vissza a cimoldalra
2018-07-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60951)
Momus társalgó (6347)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4053)
Társművészetek (1259)
Milyen zenét hallgatsz most? (24997)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11286)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9430)
Verdi-felvételek (539)
Balett-, és Táncművészet (5529)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (940)
Operett, mint színpadi műfaj (3634)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2805)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4306)
Palcsó Sándor (220)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1441)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2603)
Élő közvetítések (7302)
Jonas Kaufmann (2260)
Erkel Ferenc (1048)
Franz Schmidt (3154)
Kimernya? (2722)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (742)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: Gabor
Leírás:
Honlap:
   


Gabor (85 hozzászólás)
 
 
A nap képe • 20032017-12-03 14:04:21

Carlo Bergonzi?



 


A nap képe • 20002017-12-03 12:25:22

Gino Nastrucci?



 


Momus-játék • 53642017-11-20 15:46:35

Kubelik


Momus-játék • 52422017-05-11 22:39:34
A Szent fáklya szövegkönyve kapcsán két idézet a korabeli sajtóból:

Dohnányi Ernő mondja:
Az Operaház jövő évi műsortervében szerepel egy új tánclegenda, címe: Szent fáklya. Ennek a tánclegendának a zenéjét én állítottam össze a Ruralia Hungarica és a Szimfonikus percek című kompozícióimból és három-négy új számot is komponáltam hozzá. A táncjáték szövegét a feleségem, Galafrés Elza írta és a magyar tárgyú táncjáték betanítását is valószínűen ő fogja vállalni.
Est, 1934 jún. 28.

Az Operaház színpadán most Dohnányi Ernő és a felesége: Galafrés Elza tánclegendáját próbálják. Címe: Szent fáklya és december 6-ikán, a kormányzó név- ünnepén rendezendő díszelőadáson kerül először a közönség elé. A tánclegendát nemcsak eltáncolják, de el is mondják a színpadon. Dr. Palló Imre fogja előadni Dohnányiné szövegét, mégpedig Herczeg Ferenc verses átdolgozásában. Galafrés Elza ugyanis németül írta meg a legenda prológusát.
Est, 1934 dec. 1.


”A budapesti Operaház száz éve” c. könyv 462. oldalán szerepelnek a bemutató adatai. Itt D. Galafrés Elza szerepel szövegíróként és koreográfusként.

Momus-játék • 49732016-07-19 17:15:04
Nyaralás közben, a forrásoktól távol egy naiv kérdés: mi lehetett az oka, hogy a magyar fordító (Nádasdy Kálmán?) megváltoztatta ezt a nevet?
Kimernya? • 21002016-02-04 09:39:12
Koréh Endrére gyanakszom.
Pantheon • 16202015-12-19 19:42:39
Kurt Masur

Pál Tamás, karmester • 1522015-10-28 00:36:29
Varázsfuvola!
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 30252015-10-15 19:38:39
Nekem legjobban a sajtóközlemény következő mondata tetszik:

(Potts) Elmondta: nagy rajongója Wagnernek, élete első operaélménye a mester Trisztán és Izolda című művéből készült produkció volt.

Tulajdonképpen találó definíció, hiszen mostanában lassan már nem operákat, hanem a művekből készült produkciókat láthatja a nagyérdemű.

Itt tartunk.
Játsszunk... • 24512015-07-12 20:46:09
Nem 90 éves véletlenül az illető?
Momus-játék • 48512015-07-01 20:26:24
Úgy tűnik, hogy az 1946-os szegedi operabemutatók kérdésében Kugli játékostársunknak van igaza. Papp János adata a Pillangókisasszony bemutató karmester esetében nem pontos, mert nem Várady vezényelt.

Vaszy tevékenységét már akkor szimpatizáló figyelem kísérte és a korabeli kritika a Pillangókisasszonyról ezt írja:

….. Vaszy Viktor igazgató-karnagy ismét hatalmas munkát végzett s Abonyi Tivadar főrendezővel együtt nagy lépéssel vitte előre az operakultusznak a kiformálandó szegedi „tájszinházban" való fejlesztését. …..

A Rigolettó kapcsán viszont részletesen elemzi Várady Zoltán tevékenységét:

….. Várady László az operadirigensi asztal előtt is ugyanaz az intelligens és gazdag tárgyi tudású karmester, mint aki a koncertpódiumon. ….

Ez a mondat azt sugallja, hogy a Rigolettó lehetett Várady operai bemutatkozása Szegeden.
Momus-játék • 47602015-01-23 17:04:57
Kedves Héterő!

Majdnem mindenben egyetértünk és azt is tudnod kell, hogy számomra nagy élvezetet és értéket jelentenek a Momus körének – valóban nagy hozzáértést mutató – hozzászólásai, írásai.

Egy kitételedre reagálnék, mert előző hozzászólásomból egy apró információ kimaradt és ez esetleg árnyalhatja a dolgot.

Ezt írod:
”....beírásod arra utal, hogy – velem ellentétben – döntőnek tartod azt, amit az akkori (pardon) firkászok és (pardon: többnyire hebehurgya, nemtörődöm, pontatlan) kritikusok írtak. ”...bármilyen lelkesen tudósított is a (valószínűleg teljesen tudatlan) sajtó.”

