Most a  cikk teljes szövegét  idemásolom (1982. december 3.):



Búcsú Házy Erzsébettől



Ma délelőtt az Erkel Színházból kísérték utolsó útjára, a Farkasréti temetőbe Házy Erzsébetet.



A szépség és tehetség nagy birtokosa volt. Külső életét ehhez igazította. Csillogott, elbűvölt. Belső életét közvetlen környezete elől is rejtette, álcázta. Szorongásait dühvel, jóságát gyilkos iróniával, szeretetét látszatközönnyel.



Ha csak egy kicsit felszínesebb lett volna — könnyed, lebegő boldogságáradat az élete. Mint Manoné Puccini operájának első felében. De amit a drámában külső erők idéztek fel, azt életében ugyanolyan végzetes erővel belülről, ő zúdította önmagára. Volt ebben tipikus magyar művészsorsvonás és számtalan felfoghatatlan rendhagyó.



Egy-egy nagy alakításának varázsereje beindította a közkíváncsiságot, legendák fonták körül alakját, amiket az irigység pletykaszintre szállított. Mert volt mit irigyelni attól, akit a természet ennyi szépséggel és tehetséggel halmozott el.



A magyar zenés színház történetében páratlan élmények, döbbenetes, szép alakítások őrzik meg nevét, alakját, hangját. Még nem tudjuk, mit fog tartós életre támasztani az utóbbi harminc év új operái közül a jövő színháza, de ha lesz ilyen, annak mintakészítésében ő nagy munkát végzett.



Klasszikus alakításainak emlékébe beleborzong, aki visszaemlékszik Tatjánára, Manonra, Cherubinra, Mimire ... Hány lelket oldott fel, hány szorongást egy-egy este?! Az ő vívódásai csak most szűntek meg.



/f.l./


Bende Zsolt • 1552019-09-11 19:12:22



Budapest, 1988. december 29. Bende Zsolt Gounod Rómeó és Júlia című operájának főpróbáján a Magyar Állami Operaházban.



(Rendező: Gulyás Dénes)



MTI Fotó: Vidor Zsuzsanna 



Tulajdonos: MTI Rt. Fotóarchívum


Simándy József - az örök tenor • 6212019-09-11 17:32:17


Erkel Színház • 103132019-09-11 11:36:52

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban



December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!



Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:




  • 2019.12.02.    -   19:30

  • 2019.12.03.    -   15:00

  • 2019.12.03.    -   19:30



Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!


Balett-, és Táncművészet • 58722019-09-11 11:35:18

The Royal Moscow Ballet - A hattyúk tava - az Erkel Színházban



December 3-án az esti előadás előtt, délután 15:00-kor IS megtekinthető lesz Csajkovszkij remekműve az Erkel Színház színpadán!



Lassan két évtizede már, hogy a The Royal Moscow Ballet társulat teltházas műsorokkal varázsolja el a nézőket világszerte. Megalakulásuk óta több mint 980 előadásuk volt, és ez most Budapesten HÁROM fellépéssel bővül az alábbi időpontokban:




  • 2019.12.02.    -   19:30

  • 2019.12.03.    -   15:00

  • 2019.12.03.    -   19:30



Jegyek már csak limitált számban kaphatóak!


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34232019-09-11 11:27:05

A Dankó Rádió „Túl az Óperencián” adás-sorozatának e heti vendége Kalmár Magda operaénekes és Éliás Tibor énekművész, akikkel a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget a stúdióban.



A mai napon ezek a zenék is felcsendültek a műsorban:



Lehár Ferenc  Paul KneplerLudwig Herzer, Fritz Löhner-Beda - Harsányi Zsolt – Erdődy János: Giuditta



Az alábbi három részletet a Rádió Dalszínháza stúdiófelvételéről (1982. szeptember 13., Kossuth Rádió 20.19 – 22.00) hallottuk:



Az MRT Énekkarát és Szimfonikus Zenekarát Oberfrank Géza vezényli:



1. Giuditta dala: „Forró csókokra szomjas a szám”



- „Ki tudja, miért van ez, hogy minden férfi észrevesz?..../Más nem csókol ily forrón, mint én, égő szememben kigyúl a fény…… így nem tud csókolni senki, csak én.” (Kalmár Magda, énekkar)



2. Giuditta dala: „Szeretnék elmerülni…” (Kalmár Magda) 



3. Kórus-jelenet (MRT Énekkara)



Egy korábbi rádiófelvételről szólalt meg ez a vidám duett:



- Bevezető, Anita és Pierrino kettőse: „Két boldog szerelmes”



- Na, gyerünk, mire vársz, mire vársz? Csengess be már, csengess be már! Mondd, mire vársz?!.../ - Édes, ha két szív csak egymásnak él, mindegy az, bárki bármit beszél. - Mindegy, hogy nyár van vagy hideg tél. - Aki szerelmes, csak csókot kér!- Óh, ha két szív csak egymásnak él. - Te vagy nékem az egyetlen cél! - Mert mink mindig csak egymásnak él!....” (Koltay Valéria, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - 1968



Neumark Zoltán - Fekete IstvánA koppányi aga testamentuma - „Börtön-nóta” – a felvételen Éliás Tibor énekel. 



A daljáték Fekete István regénye alapján készült, amit 1967-ben meg is filmesítettek. A történet a török időkben játszódik, a végvári élet ad keretet neki. Babocsai Gáspárt párbajban megöli a koppányi aga. Fia László, akit eddig nem engedtek fegyverek közelébe, bosszúból kihívja a törököt egy évvel későbbre és megtanulván a kardforgatást le is győzi.



Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni - Zerlina és Don Giovanni kettőse, I. felv. "Oly csoda vár több nincsen, ott leszek én tiéd. Jöjj oda édes kincsem, óh várathatsz-e még."  (Kalmár Magda, Melis György, km. a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel: Kórodi András)



Huszka Jenő – Martos Ferenc: Lili bárónő – Malomszegi báró dala a pénzről:



„Tudni kell ésszel bánni a pénzzel…” (Melis György, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András)  - 1983. október 10., Petőfi Rádió, 20.35 -22.30



Eisemann Mihály – Szilágyi László dala: Három dinnye van egy száron (Kalmár Magda, Bessenyei Ferenc, km. a Stúdió 11 zenekar)



„- Van egy párom…, Fáj a szívem, de nagyon fáj… /- Csókra vágyom, de nagyon, hej...”



Luigi Denza - PeppinoTurco: "Funiculì, Funiculà"  - nápolyi dal (Éliás Tibor)



Az adás végén Kemény Egon Krisztina kisasszony című rádióoperettjének Előjátéka hangzott el (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Lehel György) - 1959. augusztus 22., Kossuth Rádió, 20.25 – 22.00



Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között, az ismétlésben.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45582019-09-10 22:29:52

1953. szeptember 1., Petőfi Rádió, 15.00 - 15.40



Házy Erzsébet dalokat énekel, km. a Magyar Rádió Kisegyüttese:



- Anatolij Ljepin: Dal a Van a Volga mentén egy kis városka c. filmből



- Kerekes János – Romhányi József: Boldog nyár



- Pető István– id. Kalmár Tibor: Mennyire szeretlek


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13502019-09-10 11:05:56

Múltidézés



A Zenés TV-Színház bemutatja



Lehár Ferenc: Alpesi történet



zenés komédia



A darab televíziós változatának eredeti címe: Rosentock und Edelweis (1912)



A televíziós közvetítés ideje: 1988. május 14.,  MTV 1, 20.05 – 20.45



A forgatókönyvet Julius Bauer librettója nyomán Lehel Judit írta.



Versek fordítója: Bradányi Iván



Szereplők:



Rosenstock – Kerekes József



Edelweiss – Malek Andrea



Közreműködik: Forgács Gábor (jódli), valamint a



 Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Sebestyén András



Dramaturg: Ruitner Sándor



Zenei rendező: Fejes Cecília



Koreográfus: Krámer György



Díszlettervező: Nagy Sándor



Jelmeztervező: Csengey Emőke



Vezető operatőr: Szalay Z. László



Rendező: Tímár Béla



 



ALPESI TÖRTÉNET



Az életrajzi emlékekből és addig fiókban maradt Lehár-kompozíciókból felépített Első szívdobbanás című daljáték  - jóval a zeneszerző halála után – a rádióban nyerte el „darab-formáját”, hogy később Rose de Noël címmel arasson jelentős színházi sikereket.



A Zenés TV-Színház soron következő bemutatója abban különbözik az előzőektől, hogy nem operett, s magyarul még sohasem játszották! Akkor bukkantam rá erre a Rosentock und Edelweis című kis tréfára, amikor egyszer, nagyon-nagyon régen, egy Lehár-műsort készítettünk a Televízióban. A különböző operettekből kiragadott zenei idézeteket összekötő szövegrészeket azzal színesítettük, hogy, közben a zeneszerzőről archív filmfelvételeket vetítettünk. Ezek a dokumentumok sok mindent elárultak arról a világról is, amely a Bad Ischl-i kastélyában akkor magát Lehárt vette körül, manapság viszont ennek már csak emlékeit őrzi. Amikor az a bizonyos műsor készült, csak arra kerestem adatokat a különböző életrajzokban, hogy melyik volt az első – ott készült - mű. Az ember azt képzeli, hogy a környezet szárnyakat ad a képzeletnek, és valami egészen kivételes alkotás születik. De vajon melyik? … És lám csak… hogy is mondja a bölcs? „Egeret szültek a hegyek.” Igaz, nagyon mókás kis egeret, egy remek zenés tréfát, amelyet aztán nem is színházban, hanem a „Hölle”, vagyis a „Pokol” nevű kabaréban játszottak (s melyet később Pesten is a Royal Orfeumban mutattak be – német nyelven). Ez a kis mese – amely most Alpesi történet címmel jelenik meg a képernyőn -, jelképesnek is tekinthető: a városlakó zeneszerző kiszabadul a falak, az emberek, a mindennapos tennivalók, az őt körülvevő zaj, füst, az állandó mozgás szorításából; csend, nyugalom, hegyek, jó levegő, kiegyensúlyozottság veszi körül… Így kezdődik a mese is: Rosentock úr, a bécsi rövidáru nagykereskedő felmászik a zergék világába, és találkozik egy Edelweiss nevű tehenészlánnyal…



/Ruitner Sándor/ - Rádió és Televízióújság, 1988. május 9-15. szám


Ilosfalvy Róbert • 8592019-09-10 10:49:41

Egykori növendékéről, Ilosfalvy Róbertről nevezett el díjat a Zeneakadémia. A díjat minden tanév végén adják át a szakmai fejlődése, szorgalma és művészi alázata alapján legméltóbbnak ítélt diáknak. Ezzel a kezdeményezéssel az intézmény szeretné életben tartani a régi magyar énekesek emlékét, akiknek példája és szakmai életútja érdemes arra, hogy irányadója legyen egy pályakezdő fiatal művésznek.



