vissza a cimoldalra
2018-04-20
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60752)
Társművészetek (1244)
Momus társalgó (6313)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3969)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11263)
A csapos közbeszól (95)

Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2675)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1224)
Balett-, és Táncművészet (5515)
Operett, mint színpadi műfaj (3572)
Franz Schmidt (3105)
Opernglas, avagy operai távcső... (20059)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2494)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1380)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (750)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4254)
Momus-játék (5468)
Kedvenc magyar operaelőadók (1082)
Zenei események (991)
Natalie Dessay (1802)
Kodály Zoltán (378)
Erkel Színház (9195)

Fórumok teljes listája
Apróhirdetések
• 2018-04-17
A Magyar Nemzeti Énekkar meghallgatást hirdet bariton és basszus szólamra, valamint basszus szólamvezetői megbízatásra szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező énekesek számára.

A meghallgatás anyaga:

1. Szabadon választott skála, ami a hangterjedelmet bemutatja.

2. Két szabadon választott, különböző karakterű darab (ária, vagy dal) előadása (zongorakísérőt biztosítunk)

3. Előre megadott énekkari állások előadása zongorakísérettel az alábbi művekből (kottát kérésre biztosítunk):

- Bach: h moll mise
- Brahms: Német Requiem
- Bartók: Cantata profana
- Verdi: Quattro pezzi sacri

4. Lapról olvasás

5. Szólampróba vezetése (csak szólamvezető-jelölt esetében!)


Jelentkezés részletes szakmai önéletrajzzal 2018. május 10-ig Tóth Antal menedzsernél a toth.a@filharmonikusok.hu e-mailcímen.
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: musicus2
Leírás:
Honlap:
   


musicus2 (984 hozzászólás)
 
Csengery Kristóf fan klub • 1862018-02-27 16:21:28

Kénytelen vagyok feléleszteni ezt a fórumot. https://fidelio.hu/klasszikus/2018/02/27/a_funkcionalis_virtuoz_esete_cziffra_gyorggyel/



A kritikus Cziffráról így ír:



https://fidelio.hu/klasszikus/2018/02/27/a_funkcionalis_virtuoz_esete_cziffra_gyorggyel

 Az a virtuozitás, amelyet Cziffra György felülmúlhatatlan zongorajátéka képviselt, önmagáért való: elegancia az elegancia kedvéért, bravúr a bravúrért. Hajdani zeneakadémiai tanáraim egyike, Pernye András mondogatta előszeretettel: "tudják, Cziffra A dongót csak egy kicsit játssza gyorsabban, mint a többi zongorista – de oktávban!"



Pernyétől egy ilyen kijelentés a 70-es években megbiocsjtható, mert nem ismerhette Cziffra felvételeit, nem hallhatta élőben zongorázását. Mi viszont ismerjük, hallottuk, élőben és felvételről, ahogy a kritikus is minden bizonnyal. 



Felvételei kaphatók, hozzáférhetők, Couperintől Bartókig, és ezeket öncélúan virtuóznak minősíteni ignorancia, alapos kritikushoz méltatlan  álllítás. Hallgassa meg Schumann Fantasiestücke sorozatának Cziffra-féle elképesztően szuggesztív értelmezését, vagy Brahms Paganini változatait, aminek ez az egyetlen zenei fogantatású interpretációja azok közül, amit ismerek. 



Ma már nem élünk a 90-es években, amikor a kritikus állításai megfellebbezhetetlenek voltak, mert nem lehetett rájuk válaszolni. Most a kritikus kritikát kaphat, mit ez esetben is. Cziffrát több okból nem szerette a szocilista hatalom. El tudott menekülni a karmaik közül (disszidens volt), a kisujja többet ért bármelyiküknél, és mert cigány volt. Igen. Tanúja voltam, hátmögötti aljas mosolyoknak és összesúgásoknak, megjegyzéseknek stb. Tegyük a dohos közhelyeket oda, ahova valók, és értékeljük végre a művészt értéke szerint. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604662018-02-07 23:59:12

Az operaház honlapjáról életrajzra volt szükségem, meg is találtam. Ott volt az is, hogy mit játszott/játszik a szezonban a művész.



A karmesterek rovatba is benéztem, és az egyik kolléga érdekelt, vajon mit dirigált ebben a szezonban? Semmit! Az életrajz alatt semmi sem volt. Érdekelni kezdett a dolog, és a kattintásokra kiderült, hogy a fele karmester semmit sem vezényelt a színházban! 



Minek teszik rá a neveket a honlapra, ha nincs mögötte, csak egy életrajz? Elmulasztották az aktualizálást, vagy talán bevezették a címzetes karmesteri titulust a Házban, ami azzal jár, hogy bónuszképpen közlik ugyan az életrajzot, de nem kap előadást az illető? 



Aki ráérősebb, nézze át a többi rovatot is. 


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 602122017-12-11 00:02:39

Volt-e valaki a Jancsi és Juliska előadásán? Beszámolót kaphatunk-e?


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601232017-11-16 17:45:51

Tegnap (november 15-én) meghallgattam a BFTZ (Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara) hangversenyét, amit az együttes 164. születésnapján adtak. Az együttes, mint tudjuk, a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenekarából demokratikusan szerveződött egyesületként működik. Népszerű műsort játszottak elképesztő színvonalon és hatással. Kezdtek Dukas Bűvészinasával, amit Saint-Saens ma ritkábban hallható a-moll gordonkaversenye követett a zenekar szólamvezetőjének, Pólus Lászlónak a szólójával, majd a félidőt Chabrier Espana-ja zárta. A második részben De Falla Háromszögletű kalap szvitjeit és Ravel Boleróját élvezhettük. Az együttest Madaras Gergely dirigálta. Telt ház volt. Az élő közvetítést a jelen levők többszöröse hallgatta. A Boleró fergeteges előadása előtt a karmester megemlítette, hogy az utóbbi időben szó esett a zenekar megszüntetéséről. Remélem, hogy ez a koncert meggyőzte az illetékeseket, hogy erről nem lehet szó. Nem csak azért, mert az ország legrégebben alapított hangversenyzenekarát másfél évszázad sikeres működése után nem illene veszélyeztetni, hanem azért sem, mert ha egy együttes ilyen színvonalú koncerteket képes adni, akkor azt együttest féltő szeretettel vigyázni kell, mert nemzeti érték. Evidens módon a kulturális örökség része.


Bánk bán • 29342017-11-16 01:40:30

Kedves ED, rég voltam fenn itt, és látom, válaszoltál. Helyes. Összes műveimnek egyszerű utánanézned, mert nick szerint elolvashatod valamennyit. Ha nem teszed, az ignorancia. Nincs időm százszor leírni ugyanazt, tessék olvasni szorgosan. Elkövettem azt a hibát, hogy néhány trollal veszekedtem, még kezdő netező voltam, felesleges időpocsékolás. Amit Erkelről írtam, az minden tekintetben megalapozott. 



Ha a Fischer interjúban nem látod a csúsztatásokat,  az szerintem csak annyit jelent, hogy más optikán keresztül szemléled a világot. Ez jó, mert attól szép a világ, hogy különfélék vagyunk. Egyikünk szereti ha szadizzák, a másik viszont nem. 



Helyes, játsszunk operettgálát, erre "van igény". Kultúrdiplomáciára nincs szükség, szerinted. Szerintem igen. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezd, az evidenciáknak nézz utána máshol. Igény arra van, amire igényt teremtenek (a kereskedelemben ez az üzletpolitika). A Fischer-féle nyílatkozatok pont az ellenkező irányba hatnak.



Károlyi Mihályt egyáltalán nem tartom pozitív személyiségnek, de annyit el kell ismerni, hogy Magyarországról sosem nyilatkozott rosszat külföldön, bármilyen volt a politikai környezet. Többet kellene tanulni Károlyitól. 


Bánk bán • 29332017-11-16 01:40:24

Kedves ED, rég voltam fenn itt, és látom, válaszoltál. Helyes. Összes műveimnek egyszerű utánanézned, mert nick szerint elolvashatod valamennyit. Ha nem teszed, az ignorancia. Nincs időm százszor leírni ugyanazt, tessék olvasni szorgosan. Elkövettem azt a hibát, hogy néhány trollal veszekedtem, még kezdő netező voltam, felesleges időpocsékolás. Amit Erkelről írtam, az minden tekintetben megalapozott. 



Ha a Fischer interjúban nem látod a csúsztatásokat,  az szerintem csak annyit jelent, hogy más optikán keresztül szemléled a világot. Ez jó, mert attól szép a világ, hogy különfélék vagyunk. Egyikünk szereti ha szadizzák, a másik viszont nem. 



Helyes, játsszunk operettgálát, erre "van igény". Kultúrdiplomáciára nincs szükség, szerinted. Szerintem igen. Hogy miért, azt ne tőlem kérdezd, az evidenciáknak nézz utána máshol. Igény arra van, amire igényt teremtenek (a kereskedelemben ez az üzletpolitika). A Fischer-féle nyílatkozatok pont az ellenkező irányba hatnak.



Károlyi Mihályt egyáltalán nem tartom pozitív személyiségnek, de annyit el kell ismerni, hogy Magyarországról sosem nyilatkozott rosszat külföldön, bármilyen volt a politikai környezet. Többet kellene tanulni Károlyitól. 


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 22742017-11-04 23:42:14

Sőt basso-profondo kontraalt is van... mindenki ismerte és szerette a kedves Nyitnike nénit a Kossuthon. 


A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 22732017-11-04 23:39:22

Sőt, alt kontratenor is van...


Momus társalgó • 61372017-11-04 23:38:24

KMG azért küldte levelét B blogjára, mert B közölte először KP levelét. KMG ott kért tehát szót, ahol az őt igencsak érintő levél megjelent a magáblog nyilvánosságán túl. blogstar 44343 komment. Olvasd az előzményeket! Tehát a fideszes Bayer közölte KP levelét először. Holott - kiemelem - ez az írás egy állítólagosan fideszközeli személyiséget dehonesztál.


Momus társalgó • 61362017-11-04 23:25:56

Talán elkerülte a figyelmedet, hogy ML tagja volt a MMA-nak, közismert baloldali szimpátiájávak együtt. Tagságát az ügy miatt felfüggesztette, mást nem tehetett. Ösztöndíjat politikai alapra a MMA-tól nem fogsz kapni. A NKA-tól sem. Soros politikájáról nem nyilatkozom, nem ismerem alapítványának működését. Ha viszont érthetetlen beírásaidból levélregényhez hasonló írást tudsz összeállítani (hszregény, hisziregény, PC regény, pisziregény), pályázhat bárki bármelyik művészeti alapítványhoz. 