A tudatlan firkász neve: Tóth Aladár

Momus-os barátsággal:

Gabor
Momus-játék • 47552015-01-22 15:39:59
Inkább egyszerű melléütés.

Freud Úr Starkenberger-t mondatott volna!

:-)))
Momus-játék • 47532015-01-22 15:19:24
Természetesen Bergel
Momus-játék • 47522015-01-22 15:16:07
Nagyon fontos dolgokat feszegetünk, de biztos, hogy közös nevezőre tudunk jutni.
A Kunst der Fuge az emberi szellem egyik kiemelkedő alkotása, ennek ellenére csak a múlt század elején vált közkinccsé, előtte inkább elméleti eszmefuttatások tárgya volt. Még az is csak nagy valószínűségű feltételezés, hogy eredetileg billentyűs hangszerre íródott. Általában a mű különböző hangszerelt változatait szokták játszani és az is közismert, hogy a be nem fejezett záró négyesfúga kiegészítésével többen próbálkoztak. A leginkább elfogadott Erich Berger féle változat 1985-ben hangzott el először és ha ezt ”teljesnek” tekintjük, akkor ennek magyarországi bemutatóját (érzésem szerint) a Héterő által idézett CD örökítette meg.

A Momus játékra visszatérve, a kérdésben nem szerepel a ”teljes” megszorítás, ami érthető is. Ugyanakkor talán a kérdés és a jónak elfogadott válasz szempontjából az a döntő, hogy a korabeli sajtó és kritika (függetlenül attól, amit az idézett adatbázis ír) ”A fúga művészete” első budapesti bemutatójaként hirdette és méltatta (nagyon részletesen) az 1930-as koncertet.
Momus-játék • 47502015-01-20 22:35:29
Majdnem eltaláltad! Az igazság az, hogy a szalagavató az előző nap volt, csak nagyon fárasztóra sikerült.

:-))))
Momus-játék • 47482015-01-20 16:31:20
Kedves Kugli!

Sándor Frigyes a Lichtenberg Emil által alapított és vezetett Budapesti Ének- és Zenekar egyesület hangversenymestere volt 1926-tól 1933-ig. Így nagy valószínűséggel közreműködött az 1930-as és 1933-as koncerteken. Később a Liszt Ferenc Kamarazenekarral is játszotta (vezényelte) a művet.

Gabor, aki nem volt ott az 1933-as koncerten
:-)))
Momus-játék • 47442015-01-20 10:24:17
A Die Kunst der Fuge kérdéshez:

Az 1933.01.23-i koncert nem hangzott el, mert elhalasztották február 4-re. Ez volt a mű második magyarországi előadása. Lichtenberg Emil, Bach nagy propagátora, a Budapesti Ének- és Zenekar egyesület alapítója és vezetője volt ennek a koncertnek karmestere.

Emlékeim szerint Lichtenberg neve az első teljes Máté-passió magyarországi bemutatója kapcsán már felbukkant a Játék kérdései között.
Momus-játék • 47162014-12-21 15:42:17
Apró érdekesség a Macropulos ügyben:

A múltkori kérdés kapcsán egy ellentmondásba futottam bele. Emilia Marty életkorát illetően a magyar források ugyan 376 évet írnak, de ez - érzésem szerint - téves adat.

Úgy gondolom, hogy Német Amadé: Operaritkaságok c. könyvéből került ez a szám a köztudatba, mert a 666. oldalon szerepel egy kottával együtt idézett cseh nyelvű szöveg és annak magyar fordítása is.

Háromszázhetvenhat éves vagyok
Patnáct set sedmdesát pet.

Zéró cseh és minimális orosz nyelvtudásom alapján szerintem itt a fordítás nem stimmel és emiatt megkerestem az eredeti nyelvű librettót.

Idemásolom az erre vonatkozó részt.

KOLENATÝ
Kdy rozená?
MARTY
Patnáct set sedmdesát pet.
KOLENATÝ
Jak že? To prestává vsecko!
MARTY
Je mi tedy tri sta tricet a sedm let.
KOLENATÝ
Kdo byl váš otec?
MARTY
Hieronymos Makropulos, osobní lékar císare Rudolfa Druhého.

Kérem majd a precíz fordításban Ladislav Kozlok és Heiner Lajos segítségét, de az én olvasatomban Kolenatý a születési évszámra kérdez rá és erre a válasz 1575. Ezt követően Marty konkrétan meg is mondja, hogy 337 éves.

Itt akár le is zárulhatna a történet, de azért van benne még egy kérdőjel!
Ha Marty 1575-ben született és az operában 337 éves, akkor a mű 1912-ben játszódik. Ennek ellentmond az, hogy az ismertetők a cselekményt vagy a húszas évek elejére vagy konkrétan 1922-re teszik, ami logikus, mert az opera alapját képező Čapek művet 1922-ben mutatták be.

A magyarázat furcsa: a Čapek színműben, ebben a jelenetben születési évét Marty 1585-nek mondja!
Szóval Janáček mester a hölgy életkorát pontosan, de születési évét 10 év tévedéssel vette át.