(Fidelio.hu)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34222019-09-10 10:21:56

A Dankó RádióTúl az Óperencián” adásának ma délelőtti műsorában részletek hangzottak el



Kálmán Imre – Paul Knepler - Dalos László Josephine császárné című operettjéből (1936)



Keresztmetszet  - a Rádió új felvételének a bemutatója: 1982. október 24. , Kossuth rádió, 12.50 – 13.50. A felvételen énekel Kalmár Magda, Domonkos Zsuzsa, Korondy György, Fülöp Attila, Palcsó Sándor, Ötvös Csaba, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara. Vezényel: Bródy Tamás



Szerkesztő: Bitó Pál. Albert István összekötőszövegét Galamb György mondja el.



- Josephine dala: „Egy álmot látok…az én álmom, az én álmom...”  (Kalmár Magda)



- Juliette és Bernard kettőse: „Kislány, kislány, mondok én egy jót, rangnál, többet ér a csók….” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)



- Napóleon dala: „Édeset álmodtam én...” (Korondy  György)



- Juliette és Bernard kettőse: Adj egy csókot, és kettőt, mert az egy pár… Én minden csókom, bókom néked adom…” (Domonkos Zsuzsa, Palcsó Sándor)



Ezt az adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a rádióban.


Gioacchino Rossini • 10252019-09-09 18:59:38

Ma este a Bartók Rádió élőben közvetíti:



19:35 - kb. 21.10 Kapcsoljuk a Pesti Vigadót



Gioacchino Rossini: Kis ünnepi mise (Petite Messe Solennelle)





Ea.: Rácz Rita (szoprán), Megyesi Schwartz Lúcia (mezzoszoprán), Szerekován János (tenor), Palerdi András (basszus),



Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán),



Tóka Ágoston (harmónium),



Réti Balázs, Vékey Mariann (zongora)





Vezényel: Csillag Béni



(Ism. szeptember 21., 12.36)


Ilosfalvy Róbert • 8562019-09-09 18:21:32

Ábrahám Pál – Harmath Imre: Bál a Savoyban - „La Bella Tangolita” (Szabó Anita, Ilosfalvy Róbert)



 "Pardon, pardon szenyóra, pardon, pardon egy szóra..." (Ilosfalvy)



„Slágermúzeum 2. - szórakoztató; revüfilm



MTV: 1964. május 1., 21:15



Kilenc évvel később, az eredeti film felhasználásával 1973-ban került a televízióban bemutatásra egy újabb revü-összeállítás film  



 1973. augusztus 18., MTV 20.00 – 21.15:  



„SLÁGERMÚZEUM – revüfilm”



 Az 1963-as  „Slágermúzeum I.”  és az 1964-es „Slágermúzeum II.”   revüfilmek részleteiből került összeállításra - az 1927-1936 közötti időszak nagy slágereinek felhasználásával.



Írta és rendezte: Horváth Tivadar



Díszlet- és jelmeztervező: Vogel Eric



Koreográfus: Seregi László



Zenei vezető: Fényes Szabolcs



Társrendező: Bednai Nándor



Operatőr: Hoffmann Vladimir



Szerkesztő: Buzáné Fábri Éva



Zeneszerzők:



Ábrahám Pál, Buday Dénes, Brodszky Miklós, Eisemann Mihály, Kola József, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla



Km. a Magyar Állami Operaház balettkara; Jégszínház együttese; szólót táncolnak: Gaál Éva; Kékesi Mária és Nagy Iván; Szegő Tamás.



Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara.



Vezényel: Gyulai Gaál Ferenc; Gyulai Gaál János; Hidas Frigyes 



A játék elképzelt színhelye: múzeum



Szereplők:



MúzeumőrAlfonzó



Látogatók:



Psota Irén; Lehoczky Zsuzsa; Bodrogi Gyula; Angyal Sándor; Bán Klári; Csanaki József; Csajányi György; Csorba István; Házy Erzsébet, Hlatky László; Homm Pál; Ilosfalvy Róbert; Kabos László; Márkus László; Ráday Imre; Szabó Anita, Szendrő József; Zentai Ferenc.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34212019-09-09 17:48:13

Hamarosan, 18 órától, újra meghallgathatjuk a délelőtt elhangzott operettműsort a Dankó Rádió hullámhosszán.



Mától egész héten át művész-vendégeivel - Kalmár Magda és Éliás Tibor  - beszélget a stúdióban a "Túl az Óperencián" szerkesztő-műsorvezetője, Nagy Ibolya.



A megszólaló zenék közül említem meg:



Oscar Straus - Julius Brammer - Alfred Grünwald - Fischer Sándor: Búcsúkeringő - Rózsadal (Kalmár Magda, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás) - Kalmár Magda „Csoda kell” – Operettdalok – Qualiton, 1979



 Kálmán Imre -Julius Brammer - Alfred Grünwald - Harsányi Zsolt: Marica grófnő



- Tasziló dala: „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, ha arra jársz!” (Éliás Tibor)



- Bevezető jelenet és Marica dala: „- Szép Maricám, éljen! … /- Húzd, mint régen! Húzzad nékem, gyere ide vén cigány Húzd rá hát! Húzd az angyalát!  Vagy kacagás, vagy sóhajtás, csak te kellesz ide pajtás! Gyere ide, húzzad hát!/ De jó is lenne, szerelmes lenni, egy édes vágynak, utána menni… (Kalmár Magda, az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara)



-  Vidám kettős: „Ez nem vicc, ez mámor…/- Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál…”  (Kalmár Magda, Palcsó Sándor)



Ma 88 éve született Latinovits Zoltán, színművész (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Emlékére, Lajtai Lajos - Békeffi István A régi nyár című operettjéből a „Hol van az a nyár, hol a régi szerelem?...”  dal is elhangzik, Latinovits és Ruttkai Éva közös énekfelvételéről.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34202019-09-09 00:10:19

Kapcs.: 3274, 3273. sorszámok



Jacques Offenbach: Fortunio dala



egyfelvonásos daljáték



Új, teljes felvétel



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1989. április 3., Kossuth Rádió 20.30 – 21.26.



Le Chanson de Fortunio (5.1.1861 Paris)



Alfred de Musset és mások nyomán fordította: Fischer Sándor és Innocent-Vincze Ernő



Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Bárány Gusztáv

Rendező: Bozó László



Szereposztás:



Fortunió, ügyvéd és jegyző - Kállai Ferenc

Lauretta, a felesége -  Kincses Veronika (Hűvösvölgyi Ildikó)

Valentin, Fortunió írnoka – Molnár András

Friquet, Fortunio patvaristája – Rozsos István

Babette, szakácsnő – Takács Tamara

Guilleaume, írnok – Fülöp Attila

Landry, írnok – Wendler Attila

Sylvain, írnok – Korcsmáros Péter

Saturnin, írnok – Martin János


OperaDigiTár • 112019-09-08 15:35:31

Túl korai volt az öröm?...


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8212019-09-08 15:20:40

Isten éltesse Kincses Veronikát születésnapján!



Kincses Veronika és a fóti gyerekek (1998)



 



A Dankó Rádió ma délelőtti műsorában - "Túl az Óperencián" - a  szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, külön köszöntötte Kincses Veronika operaénekesnőt születésnapján, és bejátszott részleteket



Kálmán Imre - magyar szöveg Szenes Andor - Szenes Iván A montmartre-i ibolya című operettjének rádiófelvételéről:  Kincses Veronika mellett énekel Kalmár Magda, Begányi Ferenc,  Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. - (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  



Ezt az adást ismét meghallgathatjuk a rádióban ma 18 és 19 óra között.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34192019-09-08 15:11:32

Ötvös Csilla, operaénekesnő - művésztanár, egész héten át a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának a vendége volt - akivel a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/09/02/tul-az-operencian-otvos-csillaval-36-het/



A ma délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között.



Ötvös Csilla énekfelvételei közül elhangzott az adásban egyebek közt:



Lehár Ferenc A víg özvegy című operettjéből a Vilja-dal, valamint Robert Stolz és Fred Raymond egy-egy operettdala is felcsendült Ötvös Csilla előadásában.



A szerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya, külön köszöntötte Kincses Veronika operaénekesnőt mai születésnapján, és bejátszott részleteket



Kálmán Imre - magyar szöveg Szenes Andor - Szenes Iván A montmartre-i ibolya című operettjének rádiófelvételéről:  Kincses Veronika mellett énekel Kalmár Magda, Begányi Ferenc,  Molnár András, Palcsó Sándor, Póka Balázs és Rozsos István, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás. - (1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  



 


Kedvenc magyar operaelőadók • 11442019-09-08 14:45:11



Ötvös Csilla - 45 éve a színpadon - jubileumi koncert



2019. szeptember 8. (vasárnap) 15:00



Duna Palota - Színházterem (1051 Budapest, Zrínyi u. 5.)