Momus társalgó • 60682017-11-02 11:40:42

Kedves Dantes és Nemzeti Bank, a Bogányi zongorának van egy olyan alkatrésze, amely forradalmasíthatja a zongoragyártást. Mivel valószínűen szabadalmaztatták a találmányt, nem félek leírni, hogy ez a műanyag rezonánslap, amely a zongoragyártást nagyságrenddel egyszerűbbé és olcsóbbá tenné; a mechanikus zongora így árban is versenyképessé válhatna az elektromos nyenyerékkel. A rezonáns a zongora egyik legdrágább része, amely egy speciális minőségű fa lemezekből rétegelt lap. A zongorista képzés szempontjából viszont nem a rezonáns a legfontosabb, amely csak a hang nemességét befolyásolja, hanem a mechanika, amelyet az elektronikus akármikben máig nem sikerült leképezni (és a jövőben sem fog sikerülni, mert ezen a "hangszerek" egészen más elven működnek). Valószínűsítem, hogy itt a baj. Az elektronikai ipar biztosítani szeretné egyeduralmát ezen a téren, azon az áron is, hogy a jövő zeneművészetét tönkreteszi. Mert ha a zongoristák csak hangosan és halkan képesek játszani, az nem művészet, hanem gyors és gépírás. Német zenetanárok már egy évtizede megkongatták a vészharangot, hogy a fiatalok nem lesznek képesek Beethovent, Brahmsot játszni, mert tönkreteszik őket az elektromos klaviatúrákkal. Mert ezek olcsók, tehát az iskolák ezeket veszik. Tehát valóban, nem szerencsés teljseskörű információk nélkül hadbalépni.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 38482017-10-29 14:27:51

No, ez a vegytiszta rasszizmus. Nem a művész tehetsége számít, hanem a származása. 

Egyébként a Gershwin örökösök Porgy-hoz kapcsolódó megkötése is rasszizmus. 

Csocsoszánt ezentúl csak japán énekelje, Radamest csak arab, Lakmét csak hindu, Kalafot csak tatár.  Hogy Otellóhoz hogy találnak mórt és varég Varjág vendéget. Píszíék majd megoldják.


Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? • 4462017-10-17 14:40:26

Az épületet a Nemzeti Múzeum kapná meg - kérdés, hogy mit csinál a Rádiónak készült, rádiózás céljára épÍtett épülettel? Hol lesz a Magyar Rádió a jövőben? Hol lesznek a stúdiófelvételek, a koncertek? A Kunigunda utcában, a prérin? 


Végveszélyben a komolyzene a Magyar Rádióban? • 4452017-10-17 14:11:11

Előbányásztam ezt a topicot, mert valami féreg ismét araszol a Rádió körül. 

A világ legrégebbi stúdiópalotájából költözik ki a Magyar Rádió

Ez egy helyrehozhatatlan bűncselekmény, kultúragyilkosság. Minden fórumon szóvá kell tenni, és tiltakozni ellene. Hogy ez a zenei életnek mit jelent a rádió, azt nem kell ecsetelnem. Ha ez a förtelem végbemegy, a lehetősége is megszűnik annak, hogy a művészi zene visszakerüljön a médiában az őt mindig is megérdemlő helyre. 


Bánk bán • 29292017-10-08 15:40:29

Tudomásom szerint mindkettőben vannak húzások, ahogy az Urtext Bátori Mária előadásában is  A hiteles műalakok továbbra is a ZTI által kiadott játszóanyag nélküli partitúrákban vannak elrekkentve. 

Fischer Ádám annak idején gyönyörűen nyilatkozott az Erkel operákról, most ezt annullálta egy poitikai interjúban. Most melyik véleményét vegyük komolyan? Fel kell tételezem, hogy nem ismeri az Erkel operák hiteles műalakját.