Nagyon szép Karácsonyt kívánok a MOMUS stábjának és a kávéházat látogató vendégeknek:

Gabor
Momus-játék • 46962014-11-05 14:29:29
Kedves Játékostársak!

Kis vita folyt a Fórumon, mert többen belefutottunk a Kamu kérdésbe, és a forrásokban (ahogy gyakran előfordul) ellentmondó adatokat találtunk.

Kamu jelenleg a Lahti Symphony Orchestra vezető karmestere, így vettem a bátorságot és írtam a zenekar menedzserének, aki a közvetlen érdekelttől megkérdezve válaszolt is.

Ime:

Hello again,

Kamu replied immediately that Karajan had promised to arrange a full-time job from some orchestra (in Aachen, if he remembers correctly), but he couldn't take it as he had just promised to start working with the Finnish RSO.

Best,
TK

Üdvözlettel:

Gabor
Momus-játék • 45722014-05-06 22:03:16
Nem csak Batta mondja
Momus-játék • 45692014-05-06 18:31:17
Kedves Játékostársak!

Úgy tudom, hogy a szakirodalom megegyezik abban, hogy a Hoffmann meséi alapját három E.T.A. Hoffmann novella képezi. Ezek közül a bennünket érdeklő történet a "Rath Krespel". Ennek az angol fordításai különböző címekkel futnak ("Councillor Krespel", "The Cremona Violin"). Ezek közül az utóbbit találtam meg (J.T. Bealby fordítása) és innen másolok be néhány sort.

As soon as the Councillor was gone, I at once urged the Professor to explain to me what Krespel had to do with violins, and particularly with Antonia. "Well," replied the Professor, "not only is the Councillor a remarkably eccentric fellow altogether, but he practises violin-making in his own crack-brained way." "Violin-making!" I exclaimed, perfectly astonished. "Yes," continued the Professor, "according to the judgment of men who understand the thing, Krespel makes the very best violins that can be found nowadays; formerly he would frequently let other people play on those in which he had been especially successful, but that's been all over and done with now for a long time. As soon as he has finished a violin he plays on it himself for one or two hours, with very remarkable power and with the most exquisite expression, then he hangs it up beside the rest, and never touches it again or suffers anybody else to touch it. If a violin by any of the eminent old masters is hunted up anywhere, the Councillor buys it immediately, no matter what the price. But he plays it as he does his own violins, only once; then he takes it to pieces in order to examine closely its inner structure, and should he fancy he hasn't found exactly what he sought for, he in a pet throws the pieces into a big chest, which is already full of the remains of broken violins.

Ahogy látom nem voltam egyedül abban, hogy Zéta kérdését olvasva azonnal Hubay műve ugrott be, ami azért tényleg nem illett a nagyon híres opera kategóriájába. El lehet vitatkozgatni azon, hogy a librettóban ez miként jelenik meg, de szerintem a lényeg, hogy ez egy érdekes és JÁTÉKosan szerzett információ!

Gabor
Játsszunk... • 22592014-04-27 12:10:10
Wayditch Gabor ?
Játsszunk... • 22522014-04-24 18:40:39
Sztravinszkij??
El tudom képzelni róla!
Momus-játék • 44802014-02-17 15:26:35
Nézzük inkább a lehetséges pozitív variációkat!

Haydn 94 és 96
Momus-játék • 44772014-02-17 14:35:28
Vagy Schubert IV., ill. Mahler VI.
Momus-játék • 44762014-02-17 14:34:22
Der Apostat, Op. 72. (1924)
(Lehet, hogy ez nem is került szinpadra)
Momus-játék • 44722014-02-17 14:15:38
hanem „A tánc apoteózisa”!
Momus-játék • 44702014-02-17 14:07:30
Ha jól emlékszem, akkor az V. a "Sors"!
Momus-játék • 44682014-02-17 13:58:56
Vagy öt. (De nem csak ezért szeretjük)
:-)))))
Momus-játék • 44582014-02-11 13:27:25
Kedves Héterő!

Ime az emlegetett E-mail részlet:


[i]Thank you for your mail. To be honest, I cannot remember reading that specifically in any of my research. But it would be very possible. Barbaja was not a shy man, and could easily have taken on a cameo appearance just for fun. But he would certainly never have sung.

If I come across anything more specific, I will let you know.

Best regards to Hungary from a humid and warm Hong Kong.

Philip[/i]


A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a könyv már korábban, Zéta egy lemez recenziója kapcsán a látókörömbe került – szóval nagyon érdemes a MOMUS-t olvasni! :-)))

Magam is eljutottam az Auber operához, de a bemutató dátuma és a ”szervezésében” kitétel számomra kizárta egymást és a fenti E-mailt is megfontolva inkább valószínűségekben gondolkodtam ill. tippeltem. (Azt se felejtsük el, hogy JÁTÉKRÓL van szó!)