A műsoron Ötvös Csilla operaénekesnő életművének leghíresebb szerepeiből hangzanak el áriák és duettek a művésznő növendékeinek közreműködésével





A koncert háziasszonya: Geszty Glória



Közreműködik: Blaskovics László, Bóka Kristóf, Hajdú Zsuzsa, Hegedűs Iván, Farkas Mónika, Farkas Tamás, Séllei Brigitta, Sütöri Ágnes



A Duna Szimfonikus Zenekar



Vezényel: Deák András



Jegyárak: 

A koncertre a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük jegy igényét jelezze az otvoscsilla@gmail.com email címen.



 



Hozzáteszem: Ötvös Csilla, operaénekesnő - művésztanár, egész héten át a Dankó Rádió Túl az Óperencián adásának a vendége volt - akivel a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélgetett.



https://www.mediaklikk.hu/danko-radio/cikk/2019/09/02/tul-az-operencian-otvos-csillaval-36-het/



(A ma délelőtti műsort ismét meghallgathatjuk a rádióban 18 és 19 óra között.)


OperaDigiTár • 82019-09-08 14:32:07

Mi újság a Magyar Állami Operaházban? c. topicba írtam korábban:















61577  Búbánat - előzmény 61576  


 

2019-03-21 17:37:34



"Richard Strauss Magyar Királyi/Állami Operaházban játszott valamennyi színpadi alkotásáról a DigiTár opera-adatbázis már 2014-ben teljes körű adatokkal szolgált számomra.  Legalábbis Strauss vonatkozásában a „full” feltöltés rendelkezésre állt. Magam is használtam a rendszert, ebből profitáltam itt, amikor Házy Erzsébet Strauss-operáiban játszott alakításaira vonatkozó adatgyűjtést végeztem; a DigiTar használatával tudtam kiegészíteni, teljesebbé tenni a Házyval kapcsolatos ill. Házyra vonatkozó, korábbi adatfelvitelemet a topicjában.  



Idemásolom onnan  (Házy Erzsébet-topic) a 2014. szeptember 14-i bejegyzésemet (2997. sorszám)   



„A DigiTárat, a digitális archívumot már üzembe helyezték az Operaház előcsarnokában: kihelyezett két tableten sok-sok adat lekérdezhetővé vált. Egyelőre Richard Strauss Pesten színre került valamennyi operájára vonatkozó anyag megtekintése lehetséges. Később – az ígéretek szerint – ez a program az Opera honlapjáról is elérhető lesz.

A program használatával, érintőképernyőn, kutathatjuk a teljes Richard Strauss-játszás adatait (színlap, művész, énekes, táncos, rendező, karmester, a bemutatók és előadások helye, ideje, előadás-fotók, recenzió részletek stb.) Ez a hozzáférés hasznos lesz számomra is: lehetővé teszi, hogy kiegészítsem és/vagy korrigáljam Házy Erzsébet szereplésével bemutatott három R. Strauss-opera előadásainak hiányos forrásokból lejegyzett adatait. Itt a topicban fokozatosan teljessé teszem Házy operafellépéseinek számát – mindenekelőtt az említett R. Strauss művekre kiterjedően látok ehhez hozzá: az összes előadás időpontjára, a teljes szereposztásra, a karmester megnevezésére mostantól kezdve forráshű adatokból látok rá, frissíthetem az eddigieket, pótolhatom, ami kimaradt.

(Persze, a DigiTár minden érdeklődő részére szabadon rendelkezésre áll, más, az Operában fellépett művészekre ugyanígy rákereshetünk.)



Karczag Márton az Opera Magazin legújabb számában a digitális archívum elkészült programját mutatja be az olvasónak, de ezen túl a további fejlesztések irányát is körvonalazza. Mint mondja, „ahhoz, hogy a DigiTár teljessé váljon legalább tíz-tizenöt évi munka hátra van.

A rendszerbe csak pontos és ellenőrzött adatok kerülhetnek, ez pedig nem egyszerű feladat. Egyetlen előadás szereposztását három helyen kell ellenőrizni.”



Ehhez most hozzáteszem: Idővel, sajnos, a DigiTár adatbázishoz való közönség-hozzáférést lehetetlenné tette az Opera menedzsmentje:  az Operaház előcsarnokában elhelyezett,  ezzel a programmal feltöltött,  érintőképernyős tableteket „eltüntették”  a pultokról, azt megelőzte az informatikai adatrendszerbe való belépés letiltása/zárolása.



Az engedéllyel rendelkező személyek nyilván a mai napig tudják használni ezt az adatbázist – de az „utca embere” úgy látszik, ebből már az ötödik éve ki van rekesztve."



 



Ez volt a múlt problematikája -  a számomra.   És most végre egy új fejezet kezdődhet/kezdődik el bárki számára az internetes elérhetőséggel. A DigiTár teljessé tétele - mint olvashattuk - már a "küszöbön" van...




 


Verdi-felvételek • 5492019-09-08 14:12:38

A  Magyar Televízió ma délutáni közvetítése:



M5 csatorna



2019. szeptember 8. vasárnap 15:00 - 16:00



MR Szimfonikusok - Sesto Quatrini



(2019) (2. rész)



(60')



2019. április 9. 19.30 - 22.00  - Zeneakadémia  Nagyterem - koncert felvétele: 



I. rész



Respighi: Templomablakok, P. 150

Ravel: G-dúr zongoraverseny



II. rész



Giuseppe Verdi: Quattro pezzi sacri (Négy szent ének)




  1. Ave Maria

  2. Stabat Mater

  3. Laudi alla Vergine Maria

  4. Te Deum



Jean-Efflam Bavouzet (zongora)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)



Vezényel: Sesto Quatrini



 


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2982019-09-08 14:09:49

Kapcs. 292., 291. sorszámok



A  Magyar Televízió ma délutáni közvetítése:



M5 csatorna



2019. szeptember 8. vasárnap 15:00 - 16:00



MR Szimfonikusok - Sesto Quatrini



(2019) (2. rész)



(60')



2019. április 9. 19.30 - 22.00  - Zeneakadémia  Nagyterem - koncert feklvétele: 



I. rész



Respighi: Templomablakok, P. 150

Ravel: G-dúr zongoraverseny



II. rész



Giuseppe Verdi: Quattro pezzi sacri (Négy szent ének)




  1. Ave Maria

  2. Stabat Mater

  3. Laudi alla Vergine Maria

  4. Te Deum



Jean-Efflam Bavouzet (zongora)



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)



Vezényel: Sesto Quatrini



 


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 2972019-09-08 14:04:58
Szkrjabin • 5402019-09-07 16:31:24

Bartók Rádió ma esti műsora:



19:00 -21.35: 



 Alekszandr Szkrjabin - Alekszandr Nyemtyin: Misztérium - liturgikus aktus



a) Világegyetem, b) Emberiség, c) Átváltozás



Szövegét a zeneszerző írta



Nagyezsda Gulitckaja (szoprán),



Alekszandr Gindin (zongora),



Magyar Rádió Énekkara,



Belga Nemzeti Zenekar,



Vezényel: Sztanyiszlav Kocsanovszkij

 



(KlaraFesztival, Brüsszel, 2019.  március 16.)



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13492019-09-07 16:23:05

2019. szeptember 7. szombat , 21:30 - 00:20  - ma éjjel ismét láthatjuk az MTV  M5 csatornáján a Budapesti Operettszínház 2017-es Sybill-produkcióját, ami tavaly egyszer már adásba került. 



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: operettjének főbb szerepeiben Fischl Mónika, Frankó Tünde, Szendy Szilvi, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Kocsis Dénes játszik.



Közreműködik a Budapesti Operettszínház Ének- és Zenekara valamint Balettkara.



Vezényel: Bolba Tamás



Díszlet: Cziegler Balázs



Koreográfus: Bodor Johanna



Rendező: Szabó Máté


OperaDigiTár • 62019-09-07 12:53:56

Egyszerű: kattintani, kattintani... egymásbafonódóak..


OperaDigiTár • 32019-09-07 11:19:56

Köszönjük!



Lásd: http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.14.php?bm=1


Olvasói levelek • 114362019-09-07 10:50:27

Lásd: http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.14.php?bm=1



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34182019-09-07 10:42:17

A Dankó Rádió mai operettműsorában egy-egy Offenbach- és Jacobi-operett részletei szólaltak meg:



Jacques Offenbach: A 66-os szám



- Francois dala - „A házaló-dal” (Miller Lajos, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  1976. augusztus 16., Kossuth Rádió 20.25 - 21.05: „Sass Sylvia és Miller Lajos új operettfelvételei”



„Hej, itt a házaló, vegye meg, vegye meg, vegye meg, amit kéne, s amit kéne!  Ha olcsó is, de jó, akad itt, akad itt, akad itt ezerféle, van itt minden féle!  Mind, ami szép, mind, ami jó, nálam kapható! Végeladás, nincs maradás…./- Tessék, tessék, gyűszű, festék.....tessék, tessék!



 /- Bájos szőke leányka, egy kendő néked oly szépen állna, nos, próbálj, bátran, vedd csak bátran, mily szép vagy benne, nézd, csak nézz! Kis barna kincsem, no, nézd csak, ennél szebb lánc nincsen, csak próbáld fel hát, persze, ingyen. Oly szép, vagy mint egy álomkép! Oly szép vagy, mint egy álomkép!



/- Itt minden holmi kapható! És ingyenesen látható! Vegyék, vigyék, vegyék, vigyék, vegyék! Van itt mindenből épp elég! /Hej, itt a házaló….”



Az inkább daljátéknak tekinthető kis egyfelvonásos első magyar nyelvű, teljes, rádiófelvételének a bemutatója: 1964. december 27., Kossuth Rádió 17.00 – 18.00 



Pittaud de Forges és Laurenciu szövegét fordította és rádióra alkalmazta Innocent Vincze Ernő



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Fischer Sándor vezényli.



