vissza a cimoldalra
2020-01-21
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11463)
A csapos közbeszól (95)

Operett, mint színpadi műfaj (4203)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (62046)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3633)
Zenetörténet (259)
Milyen zenét hallgatsz most? (25050)
A nap képe (2176)
Erkel Színház (10440)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1383)
Plácido Domingo (920)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4659)
Lehár Ferenc (682)
Társművészetek (1575)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1845)
Franz Schmidt (3505)
Palcsó Sándor (277)
Pantheon (2508)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Búbánat
Leírás:
Honlap:
   


Búbánat (29808 hozzászólás)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35692020-01-06 10:15:54

Egyelőre nem kommentálom a hírt.



A Dankó Rádió új műsorrendje szerint a "Túl az Óperencián" operett és zenés színház kedvelőknek szóló, napi sugárzású adás időpontja – más műsorokéhoz hasonlóan - 2020. január 6-ától megváltozik:  mától hajnal öt és hat óra közé került.



(Eddig délelőtt  9 és 10 óra között,  a napi ismétlésben délután 6 és 7 óra között hangzott el a műsor.)



 


Ilosfalvy Róbert • 8692020-01-06 09:31:49

A nap képét köszönöm!



Akkor legyen itt egy másik kép is - kuriózum?!





Budapest, 1962. március 26.



Ilosfalvy Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház tagja csellózik.



 A művészt április 3-án a Liszt Ferenc-díj I. fokozatával tüntették ki.



MTI Fotó: Keleti Éva



Ilosfalvy Róbert (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6. ) operaénekes (tenor).


A nap képe • 21702020-01-06 09:31:00

A nap képét köszönöm!



Akkor legyen itt egy másik kép is - kuriózum?!





Budapest, 1962. március 26.



Ilosfalvy Róbert operaénekes, a Magyar Állami Operaház tagja csellózik.



 A művészt április 3-án a Liszt Ferenc-díj I. fokozatával tüntették ki.



MTI Fotó: Keleti Éva



Ilosfalvy Róbert (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6. ) operaénekes (tenor).





Tulajdonos: MTI Fotóarchívum


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35682020-01-05 18:25:42

https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo



Lehár Ferenc: Szép a világ  - részletek:



 



Szabó Miklós, km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, vezényel: Várady László - 1957



Andor Éva és Korondy György; 



Németh Marika és  Palcsó Sándor;



Németh Marika, km. az MRT Énekkara; 



Korondy György;



Németh Marika, km. Basky István valamint az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás (1974. május 1., Kossuth Rádió 14.29 – 15.00)



 



Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35672020-01-05 15:16:04

Lányi Viktor: Hajtóvadászat - Huszka-Martos operettje a Városi Színházban. (Nyugat - 1926. 21. szám) - Zenei figyelő



Érdekes módon  az operett rádiófelvételéről, vagy részleteiről, nagyon kevés információt találni a neten:



- Neményi Lili, Sárdy János, Rátonyi Róbert és Hadics László  énekelnek



- Kettős: Németh Marika, Szabó Miklós



- Hármas: Koltay Valéria, Baksay Árpád, Tekeres Sándor


Operett, mint színpadi műfaj • 41902020-01-05 14:59:20

https://www.facebook.com/joshuakonyvek/videos/1942917832671129/?__so__=permalink&__rv__=related_videos



https://www.facebook.com/joshuakonyvek/videos/356032428302856/



Hangos könyvajánlás Horváth Pétertől Az Operett és Én című könyvéhez (2018) - Joshua könyvek





 



https://szinhaz.hu/2018/11/19/az_operett_es_en_megjelent_horvath_peter_kotete



 



http://docplayer.hu/2170033-Horvath-peter-az-operett-es-en-szorakoztato-diplomamunka-komolyabban-d-l-a-disszertacio-temavezeto-szinetar-miklos.html#show_full_text


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46442020-01-05 14:07:57

Vas Népe



1990-06-20 / 143. szám


/Szakály Éva/


„A katonamuzsikusnak is dalból van a lelke"



Farkas István ezredes, a Határőrség Központi Zenekarának volt karnagya. Érdemes művész meséli:



Feledhetetlen a felsőszölnöki  (Vas megye) eset az ötvenes évekből:



— A hangversenyt hétre hirdették meg. Kérdezem az elnököt, hol muzsikálunk? „Hát itt, az úton” — mondta. Vártuk, mikor kezdhetünk. Először jöttek a tehenek, aztán a disznók, aztán meg kellett várni a fejést. De estére a kisgyermektől az öregekig mindenki eljött! Házy Erzsébet énekelt. Valamennyiünk számára hatalmas élmény volt ez a koncert...


Udvardy Tibor • 2132020-01-04 21:51:29



Udvardy Tibor





Udvardy Tibor operaénekes



Budapest, 1981. július 27. Udvardy Tibor operaénekes (tenor), kiváló művész, 1914. szeptember 4-én született Budapesten. Meghalt 1981. július 16-án, Budapesten.



 A képen: mély részvéttel kísérték utolsó útjára július 27-én a Farkasréti temetőben Udvardy Tibor kiváló művészt, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott magánénekesét.



A ravatalnál Domahidy László, érdemes művész, magánénekes búcsúzik.



 MTI Fotó: Wéber Lajos




Gioacchino Rossini • 10272020-01-04 21:45:37

A nemrég véget ért operaközvetítés felvételét az alábbi linkről visszahallgathatjuk:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2020-01-04_19-00-00&enddate=2020-01-04_21-32-00&ch=mr3



GIOACHINO ROSSINI: ERMIONE



2020-01-04; , Bartók Rádió, 19.00 – 21.22 óra



Kétfelvonásos opera



Szövegét - Jean Racine Andromaque című drámája nyomán - Andrea Leone Tottola írta



Vez.: Alessandro De Marchi



Km.: a Nápolyi San Carlo Operaház Ének- és Zenekara (karig.: Gea Garatti Ansini)



Szereposztás:



Ermione, Menelaosz és Helené lánya - Angela Meade (szoprán),



Andromaca, Hektór özvegye - Teresa Iervolino (kontraalt),



Pirro, Akhilleusz fia, Epirusz királya - John Irvin (tenor),



Oreste, Agamemnón fia - Antonino Siragusa (tenor),



Pilade, Oreste útitársa - Filippo Adami (tenor),



Fenicio, Pirro tanára - Guido Loconsolo (basszus),



Cleone, Ermione bizalmasa - Gaia Petrone (mezzoszoprán),



Cefisa, Andromaca bizalmasa - Chiara Tirotta (kontraalt),



Attalto, Pirro bizalmasa - Cristiano Olivieri (tenor)



 



(Nápoly, San Carlo, 2019. november 7.)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13782020-01-04 21:25:46

Ismét láthatjuk ma éjjel a televízióban - mindjárt kezdődik a közvetítés.



2020. január 4-én (szombaton) 21:30-tól látható felvételről az M5 műsorán a Ring Estély. Az Erkel Színházban rendezett műsorban két nemzetközi sztárvendég, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak lépett fel.



Az ünnepi műsor az intézmény „A Ring Gyűrűi”-évadához kapcsolódott, és a Gyűrű-tematikára helyezett kiemelt hangsúlyt. A gálaműsorban a nemzetközi operairodalom remekei mellett Richard Wagner népszerű művei csendültek fel a kiváló magyar énekesek, Megyesi Schwartz Lúcia és Szegedi Csaba, valamint külföldi sztárvendégeink, Roberto Alagna és Aleksandra Kurzak tolmácsolásában.



Rendező: Anger Ferenc művészeti igazgató és Solymosi Tamás balettigazgató

Karigazgató: Csiki Gábor

Társrendező: Aczél András

Karmester: Kocsár Balázs főzeneigazgató



A felvétel 2018. február 10-én készült az Erkel Színházban.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44762020-01-04 11:39:24

Csupa gyöngyszem | Francia-Orosz Operaest



2020. JANUÁR 07. | KEDD 19:00



 MOM Kulturális Központ



Karina Desbordes (szoprán) és Csordás Klára (mezzoszoprán) áriaestje.



Boïldieu, Halevy, Berlioz, Meyerbeer, Massenet, Prokofjev, Rachmaninov, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov és Glinka operáiból hangzanak el részletek szólóban és duettben



Az estén hangszeren kísér Harazdy Miklós zongoraművész.



Műsor:



Boïldieu: La Dame Blanche, Duett: Anna-Marguerite

Halevy: La Juive, Eudoxie áriája

Halevy: La Juive, Duett: Eudoxie-Rachel

Berlioz: Béatrice et Bénédict, Duett: Héro-Ursule

Berlioz: Les Troyens, Didon áriája

Massenet: Thaïs, Thaïs áriája

Meyerbeer: Le Prophète, Duett: Berthe-Fidès

Massenet: Hérodiade, Hérodiade áriája

Massenet: Esclarmonde, Duett: Esclarmonde-Parséis

Prokofjev: Háború és béke, Duett: Sonja-Natasa

Rachmaninov : Francesca da Rimini, Francesca áriája

Csajkovszkij: A pikk dáma, Paulina áriája

Rimszkij-Korszakov: Karácsonyéj, Duett: Két asszony

Glinka : Ivan Susanin, Antonida áriája

Csajkovszkij: Az orléans-i szűz, Jeanne d’Arc áriája

Csajkovszkij: Anyegin, Duett: Tatjána-Olga

Rimszkij-Korszakov: Coq d’or, Tsarine de Shemakha áriája

Csajkovszkij: A pikk dáma, Duett: Liza-Paulina



Csordás Klára elmondta:

„Ezt a műsort éppen azzal a szándékkal állítottuk össze, hogy olyan számok szólaljanak meg, amelyeket máshol nem lehet hallani Budapesten. Az Anyegin és A pikk dáma egy-egy részletét kivéve ugyanis tényleg csupa olyasmi hangzik majd fel ezen a januári koncerten, ami tartósan hiányzik a hazai repertoárról. Pedig igazán remek operákból válogattunk – méghozzá csupa gyöngyszemet! Karinával három éve dolgozunk együtt, mindketten Párizsban élünk, így a francia repertoár rejtett kincseinek bemutatása kézenfekvő döntés volt, az orosz vonalat pedig Karina hozta be, lévén, ő moszkvai születésű.”


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46432020-01-03 14:54:18

Kapcs. 4642. sorszámhoz



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.



Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 



Nagyhercegnő:

- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 

Mondd néki el azt, amit érzek! 



Fritz: 

-De mit?



Nagyhercegnő: 

- Amit itt látsz…

Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.

Mondd el azt, hogy bódító férfi…

Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...

És győzni néha többet ér, 

Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 

Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.

Mondd el azt, hogy mindenem lángol.

Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 

Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 

Csak szenvedek nappal és éjjel!

Csak álmodom róla szüntelen, 

És nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig!

Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!

Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!



Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



Fritz: 

- Sorsom dől el ezen! 

Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagy gond: igen vagy nem? 



Nagyhercegnő:

- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 

Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!

Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?



Fritz:

- Mondja azt, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

-Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 

Hogy miről van itt szó? Miről volna a szó? 

Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 

Ha tudom, milyen sóvárgó..,



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Nos, hát…



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Mondja még, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó… Most érti már? 



Fritz:

- Ez tehát a szó…



Nagyhercegnő:

- Én vagyok ő….



Fritz:

- Ez érthető…



 



Nagy Ibolya:  Házy Erzsébetnek egy szintén ikonikus szerepével, a Pompadourral megyünk tovább, és azzal a dallal, amiben én magam is megismertem mint operettprimadonnát, mert az én korosztályomra nagy hatással volt az ő műfaji sokszínűsége és varázsa, szépsége és fantasztikus színésznői képessége.  



 



Leo Fall – magyar szöveg Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour



Km. az  MRT Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



 A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00



- Madame Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)



„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég!  Hej-haj! Hej-haj! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”



- Pompadour és René kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Korondy György)



„- Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal… Könnyed lángolás, gáláns  táncolás, az ablakon függöny,  odakint vaksötét… Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még!... Az van benne, hogy a vérem az túl forró lenne! Azért előbb csak esküdni tessék, csókot feledve, hogy más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! De hisz megszegem úgyis a végén, ilyen esküt meg nem szegni nem mer értelemmel felruházott férfiember! Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal… könnyed lángolás, gáláns táncolás,  az ablakon függöny,  odakint vaksötét, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még!... Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne. /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd csak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám.”



- Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet,  Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara)



„[…]  - Kedvesem! - Menekülj!  - De veled csak! – Itt a vég! A katonaság…- És ha látnak?...-  Ha hű szerelmet érzel, vár  mi ránk a nagyvilág!....Ha nem mered megtenni, ó mondd, mit tennél  Mert valamit merni csak úgy lehet merni, hogyha a szíved enyém… - Calicot éljen, bölcs királyunk!... - Rataplan, rataplan, rataplan! A büszke gárda jő!.Királyunk büszkesége… - De szép, de megható! Hohó!... - A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour!... – Állj! Mindenki itt marad!  - Az őrség!... - Madame, a gárdacsapat!   - A kabátomat, a kalapomat!...- Éjre jár az óra!... - Pompadour, személyesen! - Itt valaki elrejtőzött!  Szökésben, elbújt a kárpit mögött! Most itt van! … - Mi ez itt? – Ez ő, Pompadour! – Te vagy?!... - Csitt! - Na végre most megértem, miért kellettem magának?!  -  Vigyázz, hogy mit beszélsz!  ....- Ez volt az ok!  - Vakmerő!... - De ostoba vagyok!.., - Vigyétek őt el börtönbe!.. – Nem ilyen enyhén büntetek. Másra ítélem!  - Egy versre…- Meg ne lássalak többet! Isten veled! – Jeanne, ha jól megértelek, ezt a büntetést boldogan elviselem!… - Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám!. – Téged szolgállak, hű szívem! Tűzön-vízen!...  És a gárdában zubbonyban kitüntetem magam!... - Vivát! Vivát!”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35652020-01-03 14:52:58

Kapcs. 3564. sorszámhoz



Jacques Offenbach: A gerolsteini nagyhercegnő



Henri Meilhac és Ludovic Halévy librettója nyomán a szöveget magyarra fordította, és a rádióra alkalmazta: Romhányi József.



Magyar nyelvű teljes stúdiófelvétel - prózai dialógusokkal együtt először 1970. augusztus 19-én, a Kossuth Rádióban hangzott el a Rádió Dalszínházának bemutatójaként  (20.07 – 23.04 óra), de a darab ének-zenei hangfelvételére már két évvel korábban  sor került: Albert István összekötőszövegével – keresztmetszet formájában  - 1968. november 20-án bemutatta a Petőfi Rádió (10.00 és 11.17 óra között). 



- A nagyhercegnő és Fritz kettőse a II. felvonásból (Házy Erzsébet és Réti József, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)

 



Nagyhercegnő:

- A férj ezt mondta nékem, kérlek, 

Mondd néki el azt, amit érzek! 



Fritz: 

-De mit?



Nagyhercegnő: 

- Amit itt látsz…

Mondd el azt, hogy kellemes és megnyerő.

Mondd el azt, hogy bódító férfi…

Mondd el azt, mennyit tudna itt még hódítani!...

És győzni néha többet ér, 

Ha ezt közvetíti a vágya. Ó! 

Mondd el azt, hogy megláttam vágyait.

Mondd el azt, hogy mindenem lángol.

Mondd el azt, hogy így hatott rám a zsivány, 

Pedig nem vagyok ám én fából. Ó!



Jaj, nincs nyugtom, percnyi sem, 

Csak szenvedek nappal és éjjel!

Csak álmodom róla szüntelen, 

És nem adom reményem, mégsem. Ó!



Mondd el azt, ha kerülni fog: meghalok!

Mondd el azt, hogy várok rá végig!

Mondd el azt, hogy adjon vigaszt!

Mondd el azt néki: vágyom, itt vagyok én is!



Nos, hát! Nos, hát, most mit válaszol nekem?



Fritz: 

- Sorsom dől el ezen! 

Nagy gond: igen vagy nem? 

Nagy gond: igen vagy nem? 



Nagyhercegnő:

- Mit mondd? Mit mondd? Nincs rosszabb, mint a kétség! 

Mit mondd? Döntse el, hogy sorsa mit hív!

Mit mondd? Mit mondd? Mit mondd? Nos, hát?



Fritz:

- Mondja azt, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

-Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Ez mind szép volna, csak azt kéne tudnom, 

Hogy miről van itt szó? Miről volna a szó? 

Az ördög engem örök tűzbe dugjon, 

Ha tudom, milyen sóvárgó..,



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Nos, hát…



Nagyhercegnő:

- Nos, hát?



Fritz:

- Mondja még, hogy én vele érzek.



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Biztos szép, biztos kedves lélek



Nagyhercegnő:

- Eddig nagyon jó…



Fritz

- Azon kell tehát igyekeznem



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó…



Fritz:

- Hogy a szívem is így érezzen



Nagyhercegnő:

- Ez is nagyon jó… Most érti már? 



Fritz:

- Ez tehát a szó…



Nagyhercegnő:

- Én vagyok ő….



Fritz:

- Ez érthető…



 



Nagy Ibolya:  Házy Erzsébetnek egy szintén ikonikus szerepével, a Pompadourral megyünk tovább, és azzal a dallal, amiben én magam is megismertem mint operettprimadonnát, mert az én korosztályomra nagy hatással volt az ő műfaji sokszínűsége és varázsa, szépsége és fantasztikus színésznői képessége.  



 



Leo Fall – magyar szöveg Harsányi Zsolt – Innocent Vince Ernő: Pompadour



Km. az  MRT Szimfonikus Zenekara.



Vezényel: Bródy Tamás



 A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1967. szeptember 9., Kossuth Rádió, 20.31-22.00



- Madame Pompadour belépője, I. felv. (Házy Erzsébet, km. Koltay Valéria)



„- Ma érzek itt magamban valamit, ami nyugtalanít! Oly furcsa ez, olyan izgató, mi biztató! A vérem úgy bizsereg, tenyerem viszket, oly ideges vagyok, hogy széttörnék mindent! És hogyha még ez sem elég, lesz valami más is, adja az ég!  Hej-haj! Hej-haj! /- Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám! Lázas csók, mely izzóan ég, elkábító, az volna jó! Jaj, ha egyet ma kaphatnék! Mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még, mi lenne itt ma még!...”



- Pompadour és René kettőse, I. felv.  (Házy Erzsébet és Korondy György)



„- Drága kincsem! Van egy utca, hol ismerős nincsen. Ott egy eldugott kis szobát vettem. Olyan boldogok lennénk ott ketten, önfeledten. /- Ejnye, hallod, a szerelmet kissé gyorsan vallod! ….. / - Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő és egy úr, aki forrón marasztal… Könnyed lángolás, gáláns  táncolás, az ablakon függöny,  odakint vaksötét… Ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogom gondolni még!... Az van benne, hogy a vérem az túl forró lenne! Azért előbb csak esküdni tessék, csókot feledve, hogy más ne essék, csak tisztesség! /- Esküdnék én! De hisz megszegem úgyis a végén, ilyen esküt meg nem szegni nem mer értelemmel felruházott férfiember! Finom büfé és kettőnkre terített asztal….finom pezsgő s egy úr, aki forrón marasztal… könnyed lángolás, gáláns táncolás,  az ablakon függöny,  odakint vaksötét, ez nem rossz, ezt meg fogom gondolni még, ezt meg fogod gondolni még!... Mondd meg, hogy hívnak? …Kérlek, mondd már, na, mondd meg, hogy hívnak!? / - Jeanne. /- Jeanne, te imádott tündéri lány! /- Majd csak kettesben, tán, megcsókolhatsz, babám.”



- Az I. felvonás fináléja (Házy Erzsébet,  Koltay Valéria, Korondy György, Palcsó Sándor, Katona Lajos, Nádas Tibor, az MRT Énekkara)



„[…]  - Kedvesem! - Menekülj!  - De veled csak! – Itt a vég! A katonaság…- És ha látnak?...-  Ha hű szerelmet érzel, vár  mi ránk a nagyvilág!....Ha nem mered megtenni, ó mondd, mit tennél  Mert valamit merni csak úgy lehet merni, hogyha a szíved enyém… - Calicot éljen, bölcs királyunk!... - Rataplan, rataplan, rataplan! A büszke gárda jő!.Királyunk büszkesége… - De szép, de megható! Hohó!... - A pom-Pom- pom-Pompadour! Akárkinek le - ha-ha-ha! akárkinek leánya, de rettentő nagy ha-ha-ha! – de rettentő nagy dáma. A pom-pom-pom-Pompadour, a pompa-Pompadour, a Pompadour!... – Állj! Mindenki itt marad!  - Az őrség!... - Madame, a gárdacsapat!   - A kabátomat, a kalapomat!...- Éjre jár az óra!... - Pompadour, személyesen! - Itt valaki elrejtőzött!  Szökésben, elbújt a kárpit mögött! Most itt van! … - Mi ez itt? – Ez ő, Pompadour! – Te vagy?!... - Csitt! - Na végre most megértem, miért kellettem magának?!  -  Vigyázz, hogy mit beszélsz!  ....- Ez volt az ok!  - Vakmerő!... - De ostoba vagyok!.., - Vigyétek őt el börtönbe!.. – Nem ilyen enyhén büntetek. Másra ítélem!  - Egy versre…- Meg ne lássalak többet! Isten veled! – Jeanne, ha jól megértelek, ezt a büntetést boldogan elviselem!… - Hej, ha kezembe kapnék egy férfit, egy férfit, de igazit ám! Szinte gondolni sem merem végig, oly forró, oly vad a szám!. – Téged szolgállak, hű szívem! Tűzön-vízen!...  És a gárdában zubbonyban kitüntetem magam!... - Vivát! Vivát!”



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46422020-01-03 14:46:43

Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét



Dankó Rádió: A december 30. és január 5. közötti adások tartalmából.



Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester a vendége Nagy Ibolyának a Dankó Rádióban.



 A „Túl az Óperencián” adásának felelősszerkesztő-műsorvezetője a mai adás elején Házy Erzsébettel való kapcsolatáról  is kérdezte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatóját:



Vásáry Tamás kissé csapongóan emlékezve meséli el az ötvenes évek első felében Házy Erzsébethez fűződő reménytelen szerelmének történetét.  - Erre az időszakra esik Vásáry családjának Budapestről való kitelepítése és Házyval együtt részvétele az 1953-as bukaresti VIT-en (Világifjúsági Találkozó).



Vásáry Tamás: „…láttam a fotóját az újságban. Rögtön beleszerettem… Emlékszem, gyönyörű volt, beléptem a stúdióba, életben akkor láttam először. És akkor tudtam, hogy nekem rögtön, oda kell menni hozzá, mert ha nem mozdulok meg… sóbálvánnyá váltam ott persze… hihetetlen módon beleszerettem, és akkor onnantól kezdve drukkoltam végig, hogy őt is kiküldjék, mint énekest. És hát ki is küldték… és méghozzá egy vagonban mentünk ki valami kétezer magyar közé. Úgyhogy még ki se értünk Magyarország határán túlra, már a karjaimban volt, és hát ottan nem győztem neki, ugye, udvarolni. Megvolt beszélve Erzsivel, hogy hazamegyünk, és ő elválik, és lényeg az, hogy nem vált el és én meg haldoklottam, mert ő azt várta volna, hogy én forszírozzam hogy elváljon. Én meg azt vártam volna, hogy ő magától váljon el… Kodály megtudta, hogy én el akarom venni, megkérte Tóth Aladárt, hogy segítsen valami lakáshoz jutni, kell lakás, mert nem lakhatunk egy szobában a szüleimmel. (Azt is a Kodály intézte el, hogy a kitelepítésből visszajöhessenek…)  És akkor én kínlódtam, mint káposzta hús nélkül… De nem jött el velem, ahogy meg volt beszélve és azt hittem, játszik velem, és csak sokkal később jöttem rá, hogy nem játszott..”