Különben teljesen egyetértek általános eszmefuttatásoddal. Én magam a kérdezőt is a játék részének fogadom el, és az, hogy - JZ t idézzem – néha ”absztrahálni” kell, az meg külön élvezet. Mellesleg a téves válaszok (a természetes bosszankodás után) igazából a legértékesebbek! Egyrészt számomra nyilvánvalóan teljesen új információt adnak, másrészt nagyon érdekes utólag végiggondolni, hogy a megoldás keresése során hol bicsaklott meg a logikám.

Gabor

Momus-játék • 42262013-08-20 16:28:13
Kedves Játékostársak!

A Játék során gyakran előkerül a források megbízhatóságának kérdése; legutóbb kis vita kerekedett Jacques Offenbach eredeti neve kapcsán. A nyári szünetet kihasználva megpróbáltam kicsit utánanézni ennek kérdésnek az írott és elektronikus adatbázisokban. Íme az eredmény!

Ez esetek többségében a Jakob Eberst és a Jacob (vagy Jakob) Offenbach név bukkan fel (körülbelül egyforma arányban), de érdekes módon sok magyar nyelvű elektronikus forrás említi a Jacob Wiener nevet. Ezt találjuk a magyar nyelvű Wikipedia szócikkben is. Ezt és a többi Wiener-re történő hivatkozást látva az az érzésem, hogy ezek egy közös forrásból származhatnak. Ezt nem tudtam megtalálni, viszont belefutottam egy érdekességbe. Offenbach a párizsi Montmartre temetőjében nyugszik és egy angol nyelvű weblapon, amelyik az itt eltemetett hírességeket ismerteti, Jacques Offenbach (Jacob Wiener) név szerepel!

Az egyértelmű, hogy apja neve Isaac Ben-Juda Eberst volt és nagyon sok (de nem valamennyi) forrás azt is megemlíti, hogy ő később felvette az Offenbach nevet. Ennek pontos dátumáról megoszlanak a vélemények, találtam 1805, 1808, 1810 és 1817-es évszámot is. Itt azt tartom lényegesnek, hogy mindegyik Jacques Offenbach születése előtti időpont! Ha ez így van, akkor kizárt, hogy az apa a fiának az ő korábbi nevét adta volna.
Úgy vélem, hogy a különböző szócikkek szerkesztői egyrészt kissé felületesen átsiklottak a dátumokon, másrészt különösebb ellenőrzés nélkül vettek át egymástól adatokat.

A perdöntő dokumentum nyilvánvalóan a születési anyakönyvi dokumentum lehet. A belátható időn belül nem tervezek Köln-i utazást, de a Momus olvasói nagyon mozgékonyak – ha valaki arra jár érdemes ennek utánajárni! :-))

Talán nem reménytelen a dolog, mert találtam egy könyvet ” Passion, Profession & Politics”, melynek szerzője Dr Stephen J Press Offenbach leszármazottjának tartja magát. Nem tudományos igényű műről van szó. de az illető érzésem szerint hiteles források alapján ír a család történetéről és a név felvételéről. A könyv egyik lábjegyzete:
The author has a copy of Jacques Offenbach’s birth certificate showing that at this time his father was already known as Isaac Offenbach.

Kellemes szezonkezdést!

Gabor
Momus-játék • 40502013-03-27 20:22:00
Debussy – Mahler

A források (mint oly sokszor), nem egyértelműek.

2002-ben az Oxford University Press kiadott egy ”The Mahler Companion” c. könyvet (Eds.: Donald Mitchell, Andrew Nicholson). Ebben az egyik fejezetet Mahler életrajzírója Henry-Louis de La Grange írta (Mahler and France) és ő is kitér erre az epizódra. Itt Dukas és Gabriel Pierné (nem Fauré), a két említett személy. A történet forrásaként Alma Mahlert jelöli meg, de érvekkel alátámasztva teljesen valószínűtlennek tartja, hogy akár Dukas, akár Pierné otthagyta volna a koncertet. Pierné volt a közreműködő zenekar karmesterének (Edouard Colonne) asszistense, aki 3 héttel a koncert előtt meghalt, így a Mahler művet Pierné tanította be, sőt az onimózus koncert első részében maga is vezényelt. Azt is felhozza érvként, hogy Mahler előzőleg New Yorkban dirigálta a Bűvészinast és egy ilyen gesztusra a közismerten rendkívül udvarias Dukas nem reagálhatott volna így. (Mellesleg Mahler 50. születésnapjára ő írt megemlékezést.)

A nap képe • 11162013-03-11 14:56:01
:-)))
Játsszunk... • 19282013-01-07 16:40:53
Anton Webern


Játsszunk... • 19072013-01-05 08:35:06
Feleségét mentve.
Játsszunk... • 17692012-12-12 11:48:41
Já = én
K = -nak, -nek
Vü = Ön (részes esetben Vám)

:-)))))))))
Játsszunk... • 17672012-12-12 11:31:32
Teljesen érthető, bár szerintem "Já k vám" a precíz átírás.