Az 1850-es évek elején, osztrák és német tájakon játszódó történet szereplői – az eredeti, francia verzió alapján:



Francois, vándor házaló – Radnay György; Suzon – László Margit; Piccolo – Palcsó Sándor



(Megjegyzem, 25 évvel később, 1989-ben új magyar nyelvű felvételt készített Offenbach művéből a rádió, Kertesi Ingrid, Gulyás Dénes és Melis György énekével, Pál Tamás vezényli a rádiózenekart.)



Erről a stúdiófelvételről most két jelenet hangzott fel:



- Hármas (László Margit,  Palcsó Sándor, Radnay György)



„ - Nagy ég! Nagy ég! - Ki hitte volna!… -Szerencsecsillagunk lehullt!....- Milyen kár! - Bizony, de kár! - Hittem, hogy vagyon vár! - Hitted, hogy vagyon vár!… - Oda már! - De oda már! - Zsebem üresen áll! Volt-nincs… - Most nincs… - Volt kincs... Volt, nincs… -nincs…/



- Francois belépője és bordal (Radnay György, km. László Margit, Palcsó Sándor)     



„- Szerencse fel, ifjú úr! Teljesülhet minden vágya! Isten éltesse Önt! Soká-soká-soká! Igyunk egyet reá, itt a jó, finom óbor! Régen sajtolták ezt, nemes szőlőbogyóból. E szív, e száj a legszebben üdvözli önt! A jó burgundit! /- A legszebb hely - a legszebb hely-, a borral teli pince, s egy pincebor - egy pincebor-, a föld egy drága kincse, úgy a jó bor - úgy a jó bor-, a bíbor színben égő…/- Hej, csúszik a bor, ha bármi bánat érjen, csúszik a bor, ha sorsod jobban áll; kell az a bor, mert ízlik bármiképpen, boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…/ -gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu-gluglu… - akármi boldogságra, búbánatra kell a telt pohár…”



 



Jacobi Viktor  Martos Ferenc  Bródy Miksa: Sybill 



- Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „- Kis Petrovom, remélem, megbocsátjahogy búcsú nélkül hagytam el magát…./- Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Pitti Katalin, Leblanc Győző, az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Pázmány Tibor) –MTV bemutató: 1981. október 3.  – a Zenés TV Színház produkciójának hangfelvételéről



- Bevezető kórus és Sybill dala a hercegnőről, II. felv. „Volt egy hercegnő…” (Pitti Katalin, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara)



- A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... Parázs, parázs, szép piros parázs... / Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” (Pitti Katalin, Csurja Tamás, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus zenekara, vezényel: Makláry László) – 1985



 



A délelőtti adásban hallhattuk még:



- Id. Johann Strauss: Radetzky-induló  (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel Deák András)



- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi – Barcarola (Ötvös Csilla,…)



- ifj. Johann Strauss: A denevér - Adél kupléja, III. felv. – „Óh, bárcsak művésznő lennék!...” (Ötvös Csilla, km. Magyar Állami Operaház Failoni Zenekara, vezényel: Benedek Tamás)  



- Hector Berlioz: Rákóczi-induló (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel Deák András)



 



Ezt az adást  ismét meghallgathatja a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között -  „Túl az Óperencián” műsora


Lisztről emelkedetten • 9592019-09-06 16:56:04

"Sursum Corda 2019"



Borbély László zongoraművész hangversenye



Időpont: 2019-09-06 19:00



Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ



Műsor:



Bach-Liszt: a-moll prelúdium és fúga BWV 543



Liszt: Fünf Klavierstücke No. 5 „Sospiri!”



Liszt: Impromptu



Chopin-Liszt: Meine Freuden



Liszt: A Villa d’Este szökőkútjai



Liszt: h-moll ballada



- szünet -



Liszt: Resignazione



Liszt: 1. Mefisztó-keringő



Liszt: Sursum corda!



Liszt: BACH fantázia és fúga



A hangversenyekre a belépés díjtalan.



 



A hangversenyek rendezője:



Stúdió Liszt Kft.



1221 Budapest, Vincellér út 12.



 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34172019-09-06 11:49:24

A Dankó Rádió mai operettműsorában felcsendült zenék között voltak:



1. Johannes Brahms: V. Magyar tánc  (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



2. Kálmán Imre – Gábor Andor: Csárdáskirálynő - „Zajt ne üss, kicsi lány, idesüss!../Te rongyos élet, bolondos élet…” (Ötvös Csilla, Tóthfalvi László)



3. Kálmán Imre Leo Stein, Jenbach Béla - Gábor Andor magyar szövege nyomán átdolgozta Kállai István és Kerényi Miklós Gábor: A Csárdáskirálynő



- Silvia  belépője: „Heija, heija, hegyek között van az én hazám!…"  (Fischl Mónika, énekkar)



- Négyes (Edvin, Szilvia, Bóni, Stázi): „Jöjjön, ne várjunk, egy túrt eljárjunk… /Hurrá, hurrá…” (Fischl Mónika, Szendy Szilvi, Vadász Dániel, Peller Károly, km. a Budapesti Operettszínház zenekara, vezényel: Makláry László) - A felvétel a Budapesti Operettszínház előadásán készült, 2009. május 2-án.



4. ifj. Johann Strauss: Éljen a Magyar! – polka (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



5. ifj. Johann Strauss – Friedrich Zell – Richard Genée: Egy éj Velencében



- Gondoladal az felvonásból: Fekete Attila énekli, német nyelven, egy koncert hangfelvételéről (Km. a  MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Török Géza)



Magyar szöveg: Gáspár Margit és Kristóf Károly



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1966. július 16., Kossuth rádió 20.28 – 22.00. Km. az MRT szimfonikus Zenekara és Énekkara.  Vezényel Bródy Tamás. Erről a teljes felvételről két részlet hangzott el:



- Annina dala: „Gúnydal” (Házy Erzsébet, km. az  MRT Énekkarának nőikara)  



- Ciboletta és Pappacoda vidám kettőse, I. felv. (Zentay Anna, Kishegyi Árpád) -   „- Micsoda? Férj! Menjek hozzá? De jó lesz a házasság? Hát buta vagyok én?!.../Igaz, nem vagyok túl okos, de mégsem buta éppen, és férjuramnak nem jogos, hogy engem így lenézzen…/- Ezennel mondd meg hát, célod a házasság?...”  - A Rádió Dalszínháza első, 1960. augusztus 25-én, bemutatott Egy éj Velencében rádiófelvételén is ők ketten éneklik ugyanezt a duettet: a közreműködő Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát és a Földényi-kórust Lehel György vezényli.



6. Liszt Ferenc: Szerelmi álmok (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



A "Túl az Óperencián" adásának ismétlése ma délután hat és hét óra között hallgatható meg a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34162019-09-06 11:45:18












A Házy Erzsébet-topicból ide átmásolom:



4557   Búbánat • előzmény4556  • Válasz erre


  2019-09-06 10:11:24

Kedves IVA!  Fejtegetéseid nekem is eszembe jutottak; gondolataidat érdemes lenne pontról pontra tüzetesen vizsgálni - de ahogy rámutattál: aligha él még valaki a hangjáték alkotói és a rádióújság szerkesztői közül, akik érdemben megvilágítanák ezeket.



Kaposy Andor tenorista neve helyesen van írva a feltüntetett első szereposztásnál; a kiemelt énekszám előadójaként a nevében egy betű elírása történt. 



Valóban: ezt a zenés mesejátékot meg kellene hallgatni, hogy válaszokat kapjunk kérdéseinkre -  jó lenne ha ismét műsorára tűzné a Rádió!



 















4556   IVA • előzmény4555  • Válasz erre   2019-09-06 01:24:35

Érdekes talányok, és sajnos, valószínűleg azok is maradnak: aligha él még valaki a hangjáték alkotói és a rádióújság szerkesztői közül. Az én tippeimet sem tudná igazolni senki sem, de azért idevetem őket.

Elképzelhető, hogy az 1954. augusztusi bemutató előtt egy szereposztás-tervezetet juttattak el a szerkesztőségbe, és az került nyomdába. Ugyancsak nem tudjuk, hogy a bemutató ténylegesen elhangzott-e a rádióban. Lehet, hogy valamilyen okból (talán éppen néhány színész egyeztetésének sikertelensége miatt) el sem készült időben vagy teljesen. Lehet, hogy elkészült, de a változásokat már nem tudták javítani a rádióújságban.

Tehát nem tudjuk, hogy az 1963. március 21-i adás valóban (alaposan megkésett) bemutató volt-e, de valószínű, hogy akkor a tényleges szereposztást tudták közölni. Célszerű lenne meghallgatni a mesejátékot, hiszen a Király és a Királyné első szavaiból kiderülne, hogy Lukács Margit vagy Komlós Juci, illetve Pataki Jenő vagy Benkő Gyula hangján szólalnak-e meg: olyan jellegzetes és eltérő volt e színészek orgánuma. Ismert tény, hogy Pataki (másutt Pataky) Jenő 1956-ban disszidált és csak 1979-ben tért haza, esetleges utómunkálathoz vagy újrafelvételhez őt nem tudták volna elérni.

A két teljes adás között sugárzott részletekre egy biztosabb tippem van. Lehetett egy stúdiófelvétel (vagy nyilvános felvétel a rádió valamelyik termében), amikor Szőnyi Olga és Bende Zsolt előadott két zeneszámot a Csipkerózsikából, a női szólam talán csak operai hangot igényel, nincs fach szerinti megkötése – történhetett ez a komplett felvételtől függetlenül. Harmadik alkalommal a műsorba szerkeszthették az Altatódalt a teljes felvételből, de az sem zárható ki, hogy csak újságszerkesztési malőr folytán krtült oda.

Kaposv „névváltozat”, kedves Búbánat, korabeli sajtóhiba vagy a Te elütésed?

