vissza a cimoldalra
2019-10-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11440)
A csapos közbeszól (95)

modern eszement rendezesek (323)
Pantheon (2433)
Jonas Kaufmann (2444)
Operett, mint színpadi műfaj (4082)
Élő közvetítések (8206)
Mi újság a Szegedi Nemzeti Színházban? (2683)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4417)
Lisztről emelkedetten (971)
Juan Diego Flórez (743)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3461)
Erkel Színház (10342)
Kedvenc magyar operaelőadók (1146)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (993)
Momus társalgó (6355)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1782)
Franz Schmidt (3438)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: maris
Leírás:
Honlap:
   


maris (21 hozzászólás)
 
 
Momus-játék • 56882019-06-16 20:27:15

Herodes a következőket énekli az idézett szövegrészlet előtt: "




Jaj, milyen hideg van itt.
Jeges szél fúj,
és hallom…
miért hallom a levegõben
szárnyak csattogását?
Ah! Úgy rémlik,
mintha egy hatalmas
fekete madár lebegne
a terasz fölött.
Mért nem láthatom
ezt a madarat?
Szárnycsattogása rettenetes.
Metszõ hideg szél fúj…"


Egyébként a forróság még elképzelhető (elvileg nem az északi sarkkör környékén játszódik a darab), de a tűző napnak semmi nyomát nem találtam.


Momus-játék • 56852019-06-16 00:07:24

Bocsánat, de hol van tűző nap a Saloméban? A mű második mondata: Sieh, die Mondscheibe, wie sie seltsam aussieht.", azaz éjszaka van.


Erkel Színház • 100942019-05-22 16:57:06

De, vannak! (ezt jó sokáig lehet csinálni; jó szórakozást kívánok hozzá a fórum olvasóinak)


Opernglas, avagy operai távcső... • 202172019-05-22 15:41:54

Áthoztam a Kékszakállú herceg vára előadási nyelvét érintő témát: szerintem inkább ide való, mint az Erkel Színház topikjába.



Az ottani 10064-es hozzászólásban látható az alábbi kérdés: „Ön szerint mikor, hol játszották legutóbb német -vagy bármilyen más nem-magyar- nyelven a Kékszakállút?“ Erre válaszoltam: tudomásom szerint a mannheimi az utolsó. Nem volt szó mennyiségről, illetve hogy számítana, hogy nem zenekarral adták elő, de ha ebbe az irányba indult ez ez a diskurzus, akkor íme:



Bréma, 2012: https://www.youtube.com/watch?v=7pg_pzIGJZU



Halle, 2017: https://www.youtube.com/watch?v=1iEGsY4NGuQ



Mindkettő nagyszínházi, zenekaros produkció, német nyelven. Nem állítottam, hogy az anyanyelvi előadások lennének többségben, de azért igenis vannak még ilyenek.



Érdekesség, hogy Mannheimban jópár éve a nagyszínházban is ment a darab (természetesen zenekarral), magyarul.



(Egyébként az 5. ajtónál a zongora "feldübörgése" tényleg nem tartozik az előadás auditív erényei közé, de a látvány kárpótolt)


Erkel Színház • 100922019-05-22 15:36:56

Kis magyar ferdítésparádé mint vitamodor – 3.



Azt írtam, „vannak“. Nem pedig azt, hogy „van pl. Iva, aki mindent csak magyarul akar hallani“.


Erkel Színház • 100842019-05-22 00:49:46

Nem igaz, hogy itt egész másról van szó. Edmond Dantes kérdése a következő volt: "Ön szerint mikor, hol játszották legutóbb német -vagy bármilyen más nem-magyar- nyelven a Kékszakállút?" Mint ahogy a hozzászólásban látszik is: "Herzog Blaubarts Burg von Béla Bartók". Igaz, hogy zongorakísérettel, de németül éneklik. A teljes mű elhangzik. Nekem nagyon tetszett az előadás (még kétszer játsszák).