Közbevetőleg – ugorva időben - tizenhét évvel később Vásáry Tamás első felesége – Ildikó – felhívja férje figyelmét egy pesti műsorfüzetben ajánlott esti programra: „Találkozás a sztárral” – Házy Erzsébet  nevével hirdetik és egy filmjét is levetítik: „A gerolsteini kaland” – abból az időből, mikor udvarolt Házynak és el akarta venni feleségül.



Vásáry Tamás: „… tehát egyszerre láttam azt az Erzsit, aki lett tizenhét év után, és azt az Erzsit, akibe én beleszerettem! És amikor lejátszották, mondom, hát akkor bemegyek az Erzsihez gratulálni, azt mondja (Ildikó), ez a ti dolgotok, majd utána találkozunk. Bemegyek a szobába, és ott van Erzsi, aki nagyon megváltozott: nagyon kemények lettek a vonásai, és akkor ott volt az akkor férjjelöltje, egy fiatalember, meg a testvére, nagyon rövidlátó volt és mondom neki: Vásáry Tamás vagyok. – Jaj, Tomika, Te vagy?! Hát hallom, hogy megnősültél.  - És akkor beszélgetünk, hogy akkor most össze kell jönni, mert hogy addig mindenkivel találkoztam már, amikor az emigrációból hazajöttem, ő vele nem, ez volt az első alkalom. És beszélgetünk, majd elköszönök tőle, kijövök, és valamit bevittek, de nyitva maradt az ajtó, és ahogy megyek a folyosón át, ezt hallom ki, Házy mondja testvérének és férjének: - na, látjátok, ez volt életem nagy szerelme. Akkor tudtam meg, én addig azt hittem, játszik velem…



Az elbeszélés fonalát újra felvéve, Vásáry Tamás: - Na akkor, jött Kodály, megtudta, hogy Erzsit el akarom venni feleségül és szólt Tóth Aladárnak. Én akkor jöttem vissza a Szovjetunióból, és természetesen mentem hozzá beszámolni. Bemegyek a szobába, ott ül a zongora előtt egy forgószéken, de őt nem érdekelte a beszámoló, ezt mondta: - … inkább beszéljen a nősülésről; szó sem lehet róla addig, amíg nem beszél legalább négy idegen nyelvet.  Ezt mondta, de nem tántorított el – ez volt télen -, és akkor nyárig én kínlódtam, és akkor elhatároztam, hogy ennek véget kell szakítani, és tényleg szakítottam vele (Házyval). Akkor már úgysem lett volna semmi, nem mentem már el vele találkozni. És emlékszem, közben meggondolhatta valahogy megát, mert Operából egyszerre jöttünk el egy előadásról, ahol ő csak az operisták páholyában volt. És jött Tamássy Évával, és a Falstaffot adták, és azt mondja Házy: - Ez a világ mily furcsa, mert most már én külön lakok. Tehát, úgy látszik, elvált, de én akkor már nem akartam vele lenni, mondom azt hittem, csak játszik velem.  Kodállyal történt beszélgetést követő nyáron szakítottam Erzsivel. De persze halál szerelmes maradtam továbbra is, csak láttam, rámegy a bőröm, és akkor valami húszoldalas levélben leírtam Kodálynak a nagy bánatom. Kapok tőle válasz gyanánt egy postai levelezőlapot, amin ez van: „Tanulja meg Schumann Ich grolle nicht dalát – németül és minden hangnemben!”  Mondom, Kodály rendelete az parancs…Hát megvettek a kottát, nem volt meg, és olyan zokogó görcs fogott el, amit én leírtam húsz oldalban, amit ő megértett, hát ebben a rövid kis egyperces dalban benne volt. Az egész zeneirodalomból kiválasztotta azt a zenét. …és egy ilyen professzoros álarc mögé rejtette az érzéseit. Soha semmi érzelgősség nem volt benne. És emlékszem rá, mikor már megtudta, hogy tényleg az Erzsinek udvarolok, ugyanakkor ő ezzel el is játszott, hogy egy kicsit fogadott fia voltam. Mert ugyanakkor trükköt is csinált velem.  Például egy alkalommal megyek hozzá, ezalatt az időszak alatt, azt mondja nekem: - Csukja be a szemét!  Becsukom a szemem és egyszerre csak valamilyen papír van a szájamnál.  Kinyitom a szemem, és a Színházi magazint nyomta oda, amin Erzsi volt! Egy ilyen nagyon lenge öltözetben. Hát ilyet! Képzelje el!”



 



Ezt a műsort a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk.  (Házy Erzsébet Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő és Leo Fall Pompadour című operettek  rádiófelvételének részleteiben énekel, az adás végén Liszt Ferenc Magyar fantázia című darabja csendül fel: Vásáry Tamás játszik zongorán és vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (koncert felvétel).


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35642020-01-03 14:46:12

Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét



Dankó Rádió: A december 30. és január 5. közötti adások tartalmából.



Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester a vendége Nagy Ibolyának a Dankó Rádióban.



 A „Túl az Óperencián” adásának felelősszerkesztő-műsorvezetője a mai adás elején Házy Erzsébettel való kapcsolatáról  is kérdezte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatóját:



Vásáry Tamás kissé csapongóan emlékezve meséli el az ötvenes évek első felében Házy Erzsébethez fűződő reménytelen szerelmének történetét.  - Erre az időszakra esik Vásáry családjának Budapestről való kitelepítése és Házyval együtt részvétele az 1953-as bukaresti VIT-en (Világifjúsági Találkozó).



Vásáry Tamás: „…láttam a fotóját az újságban. Rögtön beleszerettem… Emlékszem, gyönyörű volt, beléptem a stúdióba, életben akkor láttam először. És akkor tudtam, hogy nekem rögtön, oda kell menni hozzá, mert ha nem mozdulok meg… sóbálvánnyá váltam ott persze… hihetetlen módon beleszerettem, és akkor onnantól kezdve drukkoltam végig, hogy őt is kiküldjék, mint énekest. És hát ki is küldték… és méghozzá egy vagonban mentünk ki valami kétezer magyar közé. Úgyhogy még ki se értünk Magyarország határán túlra, már a karjaimban volt, és hát ottan nem győztem neki, ugye, udvarolni. Megvolt beszélve Erzsivel, hogy hazamegyünk, és ő elválik, és lényeg az, hogy nem vált el és én meg haldoklottam, mert ő azt várta volna, hogy én forszírozzam hogy elváljon. Én meg azt vártam volna, hogy ő magától váljon el… Kodály megtudta, hogy én el akarom venni, megkérte Tóth Aladárt, hogy segítsen valami lakáshoz jutni, kell lakás, mert nem lakhatunk egy szobában a szüleimmel. (Azt is a Kodály intézte el, hogy a kitelepítésből visszajöhessenek…)  És akkor én kínlódtam, mint káposzta hús nélkül… De nem jött el velem, ahogy meg volt beszélve és azt hittem, játszik velem, és csak sokkal később jöttem rá, hogy nem játszott..”



Közbevetőleg – ugorva időben - tizenhét évvel később Vásáry Tamás első felesége – Ildikó – felhívja férje figyelmét egy pesti műsorfüzetben ajánlott esti programra: „Találkozás a sztárral” – Házy Erzsébet  nevével hirdetik és egy filmjét is levetítik: „A gerolsteini kaland” – abból az időből, mikor udvarolt Házynak és el akarta venni feleségül.



Vásáry Tamás: „… tehát egyszerre láttam azt az Erzsit, aki lett tizenhét év után, és azt az Erzsit, akibe én beleszerettem! És amikor lejátszották, mondom, hát akkor bemegyek az Erzsihez gratulálni, azt mondja (Ildikó), ez a ti dolgotok, majd utána találkozunk. Bemegyek a szobába, és ott van Erzsi, aki nagyon megváltozott: nagyon kemények lettek a vonásai, és akkor ott volt az akkor férjjelöltje, egy fiatalember, meg a testvére, nagyon rövidlátó volt és mondom neki: Vásáry Tamás vagyok. – Jaj, Tomika, Te vagy?! Hát hallom, hogy megnősültél.  - És akkor beszélgetünk, hogy akkor most össze kell jönni, mert hogy addig mindenkivel találkoztam már, amikor az emigrációból hazajöttem, ő vele nem, ez volt az első alkalom. És beszélgetünk, majd elköszönök tőle, kijövök, és valamit bevittek, de nyitva maradt az ajtó, és ahogy megyek a folyosón át, ezt hallom ki, Házy mondja testvérének és férjének: - na, látjátok, ez volt életem nagy szerelme. Akkor tudtam meg, én addig azt hittem, játszik velem…



Az elbeszélés fonalát újra felvéve, Vásáry Tamás: - Na akkor, jött Kodály, megtudta, hogy Erzsit el akarom venni feleségül és szólt Tóth Aladárnak. Én akkor jöttem vissza a Szovjetunióból, és természetesen mentem hozzá beszámolni. Bemegyek a szobába, ott ül a zongora előtt egy forgószéken, de őt nem érdekelte a beszámoló, ezt mondta: - … inkább beszéljen a nősülésről; szó sem lehet róla addig, amíg nem beszél legalább négy idegen nyelvet.  Ezt mondta, de nem tántorított el – ez volt télen -, és akkor nyárig én kínlódtam, és akkor elhatároztam, hogy ennek véget kell szakítani, és tényleg szakítottam vele (Házyval). Akkor már úgysem lett volna semmi, nem mentem már el vele találkozni. És emlékszem, közben meggondolhatta valahogy megát, mert Operából egyszerre jöttünk el egy előadásról, ahol ő csak az operisták páholyában volt. És jött Tamássy Évával, és a Falstaffot adták, és azt mondja Házy: - Ez a világ mily furcsa, mert most már én külön lakok. Tehát, úgy látszik, elvált, de én akkor már nem akartam vele lenni, mondom azt hittem, csak játszik velem.  Kodállyal történt beszélgetést követő nyáron szakítottam Erzsivel. De persze halál szerelmes maradtam továbbra is, csak láttam, rámegy a bőröm, és akkor valami húszoldalas levélben leírtam Kodálynak a nagy bánatom. Kapok tőle válasz gyanánt egy postai levelezőlapot, amin ez van: „Tanulja meg Schumann Ich grolle nicht dalát – németül és minden hangnemben!”  Mondom, Kodály rendelete az parancs…Hát megvettek a kottát, nem volt meg, és olyan zokogó görcs fogott el, amit én leírtam húsz oldalban, amit ő megértett, hát ebben a rövid kis egyperces dalban benne volt. Az egész zeneirodalomból kiválasztotta azt a zenét. …és egy ilyen professzoros álarc mögé rejtette az érzéseit. Soha semmi érzelgősség nem volt benne. És emlékszem rá, mikor már megtudta, hogy tényleg az Erzsinek udvarolok, ugyanakkor ő ezzel el is játszott, hogy egy kicsit fogadott fia voltam. Mert ugyanakkor trükköt is csinált velem.  Például egy alkalommal megyek hozzá, ezalatt az időszak alatt, azt mondja nekem: - Csukja be a szemét!  Becsukom a szemem és egyszerre csak valamilyen papír van a szájamnál.  Kinyitom a szemem, és a Színházi magazint nyomta oda, amin Erzsi volt! Egy ilyen nagyon lenge öltözetben. Hát ilyet! Képzelje el!”



 



Ezt a műsort a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk.  (Házy Erzsébet Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő és Leo Fall Pompadour című operettek  rádiófelvételének részleteiben énekel, az adás végén Liszt Ferenc Magyar fantázia című darabja csendül fel: Vásáry Tamás játszik zongorán és vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (koncert felvétel).


Vásáry bedobta a törülközőt • 1992020-01-03 14:44:58

Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét



Dankó Rádió: A december 30. és január 5. közötti adások tartalmából.



Vásáry Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester a vendége Nagy Ibolyának a Dankó Rádióban.



 A „Túl az Óperencián” adásának felelősszerkesztő-műsorvezetője a mai adás elején Házy Erzsébettel való kapcsolatáról  is kérdezte a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli főzeneigazgatóját:



Vásáry Tamás kissé csapongóan emlékezve meséli el az ötvenes évek első felében Házy Erzsébethez fűződő reménytelen szerelmének történetét.  - Erre az időszakra esik Vásáry családjának Budapestről való kitelepítése és Házyval együtt részvétele az 1953-as bukaresti VIT-en (Világifjúsági Találkozó).



Vásáry Tamás: „…láttam a fotóját az újságban. Rögtön beleszerettem… Emlékszem, gyönyörű volt, beléptem a stúdióba, életben akkor láttam először. És akkor tudtam, hogy nekem rögtön, oda kell menni hozzá, mert ha nem mozdulok meg… sóbálvánnyá váltam ott persze… hihetetlen módon beleszerettem, és akkor onnantól kezdve drukkoltam végig, hogy őt is kiküldjék, mint énekest. És hát ki is küldték… és méghozzá egy vagonban mentünk ki valami kétezer magyar közé. Úgyhogy még ki se értünk Magyarország határán túlra, már a karjaimban volt, és hát ottan nem győztem neki, ugye, udvarolni. Megvolt beszélve Erzsivel, hogy hazamegyünk, és ő elválik, és lényeg az, hogy nem vált el és én meg haldoklottam, mert ő azt várta volna, hogy én forszírozzam hogy elváljon. Én meg azt vártam volna, hogy ő magától váljon el… Kodály megtudta, hogy én el akarom venni, megkérte Tóth Aladárt, hogy segítsen valami lakáshoz jutni, kell lakás, mert nem lakhatunk egy szobában a szüleimmel. (Azt is a Kodály intézte el, hogy a kitelepítésből visszajöhessenek…)  És akkor én kínlódtam, mint káposzta hús nélkül… De nem jött el velem, ahogy meg volt beszélve és azt hittem, játszik velem, és csak sokkal később jöttem rá, hogy nem játszott..”



Közbevetőleg – ugorva időben - tizenhét évvel később Vásáry Tamás első felesége – Ildikó – felhívja férje figyelmét egy pesti műsorfüzetben ajánlott esti programra: „Találkozás a sztárral”Házy Erzsébet  nevével hirdetik és egy filmjét is levetítik: „A gerolsteini kaland” – abból az időből, mikor udvarolt Házynak és el akarta venni feleségül.



Vásáry Tamás: „… tehát egyszerre láttam azt az Erzsit, aki lett tizenhét év után, és azt az Erzsit, akibe én beleszerettem! És amikor lejátszották, mondom, hát akkor bemegyek az Erzsihez gratulálni, azt mondja (Ildikó), ez a ti dolgotok, majd utána találkozunk. Bemegyek a szobába, és ott van Erzsi, aki nagyon megváltozott: nagyon kemények lettek a vonásai, és akkor ott volt az akkor férjjelöltje, egy fiatalember, meg a testvére, nagyon rövidlátó volt és mondom neki: Vásáry Tamás vagyok. – Jaj, Tomika, Te vagy?! Hát hallom, hogy megnősültél.  - És akkor beszélgetünk, hogy akkor most össze kell jönni, mert hogy addig mindenkivel találkoztam már, amikor az emigrációból hazajöttem, ő vele nem, ez volt az első alkalom. És beszélgetünk, majd elköszönök tőle, kijövök, és valamit bevittek, de nyitva maradt az ajtó, és ahogy megyek a folyosón át, ezt hallom ki, Házy mondja testvérének és férjének: - na, látjátok, ez volt életem nagy szerelme. Akkor tudtam meg, én addig azt hittem, játszik velem…



Az elbeszélés fonalát újra felvéve, Vásáry Tamás: - Na akkor, jött Kodály, megtudta, hogy Erzsit el akarom venni feleségül és szólt Tóth Aladárnak. Én akkor jöttem vissza a Szovjetunióból, és természetesen mentem hozzá beszámolni. Bemegyek a szobába, ott ül a zongora előtt egy forgószéken, de őt nem érdekelte a beszámoló, ezt mondta: - … inkább beszéljen a nősülésről; szó sem lehet róla addig, amíg nem beszél legalább négy idegen nyelvet.  Ezt mondta, de nem tántorított el – ez volt télen -, és akkor nyárig én kínlódtam, és akkor elhatároztam, hogy ennek véget kell szakítani, és tényleg szakítottam vele (Házyval). Akkor már úgysem lett volna semmi, nem mentem már el vele találkozni. És emlékszem, közben meggondolhatta valahogy megát, mert Operából egyszerre jöttünk el egy előadásról, ahol ő csak az operisták páholyában volt. És jött Tamássy Évával, és a Falstaffot adták, és azt mondja Házy: - Ez a világ mily furcsa, mert most már én külön lakok. Tehát, úgy látszik, elvált, de én akkor már nem akartam vele lenni, mondom azt hittem, csak játszik velem.  Kodállyal történt beszélgetést követő nyáron szakítottam Erzsivel. De persze halál szerelmes maradtam továbbra is, csak láttam, rámegy a bőröm, és akkor valami húszoldalas levélben leírtam Kodálynak a nagy bánatom. Kapok tőle válasz gyanánt egy postai levelezőlapot, amin ez van: „Tanulja meg Schumann Ich grolle nicht dalát – németül és minden hangnemben!”  Mondom, Kodály rendelete az parancs…Hát megvettek a kottát, nem volt meg, és olyan zokogó görcs fogott el, amit én leírtam húsz oldalban, amit ő megértett, hát ebben a rövid kis egyperces dalban benne volt. Az egész zeneirodalomból kiválasztotta azt a zenét. …és egy ilyen professzoros álarc mögé rejtette az érzéseit. Soha semmi érzelgősség nem volt benne. És emlékszem rá, mikor már megtudta, hogy tényleg az Erzsinek udvarolok, ugyanakkor ő ezzel el is játszott, hogy egy kicsit fogadott fia voltam. Mert ugyanakkor trükköt is csinált velem.  Például egy alkalommal megyek hozzá, ezalatt az időszak alatt, azt mondja nekem: - Csukja be a szemét!  Becsukom a szemem és egyszerre csak valamilyen papír van a szájamnál.  Kinyitom a szemem, és a Színházi magazint nyomta oda, amin Erzsi volt! Egy ilyen nagyon lenge öltözetben. Hát ilyet! Képzelje el!”



 



Ezt a műsort a Dankó Rádióban ma délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk.  (Házy Erzsébet Jacques Offenbach A gerolsteini nagyhercegnő és Leo Fall Pompadour című operettek  rádiófelvételének részleteiben énekel, az adás végén Liszt Ferenc Magyar fantázia című darabja csendül fel: Vásáry Tamás játszik zongorán és vezényli a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát (koncert felvétel).


Ilosfalvy Róbert • 8682020-01-02 12:14:30

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Szilveszterkor  (kedden) sugározta a teljes operettet a Bartók Rádió (19.30 – 21.35), előtte  a Prológ vezette fel e stúdiófelvételt - a mikrofonnál: László Ferenc.  Szerkesztő: Katona Márta



A rádió hangtárából visszahallgatható az alábbi linkeken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-00-00&enddate=2019-12-31_19-30-00&ch=mr3



 



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-30-00&enddate=2019-12-31_21-46-00&ch=mr3



ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Az operett magyar nyelvű rádiófelvétele



Három felvonás, két részben



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20. (közben szünet: 19.56-20.20 mese, hírek, jegyzet)



- az elektronikus műsorújságban téves adat a stúdiófelvétel időpontjaként megadott 1980. év! (elgépelés lehet - de ez sem mentség Bősze Ádámnak,  (zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője) aki nem ügyelve erre,  simán beolvassa ezt a rossz dátumot is a felkonferáláskor.)



A dalmű szövegét – Jókai Mór kisregénye nyomán – Ignaz Schnitzer írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Szinetár György



A versszövegeket fordította: Fischer Sándor



A zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendezte: Solymosi Ottó



Vezényel: Ferencsik János



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert (tenor)

Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet (szoprán)

Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György (bariton)

Arzéna, a lánya - Ágai Karola (szoprán)

Ottokár, a fia – Bartha Alfonz (tenor)

Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)

Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt (bariton)

Gróf Carnero, császári biztos – Lendvay Andor (bariton)

Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta  (mezzoszoprán)  - a prózai rész: Ladomerszky Margit

Kancellár – Gyenge Árpád (próza)

Sztáni – Gazdag Géza  (próza)

Pali – Bay Gyula (próza)

Ferkó – Garay József  (próza)

Józsi – Kalocsai Ferenc (próza)

Paraszt – Gonda György (próza)

Purdé –Thuri András (próza)

Első gyerek – Kecskédi István  (próza)

Második gyerek – Kéri Júlia (próza)



Narrátor: Seress János


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46402020-01-02 12:14:14

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Szilveszterkor  (kedden) sugározta a teljes operettet a Bartók Rádió (19.30 – 21.35), előtte  a Prológ vezette fel e stúdiófelvételt - a mikrofonnál: László Ferenc.  Szerkesztő: Katona Márta



A rádió hangtárából visszahallgatható az alábbi linkeken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-00-00&enddate=2019-12-31_19-30-00&ch=mr3



 



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-30-00&enddate=2019-12-31_21-46-00&ch=mr3



ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Az operett magyar nyelvű rádiófelvétele



Három felvonás, két részben



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20. (közben szünet: 19.56-20.20 mese, hírek, jegyzet)



- az elektronikus műsorújságban téves adat a stúdiófelvétel időpontjaként megadott 1980. év! (elgépelés lehet - de ez sem mentség Bősze Ádámnak,  (zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője) aki nem ügyelve erre,  simán beolvassa ezt a rossz dátumot is a felkonferáláskor.)



A dalmű szövegét – Jókai Mór kisregénye nyomán – Ignaz Schnitzer írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Szinetár György



A versszövegeket fordította: Fischer Sándor



A zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendezte: Solymosi Ottó



Vezényel: Ferencsik János



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert (tenor)

Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet (szoprán)

Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György (bariton)

Arzéna, a lánya - Ágai Karola (szoprán)

Ottokár, a fia – Bartha Alfonz (tenor)

Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)

Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt (bariton)

Gróf Carnero, császári biztos – Lendvay Andor (bariton)

Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta  (mezzoszoprán)  - a prózai rész: Ladomerszky Margit

Kancellár – Gyenge Árpád (próza)

Sztáni – Gazdag Géza  (próza)

Pali – Bay Gyula (próza)

Ferkó – Garay József  (próza)

Józsi – Kalocsai Ferenc (próza)

Paraszt – Gonda György (próza)

Purdé –Thuri András (próza)

Első gyerek – Kecskédi István  (próza)

Második gyerek – Kéri Júlia (próza)



Narrátor: Seress János


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35632020-01-02 12:13:50

ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Szilveszterkor  (kedden) sugározta a teljes operettet a Bartók Rádió (19.30 – 21.35), előtte  a Prológ vezette fel e stúdiófelvételt - a mikrofonnál: László Ferenc.  Szerkesztő: Katona Márta



A rádió hangtárából visszahallgatható az alábbi linkeken:



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-00-00&enddate=2019-12-31_19-30-00&ch=mr3



 



https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-bartok/?date=2019-12-31_19-30-00&enddate=2019-12-31_21-46-00&ch=mr3



ifj. Johann Strauss: A cigánybáró



Az operett magyar nyelvű rádiófelvétele



Három felvonás, két részben



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1961. április 2., Kossuth Rádió 18.50 – 21.20. (közben szünet: 19.56-20.20 mese, hírek, jegyzet)



- az elektronikus műsorújságban téves adat a stúdiófelvétel időpontjaként megadott 1980. év! (elgépelés lehet - de ez sem mentség Bősze Ádámnak,  (zenei antikvárius, a Bartók Rádió műsorvezetője) aki nem ügyelve erre,  simán beolvassa ezt a rossz dátumot is a felkonferáláskor.)



A dalmű szövegét – Jókai Mór kisregénye nyomán – Ignaz Schnitzer írta.