A Házy Erzsébettel egy esztendőben született Kaposy Andor tenoristáról nem hallottam korábban, de a Google-ban több oldalon felleltem; valószínűleg ő is emigrált. Az IMDb-ben látható illusztráció szerint jóképű is lehetett.



Házy Erzsébet művészete és pályája • 45572019-09-06 10:11:24

Kedves IVA!  Fejtegetéseid nekem is eszembe jutottak; gondolataidat érdemes lenne pontról pontra tüzetesen vizsgálni - de ahogy rámutattál: aligha él még valaki a hangjáték alkotói és a rádióújság szerkesztői közül, akik érdemben megvilágítanák ezeket.



Kaposy Andor tenorista neve helyesen van írva a feltüntetett első szereposztásnál; a kiemelt énekszám előadójaként a nevében egy betű elírása történt. 



Valóban: ezt a zenés mesejátékot meg kellene hallgatni, hogy válaszokat kapjunk kérdéseinkre -  jó lenne ha ismét műsorára tűzné a Rádió!


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45552019-09-05 23:48:41

Kapcs. 2030. és 1363. sorszámok



Rábukkantam a korabeli műsorújságban a Csipkerózsika-mesejáték első rádió-bemutatójára:



Bemutató: 1954. augusztus 8., Petőfi Rádió, 16.40 – 17.20



A Rádió Gyermekszínházának műsora



Csipkerózsika



Mesejáték



Grimm meséjét átdolgozta: Mészöly Miklós és Raics István 



Zenéjét szerzette és betanította:Tamássy Zdenkó



Közreműködik a Maqyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona Gyermekkórusa.



Vezényel: Török Emil



Dramaturg: Pápa Relli



Rendezte: Szász Károly



(40 perc)



Szereposztásból:



Király – Pataki Jenő



Királyné –Lukács Margit



Csipkerózsika – Házy Erzsébet



Anyóka – Kiss Manyi 



Királyfi –Szigeti Géza (Énekhang: Kaposy Andor)



Hírnök – Harkányi Ödön



Vadász – Surányi Imre



Öregember – Gózon Gyula



Csalogány – Juhász Ildikó



Bagoly – Antalffy Albert



Udvari énekes – Maleczky Oszkár



Jó tündér – Árvai Ilonka



Mesemondó – Berky Lili



Hírnök – Hetényi István



Állathangutánzó – Bánóczy Pál



A Rádióújságban közzétett e szereposztás minden bizonnyal nem pontos és hiányos; két hónappal később ezt olvashatjuk ott:



=1954. október 17.  Petőfi Rádió,  17.00 – 17.40: 



A Rádió Gyermekszínháza műsora: Csipkerózsika



Vezényel: András Béla – más személyt jelöl meg karmesternek???!!!



=Továbbá, a  műsorújság a  szereposztásban a többi énekhangot nem említi, ugyanakkor  tudni lehet, hogy a rádiófelvételen Szőnyi Olga és Bende Zsolt is énekel: 



"1955. október 02., Kossuth Rádió, 8.50 – 9.20 Mai szerzők operettjeiből":



 Tamássy: Csipkerózsika —a) Tavaszi dal (Szőnyi Olga), b) Rád vártam  mindig én (Szőnyi Olga és Bende Zsolt)



vagy



"1956. január 10.,  Petőfi rádió -14.00 – 14.45 Operettrészletek



Tamássy: Csipkerózsika —a) Tavaszi dal (Szőnyi Olga), b) Altatódal (Kaposv Andor) , c) Rád vártam  mindig én (Szőnyi Olga és Bende Zsolt)





Félreértésre adhat okot egy  másik Csipkerózsika-változat – részben más szereposztással, más közreműködőkkel, új rádió-bemutató időponttal.



Ideírom ezt is részletesen, ahogyan megjelent a műsorújságban: 



Bemutató: 1963. március 21., Kossuth Rádió 8:08 – 8:49



A Rádió Gyermekszínházának műsora



Csipkerózsika



Mesejáték



Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó



Grimm meséjéből írtaMészöly Miklós és Raics István 



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, András Béla vezényletével; a Földényi-kórus és Andor Ilona Gyermekkórusa



Rendezte: Szász Károly



(40 perc)



A szereposztásból:



Király – Benkő Gyula 



Királyné – Komlós Juci



Csipkerózsika – Házy Erzsébet



Anyóka – Kiss Manyi 



Királyfi – Soós Lajos



Hírnök – Harkányi Ödön



Vadász – Surányi Imre



Öregember – Gózon Gyula



Csalogány – Juhász Ildikó



Bagoly – Antalffy Albert



Udvari énekes – Maleczky Oszkár



Jó tündér – Árvai Ilonka



Mesemondó – Berky Lili



Hírnök – Hetényi István



Állatgondozó – Bánóczy Pál



Felmerülő kérdések:



1.) Miként lehetséges, hogy 9 év elteltével részben  „kicserélődik” a szereposztás, a zenekar és a karmester is (András Béla nevét két különböző időpontban is látjuk a műsorújságban.) - a rendező személye ugyanaz! 



2.) Az első verzióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Török Emil karmester nevét tünteti fel,  míg a második változatban az MRT Szimfonikus Zenekara van megadva és András Béla szerepel karmesterként - akinek a nevét pár héttel később az első verzióhoz  is (Török Emil helyett) megjelöli a másorújság.



3.) A szereposztás  ugyanakkor többségében fedi egymást, kivéve:



Király – Pataki Jenő



Királyné – Lukács Margit



illetve:



Király – Benkő Gyula 



Királyné – Komlós Juci



4.) Berky Lili 1958-ban elhunyt! - tehát az 1963-as, bemutatóként feltüntetett műsor csak ismétlés lehetett!...



Tehát van még kibogózni való rejtély Tamássy Zdenkó – Raics István Csipkerózsika című mesejátékának rádiófelvétele/felvételei műsoradataiban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34152019-09-05 23:37:47

Rábukkantam a korabeli műsorújságban a Csipkerózsika-mesejáték első rádió-bemutatójára:



Bemutató: 1954. augusztus 8., Petőfi Rádió, 16.40 – 17.20



A Rádió Gyermekszínházának műsora




Csipkerózsika




Mesejáték



Grimm meséjét átdolgozta: Mészöly Miklós és Raics István 



Zenéjét szerzette és betanította:Tamássy Zdenkó



Közreműködik a Maqyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Földényi-kórus és Andor Ilona Gyermekkórusa.



Vezényel: Török Emil



Dramaturg: Pápa Relli



Rendezte: Szász Károly



(40 perc)



Szereposztásból:



Király – Pataki Jenő



Királyné –Lukács Margit



Csipkerózsika – Házy Erzsébet



Anyóka – Kiss Manyi 



Királyfi –Szigeti Géza (Énekhang: Kaposy Andor)



Hírnök – Harkányi Ödön



Vadász – Surányi Imre



Öregember – Gózon Gyula



Csalogány – Juhász Ildikó



Bagoly – Antalffy Albert



Udvari énekes – Maleczky Oszkár



Jó tündér – Árvai Ilonka



Mesemondó – Berky Lili



Hírnök – Hetényi István



Állathangutánzó – Bánóczy Pál



A Rádióújságban közzétett e szereposztás minden bizonnyal nem pontos és hiányos; két hónappal később ezt olvashatjuk ott:



=1954. október 17.  Petőfi Rádió,  17.00 – 17.40: 



A Rádió Gyermekszínháza műsora: Csipkerózsika



Vezényel: András Béla – más személyt jelöl meg karmesternek???!!!



=Továbbá, a  műsorújság a  szereposztásban a többi énekhangot nem említi, ugyanakkor  tudni lehet, hogy a rádiófelvételen Szőnyi Olga és Bende Zsolt is énekel: 



"1955. október 02., Kossuth Rádió, 8.50 – 9.20 Mai szerzők operettjeiből":



 Tamássy: Csipkerózsikaa) Tavaszi dal (Szőnyi Olga), b) Rád vártam  mindig én (Szőnyi Olga és Bende Zsolt)



vagy



"1956. január 10.,  Petőfi rádió -14.00 – 14.45 Operettrészletek



Tamássy: Csipkerózsikaa) Tavaszi dal (Szőnyi Olga), b) Altatódal (Kaposv Andor) , c) Rád vártam  mindig én (Szőnyi Olga és Bende Zsolt)





Félreértésre adhat okot egy  másik Csipkerózsika-változat – részben más szereposztással, más közreműködőkkel, új rádió-bemutató időponttal.



Ideírom ezt is részletesen, ahogyan megjelent a műsorújságban: 



Bemutató: 1963. március 21., Kossuth Rádió 8:08 – 8:49



A Rádió Gyermekszínházának műsora



Csipkerózsika




Mesejáték




Zenéjét szerezte: Tamássy Zdenkó



Grimm meséjéből írta: Mészöly Miklós és Raics István 



Közreműködik az MRT Szimfonikus Zenekara, András Béla vezényletével; a Földényi-kórus és Andor Ilona Gyermekkórusa



Rendezte: Szász Károly



(40 perc)



A szereposztásból:



Király – Benkő Gyula 



Királyné – Komlós Juci



Csipkerózsika – Házy Erzsébet



Anyóka – Kiss Manyi 



Királyfi – Soós Lajos



Hírnök – Harkányi Ödön



Vadász – Surányi Imre



Öregember – Gózon Gyula



Csalogány – Juhász Ildikó



Bagoly – Antalffy Albert



Udvari énekes – Maleczky Oszkár



Jó tündér – Árvai Ilonka



Mesemondó – Berky Lili



Hírnök – Hetényi István



Állatgondozó – Bánóczy Pál



Felmerülő kérdések:



1.) Miként lehetséges, hogy 9 év elteltével részben  „kicserélődik” a szereposztás, a zenekar és a karmester is (András Béla nevét két különböző időpontban is látjuk a műsorújságban.) - a rendező személye ugyanaz! 