Kellemes napot!
Játsszunk... • 17472012-11-30 21:55:05
A Csongor és Tünde alapján Bozay-ra gondolok.
?
Játsszunk... • 17382012-11-29 21:31:40
Nagyon Mártásnak érzem!
?
Játsszunk... • 14942012-10-25 23:30:51
Il mio nome non sai. Dimmi il mio nome.
Játsszunk... • 14912012-10-25 23:26:26
Indietro, cani!
Játsszunk... • 14882012-10-25 23:21:12
"Csak vissza, csürhe!"
:-)))))
Játsszunk... • 14742012-10-25 15:27:34
A pikk dáma ?
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 43112012-10-23 10:29:46
Amíg a szerkesztők nem veszik észre, addig érdemes megnézni az Opera-Világ cikkét:

100 éve született Solti György
A zene mágusára emlékezünk
2012-10-22

A kép valóban nagy varázslatra utal!
:-))))
Momus-játék • 38082012-07-07 11:59:55
Guenée Luc Úr nem is sejtette (bár feltételezhetően remélte), hogy a XXI. században is emlegetni fogják.
:-))))

Guenée, Luc
Momus-játék • 37242012-04-19 19:31:04
Manrico festmény(ek)


A Jussi Björling Múzeum ill. az Operában lévő képekről érdeklődve - a most kapott információ szerint Sven Erixson imádott Manrico-kat festeni!
:-))))


They are different but with same motive. Both are original paintings. The fact is also that Sven Erixson did one more painting with JB as Manrico, but that one is different. JB has no sword and he holds his hands up. I think that painting is to be find at Gripsholms Castle (The art collection of the state).

With kind regards
Jan-Olof Damberg
JB Museum

Momus-játék • 37212012-04-18 13:12:32
Kérdezzük meg Heiner Lajost!

Legutóbb a stockholmi Táncmúzeumról írt, "valószínűnek" tartom, hogy eltévedt az Opera felé is.

Gabor
Momus-játék • 36792012-04-01 20:33:14
3677
Momus-játék • 36712012-03-22 19:11:42
Gratulació az "agytrösztnek"!!
Melyik volt az 1500. kérdés?
Lesz pezsgőzés?

Gabor
Momus-játék • 36292012-02-13 13:57:05
Kedves Játékostársak!


Néhány hónappal ezelőtt kerültem levelezésbe egy Abbado rajongóval, aki most egy magyar vonatkozású kérdést tett fel.

Biztos vagyok benne, hogy a Momus olvasói között többen lesznek, akik információval tudnak szolgálni!

Íme a kérdés:

May I please ask you a question? According the research of a friend of mine and me Abbado conducted various concerts in Hungary between 1972 and 1987, but always in Budapest, except one in Szombathely in 1987. And an (up to now) last one in Budapest again in 2004 (at which I was present).
Do you happen to know of any other concerts? Thank you very much in advance.

Köszönettel:

Gabor
Momus-játék • 36272012-02-10 09:24:02
Bocs! Még egy megjegyzés!

A forrás hitelességét egy picit az is bizonyítja, hogy kínos sajtóhiba is van a cikkben!

:-)))

Gabor
Momus-játék • 36262012-02-10 09:19:15
Kedves Játékostársak!

Különösen a régi adatoknál számtalanszor előfordul, hogy egy téves információ bekerül a rendszerbe és utána ezt (is) idézgetik. Szerintem ez történhetett szegény Cio-Cio-San-nal is (ha már angol bemutatóról beszélünk). Az USA-beli első előadásra, picit eltérő megfogalmazással én 2 variációt találtam és a kérdést EZ döntötte el!

A bemutatóban érdekelt együttest egy bizonyos Mr. Savage szervezte, aki a fő szerepekre 3-3 énekest hozott magával. A Columbia és a Garden színház-beli előadások között csak egy hónap telt el (okt. 15. és nov. 12.), mindkét esetben Szamosy énekelt. (Puccini ízlését ismerve, a választás érthető) A MET bemutató a következő évben volt (Farrar, Caruso).


Gluck Judit kérdésére Sciarpa sorsára vonatkozóan:

A mintául szolgáló 2 figura természetes halált halt. Kettőjük közül Vincenzo Speciale művelt borzalmasabb dolgokat, ő élete végére meg is zavarodott. A szerző forrása szerint temetésekor akkora volt a közgyűlölet, hogy a hozzátartozók nem mertek gyászruhát ölteni. (Italiában - ha igaz a történet - ez egy nagyon komoly dolog lehetett).

Gabor
Momus-játék • 36202012-02-09 11:54:09
Kedves Judit! Kedves Játékostársak!

Sikerült megszereznem a Tosca-val kapcsolatos cikket. A szerző elismert szakember, sokat foglalkozik Puccinivel és a Tosca-val. Persze nem igazán Puccini az érdekes, mert ő a szereplőket Sardou-tól vette át.
Ami a szereplők valódiságával kapcsolatosan általánosan elterjedt, az tulajdonképpen Sardou-tól származik, ill. magában a drámában hangzik el (ez megtalálható az interneten).