Vannak itt "mindent csak eredeti nyelven"-pártiak, és "mindent csak a hallgatóság anyanyelvén"-pártiak. Szerintem hol így, hol úgy, attól függően, hogy melyik darabról van szó, hol adják elő, kik adják elő és kiknek adják elő.


Erkel Színház • 100732019-05-21 17:28:52

Kékszakállú Mannheimban - németül:



https://www.nationaltheater-mannheim.de/de/oper/stueck_details.php?SID=3225


Momus-játék • 56482019-05-14 23:14:20

Ezt találtam az interneten:



2009. szeptember 10., Magyar Állami Operaház



Wolfgang Amadeus Mozart:

FIGARO HÁZASSÁGA


Vígopera négy felvonásban, két részben



Szövegíró: Lorenzo da Ponte



 



Almaviva gróf - Busa Tamás



A grófné - Rost Andrea



Susanna - Keszei Bori



Figaro - Kálmán Péter



Marcellina - Sánta Jolán



Bartolo - Rácz István



Basilio - Rozsos István



Cherubino - Schöck Atala



Antonio - Ambrus Ákos



Barbarina - Rácz Rita



Don Curzio - Beöthy-Kiss László



 



Magyar nyelvű feliratok: Nádasdy Ádám

Díszlettervező: Csikós Attila

Jelmeztervező: Vágó Nelly

Koreográfus:  Keveházi Gábor

A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér

Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Karmester: Peskó Zoltán

Rendező: Galgóczy Judit


A Porgy és Bess Magyarországon • 2982018-02-10 18:07:31

Nem szoktam a fórumba írni, inkább csak olvasom, de már két hete gyűlik bennem a mondanivaló, amit most kiírnék magamból. A Porgy és Bess premierjén (illetve annak egy részén, mert a 3. felvonást nem vártam meg) értek olyan hatások, amelyek mellett nem szeretnék most szó nélkül elmenni.



A jegyemen és az interneten is az állt, hogy 18.00-kor kezdődik az előadás. Elfoglaltam a helyemet a karzaton 17.55 perckor, és 18.15-ig semmi nem történt, azon kívül, hogy időnként egy lámpa megvilágította a vasfüggönyt arra érdekes mintákat festve. Ekkor kinyílt a vasfüggöny ajtaja, kilépett az igazgató úr, és rendkívül nyegle stílusban értesített minket arról, hogy elromlott a "fénypult", és hogy várjuk meg, amíg rendbe hozzák, és hogy a zenekar addig játszik valamit a darabból, ami nem a nyitány, mert "csak kettő zenekari részlet van benne". Ehhez képest a zenekar 4 részletet játszott el, ha jól emlékszem. Az egész előadás alatt az első részlet tette rám a legnagyobb hatást. Jó volt a karmester, Dénes István, és gyönyörűen szólt a zenekar: homogén de mégis sokszínű. Az igazgató úr még kétszer örvendeztetett meg minket ékesszólásával.



18.35-kor kezdődött el végre az előadás. Lehet, hogy a világítás problémái miatt, de szinte az egész ugyanabban a fényben ment le. A díszlet egy repülőtér várótermére hasonlított, amelyet hajléktalanok, vagy hippik, vagy valamilyen általam nem ismert törzs vagy nép tagjai vettek birtokba. Ez az első jelenetben egészen jól működött, de pl. a 2. felvonásban, amikor kirándulni mennek, akkor ugyanoda mentek, mint ahol addig voltak, tekintve, hogy a díszlet semmit sem változott, csak a matracok kerültek ki középről. A ruhák szerintem érdekesek voltak.