2.) Az első verzióban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Török Emil karmester nevét tünteti fel,  míg a második változatban az MRT Szimfonikus Zenekara van megadva és András Béla szerepel karmesterként - akinek a nevét pár héttel később az első verzióhoz  is (Török Emil helyett)  megjelöli a másorújság.



3.) A szereposztás  ugyanakkor többségében fedi egymást, kivéve:



Király – Pataki Jenő



Királyné – Lukács Margit



illetve:



Király – Benkő Gyula 



Királyné – Komlós Juci



4.) Berky Lili 1958-ban elhunyt! - tehát az 1963-as, bemutatóként feltüntetett műsor csak ismétlés lehetett!...



Tehát van még kibogózni való rejtély Tamássy Zdenkó – Raics István Csipkerózsika című mesejátékának rádiófelvétele/felvételei műsoradataiban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34142019-09-05 16:10:00

A Dankó Rádió "Túl az Óperencián" adásának zenei műsora ma is tartogatott érdekességeket a hallgatóknak:



Johann Strauss – magyar szöveg Fischer Sándor: A denevér



- a  II. felvonás fináléja (Kalmár Magda, Lehoczky Éva, Berkes János, Melis György, Mersei Miklós, Palcsó Sándor, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Breitner Tamás – a rádió sugározta koncertfelvételről szólalt meg ez a nagyszabású operett-együttes (Johann Strauss-hangverseny közvetítése a Csepeli Munkásotthonból - a zeneszerző születésének 150. évfordulója alkalmából (1975).



A műsorösszeállításban helyet kapott Liszt Ferenc Les Preludes  című szimfonikus költeménye is, melynek dallamaival ért véget az adás (a  Duna Szimfonikus Zenekar koncertfelvételén Deák András vezényel.)



 



A délelőtti adást ismét meghallgathatjuk ma 18 és 19 óra között a Dankó Rádióban.


Moldován Stefánia • 552019-09-05 11:30:19

Írja "levelében" Ókovács Szilveszter:



"teszteltem az Opera öt éve készülő, most a végfázisba érkezett DigiTár-rendszerét is, és az az ötletem támadt, hogy demonstratíve azt a végtelennek tetsző listát is elküldöm Önnek. A valódi, majd szeptember végén „felavatandó" adattömeg természetesen tovább is nyílik a címnél és szerepnél: fotókat, teljes szereposztást, színlapokat is ígér, de erről még később."



 



Az Origo-cikk megjelenése napján még alkalmam volt belépni az Opera DigiTár rendszerébe:  az írás végén Moldován Stefánia összes operaházi szerepe  innen  lekérdezésre és kiírásra került.



Én még akkor meg tudtam nyitni és beléptem ebbe az adatbázisba: Moldován Stefánia mellett - próbaképpen - más előadókat, szerepeikket és előadás-dátumokat "teszteltem"... Megnyílt a címnél és szerepnél!



Ez a lehetőség mostanra megszűnt, ugyanis hiába próbálkoztam újra ezek elérésével. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34132019-09-04 20:44:22

Kapcs. 1854., 747. és 1. sorszám



Garabonciás diák



Beszámoló egy ősbemutató előkészületeiről - riport 



/"Magyar Rádióműsorújság - 1952. október 7.-14. szám/



Utam muzsikálva járom!



Vígan hetedhét határon!



Négy húron át zengem a szív szavát!



Szép asszony hej, ha rámnevet,



Szétfutnak mind a fellegek.



Bizonyára sok-sok rádióhallgató ismeri ezt a dalt, és a szöveget olvasva már dúdolja is a melódiát. De vajon ezt is ismerik-e?



Zúg az erdő, zúg a mező,



Vajon mi zúgatja?



Talán bizony magyar huszár



A lovát ugratja?



Aki hallja, megy honvédnek,



Mind ki arra való!



Minden derék magyar legény



katonának való!



Gyertek, gyertek völgyön-hegyen,



Győznünk kell a harcon!



Hogy ez a föld a miénk legyen,



S miénk is maradjon!



Világon e hazánál



Más egyebünk sincsen!



Csak szabadon élhetünk itt,



Sohase bilincsen!



Pedig hát mindkét dalt ugyanaz énekli: a garabonciás diák! De, hogy megelőzzünk minden találgatást és kérdést, adjuk át a szót először is Rékai Miklósnak:



„- Régi munkatársa és barátja voltam Lehár Ferencnek, így esett aztán, hogy halála után egy sereg kotta maradt nálam tőle: a Garabonciás diák c. daljáték teljes zenei anyaga. Mert Lehár Ferenc a szabadságharc 100. évfordulóját egy nagyszabású magyar művel akarta megünnepelni. És ez a mű lett volna a Garabonciás diák. Az Operaházunk ugyan bemutatott a negyvenes évek elején egy operettet ezzel a címmel, abban azonban csak néhány szám szerepelt a tervezett daljátékból, a többi a Cigányszerelem muzsikája volt.



Lehár halála után rám várt az a feladat, hogy az eredeti partitúra felhasználásával, Lehár eredeti hangszerelésével, végső formába öntsem a Garabonciás zenei részét. Nagy segítségemre volt ebben az, hogy ismertem Lehárnak e művel kapcsolatos elképzeléseit, hiszen még élete utolsó évében is leveleztünk róla.



A mű 11 számból áll, melyek közül kettőt ismer a közönség, az » Utam muzsikálva járom!« és» Deres már a határ « kezdetűt. A többi most kerül a Rádió jóvoltából nyilvánosságra. Van köztük néhány olyan szám, mely hamarosan nagyon népszerű lesz. Az egyik dal érdekessége, hogy az a »Kinek virág kell, nem hord rózsaberket…« Vörösmarty A merengőhöz c. költeményének a megzenésítése. A mű egész zenei része egységes magyar miliőt alkot: vérbeli verbunkos muzsika.”



És most, hogy megismerkedtünk Lehár Ferenc utolsó alkotásának történetével és azon belül Rékai Miklós szerepével, megtudtuk, miként kerül sor egy Lehár-mű ősbemutatójára a Magyar Rádióban, hallgassuk meg Innocent-Vincze Ernőt, a szövegírót, aki szintén régi munkatársa volt Lehár Ferencnek:



„- Nagy szeretettel dolgoztam Lehár utolsó alkotásának szövegén. A cselekmény a szabadságharc hősi napjait idézi. 1848-ban, szeptember közepén játszódik, néhány nappal a pákozdi csata előtt. A partizáncsapatokat szervező diákkal érkezünk a Bakony egy eldugott fészkébe és tanúi leszünk annak, hogyan gyújtja lángra a szabadság forróvérű dalosa a harc, az ellenállás tűzét. A mű szövegrészét igyekeztem kerekdeden, egyszerűen, magyaros lejtésű mondatokkal megírni. Hallgassák csak!”



És valóban csak hallgatnunk kell, hiszen a darab első próbáján, az olvasópróbán vagyunk. A hosszú asztal mellett Benkő Gyuláé és Zentay Annáé a szó…



Zentay: De szép szöveg, néhol szinte énekelném…



Benkő: Neked könnyű, e lap alján énekelsz még, mert hisz dal következik. De mit tegyek én?  Hisz helyettem Szabó Miklós énekel!



Ajtay: Helyettem meg…  majd Svéd Sándor



Mert a Garabonciás diák legtöbb szerepét ketten alakítják: más beszél és más énekel.  Az énekesek nincsenek most itt, ők otthon tanulják számaikat. A próbák párhuzamosan haladnak egészen addig, míg a főpróbára, majd a felvételre nem kerül sor. Külön próbál a zenekar és az énekkar is. E sok és sokfajta szereplő a statisztákkal együtt, a VI-os stúdióban gyűl majd össze. A közel 200 közreműködő játékát ekkor foglalja majd egybe a daljáték rendezője, Cserés Miklós:



„-Tapasztalatom szerint akkor sikerül a legjobban a felvétel, ha a zenét, éneket és a prózát együtt, egyvégtében rögzítjük hangfelvételre, mintha csak rendes színházi előadás lenne – tájékoztat bennünket a próba végeztével a rendező. – Nem jelentkezik ilyenkor a hangzásbeli különbség, mely akkor hat bántóan a hallgató fülére, ha a zenei felvételeket a 250 légköbméteres VI-os, a prózát pedig a 120 köbméteres XI-es stúdióban vesszük fel. Az ilyen közös felvétel előnye még, hogy a szereplők kölcsönhatással vannak egymásra, az énekes átveszi a prózai szereplő érzelmi telítettségét és viszont. Az ilyen felvételnél nagyobb a tét: jobban ügyel mindenki, mert hiszen ha hibát vét, egy 200 tagú együttes munkáját állítja meg.



- Az énekes és prózai szereplőket úgy válogattuk össze, hogy azok hangszínben megegyezzenek.  Így a Nyugtalan boldogság óta már filmen is jól bevált Tolnay – Gyurkovics párosítás mellett Benkő Gyula és Szabó Miklós, Ajtay Andor és Svéd Sándor, Dajbukát Ilona és Török Erzsi alakítanak egy-egy szerepet. Zentay Anna énekel és maga is mondja szerepét, míg Ungváry László csak prózai szerepet alakít.



- A daljátékról így előzetesen annyit mondhatok, hogy zene és szöveg szép egységet alkot benne, és a tisztán éneklő közreműködők jóvoltából a dalok szövege is pontosan érthető lesz.”



 



Ezekután úgy hisszük, minden hallgató számára különleges élményt jelent majd Lehár Ferenc utolsó művének, a Garabonciás diáknak keddi, október 7-i ősbemutatója.



/Boros János, Pálvölgyi Pál, Schenk Jenő/



 



A Magyar Rádiószínház bemutatója:



1952. október 7., Kossuth Rádió, 20.45 – 22.20



Lehár Ferenc – Innocent Ernő: Garabonciás diák



(Utam muzsikálva járom)



Daljáték



Rádióra alkalmazta: Rékai Miklós



Vezényel: Bródy Tamás



Km.: a Magyar Rádió Szimfonikus zenekara, a Forrai-kórus (Karigazgató: Forrai Miklós).