Fordította és rádióra alkalmazta: Szinetár György



A versszövegeket fordította: Fischer Sándor



A zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendezte: Solymosi Ottó



Vezényel: Ferencsik János



Km.: a Magyar Rádió és Televízió Énekkara (karig.: Vajda Cecília) és Szimfonikus Zenekara



Szereposztás:



Barinkay Sándor, száműzött nemes, egykori földbirtokos – Ilosfalvy Róbert (tenor)

Szaffi, cigánylány – Házy Erzsébet (szoprán)

Zsupán Kálmán, gazdag sertéskereskedő – Melis György (bariton)

Arzéna, a lánya - Ágai Karola (szoprán)

Ottokár, a fia – Bartha Alfonz (tenor)

Czipra, cigányasszony – Komlóssy Erzsébet (mezzoszoprán)

Homonnay Péter gróf (más verzióban: Gábor diák, a toborzó huszárjai élén) - Bende Zsolt (bariton)

Gróf Carnero, császári biztos – Lendvay Andor (bariton)

Mirabella, nevelőnő Zsupánnál – Garancsy Márta  (mezzoszoprán)  - a prózai rész: Ladomerszky Margit

Kancellár – Gyenge Árpád (próza)

Sztáni – Gazdag Géza  (próza)

Pali – Bay Gyula (próza)

Ferkó – Garay József  (próza)

Józsi – Kalocsai Ferenc (próza)

Paraszt – Gonda György (próza)

Purdé –Thuri András (próza)

Első gyerek – Kecskédi István  (próza)

Második gyerek – Kéri Júlia (próza)



Narrátor: Seress János


Ilosfalvy Róbert • 8672020-01-02 12:02:53

Egyetértek ezekkel az észrevételekkel: nem lehet elégszer leírni.


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46392020-01-02 12:01:29

Valóban, Mikó András rendező neve nincs leírva ebben a Figaró házassága-kritikában - a cikk  [...] kihagyott részében sem. 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46372020-01-01 17:49:05

Esti Hírlap, 1963. november 13.



Figaro házassága



Mozart vígoperájának felújítása az Operaházban, Gardelli betanításában



/Fodor Lajos/



[…]



Lamberto Gardelli jól érezte, hogy túl vagyunk már azon a romantikus ízléskorszakon, amikor túl kell hangsúlyozni a klasszikus jellegét, hogy hitelesnek tűnjék. Az egyszerű, tiszta muzsikálásban megőrizte a belső klasszicitás megnyugtató erejét. Nem tűrt semmi kilengést, s ez elsősorban a megingathatatlan tempóiból tűnik ki; és semmi harsány, vagy drámai hangoskodást, aminek viszont legkellemesebb külső jele, hogy pianókat tud játszatni a zenekarral.



A SZEREPLŐK KÖZÖTT olyan őrzői vannak a mozarti hagyományoknak, mint Osváth Júlia, akinek éneklése éppúgy maga a mozarti egyensúly, ahogy szerepében shakespeare-i értelemben együtt van öröm és bánat, riadt valóság és játékos feloldódás. Nemcsak azért örülünk jelenlétének a darabban, mert szép, amit csinál és kellemes élveznünk, hanem mert szemmel láthatóan nagy hatással van azokra a szereplőtársaira, akik egyáltalán képesek az általa megszólaltatott „nagy iskola” hagyományait átvenni és folytatni. Melisre, László Margitra, Sándor Juditra, Bendére gondolok elsősorban a mostani főszereplők között, akkor is, ha éppen a mostani szerepükben nem egyformán könnyen találták meg a helyüket; s aztán Faragóra, Denére és Ágay Karolára, akik feltétlen értői ennek a művészetnek, ha nem is biztos, hogy éppen abban a szerepben, amit most rájuk osztottak, s amit éppen az említett hozzáértésükkel — végeredményben jól megoldottak. S ez a „végeredményben” sokkal nagyobb dolog, mintha egy sor más feladatban „csodálatosnak” és „ragyogónak” tűnnek, amiféle romantikus jelzők nem Is illenek a Mozart-alakítás méltóságához.



AZ ELŐADÁS JÁTÉKOSSÁGÁT igen ízléses és kulturált eszközzel domborítja ki néhány karakterfigura, Elsősorban Barlay Zsuzsa, Kishegyi és Külkey alakítása, akik éneklésben és szerepformálásban a leghangsúlyosabbat nyújtották, de jó Mészáros, Nádas és Szilvássy Margit is. Szalmának „nem fekszik” a most kapott szerep, de hát éppen elég mással kárpótolhatja ő magát és a közönséget.



Feltétlenül külön kell szólni Házy Erzsébet Cherubin-járól, amelyben olyan mindent magába foglaló énekes-színészi produkciót nyújt, olyan nagyszerű arányérzékkel oldja meg a stílusbeli kötöttségek és a modem játékigények összehangolását, amivel igazán csak ritka nagy művészek rendelkeznek. (A második szereposztásban Hankiss Ilona tehetséges átlagteljesítményt nyújt.)



A RENDEZÉS — sajnos — lemaradt a zenei megvalósítás és a szereplők művészi színvonala mögött. Sem a mozarti muzsikához, sem a Baumarchais-figurák könnyed komédiázásához nem illik az a vaskos Guckkastenbühne elemekkel, méregzöldkék természetfoltokkal súlyosbított környezet, melybe ültették. De a szereplők mozgatásának üresjáratai is azt az érzést keltik, hogy rendezési szempontjából újra kellene kezdeni a felújítást. Az egész produkció olyan jelentős és annyi értékes erőfeszítésből született meg, hogy a kisebb-nagyobb fogyatékosságon igazán érdemes lenne menet közben változtatni. Akkor a mostani Figaro hosszú ideig értékes darabja lehet a repertoárnak.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35622020-01-01 17:36:25

Az újesztendő első napján a Dankó Rádióban folytatódott az egész héten át tartó beszélgetés Vásáry Tamás zongoraművésszel és karmesterrel,  Nagy Ibolya beszélgetőpartnereként - "Túl az Óperencián". 



 A mai zenei kínálatban operettrészleteket is hallottunk:



Jacobi Viktor – Martos Ferenc – Bródy Miksa: Sybill



Km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András - 1962. január 10., Kossuth Rádió 20.25 – 22.00  - teljes felvételről



- A nagyherceg és Sybill kettőse, II. felv.: „- A kandallóban rőzse ég, pattog izzó parázs... - Parázs, parázs, szép piros parázs... /- Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...”  (Németh Marika, Bende Zsolt)



- Nyitány



- Sybill levele, Sybill és Petrov kettőse, I. felv.: „- Kis Petrovom, remélem, megbocsátjahogy búcsú nélkül hagytam el magát…./ - Én édes asszonyom, Sybill, visszajő a szép idill!...”  (Németh Marika, Ilosfalvy Róbert)



- Négyes: „- Éjjel egyre csak lumpol, nappal meg pumpol /- Nincs, nincs gondja semmire…/ - Szép, ó, szép, édes így a lét, zeng a szíved, szép az élet, csókolózva vígan élek, gyorsan menjünk hát... Ref.: zeng a szíved, boldog élet, szép az élet, üdvösséget ád…” (Németh Marika, Koltay Valéria, Ilosfalvy Róbert, Kishegyi Árpád)



A délutáni műsorismétlés időpontja: 18 és 19 óra között


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13772020-01-01 17:25:41

Kapcs. 1374. sorszám



Kiegészítés



"Zenés Szilveszter Kolozsvárról" - a Kolozsvári Magyar Operából



Tegnapi közvetítés volt a Duna TV-ben: a  Kolozsvári Magyar Opera  és a Szolnoki Szigligeti Színház közös szilveszteri gálaműsora



A Kolozsvári Magyar Opera igazgatójának (Szép Gyula) és a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatójának (Balázs Péter) színpadon elmondott köszöntő beszédei után kezdődött el a zenés szilveszteri műsor:



Karmesterek: Kulcsár Szabolcs és Rácz Márton



I. rész



A Kolozsvári Magyar Opera énekművészeinek  - Ádám János, Balla Sándor, Covachinschi Yolanda, Barabás Zsuzsa, Pataki Adorján, Pataki Enikő, Sándor Árpád és másokelőadásában:



Kálmán Imre: Marica grófnő –„Szép város Kolozsvár, én ott lakom a Szamosnál, jöjj hát mért haboznál? Angyalkám, gyere már!” 



Erkel Ferenc: Bánk bán„Hazám, hazám, Te mindenem…” (Pataki Adorján)



Lehár Ferenc: A víg özvegy – Bevezető kórus és Hanna belépője "... Párizsban én csak jövevény és özvegy is vagyok, az urakat nem értem én, miért e sóhajok? Húszmillióm, ha nincs nekem, koldus vagyok, szegény… Megkéri akkor is kezem e sok finom legény? A millióknak, vagy nekem csapják a szelet? Kíváncsian lesem, hogy minő a felelet?..."



Szirmai Albert: Mágnás Miska„Cintányéros cudarvilág, iszunk egy kortyocskát



Lehár Ferenc: Cigányszerelem – „Messze a nagy erdő,messze száll a felhő,…/ Volt nincs fene bánja,volt nincs vigye kánya”



Kodály Zoltán: Székelyfonó – „A csitári hegyek alatt régen leesett a hó”



Kodály Zoltán: Háry János – Toborzó; A jó lovas katonának de jól vagyon dolga



Jacobi Viktor: Sybill – „Illúzió a szerelem, szívek tündérszép illúziója, kacéran játszik körülem, rózsás illúzió...” 



Ábrahám Pál: Bál a Savoyban  - „Óh, MrBlue nagyszerű fiú, és Lady Bleu elragadó nő".



Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – „Pohár csengett, zene zengett, körös-körül tánc kerengett, oly gyönyörű nóta szólt…./ Emlékszel még, jut még eszedbe a múltunk?...”



Lehár Ferenc: Cigányszerelem – Cigánykórus és cigánytánc



Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő – „Ki a legény a csárdában,magam vagyok, mukk!.../ Húzzad csak, kivilágos virradatig, húzd, míg a szívemben is hajnalodik…”



Kalotaszegi verbunk



Mihalik Kálmán - Csanády György: Székely himnusz



 



II. rész



Dalok; operett, zenés játákok és musicalek dalbetétei a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának előadásában,  a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus közreműködésével :



Ismerős Arcok: Nélküled – „Annyi mindent kéne még elmondanom…” (Dósa Mátyás, énekkar)



Bach-Gounod: Ave Maria (Geszthy Veronika, Lőrincz Judit, Bot Gábor, énekkar)



Lajtai Lajos: Három tavasz



 - „A régi mániám végig hajtani a Stefánián”



- „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára



Aldobolyi Nagy György: Charley nénje – Orchideák, fehér orchideák, mondjátok el, hogy szeretem! Orchideák, lila orchideák, vigyétek hozzá a szívem!..” (Kautzky Armand)



Ábrahám Pál: Júlia - dal



Lajtai Lajos: A régi nyár  (előadók: Kertész Marcella, Kautzky Armand, Dósa Mátyás)



- „Hétre ma várom a Nemzetinél, ott ahol a hatos megáll.”



- „Hol van az a nyár? Hol a régi szerelem? Hol van az a nyár? Átsuhant a szívemen.”



- „Five o'clock, plüss fotel,  Ritz hotel, bár, kis sarok vár itt vagyok már.”



- Tangó



- „Legyen a Horváth kertben Budán”



Presser Gábor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról Ringasd el magad” (Balázs Péter, énekkar,  tánckar)



Bolba Tamás-Galambos Attila-Szente Vajk: Csoportterápia – dal (Kertész Marcella)



Ábrahám Pál: Viktória „Nem forog már Dorozsmán az öreg szélmalom, nem jár arra már a szél sem, csak a fájdalom…/Lesz még úgy, mint valamikor rég, lesz még úgy, hogy kiragyog az ég...” (Geszthy Veronika, férfi tánckar)



Kálmán Imre: A Csárdáskirálynő Táncolnék a boldogságtól, szívem lázban ég…/ Álom, álom, édes álom, álomkép! Álmodjuk, hogy egymásé leszünk majd még..” (Lőrincz Judit, Bot Gábor)



Kálmán Imre: A bajadér  - „Jön-e velem, nagysád, shimmyt járni, bizsereg a talpam, nem tud várni, ha a zenekarban hottentotta tam-tam szól.…” (Geszthy Veronika, Járai Máté, tánckar)



Kálmán Imre: Marica grófnő„Tűzrőlpattant barna lányok, nyalka szép legények…/Ringó vállú csengeri violám kisangyalom, gyúrjad, gyúrjad, sej de ma a bokám letáncolom…”



Huszka Jenő: Erzsébet „Szüret előtt , már nincs elég időnk , hát szüret után lesz az esküvőnk …/Délibábos Hortobágyon , egy kis kurta kocsma van,s mert a jó bort úgy imádom , hát ott érzem jól magam .,,”



Lehár Ferenc: A víg özvegy – Marsch-septette  - „Asszonynéppel hogy kell bánni?  …/ Bár az asszonyokhoz senki sem ért, de rajongunk a női nemért!  Mert a földön s égen a fő: csak a nő, nő, nő, nő, nő!... /”Férfinéppel hogy kell bánni?  Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond. Biztos módszert kár keresni!  Hasztalan. Mert hát minden férfiszívnek más-más tolvajkulcsa van…  /S tőlünk olyan furcsákat kérnek! Bár a férfi mind huncut, zsivány, de a szívünk csak férfit kíván, mert a nőknél a fő főszemély, csak a férj, férj, férj, férj, férj! Barna, szőke, kopasz lehet ő, Okos, ostoba, hőn epedő, Vakmerő, reszkető, bárminő, az a fő, hogy fejünkre egyik se nő. Férfi, férfi, férfi, férj, férj, féééérj!” / a Férfikar és női kar együtt: „Asszony, asszony, asszony! Férfi, férfi, férfi! Bár az asszonyokhoz senki sem ért stb. „ (a női és férfi szólisták együtt, énekkar, tánckar)



A Bee Gees együttes számának  - „Stayin' Alive” -  feldolgozásaÉs mi éljük az életünket, talpon maradunk. Ah, ha, ha, ha, éljük az életünket, éljük az életünket. Ah, ha, ha, ha, talpon maradunk.”  - Legyen béke és boldog új év (Balázs Péter)


Ilosfalvy Róbert • 8652020-01-01 14:09:49

Áthozom ide a Ki írhat kritikát? fórumról  (1441. sorszám) a Kortárs, 1963. -2. számából idézett Füst Milán-írás (” DISPUTA – Az Operaház védelmében”) utolsó részét,  amelyben a cikk írója Ilosfalvy Róbert Alfréd-alakítását (Traviata) minősítő Kovács Jánost,  a korabeli Magyar Nemzetbe publikáló zenekritikust „teszi helyre”:



" […] Ugyanő Ilosfalvy Róbertről a következőket meri megállapítani (és csak ezt az egy mondatot szánja neki Virginia Zeanit dicsőítvén): „Ilosfalvy Róbert alakításának nagy részében méltó partner volt Alfréd szerepében.” (Traviata.) Felháborító. Mert micsoda vállonveregetés ez? Erre már kénytelen vagyok azt mondani, hogy hapták fiatalember, ha ilyen példátlanul nagy művészről beszél. Mivelhogy ez az Ilosfalvy a világ egyik legnagyobb énekese. Azt állítom ugyanis, hogy valószínűleg nincs a világon más, aki ezt a szerepet nemhogy jobban, hanem akárcsak megközelítőleg is ilyen gyönyörűen, ilyen bensőségesen, ilyen megrázóan énekelné és játszaná. (Minden gyanút magamról elhárítandó megjegyzem, hogy nem ismerem személyesen Ilosfalvy mestert. — Hallja fiatalember? öregember létemre mesternek nevezem a fiatal Ilosfalvyt, annyira csodálom művészetét.) Virginia Zeani is azzal ment el innét, hogy ő az egész világot bejárta, de ilyen partnere a Traviatában, mint Ilosfalvy, még soha nem volt sehol. (Kiemelések: Búbánat) Egyszóval még egyszer mondom: itt az ideje, hogy megbecsüljük azt, ami a miénk. Mert van-e sértőbb dolog egy művész számára, mintha nagyszerű teljesítményét középszerűként jellemzi valaki? Szó sincs róla, Virginia Zeani remekül énekelt a Traviatában, de állítani merem, hogy Ilosfalvy még jobb volt nála. Az ifjú kritikus nyilván azt hiszi, hogy akkor szerez magának tekintélyt, ha nem nagyon lelkesedik, ha csínján bánik a dicséretekkel, (főként ha magyar művészekről van szó), — 'csakhogy szerelmetes fiam evvel a módszerrel, mint látja, pórul is lehet járni, ez visszájára is fordulhat, mert lám kiderülhet, hogy e magatartás mögött nem szakértelem, hanem nagyképűség rejtőzik."


Mi újság a ZAK-on és a hazai koncerttermekben? • 3002020-01-01 14:04:52

Ma este a televízióban az M5 csatornán láthatjuk



2020. január 1. szerda 20:30 - 22:10



Újévi nyitány 2020



„Újévi Nyitány 2020 Különleges újévi koncertre készül a 2020-ban az M5 csatorna a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és a 145 éves budapesti Zeneakadémia.



Január elsején Európa egyik legszebb koncerthelyszínén, a Zeneakadémia Nagytermében hagyományteremtő szándékkal valósul meg ez a frissességet sugárzó és újjászületést sugalló hangverseny.



Az új álmok és ígéretek időszakának tekintett évkezdet közös ünneplésére a szervezők eltérő generációkhoz tartozó, más-más stílusban és műfajban alkotó zeneszerzők remekműveit tűzték műsorra.”



 



Kapcsoljuk a Zeneakadémia Nagytermét



Újévi Nyitány 2020



A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának hangversenye



Vezényel: Vásáry Tamás, Rajna Martin



Km.: Kovács Gergely (zongora), Pálfalvi Tamás (trombita), Oláh Vilmos (hegedű), Fejérvári János (mélyhegedű), Devich Gergely (gordonka), Nyujtó Zsanett (klarinét), Berki Sándor (kürt)



Műsor:



1. Ludwig van Beethoven: István király – Nyitány



2. Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia (Kovács)



3. Gioacchino Rossini: A tolvaj szarka – Nyitány



4. Hector Berlioz: Római karnevál – Nyitány (Rajna)



5. Liszt Ferenc: Mefisztó keringő no. 1



6. Telemann: D-dúr koncertszonáta TWV 44:1 - II. III. tétel



7. Dohnányi Ernő: Szextett op. 37 - IV. tétel (Kovács, Modrián, Fejérvári, Devich, Nyujtó, Berki)



8. Johannes Brahms: VI. magyar tánc



9. Johann Strauss: Éljen a magyar! – gyorspolka op. 332



 



ráadás: Johannes Brahms: V. magyar tánc


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35612020-01-01 13:57:57

Kapcs. 3559. sorszám



Kiegészítés



A texasi örökség  - rádióoperett



Rádióbemutató: 1949. december 25., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00



L. R. Sejnin ötletéből írta: Békés István



Zenéjét szovjet zeneszerzők műveiből összeállította és részben szerezte Pálos György



Vezényel: Lehel György



Rendező: Rácz György



Személyek:



Szemjon Mihajlovics Tuzov, vaszilszurszki fényképész – Kemény László



Válja, leánya, államügyészjelölt – Romvári Gertrud



Pavel Petrovics Lisikov, hajóskapitány – Ujlaki László



Jevlampij Fomics Fokin, hajószakács – Hlatky László



W. T. Woorfield, bankár – Tapolczay Gyula



Sandy Golland, újságíró – Horváth Tivadar



Bidle, turista – Pethes Sándor



Marie Gibson, Woorfield titkárnője – Lórán Lenke



Ivan Ivanovics, hajós – Horkai János



Ének:  Rafael Márta, Szőnyi Olga, Kövecses Béla, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós



Részletek:



"Elvtárs" – dal (Szőnyi Olga, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós és férfikórus)



Hajósdal (Rafael Márta, Kövecses Béla, kórus)



Hajósdal (Szőnyi Olga, Szabó Miklós)



Dal Moszkváról (Rafael Márta, Szabó Miklós) – Dunajevszkij-feldolgozás



Hármas (Szőnyi Olga, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós és férfikórus)


ifj. Johann Strauss • 1612020-01-01 09:23:34

A Bartók Rádió és a Duna TV élő közvetítése



Kapcsoljuk a bécsi Musikvereint – 2020. január 1., 11.15





A Bécsi Filharmonikus Zenekar Újévi koncertje 2020

Vezényel: Andris Nelsons



Műsor:

1. Carl Michael Ziehrer: A csavargók – Nyitány

2. Josef Strauss: a) Szerelmi üdvözlet – keringő op. 56, b) Liechtenstein-induló op. 36 – II. Alois von Liechtenstein herceg (1796-1858), az 50 éves Osztrák Császári és Királyi Mezőgazdasági Társaság elnökének ajánlva

3. Johann Strauss: a) Virágünnepély-polka op. 111, b) Ahol a citrom virágzik – keringő op. 364

4. Eduard Strauss: Dérrel-durral – gyorspolka op. 132

5. Franz von Suppé: Könnyű lovasság – Nyitány

6. Josef Strauss: Cupido – francia polka op. 81

7. Johann Strauss: Átölellek, embermilliók – keringő op. 443

8. Eduard Strauss: Jégvirág – polka-mazurka op. 55

9. ifj. Joseph Hellmesberger: Gavott

10. Hans Christian Lumbye – Wolfgang Dörner (1959): Postakocsis-galopp op. 16/2

11. Ludwig van Beethoven: Tizenkét kontratánc zenekarra WoO 14/1,2,3,7,10,8

12. Johann Strauss: a) Örüljetek az életnek! – keringő op. 340, b) Terefere – gyorspolka op. 214

13. Josef Strauss: Titkos vonzerők – keringő op. 173



ráadások:

a) Josef Stauss: Röptében – gyorspolka op. 230,



b) Johann Strauss: Kék Duna-keringő op. 314,



c) id. Johann Strauss: Radetzky-induló op. 228


Simándy József - az örök tenor • 6372019-12-31 18:57:34

  • Zalai Hírlap, 1971. május 14.



„A merész kísérlet — sikerült!”



A Zalaegerszegi Városi Zenekar koncertje Simándy József, Moldován Stefánia, Karácsonyi Magda és Turza Imre közreműködésével



Számos közmondás kergetőzhet a kritikus agyában, ha a Megyei Művelődési Központ szerda esti színháztermére gondol. A borsos helyárak ellenére nem volt eladatlan ülőhely benne. A talpraesett ötlet és a vállalkozás fényesen igazolta, hogy a jó bornak nem kell cégér. A városban megjelent színes falragaszok és az MMK szerény, sokszorosított (és hiányos szövegű) meghívója Simándy József és Moldován Stefánia nevét hirdették, a kevésbé ismert Karácsonyi Magda és talán nem is eléggé becsült Turza Imre neve fölött. Az a tény, hogy a Gellért Zoltán vezényelte városi zenekar merész vállalkozásáról van szó, alighanem elhanyagolható mellékkérdésnek tűnt, mert a stencilezett meghívón fel sem tüntették a zenekart. A „dalest” meghívója részleteket ígért Erkel Bánk bán című operájából és Lehár nagyoperettjeiből. Semmi részletezés, mégis megtelt a színházterem.