Ami a zenei megvalósítást illeti, szépen szólt a zenekar a továbbiakban is, de néha a kevesebb több lett volna. Tudomásom szerint a darab nem lett annyira meghúzva, mint a 48 évvel ezelőtti bemutatón, de volt egy „rövidítés”, ami nagyon fájt. Az első felvonás fináléja az egyik leghatásosabb, legjobb zene, amit valaha hallottam (érdemes meghallgatni a Lorin Maazel által vezényelt felvételből). Eredetileg Bess két versszakot énekel az énekkar közreműködésével, majd egy zsolozsma-szerű középrész következik, egy fokozás és a visszatérés, amely ötvözi a spirituálé ritmus- és dallamvilágát és egy vonat által kiadott hangokat (vonatfütty, zakatolás, kerékcsikorgás…). Mivel a középrészt teljes egészében kihúzták, ezért háromszor ment le ugyanaz a dallam, amely így szinte semmilyen hatást nem tett rám. Ráadásul Bess azért énekel az elején szólóban, hogy felpezsdítse az egész közösséget. A végén már nem kellett volna énekelnie, mivel a tömegre már át kellett volna ragadnia ennek, de amit hallottam, az inkább olyan volt, mint ha egy rondofinale csendült volna fel egy Rossini-operából, mivel Bess végig középen volt, végig énekelt, sokszor egy oktávval feljebb, mint kellett volna. Ez így nekem nem húzás, hanem a darab meghamisítása. Nem tudom, ki dönt a rövidítésekről, de valószínűleg Dénes Istvánnak komoly szerepe volt ebben.



Rendezőnek lenni egy szakma. Véleményem szerint a rendező beleépítheti a rendezésbe, hogy miként látja a darabot. Felőlem áthelyezheti más korba, más helyre, ha ezzel gazdagítja a darab mondanivalóját, és a közönség jobban átérzi az egyes szereplők drámáját. Mindez nem jelenthet felmentést arra, hogy Almási-Tóth András elmulasztotta megvizsgálni, hogy milyen szituációk vannak a darabban, és hogyan lehet azokat színpadon megoldani. Bess és Crown jelenete egyszerűen egy rossz vicc volt a 2. felvonás 2. képében. A szöveg szerint Bess szabadulni akar Crown karjaiból, de egymástól 5 méterre voltak. A kotta szerint nem Maria áruja az epret (egyébként itt sem, csak arról énekelt, de az egész úgy nézett ki, mintha teste bizonyos részeit kínálná fel, ami még egész jó ötlet is lehetne, ha volna koncepció, és normálisan meg volna rendezve). Clara kirohant a viharba a férje után, majd pár perc múlva nyugodtan visszajött énekelni (az itteni énekelnivalót a kotta szerint az énekkar egyik énekművészének kellett volna abszolválnia). Ha rendben van, hogy Porgy egy mankóval jön le a nem működő mozgólépcsőn (háttal a közönségnek, amely szintén nem túl előnyös megoldás), majd három perc múlva átlépi az útjában lévő padokat, és le is teszi a mankót, akkor kérdezem én: miért kellett egyáltalán azzal bejönnie? Szerintem négy eset lehetséges. Ha ez volt a rendező koncepciója, akkor hülyének nézi a nézőt. Ha elsiklott ezen részlet felett a figyelme, akkor feltehetőleg nem figyelt oda a próbákon, vagy ez így őt nem zavarta. Ezen két esetben az Operaház helyében én elgondolkodnék, hogy akarok-e ilyen embert még rendezőként látni. Elképzelhető, hogy az énekes felejtette el a rendezést, vagy egyszerűen idegesített a mankó. Ez esetben az énekes nem alkalmas arra, hogy egy ilyen szerepet eljátsszon, tehát le kellett volna cserélni, de ez nem történt meg, tehát a negyedik verzióhoz érkeztünk, amit a Lammermoori Lucia premierjéhez kapcsolódó híresztelések alapján feltételezek: a feszített munkatempóban egyszerűen nem lett kész időre a díszlet és a kellékek, így az énekesek azok nélkül próbáltak, és megszokták a mozgást mankó és a többi segédeszköz nélkül.