Bánk bán • 29262017-09-19 23:21:18
Tündéri vagy...
Az alapcikk nem Ókovácsé, íme:
A csendőrpofon hungarikum
Nem piskóta ez az íromány. Csúsztatáskatalógus szerint sem.
Az általam tárgyalni merészelt tévedés megtalálható a "A zenei életben is lehet magyarkodni?" jajdeártatlan kérdésre adott válaszban. Megírtam, hogy mi a tévedés benne.
Egyébként már megírtam, kb ötvenszer, hogy miért sikeres szerző Erkel külföldön, és azt is, hogy miért nem engedték/engedik külföldre, miért nincs operáiból játszóanyag, kik ebben az ellenérdekeltek, miért nem készítettek hiteles hangfelvételeket, minket kivéve, de ez úgy látszik, ez személyes-családi ügy marad, meg a világé, ahol sikerünk volt vele.
Miért hitelesebb FÁ véleménye Erkelről, aki egyetlen Erkel operát nem vezénylet életében, sem itthon, sem máshol? És feltehetően nem ismeri egyetlen Erkel opera hiteles műalakját. Mert nem is érdekli, érthető okokból.
Vajon, ahogy felvetetted, miért exportálják a forradalmi operákat, miért éri meg a maoistáknak ez a befektetés? Azért mert tudnak valamit, amit te nem.(valóban nem?)
A BBC 1996-ban idehozta a zenekarát, annyi pénzért, ami akkor megfelelt a Bartók Rádió többéves költségvetésének. (Ők fizették, ha aggódnál miatta). Hogy ezt miért
csinálták, irdatlan pénzért, kérdezd meg tőlük.
Hogy a világ mitől megy előre? A földhözragadt anyagelvűségtől nem, az ziher.
Bánk bán • 29222017-09-18 15:28:07
Könnyező szarvas?
Jó lenne.
A szarvasnak ki van szúrva mindkét szeme, véres seb mindkettő, a vér ráfolyik az orra nyergére. Ez egy csodaszarvas? Jó lenne. De nem is hasonlít. Előtte viszont ott a boroskupa - több is - mert gondold meg és igyál.
Összefoglalom az értelmezést: Bánknak kiszúrták a szemét egy jó pozícióval, majd felszarvazták, mire fel vérkönnyeket sír kiszúrt szemeiből. És közben vedel, mert meggondolta. És ha közelebbről megnézed az óriásplakátot - kint van a buszmegállókban - a szarvas nem tetem, nem márvány, hanem repedezett ócska, poros gipsz.
Lehet, hogy van más olvasata is ennek a plakátnak, előttem teljesen nyilvánvaló ez az értelmezés. Szerintem a plakát mint kinézetében mint szimbolikáját tekintve förtelmes, vérlázító. A varjús Hunyadié ehhez képest a Vénusz születése.
Bánk bán • 29202017-09-16 23:53:28
Hasonlatod Florence Foster-Jenkinsről és az északkoreai forradalmi operáról bájos. Nem is értem, hogy mit keresel ezen a fórumon, ha ennyire megveted a tárgyát.
Körülbelül ötvenszer leírtam már ezen a fórumon és máshol is, hogy egyik Erkel operának sincs kereskedelmi forgalomban, vagy akár kiadói kölcsönanyagként hiteles, vagy akár átdolgozott játszóanyaga. A Bánknak sincs! Ilyen körülmények között ezen operák nemzetközi sikertelenségéről beszélni gyalázatos csúsztatás.
Bánk bán • 28842017-09-10 01:53:26
Fischer Ádám téved, ha azt állítja, hogy a Bánk bán Los Angelesban nem mondhat semmit. A Bánk, és minden Erkel opera, úgy szól általános problémákról, hogy azokat magyar környezetbe helyezi. Pl. mit vet és arat egy olyan csoport, amely semmit sem hoz, de mindent vinne?
A Bánk a tisztesség drámája is, Lehetünk-e a magánéletben és hivatásunkban egyaránt tisztességesek, melyiknek van elsőbbsége?
Ahol külföldre engedték Erkelt, mindenütt sikere volt, saját tapasztalat (nem csak Komáron, Pozsony Stockholm és Arad, hanem Bukarest is, román közönséggel).
Bánk bán • 28832017-09-10 01:23:27
A bariton Bánk felújítása eleve elhibázott gondolat. Csak akkor van létjogosultsága, ha éppen nincs karizmatikus tenor címszereplő, ahogyan Simándy és Molnár András között volt egy ilyen időszak. Akkor mégsem szedték elő ezt az átdolgozást, most pedig, amikor Bánk bán szerepére többen is kipróbáltan alkalmasak, előveszik. Nem értem, hogy milyen motivációk alapján döntött Így az Operaház vezetése. A zenei anyagot nem ismerem, ha el tudok menni egy előadásra, referálok.
Plácido Domingo • 6572017-07-03 22:55:52
Fáy az ÉS-ben
Plácido Domingo • 6552017-06-26 13:17:29
Újabb jelent került fel a II. felvonásból, a fináléval. A hangminőség a helyszínnek megfelelő, a kép a kivetítőről való.
Íme
Plácido Domingo • 6472017-06-18 00:14:23
Június 24-én, szombaton Pécsett, az Expo Centerben a Traviata megy, Domingo fellép - mint Germont! Az előadásra a PÉCS - PLÁCIDO DOMINGO CLASSICS Fesztivál keretében kerül sor, amit első ízben rendez meg a baranyai megyeszékhely. - A fesztivál Facebook oldala.
Erkel Ferenc • 10192017-06-09 13:19:40
A MÁO műsorrendjében követhető, hogy Erkel operáiról a "kreatív közösségi zenehallgatás" előadássorozatában rendszeresen szó esik. A Bátoriról és az István királyról szólón ott voltam. Általában egy zenetörténész beszél konzervzenével illusztrálva, de van hogy operaénekes is közreműködik - mivel sajnos nincs zongora a helyiségben (III. emeleti büfé), csak mint beszélgetőtárs. A Bátoriban Kolonics Klárát tapsolhattuk.
Kolonits Klára • 9602017-06-09 13:13:42
Időben nem posztolta ki senki, utólag kiteszem:
2017.05.28 III. MÁO emeleti büfé. Kreatív közösségi zenehallgatás: Erkel Ferenc: Bátori Mária. Előadó László Ferenc, beszélgetőtársa Kolonics Klára
Szépen sikerült előadás volt.
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 22012017-03-05 01:44:48
Kedves Dantes, (off jön) saját tapasztalataim alapján írtam, amit írtam. Nekem a koncertrendezés és a rendezvényszervezés tendenciaszerűen szögesdrótként működött egész pályafutásom során (kivéve a rádiót, de csak Such-ig). Mióta MMA tag vagyok, három hatalmas balegyenest kaptam (egzisztenciálisan), holott semmi okot nem szolgáltattam rá. Off vége. Kodály írásait gyakrabban kellene olvasni, eredetiben, ma is aktuális. A Gyöngyösbokréta működik, korszerűsített formában, táncház és népdalkör néven. Azt hiszem, hogy abban egyet tudunk érteni Bicskeivel, hogy a műfajok és színvonalak elvtelen keverése a bevétel növelésének céljából nehezen tolerálható. A kontraszelekció mindig is létezett, és ha a rendszerváltás után valamiféle meritokrácia eljövetelében reménykedtünk, akkor ebben nagyon hamar csalódnunk kellett. A pártalapú diszkrimináció rövid illegalitás után visszajött, és a nepotizmussal és a pénzalapú protekcionizmussal karöltve, bizony, képes befeketíteni az eget, kormányfüggetlenül.
Bánk bán • 28642017-03-05 01:17:26
Tehát a bariton Bánk partitúrája nem maradt Novoszivibivirovovszkban, és nem ette meg semmiféle jegesmedve (ahogy épp tíz évvel ezelőtt reménykedve feltételeztem).
Ennek örvendezek, mert meghallhatjuk, hogy milyen az a sokat emlegetett bariton Bánk. Én biztosan ott leszek a felújításon.
Nádasdy kongeniális átköltését most már két verzióban is játszani fogja az Operaház, kitörő örömünkre.
Bánk bán • 28632017-03-05 01:08:20
A Magyar Állami Operaház műsorra tűzi a bariton Bánkot...
No comment.
Bánk bán • 28592017-02-08 02:36:39
Részlet Gyémánt Csilla esszéjéből:
"A kommunista diktatúra idején az 1953 óta újra engedélyezett „történelmi opera” előadása hasonló érzelmeket keltett, hiszen a Nádasdy-féle változat éppenséggel az Egressy által kihagyott jeleneteket – a Békétleneket és Petúr jelenlétének súlyát – állította vissza, Katona eredeti, szikárabb szövegével helyettesítve Egressy librettójának cirádáit."
Ha 1953-ban "újra engedélyezték" a Bánk bán operát, akkor előtte be volt tiltva? A múltkor volt erről egy kis vitánk, még sem emlékeztem rosszul? Vagy a szakirodalom ellentmondó? Ki tudna utánanézni?
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21972017-02-08 02:06:46
Mégis válaszolok erre a hozzászólásra.
Nem tudom, hogy egy cikket olvastunk-e?
Konkrét javaslat nincs a cikkben? hát a végén ott van, és a művészeknek szól. E javaslat nem új, nagyon sokan így élnek, élünk a művészvilágban, lehet, hogy neked ismeretlen ez a léthelyzet? Próbálunk eljutni a közönséghez, megkerülve a szögesdrótot: a médiát, a koncertrendezőket és rendezvényszervezőket, a lustaság, korrupció, begyepesedettség labirintusát. Tehát mi szervezzük a saját koncertjeinket, kiállításainkat. És néha bekopogunk az illetékeshez, néha érünk is el eredményt. Általában akkor, ha az illetékes is olyan idealista, mint a művészember, aki megkeresi. Aki ezt az életformát bírja, megmarad a szakmában, aki nem, az...
Világmegváltó hadova? hiszen ilyen pesszimista írást már rég olvastam. Ez nem világmegváltás, hanem a rögrealitás, de csillagtan éjszakán, egy sötét szemüvegen át.
Savonarolai mennydörgés? Kit-mit küldene-tenne máglyára Bicskei szerinted? Egyébként nem egy hálás szerep. Savonarolát felakasztották, és a holttestét máglyán elégették. Poszthumusz rehabilitálták, mégsem nem volt eretnek...
Hogy a MMA egy testületi tagjának bármi hatalma lenne, (ahogy Szabó elvtársnak a Szabad Népnél, vagy később a Kékfénynél)? Ahogy azt a kis Móricka elképzeli... Épp ellenkezőleg! Attól kezdve, hogy a MMA tagja lettem, úgy észlelem, hogy egyfajta kilövési engedély lett rám érvényes. A mószerembereket tehát ne errefelé keresd. És Bicskei "üzenete" különben sem fentről jön, mert Szabadka tengerszint feletti magassága lejjebb van, mint Budapesté.
Az Operaház e cikkben érintett műsorpolitikájával egyébként egyetértek, főleg, ha a produkció eléri az Operaháztól elvárt nívót, és nem az Operaházban, hanem az Erkelben van műsoron, ami a "könnyebb" műfaj játszóhelyeként is működött.
Milyen zenét hallgatsz most? • 249002017-02-03 20:01:05
Franz Schmidt: 4. szimfónia Wiener Philharmoniker / Mehta
Balett-, és Táncművészet • 52712017-01-22 21:15:36
Kit illet a Balettintézet név?
Erkel Ferenc • 10182017-01-05 00:08:44
Erkel István király - a 2012-es CD felvétel teljes egészében hallható a Youtube-on. Akinek nincs meg, most meghallgathatja.
Erkel Ferenc • 10172017-01-05 00:04:15
Néhány értékelésbeli gyom került a virágoskertbe. Nem kiforrott a Bátori Mária? Erkel a Bánk bán bemutatója előtt is vállalta az operát, elő is adták. Németh Amadé, aki a 80-as években vezényelte a rádiófelvételt, állította, hogy nem hallatszik a Bátorin, hogy első opera lenne. A finálé a befejezetlenség érzetét kelti? Hát éppen ez benne a szokatlan, modern: a nyitott befejezés. A nyitány és a nyitókórus kapott még bírálatot, mint eklektikus zene - éppen azok a formarészek, amelyek külön is önálló életet éltek, különösen a nyitány...
Az opera előadói mindent megtettek az előadás sikeréért, a művészek dicsőségére válik ez az előadás.
Erkel Ferenc • 10162017-01-04 23:50:28
Kedves Gábor! A Ballet Hongrois-tól kezdve a finálé végéig ki lett húzva az egész formarész. tehát a H-dúr lassú, és a h-moll friss, ami egy teljes verbunkos forma, és az utána következő ismétlés, ami keretbe foglalja a finálét. Az opera tisztán magyar részei jelentik ennek a műnek az újdonságát. A CD-n biztos ki fogják nyitni a a húzást. A CD jelentősége abban áll, hogy ez lehetne ebből az operából az első teljes, Urtext felvétel.
Sajnos, az utóbbi időben igencsak sok dolgom akadt, ezért nem tudok utánanézni-hallgatni a húzásoknak, de ennek nincs is jelentősége.
Egyébként az Urtext anyagnak vannak olyan részei, amik nem kerültek bele az opera közreadott műalakjába (helyesebben törzsszövegébe), de függelékként ott vannak a partitúrában. Ilyen Mária-István később komponált kettőse, az opera elvetett hosszabb fináléja, valamint azok a magyar tánctételek, amiket az opera háromfelvonásos előadása során iktattak be, mint balett-divertissement-t. Ezeket emlékezetből írom, nem ellenőriztem a partitúrából, ami jelenleg "el van ásva".
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21432016-12-08 22:28:55
Utána kellene nézni, hogy mi volt a közvélekedés a Csodák Palotájáról az átadás előtt. Egyébként Talán nem rossz módszer arra, hogy be lehessen hozni a legfiatalabb generációkat a művészi zene közelébe. Bécsben hogy vált be ez az intézmény? Tud valaki statisztikákat?
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21422016-12-08 22:28:51
Utána kellene nézni, hogy mi volt a közvélekedés a Csodák Palotájáról az átadás előtt. Egyébként Talán nem rossz módszer arra, hogy be lehessen hozni a legfiatalabb generációkat a művészi zene közelébe. Bécsben hogy vált be ez az intézmény? Tud valaki statisztikákat?
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21172016-11-30 02:07:23
Ott voltatok? Én ott voltam. Nem zavartak meg semmit. Bejöttek, civilizált módon átadták, amit átadtak, és el is mentek, nem fogadták el az invitálást. a Rózsavölgyi ajtaja előtt zajló heppeningből semmi sem hallatszott be, teljesen civilizált tiltakozás volt.
Az épület NEM vesz el a parkból semmit, NEM csökken a zöldfelület és olyan területet hasznosítanak, ami eddig nem volt a park része. Tehát az egész tiltakozásnak az apropója nem valós, kitaláció.
A Magyar Zene Háza olyan intézmény, ami nálunk újdonságnak számít, hasonló legfeljebb a Csodák Palotája, amely hasonló jellegű ismeretterjesztő funkciót lát el. Tehát az új intézmény NEM iskola lesz és NEM koncertterem! És nem kakaókoncert, és nem illusztrált zenetörténeti előadás.
Egyszerűen nem értem, hogy a tiltakozás miért kap ekkora hírverést, szinte nagyobbat, mint az, ami ellen tiltakoznak?
Mindössze arról van szó, hogy visszatetszőnek találnak egy kormányt, amelyik kulturális nagyberuházásokat merészel tervezni, és még végre is hajtja azokat? Valóban merőben szokatlan magatartás.
Viccet kizárva, lehet egyetérteni a projekttel, lehet vitatkozni vele, lehet tiltakozni ellene, de hogy ez az épület elkészül, az bizonyos. Hogy mi lesz az épületben és körülötte, majd meglátjuk. Viszlát az avatón, ahol majd megint lehet tiltakozni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 577502016-11-29 20:51:09
Kedves Dantes, a Himnusz lecserélésének történetét annyian beszélik, hogy ez túlmutat az anekdotán. Ennek alapja van. Katona Bánk bánját nem játszhatták Rákosi idején, utána lehet nézni. Bemutatása a hatalom számára botránnyá vált, az elképesztő siker miatt. Rákosi tudta, hogy bizonyos kérdésekben nem tanácsos átlépnie a határt. Ha tetszik, nem volt rá ideje, hogy minden határt átlépjen.
Nyilván valaki komolyan gondolta a Himnusz lecserélését. Egy bizonyos Török nevű művelődéstörténész, amikor minisztériumi állást kapott, kiírt egy pályázatot új himnuszra, a felajánlott díj 10000, azaz tízezer forint volt (ténykérdés!). Ha ő komolyan gondolta a dolgot helyettes államtitkárként, akkor...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 577492016-11-29 20:34:08
Nem csak Gördülő opera, hanem a MÁVAG opera is - amíg engedték. Nagy Józsi bácsitól hallottam ezt, még 1990-ben. Az eredeti játszóanyagból adták elő a művet, aztán 1952-ben már nem volt előadás. Jó lenne, ha valaki utána tudna nézni a pontos dátumnak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 576782016-11-21 14:55:13
Kérem az előző hsz. törlését - valami baj van a gépemmel, mert egyszer kattintok, és kettőt közöl.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 576772016-11-21 14:54:06
Koncertszerű operaelőadások - Igazad van! Az opera műfajban a zene a látvány és a színpadi történés egyenrangú! Ha valamelyik előtérbe tolakszik, élvezhetetlenné válik a produkció. Éppen ezért a koncertszerű előadásnak köze nincs az operához, standfotó a filmből, vagy film hang nélkül: hiányzik a lényeg. Zenés színház, színház nélkül. Olyan, mint az áriaest, tetszetős hangakrobatika, kontextus nélkül.
Ha az Operaház vezetősége elővesz egy darabot, akkor azt úgy kellene tennie, ahogy a Reimann operával tette, a zene lehet, hogy pusztán érdekes, de ezt többszörösen hatványozza a kiváló rendezés és a gyönyörű a színpad. Erre jött közönség, annak ellenére, hogy a zene stílusa nem mindenki kedvence.
Porosság - Németh Amadé, aki több Erkel opera átköltéséhez asszisztált, maga mondta nekem, hogy Egressy szövegei patinásak, dramaturgiailag megállják a helyüket, csak retusálni kell azokat a szavakat és kifejezéseket, amiknek mára megváltozott a jelentéstartalmuk. (pl: Üdvöz légy, melegkeblű nép!)
Sajnos, nem melegkeblűség, hanem szűkkeblűség mutatkozott abban a tekintetben, hogy ha a Reimann opera kaphatott hat előadást, a Bátorinak és a Dózsának nem jutott, csak egyetlen koncertszerű megmutatkozás. Egyébként az utóbbi jelmezeit néhány évvel a 2014-es előadás előtt selejtezték, eladták... tehát adminisztratíve kizárták, hogy ezt az operát a belátható jövőben ismét repertoárra tűzzék.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 576752016-11-21 14:33:24
Erkel és a tiltólista - Erkel tiltólistán volt Rákosi idején, amikor a Bánkor nem játszhatták, és a Himnuszt is le akarták cserélni. Tűrt lett, mert a Bánkot és a Hunyadit játszhatták ugyan az átírt formában, de az Erkel kották összkiadását előkészítő műhelyeket Aczél György szétverte (kettőt egymás után, Bónis Ferencét, majd Legány Dezsőét), és a XIX. sz. magyar zenéjének nem volt kutatócsoportja a 90-es évek végéig. Sajnos, az egész XIX. századi magyar zenei romantika tiltólistán volt, Liszt kivételével, mert őt nem lehetett eldugni, akkora a híre a világban.
Ebben a kontextusban értékelem az Erkel operák szövegkönyveinek teljes átírásait is.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 4832016-11-17 01:01:26
Nem tudom mi történt a gépemmel, egyszer kattintok, és kétszer tölt le. kétszer tölt le.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 4822016-11-17 01:00:07
A rádió hangtára különleges hely. Itt őrzik a hangzó múltat.
Az ostrom előtt a hangtárat az alagútba menekítették, hiszen ott biztonságban van... az égett ki először. Elképesztő értékek mentek ott füstbe. A másik ilyen pusztulás 56-ban volt.
Ha a hangtár rossz kezekbe kerül, hatalmas károkat tud okozni ostrom és tankcsata nélkül is.
A múltat végképp eltörölni... hány szerző, előadó hangzó emlékét semmisítették meg, ideológiai szempontok szerint, vagy csak személyes bosszú okán. Amikor kisgyerek koromban magnót kaptam ajándékba, a rádióból lehetett venni használt selejtezett szalagokat, amit a felvételkor a gép automatikusan törölt. Egyszer valami kellemes vibrafonszám volt a szalagon, de a 38-as felvételt nem lehetett lejátszani a 9,5-en. Ki játszhatott, és mit? Miért selejtezték a felvételt a 60-as évek közepén?
De selejtezés sem kell, mert a szalagok öregszenek, tönkremennek. Szükségem volt egy felvételre munkámhoz, kikértem egy másolatot. A felvétel utolsó perce hiányzott, egyszerűen az egyik adásban leszakadt a szalag vége, és nem ragasztották vissza. A felvétel: Weiner Három zongoradarab, Körmendi Klára előadásában, stúdiófelvételen (nem koncertközvetítés). Pótolhatatlan, mert egyetlen példányban készült.
És hány koncert, stúdiófelvétel, rádiójáték, színházi közvetítés felvétele semmisült meg azért, mert a szalagot hagyták tönkremenni.
De van egy másik irány is, amikor maga a szerző szeretné, hogy művei ne legyenek többé hallhatók. Ilyen pl. a Rádiókabaré műsorfolyama, aminek a felvételei ugyan megfogyatkoztak az archívumban.
Aztán van a mai trend, hogy nem kell közszolgálati, tesco gazdaságos legyen. Márványterem van, közvetítés mutatóban. A magyar hangversenykultúra utóbbi 25 éve (mondjunk inkább 30-at) hézagosan van dokumentálva, egyes évek sehogy sem. Mert "takarékoskodtunk". Ez is van akkora veszteség, mint egy várostrom.
Off vége.
Szívesen emlékszem vissza a 60-as 70-es évekből Kemény Egon zenéire, amiket akkoriban rendszeresen lehetett hallani. Rádiójátékokban, daljátékokban, aláfestő zeneként, vagy koncerteken, pl. a kórusműveket. Hogy mostanában miért nem lehet hallani ezeket a műveket? Változik a világ, vagy ha nem akar változni, hát akkor majd lökdössük egy picit. Vagy nagyon. Kereskedelmi médiával, kultúrharccal pl.
Kemény túl nívós a mai könnyűeknek, túl érthető a komolyoknak. Senkinek sem "ügy".
Amíg valaki fel nem fedezi. A minőség értékálló portéka. Van mit felfedezni szerintem.
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) • 4812016-11-17 01:00:01
A rádió hangtára különleges hely. Itt őrzik a hangzó múltat.
Az ostrom előtt a hangtárat az alagútba menekítették, hiszen ott biztonságban van... az égett ki először. Elképesztő értékek mentek ott füstbe. A másik ilyen pusztulás 56-ban volt.
Ha a hangtár rossz kezekbe kerül, hatalmas károkat tud okozni ostrom és tankcsata nélkül is.
A múltat végképp eltörölni... hány szerző, előadó hangzó emlékét semmisítették meg, ideológiai szempontok szerint, vagy csak személyes bosszú okán. Amikor kisgyerek koromban magnót kaptam ajándékba, a rádióból lehetett venni használt selejtezett szalagokat, amit a felvételkor a gép automatikusan törölt. Egyszer valami kellemes vibrafonszám volt a szalagon, de a 38-as felvételt nem lehetett lejátszani a 9,5-en. Ki játszhatott, és mit? Miért selejtezték a felvételt a 60-as évek közepén?
De selejtezés sem kell, mert a szalagok öregszenek, tönkremennek. Szükségem volt egy felvételre munkámhoz, kikértem egy másolatot. A felvétel utolsó perce hiányzott, egyszerűen az egyik adásban leszakadt a szalag vége, és nem ragasztották vissza. A felvétel: Weiner Három zongoradarab, Körmendi Klára előadásában, stúdiófelvételen (nem koncertközvetítés). Pótolhatatlan, mert egyetlen példányban készült.
És hány koncert, stúdiófelvétel, rádiójáték, színházi közvetítés felvétele semmisült meg azért, mert a szalagot hagyták tönkremenni.
De van egy másik irány is, amikor maga a szerző szeretné, hogy művei ne legyenek többé hallhatók. Ilyen pl. a Rádiókabaré műsorfolyama, aminek a felvételei ugyan megfogyatkoztak az archívumban.
Aztán van a mai trend, hogy nem kell közszolgálati, tesco gazdaságos legyen. Márványterem van, közvetítés mutatóban. A magyar hangversenykultúra utóbbi 25 éve (mondjunk inkább 30-at) hézagosan van dokumentálva, egyes évek sehogy sem. Mert "takarékoskodtunk". Ez is van akkora veszteség, mint egy várostrom.
Off vége.
Szívesen emlékszem vissza a 60-as 70-es évekből Kemény Egon zenéire, amiket akkoriban rendszeresen lehetett hallani. Rádiójátékokban, daljátékokban, aláfestő zeneként, vagy koncerteken, pl. a kórusműveket. Hogy mostanában miért nem lehet hallani ezeket a műveket? Változik a világ, vagy ha nem akar változni, hát akkor majd lökdössük egy picit. Vagy nagyon. Kereskedelmi médiával, kultúrharccal pl.
Kemény túl nívós a mai könnyűeknek, túl érthető a komolyoknak. Senkinek sem "ügy".
Amíg valaki fel nem fedezi. A minőség értékálló portéka. Van mit felfedezni szerintem.
Erkel Ferenc • 10132016-11-17 00:15:14
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat.
Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó.
Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül.
A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.
Erkel Ferenc • 10122016-11-17 00:15:10
A Dózsa Györgyből nem készült stúdiófelvétel, mert a 2014-es előadás a Mészöly-Oberfrank féle átdolgozás volt. Megjegyzem, hogy ez a legkíméletesebb valamennyi általam ismert átköltés közül, a zenét csak húzták, nem kutyulták össze. Mészöly teljesen új szöveget írt a zenére, de nem dramatizált, meghagyta az eredeti jelentéstartalmat.
Csakhogy az eredeti szöveg Jókai és Szigligeti munkája, tehát nem illendő teljesen kicserélni akkor sem, ha az új szöveg egyébként jó.
Úgy látszik, nem akart az Operaház egy húzott formát CD-re venni, inkább megvárják az Urtext kiadást, ami pár éven belül elkészül.
A Bátori koncertelőadását az Urtext partitúrából játszották. Az első felvonást meghúzták - sejtésem szerint a rádió miatt (a szent és sérthetetlen műsoridő, ugyebár). Sajnos, éppen az első finálé második fele maradt ki, ami egyike az opera legérdekesebb magyar stílusú számainak. Az egész egy hatalmas verbunkos tétel. A CD felvétel alkalmával ki fogják nyitni a húzásokat. Remélem, álhír, rossz vicc, hogy nem készül a teljes operából stúdiófelvétel ezzel a gárdával.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 575972016-11-16 23:51:26
Kár, hogy nem olvastál bele az Erkel topicba.
Idemásolom azoknak, akik nem jártak ott:

985 • musicus2 Előzmény 983 • Válasz erre 2016-11-06 01:21:45
A Bátori Mária 1840-es bemutatója előtt a kelet-európai "nemzeti" operaiskolák közül csak az orosz jelentkezett Glinka Ivan Szuszanyin-ával (1836). A cseh, lengyel stb. nemzeti operák első jelentős alkotásai jóval későbbiek. Verdi első operáját, az Oberto-t egy évvel korábban mutatták be, a másodikat, Pünkösdi királyságot néhány nappal a Bátori Mária bemutatója után. Első jelentős sikert hozó operája a Nabucco másfél évvel, Wagner első egyéni hangú operája a Bolygó hollandi három évvel későbbi.
Erkel a Bátori Máriában már félreismerhetetlenül egyéni hangján szólal meg. Az opera a Hunyadi erényeinek többségével már rendelkezik. Nem érződik első operának. Maga Erkel sem érezte meghaladottnak, ifjúkori zsengének első operáját, hiszen a bemutatót követő tizennyolcadik évben is felújították.

Tehát lett volna miért reklámot csinálni ennek a darabnak, amely a magyar operatörténet első európai nívójú darabja, minden komolyabb előzmény nélkül. Sőt, megelőzte Verdi és Wagner első sikeres operáit.
De ki tudja ezt a zenetörténészeken kívül?
És mi miért nem tudtuk/tudtátok?