A cikk szerzője leírja, hogy Sardou általában törekedett valós figurákat ábrázolni és a nevek megválasztására rendkívül nagy gondot fordított. Ezek az alakok néha több személy összegyúrásával jöttek létre és a nevek esetében pedig rendkívül sokszor élt az anagramma lehetőségeivel.
Maga a cikk főleg Scarpiaról szól. Ez esetben a figura karaktere két létező személyből áll össze: Gherardo Curci és Vincenzo Speciale. Az előbbi közismert gúnyneve SCIARPA volt és ebből származik az anagrammás, ismert változat.
Tosca alakja mögött 3 énekesnő áll:
Angelica Catalani
Celeste Coltelini
Francesca Costa

Nem mindegyik kortárs, de életük, karrierjük mozaikokban tartalmazza azokat az eseményeket, tulajdonságokat, amit Sardou Floria Tosca-ról leír, ill. drámájában elmondat.
És még egy Sardou-s vonás, ami hitelessé teheti a szerző véleményét:
Felbukkan a Costa – TOSCA anagramma!!!

Gluck Judit megnyugtatására: a három hölgy egyike sem szenvedett erőszakos halált!!!!

Gabor
Kimernya? • 16602012-01-22 10:10:14
A Boccanegra kérdésnek/válasznak/polémiának utánanézve ezt a lemezt találtam:

Simon Boccanegra - Melodrama in a Prologue and Three Acts (1857 ‘Original’ version)
OPERA RARA ORCV 302

A lemez ismertetőjéből egy részlet:

.....However, the musical differences between the original and the revision are far greater than the addition of the famous scene. They start with the ‘Prelude’. Whilst in the 1881 version the quiet E major chords are evocative of the sea and flowing tides, the entrance of Paolo who demands, of Pietro, ‘Che dicesti?’ (What did you say) comes after only 1:20, whilst in this original version we have a complete ‘Prelude’ which opens with distinctly martial music before evolving with motifs heard later in the opera. ......
Momus-játék • 35852012-01-09 22:05:58
Kedves Játékostársak!

Az Opera Quarterly c. folyóiratban 1993-ban jelent meg egy cikk:

DEBORAH BURTON
The Real Scarpia: Historical Sources for Tosca

Sajnos maga a cikk elektronikusan nem elérhető (25 US$ lenne a hozzáférés ára), de a szöveg első oldala elolvasható. Innen idézek:

”Sardou’s plays are peopled by a mix of factual and fictional characteristics drawn from two or more actual individuals. Usually the personal history of a character would be taken from someone’s real life, while his or her name would be appropriated from someone else. We will see below, how the stage villain Scarpia and other characters from Tosca, including the heroine herself, were created in just such a way.” (kiemelés tőlem)

Lehet, hogy ez hiteles forrás és akkor mindenkinek igaza lehet (Recondita armonia di bellezze diverse!)

Gabor
P.S. Még nem adtam fel a beszerzést
Momus-játék • 35672012-01-02 12:14:37
Kedves Judit!
Helyreállt a világ rendje!
:-)))

Gratulálok és mindenkinek BUÉK!!!

Gabor
Pál Tamás, karmester • 1072011-12-28 09:52:02
Tisztelt Heiner Úr!

Csomagbontás Szegeden

Gabor
Momus-játék • 35052011-11-21 17:49:36
Két bónusz youtube videó a legutóbbi kérdéshez!

Baltimore1

Baltimore2

Momus-játék • 34582011-10-12 17:45:23
Alzirával kapcsolatban, idézem a libretto ”házassagkötési” részét:


GUSMANO: Porgimi
La man… [egli stende ad Alzira la destra; ma non arriva a stringere la mano tremante di lei, che un soldato uscendo dalla fila, si avventa sovr' esso, e gl'immerge un pugnale nel petto]

Kicsit később, amikor a haldokló Gusmano ”egymásnak adja” őket:

GUSMANO: [accennando Alzira]
A me cedeva… e reo sembrò…
Vivete insieme giorni d'amore…
E benedite chi perdonò.
[ponendo Alzira fra le braccia di Zamoro]

ZAMORO, ALZIRA:
Io sono attonita/o!…rapito/a io sono!…
Ah! no, che tanto un uom non può…
Nel tuo linguaggio, nel tuo perdono
Adoro il nume che l'inspirò…
[cadendo in lagrime a piè di Gusmano]

A továbbiakban a finalé Guzman nagylelkűségéről szól (ez persze nem zárja ki a fiatalok boldogságát)


Momus-játék • 34542011-10-12 14:16:12
A kérdés azért mégis egyértelműbb!
Az ”egymáséi lettek” valóban különbözőképpen értelmezhető, de van 2 feltétel is. Nevezetesen ”egyetlen” operáról beszél és magyarázatképpen a Falstaff-ot említi. És itt bizony valamiféle házasságkötési ceremónia zajlik. A Boccanegrán kívül a többi operára ez nem illik.
Momus-játék • 34312011-10-04 15:16:38
Kedves Játékostársak!

Ugye egyetértünk abban, hogy játékról van szó! Ha ez a helyzet, akkor a kérdés feltevése is része a játéknak – ez lehet cseles is, de ebben az esetben úgy érzem, hogy magán a kérdés feltevésén nem lehet fogást találni.
Az első mondat ráillik Beaumarchais-ra azzal a pici (bár szerintem elfogadható) túlzással, hogy olyan nagyon sok librettót nem írt. Ha alaposan elemezzük a második mondatot, akkor egyértelmű, hogy nem azt állítja, hogy ugyanazt a librettót zenésítette meg. Sőt tulajdonképpen még a sorrendről sem esik szó, ami azért lényeges, mert Paisiello ill. Rossini müveit 1782-ben és 1816-ban mutatták be. Én úgy tudom, hogy Beaumarchais eredetileg vígoperaként írta meg a borbélyt 1772-ben, de nem került szinpadra (Comédie-Italienne-ben próbálkozott) és csak ezután jött létre a prózai verzió (Comédie-Française).