Hegedűszóló: Ney Tibor



Zenei rendező: Déry Pál



Rendező: Cserés Miklós



Szereposztás:



Ághy Péter – Svéd Sándor (Ajtay Andor)

Sárika, a leánya – Zentay Anna

A diák – Szabó Miklós (Benkő Gyula)

Karolin – Gyurkovics Mária (Tolnay Klári)

Borcsa néni – Török Erzsi (Dajbukát Ilona)

István – Rissay Pál

Kolb Ferdinánd, császári futár – Ungváry László



Férfihang – Pázmán Ferenc



Kiegészítésül:



Hat évvel később, már a Rádió Dalszínháza bemutatójaként és A vándordiák  címen,  ugyanez a rádiófelvétel ismét az adásba került: 1958. november 2., Kossuth Rádió 20.10 - 21.50


Udvardy Tibor • 2102019-09-04 10:56:48

Ma 105 éve született Udvardy Tibor (Budapest, 1914. szeptember 4. – Balatonboglár. 1981. július 16.)





Budapest, 1950. május 26. Udvardy Tibor operaénekes (Germont Alfréd, tenor) Giuseppe Verdi Traviata című, háromfelvonásos operájának szereplőjeként.



 A mű bemutatója 1950. május 26-án volt a Magyar Állami Operaházban, majd új beállásokkal folyamatosan játszották a színházi évadban. Az előadás rendezője és díszlettervezője Oláh Gusztáv, a karmester Otto Klemperer volt. A jelmezeket Márk Tivadar tervezte.



A műtermi felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen.



 MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László



Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum



A kiváló operaénekesünkre emlékezett a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című operettműsor felelősszerkesztő-műsorvezetője, majd az alábbi zenéket szerkesztette be az adásba a tenorista felvételei közül:



George Bizet: A gyöngyhalászok – Nadir románca (Udvardy Tibor, km. Magyar Állami Operaház Zenekarát Pless László vezényli)



- Lehár Ferenc – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A mosoly országa - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor)



- Zerkovitz Béla-dal: Sokszor úgy szeretnék sírni... (UdvardyTibor)



- Lehár Ferenc –magyar szöveg Mérey Adolf: A víg özvegy



Jelenet, együttes, Danilo elbeszélése és a II. felv. fináléja (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, és az internetről is a www.dankoradio.hu oldalról.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34122019-09-04 10:52:04

Ma 105 éve született Udvardy Tibor (Budapest, 1914. szeptember 4. – Balatonboglár. 1981. július 16.)





Budapest, 1950. május 26. Udvardy Tibor operaénekes (Germont Alfréd, tenor) Giuseppe Verdi Traviata című, háromfelvonásos operájának szereplőjeként.



 A mű bemutatója 1950. május 26-án volt a Magyar Állami Operaházban, majd új beállásokkal folyamatosan játszották a színházi évadban. Az előadás rendezője és díszlettervezője Oláh Gusztáv, a karmester Otto Klemperer volt. A jelmezeket Márk Tivadar tervezte.



A műtermi felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen.



 MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László



Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum



A kiváló operaénekesünkre emlékezett a Dankó Rádióban Nagy Ibolya, a Túl az Óperencián című operettműsor felelősszerkesztő-műsorvezetője, majd az alábbi zenéket szerkesztette be az adásba a tenorista felvételei közül:



- George Bizet: A gyöngyhalászok Nadir románca (Udvardy Tibor, km. Magyar Állami Operaház Zenekarát Pless László vezényli)



- Lehár Ferenc – magyar szöveg Harsányi Zsolt: A mosoly országa - Szu-Csong dala, II. felv. „Vágyom egy nő után” (Udvardy Tibor)



- Zerkovitz Béla-dal: Sokszor úgy szeretnék sírni... (UdvardyTibor)



- Lehár Ferenc –magyar szöveg Mérey Adolf: A víg özvegy



Jelenet, együttes, Danilo elbeszélése és a II. felv. fináléja (Házy Erzsébet, Koltay Valéria, Udvardy Tibor, Kövecses Béla, Palcsó Sándor, Várhelyi Endre, km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) – A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27.  Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Rácz György.



 



Még egy részlet csendült fel A mosoly országából, ezúttal Ötvös Csilla operettfelvételei közül szólalt meg:



- Liza és Szu-Csong kettőse, II. felv. – „Lótuszvirág! Érted élek csupán! Senkim másért… Szív! Hogyan tudsz így tele lenni, mondd…” (Ötvös Csilla, Molnár András, a Magyar Állami Operaház Failoni Zenekara, vezényel: Benedek Tamás) 



Elhangzott még egy Händel-koncertária is (Blaskovics László kontratenor énekel, km. a Marquise barokk kamaraegyüttes ) – koncertfelvételről.



A Duna Szimfonikus Zenekar előadásában (vezényel: Deák András) a műsor elején Kálmán Imre Az Ördöglovas című operettjéből a Palotás, a műsor végén pedig Leonard Bernstein Candide című művéből a nyitány dallamai csendültek fel – koncertfelvételről.



Ezt az adást ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban, és az internetről is ,a www.dankoradio.hu oldalról.


José Cura • 5772019-09-04 09:02:19

Tenorok a szigeten



Új Ember Hetilap



Szerző: Pallós Tamás, 2019.09.01.



 



Kalaf: José Cura…



Áriaest: Vittorio Grigolo...



Turiddu: Carlo Ventre...



Canio: Marcelo Álvarez...


Kedvenc előadók • 28382019-09-04 09:00:33

Tenorok a szigeten



Új Ember Hetilap



Szerző: Pallós Tamás, 2019.09.01.



 



Kalaf: José Cura…



Áriaest: Vittorio Grigolo...



Turiddu: Carlo Ventre...



Canio: Marcelo Álvarez...



 



 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 9892019-09-03 12:51:48

A Bartók Rádió ma esti operaközvetítése előtt:



19:00 – Prológ



Giacomo Puccini: Pillangókisasszony 



A mikrofonnál: László Ferenc

Szerk.: Katona Márta



19:30 - Hírek



19:35 – 21.51 Giacomo Puccini: Pillangókisasszony



Háromfelvonásos opera



Szövegét – John Luther Long elbeszéléséből – Giuseppe Giacosa és Luigi Illica írta



Vezényel: Giuseppe Patané



Km.: Magyar Állami Operaház Énekkara (karig.: Nagy Ferenc), Magyar Állami Operaház Zenekara



Szereposztás:



Pillangókisasszony – Kincses Veronika (szoprán),

Suzuki, a szolgálója – Takács Klára (alt),

Pinkerton, tengerészhadnagy – Peter Dvorsky (tenor),

Kate, Pinkerton felesége – Számadó Gabriella (mezzoszoprán),

Sharpless, konzul – Miller Lajos (bariton),

Goro, házasságközvetítő – Rozsos István (tenor),

Yamadori herceg – Korcsmáros Péter (tenor),

Bnzo, Cso-cso-szán nagybátyja – Gregor József (basszus),

Császári biztos – Vághelyi Gábor (bariton),

Yakuside – C. Tóth Pál (basszus),

Anyakönyvvezető – Gyapjas Tibor (basszus),

Pillangókisasszony anyja – Kovács Erzsébet (mezzoszoprán),

Nagynéni – Pulveri Magda (szoprán),

Unokatestvér – Kiss Márta (szoprán).


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13482019-09-03 12:46:38

Kapcs. 1198. sorszám



Kálmán Imre: Montmartre-i ibolya



Az operett televíziós változata



A Zenés TV Színház  bemutatója: 1988. március 6., MTV 1., 20.10 – 22.00



Az operett szövegét írta Julius Brammer és Alfred Grünwald.



Fordította és átdolgozta: Szenes Iván. 



Szereposztás:



Violetta, virágáruslány –  Kocsis Judit (énekhangja: Kárpáti Magda)



Ninon, színésznő  - Kováts Adél (énekhangja: Zempléni Mária)



Raoul, festő – Lippai László (énekhangja: Laczó András)



Florimond, zeneszerző – Hirtling István (énekhangja: Gerdesits Ferenc)



Henry, költő – Laklóth Aladár (énekhangja: Korcsmáros Péter)



Spaghetti, végrehajtó – Szilágyi Tibor (énekhangja: Kovács Péter)



Hadügyminiszter – Iglódy István (énekhangja: Palcsó Sándor)



Színigazgató – Csákányi László



Durand asszony – Törőcsik Mari



Margot – Kádár Flóra



Tiszt – Izsóf Vilmos



Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara



Vezényel: Selmeczi György



Dramaturg: Ruitner Sándor



Zenei rendező: Fejes Cecília



Koreográfus: Kramer György



Díszlettervező: Kézdi Lóránt



Jelmeztervező: Schäffer Judit



Vezető operatőr: Márk Iván



Rendező: Maár Gyula



 



Ruitner Sándor előzetes, ajánló cikke az RTV Újságban (1988. február 29.- március 6.):



Az utóbbi években úgy hozta a véletlen, hogy a Zenés TV-színház sorozatban mutatott be zenés színpadi keretbe foglalt életrajzokat. Olyan műveket, amelyek önmaguk értékein, valamint a közönségnek nyújtott nemes és tanulságos szórakozáson kívül, a dramaturgnak is különös élvezetet kínáltak. (Természetesen az előkészítés, a tervezés szakaszában, hiszen a megvalósítás már a rendező és a színészek személyes ügye. szinte zártkörű játéka.) Ezeknek a speciálisnak is nevezhető munkáknak eredményeképpen a televízió nézői tanúi lehettek Mozart és Salieri tragikus kimenetelű találkozásának (Rimszkij-Korszakov – Puskin drámája nyomán írt – operájában); láthatták a képernyőn a romantika, a bécsi dalköltészet halhatatlan mesterét, Franz Schubertet (a Három a kislány című Berté-daljáték főhőseként)… most pedig ebbe a sorozatba kívánkozik Kálmán Imre Montmartre-i ibolyája, amelynek művész-szereplőit szintén a valódi nevükön teszi a partitúra címlapjára a Julius Brammer-Alfred Grünwald írópáros. A darab főhőse, Delacroix, a festő ugyan – az általánosan ismert Eugen helyett – Raoul nevet kapja az operett-keresztelőn, költő és muzsikus társa, Murger és Hervé azonban megőrzi a lexikonokban is olvasható személynevét, az Henrit és a Florimond-t. (Közbevetőleg hadd jegyezzem meg, hogy Murger drámája nyomán született Puccini világhírű operája, a Bohémélet, Hervé Lilije, vagy a Nebáncsvirág pedig ma is kasszasiker, ha valamelyik színház műsorra tűzi.)