Egyébként a Dózsa György 2014-es koncert előadásán is csak félig telt meg az Erkel Színház. Pedig a 90-es évek közepén húsz feletti előadásban ment a darab, ugyanebben a változatban, a Mészöly/Oberfrank féle rövidített formában. A Dózsa esetében nem lehet arra hivatkozni, hogy nem kell a közönségnek - hiszen repertoárdarab volt - itt félremagyarázhatatlanul a reklám hiánya volt az üres székek oka.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 575872016-11-16 02:09:19
Halkan megkérdezem azért, ha a Lear megérdemelte a példaszerűen, gyönyörűen szcenírozott előadást, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a kiemelt pr-t óriásplakátot stb, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a hat (ha jól emlékszem hat) előadást, az Erkel operák miért nem? A Leart az Operaházban játszották, ahol egy kisebb nézőszám sem kínosan feltűnő és a turisták amúgy is megtöltik a nézőteret, Erkelt miért kellett az Erkelbe tenni, amely az ország talán legnagyobb befogadóképességű színháza?
Persze, tudom, Aribert Reimann alapozta meg a magyar operaműfajt, és neki köszönhető az Operaház megépítése is, ugyebár. Ahol manapság oly kiválóan működik a marketingosztály.
Erkel Ferenc • 10052016-11-16 02:04:07
Most olvastam IVA beszámolóját a Verdi Requiem és Erkel Bátori Máriájának előadásáról. A Bátorin ott voltam.
Döbbenetes, hogy egymás után tönkre lehetett tenni két Erkel opera kvázi bemutatóját, a Dózsa Györgyét, és most a Bátoriét. Méghozzá ugyanazzal az eszközzel, a PR hiányával. Egyszer egy ilyen eset lehetne az ügyetlenségnek, vagy a rátermettség hiányának a következménye, de kétszer egymás után kimondható, hogy ez bizony szabotázs. A Dózsa előadása a felkelés 500 évfordulójának kiemelt eseménye volt, és hogy a Bátori előadása miért volt fontos, arról Ókovács Szilveszter ünnepi beszéde, amit az előadás előtt mondott el, mindenre kiterjedő indoklást adott. Talán nem értesült a közönségszervezés arról, hogy ez a két előadás két kiemelt esemény?
Egyébként sejtem, hogy hol a baj. A közönségszervezést ugyanis már nem közönségszervezésnek hívják, hanem marketingnek. Vagy másnak? Nem mindegy? Úgy látszik, azóta nem feladatuk a közönségszervezés. De azt azért meg kellene vizsgálni, hogy ha nem a reklám, akkor mi?!
Az üres házak módot adnak arra, hogy elinduljon a károgás: lám, az Erkel operák nem vonzzák a közönséget, nem kell őket a repertoárra venni. És hogy ismét elhangozzanak azok a provinciális baromságok, hogy hát Erkel nem is igazán világszínvonalú, csak átdolgozott formában (vagy még úgy sem) képes hatni stb. Erkelt kipipáltuk, és kész.
Ez bizony szabotázs. És ezekért a botrányokért nem a művészeti vezetés a felelős. A művészek csodálatosak voltak mindkét előadáson.
Halkan megkérdezem azért, ha a Lear megérdemelte a példaszerűen, gyönyörűen szcenírozott előadást, akkor Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a kiemelt pr-t óriásplakátot stb, Erkel miért nem? A Lear megérdemelte a hat (ha jól emlékszem hat) előadást, az Erkel operák miért nem? A Leart az Operaházban játszották, ahol egy kisebb nézőszám sem kínosan feltűnő és a turisták amúgy is megtöltik a nézőteret. Erkelt miért kellett az Erkelbe tenni, amely az ország talán legnagyobb befogadóképességű színháza? Kérdések, amelyek válasz nélkül maradnak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 575862016-11-16 01:50:48
Most olvastam IVA beszámolóját a Verdi Requiem és Erkel Bátori Máriájának előadásáról. A Bátorin ott voltam.
Döbbenetes, hogy egymás után, két egymást követő évben tönkre lehetett tenni két Erkel opera kvázi bemutatóját, a Dózsa Györgyét, és most a Bátoriét. Méghozzá ugyanazzal az eszközzel, a PR hiányával. Egyszer egy ilyen eset lehetne az ügyetlenségnek, vagy a rátermettség hiányának a következménye, de kétszer egymás után kimondható, hogy ez bizony szabotázs. A Dózsa előadása a felkelés 500 évfordulójának kiemelt eseménye volt, és hogy a Bátori előadása miért volt fontos, arról Ókovács Szilveszter ünnepi beszéde, amit az előadás előtt mondott el, mindenre kiterjedő indoklást adott. Talán nem értesült a közönségszervezés arról, hogy ez a két előadás két kiemelt esemény?
Egyébként sejtem, hogy hol a baj. A közönségszervezést ugyanis már nem közönségszervezésnek hívják, hanem marketingnek. Vagy másnak? Ki tudja. Úgy látszik, azóta nem feladatuk a közönségszervezés. De azt azért meg kellene vizsgálni, hogy ha nem a reklám, akkor mi?!
Az üres házak módot adnak arra, hogy elinduljon a károgás: lám, az Erkel operák nem vonzzák a közönséget, nem kell őket a repertoárra venni. És hogy ismét elhangozzanak azok a provinciális baromságok, hogy hát Erkel nem is igazán világszínvonalú, csak átdolgozott formában (vagy még úgy sem) képes hatni stb. Erkelt kipipáltuk, és kész.
Ez bizony szabotázs. És ezekért a botrányokért nem a művészeti vezetés a felelős.
Erkel Ferenc • 9922016-11-07 03:28:54
Idézet a pr cikkből:
2015-ben újra világhírű magyar művel ünnepeltünk: a 100 esztendeje elhunyt Goldmark Károly monstruózus keleti operájával, a Sába királynőjével.
Monstruózus = riasztó méretű, idomtalan, ormótlan, szertelen, éktelen, iszonyú, förtelmes, torz, szörnyű.
A Sába riasztó méretű? Tetszett-e látni a Parsifalt? Vagy válasszunk a többi jelentés közül?...
Szereti Ön Goldmarkot?!
Off vége.
Ott voltam a Bátorin. Különös volt ez az este, a tapasztalatok és tanulságok összegzése hosszabb időt vesz majd igénybe.
Erkel Ferenc • 9862016-11-06 01:24:30
A honlapon az eladott jegyek tekintetében a nézőtér szinte üres. Vajon változni fog-e ez az előadásig?
Erkel Ferenc • 9852016-11-06 01:21:45
A Bátori Mária 1840-es bemutatója előtt a kelet-európai "nemzeti" operaiskolák közül csak az orosz jelentkezett Glinka Ivan Szuszanyin-ával (1836). A cseh, lengyel stb. nemzeti operák első jelentős alkotásai jóval későbbiek. Verdi első operáját, az Oberto-t egy évvel korábban mutatták be, a másodikat, Pünkösdi királyságot néhány nappal a Bátori Mária bemutatója után. Első jelentős sikert hozó operája a Nabucco másfél évvel, Wagner első egyéni hangú operája a Bolygó hollandi három évvel későbbi.
Erkel a Bátori Máriában már félreismerhetetlenül egyéni hangján szólal meg. Az opera a Hunyadi erényeinek többségével már rendelkezik. Nem érződik első operának. Maga Erkel sem érezte meghaladottnak, ifjúkori zsengének első operáját, hiszen a bemutatót követő tizennyolcadik évben is felújították.
Erkel Ferenc • 9772016-10-04 12:59:08
Felkerült az operaház honlapjára a Bátori Mária szereposztása, jegyet is lehet venni a koncertelőadásra. Alig lehet megtalálni a hirdetést, a cím alapján nem, csak a dátum alapján adja ki a kereső! Mivel a linkek alól a tartalmak elég gyorsan el szoktak tűnni, idemásolom az egészet.

Részletek
Helyszín
Erkel Színház
Dátum 2016. november 6.
Kezdés ideje 19:30 Befejezés ideje 22:30

Szereposztás
Karmester - Kocsár Balázs
Kálmán - Palerdi András
István - László Boldizsár
Árvai - Kelemen Zoltán
Szepelik - Geiger Lajos
Bátori Mária - Kolonits Klára
Miklós - Hanczár György
Szepelik bizalmasa - Fülep Máté

Alkotók
Rendező - Aczél András
Karigazgató - Strausz Kálmán

Fülep Máté ezek szerint egyedül fogja énekelni a három kis basszusszerepet, a Hírnököt, a Kémet és a Bakót, "Szepelik bizalmasa" néven.
Őszintén remélem, hogy az előadást az Operaháztól megszokott reklámkampány előzi majd meg!
Erkel Ferenc • 9762016-10-04 12:25:43
Ez az a CD, amit csak látni lehet... vagy még azt sem. Én egyetlen példányával "találkoztam" eddig. Somogyváry Ákos, az Erkel Társaság elnöke mutatta meg nekem - ne nyúld le, Pista! -, de ennek már több, mint egy éve. Hol lehet megvenni?! Egyébként, ha valóban ez a szereposztás a CD borítón, akkor valami történt a zenei anyaggal. Ezen a koncertelőadáson ugyanis NEM Schöck Atala volt a Költő (mint 2010-ben), hanem Heiter Melinda. Az előadás egyetlen olyan szereplője, akit "félreosztottak". A Költő szerepe a Dózsában hasonló Petúréhoz a Bánk bánban. Kimondja azt, amit senki sem mer. Semmiképpen sem egy lírai hangra szabott nadrágszerep.
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21102016-10-01 01:00:29
Mit dolgoztál a Ládagyárban? és hogyan vitt arra a sors?
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21092016-10-01 00:58:26
Nem úgy, mint a villamos, vagy a gubacsi iparvágány. Szegeden gyártották a tömeghegedűket, igaz, hogy az árukhoz képest nem voltak annyira rosszak. De ha egy hegedű csúnyán szól, a vájtfülű hegedűsök azt mondják: "szegedi ládagyár".
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 570192016-09-26 10:08:20
Kérlek, ne sértegess ilyen illusztris rendezőket!
Az Operaház vezetése elé azt a követelményt támasztották, hogy az Operaházat emeljék világszínvonalra. Ezt meg is történt, abban a tekintetben is, hogy a legnevesebb német játszóhelyek legkorszerűbb rendezési bravúrjait felülmúló produkciók születnek, úttörő vívmányaikat átplántálván a reménytelenül ósdi magyar operai környezetbe. A Momus magát operabarát lapnak nevezi. Hogyhogy nem tudtok ennek a szívet melengető folyamatnak lelkesen tapsolni? Miért állítjátok, hogy a rossz az jó, és a jó az rossz? Tévedni emberi dolog, manapság mindenki előtt nyitva áll a Damaszkuszi út.
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21042016-09-26 09:54:43
Tehát a Stradivari tényleg Stradivari.
"A művész honlapján említett Stradivarit egy külföldi bank bocsátotta Csűry Lajos, azaz Edvin Marton rendelkezésére, aki ezt csak alkalmilag, a bank által támogatott koncertjein tudja használni."
Üzlet, az üzlet.
A bankvilág pedig bankvilág, manapság így működik.
Tekintsétek meg Edvin Marton honlapját, kiváló menedzsere van.
Komolyzene jövője? Ugyan.
Láttam, akarom mondani, hallottam Edvin egy produkcióját a TV-ben, jó tíz éve. A műkorcsolya világbajnokság gáláján nyűtte a hegedűt a pálya közepén, valamelyik exbajnok pedig korcsolyázatt körülötte, elképesztő ugrásokat mutatva be. Azért írom ezt le, mert szegény Edvin hegedűje akkor úgy szólt, mint a Szegedi Ládagyár. Ez egy Sztradiváry volt, vagy az általad hivatkozott linkben említett Tesztoszterrore, esetleg egy Gvarnéró?. Mármint annak a kópiája?
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 21022016-09-24 22:29:27
Ez nem helytálló infó, ez a Stradivary rosszmájú feltételezések szerint Steszák Mariska tulajdona, aki halaskofa a Lehel piacon. A Stradivari úgy Stradivari, ahogy Edwyn a Heifecz. Pedig nem oly rég, még Csüry Lajosként, készített sa Hungarotonnak egy valóban kiváló Sarasate CD-t, amit egy közönséges médiacickány nem képes abszolválni. De: üzlet az üzlet. És ez nagy kár.
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 20972016-09-23 23:42:18
A zenei humor topicba is betehettem volna, de pesszimistább, vagy talán realistább vagyok már annál.

Diótörő decemberben az Arénában - Cirque de Monte Carlo & Edvin Marton

Mivel a szövegek, amikre a linkek mutatnak, elég hamar eltűnnek, idemásolom a reklámcikket, mert őrizzük meg a jövőnek, ami érdemes rá. Ami örökbecsű és klasszikus. Akár Madách is írhatta volna abban a bizonyos londoni színben.
"Kedves Olvasónk!
Egyedülálló családi showműsort mutat be 2016. december 20-án a Cirque de Monte Carlo és Edvin Marton a Papp László Budapest Sportarénában. Csajkovszkij klasszikus balettje, a Diótörő szenzációs akrobatikus balett show-ként mutatkozik be egy különleges karácsonyi meseelőadáson. Hírlevelünkből most 5% kedvezménnyel vásárolhatja meg jegyét e kivételes produkcióra!