A műsor, amelyet Palotay László ismertetett, a Bánk bán zenekari előjátékával indult. A kezdő számokra általában jellemző óvatossággal, s bár kissé vékony hangzással, de biztatóan szólt. A Keserű bordal Turza Imre érces baritonján átélten zendült meg. Simándy Józsefnek már az első áriájából érezhető volt, hogy a Kossuth-díjas művész ma jó formában van. Utána pedig Moldován Stefánia hangja ragadta meg és ejtette bámulatba a hallgatóságot. Ez a nagyon hajlékony, mégis asszonyosan telt hang élőben még simogatóbb, mint a rádión vagy a tévén keresztül. S ekkor következett. az est igen kedves és kellemes meglepetése: Simándy a zalaegerszegi Turza Imrével énekelt duettet, Bánk és Tiborc kettősét. Rövid bizonytalanság után belelendültek és a duett végül is diadalmasan szárnyalt. A vezénylő Gellért Zoltán remek lélekjelenléte és a zenekar helyenként meglepően tömör hangzása e helyt feltétlen elismerést érdemel. A Moldován Stefánia énekelte bölcsődalt szintén igen jó zenekari kísérettel hallhattuk. A műsor első felét a „Hazám, hazám…”  ária zárta. '

Szünet után a 101 éve született, magyar származású Lehár Ferenc operettjeiből (A mosoly országa, A víg özvegy, a Garabonciás és a Giuditta) a legismertebb és legszebb számok hangzottak el. A mosoly országa nyitányát jóval bátrabban és természetesebben játszotta a zenekar, mint a Bánk bánét. Karácsonyi Magda kellemes egyénisége és hamisítatlan operett stílusa, Turza Imre gyakorta szép hangvétele, sima kötései tetszésre találtak. Magától értetődő, hogy Moldován Stefániának Liza belépőjét, Simándy Józsefnek a Vágyom egy nő után-t ismételnie kellett.

Nyíltan szólva: a kitűnően vezénylő Gellért Zoltánnak és zenekarának ilyen rövid próbalehetőség mellett, ilyen szereplőkkel, erre a műsorra vállalkoznia — nagy merészség volt.

Aki mer, az nyer” — tartja a közmondás.

Nyertek.



/Király László/


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46362019-12-31 18:07:04

Fejér Megyei Hírlap



1963-10-31 / 255. szám



A spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására november 2-án este Dorogon a bányász kulturális napok alkalmából ünnepi hangversenyt rendeznek a József Attila művelődési házban. A hangversenyen fellép Házy Erzsébet és Simándy József Kossuth-díjas, érdemes művész. A rendező szervek — a Dorogi Szénbányászati Tröszt szakszervezeti bizottsága, a József Attila Művelődési Ház igazgatósága és a dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatósága — úgy határoztak, hogy a hangverseny tiszta bevételét a spanyol bányászok sztrájkharcának támogatására ajánlják fel.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13762019-12-31 18:01:15

Kapcs. 1324., 1328. sorszámok



Az M5 csatornán ma ismét láthatjuk az idei Budavári Palotakoncert felvételét – ezúttal a két részt együtt. (20.05 – 22.00)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13752019-12-31 18:00:06

Kapcs. 1235. sorszám



Az M5 csatornán az éjjel ismét láthatjuk a 2018. évi V4 Operettgála közvetítését, felvételről a Müpából. (0.10 - )



Az operett-gála közreműködői:



Nemzeti Filharmonikus Zenekar (Vezényel: Peter Valentovič)



Rost Andrea, szoprán; Katarzyna Kuncio, mezzoszoprán; Richard Samek, tenor; Clemens Unterreiner, bariton


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13742019-12-31 17:58:08







A Duna TV ma éjjeli szilveszteri műsora



2019. december 31. kedd 22:00 - 00:00



„Szép város Kolozsvár...”



Zenés gála a Kolozsvári Magyar Opera, a Szolnoki Szigligeti Színház, valamint a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus közreműködésével.



Rendezte: Dömök Dóra 




A műsor ezúttal is a Szigligeti Színház aktív közreműködésével készül. Ám szakítva az elmúlt tizenkét év hagyományaival, ezúttal a kolozsvári Magyar Operával együttműködve készült a produkció.



Balázs Péter, a Szigligeti Színház igazgatója:



A szolnoki társulat december közepén utazott Kolozsvárra, ahol felvették a Kolozsvári Magyar Operával közös produkciójukat, melyet szilveszterkor vetít le a köztelevízió.



– A közös műsor a nemzeti hovatartozásunk jegyében zajlott, és hatalmas sikere volt az ottani közönség előtt. Egy hatalmas, nyolcszázötven férőhelyes operaházban léptünk fel, ahol egy nagyon emelkedett hangulatú este kerekedett. A mi színházunk nyolcvanöt emberrel ment ki, színészekkel, technikai személyzettel. Nagyszabású feladat volt ez a színházunknak, hiszen tulajdonképpen most utaztunk először ekkora létszámmal – mondta a közös produkcióról az igazgató.



– Az opera, az operett, a kabaré és a kuplé műfajából a legnépszerűbbeket próbáltuk összeválogatni. Saját, valamint vendégművészeink, dolgozóink és a Szolnoki Szimfonikusok segítségével olyan sodró lendületű, nagyszabású gálaestet próbáltunk a színpadra állítani, amely találkozik a közönség igényeivel – válaszolta megkeresésünkre Balázs Péter, a Szigligeti Színház igazgatója.


Ki írhat kritikát? • 14412019-12-31 13:19:13

  • Kortárs, 1963. – 2. szám



DISPUTA

Az Operaház védelmében



Állítom, hogy ez a pesti Operaház egyike a világ legjobb műintézeteinek a Metropolitant és a Scalát, továbbá a bécsit is beleértve. Igaz, vannak gyenge előadásai is, de milyen remekek is vannak, hogy jobbat saját erejükből sehol se produkálnak. Igen, ezt így ki kell végre mondani különböző okokból, amelyekre mindjárt rátérek. Melyik operaház volna képes például Puccini Manonját háromféle ilyen kitűnő szereposztásban színrehozni?

Ma több mint egy tucat elsőrangú énekesünk van, (holott fél évszázad előtt legfeljebb ha kettő volt, vagy mondjuk, három,) a zenekarnak pedig már hangzása is a legnemesebb, (nem is szólván arról hogy milyen virtuózok, de még világviszonylatban is elsőrangú művészek vannak tagjai között,) — legfeljebb ha néha fáradt ez a nemes testület, mert agyon van dolgozva, — állítom továbbá, hogy az énekkar legtöbbször a leggondosabb, legkulturáltabb betanítás után lép elénk és last but not least: micsoda vezetősége van ennek a műintézetnek? Kevés ilyen nagy tehetségű, nagyízlésű és úgy zenei, mint színpadi dolgokban ilyen képzett és ambiciózus igazgatója volt ennek az Operaháznak. De, ha meggondolom, egy  Ferencsik se csekélység, teljes tiszteletet követelek a neve említésekor ...



És erről a nagyszerű művészgárdáról merészel ön fiatalember vállveregetve és foghegyről beszélni? Micsoda illetlenség, micsoda tiszteletlenség! És amit ön összefirkál, azt minden ellenőrzés nélkül lenyomtatják? Van önnek fogalma, lehet ilyen éretlen korában fogalma, hogy egy egész testületnek micsoda emberfeletti munkája, lélekszakító erőfeszítése kell ahhoz, hogy az Operának egy-egy remek előadása létrejöjjön? És ez a köszönet annyi kitűnő művész erőfeszítéséért?



Más országban a kritika becézi, ajnározza a metropolis legfőbb műintézetét, főoperaházát s nálunk ez a furcsaság lett divat, az az ízetlenség védelmében kapott lábra, hogy szinte általános rosszindulat veszi ezt az áldott, egyetlenegy operánkat körül, különösen egyes ifjú kritikusok részéről. A magyar operaház szabad préda.

És ez semmiképp sincsen jól.

Mindenekelőtt: mivelhogy a bírálat célja lehet javítás, nevelés, de ha csak arravaló, hogy kedvét szegje a művészeknek, akkor romboló hatású. S éppen erről van itt szó. Ez a fiatalúr ugyanis szabadon passziózik: hogy bebizonyítsa hozzáértését, igyekszik hibákat találni s leírt valamit, ami eszébe jut, akármit, javarészt képtelenséget. Például: a Háry-előadást meghallgatandó külföldi vendégek voltak itt s ezek a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkoztak az előadásról. Ő azonban lehetőleg mindenben talál hibát, vagy legalábbis egy-egy kisebb megrovással érezteti kritikusi hatalmát. Így az egészen kitűnő Rösler Endréről azt írja, hogy karakter-szerepében eléggé meggyőző volt, (ami nevetséges) — Házy Erzsébet, a kiváló művésznő néki kissé idegenszerű. De továbbá: a szerző, Kodály maga két alkalommal is megjegyezte, hogy a nyitány hangzásában és tempójában különösképpen tetszett neki. Erre ő nagyot gondol és kijelenti, hogy éppen a nyitány nem felelt meg magas ízlésének. Ugyanakkor pedig a szenvedélyességéről közismert Erdélyi Miklósban hiányolja a szenvedélyt. (Ami még sokkal nevetségesebb.) Mondja, uram, nem veszi ön észre, hogy kissé talán mégis hebehurgyán tárgyal nagy művészek nagy erőfeszítéseiről? Ha észrevenné, nagyon elpirulna, nagyon elszégyellné magát, biztosítom. Tanulja meg előbb megérteni a művészetet, hogy tiszteletet tudjon érezni iránta.

Dehát meg is mondhatom, kihez intézem e szavaimat. Kovács Jánosnak hívják és sajnos, egy kitűnő, hangadó újságnak, a Magyar Nemzetnek zenekritikusa.

Ugyanő egyszer a Bohémélet egyik előadása alkalmával, melyet egy külföldi karmester vezényelt, a  vendégkarmester munkáját nagyrészben remeknek találta, (ez is jellemez minket, hogy mi, akik annakidején Carusot és Galli-Curcit indiszpozíciójuk miatt megbuktattuk, hogy mi most minden külföldi előtt válogatás nélkül leborulunk, csak azt nem becsüljük meg, ami a miénk), egyszóval a kritikus úr ezekután megjegyezte, hogy a darab megérdemelne egy jó betanítást, holott ezt a darabot Ferencsik tanította be, ragyogóan. Tehát ami a kritikus úrnak eszébe jut, azt mindjárt le is írja? és összevissza akármit?

Ugyanő a nagymúltú, tapasztalt Komor Vilmosról, aki mégiscsak úgy a berlini, valamint lipcsei operaház főzeneigazgatója is, erről a Komor Vilmosról azt merte írni, hogy Nürnbergije csak kis részben nevezhető művészinek. No, no, fiatalember, viccelni akar?

Ugyanő Ilosfalvy Róbertról a következőket meri megállapítani (és csak ezt az egy mondatot szánja neki Virginia Zeanit dicsőítvén): „Ilosfalvy Róbert alakításának nagy részében méltó partner volt Alfréd szerepében.” (Traviata.) Felháborító. Mert micsoda vállonveregetés ez? Erre már kénytelen vagyok azt mondani, hogy hapták fiatalember, ha ilyen példátlanul nagy művészről beszél. Mivelhogy ez az Ilosfalvy a világ egyik legnagyobb énekese. Azt állítom ugyanis, hogy valószínűleg nincs a világon más, aki ezt a szerepet nemhogy jobban, hanem akárcsak megközelítőleg is ilyen gyönyörűen, ilyen bensőségesen, ilyen megrázóan énekelné és játszaná. (Minden gyanút magamról elhárítandó megjegyzem, hogy nem ismerem személyesen Ilosfalvy mestert. — Hallja fiatalember? öregember létemre mesternek nevezem a fiatal Ilosfalvyt, annyira csodálom művészetét.) Virginia Zeani is azzal ment el innét, hogy ő az egész világot bejárta, de ilyen partnere a Traviatában, mint Ilosfalvy, még soha nem volt sehol. Egyszóval még egyszer mondom: itt az ideje, hogy megbecsüljük azt, ami a miénk. Mert van-e sértőbb dolog egy művész számára, mintha nagyszerű teljesítményét középszerűként jellemzi valaki? Szó sincs róla, Virginia Zeani remekül énekelt a Traviatában, de állítani merem, hogy Ilosfalvy még jobb volt nála. Az ifjú kritikus nyilván azt hiszi, hogy akkor szerez magának tekintélyt, ha nem nagyon lelkesedik, ha csínján bánik a dicséretekkel, (főként ha magyar művészekről van szó), — 'csakhogy szerelmetes fiam evvel a módszerrel, mint látja, pórul is lehet járni, ez visszájára is fordulhat, mert lám kiderülhet, hogy e magatartás mögött nem szakértelem, hanem nagyképűség rejtőzik.



FÜST MILÁN


Magyar politikusok zenei ízlése • 3482019-12-31 13:12:31
Fejér Megyei Hírlap


1963-07-30 / 176. szám


Kállai Gyula nyilatkozata a szegedi szabadtéri játékokról



Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki a szegedi szabadtéri játékokon szombaton este megtekintette Erkel Brankovics György című operáját, az előadás szünetében az öltözőkben felkereste a darab főszereplőit, Mátyás Máriát, Házy Erzsébetet és gratulált alakításaikhoz.



— Nagyon szép, nemes művészi feladatot vállaltak azzal, — mondotta — hogy Erkelnek ezt az örökszép operáját ezen a hatalmas színpadon, ilyen nagy közönség előtt és ilyen elismerésre méltó módón szólaltatják meg. meg Ezután gratulált Fodor Jánosnak és Simándy Józsefnek, valamint Mikó András rendezőnek és Kórodi András karnagynak.

 



Kállai Gyula ezután szegedi élményeiről, a szabadtéri játékokról az alábbi nyilatkozatot adta a Magyar Távirati Iroda munkatársának:

— Minden évben nagy örömmel látogatok a szabadtéri játékok idején Szegedre. Egy napot töltöttem ezúttal itt és most is megragadott e szépen fejlődő város eleven lüktető élete, örvendetes, hogy a szabadtéri játékok programja ez évben is új színekkel gazdagodott. Az előadáson most Erkel harmadik operáját láttam a szabadtéri színpadon. Az előadást magas színvonalúnak tartom, nagy művészi élmény volt számomra.

Örvendetes volna, ha a mai zene és szépirodalom is minél előbb megtalálná az utat a szegedi szabadtéri játékok nemzetközi rangú színpadához.



— Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki a város vezetőinek, a játékok rendezőségének, művészeti vezetőinek, a művészeknek a magas színvonalú előadásért és a város lakosságának is a játékok iránt tanúsított nagy érdeklődéséért és támogatásáért. (MTI)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35592019-12-31 13:08:49

Egy elfeledett rádióoperett:



Dunajevszkij: A texasi örökség - „szatirikus” rádióoperett



Bemutató: 1949. december 25., Petőfi Rádió, 19.30 – 21.00



L. R. Sejnin ötletéből írta Békés István



 „Zenéjét szovjet zeneszerzők műveiből összeállította és részben szerezte Pálos György.”



Vezényel: Lehel György.



Részletek:



1. Elvtárs-dal  (Szőnyi Olga, Rátonyi Róbert, Szabó Miklós és kórus)



2. Dunajevszkij feldolgozása: Dal Moszkváról (Rafael Márta és Szabó Miklós)



3. Hajósdal (Szőnyi Olga, Szabó Miklós és férfikar).



 



(Több adatot nem találtam erről az operettfelvételről)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 620342019-12-31 10:29:13

Vissza a múltba!   A "kulisszák" mögé - egy Manon Lescaut-előadásra készülődvén...




  • Népszava, 1967. december 3.



Opera a függönykamrából



A »kulisszák mögött« kifejezés elavult, legfeljebb képletesen használható. A kulisszák mögött semmi sincs, csak a sötét, hideg hátsó színpad, csúf vasajtókkal és hatalmas horizontfüggönnyel lezárva. A »Tilos az átjárás« feliratú ajtó egyenesen az Operaház nagyszínpadára vezet.

-----1----

Egészen kicsinek és elveszettnek érzi itt magát az ember. Nemcsak a játéktér nyomasztó arányai miatt, hiszen eléggé ismert adat, hogy a budapesti Operaház színpada 28x24 méteres, magassága 25 méter (plusz 12 méter a süllyesztő) és hat »utcából« áll. A méreteket lassan meg lehet szokni, azt is, hogy a »világot jelentő deszkák« diszkréten nyikorognak és itt-ott kissé rongyos, seszínű vászon borul rájuk. Az elveszettség érzése inkább onnan ered, hogy a műszakiak serege valami céltudatos összevisszaságban munkálkodik az előadás előkészítésén, jönnek- mennek, pardont mormolva gyengéden odébb lökdösik a színpadra tévedt civilt és teljesen érthetetlen dolgokat kiabálnak:

Fordítsuk ligetre a reflektort! Vigyázni, madzag van! öt perc múlva megy a vas!



Szerencsére előkerül Földvári György ügyelő, bemenekít a függönykamrába és a tolmácsolásra is vállalkozik. Nos, a színpadnak — a félreértések elkerülése végett — nem jobb és bal, hanem ligeti és városi oldala van. Ezért fordítják a reflektort »ligetre«. A »madzag«, vagyis kábel a földön húzódik és orrabukással fenyeget, a »vas«, a vasfüggöny pedig már fel is ment. Hét óra 5 perckor megkezdődik Puccini Manon Lescaut című operájának előadása.

-------2------

Az ügyelő kicsiny fülkéjében ül és szinte zongorázik a kapcsolótábla nyomógombjain. A csengőjel mellett mikrofonon is színpadra szólítja a szereplőket. Fényjelet ad Erdélyi Miklós karmesternek, egyik kezével meghúzza a függönyt mozgató hidraulikus kart, a másikkal a világosítóknak csenget, a harmadikkal... Nem, harmadik keze természetesen nincs, csak úgy tűnik. Most újra három gombot nyom be:

Figyelem, Manont, Géronte-ot, Lescaut hadnagyot kérem a kocsihoz!

Házy Erzsébet, Katona Lajos és Melis György már készen áll a színpadra gördülő hintó mellett. Az Állatkerttől kölcsönzött lovak nem először »játszanak«  az Operában, állítólag kitűnően ismerik a partitúrát. És valóban, néhány taktussal a »belépőjük« előtt, ütemesen rázzák a fejüket, emelgetik a lábukat. Színpadképesek, némi nyomokból azonban arra lehet következtetni, hogy nem egészen szalonképesek.

Egy korrepetitor fél szemmel rátapad a függönykamra kis kukucskáló nyílására, fél kézzel pedig vezényel. A karmestert nézi és a színpadi kórust dirigálja. Az Erkel Színházban már nincs szükség ilyen közvetítésre: működik az ipari televízió.

----------3---------

Az ügyelő az előadás láthatatlan karmestere. Ő is partitúrából dirigál — képzett zeneművész —, de ez a kotta tele van titokzatos jelekkel. A szereplőkön kívül mintegy száztagú műszaki gárdát mozgat. A 18 világosító műszaki jelekből álló szcenárium-kotta szerint dolgozik a színpadon, a karzaton, a »hidakon«. 44 díszítő (zsinórosok, süllyesztősök, díszlethordozók), 8 kellékes, 30 - 40 öltöztető-szabó, fodrász, maszkmester dolgozik az előadás alatt. Az ügyelői tábla jelzőrendszerével nemcsak a szereplőket és a műszakiakat lehet mozgósítani, hanem esőt csinálni, dörgést, villámlást, vihart és gőzfelhőt.

— Indul a színpadi zene, maestró! Megy a függöny, jöhet a rivalda!

Taps csattan, kigyúl a rivaldafény, zörögve indul a »-vas«. A harmadik vastapsra már csaknem lebontották a díszletet a boszorkányos gyorsasággal dolgozó műszaki szakik. (Szakmunka ez, ha egyelőre — remélik, nem sokáig — segédmunkási bérért végzik is a színházszerető díszítők.) A zsinórpadlásról gerendákat engednek le és egy tüllfüggönyt, amiből felhő lesz, Manon a büfébe megy des Grieux lovaggal, Földvári György átadja a helyét Veres Lászlónak, akinek ügyelői repertoárja 60 opera és 20 balett — nagyobb, mint az Operaházé.

----------4---------

Hibátlanul pereg az előadás. Tíz órára Manon meghal, majd kimegy a függöny elé megköszönni a tapsokat. Sokáig tapsol a közönség a kitűnő művészeknek és - úgy érezzük - azoknak is, akik az előadás láthatatlan karmesterei, néma szereplői voltak.



/Vajk Vera/


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46352019-12-31 09:53:51

Kapcs. 1468., 1433. sorszámok



/1967. november 29,  Ország - Világ/



West Side Story — részletek (Qualiton, LP 6555)



Leonard Bernstein világhírű musicaljét nem csak azok szeretik, akik láthatták a belőle készült zseniális filmet, hanem azok is lelkesednek érte, akik csak egy viszonylag gyenge előadásban nézték meg a darabot néhány évvel ezelőtt, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, vagy akik éppen csak a rádióból ismerik. Rómeó és Júlia történetének modern feldolgozását elsősorban a muzsikája teszi olyan megragadóvá; Bernstein zenéjének köszönheti páratlan népszerűségét. Magát a muzsikát számos kitűnő felvételen megcsodálhattuk már, hiszen szinte minden országban készítettek belőle hanglemezt.



A magyar felvétel keresztmetszetszerűen sűríti a musical legsikeresebb hét számát — a többi között az America-t, a Maria-t, a Tonight-ot — olyan előadásban, amely bátran felveheti a versenyt bármelyik külföldivel. Talán csak egyetlen vetélytársával szemben nem állja meg helyét, a filmről készült eredeti hanglemezzel; annak átütő erejét, pregnáns hangvételét nem tudja utolérni. De Gyulai Gaál Ferenc átdolgozása, ill. hangszerelése és dirigálása, és az előadó-apparátus: Házy Erzsébet, Szirmay Márta, Korondy György, Ádám Anna, a Harmónia Vokál, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara meggyőző, remek produkciót hozott létre. A műfajban Szirmay Márta mozog a legotthonosabban, előadása magávalragadó, szuggesztív, és éneke szerencsére nélkülözi az ide annyira nem illő »operai hangvételt-«. Éppen ezért a legjobban tetszett az Amerika előadása.

Reményi-Gyenes István fordítása jól sikerült és bizonyára fokozza majd a számok népszerűségét a magyar nyelvű, közérthető szöveg. Ügyes, Reményi-Gyenes összekötő szövege is: tömören foglalja össze a darab tartalmát úgy, hogy ebbe a keretbe szervesen illeszkednek a zenei számok. S az csak elősegítette az összekötő szöveg sikerét, hogy olyan kitűnő színész adja elő, mint Gábor Miklós. Mindent összevéve a West Side Story számainak magyar felvétele remekül sikerült.


Minden, ami nem opera... • 4442019-12-31 09:41:36

A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRTÓ VÁLLALAT best - seller listája 1967 október





T Á N C Z E N E



1. (3) SP 408 Dobos—Szenes: Annál az első ügyetlen csóknál (Aradszky László)

2. (1) SP 407 Tomsits—Halmágyi: Utánam a vízözön (Poór Péter)

3. (8) SP 415 Pető: Jöjj vissza hozzám (Kovács József)

4. (9) SP 405 Neményi—S. Nagy: Drága bakter úr (Neményi Béla)

5. (6) SP 413 Vadas—Varga: Csak egy tánc volt (Szécsi Pál)

6. (2) SP 401 Majláth—Fülöp: Nem várok holnapig (Zalatnay Sarolta)

7. (4) SP 398 Deák—Fülöp: Ádám, hol vagy (Fenyvesi Gabi)

8. (5) SP 404 Majláth—Fülöp: Rövid az élet (Toldy Mária)

9. (0) SP 411 Aldobolyi—Szenes: Bocsánat, hogyha kérdem (Korda Görgy)

10. (7) SP 416 Komlódi—Töllössy: Lassan bandukolva (Sárosi Katalin)



(Zárójelben az előző havi helyezés)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35582019-12-30 17:44:58

Most,  hat órától a Dankó Rádióban:



https://mediaklikk.hu/danko-radio-elo



 



Túl az Óperencián Vásáry Tamással - 1. hét



A december 30. és január 5. közötti adások tartalmából.



Vásáry Tamás a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zongoraművész, karmester a műsorunk vendége.



Vásáry Tamás csodagyerekként kezdte pályafutását, mint zongorista nyolc évesen adta első hangversenyeit. A Zeneakadémián Hernádi Lajos tanítványa volt a zongora szakon. Már akadémiai évei alatt rangos díjakat nyert: 1947-ben a Liszt Ferenc Társaság I. díjával, az 1949/50-es tanévben Liszt Ferenc jubileumi díjjal ismerték el zongorajátékát. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka, Kodály Zoltán tanári útmutatása és szinte apai gondoskodása.