Gabor
Plácido Domingo • 2052011-09-10 10:12:56
?
Momus-játék • 33572011-08-01 16:45:23
Kedves Judit!

“il merito l'è tutto della scuola siliconese!”

Nagyon köszönöm a gratulációt, de azt hiszem, hogy az összes játékostárs komoly zenei műveltséggel és zeneszeretettel rendelkezik, ezért tudja, hogy mit hol keressen. Innen kezdve nagyon sok függ attól, hogy mikor mennyi időnk van erre a nagyon kivaló szórakozásra. Ide csatlakozik még a Szilikon Völgy meg a szerencse – ebből alakul ki a sorrend.
A magam részéről én nagyon élvezem!

Kellemes nyarat,

Gabor

Momus-játék • 32262011-06-01 12:42:49
Nem vagyok olyan "szerencses"!

:-)))))
Momus-játék • 31792011-05-10 11:30:54
Kedves Kugli!

Számos olyan adatbázis érhető el az Interneten, amelyik ilyesféle összehasonlítást is tartalmaz. A sípok számát nem veszik alapul, mert nagyon sokszor beépítették ugyan, de valamilyen okból nem működőképesek (van úgy, hogy csak 10% működik). Ahogy alább írtam a ”rank” az elfogadott és az orgonisták szerint ez a korrekt ”mérőszám”, ezért ez az osztályozás alapja.
Hogy még precízebb legyek jöjjön a matematika:
regiszterek = stops
ranks = stops + kopulák

A szóban forgó kérdésre, bármiképpen is lett volna feltéve, csak egy jó válasz van, tehát korrekt.

Érdekességként íme a számításba jövő orgonák adatai, ezek egyértelműen alátámasztják, amit korábban írtam:

Szeged Eger MüPA
Manuál 5 5 5
Ranks 182 149 134
Regiszter 140 99+1 91+1
Síp 10.180 ? 6554

A MüPa orgonája most épült, ezért úgy gondolom, hogy az adatok precízek, a másik kettő esetében lehetnek (sőt tudom, hogy vannak) eltérések.
Momus-játék • 31772011-05-08 20:35:33
Kedves Kugli!

Az az érzésem, hogy az orgonás kérdéssel kapcsolatos morgolódásod nem igazán indokolt.
A kérdés egyáltalán nem pongyola, teljesen egyértelmű olyan értelemben is, hogy nem tesz különbséget a hangversenytermi és templomi orgonák között. Ugyanakkor, ha bármilyen adatbázist nézel, ott valós számok alapján szokták rangsorolni az orgonákat. A lehetséges, számszerűsíthető tulajdonságok közül a ”manual” nem igazán jó, mert nagyon szűk skála, de a sípok, regiszterek és a ”rank”-ek számát egyaránt lehet erre használni. Megjegyzem, hogy egy reális sorrend felállítására tulajdonképpen bármelyik jó, mert összefüggenek, többé-kevésbé egyenesen arányosak. A helyzet az, hogy a sípokra vonatkozó adatok eléggé pontatlanok ezért inkább a rank-ek, néha a regiszterek számát veszik alapul.
Momus-játék • 31222011-04-03 10:32:57
Köszönöm Nibelung!
Tényleg elég szoros volt a márciusi menet!
Gabor
Momus-játék • 30632011-03-03 06:21:04
Kedves Megén!

Köszönöm a játékostársi gratulációt!
Gabor
Momus-játék • 30322011-02-17 18:04:38
Kedves Peter!

Ime!
http://www.youtube.com/watch?v=xcPDl-w4PVY
Politikai homokozó • 271512009-03-21 09:33:40
Kedves BölcsÚr!

Változatlanul az a véleményem, hogy a háttérben lévő tragédia ismeretében a Szögi névvel való élcelődés az emberi együttérzés teljes hiányát jelzi. (Mindez egy jónak vélt poén miatt!)
Politikai homokozó • 271472009-03-20 21:43:17
Folytatom Kedves BölcsÚr!

Őszintén szólva nem tartom ízlésesnek a Szögi névvel való élcelődést.
Politikai homokozó • 271462009-03-20 21:40:36
Kedves BölcsÚr!
Politikai homokozó • 271402009-03-20 19:11:06
Eri:
"Még egy gyilkost is - amíg el nem ítélik - megillet az ártatlanság vélelme. Nem ártana ebbe jobban belegondolni, mert nagyon macerás rágalmazási perben állandóan a bíróságra járni."