Mindez még nem fájt volna annyira, hogy megírjam ezt a kis egyre hosszabbnak látszó esszét, A legnagyobb bajom az, hogy mindez jórészt nagyszerű énekművészekkel történt meg. Bess szerepében Létay Kiss Gabriella a tőle már megszokott magas színvonalú énekléssel hívta fel magára a figyelmet. Hangja minden regiszterben szépen szól, az utolsó sorban is jól hallgató, éneklése ízléses és érzelemgazdag. Sajnos a figura egyáltalán nem az ő habitusának megfelelő, és ennek orvoslására sem a rendező, sem a jelmeztervező nem tett eleget. Palerdi András Porgy szerepében hangilag szintén ideális, de az ő hangja nem hordozta magában a drámát. Nem tudom, hogy mekkorát alakított a 3. felvonásban, de az első kettőben számomra végig egyforma volt: magas színvonalon felmondta a leckét. Crown szerepe tökéletesen passzolt Szegedi Csabához. A 2. felvonás béli dalában ugyan elnyomta a hangját a zenekar (ezt inkább a karmester hibájának érzem), de az összes többi részben remek volt. Alakításban neki sem ártott volna egy jó rendező. Kissé fordított a helyzet Serena alakítójával, Bakonyi Anikóval. A mű legtöbb részében, leginkább a siratóban kevésnek tűnt a hang, de ő fantasztikus színpadi jelenlétével hívta fel magára a figyelmet. Külön kiemelném a 2. felvonás 3. jelenetét, amikor Bess gyógyulásáért imádkozik. Fantasztikus volt, ahogy egy-egy szónak értelmet, egy-egy hangnak súlyt adott. Balczó Péter Sporting Life szerepében minden szempontból rendben volt, bár egy kicsivel több játék, több szín (hangban) nem ártott volna. Rőser Orsolya Hajnalka a bölcsődal után mintha csak arra törekedett volna, hogy áténekelje a zenekart. Neki nem kellene ezzel foglalkoznia: hangja bármilyen fekvésben átjön a zenekaron. Inkább finomabban énekelhetne néha, ahogyan a bölcsődalban is tette (amely gyönyörű volt), mert sokszor kiélesedik a hangja. Haja Zsolt Jake szerepében egészen kiváló volt. Mind karakterben, mind éneklésben hibátlan. Külön szeretném kiemelni a sok színt, a pianokat, amelyek eddig – szerintem - nem jellemezték éneklését. Meláth Andreának nem kellett sokat énekelnie Maria szerepében, inkább színészi képességeit kell kamatoztatnia, amit meg is tett. Amolyan főnöknő volt a hajléktalanok között. A többi szereplő is mind nagyszerű volt. Bocsánat, hogy nem emelem ki őket név szerint, de nagyon hosszú a színlap.



Annak örülltem, hogy sok viszonylag fiatal énekes lehetőséget kapott nekik való szerepekben fellépni, és nem kell Verdivel vagy R. Straussal rongálni a hangjukat. Sajnos mindezekkel együtt csak annak ajánlom az előadást (már ha valami csoda folytán a következő szezonban is műsorra kerül), aki a darabot meg szeretné ismerni, vagy valamelyik énekest szeretné hallani. Aki egy jó előadás miatt megy színházba, az ne ezt válassza.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 599922017-10-28 12:40:35

Én nem szeretnék állást foglalni, de ezt nem értem. Ha a vezetőség azt írja, hogy nemhogy 150 millióval kevesebbet, hanem 150 millióval többet költöttek a dolgozókra, akkor miért "több tízezer forinttal" emelkedett a dolgozók fizetése, miért nem 130 ezer forinttal?



(kimondottan tetszik az "agresszív ráhatás" bírálata is...)


Pantheon • 19632017-04-27 16:51:28
Endrik Wottrich (1964-2017)
Pantheon • 19402017-03-09 00:30:44
Alberto Zedda (1928-2017)
Pantheon • 17362016-07-02 01:38:22
Alfred Šramek
Momus-játék • 39572012-12-20 01:37:46
Bocsánat, de nem.
Az ominózus helyen a következő található a kottában
(Breitkopf kiadás, a neten itt találtam hasonlót:
kotta
ennek az 56.oldala):
Erster Schlag, Lohengrin und Friedrich treten in den Ring. Zweiter Schlag, sie legen den Schild vor und ziehen das Schwert.
Itt vált át páros lüktetésbe, a Schnell feliratnál.
Utána:
Dritter Schlag, Sie beginnen den Kampf...
Momus-játék • 39552012-12-18 23:15:56
Kedves Zéta!