„Kodály Zoltán valóban olyan volt, mint egy igazi, jó szülő.

Ö tanított meg a sport fontosságára, de konkrétan a gyorsúszásra is például, mert, ahogy mondta: az ember attól, hogy zenész, még ne legyen satnya. Folyamatosan tanult, edzette az elméjét, egy bencés szerzetes járt hozzá, akivel rendszeresen frissítette a latin és görög tudását. Csodálatos könyvtára volt. Legendás volt a memóriája is. Vallotta, hogy egy emberélet kevés ahhoz, hogy akárcsak a legfontosabb zenéket is megismerjük. A tanítványait a gyerekeinek tartotta. Nemcsak szellemi dolgokban tudott jó tanácsokat adni, hanem praktikus, földi dolgokban is.”



Vásáry Tamás, pár éve Alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. A Kossuth-díjas zongoraművész és karmester kiemelte, hogy rendszeresen ad jótékonyági koncertet, de az utóbbi időben leginkább azokon a gyermekeken szeretne segíteni, akik anyagilag, fizikailag vagy akár érzelmileg hátrányos helyzetűek. Tóth Aladár zenetudóst idézve elmondta: ha valakinek traumatikus a gyermekkora, akkor az, törött szárnyú lélek lesz, de véleménye szerint, ha valakinek traumatikus az élete, az erős emberré is válik. Ilyen volt Beethoven is, aki művészetével a mai napig segít az embereken.



Vásáry Tamás és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara újévi koncertje 2020. január 1-jén lesz a Zeneakadémián. De azok sem maradnak le az ünnepi hangversenyről, akik nem tudnak személyesen jelen lenni, hiszen a Bartók Rádió élőben, az M5 csatorna pedig este fél kilenctől, felvételről közvetíti a koncertet.



Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!



Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya



 



A délelőtti adásban Kálmán Imre operettmelódiáiból hallottunk egyveleget Honthy Hanna előadásában (A bajadér; Csárdáskirálynő)



Lehár Ferenc - magyar szöveg Mérey Adolf: A víg özvegy - részletek



- A II. felv. bevezetése - Kóló; tánc, kórus  (Km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) - 1962



 - Vilja-dal  (Kalocsai Zsuzsa, km.  a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin) 



- Grisette-dal  (Oszvald Marika,  km. a Debreceni  Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposy Gergely) 



- Induló- Asszony-dal  (Bozsó József,  Harsányi Frigyes, Kovácsházi István, km. a Fővárosi Operettszínház Zenekara, vezényel: Váradi Katalin)  - élő előadás hangfelvételéről, 1995.



 



A műsor  ismétlése hamarosan kezdődik a rádióban.


Pantheon • 24892019-12-30 17:08:31

Köszönöm, elkerülte a figyelmem...


Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. • 8342019-12-30 12:54:44

A Bartók Rádió mai műsora - 19.00 – 19.30:



Franz von Suppé 200



Szerkesztő-műsorvezető: Becze Szilvia



(ism. szombat, 9:30)





Franz von Suppé  (Spalato – ma Split -, Dalmácia, Horvátország, 1819. április 18. – Bécs, 1895. május 21. osztrák zeneszerző, karmester)


Kedvenc magyar operaelőadók • 11522019-12-30 11:16:04

„A zene mindenhogyan” – interjú Kristofori Ferenc operaénekessel



szerző:  Pallós Tamás



Új Ember Hetilap – 2019.12. 22-29.



"Jóllehet – ahogy vallja – a színpadon él igazán, többirányú zenei hivatását nem áldozná fel a népszerűség oltárán. Csupa rokonszenves ellentmondás. Szelíd, halk szavú, tisztán gondolkodó fiatal művész; lelkes, a rábízott gyerekekről szeretetteljes mosolygással szóló tanár. Másfelől magának való lokálpatrióta. Céltudatos, tervekkel teli, mégis a legjobb értelemben vett művészi alázattal oktatja a váci kórusiskolásokat – miközben maga is folyamatosan készül, hogy kiteljesíthesse énekesi pályafutását. Egyszerre műveli és népszerűsíti a kultúrvilág legösszetettebb műfaját s talán legmagasabb rendű önkifejezési formáját: az operát. A zenés hétköznapokról és ünnepekről Kristofori Ferenccel beszélgettünk."


Sport • 1832019-12-30 10:43:44

Sportinduló



 Kishegyi Árpád,  MHV Tánczenekara ·



Bágya András: Sport induló



 ℗ 1953 HUNGAROTON RECORDS LTD


Pantheon • 24872019-12-30 10:32:56

Meghalt Csuprik Etelka kárpátaljai származású zongoraművész.


Sport • 1822019-12-30 10:25:53

Interjú Monspart Saroltával



2019. DECEMBER 29. VASÁRNAP 16:30, MNO.HU



„Derke néni”



MONSPART SAROLTA ISMERKEDÉSI TRÜKKÖKRŐL, KIHÍZOTT FOTELEKRŐL ÉS CSÉSZEALJAKRÓL



/Ozsda Erika/



„A tájfutás nem a szép környezetről kapta a nevét – ahogy gondolnánk –, hanem a tájékozódásról térképpel és tájolóval a kézben. A futók az ellenőrző pontok között szabadon választják meg az útvonalat, a lényeg annak leggyorsabb teljesítése. Monspart Sarolta tizennégy éven át volt verhetetlen idehaza, 1972-ben pedig a világ legjobb tájfutónője lett. Hat évvel később kullancs okozta betegség törte ketté a karrierjét. Miután nem lehetett többé élsportoló, a hazai szabadidősport fellendítésére tette fel az életét.”


Pitti Katalin • 8292019-12-29 15:54:34

Interjú Pitti Katalinnal



„A családom egyik felét elüldözték, a másikat agyonlőtték, ezek után persze, hogy nem léptem be  a pártba!"



MÁGÓ KÁROLY2019.12.26. 15:21  Origo.hu



"Már abban az évben, amikor a diplomáját megszerezte, olyan legendás énekesekkel dolgozhatott együtt Pitti Katalin, mint Simándy József és Melis György. Ők hárman voltak a főszereplői ugyanis a Magyar Televízió által készített Verdi Otellójának, amelyet ráadásul Ferencsik János vezényelt. Negyven évvel a felvétel után azt mondja, korábban arra sem mert gondolni, hogy velük állhat majd egy színpadra, nem hogy velük dolgozhat. És ennyi idő után derült ki az is, hogy egy pályatársa, a világhírű énekes Sass Sylvia ajánlotta maga helyett. Azt mondja, két dolog is gátolta idehaza a karrierjét, az egyik a szépsége volt, a másik az, hogy nem lépett be a pártba. Igaz, erre jó oka volt, kulák családja egyik felét a világháború után kivégezték, a másikat elüldözték. Persze azért így is jelentős sikereket ért el itthon. Az operaház magánénekese volt, és az előbb említetteken túl együtt dolgozhatott Medveczky Ádámmal, Lukács Ervinnel, vagy éppen a nagy olasz karmesterrel, Lamberto Gardellivel. A világ számos országában énekelt, a sikereire jellemző, hogy Drezdában egy alkalommal tizenhétszer tapsolták vissza."


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13732019-12-29 15:51:03

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel



2019. december 29. vasárnap 22:05 - 01:05



W. A. Mozart: Figaro házassága



Vígopera négy felvonásban, két részben



(2019) (180')



Díszlettervező: Khell Csörsz



Jelmeztervező: Benedek Mari



Dramaturg: Kenesey Judit



Rendező: Szabó Máté



Producer: dr. Vadász Dániel



Közreműködik:



A Győri Nemzeti Színház Zenekara és Énekkara (karigazgató: Balogh Eszter)



Zongorán közreműködik: Jonathan Ware



Karmester: Medveczky Ádám



Szereposztás:



Gróf - Kendi Lajos



Grófnő - Fodor Beatrix



Suzanna - Keszei Bori



Figaro - Pataki Bence



Cherubino - Mester Viktória



Bartolo - Busa Tamás



Macellina - Farkasréti Mária



Basilio - Biri Gergely



Don Curzio - Takács Zoltán



Barbarina - Németh-Nagy Johanna



Antonio – Laborfalvi-Soós Béla



Az előadás a Győri Nemzeti Színház és a Co-Opera koprodukciójában valósult meg.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13722019-12-29 15:44:09

Akkor mily' szerencse, hogy nem láttam...


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13702019-12-28 22:03:22

Már megy a darab az M5 csatornán:



2019. december 28. szombat 21:25 - 23:40



Brandon Thomas - Aldobolyi Nagy György - Szenes Iván: Charley nénje  - zenés vígjáték két részben



A Szolnoki Szigligeti Színház előadásának a felvétele



(2019) (135')



Fordította: Fáy I. Béla



Díszlet- jelmeztervező: Túri Erzsébet



Zenei vezető és karmester: Tassonyi Zsolt



Rendező: Molnár László



Az 1892-es londoni ősbemutató óta több mint félmilliószor játszották el a Charley nénjét, melyet hazánkban először 1897-ben láthatott a közönség. Nagy sikereket azonban az 1928-as felújítása és Csortos Gyula főszereplésével ért el a darab, mely 1970-ben kapott újult erőre Aldobolyi Nagy György és Szenes Iván frissen zengő, fülbemászó, napi slágerként dúdolható betétdalainak köszönhetően.



Charley és barátja, Jack diákok Oxfordban, akik beleszerettek a szép Spittigue lányokba, Kitty-be ás Annie-ba, akiket apjuk féltékenyen őriz.  Imádottjaikkal csak gardedám társaságában találkozhatnak… Ráadásul a fiatalembereket nem veti fel a pénz, ezért esélyük sincs a zord apa jóindulatát elnyerni. Charley  nagynénjének, a Dél-Amerikába szakadt dúsgazdag milliomosnak a látogatása azonban reményt kelt a fiatalokban. Remek tervet eszelnek ki, ám mindent tönkre tenni látszik, hogy Donna Lucia, a néni nem érkezik meg. Ezen az apróságon hamar túlteszik magukat a fiatalemberek, és ráveszik egy barátjukat, hogy játssza el a néni szerepét: felöltöztetik és úgy mutatják be a lányoknak, mint Donna Lucia d’Alvadorezt. .Minden szépen halad addig, amíg az igazi tanti meg nem érkezik – írják a színlapon.



 A tökéletes körítés közepén a Jászai Mari-díjas Molnár László által remekül kifőzött és összerendezett, illetve a darab szereplői által olykor láthatóan improvizált gegekkel föltálalt főmenü különös élvezettel fogyasztható a közönség számára....



Szereposztás:



Lord Frank Babberley - Harna Péter



Jack Topplebee - Barabás Boton



Charley Wykeham - Dósa Mátyás



Sir Francis Topplebee - Karczag Ferenc



Donna Lucia d’Alvadorez - Gyöngyössy Katalin



Stephen Spittigue - Horváth Gábor



Kitty Verdun - Molnár Nikolett



Annie Spittigue - Jankovics Anna



Ella Delehay - Kertész Marcella



Brasett - Mészáros István



Kertész - Ónodi Gábor



 


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13692019-12-28 22:03:19
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13682019-12-28 22:03:17
Pantheon • 24862019-12-28 12:31:09

Most, hogy fájdalmas veszteség ért bennünket  Szőnyi Erzsébet távozásával, hadd elevenítsem fel egyik személyes találkozásomat az idős Zeneszerző-Tanárnővel – beszámolómat a Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc.  fórumába írtam (2016-04-25 16:24:19) a 466. sorszám alatt:



"Tegnap délelőtt 92. születésnapja alkalmából egy szép, bensőséges ünnepség keretében köszöntöttük fel Szőnyi Erzsébetet,  a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Kossuth-, Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust a Bp. V. ker., Váci utcai Szent Mihály templomban.

Köszöntése előtt részletek hangzottak el a Missa Misericordiae – Requiem c. művéből, melynek ősbemutatója ugyanitt, ebben a templomban volt 2011. november 2-án. Az akkori közreműködök - a Liszt Ferenc Kórus és a Budapesti Victoria Kamarakórus énekesei, Farkas Mária karnagy vezetésével - örömmel tanulták újra a művet (most Hajdók Judit orgonaművész kísért), hogy ezzel a darabbal és benne énekükkel örömet szerezzenek az ünnepelt szerzőnek és tisztelegjenek előtte.



Szőnyi Erzsébet meghatottan köszönte meg az énekkarnak és vezetőjének ezt az elénekelt „ajándékot”, meg a tartozékokat (virágcsokor, a torta, rajta a jelképes „92” gyertya), és kedves szavakkal üdvözölte mindazokat, akik ott voltak, gratuláltak 92. életéve betöltéséhez.



Kívánunk további jó egészséget, alkotói tevékenységet Szőnyi Erzsébetnek, a jó Isten éltesse sokáig!”



A legutolsó találkozásom Szőnyi Erzsébettel  pár hónappal ezelőtt, 2019. szeptember 1-jén történt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ünnepségén: a Zeneakadémia Nagytermében  délelőtt  adták át a Díszokleveleket az anno főiskolán  végzett egykori növendékeknek, érintett személyeknek (50., 60., 65., 70. évfordulós diplomákat: Arany, Gyémánt, Vas, Rubin).  Idős kora és betegségei ellenére, Szőnyi Erzsébet is eljött, hogy egykori szeretett és kedvelt tanítványait köszönthesse ezen az ünnepi matinén; a földszint első soraiban foglalt helyet, a  törékeny testben még erős lélek lakozott, szellemileg friss volt, néhány mondatot is válthattunk Vele, sőt többed magával közös fényképezésre is ráállt… Tudtuk, hogy ereje hanyatlik és az elmúlt héten már sejtettük, hogy betegségéből nem fog felgyógyulni.  (A Liszt Frenc Kórus november 24-én előadta  a Szent Erzsébet miséjét - de az előadásán szerzője már nem tudott jelen lenni.)



Szőnyi Erzsébet halála miatt érzett privát veszteségünket, fájdalmunkat csökkenti a személyes emlékek felidézése mellett visszatekintésünk hatalmas életművére; sokféle zenei műfajban alkotott nagyszerű, lélekemelő darabjainak (opera, gyermekopera, oratórium, egyházi és egyházi ihletésű zene, daljáték, mesejáték, kórusok, ifjúsági művek, zenekari és kamaraművek. stb)  java részét - hang- és képfelvételeken -, őrzi a rádió és a televízió hangarchívuma, részben megtalálhatók az internetes zenei megosztó csatornákon, valamint hanglemezeken. Könyvei, kottái, zenepedagógia írásai, cikkei ugyancsak visszakereshetőek a nyilvános, elérhető archívumokból,  zenei könyvtárakban.



 A magyar zeneművészet és zenetörténet egyik utolsó óriása távozott el Vele most az élők sorából.



Isten nyugosztalja!


Pantheon • 24852019-12-28 10:37:28

„Ha újra kezdeném, ugyanezt csinálnám” – interjú a 95 éves Szőnyi Erzsébettel



/Papageno.hu - 2019. június 5.



Az interjú a Parlandóban jelent meg.



https://papageno.hu/featured/2019/12/elhunyt-szonyi-erzsebet-kossuth-dijas-karnagy/



Életének 96. évében elhunyt Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zeneszerző, énektanár, karnagy, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja – adta hírül közösségi oldalán Mindszenty Zsuzsanna karnagy, a KÓTA elnöke.


Palcsó Sándor • 2742019-12-27 20:22:46



Budapest, 1963. április 3. A Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Róna Viktor táncművész és Palcsó Sándor operaénekes az Erkel-díjjal elismert Békés Andrással és a szintén Liszt Ferenc-díjjal jutalmazott Házy Erzsébettel beszélgetnek a 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Keleti Éva

 



Róna Viktor (Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.) Kossuth- (1965) és Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar táncművész, Érdemes (1972) és Kiváló művész (1976) koreográfus, balettigazgató. Palcsó Sándor (Pécs, 1929. november 8. –) Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar operaénekes (tenor), színész, Békés András (Debrecen, 1927. március 23. –) Kossuth- (1995) és Erkel Ferenc-díjas (1963) magyar rendező, érdemes (1970) és kiváló művész (1980), Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész.



Készítette: Keleti Éva

Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-841747


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46342019-12-27 20:18:58



Az 1963. évi művészeti díjak átadása



Budapest, 1963. április 3. Demeter Imre újságíró a Jászai Mari-díjjal kitüntetett Földi Teri színésznővel (b) és a Liszt-díjjal elismert Házy Erzsébet (j2) és Harmath Éva (j) operaénekesnőkkel beszélget az 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Fényes Tamás

 



Földi Teri (Martonvásár, 1934. január 24.– ) Jászai Mari-díjas (1963) magyar színésznő. Demeter Imre (Dunaharaszti, 1921. november 11.–Budapest, 1975. augusztus 14.): újságíró, lapszerkesztő, színikritikus. 1957-től a Film, Színház, Muzsika szerkesztője, 1958-tól haláláig főszerkesztő-helyettese. Házy Erzsébet (1929–1982) Kossuth- (1970) és Liszt-díjas (1963) operaénekes (szoprán), érdemes és kiváló művész. Harmath Éva (Visonta, 1930. július 16.–1993): Liszt Ferenc-díjas (1963) énekesnő (szoprán), színésznő, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagja (1992).



Készítette: Fényes Tamás

Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-842057





Budapest, 1963. április 3. A Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett Róna Viktor táncművész és Palcsó Sándor operaénekes az Erkel-díjjal elismert Békés Andrással és a szintén Liszt Ferenc-díjjal jutalmazott Házy Erzsébettel beszélgetnek a 1963. évi művészeti díjak átadása után a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rózsa Ferenc termében. MTI Fotó: Keleti Éva

 



Róna Viktor (Budapest, 1936. augusztus 17. – Budapest, 1994. január 15.) Kossuth- (1965) és Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar táncművész, Érdemes (1972) és Kiváló művész (1976) koreográfus, balettigazgató. Palcsó Sándor (Pécs, 1929. november 8. –) Liszt Ferenc-díjas (1963) magyar operaénekes (tenor), színész., Békés András (Debrecen, 1927. március 23. –) Kossuth- (1995) és Erkel Ferenc-díjas (1963) magyar rendező, érdemes (1970) és kiváló művész (1980).



Készítette: Keleti Éva

Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum

Azonosító: MTI-FOTO-841747


Kedvenc magyar operaelőadók • 11512019-12-27 19:42:46

Emlékezzünk



(Az Opera Facebook oldaláról)



Palócz László 75 évvel ezelőtt debütált a Magyar Állami Operaház művészeként. Pályafutása során főleg Verdi és Wagner műveinek vezető baritonszerepeit szólaltatta meg, amelyek közül most néhányat archív képeink segítségével idézünk fel. 1976-ig volt az Opera magánénekese, tevékenységét 1964-ben Liszt Ferenc-díjjal ismerték el, 1975-ben Magyarország Érdemes Művészévé, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház posztumusz Örökös Tagjává választották.



Palócz László (Budapest, 1921. április 27. – Budapest, 2003. november 28.) operaénekes, színész.



 Magyar Állami Operaház Archívuma







Palócz László mint Tell Vilmos - Rossini operájában





Palócz László - mint Marcell a Bohéméletben





Palócz László és Laczó István a Trubadúrban (1955)


film és zene • 1962019-12-27 19:27:22

Csütörtöktől (tegnap) a mozikban láthatjuk



Macskák



(Cats) amerikai-brit animációs családi vígjáték dráma fantasy musical


Pantheon • 24822019-12-27 19:17:36

A Magyarszinkron.hu a Facebook-oldalán tette közzé, hogy meghalt Pálinkó Mária gyártásvezető, akinek a nevéhez több száz film és sorozat köthető. 



Dolgozott többek között a Klinika, a Dallas, a Chateauvalloni polgárok, a Vivát, Benyovszky, a Kék lagúna, a Misszió, a Bumeráng, az Egy asszony illata vagy a Star Trek-sorozat  magyar változatán,  de nevéhez kötődik a Columbo sorozat, a Petrocelli vagy a Csengetett, Mylord?  szinkronmunkája is. Az iszdb szerint a legutolsó munkája a Macskafogó 2 volt. 


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35572019-12-27 19:12:36

A Dankó Rádió operett és zenésszínház kedvelőknek szóló mai műsorában  - "Túl az Óperencián" - részleteket hallottunk még Schubert-Berté Három a kislány című daljátékának rádiófelvételéről.



A daljáték teljes stúdiófelvétele – három részben



Rádió Dalszínháza bemutatója: 1963. január 5., Kossuth Rádió, 18.55 – 22.00 (szünet 19.55-20.30)



Fordította: Harsányi Zsolt



Rádióra átdolgozta: Innocent Vincze Ernő



Vezényel: Fischer Sándor



Km.: Magyar Állami Hangversenyzenekar és az MRT Kamarakórusa



Zenei rendező: Járfás Tamás



Rendező: Solymosi Ottó



Szereposztás:



Franz Schubert, zeneszerző – Ilosfalvy Róbert

Tschöll Keresztély, üvegfestő mester – Maleczky Oszkár

Tschöllné, a felesége – Palánkay Klára

A Tschöll leányok:

Édi – Hankiss Ilona

Hédi – Andor Éva

Médi – László Margit

Franz Schober báró, költő – Melis György

Grisi Lucia, énekesnő – Neményi Lili

Vogl, operaénekes – Réti József

Schwind, festő – Bende Zsolt

Gumpelwieser, rajzoló – Várhelyi Endre

Binder Nándor, postahivatalnok – Külkey László

Bruneder Antal, nyergesmester – Nádas Tibor

Scharntorff, dán követ - Ajtay Andor

Novotny titkosrendőr – Feleki Kamill

Házmesterné – Somogyi Nusi

Kocsmáros – Keleti László

Seiler, karmester – Tomanek Nándor

Cukrászné – Máté Eta

Sáni, pikkolófiú – Kern András

Wéberné – Verbőczy Ila

Kocsis – Gonda György



- Együttes – Vogl, Schober, Schwind, Gumpelwieser négyese,  I. felv.: „Hahó, a Phoebus hangja szól a zöld mezőkön át,  és friss harmattal… /Ó, nyisd ki bájos kékszemed, ébredj már, te szép leány!....”  (Réti József, Melis György, Bende Zsolt, Várhelyi Endre) 



- Tschöll-lányok belépője (Édi, Hédi és Médi hármasa, I. felv.).: „Tschöll papa lányai mink vagyunk, megszöktünk, kint vagyunk, senkise látta, mikor kiszaladtunk,  erre haladtunk, itt vagyunk…” (Hankiss Ilona, Andor Éva, László Margit)



- Médi és Schubert kettőse, I. felv.: „- Lelkem boldog, mily nagy dolgot  értem meg véletlenül!  Ennyi szóval, széppel, jóval, attól félek: túlbecsül…/- Ó drága szép muzsika, drága hang, úgy zeng a szívemben, mint lágy harang…” (László Margit, Ilosfalvy Róbert)



MÉDI:

Lelkem boldog, mily nagy dolgot értem meg véletlenül

SCHUBERT:

Ennyi szóval, széppel-jóval attól félek túlbecsül

MÉDI:

Túl szerény, mert az tény, hogy nagyon szép minden műve

SCHUBERT:

Műveim és nem én, persze, hogy ne érteném ?!



MÉDI- SCHUBERT:

Ó drága szép muzsika, drága hang,

Úgy zeng a szívemben, mint lágy harang.

Úgy simogat és annyi enyhet ád,

Úgy simul a mámoros lelken át.

A csendülő, zendülő, szívemben benn ülő,

Libbenő, ringató nótaszó.