Cirque de Monte Carlo & Edvin Marton
Papp László Budapest Sportaréna
december 20. kedd, 19:30
Diótörő

A Cirque De Monte Carlo és Edvin Marton egy kivételes show-t alkotott, a Diótörőt, mely egy csodálatos ötlet különleges megvalósítása. Csajkovszkij klasszikus balettje karácsony előtt szenzációs akrobatikus balett show-ként jelenik meg, ahol a cirkusz és a balett egy egészen új dimenzióba kerül. A Diótörő dallamai mindenki számára ismerősen csengenek, a Cirque de Monte Carlo és Edvin Marton feldolgozása pedig felejthetetlen élményt ígér. A jelszó: mindent a fülnek és mindent a szemnek.

A Papp László Budapest Sportarénában 2016. december 20-án látható produkció látványvilágát a Cirque de Monte Carlo adja, amelynek varázslattal teli, emlékezetes produkciói a megújult cirkuszi művészet alapjaira épülnek. Ők a kortárs cirkuszi művészet egyik vezető társulata, mely folyamatosan arra törekszik, hogy művészete tökéletes legyen. A Cirque de Monte Carlo együtt jeleníti meg a cirkuszi művészetet a zenével, a tánccal és a színházzal egyedi, eredeti formában. Legyenek a világ bármely részén, a Cirque de Monte Carlo kreativitásával és profizmusával emlékezetes eseménnyé varázsolja előadásait. Az elmúlt 5 év alatt több mint 200 produkcióval járták be a világot, mára már elmondható, hogy nincs párja a társulatnak az egyedi előadások terén, de a technikai kivitelezésben sem.

A Diótörő csodás dallamait Edvin Marton magyar származású világhírű hegedűművész idézi majd meg fantasztikus hegedűjátékával. Edvin Marton 2008-ban az Eurovíziós Dalfesztivál győztese lett, az akkori szereplését szerte Európában és a világ más pontjain több mint 200 millió ember kísérte figyelemmel a televízió közvetítéseknek köszönhetően. További díjak között van egy 2008-as MTV Europe Award, valamint egy Amerikai Televíziós Emmy-díj a legjobb eredeti kompoziciónak (ABC Television Network). A művész egyedi szuggesztív előadásmódjával varázsolja el a nagyérdemű közönségét Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt, különleges zenei atmoszférát teremt a koncertjein. Ennek az egyedi összeállításának köszönheti, hogy Arany és Platina lemezes művész lett Európában, Oroszországban és Kínában. Koncertjei a világ minden részén teltházasak.

A Csajkovszkij utolsó balettjét bemutató családi showműsor további különlegessége, hogy Edvin Marton egy felbecsülhetetlen értékű 1699-es Antonio Stradivari hegedűn fog játszani. A Diótörő decemberi bemutatója felülmúl eddigi minden várakozást.
folyamatosan arra törekszik, hogy művészete tökéletes legyen. A Cirque de Monte Carlo együtt jeleníti meg a cirkuszi művészetet a zenével, a tánccal és a színházzal egyedi, eredeti formában. Legyenek a világ bármely részén, a Cirque de Monte Carlo kreativitásával és profizmusával emlékezetes eseménnyé varázsolja előadásait. Az elmúlt 5 év alatt több mint 200 produkcióval járták be a világot, mára már elmondható, hogy nincs párja a társulatnak az egyedi előadások terén, de a technikai kivitelezésben sem.
A Cirque De Monte Carlo és Edvin Marton egy kivételes show-t alkotott, a Diótörőt, mely egy csodálatos ötlet különleges megvalósítása. Csajkovszkij klasszikus balettje karácsony előtt szenzációs akrobatikus balett show-ként jelenik meg, ahol a cirkusz és a balett egy egészen új dimenzióba kerül. A Diótörő dallamai mindenki számára ismerősen csengenek, a Cirque de Monte Carlo és Edvin Marton feldolgozása pedig felejthetetlen élményt ígér. A jelszó: mindent a fülnek és mindent a szemnek.
A Diótörő csodás dallamait Edvin Marton magyar származású világhírű hegedűművész idézi majd meg fantasztikus hegedűjátékával. Edvin Marton 2008-ban az Eurovíziós Dalfesztivál győztese lett, az akkori szereplését szerte Európában és a világ más pontjain több mint 200 millió ember kísérte figyelemmel a televízió közvetítéseknek köszönhetően. További díjak között van egy 2008-as MTV Europe Award, valamint egy Amerikai Televíziós Emmy-díj a legjobb eredeti kompoziciónak (ABC Television Network). A művész egyedi szuggesztív előadásmódjával varázsolja el a nagyérdemű közönségét Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt, különleges zenei atmoszférát teremt a koncertjein. Ennek az egyedi összeállításának köszönheti, hogy Arany és Platina lemezes művész lett Európában, Oroszországban és Kínában. Koncertjei a világ minden részén teltházasak.
A Csajkovszkij utolsó balettjét bemutató családi showműsor további különlegessége, hogy Edvin Marton egy felbecsülhetetlen értékű 1699-es Antonio Stradivari hegedűn fog játszani. A Diótörő decemberi bemutatója felülmúl eddigi minden várakozást."
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 569912016-09-20 01:51:23
Horvátországban (4,25 millió lakos) négy opera(társulat) van, Zágrábban, Eszéken, Fiuméban is Splitben. A legjobb társulat a fővárosi.
Ivan Zajc a horvátoknak olyan, mint nekünk Erkel, ez az opera a horvátok nemzeti operája, olyan, mint nekünk a Bánk bán. A kezemben volt az opera zongorakivonatának modern kiadása, gyönyörű keményfedeles kotta. Természetesen nem dolgozta át senki, úgy adták ki, ahogy a szerző megírta. A Bánk bánból ilyen kiadás máig nincs. A Hunyadiból sem. Egyetlen Erkel operából sem.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 569152016-07-16 16:15:56
Medveczky Ádám 75 éves. Isten éltesse, Maestro! Miért nem kap több produkcióban helyet? Rengeteget vezényel - máshol.
Zenei humor • 2532016-06-22 16:10:30
Furcsa párosítás...
https://www.youtube.com/watch?v=t6QvQjV7cBc
Erkel Ferenc • 9682016-03-21 12:29:42
A rádiófelvétel egy nagyon erősen húzott, némileg átdramatizált - tehát sajnos zeneileg sem hiteles - változat volt. Az Erkel Színházban a 90-es években játszott átdolgozás szövege teljesen átírt ugyan (a rádiófelvételéhez képest is), de valószínűleg csak húzott formája az eredetinek. Ez valóban hosszabb, tehát teljesebb, mint a Ruitner-féle rádiós átköltés.
Azt, hogy Erkel-ügyben miben reménykedhetünk az Operaházban, és miben nem, azt senki sem tudja. A 2010-es eredeti Bánk bemutató előtt és után több ígéret elhangzott az Erkel életművel kapcsolatban, de az Operaház színpadára eddig mindössze egyetlen (részben) eredeti Erkel operát sikerült felvinni. És ezt a Bánkot éppen most cserélték vissza a Nádasdy-féle "konzseniális" kompilációra, pedig erre az égvilágon semmi komoly érv nem volt. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a hivatalosságok körében még mindig befolyása van annak az érdekcsoportnak, amely Erkel-ügyben mindent kézből kontráz. Hogy miért, azt ők tudják, de nem mondják. Nyilván erre a hallgatásra meg van az okuk: ha ugyanis ez a játszma a nyilvánosság előtt zajlana, leleplező ereje lenne.
Reménykedjünk abban, hogy a korszellem változik, lassan, de biztosan. És abban is, hogy az új művészeti vezetésnek lesz hatalma ahhoz, hogy elérjen valamit ezen a téren.
Erkel Ferenc • 9652016-03-21 02:09:20
A Dózsa György tavalyelőtti koncert előadását (Erkel Színház 2014. november 17) felvették, éjszakába nyúló javítópróba is volt. Ebből készítettek egy keresztmetszetet, többet nem is érdemes kiadni belőle. Nem az előadás minősége miatt (az kiváló volt), hanem azért, mert az Urtext játszóanyag híján a Mészöly Dezső - Oberfrank átdolgozást játszották. Információim szerint fel fogják venni az eredetit, amikor a Zenetudományi Intézet Dózsa-közreadása elkészül. Ki mondta, hogy erre "nem igazán" van kilátás? Honnan szerezte az információt?
A Bátori Mária hiteles felvétele viszont még az idén elkészül. Ebből is készült átdolgozott felvétel a rádióban, hála Istennek, nem adták ki. A kolozsvári felvételt még nem hasonlítottam össze az eredetivel. mindhárom szövegkönyvet ugyanúgy közölni fogom, ahogy az István királyéval és a Dózsáéval tettem.
Erkel Ferenc • 9602016-03-15 00:39:23
A Bátori Mária felújításának és a hozzá kapcsolódó CD felvételnek a karmestere Kocsár Balázs lesz. A produkció a Zenetudományi Intézet Urtext kiadványa alapján készül. Emberemlékezet óta - vagy talán Erkel ideje óta - ez lesz az első hiteles előadás. A rádiófelvétel egy "átköltött" csonk - hatalmas húzásokkal és (minő meglepetés...) átírt szöveggel. Sajnos, a kolozsvári előadás még ennél is rövidebb volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 561872016-03-15 00:17:36
Kérlek, gondold meg, hogy mit írsz le! A magyar zenei múltat illene megismerni és ápolni. Ezt nemkívánatosnak állítani... hm... módfelett sajátságos álláspont. Provincializmus a javából.
Dühöngő és lappangó őrültek számára • 5232016-02-12 20:09:16
off
Az én nevem Heck Elek
kínrymeket hekkelek.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 552762016-02-03 01:09:33
Rákattintottam a linkre, és megjelent a sajnálkozó sajnálkozás:
"Sajnos, az Ön által keresett álláshirdetést adatbázisunk már nem tartalmazza!
A következő oldalon nézze át a keresett ajánlathoz hasonló aktuális ajánlatainkkat és találja meg az Ön számára megfelelőt! A kiválasztott állásra jelentkezzen mielőbb, hogy pályázata időben célhoz érjen!"
Lekéstünk... Elég hamar leszedtékk az ajánlatukkat.
Hasonló jellegű állások (mármint a zenekari igazgatóéhoz hasonló állások) a Profession nevezetű lap szerint a következők: (sorolom felülről lefelé)
Belső ellenőr, közbeszerzési referens, donorvizsgáló orvos, egészségügyi asszisztens, főkönyvi könyvelő, osztályvezető, intézményi kommunikációs főmunkatárs, főépítész, közszolgálati főmunkatárs, közterület-felügyelő...
Akinek ennyi jó kevés, azt érje gáháncs éhés megvetés!
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon • 19942016-02-01 23:54:31
130000Euró?? Két fürdőszobás, nagy balkonos lakás? 40MFt?! Berlinben?
http://www.immobilienscout24.de/Suche/S-T/Wohnung-Kauf/Berlin/Berlin/Charlottenburg-Charlottenburg?enteredFrom=one_step_search
Szerencséje van.
Bocs, hogy éppen ezt szemeltem ki az interjúból, de nekem ezt tűnt fel. Ennyiért már Pesten se kap hasonlót. És engem ez zavar inkább. Berlin ugyanis a világ egyik legdrágább városa.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 551722016-01-29 03:19:56
Az Opera honlapja szerint a jegyeladás szünetel. Minden előadásra (a májusiakra is). ha a Leart tartalmazó bérletekre kattintottam, hibajelzést adott ki. A jegy.hu szerint ilyen produkció nincs, csak a Radnóti Színház és az Átrium Filmszínház előadásait adta ki.
Csak én voltam ügyetlen, vagy valóban ez a helyzet?
Elmennék rá, de hogyan?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 550622016-01-20 23:30:43
Mire számítsunk a Reimann opera előadásain. Ezt a részletet érdemes végighallgatni. Az opera felvételeivel teli van a youtube, lehet barátkozni a stílussal.
Franz Schmidt • 11612015-12-11 21:28:57
A Naxos kiadó ma érkezett terjesztői listáján találtam ezt a felvételt:
OC1840 SCHMIDT: Das Buch mit sieben Siegeln OEHMS XB2 CD 07-12-2015
Tudtok róla valamit?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546482015-12-01 17:04:51
Kedves ED! (=tiramisu?) A most kapott Parlando-ban találtam sz interjút. Bemásoltam a részletet, amely épp az itt terítéken levő vitába vágott, mert ha csak a linket adom meg, senki sem fogja végigolvasni, és nem bújik ki a szög a zsákból, mint ahogy most kibújt. Mert alaposan kibújt.
Ha nem a saját véleményünket támasztja alá, akkor PL véleménye is csak egy a számtalan közül? Persze, hogy csak egy. De súlya van, mert van mögötte fedezet.
Az opera: Gesamtkunstwerk. A zene mellett hozzátartozik a színpadi történés és a látvány. Ha bármelyik előretolakszik, vagy színvonaltalan, akkor a produkció sérül.
Az opera nem az énekesekről szól meg a kísérő zenekarról, karmesterről. Nem is a díszletről, jelmezről. És nem a rendezésről. Hanem az egészről együtt. Ha ezt valaki nem fogja fel, akkor nem érti a műfaj lényegét.
Ez a bajom a rendezői színház operai portyáival.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 546222015-12-01 00:01:08
Polgár Lászlóval beszélget Retkes Attila