A Montmartre-i ibolya szerzői operettszínpadokon szokatlan légkört, környezetet teremtenek a játék köré, amelybe a nélkülözésektől terhes, párizsi művészsorsokon kívül nagyszerűen beleillik a részeges, kolduló öregasszony és utcai énekes leánya, valamint a szinte elérhetetlen álomkép: a színház – hőseink darabjának bemutatójával, primadonnájával, s annak miniszter hódolójával.



Az operettek sokszínű forgatagában különös, egyéni színt képvisel Kálmán Imre műve, s Maár Gyula rendezéséről is ugyanezt mondhatjuk el, ha körülnézünk a tizenöt éves Zenés TV Színház – immár meglehetősen gazdagnak tekinthető – tárházában.


Kedvenc magyar operaelőadók • 11432019-09-03 12:01:31

„Amikor kimentem egy szerepben a színpadra, nem én voltam, hanem Ő…” – interjú Zempléni Máriával



- zéta -, 2019-08-22 [ Interjúk ] Café Momus


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 34112019-09-03 10:19:36

Túl az Óperencián Ötvös Csillával - 36. hét



Ötvös Csilla egykori tanítványa, Blaskovics László kontra tenor, valamint a Duna Szimfonikus zenekar vezető karmestere Deák András is vendége a héten a felelősszerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyának, a Dankó Rádióban.



A Dankó Rádió mai adásának zenei kínálatából:



1.) Erkel Ferenc: Hunyadi László – Palotás (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



2.) Wolfgang Amadeus Mozart: Don Giovanni - Zerlina és Don Giovann kettőse, I. felv.: „Là ci darem la mano”  (Ötvös Csilla és Ötvös Csaba – zongora kísérettel)



3.) Johann Strauss - Jókai Mór -Igna(t)z Schnitzer -  Fischer Sándor: A cigánybáró



-  Barinkay és Saffi kettőse, II. felv.: „Ki esketett” (Ötvös Csilla, Molnár András, km. a Magyar Állami Operaház Failoni zenekara, vezényel: Benedek András)



- Zsupán belépője: „- Itt vagyok, miért hivatott?.../- Hja az irka-firka nékem, sose volt a mesterségem (Melis György, km. Lendvay Andor, az MRT Szimfonikus Zenekarát Ferencsik János vezényli) – Rádió Dalszínháza bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió, 18.50 – 21.30 



- Czipra dala és jelenet, kincskeringő - tercett: „Figyelj, hadd magyarázzam én el, mily álmot láttam az éjjel….” (Barlay Zsuzsa, Horváth Eszter, Simándy József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Nagy Ferenc) – Új rádiófelvétel, részletek: 1974. május 12., Kossuth Rádió, 13.09 – 13.38



4.) Rugggero Leoncavallo: Bajazzók - Canio áriája „Vesti la Giubba…”  (Kovács József, km. a Budapesti Lehár Zenekar, vezényel: Deák András)



5.) Pándy Piroska, Csák József, Gárday Gábor operettdalokat énekel, km. a Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András:



- Kálmán Imre - Gábor Andor: Csárdáskirálynő - „Egy a szívem, egy a párom, boldogságomat tőled várom” (Pándy Piroska, Csák József) – koncertfelvétel



- Huszka Jenő - Martos Ferenc: Gül baba - „Darumadár fenn az égen, hazafelé szálldogál, vándorbottal a kezében cigánylegény meg-megáll.” (Csák József) – koncertfelvétel



- Lehár Ferenc - Mérey Adolf: A víg özvegy Danilo belépője „Az orfeum tanyám, ott békén hagy hazám…” (Gárday Gábor) – koncertfelvétel



6.) Egy  barokk-ária (Vivaldi)  is elhangzott az adásban..



7.) Vittorio Monti: Csárdás  (Duna Szimfonikus Zenekar, vezényel: Deák András)



 



A délelőtti műsor ismétlése: ma délután hat és hét óra között, a Dankó Rádió hullámhosszán és online az internetes elérhetőségén. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 45542019-09-02 22:08:53



Magyar Rádió, 1953. július 27. – augusztus 2. szám



Fel a VIT-RE!



A mikrofon látogatóban Házy Erzsébetnél, a bukaresti Világifjúsági Találkozó énekversenyének egyik magyar részvevőjénél.



/Fotó: Schenk felv./


Plácido Domingo • 8482019-09-02 15:05:41



Placido Domingo felesége, Marta Domingo társaságában a Szent Gellért Fórum ifjúsági és sportcentrum szerdai nyitókoncertjének főpróbája idején.



http://www.vasarhely24.com/esemeny/kedd-este-erkezett-meg-szegedre-placido-domingo


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Térszínház

Búcsúfia - 1956
Bucz Magor szerzői hangversenye a Corvin köz hőseinek emlékére

15:00 : Budapest
Erkel Színház

ERKEL: Hunyadi László

18:00 : Budapest
FUGA

Kéringer László (ének) és Borbély László (zongora)
"Kunst in dem FUGA"
MOZART: Abendempfindung
SCHUBERT: Im Frühling
CSAJKOVSZKIJ: Ily hamar elfeledni...
MAHLER: Kis rajnai legenda
STRAUSS: Halk dalokat éneklek neked
RACHMANINOV: Ne énekelj, kedvesem
BIRTWISTLE: Komachi szomorúsága
Részlet - Ibn Jafaya Alzira „Az elveszett kert” című verséből, andalúz hagyomány alapján
RAVEL: Vocalise-étude Habanera formában
AVINU MALKEINU: zsidó ima isztambuli kántorhagyomány alapján
RAVEL: Kaddisch
Wa habibi - libanoni arab nyelvű keresztény ének
KODÁLY: A virágok vetélkedése
Szépen veri az eső a virágot - válaszúti népdal Kallós Zoltán gyűjtéséből

19:00 : Budapest
Budai kapucinus templom

Elekes Zsuzsa (orgona)

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Balogh Eszter (mezzoszoprán), Najbauer Lóránt (bariton)
Savaria Barokk Zenekar
vez.: Németh Pál
H. Purcell és G. F. Händel művek

19:30 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Axel Porath (brácsa), Philip Mayers (zongora, cseleszta), Schlanger Tamás (ütőhangszerek)
RIAS Kammerchor Berlin
Amadinda Ütőegyüttes
Vezényel: James Wood
"Klang der Stille"
CAGE: Imaginary Landscape No. 2
CAGE: Three²
FELDMAN: Rothko Chapel
JAMES WOOD: Khamush

19:30 : Budapest
Pesti Vigadó

Pólus László (gordonka), Varga Gábor (klarinét), Pálfalvi Tamás (trombita),
Varga Zoltán Mihály (vibrafon), Janca Dániel (ütőhangszerek), Szent Efrém Férfikar (karigazgató: Bubnó Tamás)
"Mini-Fesztivál • 4.4"
DUBROVAY LÁSZLÓ: Három tétel trombitára és ütőhangszerekre - magyarországi bemutató
TORNYAI PÉTER: fiori sfiorati (b) - ősbemutató
BÁNKÖVI GYULA: Vízjelek - ősbemutató
EÖTVÖS PÉTER: Sentimental
SZOKOLAY SÁNDOR: Missa Brevis per coro maschile
HOLLÓS MÁTÉ: Szilencium (Áprily Lajos versére)
HORVÁTH MÁRTON LEVENTE: O vos omnes
SZŐNYI ERZSÉBET: Sicut cervus
SZŐNYI ERZSÉBET: Külvárosi elégia - Kassák Lajos versére
CSIKY BOLDIZSÁR: Moxa genezis (Kőrösi Csoma Sándor emlékére)
SÁRY LÁSZLÓ: Zsoltárkánon
17:00 : Békéscsaba
Csabagyöngye Kulturális Központ

Horti Lilla (szoprán), Kálmándi Mihály (bariton), Bándi János (tenor)
Nyíregyházi Cantemus Kórus, karnagy: Szabó Soma
Békés Megyei Szimfonikus Zenekar
vezényel: Gál Tamás
PUCCINI: Lidércek – opera két felvonásban

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Weiner - Szász kamarazenekar
vez.: Drahos Béla
"Liszt Fesztivál"
CIMAROSA: G-dúr Versenymű 2 fuvolára km: Drahos Rebeka
MOZART: D-dúr fuvolaverseny kv 314 km: Drahos Béla
MOZART: A-dúr zongoraverseny kv 488 km: Szilasi Alex
MOZART: D-dúr Divertimento km: Weiner - Szász Kamarazenekar
A mai nap
történt:
1842 • A Rienzi bemutatója (Drezda)
1923 • Robert Craft, karmester († 2015)
1973 • Megnyílt a Sydney Opera House
született:
1874 • Charles Ives, zeneszerző († 1954)
1977 • Leila Josefowicz, hegedűs
elhunyt:
1999 • Kistétényi Melinda, orgonista (sz. 1926)