Berlioz újratemetése • 1532019-12-26 10:44:20

Ma délután az M5 csatornán láthatjuk:



2019. december 26. csütörtök 17:35 - 19:25



.A Milánói Scala karácsonyi hangversenye



(2019) (110')



Hector Berlioz: Krisztus gyermekkora - trilógia op. 25




  1. Herodes álma

  2. Menekülés Egyiptomba

  3. Megérkezés Saisba



Ea.: Allan Clayton (narrátor)



Anne Hallenberg (Mária)



Lionel Lhote (Szent József)



Nicolas Courjal (Heródes)



Thomas Dolié (Polydorus)



Közreműködik:



a Teatro alla Scala Énekkara (karigazgató: Bruno Casoni) és Zenekara



Vezényel: John Eliot Gardiner


Nagy koncertek emlékezete • 382019-12-26 10:41:58



















 

A Bartók Rádió közvetíti  este – felvételről:  20.50 – 22.00



 



A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye



Vezényel: Fabio Pirona





Km.: Kálmándy Mihály (ének), a Magyar Rádió Gyermekkara



(karig.: Thész Gabriella), Magyar Állami Énekkar (karig.: Antal Mátyás)



1. Ottorino Respighi:



a) Róma kútjai – szimfonikus költemény



b) Róma fenyői - szimfonikus költemény



 



2. Arthur Honegger: Karácsonyi kantáta (Kálmándy, gyermekkar,



énekkar)



(Zeneakadémia Nagyterme, 1996. december 19.) 




Házy Erzsébet művészete és pályája • 46322019-12-25 23:24:21

1977-03-06 / 55. szám



Hajdú-Bihari Napló



„Honthy Hannát megelőzve... !



„Karikás” rovatában írta le:  Molnár Gábor



Egy időszakban, még Dongó Színpad nem volt, az Országos Filharmónia rendezvényein gyakorta konferáltam, hol a Bartók-teremben, hol vidéken. Egy alkalommal Honthy-est volt a Bartók Teremben. Különös gonddal készültem a szövegemmel, hogy kiváló művésznőnk és közönsége elégedett legyen velem. Délután felkerestem a szállodában a művésznőt és megkérdeztem van-e valami kívánsága? „Igen, itt van velem az Operaház tehetséges, kezdő kis művésznője, kérem mutassa be őt kedvesen a közönségnek.” Amint rápillantottam a kis szende leányzóra, nem volt kétségem, hogy szép bemutatásban lesz része.

Megy az előadás! Több más szereplő is volt a műsorban, de őket már ismerte a közönség, nem kellett érdekükben beszélnem. A kis művésznő az öltözőben remegett, mint a nyárfalevél és várta jelenését. Honthy Hanna kiadta a parancsot. „A kislány most következik és utána majd én!” Megyek a függöny elé és a következőket mondom: ,,Kedves közönségünk, most következik a szépség, a báj, a kellem — már zúg a taps

— Honthy ... — tapsvihar

— ... Hannát megelőzve . . és bemondom a kis művésznő nevét. Kimegyek a színről, dermedt csend, függöny fel és a kis művésznő énekelni kezd. Semmi nesz a nézőtéren. Mikor befejezi, a zúgó taps megindul és nem akar szűnni. Honthy művésznő csak ennyit súg a színfalak mögött a fülembe. „Így kell elindítani egy tehetséget a pályán. . .”

A művésznő Házy Erzsébet volt!


Operett, mint színpadi műfaj • 41892019-12-25 23:17:04

Honthy Hanna, a primadonna királynői története



SZTANKAY ÁDÁM2019.12.25. 17:07 Origo.hu



"Honthy Hanna nyílt csatában győzte le elődjét, s lett Fedák Sári utódja az ország első számú primadonnájaként. A mélyszegénységből indult, négy elemit végzett kislány vonatkozó képességei mellett akaraterejének köszönhette, hogy tízévesen bekerülhetett az Operaház balettiskolájába. Alig volt tizenöt éves, amikor a balettkarban felfigyelt rá egy negyvenes mecénás, aki némi ellenszolgáltatás fejében kiemelte a szegénysorból és kifizette a színi tanulmányait. A különös kapcsolat nem roppantotta meg a majdani primadonnát, erősödő morális érzékének is része volt abban, hogy hamarosan a saját útját járta. Nem csak operettben, prózában is remekelt. Szakmai felkészültsége, egyedi színészi képességei mellett mindenkinél jobban ismerte a közönség lélektanát. Egy rendezője Thomas Mann hipnotikus Cipolla lovagjához hasonlította."



(Több folytatásban olvasható a cikk a linket megnyitva.)


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10062019-12-24 13:18:42

Kedves Zéta!



A forrásom ez:



https://musor.tv/heti/tvmusor/MR3    - Bartók Rádió részletes műsora



december 24., 19.30  - "koncert"


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 13672019-12-24 10:54:06

A Diótörő című mesebalett ma este az M5 műsorán



Az Opera honlapjáról: 




2019. december 24-én 20:30-tól látható felvételről Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreográfiájával Csajkovszkij örökzöld mesebalettje, A diótörő.



Csajkovszkij Diótörője évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része. Vaszilij Vajnonen és Oláh Gusztáv emlékének adózva a Magyar Nemzeti Balett a klasszikus balett hagyományait követő, de a XXI. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő új feldolgozással lépett színre. Csajkovszkij varázslatos muzsikájára egy igazi Diótörő-specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében fontos állomás, hogy ilyen világszerte elismert művész készített a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát.



A főbb szerepekben: Sarkissova Karina,  Leblanc GergelyKomarov AlekszandrRadziush Mikalai



Közreműködik a Magyar Nemzeti Balett, a Magyar Állami Operaház Zenekara és Gyermekkara (a Gyermekkar vezetője: Hajzer Nikolett).



Karmester: Déri András



A felvétel 2016. december 10-én készült az Operaházban.



 



(Megjegyzem: az Arab fiú szerepében Apáti Bence táncol  - aki mostanság más "szerepkörökben"  működik...) 


Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel • 10042019-12-24 10:50:26

 Ma esti operaközvetítés a Bartók Rádióban



2019.12. 24 - 19:30 - 22:05  



Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola



Kétfelvonásos opera



Szövegét Emanuel Schikaneder írta



Vezényel: Káli Gábor



Km.: Magyar Állami Operaház Gyermekkara (karig.: Hajzer Nikolett), Énekkara (karig.: Csiki Gábor) és Zenekara



Rendező: Szinetár Miklós



Szereposztás:



Sarastro - Cser Krisztián (basszus)



Tamino - Pataky Dániel (tenor)



Az Éj királynője - Tetiana Zhuravel (szoprán)



Pamina - Rost Andrea (szoprán)



1. hölgy - Fodor Beatrix (szoprán)



2. hölgy - Balga Gabriella (lírai koloratúr mezzoszoprán)



3. hölgy - Wiedemann Bernadett (mezzoszoprán)



Öreg pap - Gábor Géza (basszus)



Fiatal pap - Ujvári Gergely (tenor)



Papageno - Haja Zsolt (bariton)



Papagena - Nagy Zsófia (szoprán)



Monostatos - Szerekován János (tenor)



1. őrtálló - Kiss Péter (tenor)



2. őrtálló - Szvétek László (basszus)



1. gyermek - Csörgeő Luca



2. gyermek - Nagy Hajnalka



3. gyermek - Foskolos Bettina



 



(Erkel Színház, 2019. november 10.) 


Pitti Katalin • 8282019-12-24 10:46:41

Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió elmúlt hét évben karácsonykor elhangzott műsoraiból válogat a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. „Túl az Óperencián”



A mai adásban Pitti Katalin operaénekesnővel 2013. december 24-én készült beszélgetés felvételéből hallhatttunk bejátszott részeket: a Művésznő a karácsony szellemiségéről, saját hitéről, a szenteste őt bensőleg is megérintő áhítatáról fejtette ki gondolatait.



Pitti Katalin énekfelvételei közül hallhattuk most:



Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács



A királynő dala, I. felv.: A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog, a nagy királynők mégsem boldogok: Egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségivel!…..”  (Pitti Katalin, km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László)  -  (1985)



Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája, I. felv. (Pitti Katalin, km. a  Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)



Giacomo Puccini: Gianni Schicchi: Lauretta áriája (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám) - („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



Ezt a délelőtti adást  -  karácsonyi szellemiségű zenékkel  is - ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35552019-12-24 10:38:25

Ezen a héten minden nap a Dankó Rádió elmúlt hét évben karácsonykor elhangzott műsoraiból válogat a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya. „Túl az Óperencián”



A mai adásban Pitti Katalin operaénekesnővel 2013. december 24-én készült beszélgetés felvételéből hallhatttunk bejátszott részeket: a Művésznő a karácsony szellemiségéről, saját hitéről, a szenteste őt bensőleg is megérintő áhítatáról fejtette ki gondolatait.



A mai műsorban felcsendülő zenék közül említem:



 



1. Kocsis Zoltán kompozíciója:  Kis karácsony (Km. a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vezényel a szerző, Kocsis Zoltán) - koncertfelvételről



2. Szirmai Albert - Emőd Tamás: Mézeskalács



- A királynő dala, I. felv.: A kis királykisasszonyoknak be jó dolguk van őnekik! ... /És mégis, mégis, furcsa egy dolog, a nagy királynők mégsem boldogok: Egy kis cseléd, higgyétek nékem el, az nem cserélne Őfelségivel!…..”  (Pitti Katalin, km. MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Makláry László)  -  (1985)



- Az udvar bevonulása, III. felv.  (km. az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  (1977)



- A királynő és Buhu udvari bolond kettőse, II. felv.: „Fordulj ügyesen! Rózsám, jegyesem!” (Andor Éva, Palcsó Sándor, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) -  „Bemutatjuk új felvételünket”; keresztmetszet, 1977. január 21., Kossuth Rádió 17.19 – 18.04)



3. Giacomo Puccini: Turandot – Liu áriája, I. felv. (Pitti Katalin, km. a  Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám)



4. Giacomo Puccini: Gianni Schicchi: Lauretta áriája (Pitti Katalin, km. a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, vezényel: Medveczky Ádám) - („Népszerű olasz operaáriák” – Pitti Katalin, szoprán – Hungaroton, CD, 1998)



5. Karácsonyi magyar népénekek: „Mennyből az angyal”, „Pásztorok, pásztorok, örvendezve”  „Ó, gyönyörű szép titokzatos éj”, „Dicsőség, mennyben az Istennek!Békesség, földön az embernek!” (Zavaros Eszter és Sövegjáró Áron közös énekfelvételéről) - "Merry Christmas - Szent Sugallat" - CD -2015



6. Pjotr Csajkovszkij A diótörő című balettjének dallamaival  fejeződött be a mai rádióműsor.



 



Ezt a délelőtti adást ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban.


B. Nagy János emlékére • 1512019-12-23 21:36:41

B. Nagy János emlékére (1940. július 9. – 2007. december 22.)



Film Színház Muzsika, 1986. 08.09 – 32. szám



„Apropó

NÉHÁNY MAGAS H-RÓL”





Úgy kezdődött az egész, hogy megjelent nálunk A magas C királya című Luciano Pavarotti-lemez, nyomban utána itt járt a világhírű tenorista, és az Erkel Színház színpadán, a Bohémélet nevezetes Rodolfo-áriájában — nem magas C-t énekelt, hanem egy fél hanggal alacsonyabbat.

Ez persze nem tragédia. Az énekes nem érezte magát teljesen jól, inkább választotta a biztonságosabb transzpozíciót — lefelé, mint az esetleges gikszert. Nem mintha a magas C-nél egy fél hanggal alacsonyabban nem fenyegethetné némi „olaszos csuklás”. De, érdekes módon, lélektanilag az indiszponált dalnok biztonságosabban érzi magát, ha arra gondol: nem azt az életveszélyes hangot kell „kivágnia”, csak (csak?!) egy H-t.

Mégis mennyivel több szó esik — hogy most a H-tól licitáljunk lefelé egy fél hanggal — a Carmen virágáriájának magas B-jéről, az Aida Radames-románcának két magas B-jéről, mint a H-ról.



B. Nagy János a minap vett részt a Magyar Televízió Rigolettójának zenei felvételein, és énekelte a mantuai herceg szerepét, s benne a legmagasabb hangot: a rendkívül népszerű Az asszony ingatag-ária végén a magas H-t. Mai tűnődéseink egyik tárgya ez. A Tosca Cavaradossijának szintúgy csúcshangja — néhány nap múlva a szegedi Dóm előtt énekli a tenorista —, az egyik az első felvonásban, az Angelottival való beszélgetésben hangzik föl. „Bár életemnek árán, megmentem önt!” — biztatja a festőművész az elbukott római köztársaság börtönből menekült konzulát, és az „árán” szó első szótagját magas H-ra énekli.



— Nem különös — meditál B. Nagy János, miközben a városligeti Vajdahunyad-vár egy-egy részletét a mantuai herceg palotája darabjának, egy másikat meg a római Angyalvár mellvédjének nézzük —, nem különös, hogy a legmagasabb hang a mantuai herceg szájában az asszonyokról alkotott cinikus véleménye végére teszi mintegy a pontot, Cavaradossi viszont mint segíteni kész republikánus, és ahogyan Scarpia jellemzi : „voltairiánus”, tehát hogy úgy mondjam: a közéleti férfi énekli ki a magas H-t, szólama csúcshangját. Mennyi mindenről árulkodhatnak ezek a hangok.



Ugyanaz a hang! — és nyilván mégsem ugyanaz a hang! „Az asszony ingatag?” Ennek a végét könnyelmű könnyedséggel kell énekelni. Cavaradossi segítő akaratát: súllyal.

— Melyik a nehezebb?

— Mind a kettő! — Nevet. — Csakugyan. A Rigoletto hercege a szerep utolsó harmadában énekli az áriát és a H-t, amikor már úgyszólván mindent tudunk róla. A könnyűvérű felelőtlenséget valami új színnel, árnyalattal kell mintegy befejezni. Cavaradossi első magas H-ja a Tosca zongorakivonatának hatvannyolcadik oldalán van. És a teljes szerep a háromszáztizennegyedik

oldalon ér véget. Milyen szép, hogy majdnem a legvégén, egy mondatot unisono: együtt énekel Tosca és Cavaradossi, és ekkor hangzik fel a szerep második magas H-ja, a szerelemé! Erről se feledkezzünk meg. Ez a „szerelmi” H — a festő jellemében — tejtestvére annak az első, a „közéleti” H-nak.



B. Nagy János más szerepeiben is vannak megbeszélhető és kielemezhető magas H-k: a Turandot Kalafjában, a Bajazzók Caniójában, a Manon Lescaut Des Grieux-jében, A rózsalovag Olasz énekesében.

— Mindegyik ugyanaz, és mindegyik más?

— Még fejtörésre is ad okot egyik-másik — válaszol B. Nagy János. — Például a Bajazzók Caniója az első felvonásban meghívja a parasztokat az esti színi előadásra, megadja a kezdés időpontját: „a ventitre ore”, vagyis huszonhárom órakor, esti tizenegykor kezdődik a komédia. És Canio a „tre” szótagra énekli a magas H-t. Olyan fontos ez?! Holott a Kacagj, bajazzó- áriában csak Á-ig megy föl, szenvedésében; a második felvonás áriájának pedig egy szenvedélyes magas B a csúcshangja ... Persze, Caniónak azt az első felvonásbeli magas H- ját úgy szokták emlegetni: nem az dől el rajta, hogy a játék a játékban publikuma pontosan megérkezzék, hanem hogy a tenorista győzi-e a szerepet. Ha nem sikerül jól kiénekelnie a kényes magasságot, az bizony demoralizálhatja az énekest, és — a közönséget is. Canio alakítója, azután, még másfél felvonáson át, szebbnél szebb frázisokat produkálhat; hiába! A nézőtéren arra fognak visszaemlékezni, hogy az a H nem jött ki... Dramaturgiailag nagyszerű helyen van a Turandot Nessun dorma kezdetű Kalaf-áriájának győzelemittas H-ja! Pedig D-ről kell fölfutni rá, vagyis egy szextet: hat hangnyit kell az énekes  torkának fölfele „lépnie” ... És hogy H meg H között milyen lehet a különbség, arra jó példa A rózsalovag Olasz áriájának „tiszteletbeli” H-ja: magas Cesz-hangja, amely voltaképpen — ha a zongorán ütöm le — azonos a H-val. Mégsem az! A hangnem teszi. És olyan jólesik arra a Cesz-re egy Asz-hangról szinte fölsimulni, mert közben ugyanúgy áll az ember torka ...



Nagyszerű Gigli-sorozatában Ruitner Sándor nemrég elmondta a rádióhallgatóknak: amikor a világhírű tenorista hanglemezre énekelte a L’Arlesiana című Cilea-opera nevezetes áriáját, Federico románcát, a „mi fai tanto male, ohimé!” befejező mondat előtt — beírt magának, és elénekelt egy szövegtelen magas H-t, kétségbeesett fölkiáltásként. Beniamino Gigli megmondta a zeneszerzőnek: úgy érzi, szüksége van arra a hangra, hogy kifejezze Federico lelkiállapotát. És a zeneszerző nem hogy nem mondott ellent: hozzájárult a módosításhoz. „Így jobb!” — mondotta Cilea.



— Ezt az áriát Gigli óta, azt hiszem, mindenki így énekli — mondja B. Nagy János —, magam is így szoktam. Igazi verista H ez. Gigli jól érezte. És talán beleérezte egy kissé a Manon Lescaut című Puccini-opera Des Grieux lovagjának kétségbeesését is, amellyel a hajóskapitánynak könyörög, hadd követhesse szerelmesét, és akkor kiszakad belőle is egy szövegtelen magas H. Alighanem a szerepnek Puccini szíve szerint ez a legszebb hangja ...



/Dalos László/



"B. NAGY JÁNOS, a Magyar Állami Operaház és a Deutsche Oper am Rhein (Düsseldorf—Duisburg) tenoristája a Magyar Televízió Horváth Ádám rendezte Rigoletto-produkcióban a mantuai herceget, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, augusztus 15-én, 17-én és 19-én a Békés András rendezte Toscában Cavaradossit énekli. Előlegként hercegi palota- és Angyalvár-motívumokat kerestünk vele, a városligeti Vajdahunyad-várnál..." (Fotó: Koncz Zsuzsa)


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35542019-12-23 20:25:10

Hihetetlen, hogy milyen gyorsan múlik az idő!  Hét éve adtam hírt az új operettadás indulásáról, a kezdetekről, ekképpen:















 



522. Búbánat


 

2012-12-22 12:01:25



A mai naptól tovább csökkent az operettadás a rádióban: megszűnt az eddig interneten elérhető mr7.hu netrádió „Dalok és dallamok” című napi 24 órában sugárzó csatorna, melyben a nótákat négy óránként váltotta az operett egy-egy órányi összeállítása. Tehát naponta 6 x 1 óra operettet hallgathattunk a neten.



Egyúttal december 22-én létrejött a Dankó Rádió – ennek előnye, hogy országosan sugározza adását, nem kell hozzá számítógép, internet. Budapesten fogható közel a Bartók rádió frekvenciájához, a 98,6 MHz hullámhosszon.



MTVA hivatalos indoklása: a 2012. december 22-én induló klasszikus magyar nótákat és operettslágereket sugárzó csatorna a Régió Rádió frekvenciáin szól majd, a műsorkínálatot a közrádió az elmúlt években az MR7 nevű internetes rádióján már kipróbálta, a tapasztalatok pedig indokolják, hogy egy országos rádió sugározza azt. A rádió születésével együtt – a nemzetiségi műsorok egyes stúdióinak kivételével – megszűnik a Régió Rádió győri, pécsi, szegedi, debreceni és miskolci stúdiója, valamint megszűnik a Dalok és Dallamok netrádió is.



Budapest 98,6 MHz

Debrecen 91,4 MHz

Szolnok 101,2 kHz

Nyíregyháza 1251 kHz

Győr 1350 kHz

Mosonmagyaróvár 1116 kHz

Szombathely 1251 kHz

Miskolc 1116 kHz

Pécs 101,7 kHz

Szeged 93,1 kHz



Túl az Óperencián...



Műsor: Dankó Rádió: minden nap 11.05 - 12.00, ismétlése aznap 17.05 – 18.00



Operettkedvelők órája című műsorunk célja elsősorban az, hogy hallgatóink nap, mint nap találkozzanak népszerű és méltán világhírű operett melódiákkal. Kollégáimtól, hetente változó sztárvendégeimtől sok színházi legendát, történetet ismerek, és ígérem, Önökkel is megosztják ezeket.

A műsornak köszönhetően mindenki felfedezheti újra, hogy a szép, dallamos zene mellett remek vígjátékot, humort is takar ez a szó: OPERETT. Összetett műfaj ez, melyben az ének, a tánc és a próza egyaránt magas művészi teljesítményt igényel.

Köszönet a Dankó rádiónak, hogy az operettnek ismét létjogosultságot ad, és ha ehhez egy kicsit én is hozzá járulhatok, akkor már elértem célom.

Nagy Ibolya, műsorvezető



Az első operettadásban egyebek között a Csárdáskirálynőből hangzottak el részletek Házy Erzsébet, Zentai Anna, Honthy Hanna, Korondy György, Palócz László, Rátonyi Róbert közreműködésével a rádióban felvett stúdiófelvételről. (Ism. ma 17.05-től)



Sajnos, az eddigi hat óra helyett már csak napi egy órában élvezhetjük az operettet a rádióból."



Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35522019-12-23 18:03:47

A mai zenék között szerepelt a Dankó Rádió operettműsorában - most kezdődik az ismétlése: 



Lehár Ferenc: Luxemburg grófja - részletek



Sorban szólalnak meg az ismert dalok és duettek Udvardy Tibor; Petress Zsuzsa és Palcsó Sándor; Feleki Kamill és Pagonyi János;  Honthy Hanna; Honthy Hanna és Feleki Kamill énekfelvételeiről, valamint a Fővárosi Operettszínház egyik régi előadásáról készült archív hangfelvételről (prózában is). Karmesterek: Sebestyén András; Breitner Tamás;  Bródy Tamás.


Pantheon • 24672019-12-23 10:21:21

Én legutoljára Giordanit a Manon Lescaut Erkel Színházi előadásán láttam, idén májusban  -  fájdalmas arra gondolni, hogy pár hónapja lénye még köztünk volt...


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35512019-12-23 09:24:22

A Dankó Rádió honlapjáról másolom ide Nagy Ibolya karácsonyi, köszöntő  - emlékező - köszönő sorait:



Áldott és Békés Ünnepeket kívánunk minden kedves Hallgatónknak.



2012. december 22-én, azaz 7 éve indult a rádiónk, és 7 éve hallgathatják a Túl az Óperencián műsort, itt a Dankó Rádióban. 7 éve együtt élvezhetjük, a szebbnél szebb operett melódiákat, és részesei lehetünk továbbá, kiváló művész kollégáim gondolatainak, érzéseinek, és általuk színházaik kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetünk.



Ez alatt a 7 év alatt, 7 csodás művésszel köszöntöttem be karácsonykor Önökhöz. Velük ünnepelek, és az akkori műsorokból szemezgetek, természetesen sok-sok friss és szép karácsonyi, illetve az alkalomhoz illő zenével.



Hétfőn Farkas Bálint, kedden Pitti Katalin, szerdán Gulyás Dénes, csütörtökön Piros Ildikó, pénteken Halász Judit, szombaton Koltay Gergely, majd vasárnap eljutunk a tavalyi karácsonyi vendégemhez, aki nem volt más, mint csatornánk hangja, Mécs Károly.



Hallgassanak minket Túl az Óperencián, avagy heted hét országon innen és túl egyaránt.



Hála és köszönet Önöknek, hallgatóinknak, az eddigi 7, és a következő 7 évért is.



Túl az Óperencián minden nap 9:04-től és 18:04-től a Dankó Rádióban!



Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Ibolya



 


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46312019-12-23 00:08:14

1961-04-23 / 95. szám



/Vas Népe/



Munkás—művész találkozó Szombathelyen



"Holnap délben fővárosi művészek látogatnak Szombathelyre: Házy Erzsébet, Komlóssy Erzsébet, Takács Paula, Domahidy László és Kövecses Béla, az Operaház tagjai. A művészek délután megtekintik a Járműjavító Vállalatot, a szombathelyi vasútállomást, s elbeszélgetnek a dolgozókkal. Este 7 órakor pedig az Ady Endre művelődési otthonban a közönséggel találkoznak. Az esten élményeikről mesélnek, s válaszolnak az érdeklődők kérdéseire. S ha a közönség kéri: énekelnek."


A díjakról általában • 10782019-12-23 00:01:50
1944-02-26 / 46. szám


/Új Magyarság/



Zilahy Lajos tartotta az ünnepi beszédet a Corvin-lánc és -koszorú tulajdonosainak ünnepi vacsoráján



A magyar Corvin-lánc és Corvin-koszorú tulajdonosainak testülete csütörtökön, február  24-én, Mátyás napjának előestéjén fél 8 órakor a Hungária-szálló különtermében szokásos évi ünnepi vacsoráján, a mai időknek megfelelő szerény keretek között, hódolt Mátyás király dicső emlékének.



Az ünnepi beszédet, kezében a Corvin-serleggel Zilahy Lajos mondotta.



A beszéd előtt Hóman Bálint, a testület elnöke Horthy Miklós kormányzót köszöntötte, majd a vendégképpen megjelent Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi minisztert és az új Corvin-koszorúsokat: Harsányi Lajos győri kanonok, költőt, Lehár Ferenc zeneszerzőt és Lukinich Imre egyetemi tanár, történelemtudóst üdvözölte.



Zilahy Lajos beszéde elején ismertette, hogy a testület alapításától kezdve elhangzott serlegbeszédek, amelyeket főpapok, történetírók, bölcselők és írók mondottak, azt a hatást tették reá, hogy azok a szellemi élet fennsíkjának hűvös levegőjét árasztották és a bölcs, az igazságokat osztó öregséget, a szemlélet nyugalmát kifejező ítéleteket szólaltatták meg. Pár nappal ezelőtt újra elolvasta a beszédeket, most már egyfolytában és megdöbbent, — nem akart hinni a nyomtatott betűnek. E beszédekből egy csapongóan jókedvű, szépségimádattól mámoros és optimizmusban szinte könnyelmű fiatalság lobogott felé. Kérdezte: mi történt? ő öregedett meg, valami lelki letörtségnek esett áldozatul? Nem ő változott meg; mindannyian megváltoztunk; megváltozott körülöttünk a világ, amely most félelmetes fordulóponthoz közeledik. Szemünk hozzászokott a sötétséghez s amit nemrégen még komornak láttunk, tíz év távolából üdén és vidáman ragyog fel.

A renaissance-korba vitte vissza hallgatóságát, kérve, hogy vele együtt valamennyien onnan nézzenek vissza a mai korba. A történetírók szinte egyhangúan azt mondják, hogy a Mátyás utáni hanyatlás fő oka a humanista műveltség szűk körre szorítkozása volt. A magyar nép, még a köznemesség is, ijesztően műveletlen volt, a humanista műveltség fénye nem érintette meg. Ma más a helyzet, századok folyamán hatalmas népműveltség jelentkezett. Tagadja, hogy a mai néprétegek világviszonylatban is műveltebbek lennének, mint Mátyás korának magyar pákászai, kondásai, nyilasai. Oktatási rendszerünk az egész vonalon, az egész világon csődöt mondott. A régi humanista iskolák tanítványai kevesebbet tudtak, de amit tudtak, az ragyogott bennük. Mit tud a mai átlagember? Mit tud a mai köznép? Autót vezetni sokkal kisebb tudomány, mint lovagolni; villanyt szerelni kevesebb ésszel és tapasztalattal lehet, mint vejszét építeni, vagy egy igazán jó varsát szerkeszteni. Golyóspuskával könnyebb elejteni a gímet, mint nyílvesszővel. Amit az átlagember újságban és könyvben összeolvas, az nem műveltséggé válik benne, hanem zűrzavarrá. A régi kor emberét, akit annyira lenézünk, egy-egy ősi ének primitív ritmusa holta napjáig elkísérte és lelke ömlött belé. A huszadik század közműveltsége öncsalás és illúzió. Műveltségünkben és emberi méltóságunkban társtalanok vagyunk. A felületes és álműveltség tetováltjai annál veszedelmesebbek, minél nagyobb mértékben utánozzák öltözetükben és modorukban a művelt európai embert. Gőgjük és önbizalmuk határtalan, mert a technikai találmányokat saját érdemüknek nézik. Álműveltségüket példátlanul műveletlen napisajtó dagasztja nagyra szerte a világon s nagy mértékben zúdítja reájuk a felhígított technikai, orvosi, művészeti, történelmi, irodalmi, fölrajzi, mezőgazdasági adatokat, amiket nem tudnak megemészteni. Mátyás korában az igazi műveltség csak néhány ember tulajdona volt. A civitas Dei helyébe lépő humanista műveltség képfaragók és költők helyett fizikusokat és orvosokat termelt ki önmagából. A magasabbrendű kisebbség kiszolgáltatta találmányait az alacsonyabbrendű többségnek, amely éppen a renaissance korában kezdett kiszakadni a divinitas szárnyai alól, nem volt képes a humanitás magaslatára emelkedni, az animalítás színvonalán maradt, elhitette magával, hogy ember; amikor a divinitás, humanitás, animalitás fokozatain túl felébredt benne, a bestialitás, ott kezdődött a baj. A huszadik század emberének ilyen beállítása kegyetlennek és igazságtalannak látszik azok előtt, akik ismerik az embertársi szeretet szép igéit, mindez azonban nem a felebaráti szeretet kérdése, hanem tárgyilagos és tudományos vizsgálódás eredménye. Miért jutott 1944-ben a világ idáig? Azért, mert nagy átlagban az álművelt, alacsonyrendű ember betegségei és őrületei tombolnak felettünk a szirénabúgásokban. Megállapításunknál óvakodnunk kell, hogy nagy emberi eszményeinket, a hazaszeretetet, hősiességet, önvédelmet, bátor katonai szellemet össze ne keverjük az általános pusztulás kóros tüneteivel. Arra a kérdésre, amit Janus Pannoniusnak, Vitéz Jánosnak, vagy Mátyás királynak feladhatunk, hogy mit tegyünk, ha kilépünk és milyen lélekkel térjünk otthonunkba vissza, a kérdezettek Assisi Szent Ferenccel, a legigazibb humanistával fognak felelni, aki megvizsgálja óvóhelyeteket s azt mondja majd: nem ér semmit, nem használ semmit, — Istent vigyétek magatokkal. Chesterton azt írja a nagy Assisiről: nem a kereszténységet szerette, hanem Krisztust. Mi pedig ne a magyarságot szeressük, hanem a magyarokat!



Ezzel a gondolattal ürítem a serleget a nagy király emlékére! - fejezte be ünnepi beszédét Zilahy Lajos.


Társművészetek • 15592019-12-22 23:49:40

"Rálöktek a pályára"



2019. DECEMBER 22. VASÁRNAP 14:40



-MNO.HU - - Lugas Interjú



UGRON ZSOLNA A GYÖKEREKRŐL, A MÁSIK VILÁGRÓL ÉS ARRÓL, VANNAK-E NŐI ÍRÓK



Hanthy Kinga



"Leginkább történelmi női sorsokat bont ki regényeiben, de el is utaztatja időben és térben az olvasóit. Ugron Zsolna pályájának kezdeti báját az erdélyisége és a nőisége adta, aztán kiderült, hogy máshoz is jól ért. Történelmi kalandokról, képernyőéhségről és a Gothár-botrány kapcsán saját „metoo”-tapasztalatáról is kérdeztük."


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44712019-12-22 15:09:14

Az M5 csatornán láthatjuk ma éjjel:



2019. december 22. vasárnap 21:30 - 23:25



MüpArt Classic



Adventi koncert



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, 2019. december 1.





  • Britten: A Ceremony of Carols - részletek

  • Kocsár: Missa in A - Gloria

  • Kocsár: O magnum mysterium

  • Kodály: Angyalok és pásztorok

  • Kocsár: Agnus Dei

  • G. Gabrieli: Angelus ad pastores ait

  • Eric Whitacre: Lux aurumque

  • Wade-Szabó Soma: Ó jöjjetek, hívek (Adeste fideles) 

  • Vivaldi-Bach: D-dúr concerto, BWV 972

  • Händel: Sámson, HWV 57 - Let the bright Seraphim

  • Vivaldi: Gloria, RV 589





Vezényel: Szabó Soma, Szabó Dénes



Közreműködők:





  • Zemlényi Eszter (szoprán)

  • Balogh Eszter (alt)

  • Pálfalvi Tamás (trombita)

  • Vigh Andrea (hárfa)

  • Fassang László (orgona)

  • Cantemus Kórus (karigazgató: Szabó Dénes, Szabó Soma)

  • Liszt Ferenc Kamarazenekar (koncertmester: Tfirst Péter)



A Müpa honlapjáról:



„Az advent - mint a szó jelentése (eljövetel) is figyelmeztet - az örömteli várakozás ideje. Ez akkor a legharmonikusabb, ha nem egyedül, hanem közösségben várjuk az ünnepet. Talán ez is az egyik oka annak, hogy az adventi koncertekhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a kóruséneklés műfaja. A koncert fellépői személyükkel és pályafutásukkal mindannyian jelképeznek valamit karácsony ünnepének tágas gondolatköréből. A kodályi zeneeszmény egyik legjelentősebb hazai őrzője és továbbéltetője, a Cantemus Kórus több korosztályt magában foglaló közösséget teremtett, amelyben a zene cél is, de eszköz is: a lélek felemeléséé és megnemesítéséé. Ezért a célért dolgozik a két karnagy, apa és fiú, Szabó Dénes és Szabó Soma, akiknek vezetésével a kóruscsalád tagjai az évtizedek során már számtalan sikert arattak az ország határain túl is. A Liszt Ferenc Kamarazenekar az újjászületés és átlényegülés gondolatát testesíti meg az ünnep előtti esten, hiszen a megfiatalodott együttes Tfirst Péter vezetésével az egykori alapítók hagyományait folytatva megújította Magyarország nagy múltú kamarazenekarának játékstílusát. A két énekes szólista, Zemlényi Eszter és Balogh Eszter, valamint a világhírű Pálfalvi Tamás érces, de hajlékony trombitahangja a fényt, a hasonlóképpen nemzetközi megbecsülésnek örvendő Fassang László virtuóz orgonajátéka a Müpa sokszor megcsodált hangszerén az emelkedettség, a bemutatásra szintén nem szoruló Vigh Andrea bensőséges hárfajátéka pedig a meghittség érzését hozza el a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai közé.”


Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak • 30372019-12-22 15:03:53

The Metropolitan Opera



GIACOMO PUCCINI



New Year’s Eve Gala Starring Anna Netrebko - december 31.



„In an unprecedented program to celebrate the new year, Anna Netrebko pulls out all the Puccini stops, starring as Mimì, Tosca, and Turandot in one gala evening. The star soprano will sing Act I of La Bohème, opposite tenor Matthew Polenzani, and Act I of Tosca and Act II of Turandot,”


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35502019-12-22 14:22:42

E héten ma utoljára „vendégeskedett” a Dankó Rádió stúdiójában, a Túl az Óperencián című, napi jelentkezésű zenei műsorban Kincses Veronika operaénekesnő és fia, Vajda Gergely karmester, zeneszerző, klarinétművész.  A beszélgetőtárs, a „házigazda” – mint mindig – Nagy Ibolya felősszerkesztő -műsorvezető.



A délelőtt elhangzott adásban részleteket hallgathattunk meg Kálmán Imre - Szenes Andor és Szenes Iván magyar szövegével A montmartre-i ibolya című operettjéből. (Rádió Dalszínházának bemutatója: 1983. január 1., Kossuth rádió 20.30 – 22.00)  A felvételen  az MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara működik közre, a karmester: Breitner Tamás.  Az operettdalok előadói: Kincses Veronika, Kalmár Magda, Rozsos István és Póka Balázs - mellettük a tenor-bonviván szerepében az a Molnár András Kossuth-djas operaénekes énekel, akire Kincses Veronika most is nagy szeretettel emlékszik vissza. Megtudhattuk tőle, hogy ismeretségük kezdete még gyerekkorukra datálódik: egy iskolába jártak, sőt egy ideig egymás mellett ültek az iskolapadban, ahol apróbb  csínytevéseken is járt az eszük… Később hosszú ideig nem találkoztak, az élet másfelé vetette őket, de aztán eljött a viszontlátás örömteli pillanata, amikor az Operában újra "összejöttek", s onnantól kezdve immár közös művészi pályán - szakmai, állami megbecsülésben részesülve és a közönség szeretetétől övezve - haladtak előre tovább.  A közös színpadi, koncerttermi fellépéseiken és a külföldi vendégszerepléseiken  túl,  a rádióban is gyakorta megfordultak, például a közös operettfelvételeik készítése alkalmával, mint ez a Kálmán Imre-operett is volt (1983), vagy Lehár Ferenc: Cigányszerelem (1984), Jacques Offenbach: Fortunio dala (1989). Oberfrank Géza karmester vett fel velük operettrészleteket a rádiózenekar élén, 1982-ben: szóló betétszámok mellett duetteket is énekeltek (pld. Offenbach  A szép Heléna;  Franz von Suppé:  Boccaccio).



Ezt az adást délután hat és hét óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádió hullámhosszán és az internetes elérhetőségén.


Balett-, és Táncművészet • 59422019-12-21 22:48:37

Misty Copland kalandja a moszkvai Nagyszínházzal



ApÁTI BENCE, VÉLEMÉNY



2019. DECEMBER 21. SZOMBAT 10:00 2019. 12. 21. 10:53 MNO.HU



"A moszkvai Nagyszínház (Bolsoj) nagyjából egy hónapja próbál meggyőzni – egyelőre sikertelenül – egy New Yorkban élő fekete bőrű balettművészt arról, hogy Oroszországban elhanyagolható számú afroamerikai él. És arról, hogy az a kevés színes bőrű, aki Oroszországot választotta hazájául, sem balett-táncosként tevékenykedik. Vagy ha mégis klasszikus balettel szokott hobbiból vagy hivatásszerűen foglalatoskodni, akkor sem feltétlenül üti meg azt a mércét, hogy világ legmagasabb színvonalú balettegyüttesébe nyerjen felvételt."



"Történt, hogy Copland az országokon és földrészeken átívelő internet segítségével arról a számára megdöbbentő és elszomorító hírről értesült, hogy bolygónk bizonyos részein nem táncolnak fekete bőrű balettművészek. Így aztán ha a szerep megkívánja, jobb híján feketére szokták festeni a fehér bőrű táncosokat."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35492019-12-21 22:44:02

Kincses Veronika operaénekesnő a Dankó Rádió mai, „Túl az Óperencián” adásában a felelősszerkesztő-műsorvezető Nagy Ibolyával beszélgetve egyebek közt kitért arra, hogy a több évtizedet kitöltő művészi pályáját, életének fontosabb eseményeit feldolgozó-bemutató, összefoglaló tematikájú könyv fog a közeljövőben megjelenni róla az Opera Trezor „Operaház Örökös Tagjai” könyvsorozatában. Ezen kiadvány szövegét Karczag Márton gondozza-szerkeszti, aki - Kincses Veronika elmondása szerint - alaposan felkészült belőle; ez kiderült számára azokból a  beszélgetésekből, amelyeket az Opera Emléktárának vezetője  az elmúlt időszakban e célból vele folytatott. (Gondolom, ezt a kiadásra váró kötetet is - a Művésznő fotódokumentumaiból válogatva - gazdagon illusztráltan vehetjük majd kézbe.)


Házy Erzsébet művészete és pályája • 46302019-12-21 14:35:16

1955-09-06 / 209. szám



/Vas Népe/



"Operaelőadások Szombathelyen"



"Szombathely dolgozói szombaton és vasárnap ismét nagy érdeklődéssel és szeretettel várták az Állami Operaház művészeinek fellépését. Várakozásukban most sem csalódtak. Mindkét napon szép, színvonalas előadásban gyönyörködhettek a szabadtéri színházban.

Szombaton este felcsendültek Johann Strauss ismert operettjének kedves dallamai. denevér egyszerű kis történetét, amely a múlt század 60-as, 7O-es éveiben játszódik le Bécsben, Strauss muzsikája tette a színpadok állandó műsorszámává. Strauss világszerte kedvelt zenéje most is nagy sikert aratott. Elsőrangú szereposztásban került a hallgatók elő ez az operett. Rosalinda szerepében Osváth Júlia, Eisenstein szerepében pedig Rösler Endre Kossuth-díjas kiváló művészek nyújtottak nagyszerű teljesítményt. Játékuk átélt, könnyed, előadásmódjuk egyszerű, az operett meséjéhez illően játékos és könnyed volt úgy, hogy az egész előadás folyamán kellemes szórakozást nyújtottak a nézőknek. Házy Erzsébet, a fiatal, tehetséges művész Adél szerepében bájosan egyszerű és kedves jelenség, aki kellemes hangjával egy csapásra megszerettette magát a szombathelyi közönséggel. Frank fogházigazgatót Maleczky Oszkár érdemes művész alakította. Feltétlenül szólni kell mértéktartó játékáról, hogy a harmadik felvonás burleszkbe illő jeleneteiben is kedvesen mértéktartó tudott maradni. Különösen fontos ezt megjegyezni, mert ugyanebben a jelenetben az egyébként kitűnő Fekete Pál, a részeges fogházőr Frosch szerepében, végül is túlságosan átadta magát a közönség hangulatának és derűs kacajától elragadva túlságosan is „aktuális” bemondások tömegével kissé megsértette a történelmi hűséget. (Lehet, hogy ebben a szövegkönyv felújítója is hibás.)

Szépen sikerült Szarvas Janina és Szalay Zoltán balettbetétje, a Kék Duna keringő."


Balett-, és Táncművészet • 59412019-12-21 14:30:38

Az Operettszínház honlapjáról



Video - https://www.youtube.com/watch?v=PXd-69Hnx_U



"A Budapesti Operettszínházban 30 év után ismét balettelőadást láthat a közönség, december 20-tól beköltözik hozzánk Csajkovszkij örök klasszikus karácsonyi meséje, a Diótörő. Az alábbi werkfilmben Kozmér Alexandra (Harangozó-díjas balettművész), Gallai Zsolt (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa), Ottlik M. Laura (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész) és Sík Milán (a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018) mesélnek érdekességeket az előadásról, elárulnak néhány kulisszatitkot, és azt is elárulják, milyen személyes érzelmek fűzik őket a karakterükhöz."



 



Debütált a Diótörő



Hatalmas sikerrel debütált a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséje. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 év után láthat ismét balettbemutatót a közönség, amelyben színházunk táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.



Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója többek között a következőket mondta el a sajtó képviselőinek: "Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lettem, arra kértem Apáti Bence balettigazgatót, segítsen nekem abban, hogy a mi balettművészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. Huszonötéves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell. A feltörekvő balettművész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen."


Operett, mint színpadi műfaj • 41862019-12-21 14:29:16

Az Operettszínház honlapjáról



Debütált a Diótörő



Hatalmas sikerrel debütált a Budapesti Operettszínházban Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséje. Mint ahogy a premiert megelőző sajtótájékoztatón elhangzott: 30 év után láthat ismét balettbemutatót a közönség, amelyben színházunk táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek.



Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója többek között a következőket mondta el a sajtó képviselőinek: "Amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lettem, arra kértem Apáti Bence balettigazgatót, segítsen nekem abban, hogy a mi balettművészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. Huszonötéves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell. A feltörekvő balettművész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen."


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35482019-12-21 10:12:33

A Dankó Rádió imént véget ért operettműsorából - "Túl az Óperencián":



Leonard Bernstein: Három tánca  3. táncepizód (MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vajda Gergely) -  koncertfelvételről,  Zeneakadémia Nagyterem, 2007. november 28 .



Sólyom-Nagy Sándor születésnapján Kincses Veronika emlékezik operaházi kollégájára.



Kodály Zoltán: Háry János - Sólyom Nagy Sándor énekel, km. a Magyar Állami Operaház Énekkara és Zenekara, vezényel Ferencsik János



„Felszántom a császár udvarát”



–  „A jó lovas katonának, de jól vagyon dolga” (km. Férfikar)



Huszka Jenő – Szilágyi László: Mária főhadnagy – részletek



Km. a MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Behár György ( Hungaroton; 1979. február 24., Petőfi rádió 21.20-22.00)



- Kettős: „Szabad-e remélnem, hogy egyszer megsajnál? Úgy kellene nékem egy kis reménysugár…/ Türelem, a boldogságra várni kell. Aki tudja rejtse el a sóhaját…” (Kincses Veronika, Berkes János)



- Kettős: „-Epedőn, remegőn nézem magát, várom, lesem a válaszát! - Türelem, a szívem nem szólhat még, csak ezért gyötrődöm még... /Némán várni egy boldog percet, és tűrni szótlan, szíve hogy reszket…” (Gallai Judit, Miller Lajos)



- Dal: „Nagy árat kér a sors a boldogságért, megfizetünk mindenért, minden pillanatért…/Boldogságunk nem tart sokáig, mert eltűnik, mint egy szivárvány… ” (Berkes János)



- Kettős: „Úgy dalolok, ahogy te akarod…. / Én teve- én teve- én teveled oly vígan élek, ezért, mint hű je-, mint hű jegyesed elvennélek…”  (Galambos Erzsi, Németh Sándor) 



- Kettős: „Én mától kezdve csak Terólad álmodom, álmomban két karomba zárlak, angyalom! Szívem csak érted reszket, és ezt a drága percet, míg élek, elfeledni nem fogom!...” (Kincses Veronika, Berkes János)



Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágbanNyitány (MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vajda Gergely) - koncertfelvételről  - Olasz Kultúrintézet „Híres operaáriák” – olasz-francia-magyar est - . Zsidó Művészeti Napok, 2016.  május 31.



 



Ezt a műsort ismét meghallgathatjuk délután hat és hét óra között a rádióban.


Udvardy Tibor • 2122019-12-20 22:00:07



cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron, Udvardy Tibor,



feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm



 (Darabanth Aukciós Ház)


Udvardy Tibor • 2112019-12-20 21:59:08

 



 





Lehár Ferenc és Udvardy Tibor operaénekes - 1943


Lehár Ferenc • 6792019-12-20 21:57:47



cca 1943 Lehár Ferenc, Tamási Áron, Udvardy Tibor,



feliratozott fotó, MFI, 13x18 cm



 (Darabanth Aukciós Ház)


Lehár Ferenc • 6782019-12-20 21:55:01



Lehár Ferenc és Udvardy Tibor operaénekes - 1943


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35472019-12-20 12:02:04

A Dankó Rádió mai operettműsorában hallott zenék:



Leonard Bernstein: A városban – Három tánc (ebből a második táncepizód; az első epizódot a tegnapi adás elején hallhattuk) - km. a  MÁV Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vajda Gergely -  koncertfelvételről,  Zeneakadémia Nagyterem, 2007. november 28 .



ifj. Johann Strauss - Victor Leon és Leo Stein – magyar szöveg Fischer Sándor: Bécsi vér



Az operett rádióváltozata. A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1976. augusztus 19. Kossuth adó 19.30 - 21.40



Km.: az  MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Balassa Sándor



Rendező: Cserés Miklós dr.