- Mi a véleménye napjaink rendező-központú operajátszásáról, a formabontó, sokszor botrányos rendezői elképzelésekről?
- A rendezői terror korszakát éljük, s ennek szerintem az a magyarázata, hogy nincsenek igazán jó karmesterek, akik megfelelő ellensúlyt képeznének. Volt egy nagy karmester-generáció, sokáig ők nyomták el a rendezőket, de az utóbbi húsz évben megfordult ez a tendencia. Nem az a probléma, ha egy rendezői koncepció modern és formabontó. A legnagyobb baj, hogy sok rendező csak „ugatja a kultúrát”, fogalma sincs, miről szól a darab, sokszor nem is ismeri a történetet, csak a CD-füzetben található fordításból próbál tájékozódni. Én egy bizonyos pontig igyekszem alkalmazkodni, de többször előfordult, hogy nem tartottam be a rendezői utasítást, mert nem értettem vele egyet. Az említett Luisa Miller-előadások például koncertszerűen, díszlet, jelmez és színpadi játék nélkül zajlottak le - tomboló sikerrel -, mert a Götz Friedrich-féle rendezést, ami XXI. századi maffiatörténetet akart csinálni a darabból, annyira elfogadhatatlannak tartották a szereplők.

- Meg kell-e újítani az operajátszást ahhoz, hogy működőképes maradjon, vagy éppen a hagyományok ápolása tartja fenn a több évszázados hegemóniát?
- Nem hiszem, hogy a meglévő repertoárt kellene megújítani, különböző rendezői koncepciókkal felforgatni. Egyébként is tudomásul kell venni, hogy az opera konzervatív műfaj, sznobok tartják el, akik nem igazán nyitottak az ilyen változásokra. Inkább azt érzem nagy problémának, hogy kevés kivételtől eltekintve nem születnek igazán jó kortárs operák. Ahogyan karmesterekből hiány van, ugyanúgy kimagasló tehetségű zeneszerzőkből is. Az opera és a zene iránti érdeklődés csökkenését nem tapasztalom, a nagy fesztiválok is jól működnek, bár igaz, hogy Salzburg, Bayreuth, Glyndebourne, Aix-en-Provence ma már legalább annyira turisztikai, mint kulturális esemény. Igazán komoly válságjelek a hanglemeziparban mutatkoznak: nagy cégek megszűnnek, összeolvadnak, s az a tény, hogy Verdi Requiemjét Andrea Bocelli tenorszólójával próbálják eladni - mint ez a közelmúltban megtörtént -, jelzi, hogy nagy baj van.
Erkel Színház • 58522015-11-02 08:43:20
Részlet a belinkelt interjúból:
(Csengeri:)– Tudjuk, hogy a négyfelvonásos Sába királynője előadói gyakorlatában régóta szerepet játszottak a húzások. Milyen lesz e szempontból az új budapesti produkció?
(Káel:) – Mi is fogunk húzni a műből. Egyrészt a mai korban a befogadóképesség határai erősen lecsökkentek. Nyersen fogalmazva azt mondhatnám: egy futballmeccs hosszúsága az az időtartam, amelyet a mai néző elfogad.
Most nevessek, vagy sírjak? Másfél óra? Egy operaelőadásra? A többit tartsátok meg magatoknak, mert mi, mint nézők, nem fogadjuk el?
És ezt egy tekintélyes színházi rendező mondja?
Bánk bán • 28192015-10-29 09:47:29
Ezen a fórumon már annyit írtunk az "eredeti-átdolgozott" Erkel operák kérdéséről, hogy felesleges újranyitnunk a vitát. Tudományos értekezést lehetne írni erről, de nem ide. "Miért utálja Erkelt a mindenkori véleményformáló elit?" címmel, például.
Mindenesetre az Operaház nem a széles tömegek szakadatlan tiltakozása miatt cserélte le az eredeti (húzott, de eredeti!) Bánkot az átdolgozottra. Nem azért, mert a közönség nem értette a hun-türk-ősmagor-sumér-finnugor (nem kívánt törlendő!) szöveget. Nem a sorozatos elmarasztaló kritikák miatt. Nem is a sikertelenség és az üres házak miatt. Ha nem ezért, akkor miért?
Csak.
Mert így tetszett.
Hogy miért tetszett így, arról már untig írtam. Csakazértse írom le még egyszer.
Viszont a zseniálisan kommunikáló Ókovács sem tudná megindokolni, hogy a honlapról fél éve miért hiányzik az átdolgozók neve, ha már az átdolgozást játsszák. Feledékenység? Ugyan már.
Bánk bán • 28162015-10-28 15:10:26
Rákerestem, és megdöbbenve látom, hogy a Hunyadi László esetében is "feledékeny" volt az Operaház, mert ennél a produkciónál sincs feltüntetve a szöveg és a zene átdolgozóinak neve!
Bánk bán • 28152015-10-28 14:48:40
Jelentem, hogy az operaház honlapján még fél év után sem tüntették fel azt, hogy a Bánk bánt Nádasdyék átdolgozásában játsszák. Hiába, az a fránya feledékenység...
Erkel Ferenc • 9512015-10-20 15:55:29
Ha jól értesültem:
1. Az Erzsébet közreadási folyamata zajlik, mármint az Erkel-írta II. felvonásé.
2. A Sarolta grafikája készen van, korrektúra folyamat szükséges.
3. A Dózsa közreadása elindult.
4. a Brankovics-csal igyekezni kell, ha az operaház fel szeretné újítani, hogy hol tartanak vele, nem tudom.
A ZTI honlapján szereplő agenda szerint mind a négy operának meg kellett volna jelennie 2015 végéig, legalábbis az igen óvatos dátumozást én így értelmezem.
Sajnos, az egész Erkel opera projekt a magyarországi humán kutatás akut alulfinanszírozottságától szenved. A zenetudományt nem ismerik el, mint alapkutatást. Emiatt az intézetnek óvatos és takarékos becslés szerint harmad annyi munkatársa van, mint amennyi szükséges lenne. Alapművek nincsenek feldolgozva, kiadva.
Lisztről emelkedetten • 4822015-09-12 21:49:54
[url]http://fidelio.hu/klasszikus/2015/08/24/politika_nelkul/,No comment[/url]
Olvasói levelek • 107592015-09-09 14:59:10
Kérem, hogy az Erkel Ferenc topic 948 sz. hsz-át töröljétek - kétszer nyomtam meg a mehet gombot.
Köszönettel: musicus2
Erkel Ferenc • 9492015-09-09 14:32:56
Versenyfelhívás. Kaptam, küldöm.

A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft. és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtára és Erkel-gyűjteménye
2015. november 6-án, 14.00 órai kezdettel
Erkel zenetörténeti vetélkedőt
hirdet.

A vetélkedő helyszíne: Erkel Ferenc Emlékház(5700 Gyula, Apor tér 7.)
Nevezési feltételek:
· A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várjuk (a jelentkezéseket érkezési sorrendben fogadjuk) 2015. október 30-ig.

A vetélkedő témakörei:
· Erkel Ferenc élete és munkássága
· Erkel Ferenc zeneművei

Felhasználható irodalom:
D. Nagy András–Márai György: Az Erkel család krónikája (Gyula, 1992)
Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (Gyula, 2007)
Németh Amadé: Erkel( Budapest, 1979.)
Szőke Margit: Erkel Ferenc lelőhely-bibliográfia(Gyula, 2010.)

Jelentkezés és bővebb információ:
Kovács Ágnes szervező (tel.: 06-70/944-32-75, e-mail cím: muvhazagi@t-online.hu)
A felkészüléshez segítségnyújtás a Gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Zeneműtárában.