Bocsánat, hogy belekontárkodom a játékba, de tudomásom szerint a Lohengrin párbajjelenete páros ütemezésű, a közvetlenül előtte elhangzó ima az, amely 3/4-es ütemezésű.

Üdvözlettel
maris
Ligeti György • 182010-11-01 21:25:54
http://www.youtube.com/watch?v=fXh07JJeA28&feature=related
Ligeti György • 172010-11-01 21:15:22
http://www.youtube.com/watch?v=BUB83_F-SmE&feature=related
Pantheon • 3962009-08-21 15:34:54
Elhunyt Hildegard Behrens.
Bár a hírek közt is olvasható, úgy gondolom, megilleti a 80-as évek vezető Wagner- és Strauss-énekesnőjét, hogy bekerüljön a Pantheonba. Azt hiszem, nevezhetem őt az egyik első modern dívának. Nagyon szerettem Beethoven Fideliojának Leonórájaként és Berg Wozzekjének Marie-jaként.
72 éves volt, aneurizmában hunyt el egy tokiói kórházban.
Opernglas, avagy operai távcső... • 148432007-11-26 01:40:51
A szombati Elektra-premierről: nagyon tetszett. A rendezés, a zenekar és a szólisták is, beleértve Bátori Évát és Gulyás Dénest is. Nem tartom igazságosnak, hogy azt írjátok róluk, hogy nincs megfelelő hangvolumenük a szerepükhöz, mert a rendezés nem igazán teszi lehetővé számukra, hogy a színpad szélén énekeljenek, ellentétben pl. Perencz Bélával. Egyébként N. Secundéból sem hallatszott szinte semmi a "Was bluten muss"-tól kb. az "und ich, ich die ihn dir geschickt"-ig (mivel ennek nagy részét háttal, vagy hátul énekelte), mégsem mondanám, hogy nem elég nagy a hangja. Amikor Bátori lement hozzá a lépcső aljához, akkor neki is nagyobbat szólt a hangja, pedig volt olyan frázisa is, amit hanyatt fekve énekelt, és közben Secunde húzta őt a karjánál fogva.
TOP 10 - Kedvenc énekesek • 2062007-10-07 23:59:43
Kissé megkésve...
Leontyne Price
Maria Callas
Birgit Nilsson
Natalie Dessay
Renee Fleming
George London
Marilyn Horne
Anna Moffo
Giuseppe di Stefano
Nádor Magda
(nem sorrend)
Top 10 - Kedvenc operák • 912007-10-07 23:43:11
Nem sorrend, és lehet, hogy még változni fog...
R. Strauss: Ariadne Naxos szigetén
L. Delibes: Lakmé
G. Gershwin: Porgy és Bess
S. Barber: Vanessa
G. Puccini: Turandot
G. Puccini: A köpeny
R. Wagner: Az istenek alkonya
R. Wagner: Trisztán és Izolda
G. Verdi: Don Carlos
V. Bellini: Beatrice di Tenda
   
Műsorajánló
Mai ajánlat:
19:00 : Budapest
Ciszterci Szent Imre templom

Darázs Renáta, Nagy Bernadett, Megyesi Zoltán, Cser Krisztián
Anima Musicae Kamarazenekar
Ars Nova Sacra kórus
vez.: Csányi Tamás
MICHAEL HAYDN: Requiem
a Forradalom és Szabadságharc áldozatainak emlékezetére
19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Kolonits Klára Liszt dalesetje
A mai nap
történt:
1890 • Az Igor herceg bemutatója (Szentpétervár)
született:
1801 • Albert Lortzing, zeneszerző († 1851)
1891 • Palló Imre, énekes († 1978)
elhunyt:
2004 • Robert Merrill, énekes (sz. 1919)
2008 • Sándor Judit, énekes (sz. 1923)