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Herceg Ipsheim-Gindelbach, Franz-landskranz miniszterelnöke – Radnay György (Tánczos Tibor)

Gróf Zedlau, bécsi követ – Fülöp Attila (Lőte Attila)

Gabriella, a felesége – Kincses Veronika (Béres Ilona)



Gróf Bitowski – Márkus László

Franciska, táncosnő – Kalmár Magda (Szegedi Erika)

Keglen, az apja, körhinta-tulajdonos – Várhelyi Endre (Győrffy György)

Pepi, próbakisasszony – Lehoczky Éva (Almási Éva)

Joseph, lakáj – Melis György (Sinkovits Imre)

Anna, szobalány – Csongrádi Katalin

Fiákkerkocsis – Váradi Balogh László

Pincér – Fellegi István

Udvarmester – Jávor Alfréd



Részletek:



- Gróf Zedlau és felesége, Gabriella kettőse: „Bécsi vér, bécsi vér, hív a tánc…” (Kincses Veronika és Fülöp Attila)



- A gróf dala: „Meg kell javulni, jól tudom” (Fülöp Attila)



- A grófné és Franciska táncművésznő kettőse: ”A férfiakkal hogy kell bánni” (Kincses Veronika és Kalmár Magda)



- Hatos:Nem lesz több randevú sohasem” (Kalmár Magda, Kincses Veronika, Lehoczky Éva, Fülöp Attila, Melis  György, Radnay György”



 



Jacques Offenbach Henri Meilhac – Ludovic Halevy: A párizsi élet



Fordította és rádióra alkalmazta: Romhányi József



A Rádió Dalszínházának bemutatója: 1980. január 19., Kossuth adó 20.01-22.00



Km.: az MRT Szimfonikus Zenekara és Énekkara (karigazgató: Sapszon Ferenc)



Vezényel: Breitner Tamás



Zenei rendező: Erkel Tibor



Rendező: Cserés Miklós dr.



Szerkesztő: Bitó Pál



Szereposztás:



Gondremark báró – Bordás György (Sinkovits Imre)

A báróné – Kincses Veronika (Almási Éva)

Gardfeu vicomte (Párizs kalauza) – Fülöp Attila (Fülöp Zsigmond)

Bobinet, a barátja – Miller Lajos (Lukács Sándor)

Metella, a szerelmük – Mészöly Katalin (Béres Ilona)

Frick, cipész – Palcsó Sándor (Zenthe Ferenc)

Gabriella, a kesztyűs – Lehoczky Éva (Borbás Gabi)

Pauline, szobalány – Ötvös Csilla (Csűrös Karola)

Prosper, inas – Rozsos István (Paudits Béla)

Urbain, inas – Kovács Péter (Raksányi Gellért)

Alfonz, Gardfeu inasa – Garas Dezső

Karadek grófnő – Tolnay Klári

Juliette, a húga – Sunyovszky Szilvia



Részletek:



- A báróné rondója (Kincses Veronika)



A szívem dermedt, mint a jég, a vérem svéd, az minden rút bűntől meg is véd,

de ez a Párizs, tűz és fény, elég egy hét, s leolvad a szívemről a jég…”



- A vicomte, a báróné és a báró hármasa (Kincses Veronika, Fülöp Attila, Bordás György)



 „- Párizs ezer színben ragyog, Párizs rajongója vagyok! Minden úti kalauz szíve kicsit hazahúz, ez így van, csakugyan…/- Kap borravalót! A svéd nem skót!..../- Szívesen segítek, nappal-éjjel, ha kell. Mi az óhajuk, mondják meg. /- A színházhoz! Nem untató, de hogy ha drámát adnak, horkolok. A lenge lány, az izgató…/- A szívem dobban, a szívem ring, operába gyakran elmennék, ha déltől estig sétáltam a híres Louvre képtárban. /- Operába járni nálunk sikk…/- Kora reggel vagy éjfél, legyen Ön mindig kéznél, ami itt jó és szép minket izgat már rég…/- Kora reggel és este, csak az óhajunk lenne, ami ifjú és szép, minket izgat már rég…”



 



Kodály Zoltán: Háry János – szvit  (a Szombathelyi Savaria Szimfonikus Zenekar, vezényel: Vajda Gergely)  - részletek  (2013. július 12., Szombathely, Bartók terem)



A „Túl az Óperencián” adását – amelyben a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya vendégeivel, Kincses Veronika operaénekessel és Vajda Gergely karmesterrel, zeneszerzővel, klarinétművésszel beszélget – újra meghallgathatjuk az ismétlésben, délután hat és hét óra között.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44702019-12-20 11:38:18

Én sem mentem most el Bryan Terfel áriaestjére, a Müpába. Elég volt a 2012-es koncertjén ott  lennem, aminek műsorösszeállítása viszont sokkal színesebb, változatosabb összetételű volt és Terfel aránylag hangja teljében lehetett. Ezt írtam itt akkor s így fogalmaztam meg magamnak az élményt:














1777  Búbánat   2012-02-05 17:15:15
Nekem a kórus mellett a zenekar "muzsikálása" is tetszett, olykor, a dirigens „hagyta" is őket "önállósulni"; a számomra oly' közel álló Orfeusz az alvilágban nyitányának pazar előadásával az est egyik legnagyobb élményét szerezte. Terfelt szerintem nem is a hangjáért tapsolta annyira a közönség, hanem a személyes jelenlétéért: a lezser, könnyed, humortól sem idegen előadásmódjáért, a "póz(olás)áért", ahogyan kiállt a pódiumra a zenekar elé, ahogyan kommunikált a publikum irányába. Ezért sem érhette váratlanul a közönséget, ahogy slusszpoénként véget vetett a folyamatos ovációjának: az újabb ráadás helyet inkább felemelte székéből a koncertmester hölgyet, majd vállát átkarolva, búcsút intve kisétáltak a pódiumról…. Akik még kíváncsiak voltak a neves énekesre, és találkozni óhajtottak vele, megtették közvetlenül a koncertet követően, amikor hosszú sorban kígyózott a szép számú egybegyűlt a művész autogramjáért, netán a vele való közös fotózásért. Egyébként számomra a művésznek az az előadott száma tetszett a legjobban, amiért jegyet váltottam: Sullivan: Ruddigore - When the night wind howls (Sir Roderic áriája, II. felvonásból). Ebben nem csalódtam…

Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35462019-12-19 23:48:37

Kapcs. 3108., 2313. és 2314. sorszámok



Kiegészítés:





1961. - a Magyar Rádió 20-as stúdiója



Behár György – Majoros István – László Endre: Anyámasszony katonája, az Ifjúsági Rádiószínpad zenés játékának felvételekor.



Bikádi György színművész és Andor Éva operaénekesnő.



A Magyar Rádió bemutatója: 1961. november 



Km. Andor Éva, Petress Zsuzsa, Tolnay Klári,   Bessenyei Ferenc, Juhász Pál és Bikádi György, valamint



 a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. 



Vezényel: Sebestyén András



1961. Fotó:  Szalay Zoltán



Forrás: Fortepán


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35452019-12-19 11:53:04

Ezen a héten naponta Kincses Veronika operaénekes és fia, Vajda Gergely karmester, zeneszerző, klarinétművész a vendég a Dankó Rádió stúdiójában, ahol a „Túl az Óperencián” műsorában a felelősszerkesztő-műsorvezető, Nagy Ibolya beszélget velük.



A mai adásban elhangzott zenék közül említem:



Giacomo Puccini: Pillangókisasszony - Cso-cso-szán nagyáriája, II. felv – „Un bel, di Vedremo”  (Kincses Veronika, km.  a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel:  Rico Saccani) előadás-felvételről.



 



Lehár Ferenc – Mérey Adolf: A víg özvegy



– Bevezetés, kóló és Vilja-dal, II. felv. (Kincses Veronika, km. MRT Énekkara és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)



- Danilo belépője, I. felv.:



„A szerelmetes szép hazám, hogy mennyi gondot ád, az ám. Hisz mert dolgom sok nagyon, csak épp hogy délig alhatom. A hivatalban, ó egek, egy teljes órát görnyedek! Egy asztalon a körmömet piszkálgatom! Én nálam nincs kihallgatás, bölcsebb dolog a hallgatás , hisz csupa gond a homlokom, ahogy hazám javán gondolkodom. Meg kell jelennem édesem, költséges nagy ebédeken.  Így telik el egész napom, alig hogy álmom láthatom. És mire alkonyodni kezd, csalogat, vár a csöndes est. És kimerülve teljesen a nyugalmamat keresem. /Az orfeum  tanyám, ott nem zavar hazám, ott éltem vígan élem, mert átkarol tündérem! Lolo, Dodo, Zsuzsu, Cloclo, Margo, Frufru! S a hazaszeretetnél szerelmük többet ér! Pezsgővel húzom én, a kánkánt járom én!  És csókolom a nőket, sőt ölelgetem őket! Lolo, Dodo, Zsuzsu, Cloclo, Margo, Frufru ! S a hazaszeretetnél szerelmük többet ér!” (Melis György,  km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel: Bródy Tamás)  - „Melis György operettdalokat énekel, új felvételről” - 1980. november 3., Kossuth Rádió 20.31 – 20.50 



- Valencienne és Rosillon kettőse, I. felv.: „Az otthon édes varázsa leng körül.” (Koltay Valéria és Kövecses Béla, km. az MRT Szimfonikus Zenekara, vezényel Sebestyén András) -  Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27. 



- Grisette-dal, III. felv.:



 Este odakinn az utcán, trallalli és trallalla, szép grisettek, csábos fruskák, járnak-kelnek, fel s alá. Trallalli és trallalla, trallalli és trallalla, hipp-hopp, kipp-kopp, hipp-hopp, kipp-kopp, járkálunk csak fel s alá. /Íme, itt a kis grisettek, akikért úgy lelkesedtek: Lolo, Dodo, Zsuzsu, Frufru, Cloclo, Margo - E moi!  Rittantouri tantirette, e voila les belles grisettes, les grisettes de Paris, rittantouri tantiri!...” (Oszvald Marika, km. a Debreceni Filharmonikus Zenekar, vezényel: Kaposi Gergely) - „Éljen a magyar!  - Operettbál 2000” - CD. Kiadó: Convention Budapest Classic, 2000



- Induló a II. felvonásból:



„- Asszonynéppel hogy kell bánni? - Mondd meg, na, mondd! - Ezt nem tudja kitalálni sem a bölcs, sem a bolond. - Biztos módszert, - Biztos módszert - Kár keresni! - Hasztalan! - Mert hát minden asszonyszívnek - Más-más tolvajkulcsa van. - Egyiknek bókot súgsz fülébe, - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Tapintatosan jársz el véle, - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Jó néha imponálni nekik! - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Ha kell, bosszants babádat végig! - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Gyöngéd legyél, sok ezt kívánja, - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Házsártos néha Éva lánya! -  Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - Bőrükben néha alig férnek! - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! - S tőlünk olyan furcsákat kérnek, - Így vagy úgy! Meg így, meg úgy! /

Bár az asszonyokhoz senki sem ért, - Óh, az asszony! - De rajongunk a női nemért! - Mert a földön s égen a fő: - Csak a nő, nő, nő, nő, nő! - Barna, szőke, cseléd, úrinő, - Tüzes asszony, leány epedő? Pityegő, nevető? Egyformán a nyakunkra nő! - Asszony, asszony, asszony?! Bár az asszonyokhoz senki sem ért: De rajongunk a női nemért! Mert az égen s a földön a fő: Csak a nő, nő, nő, nő, nő!” (Udvardy Tibor, Külkey László, Kishegyi Árpád, Palcsó Sándor, Kövecses Béla, az  MRT Énekkara  és Szimfonikus Zenekara, vezényel: Sebestyén András) –
a Rádió Dalszínházának bemutatója: 1962. december 8., Kossuth Rádió 18.55 – 21.27



 



Huszka Jenő – Kristóf Károly: Szép Juhászné - a rádióoperett bemutatója: 1954. december 19., Kossuth Rádió, 19.00 – 21.35



Km. a Magyar Rádió Énekkara és Szimfonikus Zenekara. Vezényel: Lehel György



- János dala – Szabadságdal: „Háromszínű ősi magyar lobogó, fújja a szél, fújja, mind azt fújja: él a magyar szabadság, hősök dicső múltja, hibázhatja bárhogyan is az idő, újjáéledt mi korunkban az erő, háromszínű ősi magyar lobogó, lengjen, a szél fújja! /Vállvetve vívja meg ez a nép harcát, fáradnak, kéz akad a helyén száz, védi e hős csapat a hazát! Pajtás, jöjj velünk, jó lesz ha közibénk állsz!…./Szállj be csak bátran most közibénk, pajtás, védd meg az ősi magyar zászlót! ” (Sárdy János, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)



- Betyárnóta: „A pej lován jár a betyár…/ Hogyha egyszer elfogják…”  (Hadics László, km. a Magyar Rádió Énekkarának Férfikara)



- Krisztina és Rudi vidám kettőse: „Hűvös a kút vize, hűvösebb a lány szíve, hogyha benne megbúvik a búbánat…/Magyar lánynak magyar legény a babája, mert a szíve, mert a lelke azt kívánja…./Csípje a kánya…/félre a búval, mert csattan a csók…. magyar lánynak a világon nincsen párja…” (Petress Zsuzsa és Rátonyi Róbert)



 



Giuseppe Verdi: Nabucco – Nyitány (a MÁV Szimfonikus Zenekarát Vajda Gergely vezényli) - koncertfelvételről: „Híres operaáriák” – olasz-francia-magyar est a budapesti Olasz Intézetben. Zsidó Művészeti Napok, 2016.  május 31.



Ezt a délelőtti műsort ma 18 és 19 óra között ismét meghallgathatjuk a Dankó Rádióban és az internetes elérhetőségén is www.dankoradio.hu oldalon.


Johann Sebastian Bach • 2982019-12-18 20:56:22

Az  M5 csatorna sugározza ma éjjel:



2019. december 18. szerda 21:50 - 00:00



MüpArt Classic



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Johann Sebastian Bach: h-moll mise BWV 232



Koncertfilm (2019) (130')



Vezényel: Vashegyi György



Közreműködők:




  • szoprán: Sunhae Im, Pintér Ágnes

  • kontratenor: Damien Guillon

  • tenor: Szigetvári Dávid

  • bariton: Peter Harvey

  • Purcell Kórus

  • Orfeo Zenekar



A zenetörténet egyik legnagyobb remekműve, Bach egyik legnagyobb szabású kompozíciója rejtélyes alkotás. Az, hogy a lutheránus zeneszerző teljes misét komponál a katolikus liturgia tételei szerint és ez a mű terjedelmével szétfeszíti egy egyházi szertartás kereteit, önmagában kérdéseket vet fel: milyen célra szánta Bach ezt az alkotást, melyet különböző időszakokban komponált tételekből állított össze. Bár életében teljességében ez a mű nem hangzott el, minden bizonnyal összegzésnek szánta, mintegy egész életművének legtökéletesebb esszenciáját, összefoglalását.


Operett a magyar rádióban (1949-1990) • 35442019-12-18 20:49:18

Kapcs. 1883. sorszám





1959. -  Fotó a Magyar Rádió stúdiója Karl Zeller A madarász című operettjéből készült rádióváltozat felvételekor. Fábry Edit és Szabó Miklós operaénekesek, csokornyakkendővel Pethes Sándor, jobbra Kazal László színművészek.



Forrás: Fortepan



Karl Zeller: A madarász



A Rádió Dalszínháza bemutatója: 1959. november 28., Kossuth Rádió, 19.00- 21.35.

(Közben 20.00-20.20 Esti Krónika)



Rádióra West és Held szövege nyomán dr. Székely György dolgozta át



Verseit Erdődy János és Fischer Sándor írta



Vezényel: Polgár Tibor



Közreműködik a Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Magyar Rádió Énekkara



Zenei rendező: Ruitner Sándor



Rendező: Solymosi Ottó



Szereposztás:



Ádám, madarász – Szabó Miklós

Postás Milka – Petress Zsuzsa

Mária hercegnő – Fábry Edit

Theodor, választófejedelem – Kemény László

Csörsz, főudvarmester – Bilicsi Tivadar

Szaniszló, testőrkapitány – Rátonyi Róbert

Adelaide, főudvarmesternő – Szilvássy Margit

Haskó, professzor – Pethes Sándor

Flaskó, professzor – Kazal László

Mimi, udvarhölgy – Gyimesi Pálma

Schneck bíró – Maleczky Oszkár


Operett, mint színpadi műfaj • 41852019-12-18 20:41:00

Az Operettszínház honlapjáról:



Operettszilveszter 2019



December 31-én nagyszabású Operettszilveszterre invitáljuk Önöket! A nap folyamán két operett-musical gálaműsort is rendezünk, délután 15 és este 19 órai kezdettel.



Az előadások során nagyszínpadunkon a legparádésabb operett- és musicalslágereket hallhatják majd színházunk sztárjainak tolmácsolásában. Színpadra lép többek között Bordás Barbara, Dolhai Attila, Fischl Mónika, Gubik Petra, Homonnay Zsolt, Kocsis Dénes, Laki Péter, Lévai Enikő, Lukács Anita, Nádasi Veronika, Szendy Szilvi, Vadász Zsolt. Közreműködik továbbá a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara és Zenekara.



A gálákra kétféle jegy váltható, VIP és normál. 



A normál jegy ára a délutáni előadásra 1.750 - 2.900 - 4.800 - 6.700 - 7.700 - 8.700 - 11.500 - 13.500 Ft, az estire 3.500 - 5.800 - 8.800 - 11.600 - 13.200 - 15.200 Ft. Tartalmazza az előadás megtekintését a Nagyszínpadon, valamint a szünetben egy pezsgős koccintást.



VIP jegy 60 000 Ft-ért váltható. Ez tartalmazza a páholyos elhelyezést a műsor alatt, a VIP különterem használatát a szünetben, ahol szendvicsek, üdítők, pezsgő, bor, ásványvíz fogyasztására van lehetőség. Továbbá az előadás után ültetett svédasztalos vacsorát a Kálmán Imre Teátrum galériáján, és a Párizsi randevú című című produkció megtekintését 23.00-tól, azt követően pedig zenés-táncos mulatsággal várjuk nézőinket hajnalig.



A Kálmán Imre Teátrumba este külön belépésre is van lehetőség, ahol megtekinthetik a Párizsi randevú című dinner show-t, amelyet megelőzően állófogadást tartunk, ahol hideg és meleg ételeket, üdítőt, ásványvizet, kávét kínálunk. A csak ide szóló jegyek ára 27.900 - 32.400 Ft, a Nagyszínpados előadás látogatására nem jogosít.



Lehetőség van kombinált jegyet is váltani, ebben az esetben mindkét helyszínre jegyet kell vásárolni.



Az asztalok elfoglalása érkezési sorrendben történik.



 



 


Társművészetek • 15482019-12-18 20:35:21

Tető alatt a Biodóm - Végéhez közeledik az állatkert legújabb épületének első üteme



portfolio.hu/ingatlan



2019. december 17. 17:18



Már jövő tavasszal lezárulhat az Állatkertben készülő Biodóm szerkezeti és gépészeti kivitelezése, a fejlesztésre a kormány eddig nettó 43,7 milliárd forintot biztosított a Fővárosi Önkormányzat részére. Az Állatkert öthektáros új zónája, benne a Biodóm 1,7 hektáros fedett növény- és állatparkjával, várhatóan 2021 végén nyílhat meg a látogatók előtt. Az Állatkert jelezte, hogy a kivitelezésre még le nem kötött kb. 6,6 milliárd Ft szűkös lehet a hátralévő feladatokra, és a teljeskörű megvalósításhoz további források szükségesek - derül ki a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményéből.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 44652019-12-18 20:22:04

Az M5 csatorna sugározza ma éjjel:



2019. december 18. szerda 21:50 - 00:00



MüpArt Classic



Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem



Johann Sebastian Bach: h-moll mise BWV 232



Koncertfilm (2019) (130')



Vezényel: Vashegyi György



Közreműködők:




  • szoprán: Sunhae Im, Pintér Ágnes

  • kontratenor: Damien Guillon

  • tenor: Szigetvári Dávid

  • bariton: Peter Harvey

  • Purcell Kórus

  • Orfeo Zenekar



A zenetörténet egyik legnagyobb remekműve, Bach egyik legnagyobb szabású kompozíciója rejtélyes alkotás. Az, hogy a lutheránus zeneszerző teljes misét komponál a katolikus liturgia tételei szerint és ez a mű terjedelmével szétfeszíti egy egyházi szertartás kereteit, önmagában kérdéseket vet fel: milyen célra szánta Bach ezt az alkotást, melyet különböző időszakokban komponált tételekből állított össze. Bár életében teljességében ez a mű nem hangzott el, minden bizonnyal összegzésnek szánta, mintegy egész életművének legtökéletesebb esszenciáját, összefoglalását.


Média, zene, ízlés • 912019-12-18 20:02:53

A DAL 2020



Új zsűritagokkal és műsorvezetővel indul a dalválasztó-show kilencedik évada februárban



Az idei pályázatra minden eddiginél több, 559 nevezés érkezett. A hatalmas érdeklődés és a jelentkezők száma is azt mutatja, hogy A Dal továbbra is fontos katalizátora a magyar könnyűzenei életnek.



A Dal nyertese egyben a Petőfi Zenei Díj „Év Dala” elismerését is megkapja. A kilencedik alkalommal látható dalválasztó show-ban több különdíjat is átadnak majd: „A Dal 2020 Legjobb Dalszöveg Írója”, „A Dal 2020 Felfedezettje” és „A Dal 2020 legjobb akusztikus felvétele” elismerések birtokosa a Petőfi Zenei Díj ezen kategóriájának díját is elnyeri.



A Dal 2020 élő adásait február 1-től, szombat esténként, hat héten keresztül kísérhetik figyelemmel a nézők a Duna Televízión. Az, hogy melyik lesz az év magyar slágere, a március 7-i döntőben derül majd ki.



Jövőre is négytagú zsűri véleményezi a dalokat. Vincze Lilla zenész, dalszerző, a Napóleon Boulevard EMeRTon-díjas énekesnője, zenepedagógus, énektanár. Nagy Feró énekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere. Hozzájuk csatlakozik Pély Barna Artisjus díjas énekes-gitáros-zeneszerző. 



A negyedik zsűritag 2020-ban Apáti Bence táncművész, publicista, az Operettszínház balettigazgatója lesz, aki több fronton is véleményezi majd a fellépőket. „Figyelni fogok a dalszövegre, az előadásmódra, arra, hogy hogyan, milyen magabiztosan mozog az adott előadó a színpadon. Publicistaként és táncművészként ezek mind fontos kritériumok számomra. Természetesen a muzikalitás sem fogja elkerülni a figyelmemet, mivel tízéves korom óta zenére dolgozom, szabályosan fájnak a hamis hangok” – árulta el.


 
Műsorajánló
Mai ajánlat:
17:00 : Budapest
Erkel Színház - Bernáth Büfé

"Kortárs Opera Showcase"
ANDRÁSSY FRIGYES: Ady és Léda
FEHÉR GYÖRGY MIKLÓS: Két part között
KAROSI BÁLINT: Lonely Hearts

19:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Pécsi Balett
BIZET-SCSEDRIN, RIEDERAUER RICHÉRD: Carmen

19:00 : Budapest
Erkel Színház

JAKOV GOTOVAC: Ero, a tréfacsináló
A Zágrábi Horvát Nemzeti Színház előadása
19:30 : Debrecen
Debreceni Egyetem, AULA

Zalai Antal (hegedű)
Kodály Filharmonikusok kamarazenekara
Vezényel: Bényi Tibor
"A bécsi klasszika gyöngyszemei"
HAYDN: g-moll szimfónia Nr. 39.
MOZART: G-dúr hegedűverseny K. 216
SCHUBERT: IV. (c-moll) szimfónia D. 417
A mai nap
történt:
1937 • Bartók "Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára" című művének bemutatója
született:
1848 • Henri Duparc, zeneszerző († 1933)
1941 • Plácido Domingo, énekes
1945 • Peter Konwitschny, operarendező
1947 • Matuz István, fuvolista
elhunyt:
1851 • Albert Lortzing, zeneszerző (sz. 1801)
1948 • Ermanno Wolf-Ferrari, zeneszerző (sz. 1876)
1973 • Szabolcsi Bence, zenetörténész (sz. 1899)