Komment: Amint látható, az ajánlott irodalom listájában csak Németh Amadé könyve található, mint Erkel Ferencről szóló összefoglaló mű. A nem túl terjedelmes könyvet 1979-ben adták ki... Sem a halál centenáriumán, sem a születés bicentenáriumán nem jelent meg tehát olyan könyv, amit egy ilyen versenyen fel lehetne adni irodalomként?
Nem. Nem született.
Hihetetlen, de nem. Hálás utókor. Magyarországi kultúrpolitika.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 529342015-07-12 16:46:31
Boldogult csodagyermekkoromban sokat utaztunk vidékre, és rendszeresen szerepeltünk egy koncerten Pavlánszky Edinával, boldogult Mester Jenő koncertszervező jóvoltából. Örök emlékem marad egy tapolcai előadás, amikor - közvetlenül édesanyja halála után - a La Grange-áriát énekelte, megrázóan, csodálatosan.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 525682015-05-18 13:44:07
Rendezői színház az operaszínpadon. Cikk a szinhaz.hu portálról. Érdemes végigolvasni. Talán azoknak is, akik az Operaházat vezetik.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 524482015-04-27 20:39:10
Másik interjú Molnár Leventével, még szókimondóbb.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 53792015-04-12 15:40:06
Persze hogy az, de ez nem csak rajta múlik. Meglátásom szerint az ő fő feladatköre a finanszírozás és a pr. Lehet, hogy ez nem, vagy nem teljesen így van, de én így látom.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 53772015-04-12 14:33:51
Ókovács - ahogy Batta is - beírta magát a magyar zenetörténetbe. Előbbi az Erkel Színház, utóbbi a Zeneakadémia megmentésével, "felturbózásával". Ami a pr és az anyagiak terén az operában történik, az az utóbbi időben példátlan, és ez vitathatatlanul Ókovács érdeme. A művészeti vezetés más terület, más felelősökkel a házon belül. Ne mossuk össze a feladatköröket.
Opernglas, avagy operai távcső... • 185382015-04-10 14:28:56
Ils sont Charlies aussi... Ők is Csárlik... N'est-ce pas?
Cziffra György • 782015-04-07 15:42:17
A Bartók zongoraverseny 1956-os felvétele megmaradt, módom volt meghallgatni, talán a kereskedelemben is kapható már. Tanárom a most 90 éves Kertész Lajos hallotta ezt a koncertet, és, ahogy visszaemlékezett, ez győzte meg arról, hogy itt nem egy zseniális könnyűműfaj-beli kollegát hallott (ahogy az a közvélekedésben elterjedt), hanem egy valódi művészt, méghozzá az elsők egyikét.
Cziffra György • 772015-04-07 15:36:55
Azt hiszed, hogy nem tudták az illetékesek, akik Cziffrát bedobták a háború húsdarálójába, majd a vendéglátóiparba száműzték, aztán börtönbe záratták, majd, mint világhírű művészt, nem vették tudomásul? Tévedsz. Azért viselkedtek vele gyalázatosan, mert nagyon is tudták, hogy ki ő. Amit csináltak vele, az az ő tükörképük. Lelki törpék, akik óriási hatalmat kaptak.
Van egy anekdota, hogy Cziffra felvásárolta Fischer Annie párizsi koncertjének összes jegyét, és ő maga nem ment el a hangversenyre. A művésznőnek egyedül kellett eljátszania a koncertet, gondoljuk el: a világ egyik zenei fővárosában egy már világhírű művésznő kongó teremben játszik saját magának, és nem hallja senki... nyilván iszonyatos érzés lehetett.
De ez a gorombaság Cziffra részéről bizonnyal nem volt kicsinyes szeszély.
FA az a művész volt, aki az 50-es években a Szabad Nép pártlapban a magyar zongoraművészetet úgyszólván egyedüliként képviselte. Végig néztem az 1952-55-ös évfolyamokat (nem kívánom senkinek), láttam, amit láttam. Iszonyatos hatalom volt, köszönhetően férje Tóth Aladár társadalmi presztízsének is. Minden jobb zongoristát kiűzött az országból, köztük saját unokatestvérét, Farnady Editet is. A féltékenység emberi gyarlóság, bizonyos dimenzión túl taszító. Azt mondják, hogy amikor a börtönből szabadult Cziffra koncertet adott, kapott egy szörnyű kritikát, amit TA vagy köréből valaki írt. Talán előkerül majd ez a kritika. Cziffrának élete végéig komplexusa volt az, hogy nem volt módja fiatalon eleget foglalkozni a nemes zenével, és ebből következően - szerinte - nem volt elég jártas a zene művészetének legmélyebb titkaiban. Persze, ez csak komplexus volt, hiszen kirobbanó őstehetségként többet tudott erről, mint tízezer akadémikus híresség kollégája, de elképzelhető, hogy milyen nyomot hagy egy ilyen komplexussal küzdő fiatalemberben egy rosszindulatú kritika, ami telibe találja a gyenge pontot. Ha Cziffra Párizsban, ahol hatalma volt már, egy ilyen szörnyűséges csínyt követett el a művésznővel, Fischer Annie, aki vitathatatlanul a magyar zongoristák egyik legjobbika volt, nyilván rászolgálhatott. El sem tudjuk képzelni, hogy a lelki és szakmai törpék milyen pokoli indulattal viseltettek Cziffra irányában.
Nekik Cziffra egy olyan ember volt, akit totálisan a markukban tartottak, és tönkretettek, majd amikor mégis túlélte a gyilkolászást, kiszabadult a karmaikból, és már nem tudtak neki közvetlenül ártani, hát igyekeztek háttérbe szorítani ott, ahol hatalmuk volt. Van?
Lisztről emelkedetten • 4472015-04-02 12:13:56
Cujus animam - Frederic Lamond
Lisztről emelkedetten • 4462015-04-02 12:13:03
[url]https://www.youtube.com/watch?v=LyDguzl-q0sCujus animam - Frederic Lamond[/url]
Lisztről emelkedetten • 4452015-04-02 12:11:28
A Cujus animam Liszt átirata egy Liszt tanítvány interpretációjában. Ez az átirat ebben az előadásban (a zenetörténet egyik legjobb Beethoven játékosának előadásában) valamit megsejtet Liszt előadásmódjából és a zenéhez való viszonyáról... Minden érthető, világos, mélységesen zenei, - és hozzátesz valami többletet az eredetihez.
Bánk bán • 28122015-04-02 11:43:32
Nem kezdődik, folytatódik. Egyébként erre az ügyre a tényközlésen túl eddig nem reagáltam érdemben. Az Operaház diszkrecionális joga levenni a műsorról az eredeti Bánkot, akár öt szezon után, és az is az ő joguk, hogy ezt mindenféle szakmai megokolás nélkül tegyék...
De most nem ez a bajom, hanem az, hogy az átdolgozást úgy "árulják" mintha eredeti lenne. Ez nem tisztességes dolog. És nem csak Erkellel és Egressyvel szemben, hanem Nádasdyval és társaival szemben sem, akik ezt az átdolgozást jegyezték.
Bánk bán • 28102015-04-02 11:26:02
Nádasdy Kálmán Erkel-átdolgozásait sokan tartják az eredeti operák meghamisításnak, én is közéjük tartozom. Ezt az ítéletet lehet vitatni, vagy lehet vele egyetérteni.
Az viszont, hogy
az Operaház honlapján nem tüntetik fel azt, hogy nem az eredeti, hanem a Nádasdy-féle átdolgozott Bánk bán van a műsoron, nos ez egyértelműen hamisítás, a közönség félrevezetése. A produkció Erkel és Egressy neve alatt fut, a stáblistán nyoma sincs Nádasdynak és társainak. Mintha a bortermelő a máslást hatputtonyos aszú cimkével palackozná és árulná.
Talán szégyellik azt, hogy Nádasdyt játszanak Egressy helyett?
Erkel Ferenc • 9452015-04-01 13:06:06
Zeneileg jó, sőt kiváló (Gregor, Melis, Gulyás, Berkes, Pászthy, Barlay, milyen lehetne? Kórody vezényel, Sapszon a kórussal, Rádiózenekar, tánckar Novák Ferenccel...)! Mint film, hagy maga után kívánnivalókat, elsősorban a rendezés (színészvezetés stb.) terén.
A dramaturg nyilván itt is erőteljesen beleszólt a történetbe, ha lesz időm itt is leírom az eredeti és az átdolgozott szöveget, ahogy a Dózsa és az István király esetében tettem. A verseket Romhányi írta, ami a költői színvonalat garantálja, hiszen az egyik legjobb volt ebben a műfajban. Bár az "eredeti" librettista, Tóth Ede is a legjobbak egyike volt a maga idejében, a népszínmű műfajában pedig akkor éppen a legjobb. Ez az opera ugyanis népszínmű, ebben a műfajban a legjobb, amit valaha írtak.
Érdekessége ennek a felvételnek az, hogy amikor a rádióban készültek rá, a Szolidaritás mozgalom javában virult Lengyelországban, (fiataloknak: 80-ban szakszervezeti alapon próbálták meg azt, amit nálunk fegyverekkel 56-ban, vagy csendes reformokkal 68-ban Prágában), amit aztán a Jaruzelski puccsal le is vertek. Kínos lehetett, amikor kiderült, hogy Erkel azért dolgoztatta át Tóth Edével a szövegkönyvet annak idején, mert meg akart emlékezni a magyar-lengyel testvériségről... Magyar-lengyel testvériség? Amikor évek óta folyt a propaganda a lengyelek ellen?...
A dramaturg megoldotta a helyzetet. Itt a filmben szól ugyan a lengyel zene, fölötte énekel a kórus valami lengyelmentes szöveget, de azt is csak pár másodpercig, és ezt sem lehet érteni... 01:02:20-tól hallható...
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
13:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Nagy Dóra (oboa)
Karasszon Eszter (cselló), Csuti Dávid (nagybőgő), Tóth Ágnes (fuvola), Katrin Mátyás, Nyujtó Zsanett (klarinét), Gaján Evelin (oboa), Tóth Ramóna, Losonci Luca (fagott), Csabay László, Südi Bálint, Szokola János (kürt)
Közreműködik: Szolnoki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Hámori Máté
"Nagy Dóra oboa diplomakoncertje"
J.S. BACH: A-dúr oboa d’amore verseny, BWV 1055
DORÁTI: Öt darab oboára
IBERT: Három rövid darab
DVOŘÁK: Fúvósszerenád, Op.44

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Körmendi Johanna (hegedű)
Kovalszki Mária, Horváth Krisztina (zongora)
"Körmendi Johanna hegedű diplomakoncertje"
J.S. BACH: 2. (d-moll) hegedűpartita, BWV 1004 – 5. Chaconne
DEBUSSY: g-moll hegedű-zongora szonáta
MOZART: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
SAINT-SAËNS: Havanaise, Op.83

19:00 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Ligeti András
SMETANA: Az eladott menyasszony – Komédiások tánca
SOSZTAKOVICS: 9. (Esz-dúr) szimfónia, Op.70
DOHNÁNYI: Szimfonikus percek, Op.36
ENESCU: Román rapszódia (A-dúr), Op.11 No.1

19:00 : Budapest
Erkel Színház

SEREGI / DELIBES: Sylvia
Balettkomédia két felvonásban

19:00 : Budapest
MOM Kulturális Központ

Horgas Eszter - Falusi Mariann: Kék Rapszódia - Gershwin és Bernstein Amerikában

19:30 : Budapest
Nádor Terem

Hsin-Ni Liu (zongora)
CHEN MAO SHUEN: Fantasy Ballade No. 1 (2009 premiered)
Nocturnes No. 1 (1989 published, 1991 premiered)
Nocturnes No. 2 (1989 published, 1991 premiered)
Fantasy Ballade No. 2 (2009 premiered)

19:30 : Budapest
BMC, Koncertterem

Klukon Edit, Ránki Dezső (zongora)
GRIEG: Két szimfonikus darab Op.14
GRIEG: Norvég táncok Op.35.
GRIEG: Két keringő -capriccio Op.37
DEBUSSY: Hat antik felirat
DEBUSSY: Kis szvit
LISZT: Második Mefisztó keringő - a szerző saját négykezes átirata

19:45 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Olena Tokar (szoprán)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
MOZART: 1. (Esz-dúr) szimfónia, K. 16
MOZART: Ch’io mi scordi di te – koncertária, K. 505
MOZART: Bella mia fiamma, addio – koncertária, K. 528
MOZART: Un moto di gioia – koncertária, K. 579
HAYDN: Holdbéli világ – nyitány, Hob. XXVIII:7
HAYDN: 60. (C-dúr) szimfónia, Hob. I:60 („Il Distratto”)

20:00 : Budapest
Szent István Bazilika

"Orgonaestek Virágh Andrással (operaénekesekkel és hangszeres művészekkel"