Kedves Eri!
Azt ugye megérti, hogy Szögi Lajos gyermekeinek az Édesapjukat meglincselő cigányokat nehéz ártatlannak vélni.
Politikai homokozó • 271312009-03-20 14:10:09
Szögi Lajosról lehet inkabb szó!
Ö az az olaszliszkai tanár, akit gyermekei szeme láttára lincseltek meg a cigányok.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 253012009-03-14 09:09:43
Kedves Momo!
Nincs teljesen igazad, ez a szinopszis a Magyar Állami Operaház honlapjára feltéve nem az előadast, hanem a szinopszis szerzőjét és magát a MÁO-t jellemzi. A szóhasználat, szerkesztés valóban általános iskolai szinvonalú. Legyél őszinte, Te sem így irtad volna meg!
Mezzosoknak! • 3322008-11-18 10:58:18
Nem volt ez "magyarosch" inkább egyszerűen slendrian, de tényleg borzaszto égés!
Mezzosoknak! • 3292008-11-18 09:08:32
Csak a televízióban lattam, hihetetlenül kétségbeejtő volt!!!!
A szerencsétlen, magyar-francia tolmácsként funkcionáló hölgy felkeszültsége, stílusa még egy vidéki haknihoz is kevés. Azt sem tudom felfogni, hogy egy komoly TV-s cég (rendező) miként képzeli el azt, hogy egyszerre neha három nyelven beszélnek!!!
Az egész rendezés, a szinpadképet is beleértve csapnivaló és rögtönzésszerű, nem beszélve arról, hogy ilyen esetben megengedhetetlen, hogy az első sorokban üres székek legyenek. Ez égés és minimális odafigyeléssel megoldható lett volna!!!!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 3712008-04-12 22:35:45
Kedves Fruzsi!
Köszönöm a kioktatást! Feltetelezesed igaz, nem tudok figyelmesen olvasni, szamomra egy vélemény megértéséhez kis gondolkodas nem eleg. Ennek ellenere koszonom, de nem fontos, hogy el-ma-gya-ráz-zad.

Sok mindent megmagyaráz, ha valaki a szünetben elmegy - az előadás legkisebb alkotó résztvevője is megérdemli, hogy figyelmünkkel megtiszteljük! Még a legrosszabb művészi produkcióban is felbukkanhat egy pici részlet, esetleg egyetlen frázis, ami adhat nekünk valamit.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 3652008-04-12 21:12:11
Kicsit tovább kellett volna szamolnod tiznél!

Szívesen olvasom, hallgatom mások véleményét, de ha valakinek a tegnapi esteről Győzike jut eszébe, ott valami nem stimmel!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 3612008-04-12 12:36:18
Nagy szerencseje volt azoknak, akik a masodik eloadast lattak!!!! Az elso is kivalo volt, de penteken minden a helyere kerult, Cura sem takarekoskodott, mint szerdan az elso reszben!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 472007-10-19 12:27:29
Kedves Zsoly!

Köszönet a cikkért!
Én azért egy másik Székhelyi mondatot emelnék ki:

…….a jövőben igazi alternatívája kíván lenni a Magyar Állami Operaháznak – hangsúlyozza a főigazgató.


Azok után, hogy az idén egyetlen operát mutatnak be és megszűnt az operabérlet, döntse el mindenki, hogy a Főigazgatói mondat mögött mi állhat!
Handabandázás,
Hozzá nem értés
Cinizmus

Vagy csak egyszerűen hülyeség.

Szegény Vaszy!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 152007-10-09 23:09:46
Bocs!!

Az első mondatban lévő "az" sajtóhiba!!
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 142007-10-09 23:06:18
Sajnos virius-t igazolja a hétfői beszélgetésen megjelent az egyik alpolgármester eszmefuttatása is!! Ő a színház két feladatáról beszélt: egyrészt belül kell maradni az anyagi kereten, másrészt ki kell elégíteni a közízlést! (Ennyi!) A fiatal politikusnak szintén elfoglaltsága volt és nem tudta meghallgatni a reakciókat a közízlés formálásának fontosságáról.
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? • 122007-10-09 22:39:23
Székhelyi Főigazgató Úr hétfőn találkozott a szegedi operabarátokkal. Biztosított mindenkit, hogy nincs a városban nála nagyobb zene és különösen operakedvelő, de a színház anyagi helyzete megszorításokra kényszeríti. Nem beszélt arról, hogy miként tudott tavaly 180 millió Ft-ot megtakarítani és nem válaszolt arra sem, hogy miért szüntette meg az operabérletet. Ez különösen fájó pont, mert érthetetlen, hogy miért nem lehetett az egyetlen bemutatót és a két továbbjátszott operát a Kortárs Balett Hattyúk Tavával egy bérletbe betenni. Folyamatosan átmeneti évadról beszélt, de még a kissé provokatív kérdésre (átmenet a kilábalás vagy a bukás felé) sem értelmezte ezt a megjegyzését. Színházi elfoglaltsága miatt nem tudta megvárni a vita végét, így azt sem tudta meg a közönség, hogy mi okozta valójában ezt a drámai változást, hiszen a színház anyagi támogatása tavaly óta nem csökkent.
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
Nincs mai ajánlat
A mai nap
született:
1960 • Dawn Upshaw, énekes
elhunyt:
1998 • Lamberto Gardelli, karmester (sz. 1915)